Nemzeti Ujság, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-08 / 127. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1323 június 8. ­ A pártonkívüliek vacsorája A párto­nkívüli képviselők parlamenti csoportja csütörtökön este nyolc órakor a városligeti Gundel­­étterem különtermében vacsorát rendezett, amelyen a csoport tagjai közül Baross János, Bárczy István, Beck Lajos, Cziráky József gróf, Diniek Vidor, Gaál Gaszton, Létay Ernő, Otter József, Paupera Ferenc, Strausz István, Szilágyi Lajos és Ugrón Gábor jelen­tek meg. Mint vendég Apponyi Albert gróf és Bottlik István báró, továbbá a Ház elnöksége részéről Hu­szár Károly és Almássy László alelnökök vettek részt Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, aki jelenleg vidéken tartózkodik, levélben mentette ki távolma­radását A vacsora során, amely teljesen baráti jel­legű volt ez alkalommal Ugron Gábor köszöntötte fel a vendégeket. A felszólalásra Apponyi Albert gróf és Almássy László a Ház alelnöke válaszolta­. A felszólalások után érdekes politikai eszmecsere in­dult meg és a társaság a késő éjjeli órákig a legjobb hangulatban maradt együtt A rendőrök fizetése egyforma lesz a csendőrükével Régi kérése a rendőrségnek, hogy illetményeiket legalább annyira emeljék, mint a csendőröké. A rendőrségnek ezt a kérését ma Szilágyi Lajos is tol­mácsolta a nemzetgyűlésen. Mint a Nemzeti Újság munkatársa teljesen megbízható helyről értesül, a kormány ezt a kérést magáévá tette és a legköze­lebbi alkalommal, esetleg az indemnitási javaslat­ban, módot fog találni arra, hogy a rendőrség fize­tését törvényes uton úgy rendezze, hogy az a csend­őrség fizetésével egyforma legyen. A lakásügyi pótrendelettel a német követsé­­get akarták elhelyezni A legutóbbi lakásügyi pótrendelet mely közhiva­talok és diplomáciai testületek elhelyezésénél kor­látlan igénybevételt biztosít a kormánynak, sok ki­fogásra és támadásra adott okot. Vass József dr. népjóléti miniszter ma kijelentette, hogy a rendelet a német követség elhelyezése miatt vált szükségessé és hogy erre a kivételes felhatalmazásra, mely kü­lönben is csak az egész kormányt és nem csupán a népjóléti minisztert illeti meg, kivételes esetekben szükség van. A pótrendeletet különben a kormány a legritkább esetben akarja igénybe venni. Egy vágás, egy karcolás A tegn­api botrány áriáik egyik epizódját, ma, karddal intézte el Bená­rd Ágoston és , Rassay Károly. A párbaj amelyet R­iedhl Ricibárd vezetett, délután 4 óraikor folyt le a Fodor-féle vívóteremben. A viadal mindössze há­rom percig tartott. Rassay Károly a fül­­tövén kapott egy kietibb karcolást, Benárd pedig a homlokán egy b.6 cm.-es csontig érő éles vágást, amelyet a párbajorvosok Winter­­nu­x Arnold dr. egyetemi tanár és Neme® Nagy Zoltán d­r. franatóriium­ főorvos azonnal bekötöttek és egyben megálla­pították a harcikép­tel­ens­éget i®. A felek nem békál­tek ki- Bénárd megsebeeí­tése miatt a Sándor Pállal való párbaját el kellett halasztani. Világpolitika Az olasz választójogi reform, amelyet Musso­lini kormánya dolgozott ki és még a mostani ülésszak alatt törvényerőre emelni szándéko­zik, radikális újítást jelent a választások tech­nikájában. Leglényegesebb rendelkezése a tör­vényjavaslatnak az, hogy eltörli a választó­­kerületeket és az ország valamennyi választója egyetlen listára, illetőleg pártra fog szavazni. A többségre jutó listát a mandátumok két­harmada illeti, míg a fenmaradó egyharmadot a többi lista közt aránylagosan osztják el. A reform kétségkívül vita tárgya lesz Olasz­országon kívül is, mert minden parlamentáris államban iparkodnak lehetőleg tökéletesíteni a népképviseleti rendszert. Hogy akad-e köve­tője az olasz példának, egyelőre nem való­színű azokban az országokban, ahol a jelenleg többségben levő párt nem érzi magát elég erős­nek. Mussolini ez idő szerint föltétlenül számít­hat az ország összes szavazatainak többségére, s így az új választási rendszer alapján egybe­ülő képviselőházban pártjának 356 mandátuma lesz, a kisebbségnek ellenben csak 178. A fas­­cisták ellenségei azt híresztelik, hogy a régi rendszer mellett, amikor minden kerületben külön jelöltet kellett állítani, a kormány csak igen­ csekély többséget tudott volna szerezni. Nehéz volna ellenőrizni e föltevés alaposságát, annyi azonban tény, hogy a reformnak némi abszolutisztikus jellege van.­­ A francia-német viszályt a berlini kormány új jóvátételi javaslata, amelyet a szövetséges kormányok ma kaptak kézhez, egyhamar aligha fogja megszüntetni. Minden jel arra mutat, hogy a francia kormány teljes győzel­met akar, vagyis megköveteli Németország­tól, hogy a Ruhr-vidéken kifejtett passzív re­zisztenciával hagyjon fel. Poincaréra nézve, akit a megszállási politika miatt nemcsak Angliában, de a francia parlamentben is kritizáltak, a teljes kapituláció kikényszerítése regzutzs-kérdéssé vált. Erre vezethető vissza, így mindaddig még vizsgálat tárgyává sem hajlandó tenni Németország javaslatait, míg a passzív ellenállás meg nem szűnt.. Álláspont­ját a tegnap tartott brüsszeli értekezleten a belga kormány is magáévá tette s közösen elhatározták, hogy a Ruhr-vidéken levő belga főmegbizottak Degoutte tábornokkal, a meg­szálló­­csapatok főparancsnokával, együtt fog­ják megállapítani azokat a feltételeket, ame­lyek mellett az ellenállás befejezettnek lesz te­kinthető. A fixfizetéses társadalmi osztályok panasza a nemzetgyűlés előtt Szilágyi Lajos négyórás beszédben okolta meg indítványát — A pénzügyminiszter pénteken válaszol — A nemzetgyűlés mai ülése (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nemzet­gyűlés mai ülésén Szilágyi Lajosnak végre al­kalma volt, hogy megokolja a fixfizetésesek érdekében bejegyzett indítványát Délelőtt fél tizenegytől délután fél három óráig beszélt Szi­lágyi népes padsorok és tömött karzatok előtt. Objektív, világos, jól megépített beszédének nagy sikere volt és a kormánypár­t az ellenzék­kel vetélkedve tapsolt a szónoknak. Kállay­énzügyminiszter felszólalására ma már nem erült sor. Az ülésről részletes tudósításunk a következő: Az ülés A nemzetgyűlés mai ülésének megnyitása után Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója tett jelentést, majd Szilágyi Lajos állott szólásra, hogy megokolja a tisztviselőkérdésre bejegyzett indítvá­nyát — A fixfizetéses társadalmi osztályok érdekében — kezdte beszédét Szilágyi Lajos — egységesen mozdult meg a polgári ellenzék. Célja a gyors segí­tés és a további baj megelőzése, eszköze pedig a parlamentáris út. A nyomor enyhítése nem lehet pártkérdés. Tizenkétféle illetmény — A közalkalmazottak — a fixfizetéses társadalmi osztályok egynegyedrésze — tizenkétféle illetményt kapnak. Ebből a törzsfizetés már alacsonyabb mint a napi munkabér, a többi illetmény pedig olyan bo­nyolult, hogy maga a közalkalmazott sem tudja, tu­lajdonképpen mennyi és mi a járandósága. A kor­mány eddig a rendkívüli segélyek felemelésével ope­rált. Toldozás, foldozás helyett törvényhozási úton kell ezt a kérdést szabályozni.­­ Az érdekeltek a létminimum megállapítását ké­rik. Gondoskodni kell arról, hogy ez a létminimum, amely a különböző fizetési tételek egységesítéséből származik, hónapról-hónapra automatikusan­­ emel­kedjék és ha a kormány emeli az árakat, ugyanakkor emelje a fizetéseket is. Emelni kell a családi pótlé­kot és orvosolni kell a lakáspénz kiutalásánál felme­rült sérelmeket. A kedvezményes ellátásról meg kel­lene szavaztatni az érdekelteket. A nemrégiben ki­adott korlátozó rendelkezések érzékenyen sújtottak nagyon sok családot és illuzóriussá tették a most fel­emelt rendkívüli segélyt A tűzifa, és szénjárandósá­got nem tíz, hanem tizenkét hónapra kellene kiutalni. Az utazási kedvezmény korlátozását a gyökeres re­formok életbeléptetéséig fel kell függeszteni­. A hi­vatalos utazásokra a közalkalmazott mindig ráfizet, mert a mostani napidíj egy tál ételre sem elég. Igazságtalanságok — Nem méltányolták eléggé a hadviseltek érdekeit. Gondoskodni kell arról, hogy a hadviseltek az egy­­gyel magasabb fizetési osztály­ú járandóságot feles összegben megkapják. Rendkívül sérelmes az ügyé­szek és vizsgálóbírák évi 2000 koronás pótdíja és sok panasz van a betegek ellátására vonatkozó két új intézkedés miatt, melyek mindent a népjóléti mi­­nisztériumba koncentrálnak és így a közalkalmazott csak utólag kapja meg kiadásait.­­ Az elkeseredés és a nyomor rendkívül kiélezte azokat az igazságtalanságokat, amelyeket az előlép­tetéseknél és státusrendezéseknél tapasztalhatunk. Ezzel kapcsolatban is igen sok kívánság vár kielégí­tést. Ha június végéig nem lehet elintézni a B lis­tások revízió iránt benyújtott kérvényét, meg kell hosszabbítani a revízió határidejét. Az új alkalma­zottak felvételét csak a legszükségesebbre kell re­dukálni. Itt Szilágyi Lajos rövid szünetet kért, melyet az elnök megadott. A szünet után Szilágyi az elbocsá­tott tisztviselők helyzetét ismertette. — Az elbocsátásokat — mondta — igazságosan és méltányosan kell intézni. Méltánytalan például, hogy az elbocsátott katonák két-három évig lehetnek át­meneti viszonyban, míg a többi elbocsátott állami alkalmazottak mindössze három hónapig. Legalább egy évre ki kell tolni ezt az átmeneti időt. Vigyázni kell ezenkívül arra, hogy az elbocsátásoknál a klikk­érdekek ne érvényesüljenek. Elsősorban a nyomor iránt érzéketlen, önző tisztviselőket kell elbocsátani. Nyomorognak a nyugdíjasok . Hihetetlenül mostohán és közönyösen bánnak a nyugdíjasokkal. Az állam még a teljes szolgálati idő után sem adja meg a teljes nyugdíjat. Ez az eljárás jogtalan és sok elkeseredésre ad okot. Nyu­galmazott római katolikus lelkészek nyomorognak, özvegyek és árvák még a kétharmad részét sem kap­ják annak a nyugdíjnak, amelyet férjük, mint nyug­díjas élvezne. A nyugdíjasok rendkívüli segélye ke­vesebb, mint az ugyanolyan fizetésű osztályban szol­gáló alkalmazotté és még ezt a segélyt sem fizetik rendesen. Különösen súlyosan érintették a nyugdí­jasokat a lakások felmondására, a lakbérek feleme­lésére, és a lakáspénzek újabb szabályozására vonat­kozó rendelkezések. A szabadforgalom visszaállítása Budapest közivet­len környékén katasztrófán® hatású volt, itt sürgős intézkedésre van szükség. Igen nagy elkeseredést váltott ki a nyugdíjasoknál a kormány­nak a kedvezményes ellátás korlátozására vonatkozó rendelkezése. Valóban jogtalan és erkölcstelen, hogy azoktól a nyugdíjasoktól, akik 6000 koronánál többet keresnek havonta, megvonták a kedvezményes ellá­tást, melynek csak az élelmiszerekre vonatkozó része,­­magának a kormánynak értékelése szerint havonta 7600 korona. Igazságtalan az ügyvédi irodát nyílott nyugdíjas bírák és nyugdíjas ügyészek kizárása a kedvezményes ellátásból. Az utazási kedvezmény korlátozása egyszerűen felborítja a nyugdíjasok minden kereseti lehetőségét s a legtöbbnek az egzisz­tenciáját teszi tönkre.­­ A nyugdíjas magánalkalmazottak sürgetik a magántisztviselők jogviszonyait szabályozó törvényt, melyben általános és kötelező nyugdíjbiztosítást kérnek. Izgatják a tisztviselőket — A tisztviselőket, a fixfizetéseseket — végezte Szilágyi Lajos — három oldalról izgatják. Izgatja őket a hatalmon levők nemtörődömsége, a politikai spekulánsok, akik az elégedetlenség és az elkesere­dés felhasználásával akarnak hatalomra jutni és v­égül az új gazdagok hivalkodó fényűzése. (Taps.) Újabban az ideiglenes­­államfő személyét is bele akarják vonni ebbe a kérdésbe. A kormánynak kö­telessége, hogy ennek a próbálkozásnak elejét vegye. — Megpróbálták sztrájkra izgatni a fix fizetésegy­­két, az államhatalom szerveit, az államélet közvet­len részeseit s a végrehajtó hatalom közegeit, akik­nek nem szabad sztrájjzra gondolni. Ha mégis ehhez az eszközhöz nyúlnának, legjobb barátaikat veszí­tenék el. „Éljenek a magyar nők“! — Külön hódolat és elismerés illeti meg a magyar középosztályhoz tartozó asszonyokat és leánygyerme­keket, akik gyöngeségük és erőtlenségükkel dacolva, önfeláldozással viselik a rájuk mért szenvedést. Bá­mulatos türelemmel mondanak le minden jóról és kényelemről, melyben részük volt, megtanulják és elvégzik a legnehezebb testi munkát, melyre még a cseléd sem mindig kapható. (Nagy taps az egész nemzetgyűlésen. Felkiáltások: Éljenek a magyar nők!) — Nem igaz, hogy nem lehet segíteni, csak akarni kell. Ha valóban segíteni akar a kormány, akkor nem lesz ellenzéke. A szükséges pénzt elő kell te­remteni bárhonnan, a „nem tehetjük“ és a „nincs miből“, többé nem fogadható el. A 48-as idők tör­vényhozásának példájára órák alatt kell törvénye­ket hozni, erre kérjük a kormányt a nemzetgyűlés színe előtt az utolsó órában. Szilágyi Lajost beszéde végeidével az egész nem­zetgyűlés percekig ünnepelte. Napirend Huszár Károly elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a nemzetgyűlés pénteken délelőtt tíz órakor ülést tart és ennek napirendjén a pénz­ügyminiszter válasza, a mára bejegyzett javaslatok és jelentések tárgyalása szerepel. A javaslathoz többen szóltak hozzá. A nemzetgyűlés az elnök ja­vaslatát fogadta el. Az ülés fél három után végző­dött.• A nemzetgyűlés holnapi üléséről az Új Nemzedék közli az első részletes tudósítst mmmi pénzcsoport lát­ja el szénnél a fővárosi gázműveket (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egyik kőnyo­matos jelentése szerint a Székesfővárosi Gázművek igazgatósága nagy nehézségekkel küzdött a forgó tőke­hiány miatt. Ezen most úgy segített, hogy meg­állapodást létesített egy külföldi pénzcsoporttal, amely a gázgyárnak évi százezer tonna gázszenet és ezenkívül egyszers mindenkorra huszonötezer tonna tartalékszenet bocsát rendelkezésére. A szénbeszer­zéshez a pénzcsoport adja a szükséges idegen valu­tát. Ennek ellenében a melléktermékek a pénzcsoport tulajdonába mennek át és ezenkívül a gázgyár meg­téríti a szén árának bizonyos hányadát. A megálla­podás hat évre szól és azt aláírták a külföldi pénz­csoportban képviselt cégek főnökei, továbbá Win­­dischgraetz Lajos herceg és Szmrecsányi György. A gázművek részéről csak akkor történik meg az alá­írás, ha a főváros tanácsa is bizottsága azt megsza­vazta. A világítási üzemi bizottság ma délután tárgyalta Buzáth János alpolgármester elnöklésével ezt a kér­dést, amelyet Ripka Ferenc dr. vezérigazgató ismer­tetett. A hozzászólók elismeréssel fogadták a tervet és erre a bizottság a gázgyár igazgatóságának elő­terjesztését elfogadta. Deutsch Lajos, a villamosmű­vek vezérigazgatója, arra mutat rá, hogy a villamos­művek milyen sikeresen dolgoztak azon, hogy az ipar szén tekintetében megtakarításokat eszközöl­hessen. A magunk részéről, miután befejezett ténnyel ál­lunk szemben, csak annak a reményünknek akarunk kifejezést adni, hogy ez a megállapodás a jövőben be fogja váltani azokat a reményeket, amelyeket a város vezetősége táplál iránta s amelyeket kétség­kívül bizonyos mértékig garantál azoknak az egyé­nisége, akik a megállapodást magyar részről alá­írták és akik előkelő állásuknál és kipróbált egyé­niségüknél fogva is kétségtelenül érzik azt a fele­lősséget, amellyel a jövővel szemben egy ilyen megkötöttség, illetőleg megterhelés jelent­­i tehát Várakozó állásponton vagyunk ezzel az új, minden­esetre nagyjelentőségű művelettel szemben és óhajt­juk, hogy az szerencsével járjon.

Next