Nemzeti Ujság, 1923. december (5. évfolyam, 272-293. szám)
1923-12-08 / 278. szám
Szombat, 1923 december 8. NEMZETI ÚJSÁG * Cholnoky Jenő dr. egret, tanár: A gleccserekről (A Föld XIII.) tart előadást csütörtökön d. n. fél 4 órakor az Urániában. * Sándor József — az Apollóban. * Oroszlán Zoltán dr. a Szépművészeti Múzeum igazgató-őre: Rómáról tart előadást pénteken d. n. fél 4 órakor az Urániában. * Solymossy Sándor dr. főisk. tanár: Shakespeare drámai meséi című ciklusának VI. előadását A Faletaff-darabok címen tartja szombaton, 15-én délután fél 4 órakor az Urániában. tk színházai: Riffly eidöntofli Operaház: szombat Sába királynője (7), vasárnap Manón (7). — Nemzeti Színház: szombat Balatonserege (7), Vadkacsa (SAS), vasárnap Czalley és a Hunyadiak (7), Tanner John házassága (*A3). — Városi Színház: szombat és vasárnap este Menyasszonyháború (7), szombat délután Tosca (3), vasárnap délután Hasis (3). — Vígszínház: szombat Az orvos dilemmája (A8), Első csöngetés (3), vasárnap A király (‘A 8), Ivanov (3). — Magyar Színház: szombat és vasárnap délután és este A vörös malom (‘A8, 8). — Belvárosi Színház: szombat A nagy bariton ('A8), Sári biró (3), vasárnap A jégcsap (*A8), Kékszakáll nyolcadik felesége (3). — Renaissance Színház: szombat Az első hajnal (‘A8), A csodaszarvas (3), vasárnap Az első hajnal (‘A8), A csodszarvas (3). — Király Színház: szombat és vasárnap este Elssler Fanny (V18), szombat délután A bajadér (8), vasárnap délután János vitéz (8). — Fővárosi Operett Színház: szombat és vasárnap este A Pompadour (’A8), délután A három grácia (3). — Blaha Lujza Színház: szombat és vasárnap este A rózsalány ('A8), szombat délután Szépasszony kocsisa (3), vasárnap délután Fi-Fi (3). — Andrássy-úti Színház: szombat és vasárnap délután és este Francia Betlehem, Agittegylet (129, y24). — Várszínház: szombat este Reggeltől éjfélig (1A8), délután Iglói diákok (3), vasárnap este Jojó három vőlgénye (A8), délután Levendula (3). — Apolló Színpad: szombat és vasárnap délután és este Nirschy Emilia, Liliom herceg (8). A színházak« Jotő heti műsóra Operaház. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Salome. Szerda: Bajazzók, Sylvia. Csütörtök: Manon. Péntek: Traviata. Szombat: Fidelio. Vasárnap: Lohengrin. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Othello. Nemzeti Színház. Hétfő: Sok hűhó semmiért. Kedd: Hedda Gabler. Szerda: III. Richard. Csütörtök és vasárnap: Balatoni rege. Péntek: Vízkereszt. Szombat: Nők barátja. Vasárnap délután: Bábjáték. Hétfő: Hamlet. — Vígszínház. Hétfő, szerda, péntek és vasárnap este: A király. Kedd, szombat: Az orvos dilemmája. Csütörtök: Ivanov. Vasárnap délután: John Gabriel Borkman. — Magyar Színház. Minden este és vasárnap délután: A vörös malom. — Fővárosi Operett Színház. Minden este: Pompadour. Vasárnap délután: A három grácia. — Városi Színház. Hétfő, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap: Menyaszszonyháború. Kedd: Vén bakancsos és fia a huszár. Vasárnap délután: Bohémek. Hétfő: A főváros jótékonypóló előadása. — Király Színház. Hétfő, kedd, szerda és csütörtök: A volt cári balett együttes vendégjátéka. Péntek: Nincs előadás. Szombat: Mézeskalács (bemutató). Vasárnap délután: Elssler Fanny. Vasárnap este: Mézeskalács. — Belvárosi Színház. Hétfő, csütörtök: Tavasz ébredése. Kedd, péntek és vasárnap: A nagy bariton. Szerda, szombat: A jégcsap. Vasárnap délután: A buta ember. — Renaissance Szinház. Hétfő, szerda, péntek: Az első hajnal. Kedd, csütörtök, szombat: Lila ákác. Szombat és vasárnap éjjel: Yvette Guilert és társulata. Vasárnap este: Az első hajnal. Vasárnap délután: A csodaszarvas. — Blaha Lujza Szinház. Egész héten minden este: A rózsalány. Vasárnap délután: Szépaszszony kocsisa. — Andrássy-úti Színház. Minden este és vasárnap délután: Guszti, Aljas gazember!, Francia Betlehem. — Apolló Színpad. Minden este és vasárnap délután: Liliom herceg, Nirschy Emilia. — Várszínház. Hétfő, kedd, csütörtök: Reggeltől éjfélig. Szerda és vasárnap délután: Jojó három vőlegénye. Péntek, szombat, vasárnap: Marinka, a táncosnő. MAGYAR MOZI Az Egri csillagok bemutatója A Royal Apollóban, csütörtökön tartotta sajtófőpróbáját a Magyar Kulturház Irodalmi és Művészeti Rt. Bemutatásra került Gárdonyi Géza megfilmesített regénye, az Egri csillagok, a színházi és mozi világ legjelesebb tagjaival a főszerepekben, így Janikovszky Marával Takáts Ilivel, Sziklay Bélával, Bihary Sándorral, Réthey Lajossal, Baló Elemérrel stb, akik művészetük legjavát nyújtották, nemkülönben a film rendezője, Fejős Pál és fotografálója, Papp Gyula. Hisszük, hogy a bemutatón nagy sikert aratott magyar film be fogja járni a legtöbb mozgófénykép-színházakat, amelyek türelmetlenül várják a film megjelenését Az Egri csilagok-ait megelőzően egy kétfelvonásos artista magyar filmburleszk került szinre Cibere és a patkóbanditák címmel, Ehrental Bélával, a magyar Zipofo-val a főszerepben. Trükkök, mulatságos bonyodalmak fűszerezik a kimond — —— umm ^—d— M Endre-Saiő Béla a TERÉZKÖRÚTI SZÍNPADON Teréz körút 46. Telefon 65—54. hatatlanul amerikai iztburleszket, amelyet Altmayer István rendezett és irt meg ügyesen. Az Egri csillagok és a magyar filmburleszk nagy hatást keltettek a bemutatón, amely meghozta a fiatal cégnek, a Magyar Kulturház Irodalmi és Művészeti Rt.-nek az erkölcsi és anyagi sikert. A FILMSZÍNHÁZAK KÖZLEMÉNYEI A vadon szava (Emberek és bestiák) Jack London regénye nyomán készült amerikai film 6 felvonásban .— Ezenkívül: Őnagysága a kisértet, amerikai film 5 felvonásban — 1 A7 Uránia szombati bemutatója Egy lángész született, a nagy szabad Amerikában, szegényen, alacsony sorsban — Jack Lonnon. Barminc éves korában még írni-olvasni sem tudott. Negyvenéves korában pedig meghalt Ezalatt a 10 év alatt azonban világhírű íróvá fejlődött, neve ismertté lett a nagy kerek föld minden népe előtt, könyveit millió számra olvassák mindenütt Amit harminc éves koráig átélt és átszenvedett, abból csodálatosan gazdag szive leszűrte a legszebb álmokat, amikért költő megálmodhat És ezekkel az álmokkal megajándékozta a világot remekműveiben. Egyik gyönyörű könyvét a magyar közönség is ismeri, A vadon szava címmel. Ebből a regényből vette az alapgondolatot az amerikai filmrendező, amikor Emberek és bestiák címmel megalkotta azt a páratlanul szép filmet, amelyet szombaton mutat be az Uránia. Az Uránia új műsorával még egy másik amerikai 5 felvonásos filmet mutat be. Szombaton és vasárnap az előadások 3, 1 5, 127, 149 és 10 órakor kezdődnek. • A „Vérző aréna", Vincente Blasco Ibanez világhírű regényének filmváltozata kolosszális sikert aratott a Royal Apollóban és az Omniában. A nagyszerű film hallatlan sikerében nemcsak a regény grandiózus témájának, hanem Rodolph Valentino utolérhetetlen művészetének is jelentős része van. Valentinonak ez az alakítása felejthetetlen lesz mindazok előtt, akik a „Vérző aréná“-t megnézték. A Royal Apolló és az Omnia a páratlanul érdekes és szép amihez a kacagtató Zigota és Golff-áramlat című kétfelvonásos burleszket, az Omnia ezenkívül még a Gaumont Híradó heti aktualitásainak keretében a legújabb párisi női divatkreációkat is színes felvételekben mutatja be. A Royal Apollo előadásai szombaton és vasárnap 4, 6, 8 és 10 órakor, hétfőn 5, 7 és 9 órakor, az Omnia előadásai pedig mindennap */15, Vdl. 8 és VilO órakor kezdődnek Jegyek bármelyik előadáshoz mind a két színház pénztárainál előre kaphatók. ltozó Grinah«pszinhezafi mason* Szombat—vasárnap Corvin Színház: (J. 89—88. és J. 95—48.) Tvist Olivér (Jackie Coogannal): A fogorvos dilemmája, ő és a maharadzsáidé. (3, 3/45, l/s7,9 és 10). Corso: Tvist Olivér (Jackie Coogannal a címszerepben). Előadások 4, 3/26, 1/28 és VilO. Kamara: Emberek és bestiák (Jack London regénye), Önagysága a kisértet. (V* 5, V 47, 8, 10.) Mozgókép Otthon: Twist Olivér (Jackie Coogannal), Bkri nem akar... (Constance Talanadge). (Előadások 4, 6, 8, 10.) Omnia: Vérző Aréna (Rodolphe Valentinóval), Zigoto és a Golf-áramlat, Gaumont hiradó. (Vs5, Vdl, 8. 10.) Nyugat-mozgó: Sülyedő hajón és Az örök rejtély (Fél 4, fél 6, fél 8, fél 10). Royal Apolló: (J. 118—94.) Vérző Aréna (Rodolphe Valentinéval), Zigota és a Golf-áramlat, Gaumont hiradó. (Előadások 125, 7, 3/210.) Uránia: A Vadon szava. (5, 3/*7, 5/29, 10,10). 9 ÚJ KÖNYVEK ............ ...............................................■■ 1 m Istenhit és Istentagadás Bangha Béla könyve Csodálatos termékenységgel gazdagította Bangha, Béla a magyar hitvallásos irodalmat, a magyar hittudományt az utolsó évek alatt. A Katolikus Kulturkönyvtár most megjelent IS kötete is tőle való. Istenhit és Istentagadás címen itt hatalmas munkája nagyszerű hitébresztés, folyton hangzó apologetikus szó akar lenni addig is, míg nem magyar földön hallik szava. Mint a szerző is megállapítja, a mű, miként a Katolikus Kultúrkönyvtárnak kötetei általában, elsősorban gyakorlati célt tart szem előtt. Diadalmas crecso-t akar zengeni a lelkekbe. Rá akarja irányítani az emberek tekintetét a gondviselő menyei Szemre, ki állandóan ránk tekint. Fel akarja tárni az emberi elme előtt, hogy az egész világ, az emberi társadalom s minden egészen új szint, ragyogást és kedvességet nyer, ha mind, mint Isten alkotásait és gondviselésének nagyszerű panorámáját tekintjük őket. (248. o.) Miként — mondja a szerző —, ha sötét, tompa éjszaka után egyszerre sugárzón kel fel a nap s ahol eddig csak feketeség volt s alaktalan éjszaka, ott egyszerre kibontakoznak a hegyek és völgyek vonalai, az örök fehér jégcs ácsok s a zöldelő pázsit, erdők, ligetek, ezüstfényű kígyózó folyók, millió fa és színes virág: úgy alakul át az élet is az istenhit fénye mellett zűrzavaros összevisszaságából szinpompás, változatos, és mégis egységes, nagy cél felé irányított gyönyörű körképpé. De Bangha Béla műve azt akarja s azt a célt szolgálja, hogy e fenséges Istenhtt Istentudás legyen. Ne csak higgyem, de tudjam az Isten létét s ezért, ha közérthető nyelven is, de tudományos alapon bizonyítja a katolikus világnézet alapigazságát: egy a világfeletti, személyes, értelmes, végtelen Lény létezését. Minden másfajta „istenhitet" csak a szavakkal való méltatlan játéknak tart. Nem az a kérdés tehát, hogy van-e egy minden mástól független, mástól nem teremtett valóság, hanem van-e egy a világtól különböző, az agyagtól, az embertől s minden véges lénytől független, tökéletes és végtelen, értelmes és személyes Lény, aki létének végső alapját kizárólag önmagában bírja. Ennek a pozitív Istenhitnek nagyszerű apológiája Bangha műve. A modern gondolkodás szereti a kérdés ily szembeállítását, tehát tulajdonképen a keresztény hitet megkerülni, Bangha annál inkább fejtegetése gyúpontjába állítja és minden sugarat oda lövel vissza. A mű a kérdés teljes bölcseleti és theológiai felkészültségével íródott. Istenhitünk észszerűségét tudományos megalapozottsággal bizonyítja, kiterjeszkedve az összes metafizikai vagy mint a szerző mondja: bölcseleti, a fizikai (természetbölcseleti) és erkölcsi istenérvekre. Műve rendszeres öszszefoglalása és súlyossága mellett is könnyed feldolgozása eme érveknek és cáfolata az istentagadó rendszereknek. A mű első fele az istentagadás főbb elméleteit veszi rendszeres cáfolás alá. A szubjektivizmus, a positivizmus, a Kant-féle gnoszteizmus, a pantheizmus, a monizmus, a materializmus, a darwinizmus, a deizmus és a pesszimizmus jönnek megtárgyalás alá az első részben. Először az istentagadás várait dönti le és veszi be a nagy harcos apologeta, azután építi fel az Istenhit várát a hármas pilléreit Mevének mindkét része szép összefoglaló szellemi munka. Egyaránt gyönyörködünk a szerző nagy ismeretei tárházában, mint a készségben, mellyel a tollat forgatja. Vaslogikával és nem szójátékos, de mélyen szántó dialektikával dolgozik. Minden ellenvetésnek nyiltan szemébe néz, minden részletkérdést, mely a főkérdésbe gyökeredzik, megtaglal. Viszont a második részben bőséggel ontja és lelkesen adja elő ez Istenérveket Az alkotó oly világosan és oly sokszerűen írta bele nevét az általa alkotott világba, a gondolkozási törvényekbe, a természet jelenségeibe s az ember lelkivilágába, hogy szinte csak a szemünket kell kinyitnunk, hogy őt azonnal észrevegyük és felismerjük. Ezt a vallja a szerző. És kézenfogva vezeti az olvasót hogy a gondolkozás törvényeibe, a természet jelenségeibe, az ember lelki világába mentül mélyebbre jussanak és így felismerésük annál tökéletesebb legyen. A befejező rész a vallásról, a lélek szellemiségéről, a kinyilatkoztatásról már inkább csak korolláriuma a diadalmas eredto-nak, mely, mint hatalmas orgona zúg végig az egész művön. Aki ésszel és értelemmel vallja az Istent az igyekszik a hozzávaló köteléket (vallás) megfelelőbbé, szorosabbá tenni. Aki meghallotta a természetes kinyilatkoztatást, azaz Istennek önkinyilatkoztatását a természet és a lelkiismeret szava által, az a természetfeletti kinyilatkoztatás előtt is kitárja lelkét. Ide konkludál Bangha Béla, midőn a diadalmas credo utolsó akkordjait ülti meg művében. Kétségen kívül a lelkekbe át fognak ömleni e hangok, melyeket Bangha szónoki és írói talentuma, tudományos elmélyedése hatalmas szimfóniába fogott össze. ________ (*b.) — A Madonna-könyv és egyébb karácsonyi újdonságok. Az Apostoli Szentszék magyarországi könyvkiadója, a Szent István Társulat félszázados jubileumi évét a karácsonyi kiadványok szép és válogatott sorozatával tette emlékezetessé. Megemlékezve a társulat eredeti céljáról, a jó és olcsó könyveik kiadásáról, a karácsonyi könyvpiacra bocsátott kiadványainak a legnagyobb része olyan, amely széles rétegekben találhat kedvező fogadtatásra. * Három csoportba oszthatjuk a megjelent könyveket. Aa