Nemzeti Ujság, 1923. december (5. évfolyam, 272-293. szám)

1923-12-08 / 278. szám

Szombat, 1923 december 8. NEMZETI ÚJSÁG * Cholnoky Jenő dr. egret, tanár: A gleccserekről (A Föld XIII.) tart előadást csütörtökön d. n. fél 4 órakor az Urániában. * Sándor József — az Apollóban. * Oroszlán Zoltán dr. a Szépművészeti Múzeum igazgató-őre: Rómáról tart előadást pénteken d. n. fél 4 órakor az Urániában. * Solymossy Sándor dr. főisk. tanár: Shakespeare drámai meséi című ciklusának VI. előadását A Fal­­etaff-darabok címen tartja szombaton, 15-én délután fél 4 órakor az Urániában. tk színházai: Riffly eidöntofli Operaház: szombat Sába királynője (7), vasárnap Manón (7). — Nemzeti Színház: szombat Balatons­erege (7), Vadkacsa (SAS), vasárnap Czalley és a Hu­nyadiak (7), Tanner John házassága (*A3). — Városi Színház: szombat és vasárnap este Menyasszonyhá­­ború (7), szombat délután Tosca (3), vasárnap dél­után Hasis (3). — Vígszínház: szombat Az orvos dilemmája (­A8), Első csöngetés (3), vasárnap A ki­rály (‘A 8), Ivanov (3). — Magyar Színház: szombat és vasárnap délután és este A vörös malom (‘A8, 8). — Belvárosi Színház: szombat A nagy bariton ('A8), Sári biró (3), vasárnap A jégcsap (*A8), Kékszakáll nyolcadik felesége (3). — Renaissance Színház: szom­bat Az első hajnal (‘A8), A csodaszarvas (3), vasár­nap Az első hajnal (‘A8), A csodszarvas (3). — Király Színház: szombat és vasárnap este Elssler Fanny (V18), szombat délután A bajadér (8), vasárnap dél­után János vitéz (8). — Fővárosi Operett Színház: szombat és vasárnap este A Pompadour (’A8), dél­után A három grácia (3). — Blaha Lujza­ Színház: szombat és vasárnap este A rózsalány ('A8), szombat délután Szépasszony kocsisa (3), vasárnap délután Fi-Fi (3). — Andrássy-úti Színház: szombat és vasár­nap délután és este Francia Betlehem, A­gittegylet (129, y24). — Várszínház: szombat este Reggeltől éj­félig (1A8), délután Iglói diákok (3), vasárnap este Jojó három vőlgénye (A8), délután Levendula (3). — Apolló Színpad: szombat és vasárnap délután és este Nirschy Emilia, Liliom herceg (8). A színházak« Jotő heti műsóra Operaház. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Salome. Szerda: Bajazzók, Sylvia. Csütörtök: Manon. Péntek: Traviata. Szombat: Fidelio. Vasárnap: Lohengrin. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Othello.­­ Nemzeti Színház. Hétfő: Sok hűhó semmiért. Kedd: Hedda Gabler. Szerda: III. Richard. Csütörtök és vasárnap: Balatoni rege. Péntek: Vízkereszt. Szombat: Nők ba­rátja. Vasárnap délután: Bábjáték. Hétfő: Hamlet. — Vígszínház. Hétfő, szerda, péntek és vasárnap este: A király. Kedd, szombat: Az orvos dilemmája. Csütörtök: Ivanov. Vasárnap délután: John Gabriel Borkman. — Magyar Színház. Minden este és vasár­nap délután: A vörös malom. — Fővárosi Operett Színház. Minden este: Pompadour. Vasárnap délután: A három grácia. — Városi Színház. Hétfő, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap: Menyasz­szonyháború. Kedd: Vén bakancsos és fia a huszár. Vasárnap délután: Bohémek. Hétfő: A főváros jóté­­konypóló előadása. — Király Színház. Hétfő, kedd, szerda és csütörtök: A volt cári balett együttes ven­dégjátéka. Péntek: Nincs előadás. Szombat: Mézes­kalács (bemutató). Vasárnap délután: Elssler Fanny. Vasárnap este: Mézeskalács. — Belvárosi Színház. Hétfő, csütörtök: Tavasz ébredése. Kedd, péntek és vasárnap: A nagy bariton. Szerda, szombat: A jég­csap. Vasárnap délután: A buta ember. — Renais­sance Szinház. Hétfő, szerda, péntek: Az első hajnal. Kedd, csütörtök, szombat: Lila ákác. Szombat és va­sárnap éjjel: Yvette Guil­ert és társulata. Vasárnap este: Az első hajnal. Vasárnap délután: A csoda­szarvas. — Blaha Lujza­ Szinház. Egész héten min­den este: A rózsalány. Vasárnap délután: Szépasz­­szony kocsisa. — Andrássy-úti Színház. Minden este és vasárnap délután: Guszti, Aljas gazember!, Fran­cia Betlehem. — Apolló Színpad. Minden este és va­sárnap délután: Liliom herceg, Nirschy Emilia. — Várszínház. Hétfő, kedd, csütörtök: Reggeltől éjfélig. Szerda és vasárnap délután: Jojó három vőlegénye. Péntek, szombat, vasárnap: Marinka, a táncosnő. MAGYAR MOZI Az Egri csillagok bemutatója A Royal­ Apollóban, csütörtökön­ tartotta sajtófőpró­­báját a Magyar Kulturház Irodalmi és Művészeti Rt. Bemutatásra került Gárdonyi Géza megfilmesített regénye, az Egri csillagok, a színházi és mozi világ legjelesebb tagjaival a főszerepekben, így Janikovszky Marával Takáts Ilivel, Sziklay Bélával, Bihary Sán­dorral, Réthey Lajossal, Baló Elemérrel stb, akik művészetük legjavát nyújtották, nemkülönben a film rendezője, Fejős Pál és fotografálója, Papp Gyula. Hisszük, hogy a bemutatón nagy sikert ara­tott magyar film be fogja járni a legtöbb mozgófény­­kép-színházakat, amelyek türelmetlenül várják a film megjelenését Az Egri csilagok-ait megelőzően egy kétfelvonásos artista magyar filmburleszk került szinre Cibere és a patkóbanditák címmel, Ehrental Bélával, a magyar Zipofo-val a főszerepben. Trük­kök, mulatságos bonyodalmak fűszerezik a kimond­ — —— umm ^—d— M Endre-Saiő Béla a TERÉZKÖRÚTI SZÍNPADON Teréz­ körút 46. Telefon 65—54. hatatlanul amerikai izt­burleszket, amelyet Alt­­mayer István rendezett és irt meg ügyesen. Az Egri csillagok és a magyar filmburleszk nagy hatást keltettek a bemutatón, amely meghozta a fia­tal cégnek, a Magyar Kulturház Irodalmi és Művé­szeti Rt.-nek az erkölcsi és anyagi sikert. A FILMSZÍNHÁZAK KÖZLEMÉNYEI A vadon szava (Emberek és bestiák) Jack­ London regénye nyomán készült amerikai film 6 felvonásban .— Ezenkívül: Őnagysága a kisértet, amerikai film 5 felvonásban — 1 A7 Uránia szombati bemutatója Egy lángész született, a nagy szabad Amerikában, szegényen, alacsony sorsban — Jack Lonnon. Bar­minc éves korában­­ még írni-olva­sni sem tudott. Negyvenéves korában pedig meghalt Ezalatt a 10 év alatt azonban világhírű íróvá fejlődött, neve is­mertté lett a nagy kerek föld minden népe előtt, könyveit millió számra olvassák mindenütt Amit harminc éves koráig átélt és átszenvedett, abból cso­dálatosan gazdag szive leszűrte a legszebb álmokat, amikért költő megálmodhat És ezekkel az álmokkal megajándékozta a világot remek­műveiben. Egyik gyönyörű könyvét a magyar közönség is ismeri, A vadon szava címmel. Ebből a regényből vette az alapgondolatot az ame­rikai filmrendező, amikor Emberek és bestiák cím­mel megalkotta azt a páratlanul szép filmet, amelyet szombaton mutat be az Uránia. Az Uránia új műsorával még egy másik amerikai 5 felvonásos filmet mutat be. Szombaton és vasárnap az előadások 3, 1 5, 12­7, 149 és 10 órakor kezdődnek. • A „Vérző aréna", Vincente Blasco Ibanez világ­hírű regényének filmváltozata kolosszális sikert ara­tott a Royal Apollóban és az Omniában. A nagyszerű film hallatlan sikerében nemcsak a regény grandió­zus témájának, hanem Rodolph Valentino utolérhe­tetlen művészetének is jelentős része van. Valenti­­nonak ez az alakítása felejthetetlen lesz mindazok előtt, akik a „Vérző aréná“-t megnézték. A Royal Apolló és az Omnia a páratlanul érdekes és szép amihez a kacagtató Zigota és Golff-áramlat című kétfelvonásos burleszket, az Omnia ezenkívül még a Gaumont Híradó heti aktualitásainak keretében a legújabb párisi női divatkreációkat is színes fel­vételekben mutatja be. A Royal Apollo előadásai szombaton és vasárnap 4, 6, 8 és 10 órakor, hétfőn 5, 7 és 9 órakor, az Omnia előadásai pedig minden­nap */15, Vdl. 8 és VilO órakor kezdődnek Jegyek bármelyik előadáshoz mind a két színház pénztárai­nál előre kaphatók. ltozó Grinah«pszinhezafi mason* Szombat—vasárnap Corvin Színház: (J. 89—88. és J. 95—48.) Tvist Olivér (Jackie Coogannal): A fogorvos dilemmája, ő és a maharadzsáidé. (3, 3/45, l/s7,­­9 és 10). Corso: Tvist Olivér (Jackie Coogannal a címszerep­ben). Előadások 4, 3/26, 1/28 és VilO.­ Kamara: Emberek és bestiák (Jack London regé­nye), Önagysága a kisértet. (V* 5, V 47, 8, 10.) Mozgókép Otthon: Twist Olivér (Jackie Coogannal), Bkri nem akar... (Constance Talanadge). (Előadások 4, 6, 8, 10.) Omnia: Vérző Aréna (Rodolphe Valentinóval), Zi­­goto és a Golf-áramlat, Gaumont hiradó. (Vs5, Vdl, 8. 10.) Nyugat-mozgó: Sülyedő hajón és Az örök rejtély (Fél 4, fél 6, fél 8, fél 10). Royal Apolló: (J. 118—94.) Vérző Aréna (Rodolphe Valentinéval), Zigota és a Golf-áramlat, Gaumont hiradó. (Előadások 125, 7, 3/210.) Uránia: A Vadon szava. (5, 3/*7, 5/29, 10,10). 9 ÚJ KÖNYVEK ............­ ...............................................■■ 1 m Istenhit és Istentagadás Bang­ha Béla könyve Csodálatos termékenységgel gazdagította Bangha, Béla a magyar hitvallásos irodalmat, a­­ magyar hittudományt az utolsó évek alatt. A Katolikus Kul­­turkönyvtár most megjelent IS kötete is tőle való. Istenhit és Istentagadás címen itt hatalmas mun­kája nagyszerű hitébresztés, folyton hangzó apolo­­getikus szó akar lenni addig is, míg nem­ magyar földön hallik szava. Mint a szerző is megállapítja, a mű, miként a Katolikus Kultúrkönyvtárnak köte­tei általában, elsősorban gyakorlati célt­ tart szem előtt. Diadalmas crecso-t akar zengeni a lelkekbe. Rá akarja irányítani az emberek tekintetét a gond­viselő menyei Szemre, ki állandóan ránk tekint. Fel akarja tárni az emberi elme előtt, hogy az egész világ, az emberi társadalom s minden egészen új szint, ragyogást és kedvességet nyer, ha mind, mint Isten alkotásait és gondviselésének nagyszerű pano­rámáját tekintjük őket. (248. o.) Miként — mondja a szerző —, ha sötét, tompa éjszaka után egyszerre sugárzón kel fel a nap s ahol eddig csak feketeség volt s alaktalan éjszaka, ott egyszerre kibontakoz­nak a hegyek és völgyek vonalai, az örök fehér jég­­cs ácsok s a zöldelő pázsit, erdők, ligetek, ezüstfényű kígyózó folyók, millió fa és színes virág: úgy ala­kul át az élet is az istenhit fénye mellett zűrzavaros összevisszaságából szinpompás, változatos, és mégis egységes, nagy cél felé irányított gyönyörű kör­képpé. De Bangha Béla műve azt akarja s azt a célt szol­gálja, hogy e fenséges Istenhtt Istentudás legyen. Ne csak higgyem, de tudjam az Isten létét s ezért, ha közérthető nyelven is, de tudományos alapon bizonyítja a katolikus világnézet alapigazságát: egy a világfeletti, személyes, értelmes, végtelen Lény létezését. Minden másfajta „istenhitet" csak a szavakkal való méltatlan játéknak tart. Nem­ az a kérdés tehát, hogy van-e egy minden mástól füg­getlen, mástól nem teremtett valóság, hanem­ van-e egy a világtól különböző, az agyagtól, az embertől s minden véges lénytől független, tökéletes és vég­telen, értelmes és személyes Lény, aki létének végső alapját kizárólag önmagában bírja. Ennek a pozi­tív Istenhitnek nagyszerű apológiája Bangha mű­ve. A modern gondolkodás szereti a kérdés ily szembe­állítását, tehát tulajdonképen a keresztény hitet megkerülni, Bangha annál inkább fejtegetése gyú­­pontjába állítja és minden sugarat oda lövel vissza. A mű a kérdés teljes bölcseleti és theológiai fel­­készültségével íródott. Istenhitünk észszerűségét tu­dományos megalapozottsággal bizonyítja, kiterjesz­­kedve az összes metafizikai vagy mint a szerző mondja: bölcseleti, a fizikai­­ (természetbölcse­­­leti) és erkölcsi istenérvekre. Műve rendszeres ösz­­szefoglalása és súlyossága mellett is könnyed feldol­gozása eme érveknek és cáfolata az istentagadó rendszereknek. A mű első fele az istentagadás főbb elméleteit veszi rendszeres cáfolás alá. A szubjekti­vizmus, a positivizmus, a Kant-féle gnoszteizmus, a pantheizmus, a monizmus, a materializmus, a darwinizmus, a deizmus és a pesszimizmus jönnek megtárgyalás alá az első részben. Először az istentagadás várait dönti le és veszi be a nagy harcos apologeta, azután építi fel az Istenhit várát a hármas pilléreit Mevének mindkét része szép összefoglaló szellemi munka. Egyaránt gyönyörködünk a szerző nagy ismeretei tárházában, mint a készségben, mellyel a tollat for­gatja. Vaslogikával és nem szójátékos, de mélyen szántó dialektikával dolgozik. Minden ellenvetésnek nyiltan szemébe néz, minden részletkérdést, mely a főkérdésbe gyökeredzik, megtaglal. Viszont a máso­dik részben bőséggel ontja és lelkesen adja elő ez Istenérveket Az alkotó oly világosan és oly sok­­szerűen írta bele nevét az általa alkotott világba, a gondolkozási törvényekbe, a természet jelenségeibe s az ember lelkivilágába, hogy szinte csak a sze­münket kell kinyitnunk, hogy őt azonnal észreve­gyük és felismerjük. Ezt a vallja a szerző. És ké­zenfogva vezeti az olvasót hogy a gondolkozás tör­vényeibe, a természet jelenségeibe, az ember lelki világába mentül mélyebbre jussanak és így felisme­résük annál tökéletesebb legyen. A befejező rész a vallásról, a lélek szellemiségé­ről, a kinyilatkoztatásról már inkább csak korollári­­uma a diadalmas eredto-nak, mely, mint hatalmas orgona zúg végig az egész művön. Aki ésszel és érte­lemmel vallja az Istent az igyekszik a hozzávaló köteléket (vallás) megfelelőbbé, szorosabbá tenni. Aki meghallotta a természetes kinyilatkoztatást, azaz Istennek önkinyilatkoztatását a természet és a lelki­ismeret szava által, az a természetfeletti kinyilatkoz­tatás előtt is kitárja lelkét. Ide konkludál Bangha Béla, midőn a diadalmas credo utolsó akkordjait ülti meg művében. Kétségen kívül a lelkekbe át fognak ömleni e hangok, melye­ket Bangha szónoki és írói talentuma, tudományos elmélyedése hatalmas szimfóniába fogott össze. ________ (*b.) — A Madonna-könyv és egyébb karácsonyi újdon­­ságok. Az Apostoli Szentszék magyarországi könyv­­kiadója, a Szent István­ Társulat félszázados jubi­leumi évét a karácsonyi kiadványok szép és váloga­tott sorozatával tette emlékezetessé. Megemlékezve a társulat eredeti céljáról, a jó és olcsó könyveik ki­adásáról, a karácsonyi könyvpiacra bocsátott kiad­ványainak a legnagyobb része olyan, amely széles rétegekben találhat kedvező fogadtatásra. * Három csoportba oszthatjuk a megjelent könyveket. Aa

Next