Nemzeti Ujság, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám

A visszatert Horanyi Oromivel es bizalommal i­dokzolju­k Koranyi Frigyes barot a penzu­gyminiszteri szekben. Nem eloszlor ill benne. Van valami csodalatos es rendeltetesszeru­ abban a hasonlosagban, am­ely ennek a na­gytehetsegu­, gazdag tapaszta­­latu es tiszta latasu allamferfinak elso es ma­­sodik penzu­gyminisztersege közbtt m­utatkozik. Amikor eloször keru­lt ebbe a legnagyobb fe­­lelossegu­ allasba, a forradalmak pusztitotta allamelet romjain kellett uj kereteket teremte­­nie az allamhaztartas es a magangazdasag sza­­mara. A teljes gazdasagi anarchiaba vissza­­su­lyedt termeles es forgalom az o munkassaga nelki­l aligha talalta­ volna meg olyan gyorsan a foltamadast s az allam alig­ha erte volna el nelki­le a s penzugyi rendezettsegnek azt a fokiit, amivel az ujraeledt nem­zet vegre nekiindulha­­tott a jovo vegzetesen nehez feladatainak. Most, amikor az orszag — annyi valsag utan — egy rendkivü­li aldozat 6 nisi felelossegi­ elhatarozasaval veglegesen rendezni akarja penzügyeit es egyszersmindenkorra meg akarja menteni a magyar közgazdasagot a minduntalan megismetlbbb osszeomlasoktol s ennek a nagy tervnek keresztulvitelere ismet Koranyi Frigyes kezebe adja a keresztulvitelt, meg kell allapitani, hogy annak idejen nem az ő hibaja volt, amiért a forradalmak utan hely­­reállított penzü­gyi es gazdasagi rend utjan a nem­zet nem tudott eljutni kitu­zott celjaihoz. Koranyi Frigyes mar el­so penzu­gyminiszter­­sege alatt ep olyan tisztan latta helyzetü­nket, mint ma, de az 6 penzu­gyi koncepciojanak­ megvallsitasat akkor minauntalan megakasz­­totta s vogf­lt is teljesen meghiusitotta a poli­tika, a­ partok es osztalyok onzo tusakodasa. Koranyi mar akkor azt hirdette, hogy az e­gesz tarsadalomnak tobbet kell dolgoznia, tobbet kell termelnie s hogy ebben eppen az államnak kell a tarsadalmat megsegitenie. Mar akkor azt mondotta — s hisszü­k, ez a meggyozodé­se erő­­sebb, mint valaha —, hogy az államháztartas rendbehozatalat egyre jobban szegenyedo tarsa­­dalomtol es folytonos csokkeno termelesi­ gaz­dasagi elettol nem lehet varni. Mert az allam­haztartas deficitje esak ott tu­nhetik el, ahol az adoalanyok szamara a vagyonszerzesnek es jo­­vedelemnek minden tisztesseges mddja megada­­tik es ahol a vallalkozasoknak es a maganhaz­­tartasoknak nem kell allandoan a felborulassal ki­zdenibk. Koranyi mar akkor hirdette a mun­kat, — a regebbinel tobb munkat, es a takare­­kossagot, — a regebbinel nagyobb takarekos­­sagot, amikor a ki­zvelemeny s a ‘ politika meg mindig esodaktol varta az orszag talpra­­allitasat. Koranyi mar akkor figyelmeztette a nemzetet es minden tarsadalmi osztalyat, hogy nagyobb aldozatkeszsegre van szu­kseg, ha a vegso veszedelmet el akarjuk keru­lni; a tul­­tengo allami, beavatkozas hiveit pedig mar akkor intette a gazdasagi eletbe valo erőszakos beavatkozasoktol. Sajnos, a politika utjat allta, hogy a maga jol atgondolt utjain keresztu­l le vihesse a legvegsobb celokig a maga terveit. Kisgazda uraimok a mindendron valo ellenze­­kieskedok segitsegevel valami apro javaslatnal hirtelen leszavaztak a minisztert, aki akkorra mar megunta, hogy takarekossagi terveit a tobbi miniszteriumok felrugdaljak, hogy a ter­­melo elet szabadsagat az állam egyre tobb kor­­lattal akadalyozza, hogy a gazdasagi miniszte­­riumok tervtelensegü­kben es tehetetlensegu­k­­ben a mezogazdasagot, ipart es kereskedelmet tonkretegyek, hogy a kivitelt es a behozatalt az arak termeszetes alakulasa helyett a terme­les visszafejlesztesere es az aruhiany fokoza­­sara hasznalja fel az allami bblcsesseg. Kora­nyi tehat otthagyta helyet, hogy atadja m­i­­soknak, akikben akkor jobban hitt az orszag. Es ju­tt Hegedi­s klob­bi lendu­leti­­ terveinek szikrazo ti­zijatekaval es jott Kallay szigoru financszellemenek szi­rke bü­rokratizmusaval. De mind a ketto belebukott hibaiba, az else a realitas hianyaba, a masik a gazdasagi elet torvenyeinek semmibevetelebe. A koronat emel­­tek es tartottak, de nem tudtak fenntartani. Az adot torvenybe vettek, de nem tudtak be­­ha­itani. Es veli­k bukott a korona, a termeles, a jove­­delem, a vagyon, a tarsadalom es az orszag. Koranyi elso penzu­gyminisztersegevel a­ bol­­sevizmus pusztitasai utan megis csak tudott olyan rendet teremteni, amelyben az arak a kü­lfölddel szemben alacsonyak voltak, a ter­meles emelkedett, a vagyon szaporodott. Uto­­dai alatt azonban, bar zsandart allitottak min­den korona mbge, vamlort minden termeny moge es arvizsgalo birot minden aru moge, a dragasag elboritotta valamennyi nepreteget — elobb a kozeposztalyt, azutan a munkassagot, azutan a termelot es vegu­l a tokest — es sze­­gennye tett mindenkit, ennek kovetkezeeekep­­pen pedig legszegenyebbe — az allamot. Es a rossz penzü­gyi es a semmilyen gazda­sagi politika utjain igy eljutottunk oda, hogy a nem­zet a gazdastgi elet-halal kerdes ele al­­littatott. Vagyona annyira tonkrement, terme­­lese annyira visszaesett, szocialis viszonyai annyira megromlottak, hogy tobbe csak a maga erejebol nem is kepes talpraallni, hanem­ kenytelen volt a ku­lfoldre menni segitsegert es, most kenytelen ezt a segitseget a legsulyosabb feltetelek kozott elfogadni. Mert legyu­nk tisztaban vele, ezt a kulcsont most mar el kell fogadni. Itt nincs tobbe mod es ido okoskodasra, szonoklasra es uj tervfara­­ga­sra. Az ehseg es a pusztulas van a kapunk elott. Ezzel a kolcsonnel talan­ meg meg lehet menteni az orsziagot. De nelku­le feltetlenu­l vegleg­es helyrehozhatatlanul osszeomlik min­den. A legnagyobb lelkiismeretlenseg, a leg­­vakmerobb jelszonyargatas, ha ma — akar egyen, akar part — ezzel a mar megkezdett es vissza nem is fordithato szanalasi tervvel szemben — komoly es hasznos biralat helye­tt — eroszakos megakadalyozasra, vagy demagog izgatasra gondol. A torvenyhozas egy ev óta segiti a kormanyt a kü­lfoldi kolcsön tervenek hosszu utjan­ A b­eteg hozzajarult az operacio­­hoz. Aki most a mar dolgozo operalokest ki akarja vonni az orvos kezebbl es uj medicinat ajanl — az vagy orbit, vagy gyilkos. Most mar be kell fejezni az operaciot. Talan meggymgyu­­lunk, de nelku­le biztosan elpusztulunk. A A kolcsonnek — amelyet most mar meg kell ! In csinalni, h­a a dolog soran idaig jutottunk — I » l jo megvalositasa a helyesen felismert elvek- I } nek, az allampenzugyi es gazdasagi elveknek I ] eeltudatos es megmasithatatlan keresztu­l iite- •w­­letol fu­gg. Koranyi Frigyes bareban es uj mu­nkatarsaban, Szaboky Lajos allamtitkarban — aki a magyar tisztviseloi kar egyik legkep­­zettebb, legbecsü­letesebb es legtehetsegesebb tagja — bizonyara meg van az eros elhataro­­zas, hogy erellyel, ha kell, kimeletien es­ellyel fogja megvalositani a takarekossagot, melta­­nyossaggal fogja keresztulvinni az allamjove­­delmek fokozasait es jozan erzekkel fogja fel­­szabaditani az egesz gazdasagi eletet azokbol a megkötottsegekbol, amelyek termelest es munkat, befektetest es vagyonszerzest, tehat adozast is, eddig lehetetlenne tettek ebben az orszagban. Abban a remenyben koszontju­k mi az uj penzugyminisztert es allamtitkarjat, hogy az elszegenyesites politikaja, a mesterseges korlato­­zasok politikaja, az allami dragitas politikaja helyett egy uj, egeszseges, teremth­erbnek es akaratnak igeretet hozzak. (k t­. 1.—) UWVBA:­ 2 h . Vt4vfalyam 73. ndm. R 1924 NEMZETI UJSAfi Szerkesztoseg 6s tiadóhivatal: Budapest, s Elofizetesi 4r: Egy holnapra 90.000 korona, Honyod-u. 10. TeL: 127—46, 127—47, 127—48.­­OLMESZTENY POLITIKAI NAPILAP negyedevre 90.000 korona. — Egyes szám Ara 127—494 sz.65.Fidk kiaddhivatal:Eakdczl­nt 1. CgVX , . 1500 korona. — Hirdetdsek millimeteros TeL: J. 186-06, Terez-korut 62. TeL: 121-41 40S^^r!!eSit5: T6r­ B®!a* * Fe,e,Ss­zerke87t51 T6th 14x2,6 dr* dijszabAs szerint. — ReklamAeidk: TeL 19—25. A MlcsODforasWolf a pdrfoh elOlf to eilenzeit neves norcra heszUl - to erdehensegeh s penztigui di!ila!nra ellen A Jdvedelemadondl Is profiressziO lesz - A poltfllta hlrei (A Nemeeti TTjsag tud6sit6jdtol.) A kolcsbn­ i­gyi javaslatokat, melyet a Nemzeti Ujsag mai szamaban ismertetett, ma reggel nyomattak ki es az elso peldanyt Beth­len Istvan grof minisz­­terelnok nyomban benyujtotta a nemztgyu­le­sen. Csak jo masfel oraval a benyujtas utan osztottak ki a nyomdabol frissen kikeridt ja­­vaslatokat a kepviselok kozott es a nemzetgyu­­­les nagy tobbsege esak a deli prakban alkot­­hatott maganak velemenyt azokrol az inlezk©­­desekrbl, amelyeket a javaslatok magukban foglalnak. A kolcsönjavaslatok intezkedései nem ertek varatlanul a partokat, hiszen Beth­­len Istvan gróf m­iniszterelnok mar honapok­­kal ezelltt elokeszítette a talajt a javaslatok elfogadasara, megis erls hatassal volt a javas­latok benyujtasa a nemzetgyu­les valamennyi partjara. Az egyseges partnak nagy husegproba a ja­vaslatok benyujtasa es Bethlen Istvan grofnak valoban szu­ksege van arra a ragaszkodasra es bizalomra, amely a m­iniszterelnok szemelye irant a partban osztatlanul megnyilvanul. Mert a javaslatok maguk vegyes hatast kell el­iek a pdrtban. Az a resz, amelyik a­ kormany intezkedeseit mindig feltetlen bizalommal es megnyugvassal fogadta, a kolcsönjavaslatoktol az orszag megmenteset varja es meg csak kri­­tikaval sem aka­r akadalyt görditeni a javasla­tok sima letargyalasa ele. Az egyseges part kisgazda frakcioja es a nagybirtokosok mar a tegnap esti ertekezleten idegesseggel fogadták a felhatalnazási javaslatnak azt az intezkede­­set, amely az adokat aranykorondban allapitja meg. A partnak egyes nagybirtokos tag­ja a Nemzeti Zrjsag munkatarsa elott­ ugy nyilatko­­zott, hogy a foldadonak ez az ujabb emelese csak azert nem talal nap­yobb ellenzesre a part­­ban, mert a foldado emelesevel egyu­tt megszu­­­nik az bnne,si ado, ami a gazdak terheit, főkep­­pen pedig az adminisztraciot lenyegesen eny­­hiti. Mindamellett hangoztatjak, hogy az egy­seges pdrk­bl. mely hatdrozottan agrdrje megi­ mirl. nagy aldozat es a kormany irant valo fdl­­tetlen bizalom jele, hogy a javaslatokat siman, akaddlytahmul. pontos hatdrid­re hajlando le­­t­irgyalni. A korrfcanst tamo­gatn partok fenntartják magu­knak a szabad kritika jogát, mely reszsikt­sro­­ nem jelenti a java­slat elutasitasát. Akik a javaslatokkal reszletesen akarnak foglalkozni, azok ma meg nem­ nyilatkoztak, mert elobb gondosan attanulmanyozzak azokat az inte­zke­deseket, melyeknek helyes tendenciajarol, a vegso ered­meny biztositasarol meg vannak gyozodve. A polgari ellenzeken a kolcsönü­gyi javasla­tokat a legkü­lönbozobb erzelmekkel fogadtak. Mindenki egyetért abban, hogy a javaslatok sorsdonto fontossaga elvitathatatlan, de a var­­hato eredmenyrol teljesen elterok a veleme­­nyek. Andrassy Gyula grof valdsagos trage­­didnak mondja a kolcsdnjavaslatokat, amelyek felaldozzak az orszag fu­ggellenseget, behodo­­last jelentenek ellensegeink es a kid fold elott es kiszolgaltatnak minket a kölcsontnyujto ál­­lamoknak, amelyek alighanem arra vigyaznak majd, hog­y igazán talpra ne állhassunk. A fajvédok, akiknek programjukkal homlok­­egyenest ellenkezik a kulcson felvetele, terme­­szetesen a leghevesebb harcra készü­lnek a ja­­v­a­slatok­ ellen. A nemzetgyu­les mai idlesen es a folyoson elejtett szavakbol mar erezheto volt az az elszant harci keszu­lodes, amellyel a faj­­vedok a kolcsonjavaslatok ellen felvonulnak. A partonkivuli kepviselok es a radikalisok mar csak taktikai okokbol is ellenzik a javas­latokat es tbl­ik telhetoen mindent elkövetnek, hogy a­­gyors es sima targyalast megnehezit­­sek. A szocialdemokrata part allisfoglalasa egy percig sem volt ketseges: a vegsokig mend hare es minden eszkbz felhasznaldsa a javas­latok ellen. A parlamenten kivu­l allo politikai es gazda­sagi tenyezok, az ipari es kereskedelmi erde­­keltsegek kepviseloi, a Közalkalmazottak Nem­­zeti Szi­vetsege es a mezogazdasagi erdekkep­­­viseletek komoly kifogásokat emelnek a javas­latok ellen, melyeknek legserelmesebb intizke­­dése szerintü­k a tobb esztendos penzü­gyi dik­­tatura. Azt a bizalmat, amely a penzu­gyi dik­­tatura m­egadasara szu­kseges, term­eszetesen nem szivesen elblegezi egyik erdekeltsetg sem es a kormanynak valoban nagy eredm­enyeket kell felmutatnia, ha a kolcsönjavaslatokkal szemben megnyilvanuilo ellenzeki hangulatot el akarja oszlatni. A javaslatok targyalisat a nem­zetgyu­lu­s egyesitett bizottsagai holnap delutin kezdik meg. A bizottsagok gyorsitott tempiban vegez­­nek majd a javd­aslatokkal, melyek a jdvd het keddjen mar a plenum elo keru­lnek. A nemzet­­gyules szombaton es hetfon is ü­lesezik, hogy a közepiskolai javaslatot idejeben letargyalhassa a jovo het elejen mar a kolcsbojavaslatok kerü­lnek sorra. Ezeknek a javaslatoknak a targyalasára —­ amint már jelentettü­k — meg-

Next