Nemzeti Ujság, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-13 / 190. szám

' 'Szombat, 1924 szeptember­­13. NEMZETI ÚJSÁG Holnap megkezdődik a nyíregyházai jubileum Két hétig tartó ünnepségek a Nyírség fővárosában ,A Nemzeti Újság tudósítójától.­ A nagy magyar­­Alföld egyik legtörekvőbb városa, Nyíregyháza egy hétig tartó nagyszabású jubiláris ünnepséggel üli meg százesztendős évfordulóját annak a nagy ese­ménynek, hogy a város a Károlyi grófi családtól megváltotta magát s ezzel teljesen önálló lett. A város vidéke már a honfoglalás korában lakott hely volt, majd királyi birtok lett. A XVII. század elején már mint város szerepel s a királytól és az ország­gyűléstől kiváltságokat, az úgynevezett hajdúszaba­dalmakat kapja. Nem isokáig élvezhette a nemesi elő­jogokat biztosító kiváltságokat, mert a XVII. szá­zad második negyedében az erdélyi fejedelmekkel tartó, részben pedig a királyi hadaktól megszökött hajdúikat oltalma alá fogadta és ezért az ország­gyűlés megfosztotta szabadalmaitól. Az erdélyi feje­delmek azonban gondját viselték és a régi szaba­dalmakat, mint fejedelmi kiváltságokat adták meg a városnak. A XVII. és XVIII. század felkeléseinek és magyar-török harcainak idején a város rengete­get szenvedett az átvonuló hadaktól, lakossága el­­széledt és a török hódoltságból való teljes felszaba­dulás után a virágzó város helyén már csak ötszáz lakosú, kicsinyke falu állott. Ekkor Károlyi Ferenc gróf, a hajdúság ura a békésmegyei tótokból hoza­tott telepesekkel újra benépesítette a várost és kör­nyékét és ezeknek az elma­gyarosod­ott tótoknak iva­dékai a tirpádok, egyik legszorgalmasabb munkás és földmivelő népe lett az Alföldnek. A város roha­mos fejlődésnek indult, 11. József alatt vásártartási jogot kapott. 1803-ban a város déli határát megvál­totta a Dessewffy grófi család fennhatósága alól, 1824-­ ben pedig magát a várost és a környező erdőséget megváltva, önállósította magát és önálló életének 12. esztendejében már megszerezte a rendezett tanácsú városi rangot. Erősen terjeszkedve, elnyomta a régi megyeszékhelyt, Nagykállót, felküzdötte magát a nyírség központjává és ma jóval meghaladja a fél­százezres lakosságot. Pompás épületeivel, széles, gon­dozott utcáival, nagy forgalmával, ipari és gazda­sági telepeivel a magyar Alföld egyik legszebb és egyben leggazdagabb városává fejlődött. A jubiláris ünnepségek holnap, szombaton délután kezdődnek és szeptember 21-én fejeződnek be. Az ün­nepségek sorrendjét az alábbiakban adjuk: Szeptember 13-án, szombaton délután fél két órakor a MÁV állomáson fogadják a vendégeket. Délután 3 órakor díszközgyűlés az ág. ev. templomban. Dél­után 5 órakor a központi iskola épületében megnyit­ják a kiállítást, este 8 órakor pedig a városi szín­házban ünnepi hangverseny lesz, amelyen Székely,­hidy Ferenc, az Operaház tagja, Bettyey Aranka, a Nemzeti Színház tagja, Szegheő János zongoramű­vész és Vietorisz József dr. szerepel. A hangverseny keretében Milotay István, a „Magyarság“ főszer­kesztője ünnepi beszédet mond Nyíregyházi emlé­kek“ címen. Este 11 órakor a városi kongresszusra érkező közigazgatási tisztviselők vacsorára gyűl­nek össze a Koronában. Szeptember 11-én, vasárnap a város valamennyi templomában délelőtt 9 órakor hálaadó istentisztelet, délelőtt 10 órakor a Gazdaszövetség huszonötéves ju­bileuma alkalmából díszközgyűlés, melynek ünnepi szónoka Paulusz Márton díszelnök. Délelőtt 11 óra­kor a városháza nagytermében a városok kongresz­­szusa állandó bizottságának ülése. Délben 12 órakor Rakovszky Iván belügyminiszter a polgármesteri hi­vatalban kihallgatást tart, délben 1 órakor közeled a Korona-szállóban, délután 2 órakor lóverseny és ügetőverseny, 4 órakor a Nyíregyházi Torna- és Vívóegylet sportünnepélye, délután 6 órakor vallá­sos­ est az evangélikus templomban, este 8 órakor pe­dig a Gazdaszövetség táncmulatsága a Gazda Ott­honban. Szeptember 15-én, hétfőn kisasszonynapi országos vásár, azonkívül délelőtt 1001-ig a keletmagyaror- szági kilenc felsőkereskedelmi iskola szellemi torna­­versenye, délután 4 órakor cserkészünnepély a ki­állítás területén, az Erzsébet-ligetben a Nyíregyházi Tennisztársaság versenye, este 8 órakor pedig a Református Nőegylet jótékonycélú műkedvelő elő­adása a városi színházban. Előadásra kerül Herczeg Ferenc darabja: A fekete lovas. Szeptember 16-án, kedden a Nyíregyházi Gazdaszö­vetség által rendezett szarvasmarha- és baromfi­­kiállítás megnyitása, délelőtt 9 órakor a tiszai ág. ev. egyházkerület közgyűlésének első napja, délután 5 órakor az ág. ev. lelkészegyesület közgyűlése, dél­után 5 órakor a kereskedők napja, amelyen Sándor Pál és Balkányi Kálmán dr. mond beszédet, ugyan­csak délután 5 órakor a nyíregyházi dalárdák hang­versenye, este 8 órakor pedig a Református Nőegylet második jótékonycélú előadása. Szeptember 17-én, szerdán délelőtt 10 órakor városi népies lóverseny, délelőtt 9 órakor a tiszai ág. ev. egyházkerület közgyűlésének második napja, délelőtt 10 órakor a Szabolcsvám­egyei Tanítóegyesület dísz­közgyűlése a városháza nagytermében, délután 1 órakor a tanítók közebédje, délután fél 4 órakor sző­lészeti és borászati előadás a városháza nagytermé­ben, melyet Baross Endre dr., a Szőlősgazdák Orszá­gos Egyesületének igazgatója tart. Szeptember 18-án, csütörtökön délelőtt fél 12 órakor a vármegyeháza dísztermében a MAXSz matinéja, melyen Tormay Cecilé tart felolvasást. Délután 1 órakor a MANSz közebédje a Koronában, délután 2 órakor a vármegyei Levente Egyesület sportünne­pélye, délután 4 órakor Benköbokori lakodalom a fő­gimnáziumi kiállítási udvaron, délután 5 órakor a MANSz közgyűlése. Szeptember 19-én, pénteken délelőtt 11 órakor a A Kisebbségi bizottság rossz szelleme Említettük, hogy Apponyi Albert gróffal szemben, aki a genfi, közgyűlésen tartott nagyszabású beszédé­ben rámutatott, hogy a kisebbségek nem részesül­nek kellő védelemben a Népszövetség tanácsa részé­ről, Hymans belga külügyminiszter, a tanács elnöke erélyesen védelmébe vette a tanácsot, a főtitkársá­got és a kisebbségi bizottságot. Apponyi nem pole­mizált Hymans-szal, noha módjában lett volna meg-­­­győzni a közgyűlést, hogy a kisebbségi bizottság Szabolcsvármegyei Jegyzőegyesület ülése, délután 5 órakor dalverseny a kiállítás udvarán. Szeptember 20-án, szombaton délelőtt 10 óraikor a városházán a tűzoltók díszközgyűlése, délután 1 óra­kor a tűzoltók közebédje, délután 3 órakor tűzoltó­­díszgyakorlat. ügyen ezen napon délelőtt fél 12 óra­kor Jósa András dr.-emlékünnep, délután 2 órakor repülődélután és este 9 órakor a Kereskedőifjadó Egyesületének negyvenéves fennállása alkalmából díszközgyűlés. Szeptember 21-én, vasárnap délelőtt, 10 órakor az Ipartestület negyvenéves jubileuma és díszközgyű­lése a városházán. Ünnepi beszédet Andor Endre dr. helyettes államtitkár mond. Délután 1 órakor köz­eled, délután 3 órakor a Faluszövetség érmeinek és okleveleinek kiosztása, este 6 órakor pedig a kiállí­tás bezárása.­­ Apponyi Albert gróf nem tartja remémitelennek Magyarország helyzetét tlsz a Népszövetség hiteliudósáben —­­ Népszövetség nagy töszsisége egyetért az általa felhozott gondolatokkal Bécs, szeptember 12. Apponyi Albert gróf fogadta Genfben a Neue Freie Presse tudósítóját és hosszabb nyilatko­zatot tett, amelyben a következőket mondotta: — A Nemzetek Szövetsége ma még­ a mi szá­munkra olyan terület, ahol a háborúban ve­lünk szemben állott államoké a vezető szerep és ahol különösen a kisa utcait igen nagy be­folyással rendelkezik. El kell készülnünk arra, hogy egyelőre nem nagyon játszhatunk irány­adó szerepet, de részt kell vennünk abban az evolúcióban, amelyen a Nemzetek Szövetsége átmegy, hogy ne csak egyes nemzetek szövet­sége legyen, hanem valóságos népszövetség. Ebben az evolúcióban közreműködni rám nézve annál örvendetesebb, mert azok közé tartozom, akik hisznek a Nemzetek Szövetsége gondolatában és intézmény­ében. Ezt a célt akarjuk szolgálni, amikor cselekvően és nem kihívó módon, de azért férfias nyíltsággal ki­fejtjük az európai problémák bennünket érintő részét. Hiszen lesznek a Nemzetek Szövetségé­nek mostani szervezetében elemek, amelyeknek ez nem kellemes, mert ez zavarja őket fidélis szokásaikban, de én meg vagyok róla győződve és a benyomásom is az, hogy a Nemzetek Szö­vetségének nagy többsége az én szemem előtt lebegő céllal teljesen egyetért és ennélf fogva a nyílt, őszinte szót készségesen meghallgatja. Már rövid ittlétem óta megállapíthatom, hogy a többi delegátushoz fokozódó szívélyesség fűz. Egyszóval, bárhogyan gondolkodik is az em­ber a Nemzetek Szövetségéről elméletileg, a Nemzetek Szövetsége itt van, élő valóság, még­pedig jelentős erkölcsi súllyal rendelkező való­ság, amelynek politikai fontossága is növek­vőben van.­­ A népeknek politikai és erkölcsi egyesü­lését szolgáló gondolatok keresztülvitele terén is nevezetes előrehaladás látszik. Ki hitte volna még két esztendővel ezelőtt, hogy Fran­ciaország és Nagybritannia miniszterelnökei, egyértelműen az abszolúte kötelező döntőbíró­­ság mellett fognak nyilatkozni és a Nemzetek Szövetségéhez fordulnak, hogy ennek a­ gondo­latnak megformulázását elérjék, hogy a lesze­relési kérdésben közöttük még fennálló ellen­téteket az egész világ színe előtt tisztázzák és az ellentétek megszüntetését, a Nemzetek Szö­vetségében egyesült államok közreműködésétől várják. Az általános döntőbíróság megvalósí­tásának előestéjén áll és ez ránk nézve élet­kérdés.­­ Mindebből az következik, hogy tényleges közreműködésem alatt a Nemzetek Szövetsé­gébe vetett, hitemben nem hogy meginogtam, hanem megerősödtem, de egyúttal még sokkal tisztábban is látom, mi a hiánya ma még en­nek az intézménynek és minek kell még tör­ténnie, hogy azzá legyen, aminek lennie kell. Ha­ ön azt kérdi tőlem, mire számíthat mind­ebből hazánk, csak annyit mondhatok, nem tartozom ahhoz az irányhoz, amely feltámadá­sunkat egy új világkatasztrófától várja, ha­nem ahhoz az irányhoz, amely a talpraállást a nagy emberi ideálok fejlődési vonalán ke­resi. Ha lassú fejlődésre kell is számítanunk, mégis, helyzetünket nem tartom egészen re­ménytelennek. Itt említjük meg egyébként, hogy Apponyi genfi beszédével behatóan foglalkozik a lon­doni sajtó. A Morning Post csaknem egész terjedelmében közli a beszédet s megállapítja, hogy a beszéd lenyűgöző hatást gyakorolt, a Daily Telegraph szerint a beszéd ékes szónok­lat volt, tényleg nem jár el részrehajlatlanul. Erinek talán nemn annyira a Népszövetség az oka, mint a kisebb­ségi bizottság elnöke, Eric Colben úr, akinek a je­lent­ései szolgálnak mértékadóul a panaszok elbírá­lásánál. Tudomásunk szerint Colbent a tanács régebben ki­küldte Romániába a kisebbségek helyzetének meg­vizsgálására, ahelyett azonban, hogy érintkezésbe lépett volna a panaszosokkal, kizárólag csak a román kormánytól szerezte be információit. Romániában rendkívüli előzékenységgel fogadták, gondoskodtak szórakoztatásáról és mindenekfölött arról, hogy csakis olyanok jussanak közelébe, akik a­ valóságot nem tárják fel előtte. Természetes tehát, hogy amit azután a kisebbségi­ bizottságnak jelentett, megfelelt a bukaresti kormány óhajának. Fölfogásának és pártatlanságának jellemzésére elég fölemlíteni, hogy amikor a magyar kormány az oprálási kérdésben a Romániával két évig tartó eredménytelen tárgyalás után a tanácshoz fordult, Corbea előterjesztésére azt a határozatot hozták, hogy a­ magyar kormány lép­jen tárgyalásra­­ a román kormánnyal. Ilyen előz­mények után ne csodálkozzék a Népszövetség Apponyi jogos kifakadásán. Komm­unista bosszú Patt­eotti Másáért Meggyilkolták Casalini fascista képviselőt A képviselőt két halálos lövéssel egy villamo­son gyilkolta meg a merénylő (A Nemzeti Újság tudósítójától.) úgy látszik, az a „kiáltvány“, amelyet Matteotti özvegye intézett az olasz néphez, nem csillapította le a felkavart szen­vedélyeket: ma Rómában véres merénylet történt, amelynek a faseista korporációk egyik vezető em­bere esett áldozatul. A merénylő bűnös cselekedete annál megdöbbentőbb, mert arra mutat, hogy Olasz­országban még mindig fenyegető veszedelem a kom­munista terror s hogy a társadalom nem jutott el a kiengesztelődéshez és a megnyugváshoz. A me­rényletről a következőkben számolhatunk be: Róma, szeptember 12. (Stefani.) Ma délelőtt egy Corvi János nevű mun­kás négy lövést tett revolveréből Casalini Armand faseista képviselőre, a faseista korporációk helyet­tes főtitkárára, aki 11 villamoson utazott.. Két golyó a képviselő fejébe fúródott. A merénylő, amikor le­tartóztatták, kijelentette, hogy meggyőzödéses kom­munista és Matteotti halálát akarta megbosszulni. Matteotti arcképe különben ott volt a munkás zse­bében. Casalini képviselőt kórházba­ szállították, ahol meghalt. (MTI.) Róma, szeptember 12. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon­­jelentése Becsen dr.) Giovanni Frattali faseista tit­kár, aki szemtanúja volt Casalini képviselő meggyil­kolásának, a következő leírást adta az esetről: Szem­ben ültem Casalinival, aki újságot olvasott, midőn a lövéseket hallottam. A villamoskocsi utasai csak a második lövésre ijedtek meg nagyon, amely után a merénylő még két lövést tett. Én azt hittem, hogy a képviselő csak könnyebben sérült meg és revolvert rántva a gyilkos után siettem, aki mint őrült rohant el. Én kiabáltam és lőttem. Kívülem még egy rendőr­­őrmester kezdte üldözni. A gyilkos hirtelen megállt és ránk lőtt. Mi sértetlenek maradtunk. Mind­két ol­dalról összesen mintegy harminc lövést adtak le. Végre a városi vámsorompónál a menekülő elé ál­lott egy vámőr felemelt fegyverrel és erélyesen meg­állásra szólította fel­­ a gyilkost, aki megadta magát. Fascisták megkötözték s a legközelebbi rendőrőrszo­bára vitték. Útközben állandóan ezt hangoztatta: Megölték Matteottit, aki testvérem volt és én meg akartául őt bosszulni. A rendőrségen is csak ezt haj­togatta. (T.) 3

Next