Nemzeti Ujság, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-13 / 190. szám
' 'Szombat, 1924 szeptember13. NEMZETI ÚJSÁG Holnap megkezdődik a nyíregyházai jubileum Két hétig tartó ünnepségek a Nyírség fővárosában ,A Nemzeti Újság tudósítójától. A nagy magyarAlföld egyik legtörekvőbb városa, Nyíregyháza egy hétig tartó nagyszabású jubiláris ünnepséggel üli meg százesztendős évfordulóját annak a nagy eseménynek, hogy a város a Károlyi grófi családtól megváltotta magát s ezzel teljesen önálló lett. A város vidéke már a honfoglalás korában lakott hely volt, majd királyi birtok lett. A XVII. század elején már mint város szerepel s a királytól és az országgyűléstől kiváltságokat, az úgynevezett hajdúszabadalmakat kapja. Nem isokáig élvezhette a nemesi előjogokat biztosító kiváltságokat, mert a XVII. század második negyedében az erdélyi fejedelmekkel tartó, részben pedig a királyi hadaktól megszökött hajdúikat oltalma alá fogadta és ezért az országgyűlés megfosztotta szabadalmaitól. Az erdélyi fejedelmek azonban gondját viselték és a régi szabadalmakat, mint fejedelmi kiváltságokat adták meg a városnak. A XVII. és XVIII. század felkeléseinek és magyar-török harcainak idején a város rengeteget szenvedett az átvonuló hadaktól, lakossága elszéledt és a török hódoltságból való teljes felszabadulás után a virágzó város helyén már csak ötszáz lakosú, kicsinyke falu állott. Ekkor Károlyi Ferenc gróf, a hajdúság ura a békésmegyei tótokból hozatott telepesekkel újra benépesítette a várost és környékét és ezeknek az elmagyarosodott tótoknak ivadékai a tirpádok, egyik legszorgalmasabb munkás és földmivelő népe lett az Alföldnek. A város rohamos fejlődésnek indult, 11. József alatt vásártartási jogot kapott. 1803-ban a város déli határát megváltotta a Dessewffy grófi család fennhatósága alól, 1824- ben pedig magát a várost és a környező erdőséget megváltva, önállósította magát és önálló életének 12. esztendejében már megszerezte a rendezett tanácsú városi rangot. Erősen terjeszkedve, elnyomta a régi megyeszékhelyt, Nagykállót, felküzdötte magát a nyírség központjává és ma jóval meghaladja a félszázezres lakosságot. Pompás épületeivel, széles, gondozott utcáival, nagy forgalmával, ipari és gazdasági telepeivel a magyar Alföld egyik legszebb és egyben leggazdagabb városává fejlődött. A jubiláris ünnepségek holnap, szombaton délután kezdődnek és szeptember 21-én fejeződnek be. Az ünnepségek sorrendjét az alábbiakban adjuk: Szeptember 13-án, szombaton délután fél két órakor a MÁV állomáson fogadják a vendégeket. Délután 3 órakor díszközgyűlés az ág. ev. templomban. Délután 5 órakor a központi iskola épületében megnyitják a kiállítást, este 8 órakor pedig a városi színházban ünnepi hangverseny lesz, amelyen Székely,hidy Ferenc, az Operaház tagja, Bettyey Aranka, a Nemzeti Színház tagja, Szegheő János zongoraművész és Vietorisz József dr. szerepel. A hangverseny keretében Milotay István, a „Magyarság“ főszerkesztője ünnepi beszédet mond Nyíregyházi emlékek“ címen. Este 11 órakor a városi kongresszusra érkező közigazgatási tisztviselők vacsorára gyűlnek össze a Koronában. Szeptember 11-én, vasárnap a város valamennyi templomában délelőtt 9 órakor hálaadó istentisztelet, délelőtt 10 órakor a Gazdaszövetség huszonötéves jubileuma alkalmából díszközgyűlés, melynek ünnepi szónoka Paulusz Márton díszelnök. Délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében a városok kongreszszusa állandó bizottságának ülése. Délben 12 órakor Rakovszky Iván belügyminiszter a polgármesteri hivatalban kihallgatást tart, délben 1 órakor közeled a Korona-szállóban, délután 2 órakor lóverseny és ügetőverseny, 4 órakor a Nyíregyházi Torna- és Vívóegylet sportünnepélye, délután 6 órakor vallásos est az evangélikus templomban, este 8 órakor pedig a Gazdaszövetség táncmulatsága a Gazda Otthonban. Szeptember 15-én, hétfőn kisasszonynapi országos vásár, azonkívül délelőtt 1001-ig a keletmagyaror- szági kilenc felsőkereskedelmi iskola szellemi tornaversenye, délután 4 órakor cserkészünnepély a kiállítás területén, az Erzsébet-ligetben a Nyíregyházi Tennisztársaság versenye, este 8 órakor pedig a Református Nőegylet jótékonycélú műkedvelő előadása a városi színházban. Előadásra kerül Herczeg Ferenc darabja: A fekete lovas. Szeptember 16-án, kedden a Nyíregyházi Gazdaszövetség által rendezett szarvasmarha- és baromfikiállítás megnyitása, délelőtt 9 órakor a tiszai ág. ev. egyházkerület közgyűlésének első napja, délután 5 órakor az ág. ev. lelkészegyesület közgyűlése, délután 5 órakor a kereskedők napja, amelyen Sándor Pál és Balkányi Kálmán dr. mond beszédet, ugyancsak délután 5 órakor a nyíregyházi dalárdák hangversenye, este 8 órakor pedig a Református Nőegylet második jótékonycélú előadása. Szeptember 17-én, szerdán délelőtt 10 órakor városi népies lóverseny, délelőtt 9 órakor a tiszai ág. ev. egyházkerület közgyűlésének második napja, délelőtt 10 órakor a Szabolcsvámegyei Tanítóegyesület díszközgyűlése a városháza nagytermében, délután 1 órakor a tanítók közebédje, délután fél 4 órakor szőlészeti és borászati előadás a városháza nagytermében, melyet Baross Endre dr., a Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatója tart. Szeptember 18-án, csütörtökön délelőtt fél 12 órakor a vármegyeháza dísztermében a MAXSz matinéja, melyen Tormay Cecilé tart felolvasást. Délután 1 órakor a MANSz közebédje a Koronában, délután 2 órakor a vármegyei Levente Egyesület sportünnepélye, délután 4 órakor Benköbokori lakodalom a főgimnáziumi kiállítási udvaron, délután 5 órakor a MANSz közgyűlése. Szeptember 19-én, pénteken délelőtt 11 órakor a A Kisebbségi bizottság rossz szelleme Említettük, hogy Apponyi Albert gróffal szemben, aki a genfi, közgyűlésen tartott nagyszabású beszédében rámutatott, hogy a kisebbségek nem részesülnek kellő védelemben a Népszövetség tanácsa részéről, Hymans belga külügyminiszter, a tanács elnöke erélyesen védelmébe vette a tanácsot, a főtitkárságot és a kisebbségi bizottságot. Apponyi nem polemizált Hymans-szal, noha módjában lett volna meg-győzni a közgyűlést, hogy a kisebbségi bizottság Szabolcsvármegyei Jegyzőegyesület ülése, délután 5 órakor dalverseny a kiállítás udvarán. Szeptember 20-án, szombaton délelőtt 10 óraikor a városházán a tűzoltók díszközgyűlése, délután 1 órakor a tűzoltók közebédje, délután 3 órakor tűzoltódíszgyakorlat. ügyen ezen napon délelőtt fél 12 órakor Jósa András dr.-emlékünnep, délután 2 órakor repülődélután és este 9 órakor a Kereskedőifjadó Egyesületének negyvenéves fennállása alkalmából díszközgyűlés. Szeptember 21-én, vasárnap délelőtt, 10 órakor az Ipartestület negyvenéves jubileuma és díszközgyűlése a városházán. Ünnepi beszédet Andor Endre dr. helyettes államtitkár mond. Délután 1 órakor közeled, délután 3 órakor a Faluszövetség érmeinek és okleveleinek kiosztása, este 6 órakor pedig a kiállítás bezárása. Apponyi Albert gróf nem tartja remémitelennek Magyarország helyzetét tlsz a Népszövetség hiteliudósáben — Népszövetség nagy töszsisége egyetért az általa felhozott gondolatokkal Bécs, szeptember 12. Apponyi Albert gróf fogadta Genfben a Neue Freie Presse tudósítóját és hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben a következőket mondotta: — A Nemzetek Szövetsége ma még a mi számunkra olyan terület, ahol a háborúban velünk szemben állott államoké a vezető szerep és ahol különösen a kisa utcait igen nagy befolyással rendelkezik. El kell készülnünk arra, hogy egyelőre nem nagyon játszhatunk irányadó szerepet, de részt kell vennünk abban az evolúcióban, amelyen a Nemzetek Szövetsége átmegy, hogy ne csak egyes nemzetek szövetsége legyen, hanem valóságos népszövetség. Ebben az evolúcióban közreműködni rám nézve annál örvendetesebb, mert azok közé tartozom, akik hisznek a Nemzetek Szövetsége gondolatában és intézményében. Ezt a célt akarjuk szolgálni, amikor cselekvően és nem kihívó módon, de azért férfias nyíltsággal kifejtjük az európai problémák bennünket érintő részét. Hiszen lesznek a Nemzetek Szövetségének mostani szervezetében elemek, amelyeknek ez nem kellemes, mert ez zavarja őket fidélis szokásaikban, de én meg vagyok róla győződve és a benyomásom is az, hogy a Nemzetek Szövetségének nagy többsége az én szemem előtt lebegő céllal teljesen egyetért és ennélf fogva a nyílt, őszinte szót készségesen meghallgatja. Már rövid ittlétem óta megállapíthatom, hogy a többi delegátushoz fokozódó szívélyesség fűz. Egyszóval, bárhogyan gondolkodik is az ember a Nemzetek Szövetségéről elméletileg, a Nemzetek Szövetsége itt van, élő valóság, mégpedig jelentős erkölcsi súllyal rendelkező valóság, amelynek politikai fontossága is növekvőben van. A népeknek politikai és erkölcsi egyesülését szolgáló gondolatok keresztülvitele terén is nevezetes előrehaladás látszik. Ki hitte volna még két esztendővel ezelőtt, hogy Franciaország és Nagybritannia miniszterelnökei, egyértelműen az abszolúte kötelező döntőbíróság mellett fognak nyilatkozni és a Nemzetek Szövetségéhez fordulnak, hogy ennek a gondolatnak megformulázását elérjék, hogy a leszerelési kérdésben közöttük még fennálló ellentéteket az egész világ színe előtt tisztázzák és az ellentétek megszüntetését, a Nemzetek Szövetségében egyesült államok közreműködésétől várják. Az általános döntőbíróság megvalósításának előestéjén áll és ez ránk nézve életkérdés. Mindebből az következik, hogy tényleges közreműködésem alatt a Nemzetek Szövetségébe vetett, hitemben nem hogy meginogtam, hanem megerősödtem, de egyúttal még sokkal tisztábban is látom, mi a hiánya ma még ennek az intézménynek és minek kell még történnie, hogy azzá legyen, aminek lennie kell. Ha ön azt kérdi tőlem, mire számíthat mindebből hazánk, csak annyit mondhatok, nem tartozom ahhoz az irányhoz, amely feltámadásunkat egy új világkatasztrófától várja, hanem ahhoz az irányhoz, amely a talpraállást a nagy emberi ideálok fejlődési vonalán keresi. Ha lassú fejlődésre kell is számítanunk, mégis, helyzetünket nem tartom egészen reménytelennek. Itt említjük meg egyébként, hogy Apponyi genfi beszédével behatóan foglalkozik a londoni sajtó. A Morning Post csaknem egész terjedelmében közli a beszédet s megállapítja, hogy a beszéd lenyűgöző hatást gyakorolt, a Daily Telegraph szerint a beszéd ékes szónoklat volt, tényleg nem jár el részrehajlatlanul. Erinek talán nemn annyira a Népszövetség az oka, mint a kisebbségi bizottság elnöke, Eric Colben úr, akinek a jelentései szolgálnak mértékadóul a panaszok elbírálásánál. Tudomásunk szerint Colbent a tanács régebben kiküldte Romániába a kisebbségek helyzetének megvizsgálására, ahelyett azonban, hogy érintkezésbe lépett volna a panaszosokkal, kizárólag csak a román kormánytól szerezte be információit. Romániában rendkívüli előzékenységgel fogadták, gondoskodtak szórakoztatásáról és mindenekfölött arról, hogy csakis olyanok jussanak közelébe, akik a valóságot nem tárják fel előtte. Természetes tehát, hogy amit azután a kisebbségi bizottságnak jelentett, megfelelt a bukaresti kormány óhajának. Fölfogásának és pártatlanságának jellemzésére elég fölemlíteni, hogy amikor a magyar kormány az oprálási kérdésben a Romániával két évig tartó eredménytelen tárgyalás után a tanácshoz fordult, Corbea előterjesztésére azt a határozatot hozták, hogy a magyar kormány lépjen tárgyalásra a román kormánnyal. Ilyen előzmények után ne csodálkozzék a Népszövetség Apponyi jogos kifakadásán. Kommunista bosszú Patteotti Másáért Meggyilkolták Casalini fascista képviselőt A képviselőt két halálos lövéssel egy villamoson gyilkolta meg a merénylő (A Nemzeti Újság tudósítójától.) úgy látszik, az a „kiáltvány“, amelyet Matteotti özvegye intézett az olasz néphez, nem csillapította le a felkavart szenvedélyeket: ma Rómában véres merénylet történt, amelynek a faseista korporációk egyik vezető embere esett áldozatul. A merénylő bűnös cselekedete annál megdöbbentőbb, mert arra mutat, hogy Olaszországban még mindig fenyegető veszedelem a kommunista terror s hogy a társadalom nem jutott el a kiengesztelődéshez és a megnyugváshoz. A merényletről a következőkben számolhatunk be: Róma, szeptember 12. (Stefani.) Ma délelőtt egy Corvi János nevű munkás négy lövést tett revolveréből Casalini Armand faseista képviselőre, a faseista korporációk helyettes főtitkárára, aki 11 villamoson utazott.. Két golyó a képviselő fejébe fúródott. A merénylő, amikor letartóztatták, kijelentette, hogy meggyőzödéses kommunista és Matteotti halálát akarta megbosszulni. Matteotti arcképe különben ott volt a munkás zsebében. Casalini képviselőt kórházba szállították, ahol meghalt. (MTI.) Róma, szeptember 12. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése Becsen dr.) Giovanni Frattali faseista titkár, aki szemtanúja volt Casalini képviselő meggyilkolásának, a következő leírást adta az esetről: Szemben ültem Casalinival, aki újságot olvasott, midőn a lövéseket hallottam. A villamoskocsi utasai csak a második lövésre ijedtek meg nagyon, amely után a merénylő még két lövést tett. Én azt hittem, hogy a képviselő csak könnyebben sérült meg és revolvert rántva a gyilkos után siettem, aki mint őrült rohant el. Én kiabáltam és lőttem. Kívülem még egy rendőrőrmester kezdte üldözni. A gyilkos hirtelen megállt és ránk lőtt. Mi sértetlenek maradtunk. Mindkét oldalról összesen mintegy harminc lövést adtak le. Végre a városi vámsorompónál a menekülő elé állott egy vámőr felemelt fegyverrel és erélyesen megállásra szólította fel a gyilkost, aki megadta magát. Fascisták megkötözték s a legközelebbi rendőrőrszobára vitték. Útközben állandóan ezt hangoztatta: Megölték Matteottit, aki testvérem volt és én meg akartául őt bosszulni. A rendőrségen is csak ezt hajtogatta. (T.) 3