Nemzeti Ujság, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-14 / 191. szám
Vasárnap 1911 szeptember 11. NEMZETI ÚJSÁG Az egész ország ünnepli Nyíregyházát Harmincnégy város és a kormány képviselői jelentek meg az ünnepségen Nyíregyháza, szeptember 13. XA Nemzeti Újság kiküldött tudósítójától. Borongós idő köszönti Nyíregyháza ünneplő városát. Délelőtt a napfény mégis áttörte a ritkuló szürke felhőket és a nap kíváncsian ki-kitekint felhőfüggönye mögül és gyönyörködve táncoltatja meg sugarait az ünnepi díszben ragyogó város fölött. Zászlóerdők, zöldlombos diszités és ünnepi ruhában tolongó sokaság hirdeti, hogy az ország egyik legmagyarabb városa ma ünnepli az örök válság százesztendős jubileumát. A teljes szabadság és önállóság ünnepére messze környék népe sereglett a Nyírség fővárosába és Szabolcs ,népe ünnepi felvonulására megháromszorozta a népes város lakóinak számát. Már pénteken az esti gyorsvonattal nagyszámú vendégsereg érkezett a városba és a szomszéd városok küldöttségei is megérkeztek. A vendégek igazi nagy tömege azonban ma délután a Budapest felöl jövő gyorsvonattal érkezett, amely külön kocsikat hozott magával a Nyíregyházára igyekező jubiláló közönség részére. Hozzá volt csatolva Rakovszky Iván belügyminiszternek külön kocsija is. Az érkezőket a nyíregyházai pályaudvaron nagy küldöttség és előkelő közönség fogadta. Kint várakozott a perronon Kállasi Miklós, Szabolcs megye főispánja, Bencs Kálmán Nyíregyháza polgármestere, Thuránszkij Gyula zempléni és Söldes Béla borsodi főispán, Mikecz István szabolcsi, Bernáth Aladár zempléni, Zsorji György borsodi alispánok, Hodobay Sándor miskolci polgármester,Énekes János prépost kanonok, Illés Aladár dr. főügyész, Zalán Antal ezredes, állomásparancsnok, Rudasi csembőralezredes, csendőrkerületi parancsnok stb. Amikor a minisztert hozó vonat befutott a pályaudvarra és Rakovszky Iván a szalonkocsiból lelépett, Bencs Kálmán polgármester üdvözölte. Szavaira Rakovszky Iván belügyminiszter melegen válaszolt. A miniszter kíséretében érkezett Kállaji Tibor v. pénzügyminiszter, Kószó István belügyi államtitkár, Tomcsányfi miniszteri tanácsos, Bogos Miksa gróf, Kállaji Tamás, Mózer Ernő, Szomjas Gusztáv nemzetgyűlési képviselők. Az üdvözlések után a város remek négyesfogatán hajtatott a miniszter a város polgármesterének és a belügyi államtitkárnak kíséretében be a városba. A városi díszközgyűlés Az ünnepség első nagy fényes pontja a luteranus templomban megtartott rendkívüli városi díszközgyűlés volt, melyen a városi tanács, a közigazgatási testület képviselői, a vidéki küldöttségek, a katonaság és a papság vettek részt. Az ünnepi közgyűlés rengeteg közönsége között ott voltak többek között a következők: Sipőcz Jenő dr. Budapest polgármestere, Rákosi Jenő, vitéz Reviczky László, vitéz Dienes Böhm, Énekes Aladár tábornokok, Steinetz báró és Rakovszky István huszárezredesek, Aur Nándor gyalogsági ezredes, Tókos alezredes, Buday Andor csendőralezredes, Ghiczy Tihamér kerületi rendőrfelügyelő, Énekes János prépost-kanonok, Ruttkay Gyula görögkatolikus kanonok, Paulik János evangélikus esperes, Morsky Ferenc evangélikus gimnáziumi igazgató, Héber János görögkatolikus gimnáziumi igazgató, Lukács Béla, a tanítóképző igazgatója, Schack Béla és Trautmann Henrik keresk. isk. főigazgatók, Slargócsi Emil kereskedelmi iskolai igazgató, a kállitás agilis rendezője, Benkő András, Dessewffy Emil gróf, Kleckner Károly dr. kórházigazgató, a Turán egyesület elnöke, Lipthay Jenő földbirtokos. A sajtó részéről:ikilotay István s a Központi Sajtóvállalat képviseletében Berkes Róbert dr. A restaurált VII. századbeli templomban az oltár előtt hosszú zöld asztal, amelynek elnöki székében Bencs Kálmán dr. polgármester ült. Tőle jobbra Rakovszky Iván belügyminiszter a kormány képviseletében, Mikutz István alispán, a polgármestertől balra Kállay Miklós főispán, Geduli Henrik a tiszamenti evangélikus egyházkerület püspöke, majd a város tanácsnokai és főjegyzői foglaltak helyet. A ,,Hiszek egy Istenben“-t kórusban zengik el. Áhitat vesz erőt a tömegen. Az ének elhaltéval a templomi csendben Bencs Kálmán dr. polgármester nyitja meg az ünnepi ülést. Üdvözölte a megjelent ünneplőket és Nyíregyháza jubiláló közönségét. Ezután felolvasták az üdvözlő táviratokat, legelőször Vass József helyettes miniszterelnökét a kormány nevében, majd Apponyi Albert grófét, Szmrecsányi Lajos egri érsekét, továbbá az ágostai evangélikus püspök, a református püspök, a Tudományos Akadémia és végül a Magyar Nemzeti Szövetség üdvözlését. Az üdvözlő táviratok felolvasása után Szobor Pál főjegyző emelkedettszólásra, aki a város történetét ismertette és részletesen foglalkozott az örökváltsággal. A tartalmas ismertetés lelkesítő befejező mondatai után emelkedett szólásra a város képviselője, Rakovszky Iván belügyminiszter, hogy megtartsa ünnepi beszédét. Beszédében rámutatott arra, hogy Nyíregyháza város örökváltságának és az arra következő száz esztendőnek példája mutatja, hogy téves uton járnak azok, akik a történelem logikájában gyökerező érdekellentéteket, merev ellentállással és makacssággal akarják megoldani. Ott, ahol a történelmen és a gazdasági élet lehetőségein alapuló ez érdekellentétek harca erőszakosan ,egyik vagy másik fél győzelmével fejeződik be, nem fakadhat áldás. Mert ha a régi törvényeken alapuló jog az új jogos törekvéseknek, az új méltánylandó jogoknak mellőzésével szerez magának érvényesülést, nem fakadhat áldás, mert nem lesz meg az összhang. Viszont, ha az új fejlődés folytán méltányosnak vélt jogok erászaikkal, a törvényes és szerzett jogok legázolásával érvényesülnek, ebből sem fakadhat áldás, mert az ellentétek továbbra is fennmaradnak és a közös munka lehetősége megszűnik. Áldás csak ott fakadhat, ahol kényszer nélkül, a saját függetlenségük birtokában a különböző érdekek képviselői belátással és egyetértéssel férfiasan békejobbot nyújtanak egymásnak. Az a tüneményes fejlődés, amelyet itt látunk Nyíregyházán — folytatta a belügyminiszter —, azt a kívánságot ébreszti bennem, bár itt lennének mindazok, akik az osztályharc ridegségét és kegyetlenségét hirdetik. Mert ekkor belátnák, hogy az osztályharcnak elkeseredett lefolytatása csak vért, csak hullákat, csak gazdasági pusztulást eredményez. Az elhagyott nyílt tanyák közepette, a sivó homokon virágzó, nagy kulturváros támadt, ahol boldogok és elégedettek azok az emberek is, akik valamikor a régi jogokat védelmezték és azok is, akik — bár az ő joguk törvénybe foglalva nem volt — mégis jogaik kielégítését nyerték. Amikor Nyíregyháza községe megváltotta magát a jobbágyi szolgáltatások terhe alól, szabadságot és függetlenséget kapott. Nagy kincs a szabadság és nagy erő a függetlenség olyanok kezében, akik élni tudnak vele. Csapás a függetlenség annak kezében, aki a felelősségre meg nem érett és veszedelem a szabadság annak kezében, aki a szabadság morális követelményeit az önfegyelmet, kötelesség-tudást és higgadt ítélőképességet nélkülözi. Nyíregyháza város története mutatja, hogy vezetői mindig tudatában voltak annak, hogy a jövőért kell dolgozni anélkül azonban, hogy a mag tanulságait elfelejtenék. A város vezetősége minden újításra fogékony volt, de sohasem hagyta el a régi tradíciókat, a vallásos hitet, szorgalmat, munkakedvet és becslészetességet. A mai százados évfordulón gondoljunk vissza arra, hogy ennek a városnak nemcsak múltja, de nagy és nemes tradíciói is vannak. Ebben az órában engedjük meg, hogy ezek a szent tradíciók megillessenek bennünket. A város történetéből megérthetjük, hogy az idők fejlődésének, a gazdasági és társadalmi elhaladásnak első és legbiztosabb pillére az emberek békés egyetértése, az egyeseknek nem a harcokban, hanem a megegyezésben és az együttműködésben való felolvadása. Meg kell értenünk, hogy minden fejlődésnek alapja, ha nem pusztítjuk el azt, ami az európai kultúrát évezredeken keresztül a mai magaslatára emelte s ha megőrizzük mindazt, amit dicső apáinknak köszönhetünk. Ha ezekre a pillérekre építünk, akkor a mai nemzedék lelkébe is beszivódnak a nemes tradíciók s akkor egy uj, dicsőséges száz esztendőt fogunk megérni. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Gedalg Henrik, a tiszai evangélikus egyházkerület püspöke, mint képviselőtestületi tag állott fel szólásra és rámutatott azokra a nagyszabású áldozatokra és arra a nagyfokú takarékosságra, amely száz évvel ezelőtt lehetővé tette, hogy az akkori Nyíregyháza község össze tudja hozni az örökváltság összegét. Az 1824- ben lefizetett összeg mai pénzértékben mintegy 88 milliárdot tett ki. Ugyanezen arányok szerint Debrecen 750 milliárdot, Budapest székesfőváros 1380 milliárdot kellett volna, hogy áldozzon. Szembe állítja az ősi áldozatkészséggel a mai társadalmat romlott közfelfogásával, közcélokra áldozni nem akarásával. Vissza kell térnünk az ősök erkölcseihez, mert csak az ilyen erkölcsi erő birtokának tudatában kiálthatjuk joggal oda a határon leselkedő álgyőzök felé: tiétek a jelen, a miénk a jövő. Ezután Somogyi Gyula közjegyző, a képviselőtestület legidősebb tagja (80 éves elmúlt) mondott rövid beszédet. Kovács Elek dr. közjegyző ünnepi indítványt tett. Majd SipőczJenő dr. budapesti polgármester üdvözlő beszéde következett, azután Miketz István alispáné. Zemplén vármegye nevében Bernáth, Aladár alispán beszélt, majd Ugocsa és Bereg vármegyék képviseletében Kovács főjegyző szólalt fel. Az utolsó felszólaló a debreceni Tudományegyetem nevében Pokoly József egyetemi tanár. Az ünnepély a Himnusz hangjaival véget ért. A jubiláns kiállítás megnyitása A közgyűlés emelkedett hangulatában vonult át az ünneplő közönség a templommal szemben levő evangélikus iskolába, amelynek termei adtak helyet a nagyszerű gonddal összeállított gazdasági, ipari és kulturális kiállítás nagyobb részének. A kiállítást, amey felöleli Nyíregyháza városa és környékének ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és különösen érdekes történeti kincseit, Rakovszky Iván belügyminiszter nyitotta meg Bodor dr.-nak, a Faluszövetség elnökének lendületes bevezető szavai után. A gazdag kiállítás változatossága szokatlan alföldi gazdagságával gyönyörködteti a közönséget, különösen a kertészeti, a gyümölcsös és a borászati kiállítás hagy maradandó emléket a szemlélőben. A kia Hután másik része a főgimnázium épületében van, ahol a bóni gyártelep remek kiállítási termete a cenki cukorgyár gyönyörű pavilionja vonják magukra a látogatók figyelmét. Váratlanul nagystílű a kiállítás, amely méreteiben és változatosságában messze meghaladja a jubiláns kiállítások sablonosságát. A tirpákok rohamosan fejlődő háziiparának legősibb termékeitől a legmodernebb kézimunkáig valóságos történelmi szemléltető összeállítást találunk. Ott látjuk szemeink előtt elvonulni a Nyírség homokgazdaságának óriási arányú fejlődését, a Lónyayak által megkezdett vízszabályozó munkálatok pompás hálózatát és annak áldásos hatásait Mint az Alföld egyik legnagyobb iparűző városa nagy műhelyeinek, gyárainak és városi üzemeinek remekbe készült termékeit dúsgazdagságban tárja a látogatók elé. Maga a kiállítás oly látványosság, amelyért érdemes a nagy, közönségnek Szabolcs vármegye székvárosába ellátogatni. • Hangverseny a színházban Nyolc óra. Stibi egymásutánba érkezik Nyíregyháza ünneplő közönsége. A szabolcsi gentry bájos asszonyai kényelmesen helyezkednek el a páholyokban. Csupa mosoly, derű, felemelkedettség, zsúfolt nézőtér. Itt van mindenki, aki csak befér. A Nyírség szereplő társadalma kivétel nélkül felvonul. A függöny felgördülése után Vietorisz József dr., a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnöke mondta el prológját, majd Székelyhidy Berenc dr. lépett a nézők elé és a tőle megszokott művészettel operaáriákat ad elő. Utána Hettyei Aranka, a Nemzeti Színház nagy művésznője ragadta magával a publikumot. Szegheő János zongoraművész Liszt Ferenctől s saját magától adott elő szerzeményeket. Az estélynek egy igen kedves eseménye Milotay István remineszisztenciája Nyíregyházán töltött diákéveiről,, a homokbuckákról, az artézi kútról és hálás megemlékezése tanárairól. A közvetlen modorban elmondott visszaemlékezéseket hálásan fogadta a közönség. A művészeken kívül a színház közönsége Rákosi Jenőt kívánta hallani, aki nagy ováció közepette lép a színpadra és elmondja, hogy bár nem járatos e tájon és a sok pacsirta és csalogány után nem tudja, hogy miért kell a verébnek is megszólalnia- úgy érzi magát most, mint a pap a szószéken, akinek a hívők mindig egy cédulára írták fel azt a témát, amelyről őt hallani kívánták abból az alkalomból, amikor a cédulának egyik oldalára sem vét írva semmi. Akkor a mesebeli pap az üres cédula láttára nem jött zavarba, megforgatta és így szólt: Itt is semmi, ott. Ja semmi, semmiből teremtette Isten a világot és hatalmas beszédet vágott ki Isten hatalmasságáról és dicsőségéről. Ő nincsen hivatva ezen a helyen Istent dicsőíteni, de az ő istenéről, a magyar géniuszról akarna szólani, amelynek mindnyájan alkotásai vagyunk. Este érkezett a városba és nem lehetnek még benyomásai. Ma, hogy a délelőtti verőfényben sétáját megtette, látta, hogy a különböző felekezetek gyönyörű templomai emelkednek egymás mellett és csak most érti meg Nyíregyháza fejlődésének titkát, látva, hogy az itt összeverődött különböző elemek nemes harcai dagasztották és fejlesztették azt ilyenre. Ez a város megnövekedésének észszerű magyarázata. Összehasonlílja ezt azzal a színházigazgatói múltjában történt epizóddal, amikor mint a Népszínház igazgatóját meglátogatta a szerb nemzeti színház igazgatója és előadta előtte, hogy ő megérti a magyarok fejlődését, mert annyiféle felekezet és náció van egybekeveredve " Magyarországon, hogy ezek egymás mellett versenyezve, a feltétlen haladást eredményezik. Ez a magyarázata annak is, hogy Szerbia erősen visszamaradt. Továbbá a Dunántúlról, a Keszthely melletti Hévízről mesét mond el abból az időből, amikoraz még nem világfürdő, hanem egy egyszerű kis fürdőtavacska volt, abból a célból, hogy a környék legényei magukat évenként egyszer köpölyöztessék, hogy kisebb legyen a virtus. Ennek a kis tónak a partján egy kis covek állott, amelyen ez a tábla fityegett: „Itt a világ közepi, ki nem hiszi, lépje ki“. Erről a kis meséről Nyíregyházára utal, ahol a látottak nyomán azt állapítja meg, hogy ha Nyíregyháza nem is a világ közepe, de arra van hivatva", hogy Magyarország közepe legyen. Majd a falu és a város harmóniájáról beszél, amely ideálisan lelhető fel Nyíregyházán. Azzal fejezi be szavait, hogy legyen Magyarország a világ közepe, Nyáregyháza pedig Magyarország közepe. A fényesen sikerült ünnepély a Korona-szállóban folytatódott,ahol a város kongresszusának hivatalos bankettje vette éjfél felé kezdetét. Holnap délelőtt 11 órakor lesz a város kongresszusa, utána a Gazdaszövetség díszközgyűlése, azután belügyminiszteri audiencia a polgármesteri hivatalban és délután lóverseny a huszárlaktanyában. 7 ......................................mtminirttttttttttnni A magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások Prága, szeptember 13. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) Lapjelentések szerint a magyar-cseh kereskedelmi szerződés megkötésére a tárgyalásokat októberben folytatják. A szerződést a kölcsönös kedvezmények alapján kötik meg és abban a következő fontosabb pontok lesznek: a magyar búza, liszt, bor és más mezőgazdasági termékeknek bevitelét Cseh-Szlovákiába biztosítják, cseh textiltermékeknek Magyarországra való bevitelét elősegítik. (T.J )