Nemzeti Ujság, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-22 / 198. szám

6 — (Túri Béla Esztergomba költözött.) Túri Béla, akit Magyarország bíboros herceg­prímása az esztergomi főkáptalan kanonokává nevezett ki, most foglalja el új állomáshelyét Esztergomban. Az a két intézmény, amelynek Túri Béla ezután is közvetlen kötelékében marad, a Központi Sajtóvállalat és a ■’Szent István Társulat ezzel az alkalommal intim házi ünnepséget rendezett, hogy Túri Béla iránt érzett tiszteletének, hálájának, szeretőjé­nek, megbecsülésének és ragaszkodásának ki­fejezést adjon. A Központi Sajtóvállalat szom­baton ünnepi igazgatósági ülést tartott, ame­lyen a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék szerkesztősége is megjelent. Az ünnepi ülésen Baranyay Jusztin főiskolai igazgató tolmá­csolta megható szavakkal azt az őszinte szere­­tetet, amely a Központi Sajtó­vállalat igazgató­ságát és minden alkalmazottját Túri Bélához fűzi és átnyújtotta a Központi Sajtóvállalat ajándékát, a főpapi gyűrűt, amelyet Túri Béla meleg szavakkal köszönt meg. A főpapi gyűrű — mondotta —, melyet a vállalattól kapott, örökre eljegyezte a sajtóval, amelynek egész életében munkája volt. A Szent István Társu­lat ünnepélyes igazgatósági ülés keretében nyújtotta át Túri Bélának a többi főpapi jel­vényt, a keresztet és az aranyláncot. Az ülésen Majláth György v. b. t. t., a Szent István Tár­sulat elnöke meghatott szavakban­ köszöntötte Túri Bélát Szombaton este a Nemzeti Újság szerkesztősége ünnepelte bensőséges családi hangulatban Túri Bélát, akit a szerkesztőség nevében Solly Dezső, a Nemzeti Újság helyet­tes szerkesztője üdvözölt. Túri Béla új állo­máshelyén, Esztergomban továbbra is állandó érintkezést tart fenn a Központi Sajtóvállalat­­tal, mint annak igazgatósági tagja és irányí­­tólag vesz részt a Nemzeti Újság szerkesztésé­ben, mint annak főmunkatársa. Publicisztikai működését továbbra is a Nemzeti Újság ha­sábjain fejti ki és közvetlen összeköttetésben marad a Nemzeti Újság olvasóközönségével, melynek számára Túri Béla írásai, a keresz­tény publicisztika első reprezentánsának meg­nyilatkozásai, mindig kivételes élvezetet, oku­lást és örömet szereztek.­­ (Pápai kitüntetés.) XI. Pius pápa Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök és a kalocsai érsekség apos­toli kormányzójának előterjesztésére Ábrahám Gyu­lának, a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár és a Pécsegyházmegyei Alapítványi Hivatal vezérigazga­tójának eddigi eredményes munkássága elismeréséül a Pro Ecclesia et Pontifice érdemkeresztet adomá­nyozta.­­ (A Roboz testvérek bűnügye a vádtanács előtt.) A proletárdiktatúra bukása után — mint emlékezetes — Roboz Inye hírlapíró és Roboz Béla adóügyi biz­tos egy napilapot­­létesítettek, amelynek a címe Pesti Élet volt. Robozék a megszálló román csapatok oltalma alá helyezték magukat és ezek védelme alatt állandó támadásban részesítették az akkori kormányt. A románok kivonulása alkalmával a Roboz testvérek is ikereket oldottak. Hosszú időn keresztül Kolozs­várt, majd aztán Bécsben és több megszállott terü­leti nagyobb városban folytatták tevékenységüket, mindenütt lapvállalatot létesítettek és sajtóközlemé­nyeikkel d­urva támadásokat intéztek az itteni kor­mányzat, sőt a kormányzó ellen is. Kalandos és merész vállalkozásaik voltak Erdélyben is, de nem­sokára összekülönbözte­k a románokkal, a­kik a határra toloncolták a Roboz testvéreket és így a magyar hatóságok kezei közé jutottak. Letartóztatták mind a kettőt és a­ megindult bűnügyi nyomozás a bűncselekmények egész tömegét bizonyította rájuk, úgy hogy a budapesti királyi ügyészség, amikor hó­napokkal ezelőtt elkészítette ellenük vádiratát, meg­vádolta őket lázadás, felségsértés bűntettére irányuló sikertelen felhívás büntette, hűtlenség büntette, három rendbeli kormányzósértés vétsége, két izgatás és Roboz Imrével szemben külön a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűn­cselekmények, súlyos testi sértés büntette és magán­laksértés vétsége címén. A vádirat kikézbesítése után a Roboz testvérek engedélyt kaptak arra, hogy fel­ügyelet mellett áttanulmányozzák a bűnügyük ira­tait. Heteken keresztül ültek fogházőrökkel a vizs­gálóbírói, majd a később a víztanácsi irodában, ott bújták az iratokat és készítettek maguknak jegyze­teket. Azután benyújtották a­­kifogásai­kat, amelyek­nek tárgyalását a mai napon tartották meg a bün­tetőtörvényszék vádtanácsa előtt A vádtanács szom­baton délben hirdeti ki az ügyben határozatát. _ (Új templom a fővárosban.) A Rózsadomb délii lejtőjén, a Marcibányi-tér közelében épült tizenöt esz­tendeje a Rákóczi-kollégium nevelőintézet, mely idő­vel annyira fejlődött és a környék lakossága annyira felkarolta, hogy az intézet mellett templom építését határozták el. A templom építése májusban kezdő­dött, alapjai állnak és október hó közepén nagy ün­nepségek közepette szándékoznak az alapkőletételt m­­atartani.­­ (Tisza István gróf emlékét ünnepelték Debre­cenben.) Debrecenből jelentik: Fényes keretek között zajlott le vasárnap délelőtt a debrceni volt kettős honvédhuszárezred emlékünnepélye, melyet Tisza István és az ezred hősi halottjai emlékének szentel­tek. Az ünnepségre eljöttek vitéz Horthy István tábornok a kormányzó képviseletében, József Ferenc királyi herceg, Pintér Imre százados szárnysegéde kíséretében, vitéz Nagy Pál tábornok a honvédség főparancsnoka, báró Hazai Samu volt honvédelmi miniszter, Rakovszky Iván belügyminiszter, Perényi báró, Horánszky Lajos, Horváth Elek, Keblovszky Lajos miniszteri osztálytanácsos, Tisza István gróf volt titkára. Jelen voltak még: Ferjencsik Ottó tá­bornok, kör­etparancsnok, Hegedűs Pál, Flohr János, Bádoki Soós Károly tábornokok és a tisztikar teljes számban. Hadházy Zsigmond Debrecen város és Hajdú vármegye főispánja, Magos György pol­gármester, valamint a város és a vármegye tisztikara. Az ünnepségen a szomszéd várme­gyék küldöttséggel képviseltették magukat. Az emlékűrm­epség a honvédhuszár laktanyában be­rendezett Tisza-szoba felavatásával kezdődött, ahol Tisza István grófnak Czigler festőművész által fes­tett életnagyságú képét helyezték el. Flohr János tá­bornok üdvözölte itt a vendégeket és előkelőségeket. Ezután röviden vázolta a Tisza István-emlékbizott­ság munkáját. Beszéde utolsó szavai alatt hullott le a lepel a képről. Utána tóth­váradi Asboth István tábornok tartotta meg emlékbeszédét Tisza István grófról, majd Hazai Samu báró nyugalmazott had­ügyminiszter mondott hosszabb beszédet. Végül vitéz Huszár Endre református tábori lelkész megáldotta a képet és a szobát. A megjelent vendégek távozása előtt beírták nevüket az emlékkönyvbe. Innen a ka­szárnya udvarába vonultak, ahol Horthy István tábornok díszszemlét tartott a katonai és cserkész­­csapatok felett, majd kezdetét vette a zenés tábori mise. Újfalusi Gábor huszárezredes a hősök kultuszá­nak szükségességéről szólt. Beszéde alatt hullott le a lepel az emlékműről, melyen az ezred hősi tisztjei­nek és legénységének neve van bevésve. A szobor talapzatán egy keresztbefektetett kard foglal helyet és egy huszárcsákó. Magos György dr. polgármester a város közönsége nevében átvette az emlékművet. Ezután az emlékmű megkoszorúzása következett. Délben 150 terítékes banker volt, amelyen elsőnek vi­téz Nagy Pál tábornok mondott, felköszöntőt a kor­mányzóra. A vendégek délután 5 órakor visszautaz­tak a fővárosba.­­ (Szent Gellért-ünnep a fővárosban.) Ezen a héten lesz Szent Gellért vértanú püspöknek, a főváros védőszentjének ünnepe. Ebből az al­kalomból vasárnap hatalmas zarándokcsoport Fallenbüchl Ferenc pápai kamarás vezetésé­vel a közeli Diósdra, a szent püspök életével kapcsolatos kegyelemhelyre zarándokolt. Az ottani kápolnában a zarándoklat vezetője mi­sét mondott, majd megáldotta a Kamenszky Gyula ajándékozta oltárképet, tibai Takács János festőművész alkotását Az anyatem­plomban Rossler Ignác apátplébános nagymi­­sét celebrált, amely ut­án eszmecsere volt az erdőben, a katolicizmus aktuális kérdéseiről. Este tértek vissza a zarándokok, akik elvo­nultak Szent Gellért pompásan kivilágított szobra előtt.­­ (Üllő nagyközség a gyermekekért.) Üllő nagy­község közönsége tegnap délután Straeb Józsefné el­­nöklésével ülést tartott, amelyen a községi szegény gyermekek sorsával foglalkozott. Vargha Béla fő­jegyző fölemlítette, hogy a községben a csecsemő­­halálozás nagy arányokat ölt, valamint a gyermekek körében a tüdővész is erősen pusztít. Szalai Oszkár, a Gyermek­egészs­égügyi Társaság titkára részletesen ismertette a társaság célját és ajánlatára megalakí­tották az Országos Gyermekegészségügyi Társaság üllői fiókját, mely a községházán ingyenes orvosi rendelőt létesít a szegény gyermekek számára, aki­ket ingyen gyógyszerrel és élelmiszerrel lát majd el.­­ (A szerviták búcsúja.) Húszezer ember vett részt a Szerviták által vasárnap rendezett körmeneten. Az egyházi ünnepség négy órakor kezdődött a Szerviták templomában, ahol Lukács László teológiai tanár mondott szentbeszédet. Fél ötkor indult el a körmenet. A Petőfi Sándor-utcán, Egyetem-utcán át az Egye­tem templom elé vonult, ahonnan rövid könyörgés után a Váci-utcán és Kígyó-téren át visszatért a Szervita-térre.­­ (A filatelista kiállítás megnyitása.) Ma délelőtt 11 órakor nyitották meg a fővárosi Vigadó nagyter­mében az első magyar fllatelista kiállítást. A meg­nyitáson a főváros érdeklődő közönségén kívül kül­földiek is szép számban voltak jelen. Megjelent József Ferenc királyi herceg is, akit a Vigadó kistermében Khayll Elemér bankigazgató, Liptay József kormány­­főtanácsos és Marzloff Kamillo dr. fogadott. A kor­mányt Kolozsváry Endre és Fehér Ottó államtitkárok képviselték. Szalay-Ujfal­ussy László dr. elnök nyi­totta meg rövid beszéddel a kiállítást. Köszönetet mondott a királyi hercegnek és a közönségnek meg­jelenéséért, majd német, angol és francia nyelven üd­vözölte a külföldieket. Utána Schmidt József kor­mányfőtanácsos vázolta a magyar filatelizmus jelen­tőségét és jövendő feladatait A királyi herceg ezután megtekintette a gazdag anyagú kiállítást, amelyről a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkozott.­­ (Két nap alatt repült Londonból Afrikába és vissza.) Cobhain repülő pénteken nem egé­szen tizennégy óra alatt Londonból Tangerbe repült, szombaton reggel tette meg az utat visszafelé s miután közben Malagában és Teu­tonban kikötött, vasárnap reggel Londonba érkezett. Az oda- és visszarepülés ötvennégy óráig tartott a távol Londontól.­­— (Amundsen, a világhírű sark utazó fizetése képtelen lett.) Mint az Uj Nemzedék mai száma közli, Kriszti­án­iában, sőt az egész világon nagy feltűnést keltett Roald Amundsennak, a világhírű sarkkutatónak csődbe jutása. Mikor Amundsen, nemrégiben ismét újabb kutató útra vállalkozott, egész vagyoná ráiment a tu­dományos kutatásokb­a, távolléte­ alatt öccse fizette a számláit saját pénztárából, úgy hogy miikor a hires sarkutató visszaérkezett, k­allta, hogy nem tud kötelezettségeinek eleget tenni s maga jelentette be a fizetésképtelenséget, nehogy hitelezői szemére vethessék, hogy öcs­­csének esetleg előnyöket biztosított. A hitele­zők azonban korlátlan halasztást adta­k Amundsennek és senki sem lépett fel ellene csődköveteléssel. Amundsen nagy vagyonának tekintélyes része a Maud hajóban­ fekszik, amely nagyszerűen felszerelve a jéghegyek közé szorulva pihen az Északi S­arktengeren. Ha ez a hajó valaha kiszabadul, bizonyára rengeteg pénzt fognak adni érte. Annundsen összes tartozása 350.000 norvég koronára rúg, ami magyar pénzben közel ötmiliárdot tesz ki. — Ugyancsak az Uj Nemzedékben olvas­suk, hogy Károlyi Józsefné grófné október elején utazik ura után Lequeitioba, ahol a gróf a királyi család villájától 500 lépésnyire ren­dezett be családja részére egy villát.­­ A Tu­­rinban időző magyar képviselők testületileg megkoszorúzták Kossuth Lajos emléktábláját, amelyet Via dei Millén lévő házon halála em­lékére elhelyeztek. Az ünnepségen sok olasz is részt vett, a magyar és az olasz himnusz el­­éneklése után Barta-Szabó és Pitky képviselők lelkes beszédben emlékeztek meg Kossuth La­josról.­­ A francia szociáldemokrata munkásó­­szövetség tárgyalásokat folytat a kommunista szakszervezetek kiküldötteivel, akik a két frak­ció egyesüléséről óhajtottak tanácskozni. A kérdés fölött véglegesen a nemzetközi központ fog dönteni.­­ A szőlősgazdák sürgős felter­jesztésben kérték a földmivelésügyi minisztert, hogy a legszigorúbban őrködjék a bortörvény intézkedéseinek megtartása fölött és ne en­gedje meg nekik az olasz és egyéb borok be­csempészését.­­ (A főváros az analfabéták oktatására ingyenes tanfolyamokat állít fel.) Sipőcz Jenő dr. polgármes­ter plakáton tudatja, hogy a fővárosban élő 30.000 tankötelezettségi koron túllévő analfabéta oktatására, akik közül a legtöbben súlyos szociális okok miatt és önhibájukon kívül maradtak analfabéták, 35 is­kola keretében teljesen ingyenes alkalmat nyújt az írás, olvasás és a­ négy alapművelettel való szá­molás elsajátítására. A polgármester kéri elsősorban a munkaadókat, hassanak oda, hogy analfabéta Al­kalmazottaik a tanfolyamok valamelyikére beirat­kozzanak. Kívánja ezt a munkaadók érdeke is, de elsősorban a­ tudatlanság nyomorában szenvedő em­bertársaink iránti részvét és szeretet, továbbá a nem­zet iránti kötelesség. Azoknak a gyáraknak, ipartele­peknek, vállalatoknak, ipartestületeknek és egyesüle­teknek, melyek analfabéta alkalmazottaik, illetve tag­jaik részére külön tanfolya­­ot akarnak létesíteni, a főváros népművelési bizottsága ebben kezükre jár. Tudnivalók: 1. A tanfolyamok ingyenesek. 2. Beirat­kozhat minden 15 évnél idősebb írni, olvasni nem tudó férfi vagy nő. 3. Beiratkozni lehet az alább fel­sorolt iskolák igazgatóinál minden nap délelőtt 8—12 október 1-én és 2-án este 6—8-ig, továbbá a mai naptól október 1-ig minden nap 9—2-ig az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottságnál (Új Városháza, IV., Váci­­utca 62., fisz. 1.). 4. Egy-egy tanfolyam csak akkor nyílik, ha legalább 35 analfabéta jelentkezik. 5. Szor­galmi idő október 6 tól március 15-ig külön-külön megállapítandó három hétköznapon este 6—8-ig, illetve 7—9-ig. Akik a tanfolyamokon irni, olvasni, számolni megtanultak, bizonyítványt kapnak.­­. (A fülöpszállási hősi halottak emlékszob­rának leleplezése.) Fülöpszállás község két­­száztizenkilenc hősi halottja emlékének meg­örökítésére szobrot emelt, amelyet vasárnap lepleztek le szép ünnepség keretében. A szo­bornál az ünnepi beszédet Csaplár Vilmos községi főjegyző mondotta. Somló Emmának, a Nemzeti Színház tagjának szavalata után a fülöpszállási dalárda éneke következett, majd a honvédelmi miniszter képviselője, Berta­­lanfy Iván ezredes átadta a szobrot Molnár Lajos községi bírónak megőrzés és gondozás végett.­­ (A jász Múzeum ötvenéves fennállásának jubi­leuma.) A jász Múzeum ötvenéves fennállását Nyíregyházán díszközgyűléssel ünnepelték meg, ame­lyet Mosó Dezső helyettes polgármester nyitott meg. Utána Simonyi Gyula ismertette a múzeum fennállá­sának történetét; kiemelte Kele József érdemét, aki gazdag gyűjteményével és adományaival nagymér­tékben hozzájárult a múzeum nívójának emeléséhez. Végül Czan­ó Elemér helyettes államtitkár beszélt és rámutatott arra­, hogy mi be tudjuk bizonyítani az egész világ előtt múzeumainkban levő hiteles bizonyí­tékainkkal azt, hogy a kultúra terén mindig együtt jártunk a nyugattal, sőt azt sokszor meg is előztük. Társasebéd fejezte be a sikerült ünnepséget.­­ (Mázy Engelbert balesete.) Mázy Engel­bert dr. bencés tanár, a miskolci kerület fő­igazgatója hivatalos minőségben a Halason járt. Amikor két rendtársával a vasúthoz haj­tatott, a lovak megbokrosodtak, elragadták a kocsit és mindhárman kiestek a kocsiból. Mázy Engelbert dr.-t, ki súlyosabb természetű lábszár törést szenvedett, azonnal Budapestre­, szállították. NEMZETI ÚJSÁG Kedd,­­1921 szeptember 25.

Next