Nemzeti Ujság, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-22 / 67. szám
10 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1925 március 22. Szebb lett a magyar Akropolis Restaurálták a Csonkatornyot a Várban — A fővárosnak tatarozásra és környezetszépítésre is alig van pénze (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Nemzeti Újság egyik számában Burányi Miklós Budaváráról írt apotheozicában megállapítja, hogy „a Vár a világ legszebb Akropolisa. A csend, a tiszta etmoszféra, a történelem, a tradíció Akropolisa'’. Száműzné a várból a minisztériumokat, ezzel szemben egy olyan égbemeredő dómot építtetne, amelyen évszázadokon keresztül dolgoznának. Amilyen szép lenne az a perspektíva, melyet Burányi Miklós tár fel a magyar Akropolis számára, sajnos, ép oly nyesz- 676 állunk attól, hogy a gazdasági viszonyok mai mstohasága közepette, akárcsak megkezdeni is lehessen olyan grandiózusabb munkát, amilyen a magyar Akropolisnak kiképzése volna abban a formában, amint az Surányi Miklós ragyogó képzeletében él. A főváros a maga nyolcmillió aranykoronás deficitjével terhelten, alig néhány tíz- vagy százmilliót tud beállítani egy év alatt építési költségekre, amelyeknek csak a nevükben van benne az építés, mert tényleg csak tatarozási költségekről van szó. Bejutott a múlt évben ötvenmillió a vár egyik legszebb és legrégibb műemléke, az ú. n. Csonkatorony környékének szépítésére is. „Ezerszámra nyüzsögnek Pesten olyanok, — írja Surányi — akik még nem jártak, mondjuk, a Szent Háromság utca kövezetén”. Valóban ezrek és ezrek lesznek Budapesten, akik nem tudják, hogy hol is áll a Csonkatorony. Pedig ott áll már jó pár évszázad óta az a középkori műemlék a régi pénzügyminisztérium és a várbeli leánygimnázium közé ékelve. A Műemlékek Országos Bizottsága és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezdeményezésére Csernoch János bíboros-hercegprímás tavalyi aranymiséje alkalmából a Csonkatornyot, mely a Szent Domonkosról elnevezett rend templomának Szent Mihály tornya volt, restaurálták és XI. Ince pápa emlékére emlékművet helyeztek el a torony falára. A csonka Szent Mihály-torony architektúraszépségeit a torony mellett levő leánygimnázium épületének öt méterre kiugró sima tűzfala erősen lerontotta, a gimnázium épületének éles sarka s a tető palomvégződése kellemetlen keretet adott a Szent Mihály-torony képéhez. Kertész K. Róbert államtitkár, a Műemlékek Országos Bizottsága részéről ezért felkérte a fővárost, hogy a tulajdonában levő leányiskola épületén létesítsen olyan változtatásokat, amelyek kedvezőbb miliőt adnának a szomszédos Csonkatoronynak. A főváros részéről Orczy Gyula tanácsnok, a középitési ügyosztály vezetője Lux Kálmán dr. műépítésszel megállapodott abban hogy az iskola kiugró sarkát egy korhű balkonnal fogják letompitani s az üres tűzfal sivár hatását két kis ablak nyitásával fogják enyhíteni. A munkálatokra a főváros tanácsa ötvenmilliót szavazott s a munka Végh Gyula műszaki főtanácsos és Klunzinger Pál műszaki felügyelő vezetésével a napokban el is készült. A balkon igen ízléses és feljavítja azt a környezethatást, amelyet egy ilyen le a főváros úgy, hogy a gimnázium épülete — bár újabbkori építmény —■ a Csonkatorony felé eső oldalról szintén régibbkori építkezés formáit tünteti fel. Az építkezés befejezése alkalmából Kertész K. Hébert államtitkár, a Műemlékek Országos Bizottságának elnökhelyettese az alábbi levelet intézte a főváros tanácsához. A Műemlékek Országos Bizottságának legutóbb tartott végrehajtó bizottsági ülése örömmel állapította meg, hogy a Szent Domonkos-rendiek budavári hajdani templomának úgynevezett Csonkatornyán a helyreállítás műve befejezést nyert A nehéz viszonyok között súlyos anyagi áldozattal véghezvitt resztaurálás Budapest egyik legérdekesebb műemlékét olyan állapotba hozta, amely méltó az emlék műtörténeti jelentőségéhez. Midőn ezt az örvendetes tényt a Tanács tudomására hozom, nem mulaszthatom el, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának köszönetét fejezzem ki azért az előzékenységért, mellyel a tanács a helyreállítás munkájával kapcsolatban műemlékvédelmi célunkat élőssági tette azáltal, hogy a torony szomszédságában lévő fővárosi iskolaépület dísztelen oromfalát megfelelő építészeti megoldásban képeztette ki, Orczy Gyula tanácsnok úr és munkatársai érdeme az oromfalak zárt kőerkéllyel való kiválóan sikerült kiképzése. Az erkély oly harmonikusan illeszkedik a városképbe és közvetlen környezetébe, hogy az idővel e keret вгеттез motívumává fog válni.“ A magyar Akropolis tehát megint szebb lett, ha nem is sokkal, csak egy kőerkéllyel, de a nehéz viszonyok mellett a főváros közönsége bizonyára örömmel fogadja, hogy a főváros szépítése terén egy kis lépéssel mégis csak előre régi műemlék, amilyen a Csonkatorony, megkövetel azoktól az épületektől, amelyek a közelében vannak. A tető orom- ____ végződését egy kontytetővel tompította haladtunk. Különös magyar karrierek Duka, az indiai doktor Azok közé tartozik, akiknek életrajzát iskolákban is taníthatnák, mint a szívós magyar tehetség és az igazi úri tisztesség tanulságos és amellett regénybe illő példáját. A sárosi kastélytól Londonig Az idei június 22-én lesz száz éve annak, hogy Duka Tivadar megszületett a sárosmegyei Dukafalván. Az ősnemesi ifjú bírónak készült és a pesti királyi táblánál jurátuskodott. Már 1848-ban a minisztériuának olyan tisztviselője volt, akit Széchenyi István feltűnően dicsért. A szabadságharc kitörésekor a legelsők közt fogott fegyvert. Görgey Arthur megkedvelte és külön levélben kérte Kossuthot: hagyja mellette. A bécsi Kriegs-Archívban nemrég talált titkos iratok bizonyítják, hogy Duka mint hadnagy vitte a legbizalmasabb iratokat a táborból a kormányhoz és vissza, de más fontos közvetítő szerepe is akadt. — Erre az ifjúra inkább rábízhatom a legsúlyosabb hadititkot, mint bárkire, — írja Görgey 1849. február 12-én — mert a végletekig elszánt és okos. Őt ugyan el nem fogják s nem árul el soha semmit, jótállok érte. A komáromi csata után, amely 1849. április 26-án folyt le, különösen megdicsérték Duka hadnagyot. Része volt a budai ostrom sikerében is, mert hisz ő vezette a csapatot, mely az első létrákat támasztotta a bástyafalhoz. Világos után betegen jutott Grafenbergbe, de alighogy erőre kapott, Drezdába szökött, aztán meg Párisba. Azonnal gondoskodni akart új exisztenciáról és perfekt francia nyelvtudása lehetővé tette, hogy megvalósítsa új tervét: az orvosegyetem végzését. De nem vették föl, mert „hazai konzulátusától“ nem tudott igazoló okmányt vinni. Türr Istvánnal együtt átment Londonba és a Szent György-kollégiumban megkezdte az orvosi tanulmányt Zsákhordóból ezredorvos Egyetlen pennyt nem kapott mástól. Pár hétig a Tower-bridge (London régi nagyhídja) mellett mint themzeparti munkás hordta az árut, aztán németül tanított egy hivatalnokot. Már egy hónap múlva négy növendéke volt és három keserves esztendő alatt valamennyi orvosi szigorlatát letette. Időt szakított arra is, hogy sokszor vívjon és szertornával is edződjék. Vívó társának és egyúttal tanárának apja volt sir George Pollock tábornok, az afganisztáni hős, aki gondoskodott róla, hogy Dukát kinevezzék Keletindiába ezredorvosssá. Tudta a fiatal doktor, hogy veszélyes helyre szállítják, de habozás nélkül útra kelt. Teljes két esztendeig élt a burmai határon, majd a gangeszparti Monghirban. Borzalmas hírű ez a vidék s az idegenek nyolctized része elpusztult a példátlanul rekkenő hőségben, sárgaláztól, vagy fekete pestistől. De még nagyobb veszély is fenyegette akkortájt az angolokat. Lord Dalhousie főkormányzó, akinél többet senki sem tett előbb a brit világhatalom kiterjesztésére, épp oly zsarnoki jellem volt, mint amilyen ritka vezéri tehetség. Duka kimerítő emlékiratot készített, amelyben sokféle tapasztalása alapján megrajzolta a jelen és jövőképét, az egyes kíméletlen Dalhousie-féle reformok hatását és őszintén kimondta, hogy lázadástól kell tartani. Később nagyon sokat beszéltek erről a memorandumról, amelynek valamennyi passzusa helyénvalónak bizonyult. Az iszonyú sipahi-lázadás A sipahi (sipoy) forrongás 1857. május 10-én tört ki Mirdtban, ahol az angol tiszteket, asszonyokat, gyermekeket leöldösték s a kaszárnyákat fölgyujtották- Csak naiv ürügy volt az, amit egyes lapok akul hoztak föl, hogy a lázadás uj patronok miatt tört ki, illetve azért, mivel azokat tehén-, vagy disznózsírral kenették be s az egyik a hinduk, a másik a mohamedánok vallási érzését bántotta meg. Az igazi ok: Onde megszállása s az angol uralom deszpotikus terjedése volt. Duka nyolc hónappal előbb megmentette a pegui rádzsa családjának életét a halálos ragálytól és kitűnő értesülést szerzett annak révén. — A sípahik óriási tömegben özönlik majd el Delhit, — írta lord Canningnak, az új főkormányzónak — mert ott a nagymogul utolsó sarjának rezidenciájában készülnek vallási és hadi központot létesíteni. Tudják, hogy ott vannak az északi tartományok legnagyobb katonai raktárai s hatalmukba kerítik mindezt. De Canning akkor nemm ismerte föl az ismételt Duka-jelentések fontosságát. Iszonyú, kegyetlenkedés után foglalták el a benszülöttek a várost, a fölmérhetetlen hadianyagot, 150 ágyút és 2 millió font sterlingnyi kincset. A fölkelés árja elöntötte Benareszt, Agrát s a többi hat északnyugati tartományt. Foglyokat és védteleneket is megnyúztak, darabokra vagdaltak, vagy élve égettek el Lord Anson, főparancsnok épp akkor halt meg kolerában, amikor Delhi ellen akart indulni. Utóda, Campbel csak hat hónap múlva érkezett Kalkuttába. Ami közben és utána történt, az bámulatos példája az angol szívósságnak. _ A hivatalnokok és tisztek olyan energiát és bátorságot tanúsítottak, amelyre nemi sok példa akad az egész világtörténelemben. Pokoli hőség, kolera, vérhas pusztítása közben harcoltak és szeptember végén hatórai vérfürdős roham árán Delhit visszavették. Az élet-halálhar-cok egész sorozata követte ezt az ostromot, mert a hinduk vakmerő és eszes hadvezére — Nena Sahib — több mint egy éven át tartotta a lelket a fölkelőkben. Duka bizalmas szerepe Akadt olyan angol tábornok, aki csata után elfogott sipahi vezéreket köttetett az ágyuk elé és úgy süttette el, hogy szétszaggatva röpültek a levegőbe- De általában óvakodtak a bosszúállástól s a nagy küzdelem legfontosabb eredménye épp az volt, hogy megszüntették a hírhedtté vált Keletindiai Társaság garázdálkodását. A londoni kormány pártatlan információkat óhajtott s ezért kapott a többi közt Duka is megbízást a közvetlen tapasztalások előadására. Viktória királynő aztán átvette a Társaságtól a közvetlen uralmat s ünnepies ígéretet tett, hogy a belföldi fejedelmekkel szemközt vállalt kötelezettségeket teljesíti és az egész életet szabadabbá teszi. „Indiai tanács“-ot is nevezett ki olyanokból, akik legalább tíz éve ott éltek. A magyar ezredorvos pedig azontúl is évekig szókimondón informálta His Majesty gyarmatügyi miniszterét a hindu életről. Duka értékes szolgálatának jutalmául hosszabb szabadságot kapott. Annál inkább megérdemelte, mert nagybeteg is lett Mongkirban. Szingaporeba utazott, majd Egyiptomba és Olaszországbaahonnan hazajött. Jókai Mórnak legszebb keleti témáit adta. Az Akadémiának pedig ritka szanszkrit kéziratokat hozott. A politikai ég ugyan tisztulni kezdett idehaza, de Duka mégis újra nagy útra kelt, mert Angliából értesítették, hogy a legszebb indiai vidékre óhajtják kiküldeni. Amilyen gyilkos a Gangesz mély, déli völgyklipája, annyira egészséges és szép Szimla, fönt a Himalája-vidék legcsodásabb részén, az indiai nagyurak üdülőhelyén. Az alkirály megírta neki: — ön annyiszor kockáztatta életét, hogy mi akarunk most rá vigyázni. Pihenjen és legfelébb tudományos innivalóit végezze. Szimlában a British Múzeum számára dolgozta föl Duka néprajzi és egészségügyi gyűjtését. Két esztendő múlva Sanavathba ment át, ahol az indiai katonaárvák számára alapított Lawrence-bí T- ház parancsnoka lett. Messze földön híressé vált az „Óriás- Szakál“, amint a Dukát a hinduk elnevezték. Ingyen gyógyította őket. Viszont két eszmoghjtól ismeretlen gyógyitószereket kapott és egy csomó régi eljárásnak a titkát is elárulták, amelyeket a londoni orvostársasághoz továbbított A Duka-féle növényanyagú gyógyitószerek világszerte sok millió ember életét meghosszabbították, de szerénysége soha nem engedte, hogy valamelyiket róla nevezzék el. Mindig mindenütt magyar Két évig a gangeszparti Patnában élt Duka, aztán újra fölkerült a Himalája fensíkjára, egészen a tibeti határ közelébe. A különös véletlen Dardzsilingbe vitte, ahol a fantasztikus életű Körösi Csoma Sándor remetéskedett. Három kiló esztendeig élt Duka odafönt a hétezer láb magasságban. Helyreállította s Körösi Csorna sírját; rendkívül érdekes tanulmányt is irt róla a legnagyobb angol magazinba és a régi Buda-Pesti Szemlébe. Ötven esztendeje múlt, hogy ezredesi ranggal nyugdíjba ment és Európába visszatért. Angliában is nagy volt az orvosi hite és Viktória királynő magához hivatta, majd udvari orvosává nevezte ki. Tudományos munkásságának javát itthon mindmáig nem ismerik eléggé, semmi nem jelent meg magyarul abból, amit az indiai régiségekről írt Dolgozótársa volt a világhírű Rádzsendra-Lála Mitra szanszkrit,tudósnak, a londoni és a budapesti akadémia tagjának, aki ritkabecsű anyagot kapott tőle „The antiquities of Orissay* című nagy művéhez. Felszázadja, hogy újra hazatért és gyönyörű etnográfiai gyűjteményt hozott a múzeumnak, az Akadémia pedig pira több kincset érő szanszkrit kéziratot és könyvet kapott tőle. Anglia legszebb helyén telepedett le az élete alkonyán, a Hamphsire-grófságban levő Bournemouth tengeri fürdőben. Gyönyörű enyős völgy környezi ezt a várost s előtte a nagy strand. Duka mindhalálig, 1908-ig élt a fürdőhelyen és sok becses cikket küldött onnan Magyarországba is. A hindu népről szóló adatainak jelentős részét angol tudósok dolgoztái£ föl, ő maga folyton Magyarországra gondolt és ide küldte a gyűjtéseinek legszebb anyagát. * Téka. XtólszMS fkaHaYestatérekl flimTrifkBS öltönyük rész:- JgS belvárosi szabócég 1 Шшш!1 'óiét vállaljuk: VT jyt ьсг , Hajó-ake **•