Nemzeti Ujság, 1925. június (7. évfolyam, 123-143. szám)
1925-06-03 / 123. szám
■MBbiiWÜf <■ NaUUratali Budapest, V*, Honvéd-BulO. M.I 137-47,127-4« 4a J.**r-n6kM«tJÓMva- Vili., K4kó«xl«l.T.»J.131-06,Ter*r. kBnit 62.Tel., 131-41. IU rentce 58. Reklamációk Tel. i 1884.NEMZETI ÚJSÁG Felelffs szerkesztői TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Fem.nbatir«! TÚRI BÉLA Vll. évfolyam 123. szám ♦ Szerda ♦ Budapest, 1925 junius 3 EMflitUiUnln hón 40.000 g, mar mradóvn 120.009 g. кГпаОгпар ^OOO^fc Wienben hótkSznhp 4a vaadmap 2900 oorák kor. — Шгdetóaek тЦНюббеraa dtaxabáa mtiai Г MAI CIKKEINK: Oldal Ostromállapot Sanghaiban .... 3 Katasztrofálisan esett a francia frank 3 Az amerikai tótok a pitsburgi szerződés végrehajtását követelik .... 3 Kürti Pál: Az optimizmus kiállítása . 4 Nagy sikere volt a szőregi gazdakiállításnak . ........................ 4 Nem bíznak Amundsen visszatérésében 5 Ünnepies uszodaavatás Egerben . . 5 Egy kalandormultú báróné halála . . 5 Katolikus politikus alakít kormányt Belgiumban ................6 Legújabb ......................................... 6 Véres munkászavargás Beregszászon 6 Borzalmas gyilkosság Bécsben ... 6 Az angol kormány a békerevizióért . 6 Radics István kegyelmet kap ... 6 Milyen adót kell júniusban fizetni? . 7 Heinrich Ferenc temetése.....................7 A kultuszminiszter akarja kibérelni a Blaha Lujza Színházat........................11 Lefoglalták az Unió igazgatóinak lakásberendezését ....................................11 Olasz ünnep az Akadémián .... 11 A pénzszűke miatt nem alakulhat ki egészségesen a pénzpiac helyzete . 13 A kereskedelmi és iparkamara állásfoglalása az állami takarékosság kérdésében .....................................13 Tizenkét pénzintézet folyósítja a 22 millió aranykoronás mezőgazdasági kölcsönt .............................................13 9 millió fej salátát adtak el a nagykőrösi gazdák....................................14 Palásthy Marcel: A mosómedve (novella) .....................................................3 vella)................................................3 — Hősök emlékünnepét ülik szerte az országban. Iskolák, templomok, középületek falára egymásután kerülnek fel a márványtáblák, amelyeken ezer meg ezer név kap helyet, ezer meg ezer emlékeztető azoknak hazaszeretetére és önfeláldozására, akiket tizenegy esztendeje már, hogy a szélrózsa minden irányában elvittek a virágos vonatok. Az újságok szürke hasábjain talán sztereotippé válik már a híradás, hogy itt is, ott is ünnepet tartottak a hősök emlékezetére. Sok olvasó szeme — Istenem, hisz annyi minden történt már azóta — talán közönyösen siklik el felette. Pedig centenáriumok, országos jubileumok lehetnek impozánsabbak, szebbek, de nem lehet mélyebb, meghatóbb és nemesebb indulatokat mozgató érzés, mint az, amely a magyarság sok-sok ezer szürke katonájára emlékeztet, akik jeltelen sírokban pihennek az orosz mezőkön, az olasz sziklák között vagy a Balkán vérrel áztatott földjében, miután hősi módon megtették kötelességüket. Álljatok meg hát egy-egy pillanatra minden szerény emlékeztető előtt: tiszteljétek a közkatonákat! A Marxizmus munkásboldogító tanait sehol sem hirdetik fennebben, mint a szocialista alapon épült cseh köztársaságban, ahol — ha a cseh lapok híradásainak hinni lehet — a munkásság számára fenékig tejfel az élet. A törvényhozás tűzzel-vassal keresztülhajtja még a leghalvaszületettebb marxi teóriának a megvalósítását is, a vezető államférfiak minden nyilatkozatából csepeg az a bizonyos szociális olajcsepp, amely marxi útmutatás szerint felhasználva állítólag a társadalom teljes és zavartalan boldogságára vezet. Kár, hogy ezeknek a messzehangzó szólamoknak a szimfóniájába bele-beledörren a csendőrpuska, amely hol Modorban, hol Beregszászon fokosra lövi a szocialista gondolatért bizonyára szintén hevülő munkásokat. Talán nem ártana a teóriát a csendőrpuskákra is kiterjeszteni Csehországban. Betiltották az Az Újság megjelenését (Tudósítás a 9-ik oldalon) I—.■■ '*'"1»”а"ДДу^|^|^а« Politikai botrány a Somogyi gyilkosság körül Beniczky Ödön ellen kormányzósértés miatt eljárás Indul Letartóztatása egy régi büntetésének kitöltése végett történt — „Az Újság“ vasárnapi számát elkobozták (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A sajtóban és közvéleményben a legutolsó négy év alatt minduntalan felbukkant a Somogyi-gyilkosság felderítésének ügye. A bűnügy koronatanújaképpen Beniczky Ödön volt belügyminisztert emlegették, aki többször hangoztatta, hogy belügyminisztersége idején a rendőrség a gyilkosokat kinyomozta és a nyomozásról hajlandó részletes vallomást tenni, ha a hivatali titoktartás alól fölmentést kap. Beniczky legutóbb hosszabb ideig külföldön tartózkodott és külföldi tartózkodása idején megkapta a fölmentést. A katonai ügyészség Beniczky Ödönt június 6-ára idézte meg tanúkihallgatásra, de Beniczky nem várta meg az idézésben megjelölt határidőt, hanem szombaton átadta írásbeli vallomását az ügyészségnek és nyomban nyilvánosságra hozta a vallomás teljes szövegét. Az Az Újság című napilap vasárnapi számát, amely Beniczky vallomását teljes terjedelmében közölte, az ügyészség elkobozta, mert a vallomásban súlyosan sértő kitételek és vádak voltak a kormányzó személye ellen. Másik oka az ügyészség beavatkozásának a tiltott közlés volt, amelyet a lap azáltal követett el, hogy folyamatban lévő bűnügy aktáját leközölte. Beniczky Ödönt, akinek egy régebbi rágalmazási ügyből kifolyóan június 2-án kellett megkezdenie 14 napos fogházbüntetését, hétfőn letartóztatták, elvitték a rendőrségre, majd a törvényszék Marikóutcai fogházába, ahol most büntetését tölti. Vallomása és a vallomás nyilvánosságra hozatala miatt kormányzósértés, hamis vád és tiltott közlés címén indít ellene eljárást az ügyészség. Az inkriminált cikk Az Az Újság című napilap vasárnap reggeli számában hosszabb közlemény jelent meg, amely a Somogyi—Bacsó-féle gyilkossággal és Beniczky Ödön volt belügyminiszternek e gyilkossági ügyben, a katonai bíróság előtt tett vallomásával foglalkozott. A cikk egyebek között szószerinti szövegében, közölte azt a vallomást, amelyet Beniczky Ödön egy litografált példányban adott át a vizsgálóbírónak és amelyet a törvényes felszólítás után élőszóval is megismételt Miután az 1912. évi XXXIII-ik törv.-cikk 264-ik 4. szerint, aki honvéd bűnvádi eljárásra vonatkozó hivatalos ügyiratot a nyilvános tárgyalás előtt közzétett, az tiltott közlést követ el és ezért a soros vizsgálóbíró felhívására és az ügyészség utasítására a rendőrség a lap összes példányait elkobozta és tiltott közlés vétsége, valamint a cikkben foglalt kormányzósértés vétsége címén eljárást indított a sajtójogi törvény alapján az Az Újság című napilap ellen. Ugyanaznap reggel detektívek jellentek meg Beniczky Ödön Lakásán is, de miután nem találták otthon, a kora délutáni órákban újra megjelentek és előállították a rendőrségre. Ebből a tényből az első izgalmakban széles körben azt a következtetést vonták le, hogy Beniczky Ödön előállítása és az ezt követő letartóztatása az Az Újság cikkével van kapcsolatban. A letartóztatás azonban, amint hitelesen megállapítottuk, nem ezért történt, hanem Beniczky Ödönnek egy régebbi, Sréter, volt hadügyminiszter sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés vétsége miatt kiszabott 14 napi fogházbüntetését kellett megkezdenie. Ennek a büntetésnek a kitöltésére Beniczky egyizben az ügyészségtől, azután pedig az igazságügyminisztertől haladékot kapott. Ez a haladék most lejárt és Beniczkynek 1925 június 2-án reggel 9-kor kellett jelentkeznie büntetésének megkezdése végett az ügyészség Markó utcai fogházában. Beniczkyt egy régebbi büntetés kitöltése miatt tartóztatták le A letartóztatás egyébként úgy történt, hogy Beniczkyt az előállító detektívek átadták Horváth Antal dr. rendőrfőtanácsosnak, aki az ügyészség utasítására azonnal előzetes letartóztatásba helyezte, erről jegyzőkönyvet vett föl, majd délután fél 6-kor átkísértettte az ügyészség Markó utcai fogházába. A rendőrség szerepe ezzel, miután a Beniczky lakásán tartott házkutatás sem produkált az ügygyel kapcsolatosan adatokat, megszűnt és az eljárás most már tisztán az ügyészség, illetőleg az illetékes bírói hatóságok hatáskörébe tartozik. Miután kétségek merültek fel aziránt, hogy Beniczky letartóztatása milyen címen történt, meg kell állapítanunk, hogy Beniczkyt a fogháziroda napi jelentése szerint sajtó útján elkövetett rágalmazás illetve becsületsértés vétsége címén fogadták be büntetésének megkezdése céljából a fogházba és a szabályszerű törzskönyvezés után a II. emeleti 11-es cellában helyezték el. Kovács Péter dr. ügyészségi alelnök kedden délelőtt felkereste Sztrache Gusztáv dr.-t, a budapesti ügyészség elnökét és jelentést tett Beniczky letartóztatásáról. Soronkívüli folyik az eljárás az Az Újság ellen Az ügyészség elnöke ezután magához kérette Baróthy Pál dr. főügyészt, az ügyészség sajtóosztályának a vezetőjét, akivel az irányban folytatott megbeszélést, hogy az Az Újság ellen kormányzósértés és tiltott közlés címén megindítandó bűnvádi eljárást sürgősen és soron (Folytatáa a második oldalon) Lapunk mai száma 2000 korona Veszedelmes játék A magyar miniszterelnök szombaton reggel Génfbe utazott, hogy a Népszövetségtől a magyar újraépítés gyorsítását kérje. Még jóformán meg sem érkezett a nemzetek szövetségének székhelyére, amikor itthon, a csonka ország fővárosában egy újságcikk látott napvilágot, egy vakmerő hang zavarta meg a kettete ünnep napfényes áhítatát, egy ostorcsapás csattant el a forradalmaktól felsebzett ország alig behegedt testén, egy bomba robbant, amelynek füstje és szilánkjai a gondolat gyorsaságával terjedtek szét. Mák hangzottak el Magyarország kormányzója ellen, vádak, gyanúsítások és sértegetések, amelyek nemcsak az ember becsületét és önérzetét fröccsentik be sárral, hanem az államhatalom első reprezentánsának palástjáról széthullanak a nemzetre, a békés törekvésekre hivatkozó, a megerősödésért epedő, a Génfben a jövőért viaskodó nemzetre is. Beniczky Ödön nyilvánosságra hozta a Somogyi-gyilkosság ügyében régóta ígért vallomását. Ez a vallomás elsősorban ezt az eredményt hozta. Sőt ha alaposan és a következmények mérlegelésével vizsgáljuk, akkor azt mondhatnók: csak ezt. Mert magáról a gyilkosságról jóformán semmi olyant nem mondott, amelyet a hivatalos nyomozás eddigi adatai alapján ne tudtunk, vagy ne sejtettünk volna. Megváltjuk, mi is kíváncsian vártuk a volt belügyminiszter vallomását, amelyet egy izgalmakra vadászgató, gondosan megrendezett sajtópropaganda, előzött meg és nem csoda, ha igen sokan akadtak az országban, akik a volt belügyminiszter vallomásától a gyilkosság teljes felderítését, egyszerű és kétségbe nem vonható adatok felsorakoztatását várták. Jóhiszemű és megnyugvásra törekvő ember nem is várhatott mást. Hát nem ezt kaptuk, egyáltalában nem ezt! Szenzáció robbant ki vasárnap az egyik baloldal, konszolidációs szándékát fennen hangoztató újságban, ami éppen olyan kevéssé vitte előbbre a gyilkosság felderítésének és a gyilkosok megbüntetésének ügyét, mint amilyen káros és romboló hatása volt politikai tekintetben. Beniczky Ödön vallomása után senki sem lélegzik fel megkönnyebbülten, senki sem érzi, hogy az évek óta mérgesedő sebet végre hozzáértő orvos vágta fel, ez után a vallomás után csak a megdöbbenés, vagy a kaján öröm, vagy politikai szenzációk izgalma fakad a lelkekben. Erre pedig ennek az országnak szüksége nincs. Nekünk elég volt a politikai szenzációkból és nem vagyunk hajlandók tűrni, hogy, politikai szenzációt kovácsoljanak abból is, ami egyedül a rendőrségre és az igazságszolgáltatásra tartozik. _ Az a műfelháborodás, amely az újságcikk nyomán a baloldalon felviharzott, a külföldre igyekszik és meg akarja ingatni az ország konszolidációjáról külföldön gyökeret vert hitet. Ennek a törekvésnek lehetnek pártpolitikai vagy személyi előnyei, de végső eredményben romlásba, pusztulásba dönti a konszolidációt. Amikor a dinamitból és acéllemezekből készült bombák robbantak, a baloldal éber gonddal és hajszálimoni érzékenységgel őrködött a konszolidáció felett. Tele torokkal rikoltozta, hogy milyen rettenetes veszedelmet hordoznak magukban azok a bombák, amelyeket mindenáron a jobboldalra szerettek volna átgurítani. Könnyű volna most ezeket a szólamokat alkalmaznunk, ezeket a cikkeket idéznünk azoknak a fejére, akik ezt a nyomdafestékből és újságpapirosból készült kétségtelenül még rombolóbb hatású bombát elhelyezték és pontosan a genfi tárgyalás idején felrobbantották. Ez a politika nem szolgálja a konszolidációt és ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a dinamitbombák politikája. Távol áll minden, az ország sorsát valóban szívén viselő politikus meggyőződésétől, de a legnagyobb távolság és a legmélyebb szakadék éppen a legitimizmustól választja el, amely ilyen eszközöktől megvetéssel fordult elő mindig. A legitimizmus fegyvertára-