Nemzeti Ujság, 1926. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-16 / 37. szám

10 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1. február 16. — Filharmónia. Mai estje a filharmo­ nikusoknak VIII. sorszámú volt a bérleti hangversenyek sorában. Programja: Schubert és Mahler. Két neveköltő, akit mindketten a bécsi muzsika termőföldjé­nek kilombosodásai, de annak egymástól Ugyancsak távoleső pólusaként. Nem az idő jelenti persze ezt a távolságot, az idő, mint az évek száma, hanem az életszín­­padot mozgató erők változásával a művé­szetben is előálló világváltozás. Az elsőt a műsorban, egyikét a szerencse részéről mostohán kezelt zseniknek, a múlt szá­zad v elején zenetanítói szürkeségre ítélt Schubertét, aki az ébredező polgári ro­mantika hangjait önti klasszikus for­mákba s aki a baj és csalódás ostornyele alatt is megmaradt harmonikus léleknek, a H-moll szimfónia képviselte. A másikat, a nyugtalan, vajúdó századvége idegem­berét, aki meghajszoltan keresi az erőre­­adó eszmények partjait­. Mahlert a IV. szimfónia. Schubert műve, mellékeime szerint, „befejezetlen szimfónia“ Csak két tétele van. A harmadik már hiányzik. Kern véletlenül, szeszélyből vagy esztéti­kai okból. Aki meghallgatja, azt kell hal­lania, hogy ezekben a hangokban zokog­nak, a halálsejtelem fuvolázik bennük. A harmadik tétel, amely a szimfóniákban a scherzo játszadozása szokott lenni, emiatt maradt el. Meghalt, akinek meg kellett volna írnia, Mahler szimfóniái kö­zül a negyedik, amelyet ma játszottak a filharmonikusok, jóval kevesebb hang­szer nyelvén szól, mint a többi. Hiányzik belőle a tipikus mahleri zenekar hangro­­baja. Ez sem véletlen, mert amit közöl, amit kifejeznek négy tételen végigömlő dallamok és akkordok, az mintha egy magaslat ózondús levegőjébe került em­ber éneke volna, aki látja ugyan a földön elterülő dolgokat, de messze van tőlük. A szimfónia utolsó tételében vokális szólam is van: Marschalkó Rózsi énekelte üdén és bensőségesen. Kleiber Erich ve­zényelt. Nyolc nap alatt most írunk sze­repléséről ötödször, ezért röviden, csak annyit: ha fontos, hogy a búcsúzás mi­nél szebb legyen, akkor Kleiber a búosú gesztusának művésze. (—ö—) — Nemzeti Színház. A híd hétfő esti előadásán először lépett fel Széchenyi Istvánné szerepében Cs. Aczél Ilona. Tö­kéletes illúziót keltő alakításban festette a férjét rajongásig szerető hűséges hit­vest. Amilyen leheletfinom­an játszotta az első két felvonásban a gyengéd, szerel­mes asszonyt, olyan nagy drámai erővel ivett fel a mardosó fájdalomtól és gyötrő aggodalomtól összeomló feleség alakítása a harmadik és negyedik felvonásban. Az új szerepében fényes sikerrel debütáló Cs. Aczél Ilonát és a megszokott ragyogó együtte művészi játékot a közönség vi­haros tapsokkal fogadta. — Hangverseny. Vasárnap este Bucsár Béla tartotta zongoraestjét, a Zeneakadé­mia nagytermében. A virtuóz szereplés terén még rövid, pár esztendős múlt van csak a­ fiatal művésznő mögött, de ez te­hetségének egyre színesebb kibontakozá­sát jelenti. Ma a magyar zongoramű­vésznők elsői közt van helye. Cesar Franch-, Thumann-, Brahms-, Liszt-, Szendy-műveket játszott és természete­sen Chopint, sok Chopint, a formai csi­­szoltság s játékának fővonását adó finom lila szépségével. A hangversenyen sokat tapsolt a megjelent előkelő közönség. — Gunnar Tom­aes a Városi Színház­ban. Szívesebben láttuk volna a moziban valamelyik érdekes filmje előtt vagy után. Valóságos csoda lett volna, amint a fény vibráló illúziójából hirtelen kilép, mint eleven valóság, bússá és vérré válva az igazi filmszar, a ma Psylandere, a Svenska- fi­lm­ek hőse, egy új romantika kalandos arszlánja, Gunnar Tom­aes. A Városi Színházban is kifogástalanul állt rajta a frakk. Lebilincselő jelenség volt így is. De a filmen hódítóbb. Érdekesebb lett volna moziban és más műsorral. Mert amit előadott, az középszerű volt. Arról beszélt, hogy lett belőle filmszínész. Nagy általánosságokat, formai közhelyeket mondott a film fejlődéséről. A filmszínész munkájának és játékstílusának kifino­modását hangsúlyozta. Élénkbe tárta, a további fejlődés nagy távlatait. Dicsérte Chaplin művészetét, amely maga­ is új lehetőségeiket nyit a film számára. Végül, amint az már szokás, néhány ízletes bon­bont nyújtott át a közönségnek Budapest szépségeiről. A Városi Színház azután belekezdett egy jó opera nem a legjobb előadásába. Gumiár Tom­acs pedig áttért jövetelének tulajdonkénen­ céljára, az autogram adásra. Talán még most is ad­ja, ha bele nem fáradt. — Vendég az Engem szeresz-ben. Érdekes előadása volt vasárnap délután a Magyar Színháznak. Az Engem Szeress­ben Titkos Ha­na helyett Varnnay Éva, az újpesti színház primadonnája lépett fel a­ szép Mosdós­né szerepében. A fiatal művésznő vendégjátékát nagy érdeklődés kísérte, mert Vannay Éva tulajdonképp énekesnő, Vannay Éva­ azonban mint próza -színésznő is bevált. Gyönyörű ki­ejtése, érzelmes játéka és minden izében ma­gyaros alakítása nyílt színen is többször tap­sot provokált a szép számú közönségtől.­­ Bárdos Artúr valószínűleg ismét átveszi a Belvárosi Színházat. Amint már jelezte a Nem­zeti Újság, a Benne P­ince Színház a jövő sze­zonban aligha tart drámai előadásokat, hanem filmszínház lesz belőle. Már most folyamatban vannak erre vonatkozólag a tárgyalások és az sem lehetetlen, hogy rövidesen megtörténik a Renaissance Színház átadása a Rádiós film­­vállalatnak. Ebben az esetben Bárdos Artur igazgató ismét átvenné a Belvárosi Színházat, amely esetleg már ezt a szezont is Bárdos igazgatása alatt fogja, végigjátszani . A Vecsey-jegyek előjegyzésének utolsó napja. Vecsey Ferenc március 21-iki hang­versenyére a jegyelőjegyzések határnapja az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesületé­ben holnap déli 12 órakor záródnak le. A le­foglalt jegyek névre szóló borítékokban feb­ruár 18., 19. és 20-án délelőtti és délutáni pénz­tári órák alatt vehetőik át az Opera Dalszín­ház­ utcai pénztáránál. A nagyközönség szá­mára február 21-én reggel kezdik meg a Vé­­csey-hangverseny jegy áru tiltását. — A Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának felolvasó ülése. A Magyar Tudo­mányos Akadémia III. osztálya hétfőn tartotta felolvasó ülését Horváth Géza elnöklésével. Az osztály ülésen tartotta meg az Akadémia felké­résére centenáris előadását Pogány Béla leve­lező tag, műegyetemi tanár. Az előadó kimu­tatta az Akadémia befolyását a fizikai tudo­mányok fejlődésére az elmúlt száz esztendő alatt. Méltatta a magyar fizikusok kiváló ér­demeit, Jedlik Ányostól kezdve Az érdekes előadás után Méhely Lajos r. tag: „Magyar­­ország ecsetesapa rákjai“, Rejtő Sándor r. tag: „A fa szilárdságának változása, nedves­ségének függvényében" címem tartott előadást. Ezután négy vendégnek a dolgozata került előterjesztésre és pedig: Scipiadet Elemér ven­dég: „A kis medencebeli szervek egyensúlyi helyzete, külön tekintettel a­ méhcleesések ke­letkezése módjára”, Mauthner Nándor vendég: „Az oxidivarin szintézise", Abraham Ambrus vendég: „A gyíkok bőrének idegvégződései“ és Greguss Pál vendég: „A kendermag nagy­sága és a nemi jelleg“. — A Petőfi Társaság felolvasó ülése. A Pe­tőfi Társaság vasárnap tartotta felolvasó ülé­sét Pekár Gyula elnöklésével. Pekár megnyi­tójában üdvözölte a társaság ismét megjelent régi tagját, Benedek Eleket, majd felolvasta Szabolcska Mihály megszállott területről érke­zett üdvözlő levelét. Ezután bemutatta " Szabó Géza vendég ,,Hogy lett Jókai íróvá!" című elbeszélését. Koroda Pál költeményeket olva­sott fel, Teleki Sámdorné grófné (Szikra) pe­dig egy kedves novellában a régi magyar nagyasszonyok típusát mutatta be. Harsányi Kálmán egy Mátyás király korából vett cik­lusból olvasott fel három románcot nagy ha­tással. Végül Komáromi János „Egy elszánt legény“ című víg elbeszélését olvasta fel nagy derültséget keltve. A felolvasó ülés után zárt ülés következett, amelyen elhatározták, hogy a társaság idei tagválasztó ülését március 9-én tartja meg, míg március 14-én jubiláris nagygyűlés lesz, amelyet Rákóczi szellemének szentelnek. He­rczeg Ferencet pedig áprilisi ülésén ünnepli a társaság. — Irodalmi estély Sopronban. A soproni Frankenburg Irodalmi Kör február 12-én rend­kívül nagy érdeklődés mellett estélyt tartott, melyen Csaplovics József kihirdette a decem­berben kiírt novellapályázat eredményét. E szerint az első díjat, egymillió koronát Berecz Dezső, a kör főtittkára nyerte el Déryné ifj­­asszony gyűrűi cánti novellájával. A második díjat, félmillió koronát Pozsgay Géza Orvosság­bant posthumus novellája nyerte. Még négy novellát tüntettek ki dicsérettel, még pedig Benedek­ Zoltán, Stenczer Weibald, Szenth­­imrey Lajos és Berecz Dezsőnek egy másik novelláját. Az estélynek két budapesti vendége volt, Molnár Imre dr., a kiváló hangverseny­­énekes, aki XVI. és XVII.­ századbeli magyar dalok előadásával aratott nagy sikert, M. Hir Sári zongoraművésznő pedig Kodály-, Liszt-, Schumann- és Coreli-kompozícióikat játszott. Molnár Imrét Kárpáti Sándor zeneszerző kí­sérte. Iváni Roll A most megjelent verses köte­téből olvasott fel. — Egyházi zene. A Szervita-templomi Ének­kar Egyesület, kedden este fél 7 órakor jó­­tékonytréfa hangversenyt rendez a Szervita­­rendház zenetermében (Szervita-tér 6. sz.), me­lyen dr. Krüger Aladárné, dr. Veress Endréné, Scheibel Károly énekművészek, Sonkoly Ist­ván hegedűművész és Veress Sándor zongora­­művész működnek közre. Jegyek a helyszínen 15 ezertől, kaphatók- Tempó! Biberó! Kozosi&Hép Otthon U­ránis____________Capitol A „Királyné rózsája“ nagy sikere A Király Színház újdonságának, Farkas Imre: ,,A királyné rózsájáénak nagy sikerét a három táblás ház közönsége pecsételte meg. A második és harmadik előadáson még foko­zódott az a siker, amit a sajtó és a közönség a főpróbán és a bemutatón egyhangúan kon­statált. A humoros jeleneteknél, amelyekben ez a gyönyörű daljáték bővelkedik, olyan ka­cagások voltak, hogy az előadást megakasz­tották. Az énekesszámok mindegyikét zajos tapsokkal ismételtette meg a közönség, volt köztük három-négy szám, amelyet az előadók­nak négyszer-ötször is meg kellett ismételni A legnagyobb meghatottsággal és ihlett­séggel fogadta a közönség Erzsébet királyné alakító­ját valahányszor a színpadra lépett és úgy megjelenésekor, mint elmenetelekor zajos és tüntető tapsokban részesítette. Felvonások vé­gével se szeri, se száma nem volt a kihívá­soknak. A szereplőket: Lábasi Jucit, Vaály Ilonát, Berky Lilit, Nádor Jenőt, Kertész De­zsőt, Halmay Tibort, Latabár Árpádot és Szir­mai Imrét sokszor a vasfüggöny elé is kitap­solták. Ez a három előadás megpecsételte a darab rendkívül nagy sikerét, az érdeklődés a további előadások iránt olyan nagy, hogy a hét minden előadására tömegesen váltják a jegyeket. A Belvárosi Színház nagy drámai premierje­­ csütörtökön A kísértés {La Tentation), Charles Méré ér­­dekfeszítő és izgalmas 4 felvonásos színműve, mely lázba ejtette Párist és egy szezonon át uralta a Theatre de Paris műsorát, lesz a Bel­városi Színház e heti szenzációja. A csütörtöki bemutató főszereplői Simonyi Mária, Tolray és Kürti és ez a kitűnő triász már maga is ga­rantálja a darab várható nagy sikerét Ren­­dező: Bérczy Ernő. Csitri a Renaissance Színház szenzációs vígjáték-sikere A premier, valamint a második és harmadik előadás táblás házának lelkes közönsége meg­pecsételte a Csitri döntő sikerét, mely három órán át ki nem fo­gyott a jókedvből és kacagásból. A nyílt színen és felvonásvégeken kirobbanó lelkes tapsorkán ugyanúgy szólt a vérbeli vígjátéknak, mint a brilliáns előadásnak: Gaal Franciska, Somséy, Papp Jolán, Kabos, Gázon, Szeghő, Hoykó, Vaszary Piroska, valamint a többi szereplő kitűnő játékának. Holnap szerdán, csütörtö­kön, szombaton és vasárnap kerül színre. ■Tempó! Balhéról! Mozgókép Otthon — Az Úriemberek, a Vígszínház egyik leg­nagyszerűbb művészi produkciója, e héten kedden kerül szinre. Az ötvenedik előadás ju­bileuma után is vonzóerejének teljében ma­radt Galsworthy világhírű színműve. — „Ő is!“ — ma a Belvárosi Színház­­ban. — A bécsi Burgtheater tagjai pénteken és szombaton vendégszerepelnek a Fővárosi Ope­­rettszínházban. Pénteken Niccodemi vígjátéka: Die Tageszzeiten der Liebe (L'alba, il gliorno la notte: Hajnal, nappal, éjjel) kerül bemu­tatóra Rosa Albach-Bettyvel és Fred Hen­­ningsszal a vezető szerepekben. Szombaton a Camdidát adják Else Wohlgemuth, Rosa Al­­bach-Betty, Marr, Löhner, Maierhoffer és Eich­­berger felléptével. — A „Marika“, — mely 75-ik jubileuma kü­szöbén áll — ma, kedden és pénteken kerül színre e héten a Renaissance Színházban. (Gaál Franciska, Somlay.) — A Gésákat a Fővárosi Operettszinházban e héten kedden és csütörtökön adják. — F. Boda István kereskedelmi a­kadémiai tanár: Érzés erkölcs, kaszterkölcs és egyéni erkölcs. Érzés és értelem anatagonizmusa. Az érzés ellentéteket felölelő tiszte címen szer­dán délután fél 4 órakor előadást tart az Urá­niában. Feltétlenül nézze meg ma, holnap vagy holnapután Batthyány Mozgóban II., Markovi­cs Iván­ u. 4. Budán először­ KÉT CSAVARGÓT (2 rész, 15 felvonás) és BUSTER KIATONT Technika csodádéban! A színházak heti műsora Magyar Királyi Operaház. Kedd: Taifun (először). Szerda: A trubadúr. Csütörtök: Tosca. Péntek: Faust (IV. ifjúsági előadás). Szombat: Taifun Vasárnap: Saöfd­etés a sze­­rályból (7). Nemzeti Színház. Kedd: Ahol unatkoz­nak. Szerda: A Gyurkovics lányok. Csü­törtök: Süt a nép. Péntek: Zenebohócok. Szombat: A cigány (Rózsahegyi Kálmán ju­bileuma). Vasárnap délután: A híd, este. Ahol unatkoznak, (d. u. 3 — e- 7). Kamaraszínház. Kedd: Válás után. Szerda: Kék róka. Csütörtök: Gioconda. Péntek: Elze­vir. Szombat: Kék róka. Vasárnap délután: Nem lehessen tundi; este: Válás után. d. u. fél 4 — e. fél 8.) Vígszínház. Szerda, péntek, szombat,­­* vasárnap este: Nagytakarítás. Kedd: Úriem­berek. Csütörtök: Brassbound kapitány meg­térése. Vasárnap délután: Hat szerep feerez egy szerzőt. (d. u. 3 — e. fél 8). Magyar Színház. — Kedd, szerda, péntek, teli, szombat, vasárnap este: Dr. Szabó Joes. Csütörtök: Peer Gynt. Vasárnap délután: Miénk az éjszaka. (e. fél 8. — d. u. 3), Király Színház. Egész héten minden este: A királyné rózsája. Szombat délután: A vén gazember (vizsgaelőadás.) Vasárnap délután: Alexandra (Pécsay Erzsi felléptével), (d. u-3 — e. fél 8.) Renaissance Színház. Kedd: Marika. Szerda csütörtök, szombat, vasárnap este: Csitri. Pén­tek és vasárnap délután: Marika, (d­­. fél 4 — e. fél 8.) Belvárosi Színház. Kedd: ő is! Szerda nincs előadás. Csütörtök A kísértés (először). Péntek, szombat, vasárnap este: A kísértés. Vasárnap délután: Pántlika, (d. u. fél 4 — e. fél 8). Városi Színház. Kedd, szombat., vasárnap: Hangverseny ée 1000 év. Szerda: Bohémélet (Teiko Kiva vendégfelléptével). Csütörtök: A hajdúk hadnagya. Péntek: Traviata (Gáspár Mercedes vendégfelléptével). Szombat dél­után: Babszem Jankó (gyermekelőadás). Va­sárnap délután: Parasztbecsület és Bajazzók. (d. u. 3 — e. fél 8.) Fővárosi Operettszínház. Szerdán: A nó­tás kapitány. Kedd, csütörtök, vasárnap: A gésás. Péntek: Tageszeiten der Liebe (Ábécsi Burgszínház vendégjátéka). Szombat: Can­dida (A bécsi Burgszínház vendégjátéka). Va­sárnap délután: Terézina. (d. tv 3 — e. fél 8. Andrásgy­uti Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Családban ma­rad; Csípje meg a feleségem; Huncut a bú­rné; A néma asszony; Kenyeres­ tréfáik magán­számok, (fél 9). Terézkozruti Színpad. Februári új műsor. Szabályos vígjáték; A tolmács; Cigányok (fél 9), Royal Orfeum. Nincs előadás. hangversenynaptói Kedd: Balya Ibolyka nótaestje (fél 9. Z­) K. — Szerda: Sza­bó Dezső előadása (fél 6 Z.) Th. — D.Albert Jenő zongoraestje (fél 8. V.) H. — Gergely Márta zongoraestje (fél 9. Z) St. — Csütörtök: Balassa Kálmán növendékei­nek zenekari estje (fél 6 Z.) Th. — Kubelik Jean hegedűestje (fél 8 V.) H. — Szép Ernő szerzői estje (fél 9. Z.) F. — Péntek: B. Fi­scher Gabriella ária- és dalestje (8. V.) K. — Antalffy-Zsíross Dezső orgonaestje (fél 9. Z.) B. — Szombat: Regéczy Hona hegedüestje (fél 6. Z.) Th. — Havas István orgonaestje (fél 9 Z.) K. Négy világlap, amely még sohasem irt le valótlant! Az Exhibitors Herald írja: Aki az Utolsó bravúr című filmnél jobb vígjátékot ismer, az csal. Moziban még nem nevettek ennyit az emberek. Johnny Hines pazarabb és ötletesebb, mint valaha. A Berliner Zeitung am Mittag írja: A hihe­tetlenül vakmerő akrobatamutatványok miatt, amelyeket Luciano Albertini bemutat, m­inden­­kinek meg kell néznie az Egy perccel 12 előtt című filmet, melyben a kitűnő művész eddigi legtökéletesebb produkcióját adja. A Newyork Sun írja: Az Utolsó bravúr pom­pás bohózat, Johnny Hines túltesz ebben ré­gebbi összes filmjein. Szerintünk ez az idény legjobb ilyen zsánerű újdonsága. Igazi publi­kum mikor. A Vossische Zeitung irja: A fantázia leg­ szélsőbb határait érintik azok a szenzációs nyaktörő mutatványok, amelyeket Albertini az Egy perc 12 előtt című legújabb filmjén be­mutat. Ezt a két nagyszabású filmet, a Kamara- és a Corvin Színház csütörtöktől kezdve mutatja be. — Max Reinhardt távirata Chaplinhez. Berlinben az elmúlt napokban mutatták be Charlie Chaplin legújabb nagyszabású filmjét, az Aranyláz című alaskai tragi­komédiát. A bemutató alkalmából Max Reinhardt, a világhírű rendező, a követ­kező táviratot intézte Chaplinhez: Éppen most láttam az Aranyláz című filmjét. Amit eddig öntől láttam, mindig azt az érzést keltette bennem, hogy az ön alko­tásai jelentik a legtisztább és legigazibb filmművészetet. Az Ön művészete a leg­nagyobb művészet! Max Beinhard.

Next