Nemzeti Ujság, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-23 / 241. szám

6 A nemzetgyűlés mai ülése M­egélénkült a felsőházi javaslat vitája A miniszterelnök megvédte a főúri osztályt a baloldal táma­dásával szemben — Petri Pál nyilatkozott az egyetemi zavargásról — Heves napirendi vita a levente-intézményről (A Nemzeti Újság tudósítójától). A fel­sőházi javaslat vitája mára — mint előrelátható volt — megélénkült. Azok az aggodalmak, hogy a szónokok idő előtt elfogynak, mára eloszlottak, mert a kor­mánypárt is részt vesz a vitában, a balol­dali ellenzék pedig egyenesen tolakszik, hogy felszólalhasson. Rájött ugyanis arra, hogy a felsőházi javaslat tárgyalá­sánál is lehet mondani ugyanazt, amit minden javaslatnál népszerűen ismételni szokott, sőt alkalom nyílik arra, hogy az egyes társadalmi osztályok ellen izgat­hasson. Az egyik baloldali szónok mind­járt az első napon durva és ízléstelen támadást intézett a magyar főúrii osztály ellen. Támadását, amely éppen annyi tu­datlanságot, mint amennyi rosszindula­tot árult el, a miniszterelnök könnyen és fölényesen utasította vissza és figyelmébe ajánlotta a baloldalnak azt a képviselők számára eléggé nem hangsúlyozható té­telt, hogy aki oktatni akar, annak előbb tanulnia kell. Az ülés többi része az egyetemi mozga­lom és a levente-intézmény megvitatásá­val telt el. Az egyetemekre vonatkozóan Tóth­ Pál kultuszállamtitkár tett meg­nyugtató és megszívlelendő nyilatkozatot a beteg kultuszminiszter helyett, a le­venteintézmény tárgyalása során pedig kiderült, hogy az intézmény ellen izgatás folyik, amelynek megakadályozására a miniszterelnök hívta föl a képviselők figyelmét. Zseitvay Tibor a nemzetgyűlés elnöke dél­előtt tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy Farkas Elemért a herceg,­falvai kerületben képviselővé választották. A bejelentést a jobboldal élénk, tapssal fogadta. Jelentette ezután az elnök, hogy a tegnapi ülésen Fakóts József feliratkozott szólásra, de nem szólalhatott föl, mert az elnököt a jegyző nem figyelmeztette. Petrovits György jegyző, akinek hibájából a mulasztás történt, bocsána­tot kér a nemzetgyűléstől. A bejelentést tudomásul vették. Rakovszky István kért ezután szót a ház- szabályokhoz és kifogásolta, hogy a jegyzők gyakran egyedül hagyják az elnököt, nem ír­ják fel szólásra a jelentkezőket. Kérte az el­nökséget, intézkedjék, hogy a jegyzők mindig a helyükön, legyenek. Szabó Imre indítványozta, hogy a jelentke­zők nevét ne papírlapra írják, hanem könyvbe. Az egyetemi zavargások Pakots József szólalt fel ezután napirend­­előtt és szóvá tette az egyetemen történt jelen­ségeket. Szerinte ezek olyan dolgok, amelyek az egész kulturvilágot megmozgatják. Idegen egyetemi ifjak megtámadták a zsidó vallású hallgatókat és megverték őket. Fábián Béla: AZ Ádám-ügy miatt történt az egész dolog. Egyetemi tanárok szítják. Pakots József: Az ifjúság nagyzási hóbort­ban szenved. Nem lehet csodálkozni, hogy ilyen cselekedeteikre ragadtatta magát, ami­kor egyetemi tanárok állanak a bajtársi szö­vetségek élén. Az ifjúság józan többsége ta­nulni akar. Ki kell vetni közülük azokat, akik pénzért verekednek. Úgy tudja, hogy az egyeterm­i bajtársi szövetségeik között kor­mánytámogató és kormányellenes szövetségek is vannak. Felhívja a kormányt, járjon el legszigorúbban a zavargókkal szemben és te­gye lehetetlenné, hogy tanulmányaidat folytat- ttassák. A kultuszállamtitkár válasza Petri Pál. Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden nyilatkozzam Pakots­­­ kép­viselőtársam által felvetett kérdésekre, a bu­dapesti egyetemi jelenségekre vonatkozólag. Mindenekelőtt a magam igazolására azt aka­rom kijelenteni, hogy egyik okom, amiért kép­viselőtársammal szemben, hely­telem tettem ezeknek a kérdéseiknek tárgyalását, az volt hogy attól félte­m, hogy ezáltal egyes egyetemi hallgatók az ismeretlenség homályából quasi kiemelteknek és azokat, akik ilyen cselekmé­nyeket elkövettek, mintegy glorifikálni fogják, vagy legalább is bizonyos hírnévhez jutnak ezáltal. Én az egyetemi hallgatóság megnyug­­tatása és az ilyen jelenségek elkerülése céljá­ból nem tartottam volna célszerűnek, ha eze­­ket a kérdéseket ilyen modorban tárgyaljuk. Örömmel konstatálom most, hogy Pakots kép­viselőtársam­­ az ügynek erre a részére nem terjeszkedett ki és így aggályaim részben tárgytalanokká váltak.­­ Másik indokom, amiért feleslegesnek tar­tottam ezeknek a kérdéseknek részleges tag­lalását az, hogy a szükséges intézkedések az ilyen zavargásoknak jövőbeni meggátlására megtörténtek és a vétkesek ellen a legszigo­­rúbb megtorló eszközök fognak alkalmaztatni.­­ _ Röviden meg akarom említeni, hogy két ízben fordultak elő rendbontások a­z egyete­men. Egyszer egy gyűlés volt a Gólyavárban, amelyen egy memorandumot fogadtak el , amely gyűlés után Ádám professzor lakása előtt tüntettek és címtábláját leverték. Nincs senki, aki élesebben elítélné ezt a tüntetést Ádám professzor úr személye ellen, mint én. Ezzel a tüntetéssel kapcsolatban azután érin­tették a közgazdasági egyetemet oly formá­ban, hogy a résztvevő egyik egyetemi hall­gató állítólag a közgazdasági egyetem kere­­tébe tartozott A questurában a beiratkozá­sok lezárása csak október 20-án történt meg s így csak most volt megállapítható, hogy ezek közül kik tartoztak az egyetem kötelékébe és kik nem. Mindazok ellen, akik az egyetem kötelékébe tartoznak, a legszigorúbb eljárás vétetett foganatba és gondoskodunk arról, hogy a megtorlás ne maradjon el. Éppen teg­nap külön rendeletet adtunk ki az egyetemi tanácsnak abban az irányban, hogy azt is je­lentsék, hogy a fegyelmi, eljárásinak­ milyen az eredménye, hogy így ellenőrizhessük, vál­jon a büntetés arányos-e az elkövetett rend­bontással. Rothenstein Mór: Minden a legnagyobb rendben van! Tovább lehet folytatni! (Zaj.) — A második eset 19-én fordult elő az egye­tem jogi karán, ahol egy izraelita vallású egyetemi hallgatót inzultáltak. Nem volt ez általános felekezeti zavargás, hanem csak egyéni akcióról van szó, amelyet a legszigo­rúbban meg fogunk torolni. Rothenstein Mór: Legurítottak embereket a lépcsőről! — A rektor személye, aki már a legerélyesebb intézkedéseket, spontán,­ magától is megtette, teljes garancia arra, hogy a megtorlás meg fog történni. Enne­k­ ellenére errő­l a kérdésről is jelentést kértem és gondunk lesz arra, hogy a büntetés itt is arányban tegyen az elköve­tett rendbontó cselekménnyel. Nincs szó forradalmi hangulatról . Két körülményre akarom még felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy az összes egye­temi hatóságok jelentése és információi sze­rint nincs itt szó általános forradalmi hangu­latról■ rendbontásról, hanem csak egyesek cse­lekményeiről. Fábián Béla: Az egyetemi tanárok bujtják fel őket! Sütő József: Nyolc év óta csinálják! Elnök: Csendet kérek. Fábián Béla: Ártatlan, embereket vertek meg! Petri Pál: Az az újabb intézkedés hogy a jogi karra bemenő összes egyetemi hallgatók­tól minden fegyvert, botot, esernyőt elvesztek s igazolni tartoznak magukat a belépésnél, to­vábbá, hogy: Bár­milyen rendbontás fordulna elő, az egyetem összes kapui bezáratnak, hogy az illetők elfoghatók legyenek, szintén hozzá­járul a rend biztosításához. De mint mondot­tam, nem általános hangulatról van szó és — mint az egyetemi jelentések közlik — a baj­társi szövetségek egyáltalában nem vettek részt ezekben az akciókban.­­ A másik kérdés, amelyre ki akarok térni az, hogy Pakots képviselőtársam súlyt látszik helyezni arra, hogy milyen a professzorok magatartása ezzel az üggyel kapcsolatban. Zsirkay János: Abszolúte korrekt. h­ogy Erődi-Harrach Béla közgazdasági egyetemi dékán... (Zaj.) mint Preisz Hugó rektor ur a legszigorúbban jártak el. Mind­ezeknek az intézkedéseknek meg volt a foga­natjuk, ezek a jelenségek azonnal megszűntek. Fábián Béla: A professzor urak memoran­dumban előre bejelentették a verekedéseket! Petri Pál: Nem jelentették be. Elnök: Fábián képviselő urat folytonos köz­beszólásaiért kénytelen vagyok rendreutasí­­tani. Intelem az ifjúsághoz Petri Pál: Az ifjúsági egyesületek maguk ítélik el ezeket a zavargásokat a legélesebben. Hogy pedig a professzorok mint dominusok állanak ezen egyesületek élén, azt nem hely­teleníthetem, mert éppen ezáltal van garan­ciánk arra nézve, hogy az ifjúsági egyesületek működése azok között a keretek között marad, ahol van s az ifjak meggondolatlan cselekmé­nyekre nem ragadtatják el magukat.­­ Ezek után be is fejezhetném felszólaláso­mat, de előbb egy szót kell intéznem még az egyetemi hallgatósághoz is. A kultuszminisz­ter úr mindig a legnagyobb szeretettel, meg­értéssel és atyailag igyekezett beszélni az ifjú­sággal, de éppen az ő érdekükben nemcsak az atyai kéz fog velük szemben érvényesülni, ha­nem ha ilyen excesszusok előfordulnának, szi­gorú büntető kezet is kénytelen lenne velük szemben alkalmazni. El vagyunk határozva arra, hogy a legszigorúbb rendszabályokat vesszük igénybe. Ruppert Rezső: Ne vezessék félre az ifjú­ságot! Petri Pál: Az egyetemi autonómia legszebb része éppen a tanulási szabadság és ha az egyetemi autonómia más részeire súlyt helye­zünk és gondot fordítunk annak megóvására, akkor még nagyobb gondot kell fordítani a tanulási szabadság megvédésére. A legerélye­sebb intézkedésekre is el vagyunk szánva és ha ilyen tüntetések vagy zavargások a jövő­ben is előfordulnának, az egyetem bezárásától sem riadunk vissza. A minisztériumban s a professzori karban megvan a készség és az erély a rend fentartására, ezért kérem méltóz­­tassék ennek a kérdésnek további taglalását mellőzni. A felsőházi javaslat vitája A nemzetgyűlés ezután folytatta a felsőházi javaslat tárgyalását. Fáy­ Gyula volt az első szónok. Véleménye szerint nem tartható fenn az egykamarás rendszer, mert a kormányzónak tulajdonkép­pen törvényvisszavetési joga sincs és a nem­zetgyűlés önmagának tetszeleg azzal, hogy a nemzet szuverenitásának egyedüli letétemé­­nyese. A törvényjavaslat a­­második kamarát felsőháznak nevezi ugyanolyan joggal, mint az 1885-ös országgyűlés főrendiháznak nevezte a második házat. A főrendiház, mint olyan, szerinte tulajdonképpen megszűnt akkor, ammi­kor oda nemcsak főrendek, hanem kinevezési tagság alapján mások is bejuthattak. Miután a javaslatban a jogfolytonosság biztosítékát ■látjia, azt részletes tárgyalás alapjául elfo­gadja. Malasits Géza a következő szónok, azt igye­kezett bizonyítani, hogy az alkotmány és a jogfolytonosság évszázadok óta csak papíron volt meg. A magyar politikai életnek, szerinte mindenkor csak az egykamarás rendszer felelt meg. Véleménye szerint a jogfolytonosság el­vének megtartása fejlődés helyett maradisá­­got jelent s erre visszatérni már azért sem lehet, mert Magyarország visszanyerte önálló cselekvő szabadságát. Hangsúlyozta, hogy a főrendek nem teljesítették a kötelességüket a nemzettel szemben és kijelentette, hogy a fel­sőházat csak akkor fogadná szívesen, ha az a mai birtokviszonyokat megváltoztatná. Mi­után nézete szerint erre a felsőház mai össze­állításánál fogva képtelen, a javaslatot nem fogadta el. Malasits beszéde köziben, lépett a terembe Farkas Elemér, a hercegfalvi kerület újonnan megválasztott képviselője, akit a jobboldalon zajosan megéljeneztek. Ezután Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter terjesztette be a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés becikkelyezéséről és a belvízi hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslatot. Utána Mokcsay Zoltán állott szólásra és ki­fejtette, hogy alkotmányjogi szempontból a® országgyűlés és főrendiház a királynak a tör­vényhozásban való részvétele nélkül nem al­kothat megtámadhatatl­an törvényt. A királyi trón megüresedett. Szterényi József báró: Nem üresedett meg! (Zaj a baloldalon.) Mokcsay Zoltán ezután kijelentette, hogy tudomása szerint mindenütt a kétkamarás rendszer uralkodik. Helyeselte, hogy a felső­­házat a nemzetgyűlés mint szuverén törvény­hozó testület alkossa meg. A javaslatot elfo­gadta­ , Dénes István hosszabb beszédben támadta a főrendeket és kikelt az ellen, hogy a magyar kormány törvényhozási joggal ruházza fel a Habsburgház tagjait, valamint azt a főnemessé­­get, amely meggyőződése szerint ma is szem­behelyezkedik a magyar alkotmánnyal. Ha a kormány a jogfolytonosság elvihez ragaszko­dik, akkor ültesse trónra Habsburg Ottót, hívja össze az 1918-iki országgyűlést és tegye meg nem történtté mindazt, ami 1918 október 31-ike óta történt. A továbbiakban kifogásolta, hogy Kossuth, Arany és Petőfi leszármazottjai nem foglalnak helyett a törvényhozó testület­ben és szemére vetette a miniszterelnöknek, hogy osztrákabb akar lenni az osztrákoknál. Végül hazaárulással vádolta a főúri osztály tagjait, akik, szerinte magyarellenes magatar­tásukért kaptak birtokokat. A javaslatot nem fogadta el. NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1926 október 23. A miniszterelnök visszautasítja a mágnásosztályt ért támadást Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolt a felszólalásra. Sajnálom — úgy­mond — hogy a képviselő úr olyan hangon és modorban tárgyalta a Ház asztalán fekvő tör­vényjavaslatot, amely alkalmas arra, hogy a társadalmi osztályok között ellentéteket szítson. A képviselő úr beszédében a magyar arisztok­ráciát, mint hazaárulókat állította be. (Nagy zaj.) Dénes István: Nem ezt mondtam. Bethlen István gróf miniszterelnök: A kép­viselő úr beszédében úgy állította be a dol­got, mintha az arisztokrácia tagjai a múlt­ban hazaárulásért kaptak volna rangemelése­­ket. Ez ellen a leghatározottabban tiltakoz­nom kell. Méltath­assák a magyar történelmet megnézni. Ha végiglapozzuk a magyar törté­nelmet, nem tehetjük azt, hogy olyan neve­ket, mint Széchenyi István gróf, Batthyány Lajos gróf, kitöröljünk onnan. Nagy zaj a baloldalion. Felk­iál­tások: Traynau! Az elnök folytonosan csönget. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ha vol­tak bamárulók, nem szabad ugy rásütni az arisztokráciára a bélyeget, mintha valameny­­nyien azok lettek volna. — Voltak természetesen köztük is hazaáru­lók, teszem fel példáid Károlyi Mihály gróf... (Nagy taps a jobboldalon.) Bethlen István gróf miniszterelnök, de til­takoznom kell az ilyen általánosító beállítás ellen. Nagy zaj a baloldalon. Percekig tart a zaj, amelynek lecsó­papultával Huszár Károly el­nök napirendi indítványt tett. Javasolta, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt 10 órakor tartsa, annak napirendjére a felsőházi tör­vényjavaslat folytatólagos tárgyalását tűz­ze ki. Izgatnak a leventeintézmény ellen Fábián Béla szólalt fel a napirendi javaslat tárgyalásánál. — Már figyelmeztettem a kultuszminiszter urat ■*­ mondotta —, hogy azoknak a hadiöz­vegyeknek és hadirokkantaknak az ingóss­ágait, akiknek a gyermekei nem vesznek részt a­ le­­ven­te gyakorlatok­on, kíméletlenül elárverezik. Most Pestújhelyen négyszáz emberrel szemben tűztek ki árverést. Nagyon helyes, hogy a fiatalokat leventeoktatás címén elvonják a korcsmárostól, de ne okozzanak anyagi kárt a szülőknek, ha gyermekeik nem jelennek meg az oktatáson. Kérte, hogy a pestújhelyi, 25-ére kitűzött árverést ne tartsák meg. Az elnök napirendi indítványát fogadta el. Bethlen István gróf ,miniszterelnök: Kon­krét esetre hivatkozni nem tud, de a kultusz­­miniszter távol­létében mégis kénytelen felszó­lalni. Az bizonyos, hogy a le­ven­te ok­tatásnál bírságokat állapítanak meg azok terhére, akik nem vesznek részt a gyakorlatokban. De nem helyes az, hogy túlságba vigyék ezeket a bír­ságokat. Amellett lesz, hogy a hatóságok a túlzásoktól tartózkodjanak. Arról, hogy egyes községekben magas összegeket vetnek ki és ezek megfizetésére kötelezik a községek lakóit, nem tud. Egyébként a községek önszántukból szavazzák meg ezeket az összegeket, örülni kell, ha az államon kívül mások is hozzájá­rulnak a leventeoktatás költségeihez. — Tudom azonban — folytatja a miniszter­­elnök — azt is, hogy bizonyos izgatás folyik Pest környékén oly célból, hogy a leventeok­tatás diszkreditáltassék. Hangos felkiáltások a szociáldemokrata­párton: Endre László! Vannay. . . Bethlen István gróf miniszterelnök: Úgy látszik, a képviselő úr szolidaritást vállal azokkal az izgatókkal! (Na­gy zaj a balolda­lon.­ Tudom, hogy van izgatás Pest környé­kén és ennek a következménye, hogy a feliz­gatott emberek visszatartják gyermekeiket a leventegyakorlatokon való részvételtől. Ha te­hát a képviselő úr a kormánytól vár támoga­tást, méltózt­assék odahatni, hogy a levente­­oktatás intézménye népszerűsítessék. Minden nemzetgyűlési képviselőnek vannak kötelessé­gei is. Ki kell egyébként jelentenem, hogy visszaélés a napirendhez való felszólalás jogá­val, hogy a képviselő urak napirendi felszóla­lás címén interpellációkat mondanak el. Erdődi Harrach Tihamér: Több leventeün­­nepen vettem részt és azt láttam, hogy a szü­lők örömmel veszik, ha gyermekeiket a le­ven­­teoktatással elvonják a korcsmázástól. Sajná­latos jelenség, hogy a leventeoktatás ellen izgatnak. Szeder Ferenc: Hallatlan visszaélések van­nak a leventeügy terén. Az elnök figyelmeztette Szeder Ferencet, hogy csak a napirendhez szóljon. Szeder Ferenc: Ingóságokat, bútorokat, lo­vat, tehenet árvereznek el. Békéscsabán nyolc­van leventeoktató tiszt van, de amikor ok­tatni kellene, nem látni egyet sem. Minden konkrét esetet a nemzetgyűlés elé hoz. Perlaky György felszólalása után az elnök napirendi indítványát elfogadták. Előbb tanulni kell, azután oktatni Dénes István szólalt fel ezután személyes kérdésben. Szerinte a miniszterelnöknek azt kellett volna csinálnia, hogy megvizsgálja, van-e a felsőházi tagságra­­ jelölt mágnások között olyan, aki hazaárulásért kapta a fő­rendiséget. Szerinte a miniszterelnök ide akarja hozni a Schwarzenbergeket és a Jella­sicsokat. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ha a képviselő úr oktatni akar, akkor olvassa el előbb a­ törvényjavaslatot. Abban benne van, hogy a főrendek közül csak azok lesznek tag­jai a felsőháznak, akik magyar állampolgárok és a magyar nyelvet beszélik. Előbb tanulni kell és aztán oktatni. Fábián Béla szólltalt­ fel ezután és kijelen­tette, hogy csak azért tette ma szóvá a re­­venteok­tatás ügyét, mert nem tudta, hogy hol­­nap is ülés van. Különben holnap interpellált­­volna. Az ülés háromnegyed háromkor ért véget. Akar-e családi házat? Ezt a célját könnyen elérheti, ha az épí­tési költséget a kényszertakarékosságon alapuló biztosítással összegyűjti Központi Sajtóvállalat R.-T. Biztosítási Osztályánál IX., Üilői­ ut 1., félemelet (Telefon: J. 99-56, J. 99—57, J. 99—58) Előnyös fizetési feltételek! SzeFszerű tonnes és fpivMgositns'­k NEMZETI UJSÁGv SJJ NEMZEDÉK és SZÉPES SCRCHIKA előfizetőinek kedvezmény­i HL­ lüauzál-tér 6 SS“* Olcsóbb mint bárhol! Teljes lakberendezések ERNST BÉLÁNÁL. Címre ügyelni ! Vidékre csomagolás-BOTOR

Next