Nemzeti Ujság, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-23 / 241. szám
6 A nemzetgyűlés mai ülése Megélénkült a felsőházi javaslat vitája A miniszterelnök megvédte a főúri osztályt a baloldal támadásával szemben — Petri Pál nyilatkozott az egyetemi zavargásról — Heves napirendi vita a levente-intézményről (A Nemzeti Újság tudósítójától). A felsőházi javaslat vitája mára — mint előrelátható volt — megélénkült. Azok az aggodalmak, hogy a szónokok idő előtt elfogynak, mára eloszlottak, mert a kormánypárt is részt vesz a vitában, a baloldali ellenzék pedig egyenesen tolakszik, hogy felszólalhasson. Rájött ugyanis arra, hogy a felsőházi javaslat tárgyalásánál is lehet mondani ugyanazt, amit minden javaslatnál népszerűen ismételni szokott, sőt alkalom nyílik arra, hogy az egyes társadalmi osztályok ellen izgathasson. Az egyik baloldali szónok mindjárt az első napon durva és ízléstelen támadást intézett a magyar főúrii osztály ellen. Támadását, amely éppen annyi tudatlanságot, mint amennyi rosszindulatot árult el, a miniszterelnök könnyen és fölényesen utasította vissza és figyelmébe ajánlotta a baloldalnak azt a képviselők számára eléggé nem hangsúlyozható tételt, hogy aki oktatni akar, annak előbb tanulnia kell. Az ülés többi része az egyetemi mozgalom és a levente-intézmény megvitatásával telt el. Az egyetemekre vonatkozóan Tóth Pál kultuszállamtitkár tett megnyugtató és megszívlelendő nyilatkozatot a beteg kultuszminiszter helyett, a leventeintézmény tárgyalása során pedig kiderült, hogy az intézmény ellen izgatás folyik, amelynek megakadályozására a miniszterelnök hívta föl a képviselők figyelmét. Zseitvay Tibor a nemzetgyűlés elnöke délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy Farkas Elemért a herceg,falvai kerületben képviselővé választották. A bejelentést a jobboldal élénk, tapssal fogadta. Jelentette ezután az elnök, hogy a tegnapi ülésen Fakóts József feliratkozott szólásra, de nem szólalhatott föl, mert az elnököt a jegyző nem figyelmeztette. Petrovits György jegyző, akinek hibájából a mulasztás történt, bocsánatot kér a nemzetgyűléstől. A bejelentést tudomásul vették. Rakovszky István kért ezután szót a ház- szabályokhoz és kifogásolta, hogy a jegyzők gyakran egyedül hagyják az elnököt, nem írják fel szólásra a jelentkezőket. Kérte az elnökséget, intézkedjék, hogy a jegyzők mindig a helyükön, legyenek. Szabó Imre indítványozta, hogy a jelentkezők nevét ne papírlapra írják, hanem könyvbe. Az egyetemi zavargások Pakots József szólalt fel ezután napirendelőtt és szóvá tette az egyetemen történt jelenségeket. Szerinte ezek olyan dolgok, amelyek az egész kulturvilágot megmozgatják. Idegen egyetemi ifjak megtámadták a zsidó vallású hallgatókat és megverték őket. Fábián Béla: AZ Ádám-ügy miatt történt az egész dolog. Egyetemi tanárok szítják. Pakots József: Az ifjúság nagyzási hóbortban szenved. Nem lehet csodálkozni, hogy ilyen cselekedeteikre ragadtatta magát, amikor egyetemi tanárok állanak a bajtársi szövetségek élén. Az ifjúság józan többsége tanulni akar. Ki kell vetni közülük azokat, akik pénzért verekednek. Úgy tudja, hogy az egyetermi bajtársi szövetségeik között kormánytámogató és kormányellenes szövetségek is vannak. Felhívja a kormányt, járjon el legszigorúbban a zavargókkal szemben és tegye lehetetlenné, hogy tanulmányaidat folytat- ttassák. A kultuszállamtitkár válasza Petri Pál. Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden nyilatkozzam Pakots képviselőtársam által felvetett kérdésekre, a budapesti egyetemi jelenségekre vonatkozólag. Mindenekelőtt a magam igazolására azt akarom kijelenteni, hogy egyik okom, amiért képviselőtársammal szemben, helytelem tettem ezeknek a kérdéseiknek tárgyalását, az volt hogy attól féltem, hogy ezáltal egyes egyetemi hallgatók az ismeretlenség homályából quasi kiemelteknek és azokat, akik ilyen cselekményeket elkövettek, mintegy glorifikálni fogják, vagy legalább is bizonyos hírnévhez jutnak ezáltal. Én az egyetemi hallgatóság megnyugtatása és az ilyen jelenségek elkerülése céljából nem tartottam volna célszerűnek, ha ezeket a kérdéseket ilyen modorban tárgyaljuk. Örömmel konstatálom most, hogy Pakots képviselőtársam az ügynek erre a részére nem terjeszkedett ki és így aggályaim részben tárgytalanokká váltak. Másik indokom, amiért feleslegesnek tartottam ezeknek a kérdéseknek részleges taglalását az, hogy a szükséges intézkedések az ilyen zavargásoknak jövőbeni meggátlására megtörténtek és a vétkesek ellen a legszigorúbb megtorló eszközök fognak alkalmaztatni. _ Röviden meg akarom említeni, hogy két ízben fordultak elő rendbontások az egyetemen. Egyszer egy gyűlés volt a Gólyavárban, amelyen egy memorandumot fogadtak el , amely gyűlés után Ádám professzor lakása előtt tüntettek és címtábláját leverték. Nincs senki, aki élesebben elítélné ezt a tüntetést Ádám professzor úr személye ellen, mint én. Ezzel a tüntetéssel kapcsolatban azután érintették a közgazdasági egyetemet oly formában, hogy a résztvevő egyik egyetemi hallgató állítólag a közgazdasági egyetem keretébe tartozott A questurában a beiratkozások lezárása csak október 20-án történt meg s így csak most volt megállapítható, hogy ezek közül kik tartoztak az egyetem kötelékébe és kik nem. Mindazok ellen, akik az egyetem kötelékébe tartoznak, a legszigorúbb eljárás vétetett foganatba és gondoskodunk arról, hogy a megtorlás ne maradjon el. Éppen tegnap külön rendeletet adtunk ki az egyetemi tanácsnak abban az irányban, hogy azt is jelentsék, hogy a fegyelmi, eljárásinak milyen az eredménye, hogy így ellenőrizhessük, váljon a büntetés arányos-e az elkövetett rendbontással. Rothenstein Mór: Minden a legnagyobb rendben van! Tovább lehet folytatni! (Zaj.) — A második eset 19-én fordult elő az egyetem jogi karán, ahol egy izraelita vallású egyetemi hallgatót inzultáltak. Nem volt ez általános felekezeti zavargás, hanem csak egyéni akcióról van szó, amelyet a legszigorúbban meg fogunk torolni. Rothenstein Mór: Legurítottak embereket a lépcsőről! — A rektor személye, aki már a legerélyesebb intézkedéseket, spontán, magától is megtette, teljes garancia arra, hogy a megtorlás meg fog történni. Ennek ellenére erről a kérdésről is jelentést kértem és gondunk lesz arra, hogy a büntetés itt is arányban tegyen az elkövetett rendbontó cselekménnyel. Nincs szó forradalmi hangulatról . Két körülményre akarom még felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy az összes egyetemi hatóságok jelentése és információi szerint nincs itt szó általános forradalmi hangulatról■ rendbontásról, hanem csak egyesek cselekményeiről. Fábián Béla: Az egyetemi tanárok bujtják fel őket! Sütő József: Nyolc év óta csinálják! Elnök: Csendet kérek. Fábián Béla: Ártatlan, embereket vertek meg! Petri Pál: Az az újabb intézkedés hogy a jogi karra bemenő összes egyetemi hallgatóktól minden fegyvert, botot, esernyőt elvesztek s igazolni tartoznak magukat a belépésnél, továbbá, hogy: Bármilyen rendbontás fordulna elő, az egyetem összes kapui bezáratnak, hogy az illetők elfoghatók legyenek, szintén hozzájárul a rend biztosításához. De mint mondottam, nem általános hangulatról van szó és — mint az egyetemi jelentések közlik — a bajtársi szövetségek egyáltalában nem vettek részt ezekben az akciókban. A másik kérdés, amelyre ki akarok térni az, hogy Pakots képviselőtársam súlyt látszik helyezni arra, hogy milyen a professzorok magatartása ezzel az üggyel kapcsolatban. Zsirkay János: Abszolúte korrekt. hogy Erődi-Harrach Béla közgazdasági egyetemi dékán... (Zaj.) mint Preisz Hugó rektor ur a legszigorúbban jártak el. Mindezeknek az intézkedéseknek meg volt a foganatjuk, ezek a jelenségek azonnal megszűntek. Fábián Béla: A professzor urak memorandumban előre bejelentették a verekedéseket! Petri Pál: Nem jelentették be. Elnök: Fábián képviselő urat folytonos közbeszólásaiért kénytelen vagyok rendreutasítani. Intelem az ifjúsághoz Petri Pál: Az ifjúsági egyesületek maguk ítélik el ezeket a zavargásokat a legélesebben. Hogy pedig a professzorok mint dominusok állanak ezen egyesületek élén, azt nem helyteleníthetem, mert éppen ezáltal van garanciánk arra nézve, hogy az ifjúsági egyesületek működése azok között a keretek között marad, ahol van s az ifjak meggondolatlan cselekményekre nem ragadtatják el magukat. Ezek után be is fejezhetném felszólalásomat, de előbb egy szót kell intéznem még az egyetemi hallgatósághoz is. A kultuszminiszter úr mindig a legnagyobb szeretettel, megértéssel és atyailag igyekezett beszélni az ifjúsággal, de éppen az ő érdekükben nemcsak az atyai kéz fog velük szemben érvényesülni, hanem ha ilyen excesszusok előfordulnának, szigorú büntető kezet is kénytelen lenne velük szemben alkalmazni. El vagyunk határozva arra, hogy a legszigorúbb rendszabályokat vesszük igénybe. Ruppert Rezső: Ne vezessék félre az ifjúságot! Petri Pál: Az egyetemi autonómia legszebb része éppen a tanulási szabadság és ha az egyetemi autonómia más részeire súlyt helyezünk és gondot fordítunk annak megóvására, akkor még nagyobb gondot kell fordítani a tanulási szabadság megvédésére. A legerélyesebb intézkedésekre is el vagyunk szánva és ha ilyen tüntetések vagy zavargások a jövőben is előfordulnának, az egyetem bezárásától sem riadunk vissza. A minisztériumban s a professzori karban megvan a készség és az erély a rend fentartására, ezért kérem méltóztassék ennek a kérdésnek további taglalását mellőzni. A felsőházi javaslat vitája A nemzetgyűlés ezután folytatta a felsőházi javaslat tárgyalását. Fáy Gyula volt az első szónok. Véleménye szerint nem tartható fenn az egykamarás rendszer, mert a kormányzónak tulajdonképpen törvényvisszavetési joga sincs és a nemzetgyűlés önmagának tetszeleg azzal, hogy a nemzet szuverenitásának egyedüli letéteményese. A törvényjavaslat amásodik kamarát felsőháznak nevezi ugyanolyan joggal, mint az 1885-ös országgyűlés főrendiháznak nevezte a második házat. A főrendiház, mint olyan, szerinte tulajdonképpen megszűnt akkor, ammikor oda nemcsak főrendek, hanem kinevezési tagság alapján mások is bejuthattak. Miután a javaslatban a jogfolytonosság biztosítékát ■látjia, azt részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Malasits Géza a következő szónok, azt igyekezett bizonyítani, hogy az alkotmány és a jogfolytonosság évszázadok óta csak papíron volt meg. A magyar politikai életnek, szerinte mindenkor csak az egykamarás rendszer felelt meg. Véleménye szerint a jogfolytonosság elvének megtartása fejlődés helyett maradiságot jelent s erre visszatérni már azért sem lehet, mert Magyarország visszanyerte önálló cselekvő szabadságát. Hangsúlyozta, hogy a főrendek nem teljesítették a kötelességüket a nemzettel szemben és kijelentette, hogy a felsőházat csak akkor fogadná szívesen, ha az a mai birtokviszonyokat megváltoztatná. Miután nézete szerint erre a felsőház mai összeállításánál fogva képtelen, a javaslatot nem fogadta el. Malasits beszéde köziben, lépett a terembe Farkas Elemér, a hercegfalvi kerület újonnan megválasztott képviselője, akit a jobboldalon zajosan megéljeneztek. Ezután Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter terjesztette be a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés becikkelyezéséről és a belvízi hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslatot. Utána Mokcsay Zoltán állott szólásra és kifejtette, hogy alkotmányjogi szempontból a® országgyűlés és főrendiház a királynak a törvényhozásban való részvétele nélkül nem alkothat megtámadhatatlan törvényt. A királyi trón megüresedett. Szterényi József báró: Nem üresedett meg! (Zaj a baloldalon.) Mokcsay Zoltán ezután kijelentette, hogy tudomása szerint mindenütt a kétkamarás rendszer uralkodik. Helyeselte, hogy a felsőházat a nemzetgyűlés mint szuverén törvényhozó testület alkossa meg. A javaslatot elfogadta , Dénes István hosszabb beszédben támadta a főrendeket és kikelt az ellen, hogy a magyar kormány törvényhozási joggal ruházza fel a Habsburgház tagjait, valamint azt a főnemességet, amely meggyőződése szerint ma is szembehelyezkedik a magyar alkotmánnyal. Ha a kormány a jogfolytonosság elvihez ragaszkodik, akkor ültesse trónra Habsburg Ottót, hívja össze az 1918-iki országgyűlést és tegye meg nem történtté mindazt, ami 1918 október 31-ike óta történt. A továbbiakban kifogásolta, hogy Kossuth, Arany és Petőfi leszármazottjai nem foglalnak helyett a törvényhozó testületben és szemére vetette a miniszterelnöknek, hogy osztrákabb akar lenni az osztrákoknál. Végül hazaárulással vádolta a főúri osztály tagjait, akik, szerinte magyarellenes magatartásukért kaptak birtokokat. A javaslatot nem fogadta el. NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1926 október 23. A miniszterelnök visszautasítja a mágnásosztályt ért támadást Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolt a felszólalásra. Sajnálom — úgymond — hogy a képviselő úr olyan hangon és modorban tárgyalta a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatot, amely alkalmas arra, hogy a társadalmi osztályok között ellentéteket szítson. A képviselő úr beszédében a magyar arisztokráciát, mint hazaárulókat állította be. (Nagy zaj.) Dénes István: Nem ezt mondtam. Bethlen István gróf miniszterelnök: A képviselő úr beszédében úgy állította be a dolgot, mintha az arisztokrácia tagjai a múltban hazaárulásért kaptak volna rangemeléseket. Ez ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell. Méltathassák a magyar történelmet megnézni. Ha végiglapozzuk a magyar történelmet, nem tehetjük azt, hogy olyan neveket, mint Széchenyi István gróf, Batthyány Lajos gróf, kitöröljünk onnan. Nagy zaj a baloldalion. Felkiáltások: Traynau! Az elnök folytonosan csönget. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ha voltak bamárulók, nem szabad ugy rásütni az arisztokráciára a bélyeget, mintha valamenynyien azok lettek volna. — Voltak természetesen köztük is hazaárulók, teszem fel példáid Károlyi Mihály gróf... (Nagy taps a jobboldalon.) Bethlen István gróf miniszterelnök, de tiltakoznom kell az ilyen általánosító beállítás ellen. Nagy zaj a baloldalon. Percekig tart a zaj, amelynek lecsópapultával Huszár Károly elnök napirendi indítványt tett. Javasolta, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt 10 órakor tartsa, annak napirendjére a felsőházi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását tűzze ki. Izgatnak a leventeintézmény ellen Fábián Béla szólalt fel a napirendi javaslat tárgyalásánál. — Már figyelmeztettem a kultuszminiszter urat ■* mondotta —, hogy azoknak a hadiözvegyeknek és hadirokkantaknak az ingósságait, akiknek a gyermekei nem vesznek részt a levente gyakorlatokon, kíméletlenül elárverezik. Most Pestújhelyen négyszáz emberrel szemben tűztek ki árverést. Nagyon helyes, hogy a fiatalokat leventeoktatás címén elvonják a korcsmárostól, de ne okozzanak anyagi kárt a szülőknek, ha gyermekeik nem jelennek meg az oktatáson. Kérte, hogy a pestújhelyi, 25-ére kitűzött árverést ne tartsák meg. Az elnök napirendi indítványát fogadta el. Bethlen István gróf ,miniszterelnök: Konkrét esetre hivatkozni nem tud, de a kultuszminiszter távollétében mégis kénytelen felszólalni. Az bizonyos, hogy a levente oktatásnál bírságokat állapítanak meg azok terhére, akik nem vesznek részt a gyakorlatokban. De nem helyes az, hogy túlságba vigyék ezeket a bírságokat. Amellett lesz, hogy a hatóságok a túlzásoktól tartózkodjanak. Arról, hogy egyes községekben magas összegeket vetnek ki és ezek megfizetésére kötelezik a községek lakóit, nem tud. Egyébként a községek önszántukból szavazzák meg ezeket az összegeket, örülni kell, ha az államon kívül mások is hozzájárulnak a leventeoktatás költségeihez. — Tudom azonban — folytatja a miniszterelnök — azt is, hogy bizonyos izgatás folyik Pest környékén oly célból, hogy a leventeoktatás diszkreditáltassék. Hangos felkiáltások a szociáldemokratapárton: Endre László! Vannay. . . Bethlen István gróf miniszterelnök: Úgy látszik, a képviselő úr szolidaritást vállal azokkal az izgatókkal! (Nagy zaj a baloldalon. Tudom, hogy van izgatás Pest környékén és ennek a következménye, hogy a felizgatott emberek visszatartják gyermekeiket a leventegyakorlatokon való részvételtől. Ha tehát a képviselő úr a kormánytól vár támogatást, méltóztassék odahatni, hogy a leventeoktatás intézménye népszerűsítessék. Minden nemzetgyűlési képviselőnek vannak kötelességei is. Ki kell egyébként jelentenem, hogy visszaélés a napirendhez való felszólalás jogával, hogy a képviselő urak napirendi felszólalás címén interpellációkat mondanak el. Erdődi Harrach Tihamér: Több leventeünnepen vettem részt és azt láttam, hogy a szülők örömmel veszik, ha gyermekeiket a leventeoktatással elvonják a korcsmázástól. Sajnálatos jelenség, hogy a leventeoktatás ellen izgatnak. Szeder Ferenc: Hallatlan visszaélések vannak a leventeügy terén. Az elnök figyelmeztette Szeder Ferencet, hogy csak a napirendhez szóljon. Szeder Ferenc: Ingóságokat, bútorokat, lovat, tehenet árvereznek el. Békéscsabán nyolcvan leventeoktató tiszt van, de amikor oktatni kellene, nem látni egyet sem. Minden konkrét esetet a nemzetgyűlés elé hoz. Perlaky György felszólalása után az elnök napirendi indítványát elfogadták. Előbb tanulni kell, azután oktatni Dénes István szólalt fel ezután személyes kérdésben. Szerinte a miniszterelnöknek azt kellett volna csinálnia, hogy megvizsgálja, van-e a felsőházi tagságra jelölt mágnások között olyan, aki hazaárulásért kapta a főrendiséget. Szerinte a miniszterelnök ide akarja hozni a Schwarzenbergeket és a Jellasicsokat. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ha a képviselő úr oktatni akar, akkor olvassa el előbb a törvényjavaslatot. Abban benne van, hogy a főrendek közül csak azok lesznek tagjai a felsőháznak, akik magyar állampolgárok és a magyar nyelvet beszélik. Előbb tanulni kell és aztán oktatni. Fábián Béla szólltalt fel ezután és kijelentette, hogy csak azért tette ma szóvá a reventeoktatás ügyét, mert nem tudta, hogy holnap is ülés van. Különben holnap interpelláltvolna. Az ülés háromnegyed háromkor ért véget. Akar-e családi házat? Ezt a célját könnyen elérheti, ha az építési költséget a kényszertakarékosságon alapuló biztosítással összegyűjti Központi Sajtóvállalat R.-T. Biztosítási Osztályánál IX., Üilői ut 1., félemelet (Telefon: J. 99-56, J. 99—57, J. 99—58) Előnyös fizetési feltételek! SzeFszerű tonnes és fpivMgositns'k NEMZETI UJSÁGv SJJ NEMZEDÉK és SZÉPES SCRCHIKA előfizetőinek kedvezményi HL lüauzál-tér 6 SS“* Olcsóbb mint bárhol! Teljes lakberendezések ERNST BÉLÁNÁL. Címre ügyelni ! Vidékre csomagolás-BOTOR