Nemzeti Ujság, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-11 / 7. szám
Kedd, 1927 január 11. NEMZETI ÚJSÁG Hír a miniszterelnök olaszországi utazásáról Az utazás terve a magyar— jugoszláv tárgyalással kapcsolatban merült föl (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Politikai körökben már régebben fölmerült az a hír, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök Rómába utazik és személyesen tárgyal Mussolini olasz miniszterelnökkel. Az utazásról akkor kezdtek beszélni, amikor a Népszövetség legutóbbi genfi filészakón a magyar és jugoszláv külügyminiszter között elvben megállapodás történt a magyar—jugoszláv függőkérdések rendezésére. Ezek között a kérdések között legfontosabb a magyar tengeri szabad rákötő, amelyet a trianoni szerződés elvben biztosít Magyarországnak. Mivel Fiume révén ebben a kérdésben Olaszország is érdekelve volna, az ügy fontosságára való tekintettel fölmerült az a lehetőség, hogy a miniszterelnök a jugoszláv kormánnyal megindított tárgyalással kapcsolatban személyesen menjen Rómába, hogy ott a vonatkozó kérdéseket Mussolinibél történő közvetlen megbeszélés keretében rendezhesse. Erről a valószínű tervről legutóbb különböző hírek kerültek nyilvánosságra, amelyekre vonatkozóan illetékes helyen azt az információt kaptuk, hogy az utazásra vonatkozó konkrét terv még nem alakult ki. Ezerkétszáz gyermek az égő moziban Tragikus tűzkatasztrófa Montrealban Az áldozatok száma meghaladja a százat • Drámai jelenetek az égő filmszínház előtt Montreal, január 9. (A Nemzeti Újság tudósítójának kábeljelentése.) A város vasárnapi hangulatát borzasztó riadalom verte fel ma délután. A lunch utáni sétájukat, végző polgárok egyszerre csak tűzoltóautók tülkölésére lettek figyelmeseik, amelyek őrült gyorsasággal robogtak a város egyik minikásnegyede felé. A városban pillanatok alatt hir terjedt, hogy a Pauner palotában lévő hatalmas filmszínházban tört ki a tűz és máris rengeteg emberélet esett a lángok áldozatául. Amerre csak a tűzoltóautók elvonultak, mindenütt nagy kavarodás támadt és az emberek sietve igyekeztek a tűz színhelyére. A filmszínház felé tartó villamosok, autóbuszok megállóhelyei körül pánikszerű volt a tolongás, mert mindenki ott akart lenni a szörnyű tűzesetnél. Igen sokan félőrülten kiáltozták a gyermekeik nevét, akik elmentek erre a félháromkor kezdődött ifjúsági előadásra, amelynek ilyen szörnyű szerenctétlenség vetett véget Tizenöt fecskendőtank oltja az égő épületet A hatalmas, 1200 nézőt befogadó mozgószínház délután négy órakor már lángokban állt Az épület homlokzata előtt 10 élő fecskendőautóról vastag vízsugarak ömlöttek a színház lángokba és füstbe burkolódzó részeire, azonban az irtózatos szélvihar belekapott a süvítő vízsugarak közé és a színház előtti térre olyan vízzuhatagot ömlesztett, mintha valami nagy felhőszakadás lett volna. A kivonult rendőrség a távolabbi utcákba szorította, vissza a kiváncsi, izgatott tömeget, amely tömött sorokban lepte el a színházhoz vivő utcákat. A színház terének főútvonalát csak emberfeletti küzdelem után sikerült megtisztítani a tömegtől, hogy a mentőautóknak helyet csináljanak. Néhány asszony eszeveszett sírással akarta áttörni magát a sűrű rendőrkordonon. A kivezényelt rendőrök szinte tehetetlenül állottak szemben a fiukat, kislányukat féltő anyák kétségbeesett próbálkozásaival. A nők jajveszékelésébe besebelést vitett, az utcákon átrohanó viharos szél, amely messzire széthordta az égő szikrákat és elviselhetetlenül fojtó füstöt vágott a rémüldöző emberek arcába. A szülőkkel és gyermekeikkel zsúfolásig megtelt színház főbejáratán ekkor már sápadt és félelemtől reszkető emberek támolyogtak ki, akiket csuromvizesre áztatott a tetőről lezuhogó víz. Időközben a színház vészkijáratait is kinyitották. A szükségkapukon egyre áradtak ki a nézők, akiknek legnagyobb része fiatal gyermek volt és tehetetlenül szaladgáltak az utcán, mígnem a mentők és rendőrök egy közeli kávéházba vezették őket. Hetven gyermek holtteste a kijáratoknál Ezalatt a nézőtéren borzalmas tolongásban egymást ölték az életüket mentő emberek. A földszintem a tolongás aránylag nem volt olyan veszedelmes méretű, mint a karzatokon, ahol főleg a fiatalabb gyermekeik foglaltak helyet. A riadalmat tulajdonképen egy kisfiú végzetessé vált ijedelme okozta, aki a gépház felől füstölt vett észre, mire elkiáltotta, hogy tűz van. Az emeleteken ülő gyermekek erre riadtan felugrálva a kijáratokhoz rohantak, ahol egymás hegyén-hátán igyekeztek a nézőtérről kimenekülni. A felnyitott vészkapuk előtt körülbelül 70 fiút és leányt nyomtak halálra az iszonyatos tolongásban. Fokozta a pánikot, hogy az egyik vészkijáratot nem sikerült kinyitni és senkinek sem jutott volna eszébe, hogy kívülről nyissa ki, illert a tűz ijedelme elvette az emberek eszét. Igen sokan nekirohantak a zárt ajtóknak, hogy benyomva a vasredőnyöket, elmenekülhessenek. Természetes, hogy ennek a reménytelen kísérletnek újabb áldozatai lettek. Egy nagy csoport gyermek valami rozoga, keskeny lépcsőre menekült a tülekedés elől, amely azonban leszakadt és maga alá temette ifjú áldozatait. Lassanként sikerült a tűz lokalizálása s a mentők és tetemmerők megkezdhették munkájukat. ..Igen sok a sebesült, de még sokkal nagyobb a halálesetek száma. Eddig 77 gyermek holttestét vitték a tetemnézőbe. A sebesültek száma harmincon felül van. Az áldozatok legnagyobbrészt francia-kanadai fiúk és leányok. A tűzvész okát még nem állapították meg, de minden valószínűség szerint a vetítőkamrában keletkezett és vigyázatlanság okozta. A vizsgálat már megindult, hogy kiderítse, ki okozta ezt a példátlanul tragikus tűzkatasztrófát, amelynek annyi gyermekélet esett áldozatul. (T.) ilbrand kibukott a szenátusból it Ifőüior® kedden, a szenátus csütörtökön választ elnököt Páris, január 10. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon jelentése.) Franciaországban tegnap időközi szenátorválasztás volt, amennyiben a szenátus mandátumainak egy harmadrészét megújították. Összesen 108 mandátum járt le és várt betöltésre. A választásra valamennyi párt nagy, előkészületeket tett, meglepetés azonban nem történt és ámbár a szocialisták néhány új mandátumot szereztek, a végleges eredmény nem okoz eltolódást a bal- és a jobboldal erőviszonyaiban. A megválasztott száznyolc szenátor a következő pártokhoz tartozik: szélsőjobboldal 3 (nyereség 1, veszteség 0), jobboldali republikánus 19 (nyereség 6, veszteség 4), baloldali republikánus 19 (veszteség 4, nyereség 0), jobboldali radikális 9 (nyereség 3, veszteség 4), radikális 44 (nyereség 6, veszteség 11), szocialista republikánus 2 (nyereség 2, veszteség 0), szocialista 10 (nyereség 8, veszteség 0), szocialista-kommunista 2 (nyereség 2, veszteség 0). A régi szenátorok közül 67-et újból megválasztottak, a többi most lesz első ízrben tagja a szenátusnak. A jobboldaliak közül kibukott Matoránd volt köztársasági elnök, továbbá Selves és Klotz volt minisztereik. A baloldal vezérei: Castlaux, Daladier, Steeg stb. mind bejöttek. A második szavazási menetnél a baloldali pártok együtt, szavaztak a jobboldali jelöltek ellen. A lapok jelentős eredménynek mondják, hogy a szocialisták a szocialista kommunistákkal együtt most első ízben szerepelnek 14 tagú külön csoporttal a francia szenátusban. A kommunisták addig nem voltak képviselve a szenátusban. Feltűnést kelt, hogy Alexandre Millerand, aki Seine megyében volt kandidálva, az első szavazásnál nem tudott többséghez jutni és a második menetben a baloldali jelölttel szemben elbukott. A Haute Viennes departement kizárólag szocialistákat választott a szenátusba. Elszászban viszont a katolikus néppárt és a nemzeti egyesülés listája győzött a radikálisok és szocialisták ellen. A Holnapi minisztertanács dönt a Külpolitikai vitáról Paks, január 10. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) A holnap délutáni minisztertanács határoz abban a kérdésben, várjon a kormány belemenjen-e a külpolitikai vita haladéktalan megnyitásába, avagy pedig kérje a vita bizonytalan időre való elhalasztását. Briard tudvalevőleg a külpolitikai vita megkezdése mellett van, amivel szemben Poincaré és a kormány tagjainak nagy része a vita elnapolását fogja indítványozni, tekintettel a német kormányválságra és arra a tényre, hogy a nagyköveteik tanácsának tárgyalásai még folyamatban vannak. (T.) Mart a Kamara és a szenátus elnöki tisztségéért Steeg szenátusi elnöksége biztosra vehető Páris, január 10. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon jelentése.) Holnap választja meg a kamara új elnökét, tekintettel arra, hogy az eddigi elnököt, Raoul Pérez képviselőt tegnap szenátorrá választották. Az elnöki tisztség 4 legvalószínűbb jelöltje a kamara eddigi 4 alelnöke: Bouisoux-Lafort (baloldali radikális), Bouisson (szocialista), Bouysson (radikális szocialista) és Brunet (köztársasági szocialista). Szó van arról is, hogy Maginot volt hadügyminiszter is jelölteti magát az elnöki tisztségre. A szenátus csütörtöki ülésén választja meg új elnökét. A baloldali lapok véleménye szerint az új elnök ezúttal a baloldali pártok sorából fog kikerülni. A legtöbb esélye Steeg marokkói főkormányzónak van, akinek megválasztása a baloldali lapok szerint máris biztosítottnak tekinthető. (T.) A rejtélyes Tyrker nevű magyar, aki Szent István korában járt Amerika földjén America neve Szent Imre herceg nevéből (Emericus) származik Vespucci America révén — Pivány Jenő akadémiai székfoglalója (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Egy kis kékborítékú füzet nagy meglepetéseket hoz az olvasónak. Az író: Pivány Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia, külső tagja, aki székfoglaló értekezését tette közzé és ezzel hozzáférhetővé tette érdekes kutatásainak eredményét, a magyar-amerikai történelmi kapcsolatokról. A székfoglaló adatainak az a része, amely az amerikai szabadságharcon innen történt eseményekre, Benyovszky Móric grófnak, Kossuth Lajosnak amerikai szereplésére és a magyar szabadságharc emigránsainak amerikai kapcsolataira vonatkozik, többnyire közismert adatokat tartalmaz, néhány részlet azonban itt is élesebb megvilágításba kerül és új fényt kap a szerző beállításában. Sokkal érdekesebbek a szerző egyéb adatai, amelyeket már a székfoglaló alcímével is jelez és amelyek a Kolumbus előtti időkre vonatkoznak. Ez már meglepő ée a történelem néhány szaktudósán kívül, az egész magyar közönségre újszerűen ható megállapításokkal ragadja meg a figyelmet. Kevesen tudják nálunk, hogy Kolumbus előtt járt már fehér ember Amerika földjén és még kevesebben, hogy ezek között magyar ember is volt. Érdekesen világítja meg a tudós szerző az új világrész elnevezésének eredetét és Szent Imre magyar királyfival való kapcsolatát. Leírja amerikai források alapján, mit tettek magyarok Észak-Amerika vadonjainak a civilizáció számára való meghódítása érdekében. Megtudjuk, hogy Anglia, első amerikai gyarmatosító kísérletének történetírója magyar volt, aki az expedíción életét vesztette el. Olvasónk XVIII-ik századbeli magyar jezsuita misszionáriusokról és magyar pietista prédikátorokról, magyar úttörőkről, akik várost alapítottak, magyar tudósokról, akik akadémiát alapítottak, egyetemen tanítottak vagy 7 a Vad Nyugat őserdeinek ismeretlen faunáját és flóráját tanulmányozták; magyar tábornokokról, ezredesekről és egyéb rangú katonákról, akik az Egyesült Államok történetének két legkritikusabb korszakában — a függetlenségi harcban és kilencven évvel később a polgárháborúban — vérüket ontották azért az országért, amelyet a szabadság hazájának tekintettek. A szerző néhány megállapításához talán sok szó fér, de igen meggyőzően bizonyítja mégis, hogy egy bizonyos Türker (török), aki körülbelül az 1000-ik évben részt vett egy normannexpedícióban, amely elérte az észak-amerikai örökhó vidékét, nem német volt, amint azt eddig hitték, hanem magyar ember. Az Amerika név is magyar eredetű. Szent Imre herceg népszerű volt Olaszországban is, úgy hogy Vespucci Nastagio firenzei jegyző az ő nevét adta 1451-ben született fiának (Emericus) és Eylacomylus 1507-ben megjelent munkájában ajánlotta, hogy az új világrészt nevezzék Amerikának, minthogy azt nem Columbus, hanem Americo Vespucci fedezte fel. Ilyen és más eddig ismeretlen részletek zsúfolódnak a székfoglalóban, jeléül annak, hogy a szerző az amerikai levéltárak és a vonatkozó irodalom átkutatásával érdemes munkát végzett. A székfoglalót az Egyetemi Nyomda adta ki. Ára 2 pengő. Befejezték a Dalosszövetség dalosversenyét A Dalosszövetség be akar kapcsolóndni az iskolán kívüli népművelődési akcióba (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Magyar Dalosszövetség budapesti kerülete vasárnap délelőtt, tartotta meg dalosversenyének utolsó versenynapját. Nyolc dalkör mutatta be a verseny keretében hanganyagát, tudását és ambícióját. A bírálóbizottság Goby Alajos, Szabados Béla és Mikó Ernőből állott. A versenyző dalkörök a következők voltak: „Újpesti Dalkör“, „Budapesti Szabadság Dalkör“, „MÁV Törekvés Dalkör“, ennek a három dalkörnek Kiss Károly karnagy volt a vezénylője, a „Fővárosi Iparosdalárda Egyesített Dalkara“, „MÁV visszhang Dalárda“, mindkét dalkört Ujj József dr. karnagy, a „Zugligeti Erdei Visszhang Dalkör“-t Vidor József, a „ Csokonai Dalkör“-t Boros József karnagy, a „Rákospalotai Ipartestületi Énekkar“-t Friedmann Ferenc karnagy vezényelte. Az első négy dalárda verseny éneklése után betétül koncertszám következett. Zongorán Krizmanics Klári zongoraművésznő adta elő Liszt Ferenctől a „Szerelmi álmot“. Az utolsó versenyszám előtt Purébl Győző fővárosi tanácsnok, a Dalos Szövetség budapesti kerületének elnöke lelkes beszédben szólt a nyolc dalosversenynapról. Elismerését fejezte ki a munkáért, amit a versenyző 75 dalos kör kifejtett. Rámutatott a máris észlelhető nemes hatásra, amit, a dalosverseny előidézett, mely mintegy kiegészítője az iskolánkívüli népnevelésnek és ezért kifejezést adott annak az óhajának, hgy a kultuszminiszter, aki minden nemes kultuszakciónak oly nagy patrónusa, részesítené figyelmében a Dalos Szövetség munkáját és kapcsolná bele az iskola,akívüli népművelési akcióba, melynek a Dalos Szövetség munkája sok helyen igen jó kiegészítője, sőt néhol kerete volna. Végül köszönetet mondott a Dalos Szövetség minden tagjának, mert működésük ha továbbra is lankadatlan marad, áldásos, az erkölcsi megújhódást elősegítő, a nemzeti kultúrát szolgáló lesz. A dalosversenyt a Hiszekegy nyitotta meg és a Himnusz fejezte be, mindkettőt a versenynapon résztvett valamennyi dalkör összessége énekelte, Kiss Károly országos karnagy vezényelte és Farkas Nándor karnagy kísérte orgonán. A zsüriborítékok felbontására a zsűri a hét, folyamán összeül és meghozza döntését. Tárgyalás kezdődik a magyar—osztrák közös határállomásról A magyar kormány meghívására az osztrák szövetségi kormány megbízásából Pöschmann Antal tír„ az osztrák szövetségi kereskedelmi és közlekedési minisztérium osztályfőnökének vezetése alatt január 11-én bizottság jön Budapestre, hogy itt a magyar-osztrák közös vasúti határállomásra vonatkozó egyezmény megkötése érdekében a magyar kormány megbízottaival tárgyalásokat folytasson. A tárgyalások január 11-én kezdődnek.