Nemzeti Ujság, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-14 / 10. szám
14 Valuta- és devizapiac A valuta- és devizapiacon az irányzat általában tartott volt, azonban a líra megszilárdult és tegnapi jegyzéséhez képest 70 fillérrel emelkedett az árfolyama. A többi külföldi értékben alig volt említésre méltó változás. Az árjegyző bizottság a következő valuta- és devizaárfolyamokat állapította meg. (Zárójelben az előfordult kötések). Valuták: Angol font 27.71—27.87, „belga” 79.40— 79.70, cseh korona 16.89—16.97, dán korona 152.10—152.75, dinár 10.03—10.09, dollár 569.25—571.65, francia frank 22.725— 23.175, hollandi forint 228.25—229.25, lengyel zloty 62.65—64.15, leu 2.97—3.07, leva 4.10—4.16, lira 24.70—25.15, német márka 135.275—135.775, osztrák schilling 80.30— 80.65, norvég korona 146.35—147, svájci frank 110.10—110.50, svéd korona 152.40— 153.05. Devizák: Amsterdam 228.375—229.075, Belgrád 10.05—10.09, Berlin (135.70) 135.375 —135.775, Bukarest 2.975—3.045, Szab. külf. len 3.03—3.10, Brüsszel 79.425—79.675, Kopenhága 152.20-152.65, Oslo 146.45—146.90, London (27.755. 76) 27.71—27.79, Milano 24.70—25.—, Newyork (571.90) 570.95—572.65, Páris 22.575—22.875, Prága (16.935—94) 16.91—16.90, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 152.525 —152.975, Varsó 62.80-64, Bécs (80.55, 58) 80.40- 80.65, Zürich (110.25-28) 110.075- 110.45. Gyenge nyitás után javult a tőzsde Ingadozó irányzattal indult a forgalom a mai értéktőzsdén és a legtöbb értéknél a külföldi piacokról érkezett kedvezőtlen jelentések, továbbá a realizációs eladások miatt az árfolyamalakulás a tegnapi zárlati nívó alatt történt- A tőzsdeidő folyamán azonban az arbitrázsértékek iránt megnyilvánult élénkebb kereslet, megváltoztatta az irányzatot és sok érték nemcsak hogy elérte tegnapi zárlati nívóját, hanem jelentékenyebb árnyereségre is tett szert. Az érdeklődés előterében különösen a Salgó, a Fegyver, a Rima, a Magnezit, a Mezőhegyesi Cukor és a Gschwindt-részvények állottak. A fix kamatozású értékpapírok piacán a hadikölcsönkötvényekben alig volt forgalom. A záloglevélpiacon és a fővárosi kölcsönkötvények piacán is inkább a kínálat volt a túlsúlyban s ennek folytán az irányzat gyengült. Előfordult jegyzések: Államadóssági kötvények. Pénztárjegy 5% százalékos: 1918—23. évi 0.60—0.60, 1918—25. évi 0.60—0.60, Hadikölcsön 6 százalékos: I—V. kib. 0.96—0.99—0.98, VI—VII. kib. 0.73—0.76—0.745, Hadikölcsön 5% százalékos: II—VI. kib. 0.75— 0.76—0.755, IV.kib. 0.70-0.70, V. kib. 0.70—0.70, VIII. kib. 0.70—0.70, Népszövetségi kölcsön 6.20—6.24—6.30, Kényszerkölcsön 1 millió korona n. A 55.80—56.55—56.55, Osztrák hadikölcsön 2.125—2.25, Osztrák májusi járadék 4.—. Záloglevelek és kölcsönkötvények. Belvárosi Takp. 2.56, Egyesült Fővárosi 2.16, Kisbirtokosok 2.32, Földhitelintézet 3.2, Jelzáloghitel 3.2, Kereskedelmi Bank 4, Békebeli talaj 4. Fővárosi kölcsönkötvények. 1897. évi 6.86— 6.96, 1903. évi 6.60—6.70, 1916. évi 3.34—3.37, 1918. évi 1.80—1.88, 1914. évi 66. Vasúti kötvények: Beszkár A) 7.25—7.28. A nemesfémpiacon az üzleti tevékenység csaknem teljesen szünetelt. A magánforgalomban az ezüst egykoronást 0.36—0.38, az arany huszkorovást 23.40—23.80 pengővel jegyezték. Az utótőzsdén az irányzat szilárd maradt, jóllehet a holnapi prolongációs napra való tekintettel sok lebonyolítás történt. NEMZETI ÚJSÁG péntek, 1924 január 14. KÖZGAZDASÁG A tőzsdetanács megváltoztatja a sérelmes alkuszdíj-határozatot Ismét lehetővé teszik a kispapírok forgalmát — Elhárítják a fillérjegyzések körül észlelt zavarokat — Két részvény kerül le megint az árjegyzőlapról A tőzsdetanácsnak az a határozata, amely az alkuszdíj minimumát kötésenként másfél pengőben állapította meg, erősen korlátozta az értéktőzsde forgalmát. Ez a rendelkezés — mint a Nemzeti Úíjság már megírta — ugyanis annyira megdrágította az üzletkötést azokban a részvényekben, amelyeket még nem cseréltek át pengőrészvényekre, hogy körülbelül száz ilyen részvény szinte teljesen kikapcsolódott az üzleti forgalomból. Az érdekeltek éppen ezért mozgalmat indítottak, hogy a tőzsdetanács ezt a sérelmes határozatot módosítsa és azt kérték, hogy a még be nem cserélt, koronaértékre szóló részvényekre állítsák vissza a régi jutalékot. A tőzsde vezetősége felismerte ennek a kívánságnak jogosultságát és a szombatra összehívott tanácsülésen javasolni fogja, hogy az új alkuszdíjak csak a pengőrészvényekre legyenek érvényesek, míg a régi részvények után a régi jutalék maradjon érvényben, természetesen pengőértékre átszámítva. Ezt az indítványt a tőzsdetanács kétségtelenül elfogadja s így hétfőtől kezdve ismét lehetséges lesz a kis papírokban is az üzletkötés. A részvények árfolyamainak jegyzése körül észlelt zavarokat is ki akarja küszöbölni a tőzsde vezetősége, s ezért a szombati tanácsülés elé ebben a tárgyban is terjeszt javaslatot. Ez a javaslat azt kívánja kimondani, hogy az árfolyamokat olyan összeggel jegyezzék, amelyekben a filléreket feltüntető szám öttel maradék nélkül osztható. Ezzel szemben más oldalról, a kis részvényekre való tekintettel, azt a megoldást tartanák helyesnek, hogy a fillérjegyzések a nagy papíroknál kerek tizes számok, a kis papíroknál pedig páros számok legyenek. Az első javaslat szerint tehát öt fillérenkint változnék az árfolyam, míg a második szerint a nagy papíroknál a változás tíz fillérenkint, a kispapíroknál viszont két fillérenkint volna jegyzendő. Több részvénytársaság újból haladékot kért a pengőrészvények bemutatására, viszont a Kőbányai és a Gschwindt részvényeinek pengőnévértékben való jegyzését kéri, ellenben a Corvin gép és az Általános fa a jegyzés beszüntetését kéri, az utóbbi az elhatározott felszámolásra való hivatkozással. A Belvárosi és a Törekvés az alaptőke felemelését jelentették be és mindezeket szintén a tőzsdetanács szombati ülésén fogja tudomásul venni. SAJÁT JAVÁT segíti elő, aki cipőjét Hegedűsnélveszi. Téli cipők, írócipők olcsó árban. VI., Nagymező utca 33. szám A pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyama alapján ma száz pengőért: Zürichben 90.65 svájci frankot Bécsben 121.04 osztr. sillinget Berlinben 93.74 bírod, márkát Prágában 501.27 V cseh koronát adtak. Zürich, január 13. (Devizaforgalom.) Budapest 90.65 (nyitás 00.65), Paris 20.62%, London 2517.75, Newyork 519, Brüsszel 72.12%, Milano 22.50, Amsterdam 207.50, Berlin 123.05, Bécs 73.07%, Szófia 3.75, Prága 15.36, Varsó 57.50, Belgrád 9.13, Bukarest 2.76Vi. Berlin, január 13. (Devizazárlat.) Budapest 73.65—73.83, London 2043.80—2049, Newyork 421.20—422.20, Amsterdam 168.34-163.76, Brüszszel 58.57—50.71, Milano 18.30—18.34, Belgrád 7.42—7.46, Paris 16.731/2—16 79%, Prága 12.47— 12.51, Zürich 81.17—81.37, Szófia 3.01—3.05, Bécs 59.31—59.45, Bukarest 2.24—2.26, Varsó 46.48— 46.72. — Valutazárlat: pengő 73.45—73.81, Bécs, január 13. (Deviza zárlat.) Budapest 133.89—134.19, Amsterdam 283.22—284.22, Belgrád 12.47—12.51, Berlin 167.96—168.46, Brüsszel 98.55—98.95, Bukarest 3.78%—3.80, London 3439.50-3449.50, Newyork 708.45—710.95, Milano 30.80—30.90, Páris 28.17—28.27, Prága 20.98%—21.06%, Szófia 5.10—5.14, Varsó 78.47— 78.97, Zürich 136.57—137.07. Prága, január 13. (Devizazárlat.) Budapest 5900214—59212 %, Berlin 790.12%—803.12%, Amsterdam 1348.50—1354.50, Brüsszel 468—471, Zürich 649—652, London 16322.50—16442.50, Newyork 3361.50—3391.50, Milano 145.55—146.95, Paris 133.90—135.10, Belgrád 59.26—59.76, Bukarest 17.77 18.12 V., Szófia 24.27%—24.57%, Varsó 371.37%—377.37%, Bécs 474-37 Já 477.37% — Valutazárlat: pengő 588.872—591.87 , fiaiföld! frt飫i$Qu!rq$recon Bécs, január 13. Az értéktőzsdén a forgalom mérsékelt irányzattal és szilárduló árfolyamokkal indult. Az Osztrák Földhitelintézet és az Uniobank fúziója a piacra nem gyakorolt különösebb hatást, csupán az Union bank értékei szenvedtek jelentékenyebb árveszteséget. Az árjavulások és lemorzsolódások mindvégig szülő keretek között mozogtak. A magyar papírok budapesti eladások folytán árveszteséget szenvedtek. Zárlat: Bankverein 10.9, Angol-Magyar 5.35, Pesti Kereskedelmi Bank 146, Osztrák Hitel 15.6, Magyar Hitel 38.15, Anglo 8.05, Horvát Leszámítoló 12.9, Horvát Jelzálog 60, Dunagőzhajózási 120, Államvasút 44.85, Délivasút 22.8, Coburg 34, Rima 23.9, Szlavónia 3.95, Kohó 31.20, Salgó 70.25, Kőszén 534.5, Urikányi 177, Magyar Hofherr 23.9, Magyar Vagon 1030, Horvát Cukor 574, Magyar Cukor 254, Magyar Vasútforgalmi 43,75. A magyar Népszövetségi kölcsön a londoni tőzsde favorizált értékpapírja. A Londonban megjelenő „Investor’s Chronicle and Money Market” című lap a londoni tőzsde legkedveltebb értékpapírjairól közzétett kimutatásában a magyar népszövetségi kölcsönt említi második helyen A lap kiemeli, hogy a kölcsönt Londonban azonnal jelentékenyen túljegyezték és annak kedveltsége állandóan fokozódott. A papír népszerűsége legnagyobbrészt a magyar jellem ismeretén alapul. A kölcsön népszerűsége most érte el tetőpontját 10i és háromnegyedes árfolyammal. A lap hozzáfűzi mindehhez azt az intelmet, hogy a magyar kormánynak joga van a kötelezvényeknek egy meghatározott részét paritásos áron kisorsolni. Ez a körülmény esetleg megakadályozza azt, hogy a papiros a névértéken felül további áremelkedést érjen el. Az Angol-Magyar Bank igazgatósága ma tartott ülésében elhatározta, hogy az intézet saját tőkéjének a bank megnövekedett üzletforgalmával való aránybahozatala érdekében a folyó évi január hó 29-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlés elé javaslatot fog terjeszteni az intézet alaptőkéjének 121.273 darab , 50 pengő névértékű részvény kibocsátása útján 12 millió pengőre való felemelése iránt. A javaslat szerint az új részvények 1:1 arányban fognak az eddigi részvényeseknek felajánltatni. A tőkeemelés keresztülvitele után — melynek sikere egy külföldi csoporttal létesített megállapodások útján biztosítva van — az intézet kimutatott saját tőkén 21 millió pengőre fognak emelkedni. A nemzetközi gazdasági szervezetek. Magyar Pál, az Angol-Magyar Bank ügyvezető igazgatója ma délután a Kereskedelmi Csarnok dísztermében érdekes előadást tartott a nemzetközi gazdasági szervezetekről. Előadását azzal kezdte, hogy aránylag hosszú idő kell ahhoz, hogy a párisi békegdiktátornőkről ne csak a legyőzött népek állapítsák meg, hogy nem alkalmasak Európa békés gazdasági fejlődésére, hanem a győző államok is belássák, hogy győzelmük eredményeit ilyen módon realizálni nem lehet. Részletesen ismertette a gazdasági közeledés fokozatait, amelyben igen nagy szerepe van Amerika hallatlan fellendülésének Európa elszegényedésével szemben. Az amerikai példára Európába átültetett racionalizált termelési rendszer, a mechanizálásnak legszélesebb alkalmazása mind teoretikus értékű marad akkor, ha a fogyasztásnak nincsenek meg a kellő garanciái. Márpedig akármilyen optimista szemüvegen nézzük a helyzetet, a vámsorompóktól szétszaggatott Európa áruelhelyezési lehetőségei az egységes Amerikával össze nem hasonlíthatók. A nemzetközi kartellek (vas-, káli- és műtrágyakartell) tekintendők az európai termelés megszervezésének útján az első jelentősebb állomásnak, amelyek a kitűzött cél felé a gyakorlat útján haladnak. Ezek a nemzetközi kartellek mindenekelőtt azon hatíroztak, hogy nem egyes vállalatokkal, hanem a hozzájuk csatlakozó országok kartellorganizációival állapodnak meg, tehát kialakulásuk előfeltétele, hogy előzőleg az országos kartellek jöjjenek létre. A nemzetközi kartellek fő célja a termelés szabályozása és a cél szolgálatában megállapítják a kontingens arányait és a verseny megengedett módozatait. A tartalmas értekezést azzal fejezte be Magyar Pál, hogy a felesleges, nagyszámú gyárak helyett kisebbszámú, de tökéletesebb felszerelésű telepek létesítése nagyobb erőt fog reprezentálni. Ennek révén alakulhatnak ki csak az üzemegyesítések és fúziók, amelyekből az internacionális, nemzetközi szervezetekbe való beilleszkedésre érett magyar iparvállalatok keletkeznek. Az előadást a nagyszámban felorvolt hallgatóság élénk figyelemmel kisérte. A „szabott árak“-ból engedni — tisztességtelen verseny. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara zsűrije Székács Antal kamarai elnök elnöklete alatt élénken látogatott tanácsülést tartott. Székács Antal elnök megnyitó beszédében rámutatott a verseny sajnálatos elfajulására. A zsűrinek nemcsak feladata, de törvényes kötelessége, hogy a fogyasztóközönséget a verseny elfajulása ellen megoltalmazza. Bányász Jenő dr. kamarai titkár, előadó ismertette a kereskedő- és iparosvilágnak a „szabott árak“ rendszerének az életbeléptetése érdekében előterjesztett kérelmét. Az előadó javaslatára a zsűritagok hozzászólása után a zsűri egyhangúlag kimondotta, hogy az a versenytárs, aki üzletének kirakatában, avagy bármely más feltűnő helyen „szabott árakat“ hirdet és e hirdetmények dacára az árun feltüntetett avagy a vevőnek bemondott árból enged, hacsak bizonyos százaléknyi árengedményre már előzőleg kötelezettséget nem vállalt, tisztességtelen versenyt folytat. A zsűri felfogása szerint a versenytárs nem kötelezhető arra, hogy üzletében szabott árakat hirdessen, de amennyiben erre önként vállalkozik és ezt be nem tartja úgy üzleti táblái tudatosan valótlan és a fogyasztóközönség megtévesztésére alkalmas adatokat hirdetnek A versenytárs e tényével oly üzleti magatartást tanúsít, amely a versenytörvény 2. és 16. §-ai szerint a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközik, vagyis három évig terjedhető fogházbüntetéssel sújthatja a visszaélőt. Megkötötték a román-lengyel egyezményt a lengyel tranzitforgalom ügyében. Lengyelország és Románia között hosszabb idő óta tárgyalások folytak a lengyel tranzitforgalomnak Románián keresztül történő lebonyolításáról A tárgyalások eredménnyel végződtek. Az egyezmény részletesen szabályozza úgy a kombinált szárazföldi és tengeri forgalmat, mint a tisztán szárazföldi lengyel-románbulgár forgalmat. Mindkét esetben egységes szállítási tarifát állapítottak meg a távolságra való tekintet nélkül. A szállítási díjat egységes alapon és angol shillingben állapították meg, hogy a szállítók és kereskedők állandó értékű pénzzel számoljanak és hogy elkerüljék a különböző határokon a különféle pénzek átszámításával járó nehézségeket. Ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg megállapították azt is, hogy egyszerűsítik a szállítási formaságokat azzal, hogy bevezetik a kereskedelmi forgalomba hozható hajóselismervényeket és az áru feladása után azonnal meg lehet azt kapni, így megnyerik azt az időt is, ameddig az áru szárazföldi utat tesz meg és így az árut időveszteség nélkül lehet továbbítani a hajóselismervény alapján. E megkötött egyezmény és a meglehetősen leszállított tarifák alapján valószínű, hogy idővel Románia errefelé tereli az európai északnyugati és délkeleti forgalmát. Csomagolási kiállítást rendez az Országos Iparegyesület. Az Országos Iparegyesület végrehajtó szottsága Tolnay Kornél elnöklete mellett ülést tartott, amelyen előadó ülései tárgysorozatát beszélte, meg. Az első előadás keretében Kolossváry Endre államtitkár foglalkozni fog a budapesti távbeszélőhálózat jelenével és jövőjével. Az előadások további során napirendre kerül az utak kérdése, a belhajózás kérdése, olcsóbb lakberedezés kérdése és a psychotechnika újabb vívmányai, a modern üzemadminisztráció gépi segédeszközei. Mindezen előadásokra az Országos Iparegyesület kiváló szakférfiakat kért fel, kik legnagyobb készséggel voltak hajlandók ezt elvállalni. Naményi Ernő dr. h. igazgató javaslatára elhatározta a végrehajtó Bizottság, hogy húsvét körül csomagolásesztétikai és műszaki fejlesztésére csomagolási kiállítást rendez. A Külkereskedelmi Szövetség közgyűlése. A Magyar Külkereskedelmi Szövetség ma tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnői megnyitó szavai után Székely Artúr dr. terjesztette elő a Szövetség múlt évi működéséről szóló jelentését, amelyhez Urbanovich Zoltán dr. és Sátori Ernő szóltak hozzá kiemelve, hogy a Szövetség évi jelentései évről-évre értékesebb gazdaságtörténeti beszámolókká válnak és beszédes tanúbizonyságai annak a tevékenységnek, amelyet a Szövetség a magyar külkereskedelem fejlődéséért állandóan és eredménnyel folytat. A közgyűlés köszönetet szavazott a vezetőségnek buzgó működéséért, azután megválasztotta az elnöki tanács és az igazgatóság tagjait. MEZŐGAZDASÁG A gazdatársadalom sürgeti a földreform pénzügyi lebonyolítását A földreform végrehajtásának technikai késedelme miatt Csongrádban több mint 2000 hold szántóföld áll parlagon Csongrád vármegye közigazgatási bizottságának most tartott ülésén beszámoltak arról, hogy a megye területén a földbirtokreform végrehajtásának technikai késedelme folytán több mint 2000 hold szántóföld áll parlagon. A földreform céljaira igénybevett területet az eddigi birtokosoknak ugyanis az 1926. gazdasági év végén, tehát még szeptemberben és októberben át kellett engedniök az új tulajdonosoknak. A régi birtokosok tehát ezen a földön már nem vezettek, de az új tulajdonosok sem munkálták meg azt. Amikor ezt a bejelentést regisztráljuk és tekintetbe vesszük, hogy a csonkaország több vármegyéjében is lehetnek, sőt vannak is ehez hasonló esetek, utalunk arra a mérhetetlen kárra, amely közvetve a magyar nemzetgazdaságot éri. Most, amidőn minden talpalatnyi hely megmunkálására van szükség és amikor majdnem minden gabonaszem értéktényező, nem lehet és nem szabad ekkor területeket parlagon hevertetni. Több alkalommal foglalkoztunk már azokkal a panaszokkal, amelyek a gazdatársadalom köréből a földbirtok reformmal kapcsolatosan elhangzottak és ezek a panaszok még mindig nem szűntek meg. A megváltott ingatlanok értékének megállapítása körül — amint azt Hadik János gróf, az OMGE igazgatóválasztmányának legutóbbi ülésén megállapította : a legsúlyosabb jogbizonytalanság uralkodik s a földhöz juttatottakat terhelő összegek behajtása úgyszólván leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A földérték devalvációját eredményezik az ingatlanok forgalmát és haszon bérbeadását korlátozó rendelkezések. De igen szomorú állapot tapasztalható azon a téren is, hogy a megváltást szenvedő birtokosok nem juthatnak az őket megillető kártalanítási összegekhez. A gazdatársadalom több alkalommal felhívta már az illetékes körök figyelmét arra, hogy ez nem maradhat tovább így, hogy a végre-valahára lezáródó földreform pénzügyi megoldásra ne találjon, mert a földhöz juttatottak tulajdonjogi helyzetét és fizetésfeltételeit jogi biztonságunk és a termelés folytonossága érdekében sürgősen rendezni kell és meg kell találni a méltányos módját annak is, hogy akitől az állam földben fekvő vagyonának egy részét magasabb szociális érdekekre való hivatkozással igénybe vette, az legalább meghatározott törlesztési terv szerint hozzájuthasson eladott földjének méltányosan megszabott vételárához és abból teljesíthessen megmaradt birtokán hasznos beruházásokat úgy a maga, mint közvetve a nemzetgazdaság gyarapodására. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a közeli napokban megtartandó közgyűlése kitűnő alkalmul kínálkozik arra, hogy a földreform során megváltást szenvedett birtokosok jogos anyagi érdekeiknek, főként pedig a földreform pénzügyi lebonyolításának biztosítására irányuló szervezkedésüket megindíthassák és ismételten fölhívják az illetékes körök figyelmét arra, hogy ennek a kérdésnek a halogatása végzetes következményeket vonhat maga után, amennyiben lehetetlen lesz elérni azt, hogy ezen a téren bekövetkezzék az annyira várt megnyugvás és a teljesen zavartalan termelés.