Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
Péntek, 1927 április 1. NEMZETI ÚJSÁG Átszervezik a rendőri és törvényszéki sajtószolgálatot Ankét az igazságügyminisztériumban (A Nemzeti Tjság tudósítójától.) A sajtóban és politikai körökben sokat beszéltek arról, hogy a tiltott közlés címén az újságok ellen indított perek milyen zavart keltenek a sajtószolgálatban. Erről legutóbb ankét volt az igazságügyminisztériumban, amelynek eredményéről Pesthy Pál igazságügyminiszter úgy informálta a Nemzeti Újság munkatársát, hogy a fennálló törvényes rendelkezések épségben tartása mellett meg fogják, változtatni a rendőrségen és a törvényszéken a sajtószolgálat lebonyolítását. Az elv az, hogy megkönnyítsék a sajtó munkáját, hogy hozzáférhetőbbé tegyék a nyilvánosságra szánt anyagot, hogy az újságírónak ne kelljen kerülő utóna felelőtlen forrásból értesülnie az eseményről, hanem arra illetékes tényezők informálják arról, amit megírhat, amiből per nem származhatik. Olyanformára akarják átszervezni a rendőrségi és törvényszéki sajtószolgálatot, amilyen a politikai hírszolgálat és bíznak abban, hogy ezzel a hatóságokat és az újságokat is megkímélik a tiltott közlés címén indított pörök lavinájától. Francia, angol, japán, amerikai közös jegyzék készül a kínai kérdésben A nankíngi véres események miatt a japánok erélyes rendszabályokkal fenyegetnek — A sanghaji kommunisták támadásaiknál gyermekeket vettek soraikba védelemül — Újabb rémtettek miatt távoznak a kínai városokból az idegenek Nankingban két tudós jezsuitát gyilkoltak meg a kínaiak London, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) A mankingi, a sanghaji véres események és más katasztrofális jelentőségű összeütközések szükségessé teszik a diplomáciai helyzet tisztázását. Pekingben Franciaország, Anglia, Japán és az Egyesült Államok követei megbeszélést folytattak arról, hogy veszély esetén milyen rendszabályokhoz amdjanak állampolgáraik védelmére. Elhatározták, hogy közös jegyzéket tesznek közzé, amelyben ismertetik kormányuk magatartását. Egyelőre semmi célját sem látják annak, hogy már most bárminemű diplomáciai tárgyalásokat kezdjenek a kínaiakkal, mert hiszen megtörténhetik, hogy a Kantonpárt nem tudja megtartani nyereségeit. Most az a fontos, hogy a veszélyeztetett területen biztosítsák az idegenek védelmét. A Moszkvából érkezett hírek mindenben megerősítik azt a vádat, hogy a kínai mozgalmat bolseviki agitátorok szítják. Maga Stalin dicsekszik el egy beszédében azzal, hogy a kínai „nacionalista“ mozgalomnak új és új erőforrásai nyílnak és a tolnai forradalmi mozgalom hatalmasan megerősödött. A nankingi vérfürdő London, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Egyelőre még tisztázatlan az a kérdés, hogy lesz-e közös diplomáciai lépés a kínai nacionalista kormánynál. Az angol lapok feltűnő helyen közlik a Foreign Office jelentéseit, amelyek brit állampolgároknak a mankingi eseményekről eskü alatt tett vallomásait tartalmazzák. A lapok annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy London, Washington és Tokió közös lépést fognak tenni a nacionalista kormánynál. A Times ezzel szemben azt jelenti Tokióból, hogy az a hír, amely szerint a japán kormány a nankíngi események ügyében folytatott tárgyalásoknál megbeszéléseket fog folytatni az angol és az amerikai kormánnyal, több japán miniszter tiltakozását hívta ki. Egyelőre a véres nankíngi események foglalkoztatják a kormányok kínai képviseleteit. A súlyos természetű óraszeütközéseket igen szigorúan fogják fel az amerikai és a japán képviseletek is. A helyzetet jellemzik a következő tények: Egy amerikai torpedó rombolóról negyvenhét Nankingból jött angol és amerikai menekült szállott partra, akiket hajóraszállásaik előtt kövekkel dobálták meg. Csang-Kai-Sek tábornok vezérkari főnökét és titkárát a japán csatahajó fedélzetére küldte és ezek útján sajnálkozását fejezte ki a nankingi események miatt. A japán tengernagy kijelentette, hogyha délkínai katonák törvényellenesen járnak el, vagy ok nélkül lövetnek japán gőzösökre, akkor a japán tengerészet szigorú rendszabályokhoz fog folyamodni. A nankíngi japán követség védőrségének parancsnoka, egy japán hadnagy harakirit követett el, afölötti bánatában, hogy nem tudta megvédeni a nankingi japán konzulátust a kínai csőcselék támadásától. Nankingban megöltek két tudós jezsuita hithirdetőt Páris, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A párisi La Croix jelenti, hogy Nankingban két jezsuita hithirdetőt, a francia születésű ötvenkétéves Dugout-t és a turini születésű negyvennyolcéves Vanara-t a kantoni katonák kegyetlenül meggyilkolták. P. Bugout híres matematikus és kartográfus volt, ő készítette el pontosan a Kiang-Su tartomány térképét. P. Varsóra a nankingi Ritchi kollégiumnak volt az igazgatója és zeneszerző hírében állott. Kommunista támadás a sanghai francia terület ellen Paris, március 31. Sanghajban a kommunisták megkísérelték a francia koncesszió kapuit lerombolni. A francia katonák kénytelenek voltak tüzelni és egy vagy két kommunistát megöltek. A bolsevisták mindig többre vállakoznak. Az első sorokba maguk közé apró gyermekeket állítanak védelmük A külföldiek között nagy az izgalom. A helyzet rendkívül komoly. Bár a konceszszió területén kívülről nem látszik változás, föltétlenül szükség van újabb erősítésekre. Elrendeltük több város kiürítését Sanghai, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Sanghaiban élő idegen állampolgárok most már napok óta nem merik átlépni a koncessziós területek határát, amelyet erős kínai osztagok őriznek. Kínai katonák tegnap ismét fosztogattak a városban. Hanikau kiürítése folyamatban van. Santung, Anh Vei és Ho Nan tartományokban az angolok szintén számolnak a kantoniak előnyomulásával és elrendelték több város kiürítését, hogy megkíméljék a lakosságot a kínai katonaság kegyetlenkedéseitől. A munkásszövetség újból általános sztrájkot határozott el. A sztrájk megkezdésének időpontját még nem állapították meg. A Kók-folyó felső folyása mentén a helyzet komoly. Az angol és amerikai állampolgárok, valamint a konzulok elhagyják Csung-Kiang, Itcsang és Csangsha városokat. Újabb rémtettek az idegenek ellen London, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A legújabb sanghai-i jelentések szerint a kantoni csapatok Csun-Kiang városában megszállották a Standard Oil épületeit. Kvei-Lin városában a csőcselék kifosztotta az angol misszió épületét. A misszió,náriusok Sanghaiba menekültek. Hang- Csau városát a külföldiek most már teljesen kiürítették és a városban csupán három angol maradt. A Ling városának 17 külföldi lakóját szintén megtámadták a kínaiak. Az európaiaknak sikerült idejekorán egy amerikai ágyúnaszád fedélzetére menekülniük. Sanghai külföldi negyedében a helyzet változatlan. A kínai szakszerveztek még mindig nem hagytak fel sztrájkfenyegetéseikkel és egyre nagyobb propagandát fejtenek ki az angol üzletek és vállalatok ellen. Április (Anne Bidermeyer) Április font, a dombtetőn hasal. Rőt csörgő-sipka ül bolond felé.* Nevet, rikat... A „herberga“ felé Matyóval ballag egy vándorlegény. Vig, tiszta szív i, dolgos két kezű. A langyos kékbe néha, föltekint. Husvét közéig. Az elszállt sok harang A vén tornyokba visszatér megint. Hej, most van ám a nagyszerű idő!... Haj, most a holtak álma nyugtalan. Az élet... élet... ébresztőt dalol. S szárnyalni hívja: kiknek szárnya van]... Halleluja!... Már zsjld az uj vetés Madárnak mag jut, koldusnak kenyér. S vándorlegénynek is majd felvirrad A hosszú útról. Hogyha visszatér. S majd nyár ha lesz! És módos mester az... És látja messzi dolgos életét. Lát nyári tájon vig kastélyokat, Amelyek csúcsán zászlók selyme ég. S lát kis lakot, amelyre rózsa fut, S bent szorgos, ifjú, boldog asszonyát. Ünnepnapon libát melleset bizony! És csinosítja a vendégszobát. A bölcsőben a csöppség még gagyog. De kis fia már ábécét magol! Bársonyzekés, kis pajkos madarász Kalapja mellett tarka pávatoll: S síppal ijesztgeti kint a napon Teveferélő két bősz nénikét!... Valahol, fodros mull-függösy mögött Édes keringőt játszik egy spinét... S a műhelyében!... Hordó, puttonyok. Melyek abroncsát épp most verte fel. Tallér a házhoz!... Markát megköpi Lesz bő szüret... s majd hízót is nevel! S majd lesz, ha lesz: a pincéjében bor... Céhláda-kulcs... tekintély... óra-lánc... ... Tra-ra-ra!!... Ébredj!!!... — búg a postakürt. (Majdnem elgázolta a dilizsánsz!) Bálla Irma lgázzmány nemzeti politikája Egyed István dr. egyetemi tanár ünnepi beszéde a Pazmsínyemléklakomán A magyar nemzet sajátos tulajdonságai közé tartozik, hogy történelmi nagyjainak csak a legkivételesebben nyújtja a teljes elismerés koszorúját. A közfelfogásra jellemző, hogy vannak kiváló egyéniségeink, akiknek történelmi misszióját időközönként újra és újra fel kell fedezni. Pázmány Péter is azok közé a magyarok közé tartozik, akiknek az utókor nem adta meg a hozzájuk méltó elismerést. A történettanítás elfogultságától félrevezetve a nemzeti közvélemény jelentékeny része bizonyos fenntartással van irányában; elismeri kiváló tulajdonságait, de nem érez vele lelki közösséget, nem érzi át gigantikus nagyságát. Egy elmúlt kor már alig érthető alakját látja benne s nem ismeri fel jelentőségét a magyar nemzeti gondolat szolgálatában. Vannak Pázmány Péter működésének olyan oldalai, amelyek méltatásában teljes az egyöntetűség. Hogy az ellenreformációnak legkiválóbb és legsikeresebb bajnoka, hogy a legkiválóbb hitvitázók és hitszónokok egyike, azt mindenki elismeri. Nagy alapításainak érdemét senki sem vonhatja kétségbe. Még a Nyugat írója is a magyar próza atyjának és törvényhozójának nevezi, a magyar nyelv legnagyobb művészének. Van azonban egy terület, amelyen elnémul vagy legalább elhalkul ,a dicsérő szó Pázmány irányában, és ép ez a terület, amely legközelebb áll mindnyájunkhoz, a nemzeti gondolatvilágé. Egyik élet írója elsősorban jezsuitának és udvari politikusnak jellemzi, aki ha „céljai előmozdítására hasznosnak látta, csekélységekben a magyar alkotmány védelmének igényét meg tudta saját számára őrizni.” Ez az író a honfiérzés és az alkotmányosság elsenyvesztését rója terhére; szerinte Pázmány a hazafiul áthatottság színét csak kölcsönözte. Egy másik sró szerint Pázmány a saját érdekein kívül csak a császári és egyházi érdekeket tartotta szem előtt a nemzeti érdek rovására, vagy legalább mellőzésével. De még a Pázmány iránt megértéssel levő írók sem adtak az ő politikai egyéniségéről oly világos, tiszta képet, amely a vádakat elhallgattatja s őt a közvéleményben a magyar nemzeti politika halhatatlanjai közé állítja. • Pedig kevés történeti alakunk van, akinek pályája egyenesebb és akinek gondolkozásmódja könnyebben felismerhető lenne. Abban a korban, amikor ez elvhűség a legritkább tulajdonok egyike és főuraik kizárólag célszerűségi szempontokból könnyen változtatnak pártot és hitet, Pázmány átgondolt, következetesen vallott és követett nemzeti programjával kősziklaként állt a pártok között. Egyenes gondolkozásmódjának és előkelő egyéniségének beszédes képe rajzolódás; elénk ránkmaradt irataiból, különösen leveleiből. A magyar történetírás még sokkal adós Pázmánynak s mikor a mai alkalommal méltatlanul nekem jutott a feladat, hogy Pázmány szellemét magunk közé idézzem, működésének épp legkevésbbé megértett oldaláról, politikájának nemzeti karakteréről akarok szólani. A magyar nyelv mellett a magyar jog volt Pázmány küzdelmeinek állandó fegyvere. Büszke családjának ősi eredetére és azt írja, hogy „a nemességnek privilégiumait szeretem s tehetségem szeriit oltalmazom“. Az ország törvényeire és szokásaira, különösen Werbőczy Hárítaskönyvére hivatkozva harcol a haza és az egyház érdekében, ha kell, a pápa és a császár ellen is. Az ország és az egyház törvényes szabadsága lebegett állandóan szeme előtt. Helyesen mondja alkotmánytörténelmünk neves írója, hogy Pázmány korának legalaposabban képzett jogásza, a magyar törvények és Hármaskönyv legzseniálisabb értelmezője volt. ..Az ő lángesze, hatalmas egyénisége és államférfiúi tekintélye tette ismertté és tiszteltté a külföldön is a magyar nemzet jogalkotó szelleme által létrehozott jogrendszerünket.“ Pázmány egész életében önálló utakat járt. A bécsi udvar kegye emelte a szegény szerzetest jóformán közvetlenül a prímási székbe: azt hitték, hogy hálás eszköz lesz kezükben a magyar alkotmány felforgatására. És Pázmány inkább visszautasítja a kinevezést, semminthogy a bécsi kamara kívánságát teljesítve az érseki jövedelmek egy hányadáról lemondjon. Az uralkodóval szemben épp úgy védi az ország jogait és szabadságait, amiképpen a pápával szemben a magyar király főkegyuraságát. Mikor római útja alkalmával a pápa rosszalja, hogy bíboros létére világi fejedelemtől vállalt követi megbízást, bíborosi kalapját hajlandó feláldozni az általa képviselt érdekekért (1632.). Pázmány Péter politikájának központja a három részre szakadt magyar nemzet egyesítése volt; minthogy pedig ez a cél csakis az ország középső részét megszállva tartó török kiszorításával volt elérhető, minden igyekezete és törekvése a török visszaszorításának előmozdítására irányult Politikai hitvallása legtisztábban erdélyi, politikájából tűnik elő. Pázmány Erdélyt a magyarság fontos erőtartalékénak tartotta, amelyet már csak azért is támogatni kell, hogy az udvari politika túlzásaival szemben hátvédül szolgáljon. Kemény idézi Pázmánynak azt a nyilatkozatát amely szerint Erdély magyar fejedelme biztosítja tekintélyünket a császár előtt. De támogatta Erdélyt azért is, hogy a török szövetségtől elvonja.. Ezért szövetséget köt a katolikus császár és a protestáns Erdély között és Rákóczi György fejedelemmel a legbizalmasabb baráti viszonyba lép. Inkább hajlandó vallásszabadságot adni a protestánsoknak, csak elhárítja a jó viszony akadályait; ki is fejti egy emlékiratában, hogy a protestantizmus erőszakos elnyomása a katolicizmus vesztét okozhatja (1608.fi Mikor Rákóczihoz intézett egyik levelében vallási területre terelődik, szelíden teszi hozzá: „De ezekről többet nem irok, mert a hit Isten ajándéka és csak azoknak adatik, akik teljes szivből kívánják“ (1629.). Pázmány nemzeti meggyőződése visszatükröződik egyházi politikájában is. Az általa újjászervezett magyar katolicismust a primás hatósága alatt egyesíti. Ismételten nemzeti zsinatokat tart (1630., 1633.) és biztosítja, hogy a kalocsai érsek és püspökei is ő általa érintkezzenek a szentszékkel. A prímás tekintélyét az ország zászlósai között első helyre emeli. Az egyik zsinat indítványára azzal a fel- 3 Értesítem az úri hölgyközönséget, hogy készen tartok nagy választékban minden célra alkalmas kabátot ruhákat legkényesebb úri ízlésnek is megfelelő anyag és kivitelben részletre is. Kovács Ferenc Múzeum körút 31., I. 13. A zavargások kiterjednek Pekingre és Indiára is • London, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Times pekingi tudósítója jelenti: A fővárosban élő külföldiek és kínaiak körében nagy nyugtalanságot keltett ez a hír, hogy Pekingben zavargások fognak kitörni. A rendőrség számos gyanús embert letartóztatott. Indiában a mozgalom a kínaiak között növekedik. Az indiai kormány jelentékenyen megerősítette a kínai határvidéken fekvő helyőrségeket azzal az indokolással, hogy a szétvert kínai haderők katonáinak indiai területre való menekülését minden körülményük között meg kell akadályozni. Az indiai sajtó egy része ezzel szemben azt ártja, hölgy Anglia az indiai határról ... Jva katonai offenzivát tervez Hankau ellen. (T.)