Nemzeti Ujság, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

10 NEMZETI ÚJSÁG Foederatio Emericana — (Alapítványi életbiztosítások) köthetők az Emericana, vagy az Adalbertinum menzája javára a Foederatio Emericana Biztosítási Irodája útján. Cím: IX. Üllői út 1. félemelet. Telefon: József 99—56, 99—57, 99—58. Az emericanisták és általában mindazok, akik az új nemzedék sorsát szívükön viselik, mindennemű biztosításukat (u. m. élet-, tűz-, betörés-, jég-, baleset-, szavatossági-, autó- stb. biztosítást kizárólag az Emericana Biztosítási Irodájának közreműködése mellett helyezik el, mert ez által praktikus módon és anyagi áldozat nélkül is hathatósan támogathatják az Emericana magasztos céljait. A Corporatio Medicomissionaria ezután is értesíti a Foed. Em. tagjait, hogy április 2-ára hirdetett első missziós propaganda estjét húsvét utánra halasztotta. Egyesületi és társadalmi hírek A pestvidéki törvényszéken április 6-án délután 5 órakor „Kisázsiai tanulmányaim“ címmel Nemestóthy Szabó Gyula oki. mérnök, törvényszéki állandó hites szakértő előadást tart. Az OSzTGE legutóbbi kulturdélutánját Beethoven és II. Rákóczi Ferenc emlékezeteinek szentelte, melyen Várady Károly író tartott előadást, majd művészi műsor következett, melynek keretében Gárdos Kornélia előadta Gáspár Jenő Beethoven ódáját. A Magyar Földrajzi Társaság estélyén Mille- Ver Rezső dr., debreceni egyetemi tanár érdekes előadást tartott Törökországról. Az Országos Balneológiai Egyesület és az Orvos Szövetség főtitkára, Dalmady Zoltán dr. egyetemi magántanár előadást tartott a Tudományegyetemen a balneológia és az idegenorgalom kapcsolatáról. Az érdekes előadást nagyszámú közönség hallgatta végig.Az Országos Műszaki Egyesület közgyűlésén követelték, hogy átmenetileg használhassák a mérnöki elmét azok a felsőipariskolát végzettek is, akik a törvény életbeléptetése előtt mérnökként voltak alkalmazva vagy önálló magángyakorlatot folytattak. Azután az egyesület Alpár Ignácot tiszteletbeli taggá választotta. A Magyar Gyógypedagógiai Társaság eszakülésán március 81-én, csütörtökön Invanicz iréatensz tanár és Szondy L. dr. orvos tartottak érdekes előadásokat. A Magyar Numizmatikai Társulat március 81-én tartotta közgyűlését nagy érdeklődés mellett Faludy Géza dr. alelnök elnöklésével. A Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesülete csütörtökön tartotta választmányi ülését Budapestem. Az egyesület előterjesztést tesz a kultuszminiszterhez a két esztendeig, tartó gazdasági népiskolai szaktanítói tanfolyam háromévessé bővítésének ügyében. A Budai Katolikus Kör pénteken este pontban 7 órai kezdettel tartja a Budai Katolikus Kör II., Pálffy tér 4. szám alatti dísztermében ismeretterjesztő előadásai során idei utolsó nagyböjti kultúrestjét, amelyet a húsvéti római zarándoklatok úti programjára való figyelemmel az eddigi előadások kiegészítéséül, elsősorban Nápoly és Pompeji ismertetésének, valamint a csodás nápolyi öböl, Capri, Sorrento, Amalfi és a Vezúv szépségei bemutatásának és a középolaszországi ősi városok műértékei méltatásának szentel. A vetített képekkel kísért előadást Bejőd Tiborc dr. pápai kamarás tartja a Központi Sajtóvállalat pompás diapozitívjának igénybevételére. A kísérő hangversenyműsoron szerepel a Krabasz— Jruday—Sziván—Heil vonósnégyes egy korzikai szerenáddal, Bennet VII. hegedű-koncertje, amelyet Sziván János ad elő Molnár Tusy zongorakíséretével, továbbá M. Noszty Elza operaénekesnő, aki a „Tosca“ és a „Hugennották“ áriáit énekeli. Az est iránt, az előzők után, egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg a legszélesebb körökben, amiért is ajánlatos, hogy az érdeklődők jóval 7 óra előtt foglalják el a jobb helyeket Belépőjegyek a Központi Sajtóvállalatnál díjtalanul kaphatók. Élelmiszerpiac A forgalom a piacokon és vásárcsarnokokban lanyha Tisztított baromfi ára emelkedőben. Paraj ára csökkent. Marhahús, rostélyos, felsál 208—321, leveshúsok ICO—288, gulyánhús 114—224, borjú comb 324—448, pöröltnek való 128—240, juh hátulja ICO—256, eleje 128—176, bárány hátulja 224—320, eleje 176—288, sertéskaraj 304—120, tarja, comb, lapocka 272—320, oldalas 240—288, szalonna 200—224, báj 220— 240, zsír 200-240, élő csirke 280—380, tyúk 320- 500, tisztított ruca, lúd 320—300, teatojás 8—11, főző 8—9, élő ponty 200—300, harcsa 560—640, jegelt ponty 160—240, harcsa 480—560, teljes tej 36-40, tejfel 200—240, teavaj 680—720, főző 480 —560, tehéntúró 120—144, fehérkenyér 56—68, félbarna 50—58, barna 40—46, bab 21—48, borsó, lencse 80—144, kevert zöldség 32—48, vöröshagyma 32—40, fejeskáposzta külföldi 36—48, kelkáposzta hazai 32—50, burgonya rózsa 22—28, ella 20—24, woltmann 12—18, paraj 30—60, narancs 80—144, alma 80—240, dióból 480—600, mák 192—224, paprika 320—640, olasz borsó hüvelyes 120—160, idei csirke 160—320. A nemzeti Misig telefonszámai: J. 300—65, T. 127—47, T. 127—48 színház, művész Tavaszi tárlat Írta: Pipics Zoltán úr. A Műcsarnok tavaszi tárlata mintegy háromszáz magyar művész részvételével létrejött imponáló, nagy kiállítás, amelyen a csoportokba szakadt magyar képzőművészet hosszú idő után ismét együttesen jelenik meg a nyilvánosság előtt. A magyar műpártoló közönség látva azokat a károkat, melyeket a gazdasági helyzet, a személyeskedés és csak igen kis részben az eltérő művészi elvek által előidézett szétforgácsolódás okozott művészi életünkben, szívből üdvözli művészegyesületeink ez egyelőre ad hoc egyesülését, amelyben az eljövendő művészbéke előjelét látja. A tavaszi tárlaton a csoportokon kívül álló művészek és Czencz János gyűjteményes kiállításán kívül még nyolcművészegyesület szerepel: a Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Szinyei-Merse Pál társaság, a Paál László-társaság, a Kéve, a Benczur-társaság, a Céhbeliek Társasága, a Szövetség és a Magyar Képzőművésznek Egyesülete. Hogy a szélsőmodorn irányokat képviselő KÚT helyszűke miatt kénytelen volt a kiállításon való részvételtől visszalépni s hogy a résztvevő nyolc egyesületen kívül még öt elismert művészcsoport van, melyek mind igényt tarthatnak a Műcsarnok egy-egy termére, viszont a Műcsarnoknak csak tizenkét felosztható terme van: bizonyítja, hogy a művészcsoportok mai kóros elszaporodásai egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a magyar képzőművészet a maga teljes egészében mutatkozzék be egy-egy reprezentatív tavaszi kiállítás keretében, legnagyobb kiállítási palotánkban. Utóvégre az Iparcsarnokban mégsem lehet művészeti kiállítást rendezni. A tavaszi tárlat — melynek nagy értékű anyagából is kiválik a gazdagabb szobrászati rész — magas színvonalával jóleső bizonyítéka áldatlan viszonyainkkal küzdő művészetünk életrevalóságának. A Képzőművészeti Társulat által most már rendszeresített, bőven illusztrált katalógus szintén a békebeli állapotokra való törekvést igazolja. • A legnagyobb taglétszámmal bíró Képzőművészek Egyesülete kiállítóinak műveit az L. II. és a X. számú teremben találjuk. Eseményszámba megy közöttük Karlovszky Bertalan kivételes emberábrázoló művészetére jellemző három portréja. A látható és kitapintható részek analitikus részletezéssel, tárgyilagossággal való visszaadása s az ezzel párosult legbensőbbekig ható lélekelemzés szintézise az, ami nála lebilincsel. Megalapozott, fölényes technikája klaszszikus ellenpéldája bizonyos divatos, megalapozatlanságukat a dffektált kapkodással leplező festőmodoroknak. Tury Gyula két női portréja is figyelmet érdemel. Az egyik egy életteljes, fiatal hölgy, a másik egy hajtottkorú agg nő minden jellemző, egyéni vonását felszínre hozza. Kukán Géza markáns, díszmagyaros férfiportréja mellett Márton Ferenc grafika. tudósát igazolja újból egy kis ceruzarajz-arcképe. Neogrády László szeretettel elgondolt, kedves „Édesanyám“ című művén kívül említést érdemelnek Bachó István, Kunwald Cézár, Szabó Dezső, Szokol Willibald, Endrey Sándor, Hosszú Márton és Nagy Vilmos portréi. A tájképek között lehet újszerűségével Csenky Dénes kollekciója. Czeánky, aki a magyar vegetáció, magyar talaj, magyar ég és azok összefüggéseinek egyik legnagyobb megértője, most kiállított képei után ítélve technikájában új utakra tért. Ez a technika széles, nagyvonalú impresszionisztikus látásban adja a természetet. Új tájszemlélete-ki forrásának most bemutatott első stádiumában — még nem ment a reflexióktól. Szinyeire és Rudnayra gondolunk, kik közül az elsőnek tündöklő szineit, az utóbbinak határozott konturhatását Csánky öntudatlanul is magában hordozza. Kíváncsian várjuk új megnyilatkozásának további fejlődését, Tury Gyula két monumentális balatonividéki tája közül különösen a „Reggeli hangulat” emelkedik ki az égnek a vizen visszavert fényreflexeivel és hangulatos előterével. Poll Hugó bravúros paszteltechnikája két napsütötte tájképén érvényesül. Ropnek Árpád lágy hangolású kertrészlete, Nagy Vilmos kellemes színharmóniájú biedermeyer jelenete, Bosznay István jellemzően bágyadt tónusú falurészletei, Garay Ákos finom pusztai miniatűrjei mellett Nádier Róbert, Juszlop Béla, Golmes Lajos, Eölvedy Gacai József czeczei Szüts Sándor, Sárdy Brutus, Pádly Aladár,__ Benczúr Béla, Szabó Dezső és Szöllőssy János nevét kell kiemelnünk a tájképfestők együtteséből, kikhez csatlakozik még Moldvai Krajzin János romantikus „Elhagyott tanya“-ja és Kárpáthy Jenő „Felkai völgy”-e. Ifj. Radnay Rezső újabb bemutatkozása fejlődést mutat. Kékeslila tónusai megkapóak. Az aktok közül Kukán Géza finomszínbeli elgondolása „Merengő“-jét, Kövér Gyula kompozícióját és Szánthó Mária álló aktját kell kiemelnünk. Vasa Ferenenc női aktja igen jó, portréja erőteljes, komoly tehetségre vall. A genreképek sorában Komáromi Kacz Endre nagyobb méretű, finom színhatású kompozíciója mellett kedves „Galambposta“-ja igen tetszetős, Nádler Róbert „Alszik!“, Mikdlovits Miklós vétel” című kompozíciója válik ki és Sárkány Gyula genre-jai. Lajos óriási triptichonja méreteivet igér, mint amennyit ad. Katón miniatűr viafestménye méltán keltesz. Az interieur-ök között Komáromi Endre, Vitéz Mátyás és Szentgyörgy Gyenes Lajos, a csendélet terén - utóbbi és főleg Remek Árpád szó ízléses kompozíciókkal._ A Szinyei Merse Pál Társaság a nagyteremben állit ki. Festészeti mi közül kiemelkednek Rippl-Rónai Jé kifinomult pasateltechnikája, az arc fejezőerejét hangsúlyozó kis portréi, tűk a „Fiatal nő bundában“ címü krősen sikerült alkotása. Mellette Sz Péter és Kandó László hoztak partiban igazi értéket. Szmrecsányi „Patakmeder” című tájképe, Glatzkár „A gyöngyfüzér“ címü parasztgetja, Zádor István Ízléses vörös „tr rieur“-je, Csók István aktja és Szőr István „Anyaság“ című műve a reprezetánsabbak. Jelentősebb a csoport szobrászainak fővonulása. Legtöbb a portré. Pásztor János a művészetét etikai emelkedettség „Szférák felé” című aktja mellett monumentális „Beethoven“ mellszobra jellemz Szentgyörgyi István és K. Stróbl Zsigmond portréin kívül Sidló Ferenc dramatikus férfias „Ember-citus”-a és mellette kontrasztként ható Lux Ele nőies, lágy kezelésű portréi és két kisplasztikai műve érdemel említést. A Paál László Társaságnak az V. teremben levő kiállítása a különben konzervatív keretek között mozgó tárlat legprogresszívebb része. Legmegkapóbb közöttük Feszty Máriának nagy, belső igazságú, önvallomásszerű „önarckép“-e, mely egyszersmind az egész kiállítás egyik legjobb portréja. Hogy e csoport különben mennyire nem egységes művészi elvek dolgában, bizonyítja az a körülmény is, hogy Csizik Gyula csipkeszerű, finom részletezésű tájainak társaságában ott találhatjuk Belányi Viktor, Jeges Ernő modernizmusait. Az árnyképhatásokat kereső, misztikusan színező Barta Ernőn kívül Vesztróczy Manó és Szigeti Jenő nevét kell még megemlítenünk. A Kéve (VT. terem) tagjait sem köti közös művészi világnézet egymáshoz. Bénkhardt Ágost józan természetszemlélete és technikai alapossága Rozgonyi László és Bánáti Sverák József szomszédságában különösen hat. Benkhardt Ágost e terem legnagyobb értéke. Szabadtéri kettős aktja a tiszta impresszionizmus klasszikus foglalata. Ki kell emelnünk még Szablya-Frischauf Ferenc „Női portré“-ját, Haranghy Jenő éles megfigyelésről tanúskodó állatképeiit, Friml Géza „Csendélet“-ét, Lohwag Ernesztin finom vízfestmény -portrét. Szobrászaik közül a fejlődött Erdei Dezső „Vízhordó fia“-ját, Reményi József és Kalmár Elza érmeit és kisplasztikáját illeti elismerés. A Benczúr Társaság (VII. terem) bár nem vonult fel teljes számban, mégis annyit nyújt, komoly művészi érték. Krusnyák Károly markáns, fény-árnyákos, figurális kompozíciói, Olgyay Fermint, Gy. Sándor József, Tolnai Ákos magyar tájai. Tormai Gyula keleti tárgyú genrejai mellett is kiválik két fiatal művész tehetsége, az impresszionista Udvary Pál meggyőzően igaz „Apám“ című portréja és „Itatás“ címü tájképe, valamint Áldor János László tárgyilagos természetszemlélete, amely aktján és „Faluvége“ címü tájképén is megnyilvánul. Knopp Imre leány árcképén kivül ereje még a kollekciónak Udvary Géza .Józsefet eladják“ címü bibliai tárgya kompozíciója. Czencz János gyűjteményes kiállítása (VIII. terem) több évi művészi munkásságát tárja fel a jónevű festőművésznek. Bár tárgyköre széles, amelyben a tájkép, portré, genre egyaránt szerepet kap, elemében mégis akkor van, amidőn a női test lágy bőrfelületét, párnás puhaságát adja vissza érzéki valószerűséggel, lágy vonalvezetéssel. A testszín mellett kedveli a sötét árnyalatú kéket és a karmint, melyet magyar és keleti népvisletű alakjai öltözetén gyakran alkalmaz. Kollekciójából kiemeljük a régi gázgyárról készült szürkés tónusú képeit, reprezentatív női arcképét, „Kisleányok“ című falusi genreját, aktjai közül a „Fatime“ és a „Keleti táncosnő“ címűt. Ebben a teremben van még Nemes György „Az első lépés“ című genreszobrocskája, mely egyike a tárlat legkedvesebb darabjainak. A Céhbeliek Társasága a IX. termiben állít ki. A pálmát itt feltétlenül marók Major Jenő rendkívül finom „Február vége“ című képe viszi el. Sziámi Lajos téli tája, Kövesdy Géza és Edvi Illés Aladár balatoni képei mellett Kató Kálmán és Déry Béla tájképeit említjük és Gábor Móric Hegedűs Gyulát ábrázoló sikerült portréját. A Szövetség Társaság (XI. terem) sikerült kiállításának keretében ez a konzervatív, de korszem elveket valló baráti művészegyüttes teljes számban felvonul. Kellemes feltűnést kelt Barkász Lajos fejlődésének új fázisát bemutató szereplése. Barkász a magyar természet hivatott tolnácsolója. Stilizált s mégis mélyen igaz természetszemlélet, nagyvonalú folt-,és képeiről, melyek régi, széles kejeivel szemben most bizonyos alsó hangulatváltozást muval“). Nedves, tompazöld ”*"4 fehérruhás alakjáig”) artisztikus konozza az égbolt fehére Moldován Béla „lenagyobb kompozíciója” mozgalmasságát az égre ok még csak növeli. Arcból kiemelkedik Kampis ad téri hatásokra, Györffy ■ Gyula, kik szigorú tárgyi -• fekszenek. Brüll Aladár arcjellegzetes miliővel, beállt, arc karakterének gyors meg, kiválik katonaportréja. Kéz- Jadár „Világosság” című allego, őalakja úgy hat, mint valamelysztikus freskó részlete. Monnas, dekoratív felfogása, szerkesztés ,zsieli kiémeltsége egy kiveszőben művészfajta törekvéseinek dokumen- Kampis János „Madonná“-ja, Edvi Ödön „A fekete legyező” című laánya, Rakssányi Dezső hangulatos monumentális interieur-jei és Boruthor apró, régies felfogású és techniportréi is említésre méltóak. Felsőt, Fülöp Elemér két tektonikus felépíti arcmása és két tiszta reliefstílust ató plakettje mutatja alkotójának mély törekvéseit. A XII. teremben a Képzőművészek gyesülete és a csoportokon kívül álló lövészek állítottak ki. Nagy értéket jeent itt Gál János jobb helyet érdemelt, komoly stúdiumokat mutató tónusos aktja. Feltűnnek még: Bardócz Árpád zamatos „Arcképtanulmány“-a, Lakos Alfréd „Könyvcsendélet‘’-e, S. Müller Ágosté, Borzássy Béla, Senyei József portréi, valamint Kacziány Ödön, Pörge Gergely, Szöllőssy János és Hessky Iván tájképei. Az építészeti rajzok között Lechner, Jenő, Lux Kálmán és Szende Andor terveit emeljük ki. A Képzőművésznők Egyesületének ez az első bemutatkozása, (XIII. terem). Legtöbbnek neve, mint régi kiállítóé, ismerős a tárlatlátogató közönség előtt. Dicséretükre legyen mondva, hogy első testületi felvonulásuk komoly törekvéseket árul el és mentes a dilettantizmustól, amire láthatólag nagy súlyt helyeztek. Komáromi Kacz Endréné könnyed akvareltechnikája kedves szalongenre-jain érvényesül. Dolányi Benczik Ida, csendéleteiben nagynevű atyja temiissettisztelő nyomdokain halad. „A szalnakalap árnyékában“ sikerült önarckép. Pataky Katalin önarcképe mellett Lucas Oranach-ra emlékeztető félaktja igen jó. Mészárosné Kisfaludy Mariska szélesen festett „Szigliget" című tájiképe mellett Rattscher Juliska félaktja, Páris Erzsi, báró Pongrácz Sarolta, özv. Feszty Árpádné tájai, Rainerné Istvánffy Gabriella Heyer Artúrra emlékeztető állatképei, Degen Árpádné ..Csendéletbe, Z. Iladzsy Olga portréi és Berdéné K. Friderika két képe a kiemelkedőbbek. Szobrászaik között a már ruttinirozottabb, férfias temperamentuma Somló Sárin („Az ember és a bűnök”), Vastagh Éva kedves falusi „Idyl“-jén kívül a még egészen fiatal Löte Éva „Női akt”-ját illeti elismerés, kinek korán bontakozó tehetsége, meglepő plasztikai érzéke sokat igér. A szoborcsarnok (IV. terem) körfolyosójának falán elhelyezett grafikai művek közt imponálnak Márton Ferenc monumentális syrafitto-kartonjai, Tichy Kálmán meseillusztrációi, Baransky E. László egyéni akvarelstílusa, L. Egyed Erna fantasztikus színes rajzai, Makoldy József egy kellemes tájképe és Balogh Margit ceruzarajz-portréja emelkedik ki még az érdekes és értékes anyagból. A grafikai művek közt különlem, megkap finomságával és ötletességével Pólya Iván is. Rendkívül értéke a kiállításnak a szobrászati rész, amely oly nagyméretű, hogy a hatalmas szobrászati terem úgyszólván kicsinek bizonyult befogadására. E zsúfoltságnak — amely sok monumentális műnek határozott kárára van — mentő körülménye, hogy a nagy anyag darabonként is igen magas színvonalat képvisel. Hat eredeti nagyságú hadiemlék sorakozik itt egymás mellé. Közülük kétségkívül Orbán Antaléban (Dunafövári hősi emlék) van a legtöbb drámaiság. Lányi Dezső esztergomi hősi emlékének a magyar címert védő, vicsorító oroszlánja a hazaszeretet fanatizmusának szimbóluma. Kalotai Ottó és Damkó József rohamra induló katonacsoportja, Gách István elesett bajtársát tartó, régi viseletű magyar harcosa mellett Cser Károly váci hadiemlékének kissé hideg felfogása szembetűnő. Érdekes a Blaha Lujza síremlék pályázat díjazott, megvásárolt és pályázott műveinek kiállítása, Felsőeőri Fülöp Elemér I. díjjal kitüntetett és kivitelezésre kiválasztott terve kétségkívül dominál a többi fölött. Elgondolása megkapó, megoldása artisztikus, Blaha Lujza köztudatban élő személyiségéhez méltó. Csakugyan ,így képzeljük el a magyar dal szépséges királynőjének örök álmát, kinek nyoszolyájára a dal géniuszai hintik virágaikat, lábánál agg kobzos játssza az ősi melódiákat. A kitüntetés méltán jutott osztályrészül Fülöp Elemérnek és reméljük, hogy a szép terv a főváros akaratából most már rövidesen kővé, márvánnyá fog válni. Vass Viktor allegorikus, zenélő nőalakja és Horvai János lírai hangulatú, genreszerű tiltakozó juhásza is igen figyelemreméltó megoldások. A nagyobb méretű alkotások között lebilincsel lírai áhítatával ifj. Vastagh György lourdes-i Madonnája, Zala György „Andrássy Gyula lovasszobra“- Péntek, 1927 április 1.