Nemzeti Ujság, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-24 / 216. szám

Szombat, 1927 szeptember 24. NEMZETI ÚJSÁG . (A francia és a magyar öngyilkossági sta­tisztika megdöbbentő arányai.) Nemrégiben jelent meg Franciaország 1926. évi statiszti­kája, amely többek­ között közli a több mint negyvenmilliós ország öngyilkossági statiszti­káját. Az elmúlt évben Franciaországban 125 ember követett el öngyilkosságot. Érdekre, hogy az öngyilkosok milyen arányban vá­lasztották a különböző halálnemekből. A 623 öngyilkosból 197 revolverrel végzett magával, öt vízbe ugrott, 37 levetett® magát, 50 gázmér­­geslést követett el önmagával szemben, 28 fel­akasztotta magát és a többi az öngyilkosság egyéb módjaival vágta el élete fonalát. Ezek közül a szerencsétlenek közül igen sokan sze­rethették a romantikát és bizonyosan szerel­mesek voltak, különben nem választották volna az élet utolsó küszöbéül az Eiffel-torony, a Notre Dame, az Arc de Triomph párkányát. Hatszázhuszonöten lettek öngyilkosok a fran­ciák negyvenmilliós országáról, míg nálunk, a nyolc milliós Magyarországon miben 2113 szerencsétlen vált meg önkezűleg az élettől. Elgondolni is borzalmas, hogy milyen szörnyű gyötrelmeket, micsoda kinokat jelent ez az egyanem­i szám. Ha Franciaországban ilyen arányban lettek volna öngyilkosok az emberek, akkor 12310 francia vált volna meg az élettől! Azonban az öngyilkossági epidémia minket, magyarokat rohant meg. Vác victisz Trianon (szomorú halottai ezek a kétezernégyszáznegy­­venkettek is! — (Emlékoszlopot állitanak az amerikai lé­giók Verdun­ben.) Az amerikai légionisták Virginia állambeli csoportjának egy küldött­sége mint Parisból jelentik — ma délben Doumergue köztársasági elnöknél tisztelgett s átnyújtotta neki Virginia állam kormányzójá­nak művészi kivitelű zászlaját. Egy másik küldöttség, amelyet Pershing tábornok veze­tett, Clemenceaut kerete fel, aki jelenleg Parisban van. A tábornok hatalmas virágcsok­rot, a légiók parancsnoka, Salvage pedig a legionisták kongresszusának üdvözlő iratát adta át a „tigrisnek“. Clervencean rövid be­szédben válaszolt az üdvözlésekre, hang­súlyozva Franciaország örök háláját az Egye­sült­ Államok iránt.­­ A küldöttség tagjai C­le­­m­enceau villájából jövet az utcán háromszo­ros hurrá­val éltették ,,a győzelem atyját“. C­lemenceau az erkélyről köszönte meg a lelkes tüntetést. Ugyancsak tegnap tartotta meg a légiók kongresszusa a záróülést is, amelyen elhatározták, hogy a verduni csatatéren hatal­mas wal­koszlopot állítanak­­ fel, hogy örök időkre -k­érdtese Amerikának a világhááborúban való részvétét­. A kongresszus­i emlékmű felállítására háromszázezer frankot szavazott m­eg. — (Influenza) és nátha ellen megvéd, torok­­gyulladást, lágesőhuzutot gyógyít az Anaeot­­pas­tilla állandó szopogatása. — (Ismét megindul a főváros étkeztetési ak­ciója.) Június 20-ától kezdődően, mint köztu­domású, a főváros étkeztetési akciója csak szű­kebb keretek között huszonöt konyhával működött, arra való tekintettel, hogy a nyári idő alatt kevesebben szorulnak erre a segít­ségre. A tanács legutóbbi ülésén ismét tár­gyalta az étkeztetési akció ügyét és elhatá­rozta, hogy október 3-ától kezdve ismét teljes kereteiben megindítja az akciót, illetleg üzembe helyezi mind a hatvan főzőhelyet. A jelentkezéshez szükséges tudnivalókat és az összes konyhák helyeit a főváros külön fal­ragaszokon hozza a közönség tudomására. Egyesületi és társadalmi hírek A Józsefvárosi Keresztény Kaszinó (VIII., Práter-utca 47. szám) október 2-án, vasárnap délután társas kirándulást rendez az Erzsébet­­Sósfürdőbe. A Magyar-Lengyel Egyesület csütörtökön társas összejövetelt rendezett­, amelyen Purebl Győző dr. egy. m. tanár társelnök a magyar­lengyel kérdés kereskedelmi és gazdasági vo­natkozásait ismertette. Az előadás után Kárpát Zoltán dr. saját szerzeményű dalait mutatta be, majd Szikra Lajos hegedűművész és Káldy Mária zongoraművész klasszikus darabokat ad­tak elő. Az est Brandenstein Albert báró za­­vaival ért véget. Az Erzsébet Képakadémia szeptember 23-én, vasárnap, a Gellért­ és a Sashegy környéké­nek megismertetésére tanulmányi kirándulást rendez. Találkozás reggel 9 órakor a Ferenc József-híd budai hídfőjénél. A kirándulást J­app Ferenc dr. műegyetemi tanársegéd vezeti. A Rádióamatőrök Országos Egyesülete szep­tember 24-én, szombaton, este 8 órakor a Bu­dai Vigadóban Achfiermere lord tiszteletére műsoros estélyt rendez, ünnepi beszédeit mond Halas György báró ny. táborszernagy, az egye­sület elnöke. T­alálkozó A kolozsvári állanti tanítónőképző 1888-ban végzett növendékei szeptember 11-én tartották 19 éves találkozójukat Budapesten a Szent Gellért-szállóban. Megjelentek Bácskor Mária, Huszné E­tető Rösz, Takácsrté Lassner Carola, Téglásáé Egyed Gizella, Újhelyivé, Landesberg Berta, Vásárhelyivé Székely Melinda és Pállné papp Cecil. A megjelentek ezúton kérik a többieket, hogy a jövő évi találkozó érdekében Takácsné Lassner Carolával közöljék címüket. (Újpest, Tavasz­ utca 17. szám.) EGYHÁZI ÉLET Felszentelték a balaton­füredi új templomot (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Bala­­tonfüred községnek új templomát pénte­ken szentelte fel Rott Nándor veszprémi megyéspüspök nagy és díszes közönség jelenlétében Krisztus Királyságának tisz­teletére. A felszentelési ünnepség reggel nyolc órakor kezdődött, amelyen a füredi és a környékbeli falvak lakossága is nagyszámban vett részt. A felszentelési szertartás befejezése után ünnepélyes nagymise volt, amelyet Rott Nándor püspök fényes papi segéd­lettel ponti­fikált. A szentmisén megjelen­tek Gyömörei­ György főispán, Bódy Zoltán alispán, a káptalan képviseletében Kránitz Kálmán felszentelt püspök, az esperesi kerületek kiküldöttei, Bánó De­zső v. igazgató, Bringet­ Aurél fürdőigaz­gató, Schmidt­­Ferenc dr. főorvos és so­kan mások. A mise alatt a balatonfüredi énekkar adott elő egyházi énekeket. Offer­­tóriuimikor a szólót Kiss Ferenc, a Nem­zeti Színház művésze énekelte, Úrfelmu­­t­atáskor pedig Robitsek Gyuláné, az Oper­ah­áz tagja szerepelt ősrégi egyházi énekekkel. A mise után Rott Nándor püspök a helybeli és vidéki küldöttségeket fogadta, kik ezt az alkalmat használták fel arra, hogy a főpásztort működésének tízéves fordulóján üdvözöljék. Egy órakor ebéd volt a Grand Hotel éttermében, amelyen a főispán a pápára, Rótt püspök pedig a kormányzóra mondott fels őszön főt. Schmidt Ferenc igazgató-főorvos Rott Nándor püspököt a katolikus hívek nevé­ben, Kránitz Kálmán pedig a veszprémi káptalan és a papság nevében üdvözölte a főpásztort. A most felszentelt templom építésének az eszméje még a forradalmi időkbe nyú­lik vissza. Mint már a Nemzeti Újság je­lentette, az új plébániát 1918 novemberé­ben szervezték és az egyházközség pászto­rául Luttor Ferenc dr. pápai káplánt hív­ták meg, aki mindjárt foglal­kozni kez­dett az új templom létesítésének gondola­tával is. A rákövetkező idők gazdasági helyzete miatt csak 1926 szeptemberében kezdődhetett meg az építkezés, amely Fábián Gáspár műépítész tervei alapján és Rády Sándor építőmester vezetésével nemrég fejeződött be. A templom felépí­tésére több filint kétmilliárdot vettek igénybe, melyhez 150 millió korona érték­ben a tetőszerkezetet a népjóléti minisz­térium ajándékozta. A hívek áldozatkész­sége és a több alkalommal rendezett kon­certekből b­efolyt jövedelmek, melyeken Kiss Ferenc te több ízben közreműködött, tették lehetővé, hogy az új templom aka­dálytalanul felépülhessen. Az átmeneti hiteleket a Magyar Általános Hitelbank nyújtotta, így a templomépítő bizottság sohasem jött zavarba a fizetéseknél és a templom építése soha egy percig sem szü­netelt. A Regnum Marianum egyházközség új templomának építkezését, mely a Dam­­­an­ich­ut­ea tengelyében a Városliget területén seré­nyen folyik, az utóbbi napokban megtekin­tette Scitovszky Béla belügyminiszter és Orsenigo Cesare címzetes érsek, a pápa kö­vete is. A Károly király emlékére épült zalaeger­szegi templomot, vasárnap, szeptember 25-én szentelik fel országos ünnepség keretében. A beszerelést Mikes János gróf megyéspüspök végzi. A királyi ha­lá­dot Károlyi József gróf fogja képviselni. A­­ VII. kerületi Szent Erzsébet római, kato­ni egyházközség Szegényház­ téri templomá­nak 36 méter mázsás nagyharangját szeptem­ber 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakor szenteli fel P. Zadravecz István püspök. Élelmiszerpiac A forgalom a piacokon és a vásárcsarnokok­ban élénk. A bab és a sárgadinnye ára emel­kedett. A káposztafélék, a paraj, a szőlő és a szilva ára csökkent. Marhahús, rostélyos, fel­sál 240—­140, leveshúsok 160—320, gulyáshús 128 —256, borjú comb 360—480, pörköltnek való 160 —260, juh hátulja 160—90, d­e­je 120-200, ser­tés karaj 320—420, tarja, comb, lapocka 280— 320, oldalas 240—280, szalonna 212—230, háj 240 —268, zsír 230—260, élő csirke 240—350, tyúk 330—480, tisztított ruca 240—260, lúd 260—320, teatojás 13—17, főző 12—14, élő ponty 240—340, harcsa 460—640, jegelt ponty 140­-280, harcsa 300—480, teljes tej 35—41, tejfel 176—200, teavaj 480—580, főző 400—500, tehéntúró 60—120, fehér kenyér 56—60, félbarna 48—52, barna 36—42, bab 28—64, borsó 72—160, lencse 60—140, kevert zöldség 16—24, vöröshagyma 22—26, fejes ká­poszta 10-20, kelkáposzta te—86, burgonya rózsa 14—16, ella 12—14, paradicsom 4—10 paraj 20—40 őszi barack 20—200 alma 20—100, dió 50—160 mák 140—200, paprika 280—600, feliga­­dinnye 16—50, görögdinnye 10—14, szőlő 40—150, szilva 20—56. i SZÍNHÁZ, művészet Natália vagy Egy hónap falun A Nemzeti Színház első bemutatója Ha Turffenyev egyetlen, színpadra al­kalmas darabját előbb adják elő nálunk, nem lett volna olyan meglepetés, szá­munkra Csehov és az az orosz dráma, amelyet az ő darabjai reprezentáltak. Ami Csehov­ban úgy elragadott, bennük­­ket, az alakok meglátásában nyilatkozó realizmus, a színpadi figuráknak az élet­tel való ,szoros kapcsolata, a színpadi alakok mögött záruló messze horizontok, az atmoszférának éppen a realitásokból, a vigasztalan valóból fakadó mély me­lankóliája mind megvannak már Tur­­genyevnél is éppen úgy, mint Csehovn­ál. Csak mintha itt még valami szelíd ro­mantika pasztellszínei fednék azt, ami Csehovnál már a sivár pesszimizmus leplezetlenségével jön ki, csak itt még finom humor az, ami Csehovnál már metsző irónia. A darab, amelynek egyre fokozódó drámai momentumai vannak, itt is vígjátéki befejezést kap, mint leg­többször Csehovnál, de itt megnyugszunk benne, m­íg Csehovnál a kontraszt erejé­vel hat ő olyan, mint valami nagy fel­kiáltójel, egy véres, gyógyít­hata­tlan seb a befejezetlen cselekmény végén. Turgenyev egy ör­egedő nő szerelmi fellobbanását viszi drámai krízishez ebben a darabjában. Natália, a­ki egy falusi udvarházban él, kevésbé költői hajlandóságú férje és az unalomig költői hajlandóságú imádója között, aki azon­ban kora asszonyának beképzelt, szeszé­lyes felsőbbrendűségével valami nagy­szerűre, regényesre és rendki­vilisre vá­gyik, beleszeret a csinos megjelenésű háziban stóba, akiiben mintha saját tüne­­dező ifjúsága mosolyogna vissza rá Ezen a ponton összeü­tközésbe kerül nevelt leá­nyával, egy bájos, tizenhét éves kis­leánnyal, aki szintén beleszeret a csinos házitanulóba. Itt határozottan megvan a drámai válság és a küzdelem s a cse­lekmény néhány teljes drámai feszült­ségű jelenetben csúcsosodik ki, Turge­­nyev lélek­rajza biztos és érdekes. Az a két jelenet, amelyben a szerelmes Natália kipuhatolja, hogy nevelt leánya te sze­relmes a házi tanítóba s lassan kin­t rájön, hogy a nevelő nem viszonozza ezeket az érzelmeket, tele van éles meglátással, mély pszichológiával és művészi finom­sággal. Egytől-egyig érdekes, finom és mély pszichológiával megrajzolt s az életben gyökerező a darab többi alakja is. Kü­lönösen a haszonleső orvos felszeg falusi bölcsességével, akinek negyedik felvonás­beli leánykérési jelenete a darab legsike­rültebb részei közé tartozik. Tagadhatat­lan természetesen, hogy Turgenyev nem igazi mestere a színpadnak. Van sok technikai botlása. Különösen a darab el­indítása nehézkes és vontatott. A forma legtöbbször inkább novellisztikus, mint színpadi. De mindezért kárpótol az, hogy a darabot mégis igazi író, az érzéseknek bensőséges költője s a jellemzésnek igazi művésze alkotta. Az előadás is ezt igyekezett hang­súlyozni s ezt tükröztette minden rész­letében híven Várádi Aranka művészi elmélyedésü, árnyalati finomságokig ki­dolgozott játéka, mely talán csak az ötö­dik felvonásban volt túlexponált. Uray Tivadar is meglehetősen eltalálta a házi­­tanító szerepében azt a természetes han­got és ki tudta sugározni azt, a túláradó derűt és életörömet, mely az egész házat egyszerre meghódította. Ághy Erzsinek kü­lsi­nősen a harmadik felvonásban né­hány meglepően természetes és ösztönös biztonságú hangja volt. Kevésbé sikerült Abonyinak a platói házibarát holdvilá­gos szenvelgésének ro egérzők él­­­éré­se, mert gyakran meglehetős egyhangúvá vált. Palágyinak volta­k kitűnő jelenetei, de különösen eleinte túl sok gesztust, használt és túlzottan aláhúzta dikciójá­­nak poin­tjeit. Vízvári Mariska diszkrét komikuma igen jól hatott, Mihály­fi játé­kából jól kicsengett a férj természetes, jóságos egyszerűsége. Halmy Margit finom, stílusos kabinet figurája az előadás értékei közé tartozott. Vágó Erzsébet üde és közvetlen volt kis szerepében és sokat mulatott a közönség Gabányi és Turányi tréfás figuráján. A színpadi ké­pek hangulatos hátteret adtak az egészé­ben összevágó, jó előadásnak. Kállay Miklós — A fecske fészek. Tiszteletreméltó, hogy a Király-színház a régi operett-tradíciókat őrzi , nem hajlandó kaput nyitni se a revünek, se a könnyű francia zenés bohózatnak. Már a ma­gyar operettszerzők érdekében is helyes az az álláspont, sajnos, librettisták és zeneszerzők nem viszonozzák Lázár igazgató em­e gyöngéd­ségét azzal, hogy dolgoznának neki. Félig kész darab­­ok fiákban hever, de úgy zeneileg, mint szövegileg teljesen készről nem tudunk, így aztán hiába a magyar program, a Király­­szính­áz is kénytelen Bécsből importálni dara­bot és ez a magyarázata annak, hogy „A fecs­­kefészek“ előadásra került, Budapesten­ Nincs ennek a darabnak más hibája, csak az, hogy túlságosan bécsi. Szentimentális, kedves, nem nagy igényű dolog, de mindvégig finom és derűs a szövege, néhány szép valcer és érzel­mes dal kíséretében. A fehér történet röviden mindössze annyi, hogy az ifjú herceget azt esküvője napján faképnél hagyja a menyasz­­szonya, mire a herceg, aki anyát, akar árva gyermekének, elveszi a főlakása lányát. A tör­ténet ugyan egy kicsit valószínűtlen, no de mindenesetre lehetséges, az árva kis­gyerek pedig olyan meghatóan követel anyát magá­nak, hogy mi is helyeseljük a megoldást. Ár­tatlan bonyodalmak, vidám és érzelmes jelene­tek sora után aztán harmadszor is lehull a függöny és az embernek az az érzése marad, hogy kedves, kellemes estét szerzett magának. Ez pedig mindenesetre nagy dolog ebben a kellemetlen világban. A Király-színház pompás szereposztással se­gíti sikerre a darabot. Kosáry Emma szép­ségének és énekművészetének teljességében tö­kéletes alakítást nyújt. A második női szerep Körösi Angélának jutott,, aki nagyon kedves és tehetséges. Bársony Rózsi egy remek tánc­­számmal, a kis Gajáry Klári pedig a gyerek­­szerepben fölényes és biztos alakítással járul a sikerhez. A férfiak közül Solthy György be­mutatkozása jelentős. Pompás beszédű, jó hangú, elegáns megjelenésű, természetes moz­gású fiatal­ember, nyugodt, kellemes, rokon­szenves. Ideális bonviván. Rátkay Márton régi humora még mindig friss, ez a reme­k se­m­ ész megint klasszikus operettfigurát teremtett, a bécsi frakkeresből, Latabár és Bánóéta kitű­nőek. A­­színes és mozgalmas színpad, a festői finálék Tihanyi Vilmos rendezői fitterné, a ze­nekart a kitűnő Nagypál Béla vezényli. Ko­sáras Em­my és Körösi Angéla művészien szép kézifestésű bidermai­ruháit frodzsics Kamilló festő- és iparművész tervezte és festette. (e. b.) — Műsorváltozás az Operában. Az Ope­raházban a szombat ewscére hirdetett Bánk bán a­­címszereplő Pilinszky Zsigmond betegsége folytán elmarad és helyette a „Farsangi lakodalom“ lesz az évadnyitó előadás a következő szereposztásban: Nemzetes­­ asszony—Sebők Sári, Zsuzsika- Tihanyi Vilma, grófnő—Bazilidesz Mária, Domokosné—Falay Mahtid, Stanci—Ha­lász Gitta, Bükiné—Bársony Dóra, nem­zet­es úr—Szemere Árpád, Kálmán diák— Laurisin Lajos, Zoltán gárdatiszt— Szende Ferenc. Domokost Ponány Ferenc fogja énekelni ezúttal először, úgyszin­tén először énekli az egyik kisasszony sze­repét Szabó Lujza. — Őszi tárlat. Az Országos Magyar Képző­művészeti Társulat a Műcsarnok termeiben! magyar képzőművészek alkotásaiból 1927 ok­tóber 27-től november 27-ig őszi ki­állítást­ rendez. Erre a kiállításra bárki béküldhet művészi alkotásokat, ha azok az illetékes bírálóbizottság által előírt művészi feltételek­nek megfelelnek. Az Országos Képzőművészeti Tanácsban képviselettel bíró művésztestületek tagjai személyemként legfeljebb öt művet, ott ezen csoportokon kívül állók legfeljebb két művet küldhetnek be. A kiállításra beküldött műveket a Képzőművészeti Társulatnak törzs­ei társtagjaiból választott királ­ybizottsága bírálja el. A kiállításra szánt műveket a Mű­csarnok csakis a következő határnapokon át délelőtt 9 órától 2-ig, október 3-án, hétfőn, ki­zárólag azon művek, amelyeknek alkotói nem tagjai az Országos Képzőművészeti Tanácsban képviselt művésztestületeknek. Október 4-én, kedden, kizárólag azon művek, amelyeknek 9 Nem frázisokon, de az alkotó munka segítségével építi fel a rombadő!­ ország Alakítsa meg községeiért haladéktalanul a temetkezési és gyermeksegélyezési csoportot! Felvilágosítással szívesen szolgál a­ Központ Snitfivállo­nt s.­T. Biztosítási Osztáivá mint a Gazdák Biztosító Szövetkezete Országos Főképviselet* Budapest, IX., Üllői­ út 1 , félemelet Temetkezési, kiházasítási, tanulmányi és önállósítási biztosítás

Next