Nemzeti Ujság, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-24 / 216. szám
Szombat, 1927 szeptember 24. NEMZETI ÚJSÁG . (A francia és a magyar öngyilkossági statisztika megdöbbentő arányai.) Nemrégiben jelent meg Franciaország 1926. évi statisztikája, amely többek között közli a több mint negyvenmilliós ország öngyilkossági statisztikáját. Az elmúlt évben Franciaországban 125 ember követett el öngyilkosságot. Érdekre, hogy az öngyilkosok milyen arányban választották a különböző halálnemekből. A 623 öngyilkosból 197 revolverrel végzett magával, öt vízbe ugrott, 37 levetett® magát, 50 gázmérgeslést követett el önmagával szemben, 28 felakasztotta magát és a többi az öngyilkosság egyéb módjaival vágta el élete fonalát. Ezek közül a szerencsétlenek közül igen sokan szerethették a romantikát és bizonyosan szerelmesek voltak, különben nem választották volna az élet utolsó küszöbéül az Eiffel-torony, a Notre Dame, az Arc de Triomph párkányát. Hatszázhuszonöten lettek öngyilkosok a franciák negyvenmilliós országáról, míg nálunk, a nyolc milliós Magyarországon miben 2113 szerencsétlen vált meg önkezűleg az élettől. Elgondolni is borzalmas, hogy milyen szörnyű gyötrelmeket, micsoda kinokat jelent ez az egyanemi szám. Ha Franciaországban ilyen arányban lettek volna öngyilkosok az emberek, akkor 12310 francia vált volna meg az élettől! Azonban az öngyilkossági epidémia minket, magyarokat rohant meg. Vác victisz Trianon (szomorú halottai ezek a kétezernégyszáznegyvenkettek is! — (Emlékoszlopot állitanak az amerikai légiók Verdunben.) Az amerikai légionisták Virginia állambeli csoportjának egy küldöttsége mint Parisból jelentik — ma délben Doumergue köztársasági elnöknél tisztelgett s átnyújtotta neki Virginia állam kormányzójának művészi kivitelű zászlaját. Egy másik küldöttség, amelyet Pershing tábornok vezetett, Clemenceaut kerete fel, aki jelenleg Parisban van. A tábornok hatalmas virágcsokrot, a légiók parancsnoka, Salvage pedig a legionisták kongresszusának üdvözlő iratát adta át a „tigrisnek“. Clervencean rövid beszédben válaszolt az üdvözlésekre, hangsúlyozva Franciaország örök háláját az Egyesült Államok iránt. A küldöttség tagjai Clemenceau villájából jövet az utcán háromszoros hurrával éltették ,,a győzelem atyját“. Clemenceau az erkélyről köszönte meg a lelkes tüntetést. Ugyancsak tegnap tartotta meg a légiók kongresszusa a záróülést is, amelyen elhatározták, hogy a verduni csatatéren hatalmas walkoszlopot állítanak fel, hogy örök időkre -kérdtese Amerikának a világhááborúban való részvétét. A kongresszusi emlékmű felállítására háromszázezer frankot szavazott meg. — (Influenza) és nátha ellen megvéd, torokgyulladást, lágesőhuzutot gyógyít az Anaeotpastilla állandó szopogatása. — (Ismét megindul a főváros étkeztetési akciója.) Június 20-ától kezdődően, mint köztudomású, a főváros étkeztetési akciója csak szűkebb keretek között huszonöt konyhával működött, arra való tekintettel, hogy a nyári idő alatt kevesebben szorulnak erre a segítségre. A tanács legutóbbi ülésén ismét tárgyalta az étkeztetési akció ügyét és elhatározta, hogy október 3-ától kezdve ismét teljes kereteiben megindítja az akciót, illetleg üzembe helyezi mind a hatvan főzőhelyet. A jelentkezéshez szükséges tudnivalókat és az összes konyhák helyeit a főváros külön falragaszokon hozza a közönség tudomására. Egyesületi és társadalmi hírek A Józsefvárosi Keresztény Kaszinó (VIII., Práter-utca 47. szám) október 2-án, vasárnap délután társas kirándulást rendez az ErzsébetSósfürdőbe. A Magyar-Lengyel Egyesület csütörtökön társas összejövetelt rendezett, amelyen Purebl Győző dr. egy. m. tanár társelnök a magyarlengyel kérdés kereskedelmi és gazdasági vonatkozásait ismertette. Az előadás után Kárpát Zoltán dr. saját szerzeményű dalait mutatta be, majd Szikra Lajos hegedűművész és Káldy Mária zongoraművész klasszikus darabokat adtak elő. Az est Brandenstein Albert báró zavaival ért véget. Az Erzsébet Képakadémia szeptember 23-én, vasárnap, a Gellért és a Sashegy környékének megismertetésére tanulmányi kirándulást rendez. Találkozás reggel 9 órakor a Ferenc József-híd budai hídfőjénél. A kirándulást Japp Ferenc dr. műegyetemi tanársegéd vezeti. A Rádióamatőrök Országos Egyesülete szeptember 24-én, szombaton, este 8 órakor a Budai Vigadóban Achfiermere lord tiszteletére műsoros estélyt rendez, ünnepi beszédeit mond Halas György báró ny. táborszernagy, az egyesület elnöke. Találkozó A kolozsvári állanti tanítónőképző 1888-ban végzett növendékei szeptember 11-én tartották 19 éves találkozójukat Budapesten a Szent Gellért-szállóban. Megjelentek Bácskor Mária, Huszné Etető Rösz, Takácsrté Lassner Carola, Téglásáé Egyed Gizella, Újhelyivé, Landesberg Berta, Vásárhelyivé Székely Melinda és Pállné papp Cecil. A megjelentek ezúton kérik a többieket, hogy a jövő évi találkozó érdekében Takácsné Lassner Carolával közöljék címüket. (Újpest, Tavasz utca 17. szám.) EGYHÁZI ÉLET Felszentelték a balatonfüredi új templomot (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Balatonfüred községnek új templomát pénteken szentelte fel Rott Nándor veszprémi megyéspüspök nagy és díszes közönség jelenlétében Krisztus Királyságának tiszteletére. A felszentelési ünnepség reggel nyolc órakor kezdődött, amelyen a füredi és a környékbeli falvak lakossága is nagyszámban vett részt. A felszentelési szertartás befejezése után ünnepélyes nagymise volt, amelyet Rott Nándor püspök fényes papi segédlettel pontifikált. A szentmisén megjelentek Gyömörei György főispán, Bódy Zoltán alispán, a káptalan képviseletében Kránitz Kálmán felszentelt püspök, az esperesi kerületek kiküldöttei, Bánó Dezső v. igazgató, Bringet Aurél fürdőigazgató, SchmidtFerenc dr. főorvos és sokan mások. A mise alatt a balatonfüredi énekkar adott elő egyházi énekeket. Offertóriuimikor a szólót Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház művésze énekelte, Úrfelmutatáskor pedig Robitsek Gyuláné, az Operaház tagja szerepelt ősrégi egyházi énekekkel. A mise után Rott Nándor püspök a helybeli és vidéki küldöttségeket fogadta, kik ezt az alkalmat használták fel arra, hogy a főpásztort működésének tízéves fordulóján üdvözöljék. Egy órakor ebéd volt a Grand Hotel éttermében, amelyen a főispán a pápára, Rótt püspök pedig a kormányzóra mondott fels őszön főt. Schmidt Ferenc igazgató-főorvos Rott Nándor püspököt a katolikus hívek nevében, Kránitz Kálmán pedig a veszprémi káptalan és a papság nevében üdvözölte a főpásztort. A most felszentelt templom építésének az eszméje még a forradalmi időkbe nyúlik vissza. Mint már a Nemzeti Újság jelentette, az új plébániát 1918 novemberében szervezték és az egyházközség pásztorául Luttor Ferenc dr. pápai káplánt hívták meg, aki mindjárt foglalkozni kezdett az új templom létesítésének gondolatával is. A rákövetkező idők gazdasági helyzete miatt csak 1926 szeptemberében kezdődhetett meg az építkezés, amely Fábián Gáspár műépítész tervei alapján és Rády Sándor építőmester vezetésével nemrég fejeződött be. A templom felépítésére több filint kétmilliárdot vettek igénybe, melyhez 150 millió korona értékben a tetőszerkezetet a népjóléti minisztérium ajándékozta. A hívek áldozatkészsége és a több alkalommal rendezett koncertekből befolyt jövedelmek, melyeken Kiss Ferenc te több ízben közreműködött, tették lehetővé, hogy az új templom akadálytalanul felépülhessen. Az átmeneti hiteleket a Magyar Általános Hitelbank nyújtotta, így a templomépítő bizottság sohasem jött zavarba a fizetéseknél és a templom építése soha egy percig sem szünetelt. A Regnum Marianum egyházközség új templomának építkezését, mely a Damanichutea tengelyében a Városliget területén serényen folyik, az utóbbi napokban megtekintette Scitovszky Béla belügyminiszter és Orsenigo Cesare címzetes érsek, a pápa követe is. A Károly király emlékére épült zalaegerszegi templomot, vasárnap, szeptember 25-én szentelik fel országos ünnepség keretében. A beszerelést Mikes János gróf megyéspüspök végzi. A királyi haládot Károlyi József gróf fogja képviselni. A VII. kerületi Szent Erzsébet római, katoni egyházközség Szegényház téri templomának 36 méter mázsás nagyharangját szeptember 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakor szenteli fel P. Zadravecz István püspök. Élelmiszerpiac A forgalom a piacokon és a vásárcsarnokokban élénk. A bab és a sárgadinnye ára emelkedett. A káposztafélék, a paraj, a szőlő és a szilva ára csökkent. Marhahús, rostélyos, felsál 240—140, leveshúsok 160—320, gulyáshús 128 —256, borjú comb 360—480, pörköltnek való 160 —260, juh hátulja 160—90, deje 120-200, sertés karaj 320—420, tarja, comb, lapocka 280— 320, oldalas 240—280, szalonna 212—230, háj 240 —268, zsír 230—260, élő csirke 240—350, tyúk 330—480, tisztított ruca 240—260, lúd 260—320, teatojás 13—17, főző 12—14, élő ponty 240—340, harcsa 460—640, jegelt ponty 140-280, harcsa 300—480, teljes tej 35—41, tejfel 176—200, teavaj 480—580, főző 400—500, tehéntúró 60—120, fehér kenyér 56—60, félbarna 48—52, barna 36—42, bab 28—64, borsó 72—160, lencse 60—140, kevert zöldség 16—24, vöröshagyma 22—26, fejes káposzta 10-20, kelkáposzta te—86, burgonya rózsa 14—16, ella 12—14, paradicsom 4—10 paraj 20—40 őszi barack 20—200 alma 20—100, dió 50—160 mák 140—200, paprika 280—600, feligadinnye 16—50, görögdinnye 10—14, szőlő 40—150, szilva 20—56. i SZÍNHÁZ, művészet Natália vagy Egy hónap falun A Nemzeti Színház első bemutatója Ha Turffenyev egyetlen, színpadra alkalmas darabját előbb adják elő nálunk, nem lett volna olyan meglepetés, számunkra Csehov és az az orosz dráma, amelyet az ő darabjai reprezentáltak. Ami Csehovban úgy elragadott, bennükket, az alakok meglátásában nyilatkozó realizmus, a színpadi figuráknak az élettel való ,szoros kapcsolata, a színpadi alakok mögött záruló messze horizontok, az atmoszférának éppen a realitásokból, a vigasztalan valóból fakadó mély melankóliája mind megvannak már Turgenyevnél is éppen úgy, mint Csehovnál. Csak mintha itt még valami szelíd romantika pasztellszínei fednék azt, ami Csehovnál már a sivár pesszimizmus leplezetlenségével jön ki, csak itt még finom humor az, ami Csehovnál már metsző irónia. A darab, amelynek egyre fokozódó drámai momentumai vannak, itt is vígjátéki befejezést kap, mint legtöbbször Csehovnál, de itt megnyugszunk benne, míg Csehovnál a kontraszt erejével hat ő olyan, mint valami nagy felkiáltójel, egy véres, gyógyíthatatlan seb a befejezetlen cselekmény végén. Turgenyev egy öregedő nő szerelmi fellobbanását viszi drámai krízishez ebben a darabjában. Natália, aki egy falusi udvarházban él, kevésbé költői hajlandóságú férje és az unalomig költői hajlandóságú imádója között, aki azonban kora asszonyának beképzelt, szeszélyes felsőbbrendűségével valami nagyszerűre, regényesre és rendkivilisre vágyik, beleszeret a csinos megjelenésű háziban stóba, akiiben mintha saját tünedező ifjúsága mosolyogna vissza rá Ezen a ponton összeütközésbe kerül nevelt leányával, egy bájos, tizenhét éves kisleánnyal, aki szintén beleszeret a csinos házitanulóba. Itt határozottan megvan a drámai válság és a küzdelem s a cselekmény néhány teljes drámai feszültségű jelenetben csúcsosodik ki, Turgenyev lélekrajza biztos és érdekes. Az a két jelenet, amelyben a szerelmes Natália kipuhatolja, hogy nevelt leánya te szerelmes a házi tanítóba s lassan kint rájön, hogy a nevelő nem viszonozza ezeket az érzelmeket, tele van éles meglátással, mély pszichológiával és művészi finomsággal. Egytől-egyig érdekes, finom és mély pszichológiával megrajzolt s az életben gyökerező a darab többi alakja is. Különösen a haszonleső orvos felszeg falusi bölcsességével, akinek negyedik felvonásbeli leánykérési jelenete a darab legsikerültebb részei közé tartozik. Tagadhatatlan természetesen, hogy Turgenyev nem igazi mestere a színpadnak. Van sok technikai botlása. Különösen a darab elindítása nehézkes és vontatott. A forma legtöbbször inkább novellisztikus, mint színpadi. De mindezért kárpótol az, hogy a darabot mégis igazi író, az érzéseknek bensőséges költője s a jellemzésnek igazi művésze alkotta. Az előadás is ezt igyekezett hangsúlyozni s ezt tükröztette minden részletében híven Várádi Aranka művészi elmélyedésü, árnyalati finomságokig kidolgozott játéka, mely talán csak az ötödik felvonásban volt túlexponált. Uray Tivadar is meglehetősen eltalálta a házitanító szerepében azt a természetes hangot és ki tudta sugározni azt, a túláradó derűt és életörömet, mely az egész házat egyszerre meghódította. Ághy Erzsinek külsinősen a harmadik felvonásban néhány meglepően természetes és ösztönös biztonságú hangja volt. Kevésbé sikerült Abonyinak a platói házibarát holdvilágos szenvelgésének ro egérzők élérése, mert gyakran meglehetős egyhangúvá vált. Palágyinak voltak kitűnő jelenetei, de különösen eleinte túl sok gesztust, használt és túlzottan aláhúzta dikciójának pointjeit. Vízvári Mariska diszkrét komikuma igen jól hatott, Mihályfi játékából jól kicsengett a férj természetes, jóságos egyszerűsége. Halmy Margit finom, stílusos kabinet figurája az előadás értékei közé tartozott. Vágó Erzsébet üde és közvetlen volt kis szerepében és sokat mulatott a közönség Gabányi és Turányi tréfás figuráján. A színpadi képek hangulatos hátteret adtak az egészében összevágó, jó előadásnak. Kállay Miklós — A fecske fészek. Tiszteletreméltó, hogy a Király-színház a régi operett-tradíciókat őrzi , nem hajlandó kaput nyitni se a revünek, se a könnyű francia zenés bohózatnak. Már a magyar operettszerzők érdekében is helyes az az álláspont, sajnos, librettisták és zeneszerzők nem viszonozzák Lázár igazgató eme gyöngédségét azzal, hogy dolgoznának neki. Félig kész darabok fiákban hever, de úgy zeneileg, mint szövegileg teljesen készről nem tudunk, így aztán hiába a magyar program, a Királyszínház is kénytelen Bécsből importálni darabot és ez a magyarázata annak, hogy „A fecskefészek“ előadásra került, Budapesten Nincs ennek a darabnak más hibája, csak az, hogy túlságosan bécsi. Szentimentális, kedves, nem nagy igényű dolog, de mindvégig finom és derűs a szövege, néhány szép valcer és érzelmes dal kíséretében. A fehér történet röviden mindössze annyi, hogy az ifjú herceget azt esküvője napján faképnél hagyja a menyaszszonya, mire a herceg, aki anyát, akar árva gyermekének, elveszi a főlakása lányát. A történet ugyan egy kicsit valószínűtlen, no de mindenesetre lehetséges, az árva kisgyerek pedig olyan meghatóan követel anyát magának, hogy mi is helyeseljük a megoldást. Ártatlan bonyodalmak, vidám és érzelmes jelenetek sora után aztán harmadszor is lehull a függöny és az embernek az az érzése marad, hogy kedves, kellemes estét szerzett magának. Ez pedig mindenesetre nagy dolog ebben a kellemetlen világban. A Király-színház pompás szereposztással segíti sikerre a darabot. Kosáry Emma szépségének és énekművészetének teljességében tökéletes alakítást nyújt. A második női szerep Körösi Angélának jutott,, aki nagyon kedves és tehetséges. Bársony Rózsi egy remek táncszámmal, a kis Gajáry Klári pedig a gyerekszerepben fölényes és biztos alakítással járul a sikerhez. A férfiak közül Solthy György bemutatkozása jelentős. Pompás beszédű, jó hangú, elegáns megjelenésű, természetes mozgású fiatalember, nyugodt, kellemes, rokonszenves. Ideális bonviván. Rátkay Márton régi humora még mindig friss, ez a remek sem ész megint klasszikus operettfigurát teremtett, a bécsi frakkeresből, Latabár és Bánóéta kitűnőek. Aszínes és mozgalmas színpad, a festői finálék Tihanyi Vilmos rendezői fitterné, a zenekart a kitűnő Nagypál Béla vezényli. Kosáras Emmy és Körösi Angéla művészien szép kézifestésű bidermairuháit frodzsics Kamilló festő- és iparművész tervezte és festette. (e. b.) — Műsorváltozás az Operában. Az Operaházban a szombat ewscére hirdetett Bánk bán acímszereplő Pilinszky Zsigmond betegsége folytán elmarad és helyette a „Farsangi lakodalom“ lesz az évadnyitó előadás a következő szereposztásban: Nemzetes asszony—Sebők Sári, Zsuzsika- Tihanyi Vilma, grófnő—Bazilidesz Mária, Domokosné—Falay Mahtid, Stanci—Halász Gitta, Bükiné—Bársony Dóra, nemzetes úr—Szemere Árpád, Kálmán diák— Laurisin Lajos, Zoltán gárdatiszt— Szende Ferenc. Domokost Ponány Ferenc fogja énekelni ezúttal először, úgyszintén először énekli az egyik kisasszony szerepét Szabó Lujza. — Őszi tárlat. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a Műcsarnok termeiben! magyar képzőművészek alkotásaiból 1927 október 27-től november 27-ig őszi kiállítást rendez. Erre a kiállításra bárki béküldhet művészi alkotásokat, ha azok az illetékes bírálóbizottság által előírt művészi feltételeknek megfelelnek. Az Országos Képzőművészeti Tanácsban képviselettel bíró művésztestületek tagjai személyemként legfeljebb öt művet, ott ezen csoportokon kívül állók legfeljebb két művet küldhetnek be. A kiállításra beküldött műveket a Képzőművészeti Társulatnak törzsei társtagjaiból választott királybizottsága bírálja el. A kiállításra szánt műveket a Műcsarnok csakis a következő határnapokon át délelőtt 9 órától 2-ig, október 3-án, hétfőn, kizárólag azon művek, amelyeknek alkotói nem tagjai az Országos Képzőművészeti Tanácsban képviselt művésztestületeknek. Október 4-én, kedden, kizárólag azon művek, amelyeknek 9 Nem frázisokon, de az alkotó munka segítségével építi fel a rombadő! ország Alakítsa meg községeiért haladéktalanul a temetkezési és gyermeksegélyezési csoportot! Felvilágosítással szívesen szolgál a Központ Snitfivállont s.T. Biztosítási Osztáivá mint a Gazdák Biztosító Szövetkezete Országos Főképviselet* Budapest, IX., Üllői út 1 , félemelet Temetkezési, kiházasítási, tanulmányi és önállósítási biztosítás