Nemzeti Ujság, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-07 / 227. szám

Péntek, 1927 október 7. NEMZETI ÚJSÁG HÍREK Székelyek Párisban Nem tegnap kezdtünk mi, magyarok. Párosba járni. A magyar művelődéstör­ténet öreg kútfői, családi levelek, szám­adások, krónikák feljegyezték, hogy már a XII. században magyar diákok is ültek a párisi főiskola tantermeinek padlóján (akkor a hallgatók még a földön ültek) s egy Bethlen gróf, szegény, ott se halt meg a Szajna partján. Nyolc-kilencszáz esztendő óta járjuk Parist és nem is kell szégyenkeznünk a párisi magyarok leg­többje miatt. Néhány jó magyar ember valódi póknéivá is lett, még ha törve be­szélte is a francia nyelvet, mint teszem, Munkácsy, aki holta napjáig nem tudott egy valamire való francia mondatot meg­fogalmazni. Bezzeg tudott például Justh Zsig­mond, aki Budapesten is párisi életet élt, sőt Pulién, a kis felvidéki falvacs­­kójában is, ahol műkedvelő parasztokkal Sophokles-dr­ámákat adatott elő. A múlt század vége felé egy kicsit­ meg­csappant a párisi invázió. Azaz, hogy ak­kor is sokan jártak ott közülünk, de azok nem volta­k magyarok, csak budapestiek. Azokra gondolok, akik a francia irodalmi dekadenciát átplántálták hozzánk s akik megcsinálták a budapesti dekadenciát. Abban az időben nagy fiú és irodalmi vezér volt mindenki, aki akár csak egy­két hetet töltött a párisi kávéházakban. De erről jobb nem beszélni. Talán még Ady Endre is jobban tette volna, h­a nem adja át­ magát olyan önfeledten a párisi benyomásoknak. De mindegy. Mert arról van szó, hogy nyolcszáz esztendő óta mindig találhattak Párisban egy kis ma­gyar kolóniát, legalább is négy-öt bús magyar főt, összehajolva és a Tisza vagy a Maros, vagy a csiki havasok után sóhajtozva. Egy időben minden magyar festőm­­növendék töltött ott ha nem is pár esz­tendőt, de néhány hónapot bizonyosan. Ds meg kell adni, sok dicsőséget szerez­tek­ ott nekünk. Gondoljunk Csak­ Paál Lászlóra, aki, azt hiszem, Munkácsynál is nagyobb talentum volt. Érdemes elol­vasni Rippl-Rónai József emlékiratait, az embernek ellágyul a szíve, hogy mi­lyen tiszteletben volt ott része művészi és irodalmi körökben a magyar névnek. Engem mindig meghat, ,ha arra gondo­lok, hogy a mi kis Erdélyünk és Pár­is milyen szépen megtalálták egymást. Eszembe jut Nagy István, a festő, aki egyenesen a csíki hegyekből ment ki Pa­k­sba egy kis kézitáskával, amelyben az édesanyja pogácsáit vitte. Akár csak a népmesékben. Székelyek Párisban! Min­dig az az érzésem, hogy a mi székely né­pünk nekünk olyan, mint Párisnak a gaecognei legény, s a lángoló fantáziájú, kissé egzotikus, furfangos és sokszor zse­niális székely valahogy rokona a délfran­­ciának. Nos, ez is, az is mindenhez ért, amihez akar. Kitűnő festő s meghódítja a párisi szalonokat, még ha, mint Nagy István, egy kukkot sem tud franciául. Pompás, víg legény, szellemes, ügyes, teleszívó, kissé szentimentális, de számí­tani is tud és van benne lelki fürgeség és testi egészség, hogy megéljen a jég hátán is. Székelyek Párisban! Fogadok, hogy nem volt székely ember, aki Párisban jár­tában valamin csodálkozott volna. Még a legpárisiasabb párisiasságokon sem. Sőt azt is egy-kettőre eltanulta. A székely tudja, hogy amit az egyik ember tud, azt a másik is meg tudja tanulni. Nincs ab­ban semmi ördöngösség. Itt van például a francia bohózat. No, arra aztán csak­ugyan párisinak kell születni, hogy az ember fel ne süljön vele! Nem igaz. A székely is megcsinálja. Például, ha azt a székelyt Orbók Attilának hívják. Orbók Attila bizonyára nem abban látta irodalmi ambícióinak beteljesedé­sét, hogy olyan vígjátékot írjon, amely egy párisi színház élvezni és szórakozni akaró nyárspolgár közönségét három órán keresztül nevettesse és mulattassa és félhavitt, és extázisba ejtse. Nem. Én tudom, hogy Obók Attila szentnek és magasztosnak érzi a maga mesterségét és áhítattal gondol azokra a nagy, komoly­, magyar írásokra, amelyekbe beleönti majd az ő székely­ lelkét. De Orbók Attila sokat járt Périsba és sok százas és öt­százas sorozatot látott a színházakban. Nos, ha­ csak ez kell a franciáknak, hát ő megmutatja, hogy ehhez a székely is ért. És megmutatta. Jie a párisiak most egy székelynek tap­ solnak esténkint, aki megmutatta, hogy... De mi, magyarok, ezen nem is csodál­kozunk. Surányi Miklós időjárás és vérállás A Meteorológiai Intézet jelenti. A nyu­gati maximum lassan kint ki­terjeszkedik Középeurópára is. Magasságát fentartja az erős éjjeli lehűlés. Kilátás van tartó­­sabb anticiklonáris időjárási helyzetre. Hazánkban változóan felhős és főleg éj­jel igen hűvös az idő. Sekély esőt jelen­tettek nyugati részekről. Időprognózis: Túlnyomóan száraz és főleg éjjel hűvös rdp. A fö­ldmivelésügyi minisztérium víz­rajzi osztálya jelenti. A Duna Gombosig apad, féjebb árad, Mohács és Újvidék kö­zött magas, máshol közepes vizát lesti. Mai vízállások: Passau 329, Stein 364, Ko­márom 372, Budapest 346, Baja 388, Mo­hács 432. — A Tisza Szolnokig apad, le­­jebb árad, alacsony vízállású. Halálozás Egyházaskemerlyi Berzsenyi­ János ifj. ki­rályi közjegyző folyó hó 3-án 51 éves koráb­an, váratlanul elhunyt. Berzsenyi János közjegyző Berzsenyi Dániel leszármazottja volt, ő maga is szeretettel foglalkozott az irodalommal s számos hangulatos vers© jelent meg.­Temetése 8 hó 4-én délután volt Lengyeltótin.­­ (A spanyol királyi pár meglátogatja Marokkót.) Madridi távirat jelenti, hogy Alfonz király és Ena királyné Cornejo tengernagy kíséretében különvonaton Al­­geziraszba utazott. Itt a királyi pár a Jaime cirkáló fedélzetére száll és Ceu­­tába megy, hogy megtekintse a spanyol protektorátus alatt álló Marokkó egyes pontjait.­­ (A volt görög­­király Bécsben.) György volt ,görög király tegnap délelőtt Bécsb­e érke­zett és a Sacher-szállodában bérelt lakosztályt. Bécsi tartózkodásának magánjellege van. Há­rom napig marad Bécsben, ahol különböző be­vásárlásokat akar eszközölni.­­ (Lennart svéd királyi herceg súlyo­san megbetegedett.) Stockholmból írják: Vilmos királyi herceg egyetlen fia, Len­nart herceg, tüdőgyulladásban, melyhez bárányhimlő is járult, súlyosan megbete­gedett. A fiatal herceg, aki most tölti ki katonai évét, nagyon népszerű és beteg­sége országszerte mély részvétet keltett. Az orvosok vélemény­e szerint erős fizi­kuma le fogja győzni a komplikált be­tegséget. Vilmos herceg jelenleg útban van Amerika felől és még nem tud fia betegségéről. —■ (Farkas Elemér a Képzőművészeti Tanács új tagja.) A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Farkas Elemér országgyűlési képviselőt a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tag­jává kinevezte. — (Kommunista­ razziák a francia Ri­viérán.) Parisból jelentik, hogy a f­rímet a Riviéra több városában általános kom­munista­ razziát tartottak, amelynek kö­vetkeztében számos személy ellen meg­indították a kiutasítási eljárást. Tegnap kilenc kommunistát, veszedelmes ü­zel­­meik miatt le is tartóztattak­ és vala­mennyiüket az olasz határra toloncolták.­­ (A londoni rendőrség katolikus egyesü­lete Olaszországban.) Crapallóból jelentik: Lon­donból az angol rendőrség katolikus egyesü­letének száz tagja érkezett ide. Az angol­­rendőröket Fowlest lelkész, az egyesület el­nöke és Mccread tábornok, volt londoni rend­őrfőnök vezeti. Az angol rendőrök Crapallóból Rómába utaznak, ahol a pápa is kihallgatáson fogadja őket.­­ (Olmützben kivégeztek egy többszö­rös rablógyilkost.) Az olmützi hadosz­­tálybíróság fogházának udvarán ma reg­gel hét órakor felakasztották a többszö­rös , rablógyilkosság miatt halálraítélt Lucián Mártont. Az utolsó estén meg­evett egy hatalmas bécsi szeletet burgo­nyasalátával, egyik cigarettát s a másik után szítta el és amikor rá akartak be­szélni, hogy töltse ágyban az utolsó éj­szakát, cinikusan azt, felelte, hogy mi­nek aludjék most,­­ amikor a pokolban úgyis lesz elég ideje pihenni.­­ (Astor Rachelt kirabolta az inasa és ko­­mornája.) A Parisban élő Astor Rachel ame­rikai imlllomosnőt tegnap kirabolták. A nyo­mozás megállapította, hogy a komorna és az inas feltörte a Wertheim-szekrényt és abból hárommillió frank értékű ékszert loptak el. A komorna és az inas eltűnt. A nyomozás fo­lyamatban van. •*­ (Tizenkét bombát találtak egy anarchis­tánál.) Brüsszelből írják, hogy a belga rend­őrség egy Brüsszelben élő olasz anarchistánál tartott házkutatás alkalmával 12 bombát és több Mon anarchista röpiratot talált. Az altarch­ist­át letartóztatták.­­ (Az angol munkások a szaporodás korlátozása ellen.) Az angol munkáspárt blackpooli kongresszusának tegnapi ülé­sén 2.885.000 szavazattal 275.000 ellenében elvetettek egy indítványt, amely a mai­­tuzianus elvek mellett szállott a síkra. Jones katolikus munkásképvislő előzőleg hosszabb beszédet mondott, amelyben a katoikus hívők nevében hevesen tiltako­zott a maltuzinoisták indítványa ellen . (A felrobbant vashordó megölt egy mun­kást a Ganz-gyárban.) Halálosvégű szerevi­csetlenség történt csütörtökön délután a Bény­­utca 4. szám alatt levő Ganz-féle Villamossági r­­t. gyártelepén. A munkások javában dolgoz­tak, amikor hatalmas robbanás reszkethette meg a levegőt. A megrémült munkások ha­nyatt-homlok siettek a lakatosműhelyek felé, ahonnan a robbanást hallották. A Ganz-gyár lakatosműhelyében ebben az időpontban pró­bálták ki erős légnyomással néhány ötvenlite­­res hordó ellenállóképességét.­­Wiesner János gépkezelő úgy látszik a megszabottnál nagyobb atmoszférát bocsátott a hordóba, amitől a vas­hordó felrobbant és a detonáció ereje­­Wiesnert mintegy háromméternyire dobta. A szerencsét­len ember egy közelálló gép kiálló részébe verte a fejét úgy, hogy az agyveleje kilocs­­csant. lWiesner János pár perc alatt meghalt. A rendőri bizottság megállapította, hogy sen­­­kit sem terhel a felelősség, mert a szerencsét­lenséget l Wiesner okozta a gondatlanságával. A holttestet a bohetani intézetbe sz­álították.­­ (Hangverseny a Turul Diákház javára.) A Turul­ Szövetség, a Magyar Egyetemi és Fő­iskolai Bajtársak Országos Központja október 9-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Horthy Miklós kormányzó és József Ferenc főherceg fővédnöksége alatt a székesfővárosi Vigadóban matinét rendez a felépítendő TurvL Diákház javára. Műsoron szerepelnek: az Egyetemi Énekkarok, Pilinszky Géza, a Városi Színház tagja, Bakó László, a Nemzeti Színház örökös tagja, Velkes Margit, a Nemzeti Színház tagja, Goda Gizella, a v­. kir. Operahéz tagja, Zsámboky Miklós, a Zeneművészeti Főiskola tanára, Pilinszky Zsigmond, a v­. kir. Opera­­ház tagja, azonkívül Károlyi Árpád zenekara. — (Kilencvenkilenc országot jár be gyalo­gosan egy magyar nyomdász.) Érdekes világ­járó magyar érkezett tegnap Soproniba. Step­ping­er Károly volt budapesti nyomdász, aki a háborúban olasz fogságba esett és minit ze­nész került külföldre a háború után, vilá­gkö­­rüli útra vállalkozott. Az American Touring Club háromszázötvenezer frankos pályázatot hirdetett a világkörüli útra azzal a kikötéssel, hogy aki erre vállalkozik, annak kilencven­kilenc országnak huszonöt-huszonöt városából kell hiteles pecsétet szereznie. A magyar nyom­dász három évvel ezelőtt indult gyalogosan világkörüli útjára. Mint igazolványai bíró nyitják, eddig harmincegy országot játsz be és huszonhétezer kilométert gyalogolt.­­ (A Gyáli-ut lakói panaszkodnak a legyek ellen.) A Gyáli-uti lakók levélben fordultak hozzánk, amelyben kérik, hogy adjunk helyet lapunk hasábjain a fővá­ros emlé­kfuvarozás­a elleni panaszuk­nak. Panaszukban kifogásolják, hogy a Ceglédi­ úttól Pestszentlőrincig terjedő vasútvonalon, nyílott kocsikban, nappal szállítják ki a szemét gyűjt­őtel­epre a fő­város minden szemétjét, holott­­ezt éjjel­­is megtehetnék. A mai állapot elviselhe­tetlen a Gyáli-út lakóira — mondják — mert a szemétvonatot borzalmas, fekete légy felhő kiséri, amely rászáll a szegény lakók ablakára s szinte elsötétíti a szobá­kat. A légyraj várja, m­ig kinyitják az ablakot s aztán a sínpár mellett elhullott szemétről — amelyet a köztisztasági hi­vatal elfelejt eltakarítani — beszól­ a­ szo­bába s a szerencsétlen lakók még akkor sem tudnák kipusztítani ezt a Szemtelen fal­kát, ha minden­­jövedelmüket légyfo­góra költenék. A Gyáli-úti lakók egy kissé elkéstek felháborodott panaszukkal, de reméljük, hogy az illetékes tényezők tavaszig gond­oskodnak arról, hogy a szemetet zárt vagonokban és éjjel szállít­sák ki a szemétgyűjtőtelepre.­­ (Új harmadik osztályú hálókocsikat he­lyeznek forgalomba.) A Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságtól (Wagons Lits) vett ér­tesítők szerint a társaság a m. kir. Államvas­utak hozzájárulásával október 10-től kezdve Budapest és Szeged között új hálókocsikat he­lyez forgalomba, amelyeket az I. és II. osz­­tály­i utasokon kívül a HI. osztályú jeggyel bíró utasok is használhatják. Ezzel az újítás­sal Magyar­országon most már két irányban fog III. osztályú hálókocsi közlekedni és pe­dig a már bevezetett Budapest—­Debrecen— Nyíregyházain kívül Budapest és Szeged kö­zött is. A hálókocsipótdíjak Budapestről Sze­gedre vagy vissza a következők: I. osztály 8.8, II. osztályú 5.74, III. osztályú 4.82 pengő. A kis szórakozott — Ebből a gyönyörű szövetből is vágok ön­nek mintát, asszonyom . . . . (Agyonlőtte magát a poszton egy rendőr.) A soroksári Danaág mellett levő felső zsilip­nél Horváth István rendőrőrszemet átlőtt mellel találták a járókelők. A zsiliphez aznap osztották be először szolgálatra Horváth Ist­vánt, aki pontos időben el is foglalta a szol­gálati helyét, de miko a váltás ideje elérke­zett, az őrszemet csak hosszas keresés után találták meg a part szélén átlőtt mellel. A rendőri vizsgálat megindult annak megálla­pítására, hogy Horváth István miért mene­kült a halálba. Holttestét a törvényszéki or­vostani Intézetbe szállították. Az irredenta nem lehet Uxlet Sokszor megírtuk már, és most­ újra meg kell írnunk, hogy az irredenta gon­dolattal tilos visszaélni, a nemzet lelke, mélyén élő érzések kihasználása súlyosan elítélendő dolog mert az integritásra való törekvés nem lehet senkinek sem magánüzlete. Sokszor meg­írtuk ezt és sajnos, úgy látszik, még sokszor fel kell szólal­naik élelmes vállalkozók ellen, akik a közönség nemesebb érzéseinek és jóhi­szem­ű­vegének kihasználásá­val akarják megtölteni a zsebüket. Alig múlik el nap, hogy a szerkesztőségbe ne érkeznének ké­pek, levelező lapok, térképek, jelvények és egyéb dolgok, amelyek mind egyéni célokat szolgáló vállalkozások, irreden­t alapon, fitosz Rothermere lord nevére vetették magukat, róla készülnek plaká­tok, arcképek, szimbolikus jelvények, ízet­len versekkel díszített egyéb képes ábrá­zolatok. Újra figyelmeztet­jük tehát a kö­zönséget, hogy a legkategorikusabban utasítsa vissza az ilyen üzleti, célokat szol­gáló kísérleteket. A Társadalmi Egyesü­letek Szövetsége, a TESz, az egyedül hi­vatott testület, amely irredenta dolgokat ad ki. Ez adta ki a trianoni gyászjel­­vényt, a néprajzi térképet és Rothermere­ lord arcképét. Ezenkívül egyéb be­­ad­vány nincs. Aki ilyesmit terjeszt, nem hazaifi­­ságot akar szolgálni, hanem üzletet. Ezt pedig vissza kell utasítani. Tanulni kell a k­épen Rothermere lord nevével kapcso­latban, hogy az angol nép üzleti nép, de a hazafis­ágból soha sem csinál üzletet. Nem szabad tehát kihasználni a közön­ség zsebét; nem szabad az ügy elp­sod­­r­yosítását megengedni; nem szabad az önzetlenül és az üzleti céloktól távol álló TESZ, működését, az egyéni haszonért dolgozó­ élelmes emberek vállalkozásaival paralizálni. Ez a társadalomnak, a nem­zet leg­­­i sztéléi remélte­n­b céljait szolgáló mozgalmaknak életérdeke. Október 15-18-án less as Mei Katolikus Nagygyűlés Jelentkezni az Országos Katolikus Szövetségnél (IV., Ferenciek­ tere 7.) lettet. 9 . (Pezsgő élet indult meg a Joghallgatók Segítő Egyesületében.) A jogászok tradicioná­lis egyesületében, a Joghallgatók Segítő -és Tu­dományos Egyesületében a tanév megnyíltá­val új, pezsgő élet indult meg. Az olvasóterem­ben napilapok és szaklapok állnak a tagok rendelkezésére, ezenkívül anyagi támogatást is nyújt rászoruló tagjainak. Tagdíj egy évre 1 pengő.­­ (Nagy Istvánnét átszállították a Schaffer­­klinikára.) Nagy Istvánnét, az ügyészség fog­házában levő törvényszéki bíró feleségét, mint azt mai számunkban megírtuk, öngyilkos kí­sérlete után súlyos veronai- és morfiummérge­zéssel szerdán a Stukus-kórházba szállították. Este megjelent a kórház igazgatóságánál Nagy Istvánné édesanyja azzal a kérelemmel, hogy leányát szeretné átszállíttatni a Schaffer-klini­­kára. Az igazgatóság hozzájárulása alapján még aznap este meg is történt az átszállítás. Nagy Istvánná, amikor megtudta, hogy a Hókus-kórházból nem haza, hanem egy klini­kára viszik, kétségbeesetten tiltakozott és egyre hangoztatta: „Nem akarok élnt, engedje­nek meghalni". Végül mégis megnyugodott és alávetette magát az orvosi kezelésnek. Nagy Istvánné az orvosok véleménye szerint rövide­sen kiheveri a mérgezés következményeit.­­ (Külföldi gyógypedagógusok az iparrajz­­iskolában.) A Gyógypedagógusok Nemzetközi Kongresszusának külföldi résztvevői Purchl Győző dr. tanácsnok vezetésével megtekintet­ték az iparrajz iskola állandó kiállítását, ahol Agotay Lajos főigazgató fogadta őket. A ven­dégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a látót­i­lakról.

Next