Nemzeti Ujság, 1927. december (9. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-03 / 275. szám
10 NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1927 december 3. SZÍNHÁZ, művészet Páratlan lelkesedéssel fogadta Csortost a Nemzeti Színház közönsége A Don Cesar de Bazán felújítása kettős esemény tesz? jelentőségteljese© a Nemzeti Színház amúgy is a legünnepé lyesebb bemutató fényes külsőségei közt végbement péntek esti reprizét: a Nemzete Színház közönsége először üdvözölte a mai magyar színészet egyik legkiválóbb értékét, Csortos Gyulát és műsora egy kedves, hatásos darabbal lett gazdagabb, amit egyébként szintén Csontos választásénak köszönhet. A Nemzeti Színház mai közönsége vagy egyáltalában nem ismerte, vagy ifjú évei kedves romantikájának emlékei közt őrizte a Don Cesar de Bazánt, Dumanoir és D’Emery regény vígjátékát, amelyet érdekesen bonyolított meséje, ügyes színpadi felépítése és néhány pompás szerepe nagy mértékben megóvott az elavulástól. Magának a fontaknak egész beál- Cuscása édestestvére a Cyrano-romantikénak, amelynek mindig csalhatatlan hatása van a színpadon, ha megfelelő művész interpretálja. Csortos tehát szerencsésen választott. A népszerű színész megtalálta, megérezte azt a szerepet, amelyben benne van az örök népszerűség. Pedig, Csortos tulajdonképen szerény volt, mikor ezt a szerepet választotta. Találhatott volna olyan színpadi figurákat is a Nemzeti Színház klasszikus repertoárjában, amelyekben soklkkal jobban csillogtathatta volna sokoldalú tehetségét, ő azonban szerény tartózkodással és fogadhatatlanul úri gesztussal egy rég elfeledett terepbe® nyúlt, mert nem akarta más, talán neki még előnyösebb választással a színház nagy színészeinek még friss emlékeit megbolygatni. Színészi kvalitásainak éppen az volt a próbája, hogy így is teljes sikert aratott, tökéletesen megfogta a közönséget, amely a legmelegebbet fogadta és olyan ovációban részesítette, amilyen eddig a Nemzeti Színház legnagyobb művészeinek is csak ritkán járt ki, úgy, hogy Csortos első fellépés© a szó szoros értelmében diadalünneppé vált. A színház külső képe is a legfényesebb ünnepi esték pompájában ragyogott. Igazi teatre páré volt tündöklő estélyi toalettekkel és olyan válogatott közönséggel, amilyen a Nemzeti Színházban 5s ritkán kerül így össze. A közéleti és társadalmi előkelőségek mellett az író- és művészvilág krémje foglalt helyet a páholyokban és a székisorokban, amelyek zsúfolásig megteltek erre az estre. — A „Boldogasszony Anyánk“ eredete. (A Szent István Akadémia ülése.) A Szent István Akadémia III. osztályának pénteki ülésén tartotta székfoglalóját Bitroff Pál „Keresztény forma és stílus“ címmel. Esztétikánk zavaros felfogásai között szintézis segítségével igazít útba. A nem zűrzavaros esztétikai irányokat, a romantika még ki nem egyensúlyozott mellékhajtásait a nagy művészegyéniségeknél a kereszténységben látja harmóniába olvadni. Az ülés második előadója, Perényi József a Boldogasszony Anyánk... kezdetű himnusz koráról és szerzőjéről értekezett. E régi, pompás nemzeti egyházi éneket Bogisich Mihály keltette életre. Toldy a XVII. századra teszi eredetét. A régebbi egyházi énektárakban azonban hiába keressük. Először Szentmihályi Mihály kanonok, boconádi plébános énekeskönyvében akadunk rája. Erre Bogisich is hivatkozik, ő azonban a szövegetátdolgozta, mint ahogyan más énekeskönyv-szerkesztők is tenni szokták. A himnusz dallamát kétségtelenül Szentmihályi Mihály szerezte, akinek több egyháza éneke ma is használatos. Megállapítja az előadó, hogy a szöveg is Szentmihályi Mihály műve, tehát nem ősrégi, de a XVI. század érzését és gondolkodását teljesen visszatükrözteti. A felolvasás után Négyesy osztályainak felvetette azt a gondolatot hogy az osztály irodalomtörténeti kutatói foglalkozzanak behatóan a régi magyar egyházi énekek kutatásával. Az Operaházban Pataki Kálmán decemberben csupán ma, szombat este fog még fellépni, a bérletet önétben szinteiserülő Sába királynőjében. Hétfői fellépése a bécsi operaház műsorának megváltozása folytán elmarad és a Sevillai borbély helyett a Faust kerül színre. — A tömegek kultúrpolitikája. Ez a címe Körösi Henrik érdekes cikkének, mely a kultuszminiszternek népoktatási terveit ismerteti a „Magyar párosnevelés“ legújabb számában. Nagy várakozás előzte meg tehát Csertőé fellépését, de a kitűnő művész mindenben megfelelt ennek a várakozásnak s az előlegezett bizalomnak. Egyszerűen, minden cikornya nélkül, közvetlenül, de az őszinteség és szénsőség ellenállhatatlan erejével játszotta ezt a szerepet. Minden mozdulatán, minden szaván érzett a szív melege, a jóság fölénye és a szellem derűje. Nemcsak a színpadot töltötte be ez a melegség, hanem átjárta a közönséget is és jelenetről jelenetre hatalmasabb hullámmal emelte a lelkesedés hevét a színpad felé Az első perceikig tartó taps még előlegezett bizalom, jóleső tiszteletadás volt a művésznek, mikor a színpadon először megjelent. Annak az őszinte meggyőződésnek spontán megnyilatkozása, amely rég a Nemzeti Színházban kívánta mér látni ezt a népszerű színészt. De azután mind jobban és jobban az elismerés, a lelkesedés és elragadtatás leküzdhetetlen reflexévé vált. A tenyerek önkéntelenül is tapsra ütődtek össze. Lassankint egész taps orkánokká, erősödött az ováció, mely tetőponját a harmadik felvonás után érte el. Tizszerhúszszor kihívták már Csortost s közben a vasfüggönyt is leeresztették, de a taps még mindig zúgott és nem hallgatott el egy percre sem, dübörgött, zúgott, viharzott, ostromolta a vasfüggönyt. A közönség azt várta, hogy kinyílik a vasfüggönyön levő kis ajtó, de, úgy látszik, a Nemzeti Színházban nincsenek a vastapsra berendezve. A közönség azonban addig tapsolt, míg a vasfüggönyt a negyedik felvonás előtt ismét fel nem húzták s ekkor Csortosnak újra meg kellett jelennie a lámpák előtt. És mikor a művész a meghatottságtól egészen remegve hajolt meg, az egész közönség felállt s percekig páratlan melegséggel tapsolta és éljenezte csörtvet, így ,még nemigen fogadtak művészt a Nemzeti Szinházban. Különben az egész előadás igen jó volt, kisebb árnyalati hibákat leszámítva. Don Josét Sugár Károly játszotta hagyományos ritmikus stílusban. Marijana bájos alakját finom szépséggel szőtte át Tasnády Ilona alakítása. A királyt Lehotay Árpád jó megjelenése tette dekorativvá. Igen friss és közvetlen volt Matány Lazarilla szerepében. Petites Sándor és Kelemen Mária groteszk figurái kitűnően hatottak, Kádlay Miklós Ezenkívül a ganzgyári tanonciskola új rajztanmenetét, a fővárosi ifjúsági egyesületek ügyeinek rendezését, a főváros tanácsának ipariskolai tankönyv-akcióját s az új szakirányú tanítói tanfolyamok szervezését tárgyalják a tartalmas szám cikkei. Takaróné Gáli Beatrix dr. pedig a reklám ipariskolai tanílásáról írt rendkívül érdekes cikket. A hazai szakirodalomban egészen új törekvéseket képviselő folyóiratból szívesen küld mutatványszámokat. a kiadóhivatal, Budapest, TX„ Szvdenay-utca 28. — Az Új Színház premierje. Az Uj Színház pénteken este mutatta be Ízléssel összeállított decemberi műsorát, amelynek középpontjában Lőrincz Miklós, Don Juanemű játéka aratta a legnagyobb sikert a címszerepben ellenállhatatlan humorával pompában ható Mély Gertivel. Harsányi Zsolt egy finom hangulatú zenés játékával tűnt ki az est szerzói közül, akik Nóti Károly, Anday Ernő, Hornyáth Imre, Török Rezső szántón a kabarétréfák legjavát irtaik meg az Új Színház decemberi műsora számára. A szereplők közül kitűnt Boros Géza parodisztikus magánszámával, Kökény Ilona, a széphangú ifjú Toronyi Gyula, a tökéletesen beszélő Toronyi Imre és a tehetségesnek ígérkező fiatal naiva, Tóth Magda. Török Bezsés Táncos Sári című életképében ezúttal is Dajbukát Ilona és Bársony István kacaktatták meg a közönséget. Kintünt még a szereplők közül Orsolya Erzsi, Szenes Ernő és Döfi Rugó. A közönség eléggé nem érthető módon csak félig töltötte meg az igazán nívós műsort hozó színház nézőterét. — Akadémiai ülés.’ Az Akadémia ül.osztálya december 5-én, hétfőn délután 5 órakor az Akadémia üléstermében előadóülést rendez. Előadóik: Scherffel Aladár, Schaffer Károly, Zemplén Géza, Pogány Béla, Vendl Aladár, Kerékjártó Béla, Medina László, Kiss Árpád és Boros Lajos. Utána rövid zárt ülés, melyen folyóügyeket tárgyalnak. "flAIADOR lACPIfd KONSTDIJiíílOS IAIÍK KERTÉSZ TODOR|| Bál, Budapest, Kristóf*tér. | Képes játék árjegyzék Ingyen és bérmentv© | — Tamthaeuser új szereplőkkel Péntek este részben új szereplőkkel került színre Tamnhaeuser az Operaházban. Emléketét Bodó Erzsi énekelte, aki ezúttal ismét igazolta azt, hogy szép jövőjig értékes tagja az Operaház együttesének. A művésznő csengő szopránjának fénye és ereje van, biztos zeneérzéke pedig könynyei átsegíti őt Wagner partitúrájának bonyolult harmóniáin. Bodó Erzsi rokonszenves színpadi alakításával is teljes illúziót keltett és mindenképpen kiérdemelte a közönség tűritető elismerését. Új volt Tóth Erzsi is a pásztorin kis szerepében, amelynek művészi megoldása egyébként nem csekély a feladat. A fiatal művésznő üde szopránjának szárnyalását helyenként talán csak a bemutatkozással járó izgalom befolyásolta. Manowarda erőteljes őrgrófja egészítette ki az új szereplők együttesét. Az ismert és sokszor méltatott művészek közül elsősorban Némethi Ella nyújtott komoly, igazi művészi teljesítményt Vénné szerepében. Kiforrott stílusérzéke és tiszta meleg deklamációja a hivatott Wagner-énekesnők sorába emeli. A címszerepben Pilinszky férfias erővel személyesítette meg a megtévedt dalnokot. A többi szereplők közül Pusztai, Pogány, Lavrisin és Závodszky tudásuk legjavát adták. A zenekart Tittel karnagy vezényelte a szokott wagneri lendülettel. — Az Új Művészek egyesületének bécsi kiállítása. Az UME bécsi kiállítására a Nemzeti Szalonba egybegyürt műveket Vaszary János, Beck ö. Fülöp mesterek részvételével alakított felülbíráló művészbizottség átvizsgálta s mintegy kétszáztizenkét műtárgyat fogadott el. Nagyobb kollekcióval fog szerepelni többek között Vaszary János, Csók István, Beck ö. Fülöp, Scheiber Hugó, Szőnyi István, Kalmár Elza, Idroth Daba Vilmos, Antal József, Döme Géza, Emnőd Aurél, Fenyő A. Endre, Klie Zoltán, Lalmer Emil, Medveczky Jenő, Pécsi Pilch Dezső, Rafael Győző művészek. A kiállítás január hó 1-én nyílik meg a közönséget. Kitűnt még a sereni-kárnak rendezésében, a Küntsler Brund Hagen Zeglitz Qasster modernül átalakított helyiségeiben, az UME ez alkalommal gazdagon illusztrált tárgymutatót ad ki. — A Royal Orfeum új műsora. A Royal Orfeum, amelynek eddigi műsorai is igen nívósak és változatosak voltak, decemberi műsorában ismét egy pár kitűnő számmal lepte meg közönségét. Az új műsor középpontjában Kőváry Gyulának édes szatírája ,Jazz-operája áll. A parodisztikus és ötletes játék kísérőzenéjét, afféle zenei vegyesfelvágottat, Márkus Alfréd állította össze ügyesen. A nem egyszer burleszkmókákkal kacagtató kis játék főszerepeiben Kőváry Gyula, a bájos és temperamentumos Kegtrvich Marietta, Felhő Rózsi,, Palló és Sárosy segítik elő a darab sikerét. Dénes Oszkár ás Sárosy Mihály magánszámlái után a varieté-rész következik, amely saint én szórakoztató. A legérdekesebb a zsonglőr Du Pont humoros száma, továbbá nagy sikert aratott még Charles Leb állatidomító bravourja, Tamara és Sergej bal létszáma és a Blanks-trió kápráztatóan ügyes akvilibrista jelenete. A bemutatónak nagy sikere volt, zsúfolt ház nevette mulatta végig az élvezetesem összeállított műsort. — Kodály Zoltán Psalmus Ihungaricusa Londonban, Londonból jelentik. A Cambridge egyetem zenei egyesülete tegnap Guild Hallban előadta Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát. A hangverseny iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg, minthogy Kodály Zoltánnak ez a kompozíciója ezúttal került Angliában elsőizben előadásra. A hangversenyt maga Kodály Zoltán rendezte. A tenorszólamot Frank Mulling énekelte. A Piarista Diákszövetség az idén is megünnepelte Vörösmarty emlékét. A Budapesti Piarista Diákszövetség, mint minden évben, ezidén is hódolt a piaristák nagynevű tanulvénya, Vörösmarty Mihály emlékének. Gyütütörtökön este fél 9 órakor a Szent Gellértszálló márványtermében mintegy kétszázan jöttek össze a régi piarista tanítványok kölül. Ott volt az intézet egész tanári kara Kisparti János igazgató vezetésével. Megjelentek azonkívül a vacsorán: Sipőcz Jenő dr. polgármester, Perczell György kormányfőtanficsos, Gál Endre, a pestvidéki törvényszék elnöke, Oswald István kúriai tanácselnök, Degré Miklós, a királyi ítélőtábla elnöke, Liber Endre dr., Lobmayer Jenő és Barcsén Endre fővárosi tanácsnokok, Olt János dr. és Nagy Árpád dr. h. államtitkárok, Hültl Dezső, Mutschenbacher Tivadar és Borszéky Károly egyetemi tanárok, Hunkár Géza ferencvárosi prépost-plébános, Sédy Kálmán és Holcztwald Ferenc miniszteri tanácsosok, Szelnár Aladáir dr., a KMAC vezértitkára te még igen sokan mások. A vacsorát megelőzően a diákszövetség tagjai megkoszorúzták a piarista főgimnáziumban levő Vörösmarty-emléket. Az innepi beszédet a Vörösmarty-serleggel Perczell György dr. kormány-főtanácsos mondotta, aki nagyhittáén rövid emlékbeszédjében azt fejtegette, hogy bár Vörösmartyt általában a reformkorszak költőjének szokták nevezni, az ő nagy egyéniségét mégsem lehet egy korszak keretébe foglalni Az ő műveiből az ezeréves magyar nemzet lelke énekel. Sipőcz Jenő dr. polgármester, a Piarista Diákszövetség elnökeköszönte meg néhány közvetlen meleg szóval az ünnepi szónok nagy tetszéssel fogadott emlékbeszédét. A Diákszövetség emlékvacsoráján a legközvetlenebb hangulatban maradtak együtt a megjelentek a késő éjszakai órákig. — A halhatatlanság francia pályázói. A Jonnart halála folytán a halhatatlanok között megüresedett akadémiai helyre Paléologon nagykövet is benyújtotta a jelöltette iránti kérését az Académie Francaise elnökségéhez. E helyre Claude Ferrere is jelölve van. — A Nemzeti Szalon kiállítása Békéscsabán. A Nemzeti Szalon vasárnap, decemberbén kiállítást rendez Békéscsabán, amelynek keretében több neves magyar festőművész alkotásait mutatják be az ottani közönségnek. A kiállítás alkalmával több ismert festője szobrászművész utazik Békéscsabára, december 10-én pedig Rónay Kázmér tart előadást a modern festőművészetről. — A La Fontaine Társaság ülést szentel Jászai Mari emlékének. December 8.051. csütörtök délelőtt 11 órakor Jászai Mari emlékét ünnepli meg a La Fontaine Irodalmi Társaság a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. Az elnöki megnyitón kívül közreműködnek: Vikár Béla akadémiai tag, főtitkár, aki virágéneket olvas fel Jászai Mariról; Balassa Imre r. tag, aki Jászai Mari életének és művészetének jellemzését adja elő; Rasnyainé Simonffy Margit szavalóművésznő és Monostori Margit színművésznő, akik verseket szavalnak. Az ünnepi ülést 10 és fél órakor az elnöki tanács ülése előzi meg, amelyen tagadani ásokat és folyó ügyeket terjesztenek elő. Belépődíj nincs, vendégeket szívesem látnak. EBÉDLŐSZŐNYEGEK, sezlontakarók, ügyelők, futószőnyegek ismét kaphatók 4 pengő heti részletre előleg nélkül Hermann Gyula Magyar Kosárfonó rt. főüzlet: V., Lapét kömt 15. sz. Vígszínházzal szemben. Telefon: T. 292—96. Fióküzlet: Horthy Miklós út 10—12. Telefon: J. 386-77. A MESSIÁS beneschai SCHEIDL NÁNDOR Agitatorikus alakban feldolgozza a zsidó jövendöléseket. Az Ószövetségnek keresztény szempontból értékes bírálata és ismertetése Ara 2 P 50 K tér. IRTA: HALLER ISTVÁN HARC NUMERUS CLAUSUS KORUL A könyvpiac szenzációja ARA 12 PENGŐ adható minden könyvszereskedés a kiadóhivatalban