Nemzeti Ujság, 1928. április (10. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-11 / 82. szám
2 szintén nem ingyen. Ezt is fizeti havi részletekben. De ezenkívül polgári téli kabátra és polgári ruhára is volt szüksége. Beszerezte részletre. Hiszen annyi részletet kell már fizetnie, hogy ez az újabb levonás már se nem oszt, se nem szoroz. Csizmáját elviselte. A városi terep bizony eszi a lábbelit, különösen ha mindennap ugyanaz van az ember lábán. Honnan vegyen újat? A lábbeli akár készen, akár mérték után készítve olyan drága, hogy a havi fizetésből nem lehet annyit áldoznia. Adott a kincstár azt is több hónapi törlesztésre. Télen fázott ő is és a családja is. A szerény lakásba kellett egy kis tüzelő, no meg azt az egyszerű kis ebédet sem lehet levegőből megfőzni. Fát és szenet hozatott a kincstári üzemből. Ennek árát havonta vonják le neki még nyáron át is. De hagyjuk a további részleteket. Ezek csak a főbb pontozatok, vannak még egyik-másik tiszt havi levonásai között egyebek is, mint például protestáns egyházi adó, stb. stb. Némelyiknél egész litánia a sok havi részletnek a felsorolása. Ami azután a fizetésből marad, annak ismét sok helye van; a végén semmi sem marad. Elég, ha nagy nehezen a mindennapi kenyeret meg lehet szerezni belőle. A sok részlet, a sok levonás felemészti a fizetést. Szomorú dolgok ezek nagyon. Az bizonyos, hogy azelőtt nemcsak a tisztnek, hanem mindenkinek jobban ment a sora, mint manapság. Azelőtt a könnyelmű, tékozló emberek lettek öngyilkosok, míg manapság a tisztességben megőszült kereskedők, vállalkozók és gondos családapák vetnek önkezűleg véget életüknek és pedig csakis azért, mert az élet halomra dönti minden szorgalmukat és minden becsületes törekvésüket. A katonatisztnek — felesleges ezt ismételgetni — fontos a hivatása, az ő kezébe van letéve az ország békéje, nyugalma és polgári rendje. Az állam nem nézheti ölbetett kézzel azokat a vívódásokat, amelyekkel a katonatisztnek küzködnie kell A legegyszerűbb megoldás volna a fizetésrendezés. Ha pedig erre az állam pénzéből semmiképen sem futná, akkor legalább is gondoskodnia kellene olyanfélemegoldásról, hogy tisztességes, gyors konverzió útján, 10—15 évre terjedő törlesztéssel, a katonatisztek anyagi helyzetén javítani lehessen. A kérdés sürgős megoldásra vár. Azonkívül meg kétszer ad, aki gyorsan ad. ■ »* április 23-án, Andrássy-ut 15. frillPny\ emelet 2- sz. különböző irodai fal. W tri ÜL tó» .felszerelések, irágép. £ —--------■----------------------—-----— ' ss Urrentiszerü butorhitel!k Bntorárníiázunkat megna^yobbitva, Istvá n-ut 22. alól, VII., Wesselényi-utca 18. alá helyeztük át, ahol rendelésszerűen készült és raktáron levő bútorainkat továbbra is minden 100 pengő után 5 pengő havi törlesztésre vásárolhatja. 1 éven belüli törlesztésnél a kamatot visszatérítjük. Kardos Testvérek bútoráruháza, VII., Wesselényi utca 18. sz. (Kazinczy utca sarok.) Pensiónakl alkalmas lakást keresek épülő új házban III., IV., V. emeleten, a Belváros környékén, modern házban „Világos lakás“ jeligére a főkiadóhivatalba Viktoria, Diamant, Pucci és Walfsnad Kindin kerékpár ismét kapható minden előleg nélkül, heti 3 pengős részletek mellett. Marmsnn Gyula Magyar Kosárfonó Bt., V., Lipót-kurút 15. szám alatt, a Vígszínházzal szemben. lj MESU1ENT | BUDAPEST-SZÉKESFŐVÁROS TÉRKÉPE | utca-jogssisékkel aj | :: és útmutatóval:: | | 1. Budapest-Székesfőváros térképe 1:25000 | | 2. Budapest belterülete 1:15000 | | 3. Budapest és környéke, utcái, középüle- | tei stb. jegyzéke | | ASSA 3 PZ-NYÖ 5 A magyar kir. állami térképészeti intézet kiadása ‡ A ■«az asszmezasmaalmamamm» V | Kapható a x | SZÉCHEPI könyvkereskenesben | | Budapest, VIII., Rákóczi-út 1. | NEMZETI ÚJSÁG , Szerda, 1928 április 1. (Folytatás az első oldalról) az, hogy most már Benes beismeri, hogy békerevíziós törekvés van, él és hat, holott ezt eddig tagadta és csak Rothermere lord lekicsinyelt akciójának mondotta. Ez már nagy dolog s nagyon érdekes, hogy nem akar folyvást a régi rezsim elleni őrködés zsandárja lenni. Hogy Benes mennyire őszinte, ezt tettekkel kellene megmutatnia, egyébként a jövő s a fejlemények egyet biztosan megmutatnak: azt, hogy a revíziónak nem lehet többé útjába állni. Bizonyos meggondolást érdemel, hogy Zaleski lengyel külügyminiszter épen húsvétkor nyilatkozott a trianoni szerződés érintethetlenségéről. Úgy látszik, Benes nem tudta, mit mond Zaleski és Zaleski nem tudta, mit mond Benes. Valószínű, hogy most zavarban vannak mind a ketten. M lengyel külügyminiszter a trianoni szerződést érinthetetlennek tartja Zaleski Rómába utazott, h hogy Mussolinival tancskozzék (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Politikai körökben némi feltünést kelt egy bukaresti távirat, amely Zaleski lengyel külügyminiszternek a román távirati iroda varsói tudósítója előtt tett nyilatkozatát közli. A távirat szerint Zaleski utalt Lengyelországnak Romániához, Csehszlovákiához és Jugoszláviához való, napról-napra barátságosabb és szorosabb viszonyára. Majd azt hangoztatta, hogy a fennálló szerződéseket tiszteletben kell tartani és azokat meg kell valósítani. A trianoni szerződés — mondotta — csak közvetve érinti ugyan Lengyelországot, de ez is egyik tényezője a fennálló szerződések érinthetetlenségére vonatkozó általános politikánknak. Végül cáfolta egyes lapok jelentését, amelyek azt a kijelentést tulajdonították neki, hogy a kisantant területi integritása Lengyelországot nem érinti. Nem tudjuk, híven adta-e vissza a román távirati iroda Zaleski külügyminiszter szavait, de eddigi magatartása arra enged következtetni, hogy csakugyan megtette a trianoni szerződésre vonatkozó kijelentést. A lengyel politika Páris szerint igazodik, de ettől eltekintve, Lengyelországnak Szilézia, Vilna és Keletgalicia miatt különleges okai vannak, hogy még abban az esetben is, ha rokonszenvezne a magyar nemzettől, a békeszerződések érintetlensége mellett foglaljon állást. A lengyelek a franciákkal együtt attól tartanak, hogy bármily revízió magával vonja a többi szerződések revízióját. Zaleski külügyminiszter szerdán vagy csütörtökön Rómában lesz és tanácskozni fog Mussolinival. Az összejövetel érdekességét növeli az is, hogy a Duce a trianoni revíziót illetően egészen más nézeten van, mint a kisantantbarát lengyel külügyminiszter. Nem valószínű, hogy az utóbbi kedvéért megváltoztassa felfogását Mussolini a magyar revíziós törekvéseket a törvényesség bélyegével látta el London, április 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A New Statesman című radikális folyóirat párisi levelezője hosszú cikkben foglalkozik a békeszerződések revíziójával. A Rothermere-féle Mussolini interviú — úgymond — rendkívül fontos esemény. Mussolini nyilatkozata életbevágóan fontos diplomáciai tény. Ez az első eset a háború befejezése óta, hogy egy győztes állam feje nyilvánosan az egyik békeszerződés teljes revíziója mellett nyilatkozik. Lehet a Daily Mail politikai súlyát, lehet Mussolini nyilatkozatát kicsinyelni, azonban tagadhatatlan, hogy a szóbanforgó nyilatkozat óriási horderejű. Olaszország nyíltan és kifejezetten segítséget ajánlott fel Magyarországnak a határok revíziójáért megindított agitációjában. A magyar törekvéseket ezzel a törvényesség bélyegével látta el. A cikk végül arra hivatkozik, hogy Franciaország, a kisantant államok, egyéb középeurópai államok, sőt maga a Népszövetség is a jelenlegi status quo elveire alapították politikájukat. A szerződéseket kétségkívül revideálni kell, azonban a revízió csupán kölcsönös egyetértéssel vagy háború útján lehetséges. (T.) A szentgotthárdi ügyben fölösleges a helyszíni vizsgálat n Hármas bizottságot különböző oldalról befolyásolni törekszenek London, április 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Daily Telegraph értesülése szerint a szentgotthárdi eset megvizsgálására kiküldött háromtagú népszövetségi bizottság nemsokára Párisban fog összeülni, hogy Magyarország és a kisantant álta előterjesztett okirati bizonyítékokat megvizsgálja. Ha az okiratok alapján nem lehet véleményt mondani, úgy a bi- MIÉRT NINCS TAXI A PÁLYAUDVAROKON? Budapest, április 10. (Bgy.) Hétfőn este érkeztünk a keleti pályaudvarra. A vonat úgynevezett week-end vonat volt zsúfolásig tele kirándulókkal, akik a fárasztó utazás után alig várták, hogy ágyba juthassanak. Egymást préselték a kijáratoknál, maguk cepelték a kofferokat, hogy ne kelljen a hordárra várni. Baj nélkül értek az utcára, ahol fájdalmas csalódás fogadta őket. A pályaudvar előtt nem volt taxi. Egy-két autó lézengett csak, de ezeket már jó előre sokszorosan lefoglalták. Annak a több száz embernek, aki boltfáradtan, csomagokkal megrakottan iparkodott hazafelé, gyalog kellett nekivágnia az útnak, vagy áldozata lett a csomagos utasra különösen érzékeny villamoskalauzok esti idegállapotának. Nem szólnánk, ha ez egyszer, az ünnepi forgatagban fordult volna elő, bár erre sem találunk mentséget és elfogadható magyarázatot. Meggyőződtünk azonban arról, hogy az autóhiány a pályaudvar előtt a késő esti órákban rendszer, megcsontosodott rossz szokás, amelyre egész sereg konflis berendezkedett. Ők tudják, hogy este nincs autó a pályaudvaron és az ittas ember 1928-ban kénytelen konflisba ülni, ha nem akar félórákig ácsorogni az utcán. Jönnek szép sorjában és kegyesen hajlandók felajánlani ócska alkotmányaikat, amelyekre az ember csak végszükség esetén vetemedik. Tudják a hordárok is, hogy este taxit kapni nem lehet és tudja az utazó közönség, csak éppen az nem vesz róla tudomást, akinek módjában volna ezen a bajon segíteni. Eszünk ágában sincs, hogy elnagyoljuk ezt a kellemetlenséget, de szóvá kell tennünk akkor, amikor a tapasztalat tanúsága szerint az idegenforgalom emelkedőben van és szóvá kell tennünk elsősorban azért, mert a legprimitívebb eszközökkel azonnal lehetne a bajon segíteni. Mindenki látja, hogy Budapesten kevés a taxi. Nem szabad tehát nehézségeket gördíteni a rendszámok kiadása elé, hanem örülni kell annak, hogy minél több autófuvarozó találkozik. A rendszámok kiadását nem szabad úgy kezelni, mint valami kegyadományozást, amelyet hozni, halasztani, meggondolni és megtagadni lehet, hanem egyedül és kizáróan a közönség szolgálatába kell állítani. Minél több autó fut Budapesten, annál jobb a közönségnek. Ha azután elegendő mennyiségű autó lesz, akkor minden kényszerrendszabály nélkül önként szabályozódik a forgalom úgy, hogy mindenütt, ahol szükség van rá, lesz autó. Az élet szükségleteit ma nem lehet bürokratikus lassúsággal és okvetetlenkedéssel kezelni. A nagyváros élete azt követeli, hogy a forgalom gyors és zavartalan legyen, értsék meg ezt végre azokban a szobákban is, ahol sokszor azon törik a fejüket, hogyan lehetne komplikáltan megcsinálni azt, amit egyszerűen is lehet. zottságnak joga lesz szakértőket kiküldeni a helyszínére. Minél inkább közeledik a tanácskozás határideje, annál jobban igyekeznek a legkülönbözőbb oldaakról a döntést befolyásolni. Magyarország barátai szerint a tényállás nem indokolja a magyar méltóság és szuverenitás megsértését a helyszíni vizsgálattal, Magyarország ellenségei szerint pedig Magyarországnak a múltban tanúsított rosszhiszeműsége okvetlenül helyszíni vizsgálatot tesz szükségessé. Végül bizonyos genfi hivatalos fontoskodók szerint, csakis a helyszíni vizsgálat tudná a Népszövetség tekintélyét és létjogosultságát bebizonyítani, ami alatt, a lap szerint, kétségkívül a saját tekintélyüket és létjogosultságukat értik. 71 tót néppárt a Felvidék számára autonómiát követ Prága, április 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hlinka András a Slovakban bejelenti, hogy a tót néppárt illetékes helyen indítványt nyújtott be az alkotmánytörvény módosítására. A tót néppárt az indítványban igyekezett ragaszkodni a pittsburgi egyezmény összes elveihez: követeli a felvidék számára a tót iskolákat, bíróságokat, pénzügyigazgatóságot, postatakarékpénztárt és a szuverén nemzet egyéb kellékeit. Az indítványt a húsvéti ünnepek előtt nyújtották be a koalíciós nyolcas bizottsághoz. A néppárt követeli, hogy a felvidéknek átmenetileg adjanak olyan autonómiát, amilyet az alkotmánytörvény az Erdős Kárpátok részére biztosít és kívánja, hogy a Felvidék már most kapjon kormányzót. ..........» Meghalt Csathó Ferencdr. a budapesti királyi itélőtábla volt elnöke (A Nemzeti Újság tudósítójától) Kedden délelőtt rövid szenvedés után 83 éves korában meghalt Csathó Ferenc dr. valóságos belső titkos tanácsos, a budapesti kir. Ítélőtábla volt elnöke. Néhány hónappal ezelőtt kezdett gyöngélkedni, ereje egyre fogyott, míg végre a halotti szentségek felvétele után csendesen elhunyt. Vele a legjobbszívű és emberi igazságérzettel legjobban megáldott nagy birók egyik legkiválóbb tagja költözött el az élők sorába. Halála osztatlan részvétet keltett nemcsak jogászi körökben, hanem a társadalom legszélesebb rétegeiben, mert mindenütt tisztelték és szerették benne a jó bírót és a jó embert. Nagyváradon született 1845 június 23-án. Itt kezdte jogi tanulmányait is, majd a pozsonyi jogakadémián folytatta. Tanulmányainak elvégzése után szülővárosának szolgálatába lépett s tehetsége és szorgalmas munkássága révén egész fiatalon városi tanácsnok lett. Ezután lépett a bírói pályára. A budapesti királyi ítélőtáblánál kezdte és ott is fejezte be bírói karrierjét. 1889-ben lett táblabiró, 1891-ben a debreceni táblához került, mint tanácselnök, két év múlva kúriai biró, majd a marosvásárhelyi és később a szegedi tábla elnöke lett. Budapestre mint kúriai tanácselnök tért vissza és 1904-ben a budapesti királyi ítélőtábla elnökévé nevezték ki. Tizenegy évig állott a budapesti tábla élén és innen vonult nyugalomba 1915-ben. Csathó Ferencnek és nagy kortársainak nevéhez fűződik a bírói gyakorlat modernizálása és legszebb fejlődése. Meg kell még emlékeznünk Csathó Ferenc társadalmi szerepléséről is. Mint az Országos Kaszinó igazgatója, éveken át tevékeny részt vett a kaszinó társadalmi életében, ahol szintén nagy részvétet keltett halála. Halálának hírére Degré Miklós dr., a budapesti királyi ítélőtábla elnöke teljes ülésre hívta össze a táblát. Az ülésen elhatározták, hogy a tábla saját halottjának tekinti nagynevű elhunyt elnökét és az országháztéri igazságügyi palotából fogják eltemetni. Temetése csütörtök délután 4 órakor lesz a Kúria épületéből, a búcsúztató beszédet Degré Miklós dr., a királyi tábla elnöke fogja mondani A repülőm szombaton délelőtt 11 órakor lesz a ferenciek templomában. Csathó Ferenc dr. elhunyta országszerte nagy részvétet keltett, özvegye, leánya, özv. Halászy Jenőné és fia, Csathó Kálmán, a kiváló író gyászolják. Másik fia Csathó Ernő volt, a magyar közigazgatás egyik reménysége, aki néhány évvel ezelőtt halt meg.