Nemzeti Ujság, 1928. április (10. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-11 / 82. szám

2 szintén nem ingyen. Ezt is fizeti havi részletekben. De ezenkívül polgári téli kabátra és polgári ruhára is volt szüksége. Besze­rezte részletre. Hiszen annyi részletet kell már fizetnie, hogy ez az újabb levonás már se nem oszt, se nem szoroz. Csizmáját elviselte. A városi terep bi­zony eszi a lábbelit, különösen ha min­dennap ugyanaz van az ember lábán. Honnan vegyen újat? A lábbeli akár ké­szen, akár mérték után készítve olyan drága, hogy a havi fizetésből nem lehet annyit áldoznia. Adott a kincstár azt is több hónapi törlesztésre. Télen fázott ő is és a családja is. A szerény lakásba kellett egy kis tüzelő, no meg azt az egyszerű kis ebédet sem lehet levegőből megfőzni. Fát és szenet hoza­tott a kincstári üzemből. Ennek árát ha­vonta vonják le neki még­­ nyáron át is. De hagyjuk a további részleteket. Ezek csak a főbb pontozatok, vannak még egyik-másik tiszt havi levonásai között egyebek is, mint például protestáns egy­házi adó, stb. stb. Némelyiknél egész litá­nia a sok havi részletnek a felsorolása. Ami azután a fizetésből marad, annak ismét sok helye van; a végén semmi sem marad. Elég, ha nagy nehezen a minden­napi kenyeret meg lehet szerezni belőle. A sok részlet, a sok levonás felemészti a fizetést. Szomorú dolgok ezek nagyon. Az bizo­nyos, hogy azelőtt nemcsak a tisztnek, hanem mindenkinek jobban ment a sora, mint manapság. Azelőtt a könnyelmű, tékozló emberek lettek öngyilkosok, míg manapság a tisztességben megőszült ke­reskedők, vállalkozók és gondos család­apák vetnek önkezűleg véget életüknek és pedig csakis azért, mert az élet ha­lomra dönti minden szorgalmukat és minden becsületes törekvésüket. A katonatisztnek — felesleges ezt ismé­telgetni — fontos a hivatása, az ő kezébe van letéve az ország békéje, nyugalma és polgári rendje. Az állam nem nézheti öl­betett kézzel azokat a vívódásokat, ame­lyekkel a katonatisztnek küzködnie kell A legegyszerűbb megoldás volna a fize­tésrendezés. Ha pedig erre az állam pén­zéből semmiképen sem futná, akkor leg­alább is gondoskodnia kellene olyanféle­­megoldásról, hogy tisztességes, gyors konverzió útján, 10—15 évre terjedő tör­lesztéssel, a katonatisztek anyagi helyze­tén javítani lehessen. A kérdés sürgős megoldásra vár. Azonkívül meg kétszer ad, aki gyorsan ad. ■ »* április 23-án, Andrássy-ut 15. frillPny\ emelet 2- sz. különböző irodai fal. W tri ÜL tó» .felszerelések, irágép. £ —--------■----------------------—-----— ' ss Urrentiszerü butorhitel!­k Bntorárníiázunkat megna^yobbitva, Istvá n-ut 22. alól, VII., Wesselényi-utca 18. alá helyeztük át,­­ ahol rendel­ésszerűen készült és raktáron levő bútorainkat továbbra is minden 100 pengő után 5 pengő havi törlesztésre vásárolhatja. 1 éven belüli törlesztésnél a kamatot visszatérítjük. Kardos Testvérek bútoráruháza, VII., Wesselényi­ utca 18. sz. (Kazinczy­ utca sarok.) Pensiónakl alkalmas lakást keresek épülő új házban III., IV., V. emeleten, a Bel­város környékén, modern házban „Világos lakás“ jeligére a főkiadóhivatalba Viktoria, Diamant, Pucci és Walfsn­ad K­in­din kerékpár ismét kapható minden előleg nélkül, heti 3 pengős részletek mellett. Marmsnn Gyula Magyar Kosárfonó Bt., V., Lipót-kurút 15. szám alatt, a Vígszínházzal szemben. lj MESU1ENT | BUDAPEST-SZÉKESFŐVÁROS TÉRKÉPE | utca-jogssisékkel aj | :: és útmutatóval:: | | 1. Budapest-Székesfőváros térképe 1:25000 | | 2. Budapest belterülete 1:15000 | | 3. Budapest és környéke, utcái, középüle- | tei stb. jegyzéke | | ASSA 3 PZ-NYÖ 5 A magyar kir. állami térképészeti intézet kiadása ‡ A ■«az asszmezasmaalmamamm» V | Kapható a x | SZÉCHEPI könyvkereskenesben | | Budapest, VIII., Rákóczi-út 1. | ­ NEMZETI ÚJSÁG , Szerda, 1928 április 1. (Folytatás az első oldalról) az, hogy most már Benes beismeri, hogy békerevíziós törekvés van, él és hat, ho­lott ezt eddig tagadta és csak Rother­­mere lord lekicsinyelt akciójának mon­dotta. Ez már nagy dolog s nagyon érde­kes, hogy nem akar folyvást a régi re­zsim elleni őrködés zsandárja lenni. Hogy Benes mennyire őszinte, ezt tettekkel kel­lene megmutatnia, egyébként a jövő s a fejlemények egyet biztosan megmutat­nak: azt, hogy a revíziónak nem lehet többé útjába állni. Bizonyos meggondolást érdemel, hogy Zaleski lengyel külügyminiszter épen húsvétkor nyilatkozott a trianoni szerző­dés érintethetlenségéről. Úgy látszik, Be­nes nem tudta, mit mond Zaleski és Za­leski nem tudta, mit mond Benes. Való­színű, hogy most zavarban vannak mind a ketten. M lengyel külügyminiszter a trianoni szerződést érinthetet­lennek tartja Zaleski Rómába utazott, h hogy Mussolinival tancskozzék (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Poli­tikai körökben némi feltünést kelt egy bukaresti távirat, amely Zaleski lengyel külügyminiszternek a román távirati iroda varsói tudósítója előtt tett nyilat­kozatát közli. A távirat szerint Zaleski utalt Lengyelországnak Romániához, Csehszlovákiához és Jugoszláviához való, napról-napra barátságosabb és szorosabb viszonyára. Majd azt hangoztatta, hogy a fennálló szerződéseket tiszteletben kell tartani és azokat meg kell valósítani. A trianoni szerződés — mondotta — csak közvetve érinti ugyan Lengyelországot, de ez is egyik tényezője a fennálló szer­ződések érinthetetlenségére vonatkozó ál­talános politikánknak. Végül cáfolta egyes lapok jelentését, amelyek azt a kijelentést tulajdonították neki, hogy a kisantant területi integri­tása Lengyelországot nem érinti. Nem tudjuk, híven adta-e vissza a román távirati iroda Zaleski kül­ügyminiszter szavait, de eddigi maga­tartása arra enged következtetni, hogy csakugyan megtette a trianoni szerző­désre vonatkozó kijelentést. A lengyel politika Páris szerint igazodik, de ettől eltekintve, Lengyelországnak Szilézia, Vilna és Keletgalicia miatt különleges okai vannak, hogy még abban az esetben is, ha rokonszenvezne a magyar nemzettől, a békeszerződések érintetlensége mellett foglaljon állást. A lengyelek a franciák­kal együtt attól tartanak, hogy bármily revízió magával vonja a többi szerződé­sek revízióját. Zaleski külügyminiszter szerdán vagy csütörtökön Rómában lesz és tanácskozni fog Mussolinival. Az összejövetel érde­kességét növeli az is, hogy a Duce a­ trianoni revíziót illetően egészen más né­zeten van, mint a kisantantbarát lengyel külügyminiszter. Nem valószínű, hogy az utóbbi kedvéért megváltoztassa felfo­gását Mussolini a magyar revíziós törekvéseket a törvényesség bélyegével látta el London, április 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A New Statesman című radikális folyóirat párisi levelezője hosszú cikkben foglal­kozik a békeszerződések revíziójával. A Rothermere-féle Mussolini interviú — úgymond — rendkívül fontos esemény. Mussolini nyilatkozata életbevágóan fon­tos diplomáciai tény. Ez az első eset a háború befejezése óta, hogy egy győztes állam feje nyilvánosan az egyik béke­­szerződés teljes revíziója mellett nyilat­kozik. Lehet a Daily Mail politikai sú­lyát, lehet Mussolini nyilatkozatát kicsi­nyelni, azonban tagadhatatlan, hogy a szóbanforgó nyilatkozat óriási hord­erejű. Olaszország nyíltan és kifejezetten segítséget ajánlott fel Magyarországnak a határok revíziójáért megindított agitá­­ciójában. A magyar törekvéseket ezzel a törvényesség bélyegével látta el. A cikk végül arra hivatkozik, hogy Franciaor­szág, a kisantant államok, egyéb közép­európai államok, sőt maga a Népszövet­ség is a jelenlegi status quo elveire ala­pították politikájukat. A szerződéseket kétségkívül revideálni kell, azonban a re­vízió csupán kölcsönös egyetértéssel vagy háború útján lehetséges. (T.) A szentgotthárdi ügyben fölösleges a helyszíni vizsgálat n Hármas bizottságot különböző oldalról befolyásolni törekszenek London, április 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Daily Telegraph értesülése szerint a szentgotthárdi eset megvizsgálására ki­küldött háromtagú népszövetségi bizott­ság nemsokára Párisban fog összeülni, hogy Magyarország és a kisantant álta előterjesztett okirati bizonyítékokat megvizsgálja. Ha az okiratok alapján nem lehet véleményt mondani, úgy a bi- MIÉRT NINCS TAXI A PÁLYAUDVAROKON? Budapest, április 10. (Bgy.) Hétfőn este érkeztünk a keleti pályaudvarra. A vonat úgynevezett week-end vonat volt zsúfolásig tele kirándulókkal, akik a fárasztó utazás után alig várták, hogy ágyba juthas­sanak. Egymást préselték a kijáratok­nál, maguk cepelték a kofferokat, hogy ne kelljen a hordárra várni. Baj nél­kül értek az utcára, ahol fájdalmas csalódás fogadta őket. A pályaudvar előtt nem volt taxi. Egy-két autó lézengett csak, de eze­ket már jó előre sokszorosan lefoglal­ták. Annak a több száz embernek, aki boltfáradtan, csomagokkal megrakot­­tan iparkodott hazafelé, gyalog kellett nekivágnia az útnak, vagy áldozata lett a csomagos utasra különösen ér­zékeny villamoskalauzok esti idegálla­potának. Nem szólnánk, ha ez egyszer, az ün­nepi forgatagban fordult volna elő, bár erre sem találunk mentséget és elfo­gadható magyarázatot. Meggyőződ­tünk azonban arról, hogy az autóhiány a pályaudvar előtt a késő esti órákban rendszer, megcsontosodott rossz szo­kás, amelyre egész sereg konflis beren­dezkedett. Ők tudják, hogy este nincs autó a pályaudvaron és az ittas ember 1928-ban kénytelen konflisba ülni, ha nem akar félórákig ácsorogni az ut­cán. Jönnek szép sorjában és kegyesen hajlandók felajánlani ócska alkotmá­nyaikat, amelyekre az ember csak vég­szükség esetén vetemedik. Tudják a hordárok is, hogy este taxit kapni nem lehet és tudja az utazó közönség, csak éppen az nem vesz róla tudomást, aki­nek módjában volna ezen a bajon se­gíteni. Eszünk ágában sincs, hogy elnagyol­juk ezt a kellemetlenséget, de szóvá kell tennünk akkor, amikor a tapasz­talat tanúsága szerint az idegenforga­lom emelkedőben van és szóvá kell ten­nünk elsősorban azért, mert a legpri­mitívebb eszközökkel azonnal lehetne a bajon segíteni. Mindenki látja, hogy Budapesten kevés a taxi. Nem szabad tehát nehézségeket gördíteni a rend­számok kiadása elé, hanem örülni kell annak, hogy minél több autófuvarozó találkozik. A rendszámok kiadását nem szabad úgy kezelni, mint valami kegy­adományozást, amelyet hozni, halasz­tani, meggondolni és megtagadni le­het, hanem egyedül és kizáróan a kö­zönség szolgálatába kell állítani. Mi­nél több autó fut Budapesten, annál jobb a közönségnek. Ha azután ele­gendő mennyiségű autó lesz, akkor minden kényszerrendszabály nélkül ön­ként szabályozódik a forgalom úgy, hogy mindenütt, ahol szükség van rá, lesz autó. Az élet szükségleteit ma nem lehet bürokratikus lassúsággal és okvetet­­lenkedéssel kezelni. A nagy­város élete azt követeli, hogy a forgalom gyors és zavartalan legyen, értsék meg ezt végre azokban a szobákban is, ahol sokszor azon törik a fejüket, hogyan lehetne komplikáltan megcsinálni azt, amit egyszerűen is lehet. zottságnak joga lesz szakértőket kikül­deni a helyszínére. Minél inkább közele­dik a tanácskozás határideje, annál job­­ban igyekeznek a legkülönbözőbb olda­­akról a döntést befolyásolni. Magyaror­szág barátai szerint a tényállás nem in­­dokolja a magyar méltóság és szuvere­­nitás megsértését a helyszíni vizsgálat­­tal, Magyarország ellenségei szerint pe­dig Magyarországnak a múltban tanúsí­tott rosszhiszeműsége okvetlenül hely­színi vizsgálatot tesz szükségessé. Végül bizonyos genfi hivatalos fontoskodók szerint, csakis a helyszíni vizsgálat tud­ná a Népszövetség tekintélyét és létjogo­sultságát bebizonyítani, ami alatt, a lap szerint, kétségkívül a saját tekintélyüket és létjogosultságukat értik. 71 tót néppárt a Felvidék számára autonómiát követ Prága, április 10. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hlinka András a Slovak­ban bejelenti, hogy a tót néppárt illetékes helyen indítványt nyújtott be az alkotmánytörvény módosítására. A tót néppárt az indítványban igyekezett ragasz­kodni a pittsburgi egyezmény összes elveihez: követeli a felvidék számára a tót iskolákat, bíróságokat, pénzügyigazgatóságot, posta­takarékpénztárt és a szuverén nemzet egyéb kellékeit. Az indítványt a húsvéti ünnepek előtt nyúj­tották be a koalíciós nyolcas bizottsághoz. A néppárt követeli, hogy a felvidéknek átme­netileg adjanak olyan autonómiát, amilyet az alkotmánytörvény az Erdős Kárpátok részére biztosít és kívánja, hogy a Felvidék már most kapjon kormányzót. ..........» Meghalt Csathó Ferenc­­dr.­ a budapesti királyi itélő­­tábla volt elnöke (A Nemzeti Újság tudósítójától) Ked­den délelőtt rövid szenvedés után 83 éves korában meghalt Csathó Ferenc dr. való­ságos belső titkos tanácsos, a budapesti kir. Ítélőtábla volt elnöke. Néhány hónap­pal ezelőtt kezdett gyöngélkedni, ereje egyre fogyott, míg végre a halotti szent­ségek felvétele után csendesen elhunyt. Vele a legjobbszívű és emberi igazság­érzettel legjobban megáldott nagy birók egyik legkiválóbb tagja költözött el az élők sorába. Halála osztatlan részvétet keltett nemcsak jogászi körökben, hanem a társadalom legszélesebb rétegeiben, mert mindenütt tisztelték és szerették benne a jó bírót és a jó embert. Nagyváradon született 1845 június 23-án. Itt kezdte jogi tanulmányait is, majd a pozsonyi jogakadémián folytatta. Tanulmányainak elvégzése után szülővá­rosának szolgálatába lépett s tehetsége és szorgalmas munkássága révén egész fiatalon városi tanácsnok lett. Ezután lé­pett a bírói pályára. A budapesti királyi ítélőtáblánál kezdte és ott is fejezte be bírói karrierjét. 1889-ben lett táblabiró, 1891-ben a debreceni táblához került, mint tanácselnök, két év múlva kúriai biró, majd a marosvásárhelyi és később a szegedi tábla elnöke lett. Budapestre mint kúriai tanácselnök tért vissza és 1904-ben a budapesti királyi ítélőtábla el­nökévé nevezték ki. Tizenegy évig állott a budapesti tábla élén és innen vonult nyugalomba 1915-ben. Csathó Ferencnek és nagy kortársainak nevéhez fűződik a bírói gyakorlat modernizálása és leg­szebb fejlődése. Meg kell még emlékeznünk Csathó Fe­renc társadalmi szerepléséről is. Mint az Országos Kaszinó igazgatója, éveken át tevékeny részt vett a kaszinó társadalmi életében, ahol szintén nagy részvétet kel­tett halála. Halálának hírére Degré Miklós dr., a budapesti királyi ítélőtábla elnöke teljes ülésre hívta össze a táblát. Az ülésen el­határozták, hogy a tábla saját halottjá­nak tekinti nagynevű elhunyt elnökét és az országháztéri igazságügyi palotából fogják eltemetni. Temetése csütörtök­ dél­után 4 órakor lesz a Kúria épületéből, a búcsúztató beszédet Degré Miklós dr., a királyi tábla elnöke fogja mondani A repülőm szombaton délelőtt 11 órakor lesz a ferenciek templomában. Csat­hó Ferenc dr. elhunyta ország­szerte nagy részvétet keltett, özvegye, leánya, özv. Halászy Jenőné és fia, Csathó Kálmán, a kiváló író gyászolják. Másik fia Csathó Ernő volt, a magyar közigazgatás egyik reménysége, aki né­hány évvel ezelőtt halt meg.

Next