Nemzeti Ujsag, 1928. június (10. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

2 .................... Ili Mp——■— lendült erkölc­siségre, fegyelemre van Szüksége, királyságot akarunk, tehát követeljük az erények királyságát, mert ennek hanyatlásával együtt sü­­lyedtek arzok a nemzetnemesítő és ne­velő lelki értékek is, amelyeknek szép­ségét Erzsébet legendás alakja jelen­­tettig . ______ Követeljük az ő alakjuk tiszteletben­­tartását nemcsak azért, mert királyiak­­voltak, hanem mert a magyarságnak szüksége van erkölcsre, tekintélyre, m­unkára, fegyelemre, azokra az eré­nyekre, amelyek a magyarság legna­gyobb értékei voltak. De bármily nagy is a süllyedés, nem lehet sohasem olyan nagy, hogy a nem­zet saját múltját, történelmének dicső­ségét, megkoronázott királyának tisz­teletreméltó emlékét, s szivének ideál­ját, Erzsébet királynét,­ a gyalázkodás szemétdombjára vetni engedje. A ki­rály már nem él, a roppant hatalom és tekintély, amely személyét övezte, meg­semmisült a tragikus összeomlás teme­tőjében. De a magyarságnak sem a tör­ténelme, sem az önérzete, sem a tisztes­ségérzete nem semmisült meg. Kisebbek lettünk területben és lélekszámban, de nem lehetünk kisebbek becsületben és­­­ hálás emlékezetben. Ferenc József kor­­fezaka megőrizte számunkra annak az íratlan erkölcsi kódexnek kötelező ere­jét, amelynek az ő tekintélye erőt adott. Hát elő ezzel a kódexxel és bánjanak el a hatóságok a szennyes pamflettel és írójával. Követeljük a hitvány könyv­­elkobzását, minden bűntettes megfenyi­­tését, aki részes a gyalázatos cseleke­detben s követeljük az árulónak a vád­lottak padjára ültetését, még távollété­ben is. Magyarország királyság. A ki­rályságot meg kell védelmezni a ma­gyarság királyi hálájának és méltósá­gának akarata és súlya szerint. Pénteken ül össze a francia kamara A kormány nagy többségre számíthat Pária, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az új francia kamara pénteken délután ül össze. Az egyes pártok erejét egyelőre még nem lehet pontosan megállapítani, mert mintegy 75—80 képviselő még nem nyilatkozott, hogy melyik párthoz csatlakozik. Poincaré kormánya min­det­egy 450 szavazatra biztosan számíthat. A pén­teki ülés tisztán formális lesz. A mandátumok felülvizsgálása a jövő hét keddjén nyer befe­jezést, és csak ezután kezdheti meg a kamara­i munkát. Poincaré valószínűleg csak a jú­nius 12-i ülésen lesz abban a helyzetben, hogy a parlament elé terjeszthesse a most megin­duló törvényhozási ciklus programját. Poincaré több elzászi képviselő előtt kijelen­tette, hogy fel fogja vetni a bizalmi kérdést Walter képviselő javaslatára vonatkozóan, amely az elítélt autonom­ista elzászi képvise­lők szabadlábra helyezését követeli. Hír szerint a demokrata néppárt fel fogja szólítani Wal­ter képviselőt, hogy indítványát vonja vis­­­sza és ha vonakodik, ki fogja zárni a pártból. Briand külügyminiszter tegnap este vissza­érkezett pocherek­ birtokáról, hogy részt ve­­gyem a mai minisztertanácsban. Genfben, a népszövetségi tanács ülésein Paul Boncour fogja képviselni. Ha táviratait tisztán és olvashatóan írja meg, megelőzi a ferdítés veszélyét. *— Címezze úgy a táviratot, hogy a cím­zettet tudakozódás nélkül meg lehessen találni — összeolvasás kikötésével biz­tosíthatja, hogy távirata hibátlan szö­veggel érkezik címzetthez. — Cira elé írt „Mp“ jelzéssel kikötheti, hogy táv­iratát magának a címzettnek saját ke­zéhez kézbesítsék.­­ Ha attól tart, hogy távirata címzett elutazása miatt eset­leg nem kézbesíthető, feladásnál kösse ki a távirata utánküldését. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1928 januu— — —Kasaa————————— — (Folytatás az első oldalról) Szünet közben megérkeztek a kormány tagjai, köztük Korosec dr. belügyminisz­ter, (a szlovén párt elnöke) és bevonul­tak az ülésterembe. Az ellenzék a szidal­mak özönét zúdította Korosecre, aki tudvalevőleg katolikus pap. A zaj csu­pán akkor csillapult néhány pillanatra, midőn az elnök bejelentette, hogy a szkupstina első alelnöke, Agatonovics demokrata képviselő rövid betegség után ma reggel váratlanul meghalt. A bejelentést a képviselők állva hall­gatták, de amidőn az elnök áttért a napi­rendre, a parasztpárt által benyújtott in­dítványra, amely Szubotics volt igazság­ügyminiszter vád alá helyezését követeli, újult erővel kitört a lárma. Az elnök megkísérelte, hogy az egyik jegyző által felolvastassa Szubotics védekezését, a pokoli lármában azonban még a gyors­írók sem hallották a jegyző szavait. Az ellenzék elkezdte csapkodni a padok fede­lét és tele torokból bömbölt. A paraszt­pártiak magukból kikelve kiáltották a jelenlevő miniszterek felé: „Amig ez a véreskezű kormány marad uralmon, nem tárgyalunk“.­­Midőn a padfedelek csapkodása már annyira kimerítette az ellenzéki képvise­lőket, hogy nem bírták tovább a tempót, különböző hazafias dalok éneklésébe fog­tak. Először a királyhimnusz hangzott fel, majd rákezdtek a horvát nemzeti himnuszra és a szlovén indulóra. Az éneklés után folytatódott a padfedél-kon­­cert. Tizenegy óra tájban, másfél órával az ülés megnyitása után az elnök végül is belátta, hogy az ülés rendjét nem tudja biztosítani. A miniszterekkel való rövid tanácskozás után felállott helyéről és bejelentette, hogy az ülést berekeszti, hoz­zátéve, hogy a legközelebbi ülés időpont­járól majd írásban értesíti a képviselő­ket. Beavatott körökben oly hírek terjedtek el, hogy a következő ülést csupán június 8-ára fogják összehívni. Ennek az ülés­nek napirendjén ugyanaz a javaslat fog szerepelni, mint a mai ülésen. A képviselők fél 12 tájban óriási izga­lomban szétoszlottak. A szerdai véres összeütközéseket a kommunisták provokálták A tüntetők revolverrel lőttek a csendőrökre . A Narodna Odbrana vasárnapi gyűlését a rendőrség betiltotta • Belgrád, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelen­tése.) A rendőrfőnökség hivatalos jelen­tése szerint a zavargások véres lefolyá­sáról az éjjel elterjedt hírek túlzottak voltak. Halottak egyáltalában nincsenek. A letartóztatott személyek közül még 45-en vannak a rendőrség őrizetében, 30-an közülük kommunisták. A letartózta­tottak között van egy fiatal leány is, aki a tegnapi zavargások folyamán hisztéri­kus őrületben támadt a csendőrökre, akik közül kettőt egy székkel súlyosan megse­besített. A sebesültek számát hivatalosan 16 csendőrben és 17 polgári személyben jelölik meg. Négy csendőrnek az állapota súlyos. A kórházban ápolt 17 polgári sze­mély szintén komolyabb sebesüléseket szenvedett. A könnyebben sebesültek szá­ma 30. A rendőri jelentés szerint a lovascsend­­őrség csupán akkor lépett akcióba, mi­dőn a tüntetők a kivonult tűzoltók fecs­kendői elől sem hátráltak meg, hanem kísérletet tettek a tűzoltók kocsijainak megtámadására. A lovascsendőrség ekkor attakra indult és rövid időn belül sikerült is az Orosz Cár-szálloda előtt tüntető tömeget szétoszlatni. A tüntetők egy része a szálloda pincéjében levő mu­latóba menekült, ahol közelharc fejlő­dött ki. A rendőrfőnökség megindította a vizsgálatot, történtek-e a csendőrök ré­széről lövések, a parancsnokok jelentése alapján azonban most már bizonyosra vehető, hogy a csendőrség és rendőrség részéről nem történt provokáció. Állító­lag 40 lövést adtak le a tüntetők. A nyomozás megállapította, hogy az olaszellenes tüntetéseket a kommunisták a maguk céljaira használták fel, hogy minél véresebb összetűzéseket provokál­janak a csendőrséggel. A kommunisták újabb tüntetéseket terveznek, a rendőr­ség azonban el van tökélve arra, hogy minden eszközzel elfojtja a zavargáso­kat. Belgrád utcáin a délelőtt folyamán pla­kátokat ragasztottak ki, amelyben felhív­ják a lakosságot, hogy bojkottálja az olasz árucikkeket. A plakátokat a Na­rodna Odbrana írta alá. A Narodna Od­brana által összehívott vasárnapi tilta­kozó nagygyűlést a rendőrség betiltotta s közölte az egyesület vezetőségével, hogy a legszigorúbb eszközöket fogja igénybe­­venni, ha mégis megkísérelné a gyűlés megtartását. mmmmmmmmmmzsmmemmmm KI A FELELŐS? Budapest, május 31. (—k —s) A főváros kellős közepén, egy zsúfolt bérházban felrobbant a tisztító vállalat műhelyének benzin­hordója, egy sereg munkás össze­égett, tömérdek ember élete forgott a legszörnyűbb veszedelemben. Ismétel­jük: a főváros közepén! Bérházban, ahol mit sem sejtő családok egyetlen eldobott cigarettavég véletlenére bízva élik keserves életüket. A múlt évben ugyanez történt egy tisztító intézet­ben, két év előtt egy cellulózéval dol­gozó műhelyben. Évről-évre megismét­lődik ugyanez a katasztrófa, benzin­hordók, celluloze-raktárak robbannak, de senki sem tanul, semmi sem válto­zik, a szerencsétlen munkásokat kór­házba, vagy temetőbe viszik s az élet tovább zajlik keserű levében, mintha nem történt volna semmi sem. Benzin­vulkánok fölött élünk, puskaporos hordók, robbanóanyagok között dol­gozunk s nem is tudjuk, hogy egyetlen cigarettavégtől függ az életünk. S mindez a város közepében! Bérházak­­ban, a hatóságok s az iparfelügyelet­tel megbízott bürokrácia orra előtt. Ki volt a felelős? Ki volt az, aki a múltak tanulságai után sem intézke­dett és nem okult! Hogyan történhe­tett meg, hogy csak a tűzoltók hősies­sége mentette meg számtalan ember életét, „amikor a lángoló műhelyből ki­vitték azt a három benzines hordót, amely Isten különös kegyelméből nem robbant és nem borította lángba, pusz­tulás tüzébe gyanútlan embertömegek életét? Ki mulasztotta el azokat a preven­tív intézkedéseket, amelyek a katasz­trófát megelőzhették volna? Van-e iparfelügyelet, vagy nincs, s ha van, a robbanás hogyan történhetett meg? Megtették-e azokat a munkásvédelmi intézkedéseket, amelyekre gyárakat, műhelyeket kötelez a törvény? Ki felelős a szörnyű szerencsétlen­ségért? Mi itt, e helyen jelentjük ki és hangsúlyozzuk, hogy nem elégszünk meg holmi jegyzőkönyvekkel, hivata­los fontoskodásokkal, hanem az elkö­vetett esetleges mulasztások kinyomo­zását, a bűnösök büntetését, minden hasonló katasztrófa megakadályozását és a munkásvédelmi berendezések el­lenőrzését követeljük. Ennél a kata­sztrófánál magyar munkások égtek el, magyar munkásembereket ért szeren­csétlenség, magyar családok exiszten­­ciái semmisültek meg. Lehet ezt tűrni? Lehet ezt megismételni? Lehet a vá­ros közepén, bérházakban tömérdek ember veszedelmére benzin-vulkáno­kat a jövőben is fenntartani? A fele­lős személyek, bárkik legyenek is azok, a szerencsétlenség véletlenével s papi­ros igazságokkal nem védelmezhetik magukat. Hasonló szerencsétlenségek­ből lehetett volna tanulni. De mert nem tanultak, itt az ideje az úgyneve­zett illetékeseknek most már elégtételt adó, példás és minden mulasztást meg­torló tanítást adni. A nagyhatalmak közvetítő lépést tettek Rómában és Belgrádban London, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Daily Telegraph az olasz-jugoszláv kon­fliktus legújabb fejleményeivel kapcso­latban arról értesül, hogy az érdekelt nagyhatalmak úgy Rómában, mint Bel­grádban közvetítő lépést tettek, noha en­nek a rendkívüli barátságos formában eszközölt közvetítésnek nem volt formá­lis jellege. A Times véleménye szerint az olasz kormány második jegyzéke kétségtelenül súlyosbította a helyzetet. A jugoszláv kormánynak ily körülmények között minden bizonnyal nehezére fog esni, hogy megtalálja az olasz jegyzékre adandó válasz kellő hangját. A Morning Post azt hiszi, hogy a jugoszláv kormány a parlamentben mégis csak meg tudja szerezni a nettunoi egyezmények ratifi­kálásához szükséges többséget, noha a jugoszláv közvélemény nagy része ebben a kérdésben szembehelyezkedik a kor­mánnyal. (..) A demokrata parasz­tkoalíció vádat emel a belügyminiszter ellen Belgrád, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelen­tése). A szkupstina ülése után a demok­rata parasztkoalíció értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy a rendőrség és csendőrség eljárása miatt vádat fog­nak emelni Korosec belügyminiszter ellen. A város visszanyerte rendes képét. Az esti órákig nem került sor újabb tünte­tésre. Az Orosz Cár szállodához vezető utakat a csendőrség elzárta, riadt. A Barbusse-bizottságot nem fogadta Seipel kancellár sem Durva támadás a magyar rendőrség ellen Kun Béla érdekében — A „bor­zalmas felelősség“ Bécs, május 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Bécsben időző két francia „elvtárs“, aki­ket az úgynevezett „Barbusse-bizottság“ küldött ki Párisból Kun Béla mentésére, eredménytelen rohamokat intéz az osz-­­trák igazságügyminiszteri és kancellári audienciatermek ellen. Nem kaptak teg­nap kihallgatást Dinghoffer igazságügyi minisztertől és most nem kaptak Seipel kancellártól sem. Kun Béla ügyvédje, Schönhof dr. teg­nap kérdést intézett a szövetségi kancel­lári hivatalhoz, fogadhatja-e Seipel kan­cellár a balkáni fehér terror leküzdésére alakult bizottsága, az úgynevezett Bar­busse-bizottság Bécsben időző két tagját, Marc Villard párisi ügyvédet és René Gourdin mérnököt. Seipel kancellár azt válaszolta, hogy a két francia megbízot­tat csupán abban az esetben fogadja, ha a bécsi francia követség maga kéri a szövetségi kancellári hivatalt arra, hogy tárgyalhasson a két francia megbízott a szövetségi kancellárral. Villard és Gourdin erre levelet intéz­tek a szövetségi kancellárhoz, amelyben közlik, hogy eddig még minden ország­ban fogadták őket az illetékes hatóságok. Utalnak azokra a hírekre, hogy a magyar rendőrség, illetve bizonyos felelőtlen ele­mek Kun Béla megszöktetésétől sem riadnak vissza, mert attól tartanak, hogy az osztrák hatóságok nem tesznek eleget a magyar kiadatási kérelemnek. Ha Ausztria kiszolgáltatná Kun Bélát a ma­gyar kormánynak, úgy „borzalmas fele­lősséget“ vállalna magára. A levél azzal végződik, hogy a francia megbízottak nem kételkednek abban, hogy az osztrák kormány az ügyet igazságosan fogja rendezni. Azt hisszük ezt a „borzalmas felelőssé­get“ a legnagyobb nyugalommal vállal­hatja az osztrák igazságszolgáltatás, a­mely dönteni fog a borzalmakért felelős gonosztevő kiadatása fölött. Miért nem fizet elő rádióra, erre a modern találmányra? — A rádiókészü­lékét úgy kezelje, hogy mások élvezetét a kisugárzással, fütyüléssel ne zavarja. — Rádiókészülékének kezelése közben gondolon arra, hogy Önnek is rosszul esik, ha legszebb zenei hangok köze­pette a rádión éktelen fütyülést hall.— A szórakoztató rádió ügyeiben beadott minden kérvény, panasz stb. bélyeg­mentes.

Next