Nemzeti Ujság, 1928. november (10. évfolyam, 249-280. szám)
1928-11-07 / 252. szám
Szerda, 1928 november 7. NEMZETI ÚJSÁG SZÍNHÁZ, művészet Hol ringott a Bölcsődal bölcsője? Kavarodás a Bölcsődal és a Fiacskám körül — ms két darab hasonlóságai — Nyilatkoznak a szerzők Érdekes kavarodás támadt Fodor László új darabja, a Vígszínházban bemutatott Bölcsődal körül. Arról van szó, hogy ez a Bölcsődal állítólag a Fiacskám bölcsője mellett szólalt meg először. A Fiacskám Orbók Attila darabja, amelyet néhány héttel ezelőtt mutatott be az Új Színház. A Fiacskám és a Bölcsődal alapötlete ugyanaz. Meglehetősen megegyeznek a darab egyes figurái is. Általában sok a hasonlóság és a rokonvonás a két darab közt. Csodálatos találkozása a véletlennek. Egyszerre járt ugyanaz az ötlet eszébe két írónak, akiknek sokban még a gondolatmenete is egyező. Azért, hogy Orbók Attila szerint őt illeti az elsőség, annyira, hogy darabját már évekkel ezelőtt megírta, sőt darabját három évvel ezelőtt be is nyújtotta a Vígszínházhoz, ahonnan azonban mint nekik nem alkalmast, visszautasították. Annál nagyobb meglepetéssel látta most, hogy Fodor feldolgozásában ugyanez az ötlet nagyon is megütötte a Vígszínház mértékét. Amint hírlik, Orbók nem is hajlandó egyszerűen tudomásul venni a színházi ikrek hasonlóságát, hanem a Színpadi Szerzők Egyesülete elé terjeszti elbírálás végett a vitás kérdést. Ezzel szemben Fodor László arra hivatkozik, hogy ő a darabot egy öt évvel ezelőtt megjelent novellájából írta. A novellának A gyermek volt a címe. Ez megelőzte a Fiacskámat, s ő mégsem vádolja plágiummal Orbókot. Ji Színpadi Szerzők pártatlan juryje döntsön Orbók Attila, nyilatkozata A különböző híresztelésekkel szemben álljon itt Orbók Attila nyilatkozata, aki a következőket mondja a Fiacskámról és a Bölcsődalról. Az Új Színházban szinre került „Fiacskám“ című három felvonásos vígjátékommal és Fodor László „Bölcsődal“ című darabjával kapcsolatban egyes napilapokban olyan hírek jelentek meg, hogy én Fodor László, illetve a Vígszínház ellen szerzői jogbitorlási pert indítok. Ezekkel a hírekkel kapcsolatban ki kell jelentenem, hogy én ez időszerint még semmiféle vádat nem emeltem sem a színház, sem Fodor László ellen, akinek darabját még nem is láttam. A tény az, hogy három napilap kritikusa, aki az én darabomról is kritikát irt, feltűnő hasonlóságot állapított meg a „Fiacskám“ s a „Bölcsődal“ között, nemcsak az alapötletet, hanem a darab fölépítését és az egyes alakokat illetőleg is. Miután darabom 1925. év novemberében a Vígszínház igazgatóságánál volt s miután a .„Fiacskám“ előbb került színre mint a „Bölcsődal“ s végül miután a napilapok tárgyilagos kritikusai az én darabomat egyhangú elismeréssel fogadták és kiemelték a mese s az alakok eredetiségét, úgy gondolom, hogy a Fodor László darabjáról írt kritikákra nem nekem kell válaszolnom. Az egyik napilap, amelynek Fodor László úr munkatársa, közli Fodor László egy nyolc év előtti novelláját, amelyben arról van szó, hogy valaki háza küszöbén egy gyermeket talál és apai érzések támadnak benne. Ezen az alapon célzást tesz arra, hogy esetleg engem inspirált a Fodor-novella a „Fiacskám“ megírására. Erre a merész feltevésre az a megjegyzésem, hogy a világirodalomban van néhány száz novella a talált, gyermekről. Az én darabomban egy tréfából becsempészett gyerekről van szó, akit a tréfacsináló barát nem tud visszavinni a szülőkhöz, mert a gyermek az öngyilkosságra elszánt agglegény életét mentette meg. Ami pedig azt a feltevést illeti, hogy a„ ..Bölcsődal“ sikere indított állítólagos vádaskodásra, kijelentem, hogy nagy párisi sikerem után ilyenfajta irigykedés aligha tételezhető fel rólam. Én ebben az ügyben a legnagyobb korrektséggel jártam el és fogok eljárni, ezentúl is. Nem tartottam és nem tartom illetékesnek magamat arra, hogy véleményt nyilvánítsak és vádat emeljek. Mint ahogy arra sem vagyok illetékes, hogy az említett három kritikára én reagáljak. Miután azonban a sajtó az ügyet piáris pro és contra pertraktálja, úgy a Fodor László, mint a magam írói reputációja érdekében üdvösnek tartanám, ha a kérdés morális részének eldöntését — azt, hogy ki a felelős a két darabban mutatkozó feltűnő hasonlóságért — a Színpadi Szerzők Egyesületének pártatlan jury-jére lesznek. Orbók Attila író, a Magyar Írók Egyesületének főtitkára. Fodor csak a bíróság előtt felel a plágiumvád ellen Fodor László, a Bölcsődal szerzője a következőkben reflektál a szállongó hírekre és Orbók nyilatkozatára. Orbók Attila darabját nem ismerem. Teljes igazságom tudatában semmiféle irodalmi zsűri elé nem vagyok hajlandó odaállni, mert az irodalmi zsűrim a kritika és a nagyközönség. Ha Orbók Attilának konkrét vádjai vannak, állítson a bíróság elé. Több mondanivaló ebben az ügyben nincs. Ez a rövid nyilatkozat, amely után a színházi közvélemény fokozott érdeklődéssel várja a fejleményeket. is elfelejtett a miniszterelnöknek, aki még aznap délelőtt aláírta a színháznyitási engedélyt. Ez volt az utolsó ténykedése, mert mindjárt ugyanazzal a tollal a lemondását is aláírta s délután már bukott miniszterelnök volt. Azután a János vitéz előkészületeiről emlékezett meg és meleg szavakkal méltatta Beöthy László és Lázár Ödön érdemeit. Fedák közvetlen előadása, amelybe egy gyönyörűen elszavalt Petős-költeményt szőtt bele, a legteljesebb hatást tette a közönségre, amely több mint tízszer a lámpák elé hívta a művésznőt. Azután Zerkovitz Béla műsoron levő operettje, az Eltörött a hegedűm fejezte be a díszelőadást, amelyen a gyöngélkedő Lázár Ödön igazgató nem jelenhetett meg. Ji Király Színház huszonöt éves Díszelőadással ünnepelték meg a jubileumot Kedden este ünnepet ült a Király Színház. Ez este volt 25 éve, hogy Beöthy László megnyitotta a színházat, amely azóta negyedszázadot töltött az operett Szolgálatában. Itt nőtt igazán naggyá az új magyar operett. Huszka Jenő itt mutatta be az Aranyvirágot. Itt aratta tüneményes diadalát Kacsóh Pongrác János vitéze, amelyet eddig 670-szer játszottak. Itt játszották Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjeit és az újabb nemzedék tagjai közül Jakobi Viktor és Szirmay Albert ezeken a deszkákon hódították meg a közönséget. Kitűnő művészeknek és művésznőknek egész serege lett itt naggyá. Nincs a magyar operettnek egyetlen művésze sem, aki a 25 év alatt ne működött volna a Király Színházban. A színház alapítója Beöthy László, a Vezér, a legnagyobb koncepciójú magyar igazgató húsz éven át vezette a színházat, amelynek élén ma Lázár Ödön, Beöthy hűséges tanítványa és kitartó munkatársa áll. A huszonötéves jubileumot kedden este ünnepélyes díszelőadással ünnepelte meg a színház. Gyönyörű közönség gyűlt össze erre az alkalomra a Király Színházban. Az egyik páholyban ott ült Magyarország kormányzója s a többi páholyban is sűrűn tűntek fel közéleti nagyságok. A díszelőadást az Aranyvirág nyitánya vezette be. Huszka Jenő dr., az operett szerzője zajos ovációk közt foglalta el a karmesteri széket s dörgő taps mondott neki köszönetet, mikor a nyitányt végig.Virigálta- Ezzel az operettel nyílt meg 25 évvel ezelőtt a Király Színház. De az Aranyvirágból, akármilyen, melódiákban gazdag, bájos is a zenéje, nem lett második Bob herceg. Nem játszották százszor. Sőt abban az évben 12 bemutatója volt a Király Színháznak. Az igazi nagy sikert, amely a színházat 25 évre megalapozta, csak a második szezonban hozta meg Bakonyi, Heltai és Kacsok operettje, a János vitéz. Az Arany virág nyitánya után tehát a János vitéz nyitánya következett, amelyet Vincze Zsigmond karnagy vezényelt. Sőt végül megjelent a színpadon maga az operett diadalmas hőse, Kukorica Jancsi is. Tomboló tapsok közt Fedák Sári lépett a közönség elé, hogy elmondja a jubiláló színház ünnepi beszédét. Fedák a maga utánozhatatlan, kedves közvetlenségével lépett a lámpák elé és mikor néhány egyszerű mondattal megvette a szíveket, két kedves visszaemlékezését mondotta el a Király Színház történetével kapcsolatban. Elmondta, milyen rettentő nehézségekbe ütközött a színház megnyitása. A sajtó elkeseredetten harcolt a színház ellen úgy, hogy a megnyitó előadás napján még nem volt meg a játszási engedély. Beöthy azután a miniszterelnököt, Khuen-Héderváry Károly grófot magát hozta el s végig vezette az egész színházon, mert be akarta bizonyítani, hogy a színház nem tűzveszélyes. A miniszterelnök az egész bejárás alatt egy árva szót sem szólt s Beöthy kétség és remény közt lebegett. Mikor elhagyták a színházat, a miniszterelnök megállt és csak ennyit mondott a gyalogjáró szélére mutatva: — Ide pedig vaskorlátot kell emelni, hogy a színházból kitóduló közönség neki ne menjen a villamosnak. Beöthy, nagy örömében: még köszönni — A Tábornok teljes szereposztása. Zilahy Lajos uj darabja, A tábornok, a Nemzeti Színház péntek esti bemutatója, a következő szereposztással kerül színre: Báró Szikszay György altábornagy Csortos Gyula, Laus dr. főorvos — Gál Gyula, A grófnő P. Márkus Emília, Korponay segédorvos — Abonyi Géza, Valentin önkéntes ápolónő. — Ághy Erzsi, Judith — Bajor Gizi, Pásztorné — Rákosi Szidi, Hordóssy kapitány — Hosszú Zoltán, Márkus hadnagy — Kürthy György, Műtősnő — N. Iványi Irén, Székely László főhadnagy — Tímár József, Keresztes főhadnagy — Szőke Lajos, Sarkady hadnagy — Mihályffy Béla, Egy vezérkari ezredes — Somody Kálmán, Schulek kapitány — Cserépy László akadémiai növendék, Késmárki, kórházi szolga — Nadányi László, Rácz, tisztiszolga — Gyenis Ede, Egy apáca — Eöry Kató akadémiai növendék, Egy altiszt — Tábori Imre — Turiddu — Pataky Kálmán. Kedden este énekelt az idei évad során Pataky Kálmán először az Operaházban. Turiddu szerepét alakította és a kiváló tenorista művészi teljesítményét lelkes elismeréssel fogadta a közönség. Az együttes többi tagjai közül Walter Rózsi, Sándor Mária, Bársony Dóra és Palló Imre arattak megérdemelt sikert. Az előadást Fleischer Antal karnagy vezényelte a szokott lendülettel. A Szent István Akadémia I. osztálya november 9-én, pénteken délután 5 órakor a Szent István Társulat kistermében felolvasóülést rendez. Szabady Béla dr. vendég felolvassa „A katolikus restauráció győri püspökeinek munkássága“ című értekezését. — O‘Neill-bemutató a Vígszínházban. Érdekes bemutatóra készül a december folyamán a Vígszínház, amely szintehozza Eugen O‘Neill, a kitűnő amerikai drámaírónak nagy színpadi alkotását, kilenc képből álló drámáját. A drámát Harsányi Zsolt fordítja. A színház teljes előadásban mutatja be O‘Neill drámáját, amely két részből áll. Minthogy az előadás igen hosszúnak ígérkezik, a színház úgy oldja meg a felvonásközökproblémáját, hogy egy órai szünetet tart az első rész után. A dráma egészén újszerű írás, érdekessége, hogy szereplői nemcsak azt mondják el, ami történik vagy amit elbeszélnek, hanem amit gondolnak is. Az érdekes bemutatót érthető érdeklődés előzi meg irodalmi körökben. Különben O‘Neillnek, mint emlékezetes, a Szőrös majom című drámáját sikerrel játszotta tavaly az Új Színház, —r. Tasnády Ilona a Pátria Klub családi estélyén. November 10-én, szombaton este tíz órakor műsoros családi estet rendez a Pátria Klub Szentkirályi utca 10. szám alatti helyiségeiben. A klub igazgatóságának sikerült a fővárosi művészvilág legjobbjait megnyerni, így N. Tasnády Ilona művésznőt, a Nemzeti Színház kiváló tagját, Molnár Imre dr.-t, a régi magyar zene gyöngyeinek legavatottabb ismerőjét, aki néhány régi magyar dalt énekel. Felesége, M. Hir Sári, az európai hírű zongoraművésznő legnagyobb sikerű koncertszámaiból ad elő néhányat. Vigh Miklós és Érczkövi László, a rövid idő alatt népszerűvé vált komikus duó humoros számokat ad elő és a humornak ez a húsz perce bizonyára a klub közönsége előtt is népszerűvé fogja tenni, a művészeket. A műsor még bővülni fog. Asztalfoglalásokat a klub irodája: J. 383—27 előjegyzi. Műsor után cigányzene és tánc. — Gordonka-est. Feuermann Emanuel, a tavaly nálunk járt csellóművész ma este tartotta hangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében A nagy technikájú, széles, meleg tónusú és kiválóan muzsikális művész ma este is őszinte nagy sikert aratott Beethoven, Locatelli, Hindemith, Mozart, Senalie, Granados és Piatti műveinek stílusosan finom előadásával. Sikerében méltán osztozott nagyszerű kísérője, Kása György is. (S.) — A magyar tisztikart sértő reklámért bocsánatot kért a reklám írója. A Nemzeti Újság éppen úgy, mint testvérlapja, az Új Nemzedék, élénk kritika tárgyává tette az Ízléstelen szövegű filmreklámokat s erélyesen tiltakozott „A vérengző katonatisztek“ című filmreklám ellen, amely tisztán a hatás, kedvéért rendkívül bántó volt az egész magyar tisztikarra nézve. Most a reklámszöveg szerzője levelet intézett az Új Nemzedék szerkesztőjéhez, amelyben maga is beismerte lapszusát s egyben sajnálkozását fejezte ki azzal, hogy itt a munka hevében becsúszott, minden célzatosságot nélkülöző tévedésről van szó és megkövette a magyar tisztikart, amelyet megsérteni, sőt bántón érinteni sem volt szándékában. Tudomásul vesszük ezt a nyilatkozatot s számítunk rá, hogy a jövőben a filmreklámok tartózkodni fognak minden ízléstelenségtől s főképen olyan hangzatos frázisoktól, amelyek egyes társadalmi osztályokat mélyen sérthetnek, amint jelen esetben, ha nem is szándékosan, súlyos bántalom érte azt a magyar tisztikart, amelynek érintetlen kardbojtjához az inszinuációnak még árnyéka sem férhet. — A Tüzek az éjszakában Londonban is szinrekerül. Földes Imre hatalmas feszítőerejű irredenta drámája, amelyet a múlt héten mutatott be az Új Színház, nemsokára Londonban is szinrekerül. A darabot a London Play's Company budapesti megbízottja megvásárolta s még ebben a szezonban be is mutatja bizonyos változtatásokkal. Magyar propaganda szempontjából rendkívül nagyjelentőségű Földes drámájának külföldi bemutatója. — Egyházművészeti kiállítás Esztergomban, Esztergomban, az ősi prímási városban egyházművészeti kiállítást rendeznek, amelynek fővédnökségét Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprímásvállalta el. A kiállításnak, amely az egyházművészetnek csaknem minden ágát felöleli, november 11-én vasárnap lesz az ünnepélyes megnyitása. — Dusolina Giannini, a chicagói operaház énekesnője ma este tartotta bemutatkozó hangversenyét a Vigadó nagytermében. Az artisztikusan finom megjelenésű művésznőnek gyönyörűen szárnyaló meleg orgánuma mellett, magától értetődően közvetlen előadása teljesen, meghódította díszes hallgatóságát. Énekkultúrájának tökéletessége, fehelletszerűen unom hangkötése, ideális lélegzési technikája és tisztán érthető szövegkiejtése a legnehezebb énektechnikai feladatok hiánytalan megoldására képesítik. Bár hangjának színe, hatalmas vivőereje inkább az operaéneklésre predesztinálják, de nagy és stílusos kultúrája az intim mondatokban is teljes sikerrel érvényesül. Az általános és elhatározó sikerrel előadott Haendel, Mozart, Donandy, Beethoven, Schubert, Brahms, Cimara, Guarnieri, Respighi, Puccini, Sallero és Harris szerzeményeken kívül szebbnélszebb ráadásokkal hálálta meg közönségének szűnni nem akaró, tomboló taxisait. (I.) — Gárdonyi Géza-emlékünnep. Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság ünnepet rendezett Gárdonyi Géza halálának évfordulója alkalmából. Az emlékünnepen megjelent Agerasztó Tivadar alispán és Purébl Győző dr. kormányfőtanácsos, tanácsnok is. Simon Lajos, a Társaság elnöke megnyitó beszédében kiemelte, mit jelent Gárdonyi költészete korának és az utókornak: a színtiszta 'sajátosságú magyar lelket, amely az elnem-zetleniesedő irodalom sekélyes irányával szemben a nemzeti hagyományok ébrentartásával erőteljes magyar költészetet fakasztott. Az ünnepi beszédet Breznay Imre, az egri Gárdonyi Társaság alelnöke mondotta. Gárdonyinak a népies nemzeti irányvonalán való fejlődését festette. Ismertette, miként emelkedett a komikus torzalakoktól a nép megismerésén át a magyar faj legtökéletesebb ábrázolásáig. Az ünnepi beszéde után Móra László főtitkár Gárdonyi emlékére irt ódáját szavalta el. Purébi Győző tanácsnok a legnagyobb magyar költő-tanító követésére lelkesítette a tanítóságot, majd a főváros tanácsának Gárdonyi-jutalomdíját átadta Simon Lajosnak és Kenessey Bélának. Pirovszky Lajos Gárdonyi-költeményeket szavalt. jl : . ■ ■ • • - *.f — A Kövessy-vár estje. Színpad és nézőtér legelőkelőbbjei fognak találkozni egy nagyszerű, különösen érdekes estélyen, amelyet a Kövessy-vár asszonynépe, élükön Biller Irén, Belle Gabriella és Titkos Ilonával rendez november 9-én, pénteken a Royal-szálló termeiben. Cerimonia, komédia, divatrevü, sorsolás. K» 11 tője: MAY nagy filmje: Párbaj az operabálon 01*JíM§H — Premier holnap •— CORSO