Nemzeti Ujság, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-18 / 87. szám

Csütörtök, 1929 április 18. NEMZETI ÚJSÁG Megállapították a Nemzeti Blokk listái­nak névsorát Kik vezetik a munkaadók és munkások listáit (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A társadalombiztosító intézeti választások előkészítésére vonatkozó tárgyalások be­fejezést nyertek és a jelöltek névsorát immár véglegesen megállapították. Ha változás még előfordulna, ez legfeljebb egy-két helyen lesz lehetséges. A nagy­ipari és nagykereskedelmi érdekeltségek listáját m­aguk az érdekelti testületek ké­szítették el és ezekbe a listákba felvették a Nemzeti Blokk jelöltjeit is. A munka­adói listavezetőket a Nemzeti Blokk a következőképen állította össze: háztartási munkaadók részéről Torntay Cecil; kis­ipari munkaadók részéről Pap József, az IPOSz elnöke; középipari munkaadók képviseletére Körmendy Mátyás felsőházi tag, szegedi asztalosmester; az építőipari munkaadók részéről Farkas Elek építész; a kiskereskedők (szövetkezetek, stb.) ré­széről Steuer György ny. államtitkár; a szabadfoglalkozási ágak részéről Bánó Dezső, a Balaton­füred rt. vezérigazga­tója. A munkásérdekeltségek részéről a Nemzeti Blokk listavezetői a következők: az általános munkáslista élén Hajagos József, Weiss Manfréd­ gyárbeli vasmun­kás, a magánalkalmazottak (kereskedő­segédek, üzemi alkalmazottak) listája élén pedig Mikes Gábor, a Hangya tisztvise­lője áll. A háztartási alkalmazottak lista­vezetője Buday Margit háztartási alkal­mazott. A listákat az érdekeltségek közösen­­állapították meg. Az ipari érdekeltségek listáját a GyOSz, az Ipartestületek Or­szágos Szövetsége, az Országos Iparegye­sület, az Országos Kézműves Testület, a Baross Szövetség és a Keresztény Iparo­sok Országos Szövetsége állapította meg a Nemzeti Blokk közbejöttével. A keres­kedői listát ugyancsak a Nemzeti Blokk közreműködésével az OMKE, a Kereske­­­delmi Csarnok, a Baross Szövetség és a KÉKOSz vezetősége állapította meg. A Szabadfoglalkozásúak listájának összeál­lításánál a Nemzeti Blokk vezetőségén kívül résztvettek a mérnökök, az orvo­sok, ügyvédek, vállalkozók, gyógyszeré­szek, stb. testületei és különböző egyéb érdekképviseleti egyesületek. A háztar­tási alkalmazottak munkaadói listájának összeállításánál közreműködött­ a Nem­zeti Blokk, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, az Evangélikus Nőegyesület, a Katolikus Nővédő Egylet, a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, a Keresztényszocialista Misszió Társulat és a Szociális Testvérek. . Illetékes helyről figyelmeztetik a mun­kaadókat, hogy a választói igazolványo­kat őrizzék meg, mert csakis ezekkel a választói igazolványokkal lehet a szava­zati jogot gyakorolni. hallgatók segítőegyesületének, a KIOSz.-nak és a KÉKOSz.-nak juttatott taxiengedélyeket. Az elnök erre az indítványra nem rendelte el a szavazást, mert az a napirendi tárggyal semmiféle összefüggésben nem volt. Balkányi Kálmán felhívta a közgyűlés figyelmét a május 12-én megnyíló Magyar Könyv­ hetére. Gondoljuk meg — mondotta —, milyen nehézségekkel küzd a magyar szó és hogy kulturális érdekeinken kívül mekkora érdek fűződik a magyar könyvnyomtatás, könyvkötészet és könyvekereskedelem boldo­gulásához. Kövessünk el mindent, hogy ez az akció sikert hozzon. Kéri a tanácsot, illessze be a propagandába az iskolákat is. Kövessen el mindent, hogy a könyv­hét nálunk is olyan lendületet adjon a könyv ügyének, mint Olaszországban, ahol mega Mussolini állott a mozgalom élére. A Községi Gyógyszerüzem­ fejlesztésével kapcsolatos ingatlanvásárlási javaslattal kap­csolatban ismét nagy vita volt a községi üze­mekről. Zala Zsigmond, Deutsch Jenő, Hege­dűs József, Keisz Mór, Balkányi Kálmán és Koréi­ Dezső azt követelték, hogy a megszün­tetésre ut­t üzemeket a tanács mihamarabb oszlassa fel és követelték a Mű­szerüzem meg­szüntetését is. Körmöczi Zoltán védelmébe vette a tanács előterjesztését, mert a műszerüzem nem ke­reskedelmi üzem. A Gyógyszer- és Műszer­üzem csak beszerzi a kórházak részére a szükséges műszereket és gyógyszereket. Igen nagy hasznára van a fővárosnak, nagy ösz­­szegeket takarít meg a kórházi alapnak és nem­ konkurrense sem­ az iparnak, sem a ke­reskedelemnek. Vass Béla tiltakozott a Műszerüzem fejlesz­tése ellen, ming Steinherr Simon a községi üze­mek fenntartása mellett foglalt állást, mert azok árszabályozó hatással vannak a piacra. A választáson Az elnök ezután kihirdette a közgyűlés ele­jén elrendelt választások eredményét. A sza­ A főváros Közgyűlése ma választotta meg az új főjegyzőket. Szlovák dr., a polgármesteri hivatal vezetője főjegyző, Günther dr., a fő­polgármester titkára tanácsjegyző lett Az új Rókusra vonatkozó előterjesz­tést egyelőre levették a napirendről (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A főváros törvényhatósági bizottsága ma délután Ripka Ferenc dr. főpolgármester elnöklésével köz­gyűlést tartott. Ugron Gábor napirend előtti felszólalásában az iSAIE-tagdíjak ügyével kapcsolatban reflek­tált a szociáldemokratáknak arra a támadá­sára, amelyben a legutóbbi közgyűlésen része­sítették. A szociáldem­okraták ugyanis újból szót emeltek az ellen, hogy a Beszkárt-nál az ÉME tagdíjakat levonják és azt állították, hogy ebben a kérdésben ő, — tudniillik Ug­rón — megállapodást létesített a Keresztény Községi Párt és a szociáldemokraták között és azzal garantálta a megállapodás betartását, hogy amennyiben a megállapodást a keresz­ténypárt megszegi, ő ennek levonja a kon­zekvenciáit és lemond bizottsági tagságáról. A szociáldemokraták támadására az a válasza, hogy ő tényleg tárgyalt a pártokkal az EME tagdíjak ügyében, megállapodást is létesített, de Peyer Károly, a szociáldemokrata frakció vezetője kijelentette, hogy pártja a megálla­podást nem ratifikálja. Ezzel az ő obligója megszűnt.. Bu­ehler József személyes kérdésben vála­szolt Ugron Gábornak és kijelentette, hogy a szociáldemokraták az EME tagdíjak ügyét mindaddig a közgyűlés elé fogják hozni, amíg a kérdés olyan értelemben megoldást nem nyer, ahogy azt ők kívánják. Ugron Gábor erre újból felszólalt és szemé­lyes kérdésben válaszolva Bücklernek, hang­súlyozta, hogy Wolff Károly annak idején erő­sen hangsúlyozta, hogy az EME tagdíjak ügyében semmiféle irányban kötelezettséget nem vállal, mert nem ismeri pártjának fel­fogását ebben a kérdésben. A Magyar Könyvhét Ezután a közgy­űlés áttért a napirendre. Biró Dezső a tárgyalás során azt kívánta, hogy a­ tanács vonja vissza, a műegyetemi A praktikushőlgy pro gramm ja: Női ruha és felöltő Gerő Mártontól Király utca 22. Selyemharisnya Kovács Victortól Király-utca 10. Női kalap Friedmanntól Király-utca 8. vazatszedő bizottság jelentése szerint leadtak a szavazásnál 276 szavazatot. A három tanácsi főjegyzői állásra legtöbb szavazatot kapták: Szlovák Pál dr. 136, Hiller Ernő dr. 126. és Keresztes Miklós dr. 125 szavazatot. Ezek te­hát a megválasztott főjegyzők: Benedek Sza­bolcs 118, Földváry Imre 110, Gallner Ferenc dr. 98 szavazatot kapott, a többi szavazat szét­forgácsol­ódott. A két tanácsjegyzői állásra megválasztot­ták Zober Miklós dr.-t 173 szavazattal és Günther Tivadar dr.-t 119 szavazattal. Beke Hugó 130 szavazatot kapott. Tiszti ügyész lett Szekter József dr. 141 szavazattal, Hermann Sándor dr. 121 szavazatot kapott. Tiszti al­­ü­gyész lett Pákay László dr. 273 sza­vaz­attal. A megválasztottakat nyomban meghívták a közgyűlésre, ahol letették a hivatali esküt. A közgyűlés ezután áttért az interpellá­ciókra, majd a napirend hátramaradó pontjait tárgyalta le az új Róku­s-kórház építésére vo­natkozó tanácsi javaslat­ kivételével. Ezt a tárgyat ugyanis a tanács a pártok kérelmére újból előkészíti és május közepén terjeszti újból a közgyűlés elé. Mivel számos interpel­lációt ma nem tudtak előterjeszteni, a köz­gyűlést a jövő héten, szerdán folytatják. v­ipmtpi------------------------------------—■— Walter-Veér Imrét öt évi fegyház­büntetésre ítélte a törvényszék ——­ A köztársasági agitátor egész párisi, bécsi és szlovenszkói szereplését feltárta az ügyész — Az elnök megleckéztette a vádlottat, mert nemzeti nagyjainkkal példálózott (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A ki­rályi törvényszék 1923-ban a királyság intézménye ellen elkövetett vétség miatt másfélévi államfogházra ítélte V­eér- Walter Imre dr.-t, a köztársasági párt elnökét. Walter 1924 januárjában a szek­szárdi fogházban kezdte meg büntetését, ahonnan néhány hónap múlva a szegedi Csillag-börtönbe szállították. Rabságá­­ban súlyos szembaja támadt s gyógyke­zelés végett büntetését félbeszakították. Röviddel szabadlábra helyezése után re­pülőgépen külföldre szökött s Bécsben, majd Pak­sban köztársasági propagandát fejtett ki. A budapesti királyi vgrvészség Veér- Walter Imre ellen a királyság intézmé­nye ellen elkövetett bűntett, az állami és társadalmi rend felforgat­ására irányuló bűntett és kormányzósértés vétsége cí­mén vádat emelt a külföldön elkövetett agitatórikus működése miatt. A vád sze­rint Veér Imre dr. szökése után Bécsben Szende Pállal és Kunfi Zsigmonddal tár­gyalt, majd Parisba ment s ott Károlyi Mihály gróffal, Diener-Dénes Józseffel és másokkal lépett összeköttetésbe. „Köztár­saság“ címen ki­pót alapították s a lap irányítását Veér Imre vállalta el.­­Meg­alakították az emberi jogokat védő ma­gyar ligát, amelynek célja a magyar tár­sadalom megdöntése , a magyar népköz­­társaság megteremtése volt. A köztár­sasági című lapban Veér Imre olyan cikkeket tett közzé, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam és­­ a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák. A lap május 1-én megjelent számában megjelent egyik cikk a magyar földet a magyar terror börtönének mondja. Ma­gyarország ma egy óriási börtön — írja a­ cikk —, ahonnan a sajtószabadság száműzve van. A május 16-án megjelent cikk Bethlen István miniszterelnököt Somogyi és Ba­csó meggyilkolásában való bűnrészesség­­gel vádolja. A május 31-iki cikk felszó­lítja az emberi jogok nemzetközi ligá­ját, hogy lépjen fel a magyar kormány ellen, amely a feledés fátyolét iparkodik borítani rettenetes gonosztettek fölé. A május 16-iki egyik közlemény Horthy Miklós kormányzót durva sértésekkel illeti. Végül azzal vádolja a királyi ügyészség Veér Imrét, hogy Szentesen 1923-ban mint köztársasági párti képvi­selőjelölt a köztársasági államforma megvalósítása érdekében fejtett ki mű­ködést s a királyság intézménye ellen intézett támadást. Walter és Veér Walter-Veér Imrét szerdán vonta fele­lősségre a büntetőtörvényszék Töreky­­tanácsa. Szuronyos fogházőr állította elő a nagy fekete pápaszemet viselő Veér Imrét a bírói emelvény elé. — Mi az ön neve tulajdonképpen? — hangzott az elnök első kérdése. — Veér-Walter Imre. A,Veér név 1918 óta az ujágirói nevem. — Verseket irhat akármilyen név alatt, de a polgári életben a Veér név nem illeti iina. Ön a polgári életben joanav­leteket is Veér név alatt szokott kötni? — Kérem■ ez n­zansz. — Ilyen tizansz nincs. Önnek ez az el­járása jogtalan. És ha már használja ezt az álnevet, miért írja Veér neki Ez egy régi nemesi család neve. Úgy gondolja, hogy ennek a nemesi névnek a haszná­lata is jogos! — Mellőzési kérelem érkezett a főtár­­gyalási elnök személye ellen — enun­­ciálta ezután Töreky elnök. A törvény­szék úgy határozott, hogy a kérvényt a királyi Ítélőtáblához felterjeszti, a főtár­­gyalást pedig megtartja. Ezután Töreky elnök sorra vette az egyes vádpontokat­ és Walter-Veér Imre minden bűncselekményben tagadta bű­nösségét. Avédik Félix bíró ezután felolvasta Veér-Walter korábbi vallomását, ame­lyet még a rendőrségen tett és az iratok ismertetése után Töreky elnök megkezdte a tanúkihallgatásokat. Huniczinger Ká­roly főpincér, az első tanú, az októberi ,,emlékvacsora“ idején a Royal szállóban állott alkalmazásban. Emlékszik arra, Kossuth és Petőfi Milyen névre váltott erö­ki útlevelet? — kérdezte Töreky elnök. — Walter Imre névre. — Persze, itt Walter néven váltja ki az útlevelét, de amikor visszajön, akkor Veér néven, ön így akarta a megszállott területek lakosságát megtéveszteni! A Veér névvel azt akarta feltüntetni, hogy tősgyökeres magyar ember . . . — Petőfi Sándor is Petrovics­­ volt ■— vetette közbe Veér Imre. Töreky elnök erélyesen az asztalra csa­pott. , — Ne hasonlítsa magát se Petőfihez, se Kossuthhoz! — mondotta az elnök,emelt hangon. Ez már nagyzási hóbort!­ — Nekem törvényadta jogom a védeke­zés— válaszolta Veér Tip­re. . .­­ — A védekezés igen, de ilyen ízléstelen dolgokat ne mondjon. Az ön igénytelen személyét ne állítsa Petőfi és­ Kossuth mellé. . — Kérem, engem Veér néven ismer­nek . .­. — Az egész világon! — szólt közbe mo­­solyogva az elnök. — Mit csinált ön Szlovenszkóban! — A szlovenszkói minisztérium enge­­délye alapján irodalmi felolvasásokat tartottam, hogy a létfentartásomhoz szük­séges pénzt megkeressem. — Magyarországról mit beszélt ott kint? Valószínűleg ugyanolyan hangon, mint ahogyan Parisban is ,irt. — Igen — válaszolta a vádlott. Elmondja ezután, hogy Bécsbe akartak visszamenni, de nem kapott útlevelet és m­ ekkor Jászi és Kunfi jártak közben, s vé­é­gül is a bécsi cseh követ támogatásával­­ az útlevelet megkaphatta. Az elnök ezután arra vonatkozóan tett fel kérdést Veér Imréhez, hogy a párt azonosította-e magát Juszt Ivánn­ak azzal a merényletével, amelyet Genfben Beth­len miniszterelnök ellen elkövetett. — Ez Juszt Ivánnak egyéni akciója volt — válaszolta Veér Imre — és mi ma­gunk közt helytelenítettük, azonban lapunkban mégis kénytelenek voltunk magunkat azonosítani vele, mert ezzel a köztársasági agitációnak véltünk szolgá­latot tenni. Juszt Ivánt egyéni akciója miatt Algírba száműztük s most ott egy kis bankban teljesít szolgálatot. Délután háromnegyed 3 órakor Töreky elnök a tárgyalást félbeszakította és dél­után 5 órakor nyitotta meg újból a­ fő­tárgyalást. 5 hogy a vacsorán nagyon sokan vettek részt, sok beszéd is elhangzott, ezeknek­ a tartalmára azonban már nem emlékszik, néhány hónappal a vacsora után kihall­gatták a rendőrségen, amit akkor vallott, azt most ő is fenntartja. Sándor Fülöp részvénytársasági igazgató a következő­­ tanú, hasonló értelemben tett vallomást. Kobek Kornél magántisztviselő is így vallott. A Vér Imrék nem Brutusok, h­anem Ephiaitesek — mondotta Lindmayer ügyész A délutáni tárgyaláson még néhány iratot ismertettek, azután Lindmayer Béla dr. kir. ügyész tartotta meg vád­beszédét. Ha halálos beteg fekszik az ágyon, mindenkinek az a legelemibb köte­lessége, hogy lábujjhegyen járjon, hogy zajj­al se zavarja a beteg nyugalmát — kezdte az ügyész. ----- A mi hazánk még mindig nagybeteg, számtalan reszkető kar hajlik fölé, hogy segítsen rajta és amikor minden megmaradt erejét meg­feszíti, hogy az édesanyát talpraállítsa, váratlanul előjönnek a sötétségből a ma­gyar közélet sötét lovagjai, hogy a rend helyett káoszt teremtsenek, hogy a har­mónia helyett diszharmóniát szüljenek. S amikor felelősségre vonják őket, ciniku­san azt hangoztatják, hogy nem az anyát, az édes hazát akarták bántani, hanem azokat, akik azt bántják. A királyi ügyész vádbeszéde további során részletesen foglalkozott a buda­pesti köztársasági párt megalakulásának történetével. Vér Imre 1920 októbere után másfélévi államfogházat kapott, majd kiszabadult és Pak­sba szökött. Egy fu­tár utján Károlyi gróftól is kapott pénzt, hogy Juszt Ivánnal együtt megalakíthas­sák­ a párisi­­ szervet. Vérnek a Rákóczi­­útán magániskolája volt, egyik tanítvá­nyának irataival juttatta ki Jusztot Pá­riába, ahol azután a párisi emigránsok­kal felvette, az összeköttetést. Vér a kom­munistáktól sem tartotta magát távol. Az­ Emberi Jogok Ligája 1898-ban alakult a Dreifusz-per kapcsán. A feladata kettős volt, belső és külső. A belső: megvédeni az emberi és polgári jogokat, a külső: megvédelmezni a népek jogait. Sajnos, a szép program ellenére Magyarország semmi jót nem tapasztalt szomorú sorsá­ban a liga részéről. A liga állandó össze­köttetésben áll az ellenünk áskálódó nem­zetekkel és oldala mellett áll az a frak­ció, amelyet Vér Imre alakított. A liga 1925 január 13-án gyűlést tartott, ame­lyen tiltakozott a magyar fehérterror ellen és a demokrácia ellen. A gyűlésen ezren vettek részt és úgyszólván egyhan­gúan fogadták el az ellenünk szóló hatá­rozati javaslatot­. Lindmayer Béla dr. királyi ügyész az­zal fejezte be vád­beszédét, hogy az a nem­zet, amely a tételes törvények alapján­­ áll és önérzetet mutat, nem veszti el a külföld szimpátiáját. Vér Imre és társai nem hazafiak, nem Brutusok, hanem Ephialthesek, akik álarc alatt járnak. Olyan ítéletet kért a kir. büntetőtörvény­széktől, amely bölcs, szigorú és megfelel a magyar igazságnak. A­ vádbeszéd elhangzása után Zimmer­­mann Géza dr. tartotta meg védőbeszé­dét, szerinte Vér Imre önzetlen ember, aki meggyőződésesen harcolt eszméi ér­dekében. A védő a továbbiak során pont­­ról-pontra igyekezett megcáfolni a­ Vér Lmre ellen felhozott vádaka­t és felmentő ítéletet kért. Az utolsó szó jogán Vér Imre is felszó­lalt és izgalomtól remegő hangon tiltako­zott az ellen, hogy őt sikkasztott pénzen élősködő, önző érdekeket hajszoló ember­nek állítsa be a vád. Hosszú fejtegetés- BUTOS­-HITEL készpénzárban. Évtizedek óta közismert butor­­hitelosztályunkban hálószobák, ebédlők, uriszobák les kedvezőbb fizetési fel­eill*4 tételek mellett kaphatók .«$ü 1 I­­­LI Kereskedelmi Rt., ezelőtt Balázs és Társa bútoráruháza. VI., Vilmos császár­ ut 43. Ticxtviselőknek leadop TriSsy ?

Next