Nemzeti Ujság, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-18 / 87. szám
Csütörtök, 1929 április 18. NEMZETI ÚJSÁG Megállapították a Nemzeti Blokk listáinak névsorát Kik vezetik a munkaadók és munkások listáit (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A társadalombiztosító intézeti választások előkészítésére vonatkozó tárgyalások befejezést nyertek és a jelöltek névsorát immár véglegesen megállapították. Ha változás még előfordulna, ez legfeljebb egy-két helyen lesz lehetséges. A nagyipari és nagykereskedelmi érdekeltségek listáját maguk az érdekelti testületek készítették el és ezekbe a listákba felvették a Nemzeti Blokk jelöltjeit is. A munkaadói listavezetőket a Nemzeti Blokk a következőképen állította össze: háztartási munkaadók részéről Torntay Cecil; kisipari munkaadók részéről Pap József, az IPOSz elnöke; középipari munkaadók képviseletére Körmendy Mátyás felsőházi tag, szegedi asztalosmester; az építőipari munkaadók részéről Farkas Elek építész; a kiskereskedők (szövetkezetek, stb.) részéről Steuer György ny. államtitkár; a szabadfoglalkozási ágak részéről Bánó Dezső, a Balatonfüred rt. vezérigazgatója. A munkásérdekeltségek részéről a Nemzeti Blokk listavezetői a következők: az általános munkáslista élén Hajagos József, Weiss Manfréd gyárbeli vasmunkás, a magánalkalmazottak (kereskedősegédek, üzemi alkalmazottak) listája élén pedig Mikes Gábor, a Hangya tisztviselője áll. A háztartási alkalmazottak listavezetője Buday Margit háztartási alkalmazott. A listákat az érdekeltségek közösenállapították meg. Az ipari érdekeltségek listáját a GyOSz, az Ipartestületek Országos Szövetsége, az Országos Iparegyesület, az Országos Kézműves Testület, a Baross Szövetség és a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége állapította meg a Nemzeti Blokk közbejöttével. A kereskedői listát ugyancsak a Nemzeti Blokk közreműködésével az OMKE, a Kereskedelmi Csarnok, a Baross Szövetség és a KÉKOSz vezetősége állapította meg. A Szabadfoglalkozásúak listájának összeállításánál a Nemzeti Blokk vezetőségén kívül résztvettek a mérnökök, az orvosok, ügyvédek, vállalkozók, gyógyszerészek, stb. testületei és különböző egyéb érdekképviseleti egyesületek. A háztartási alkalmazottak munkaadói listájának összeállításánál közreműködött a Nemzeti Blokk, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, az Evangélikus Nőegyesület, a Katolikus Nővédő Egylet, a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, a Keresztényszocialista Misszió Társulat és a Szociális Testvérek. . Illetékes helyről figyelmeztetik a munkaadókat, hogy a választói igazolványokat őrizzék meg, mert csakis ezekkel a választói igazolványokkal lehet a szavazati jogot gyakorolni. hallgatók segítőegyesületének, a KIOSz.-nak és a KÉKOSz.-nak juttatott taxiengedélyeket. Az elnök erre az indítványra nem rendelte el a szavazást, mert az a napirendi tárggyal semmiféle összefüggésben nem volt. Balkányi Kálmán felhívta a közgyűlés figyelmét a május 12-én megnyíló Magyar Könyv hetére. Gondoljuk meg — mondotta —, milyen nehézségekkel küzd a magyar szó és hogy kulturális érdekeinken kívül mekkora érdek fűződik a magyar könyvnyomtatás, könyvkötészet és könyvekereskedelem boldogulásához. Kövessünk el mindent, hogy ez az akció sikert hozzon. Kéri a tanácsot, illessze be a propagandába az iskolákat is. Kövessen el mindent, hogy a könyvhét nálunk is olyan lendületet adjon a könyv ügyének, mint Olaszországban, ahol mega Mussolini állott a mozgalom élére. A Községi Gyógyszerüzem fejlesztésével kapcsolatos ingatlanvásárlási javaslattal kapcsolatban ismét nagy vita volt a községi üzemekről. Zala Zsigmond, Deutsch Jenő, Hegedűs József, Keisz Mór, Balkányi Kálmán és Koréi Dezső azt követelték, hogy a megszüntetésre utt üzemeket a tanács mihamarabb oszlassa fel és követelték a Műszerüzem megszüntetését is. Körmöczi Zoltán védelmébe vette a tanács előterjesztését, mert a műszerüzem nem kereskedelmi üzem. A Gyógyszer- és Műszerüzem csak beszerzi a kórházak részére a szükséges műszereket és gyógyszereket. Igen nagy hasznára van a fővárosnak, nagy öszszegeket takarít meg a kórházi alapnak és nem konkurrense sem az iparnak, sem a kereskedelemnek. Vass Béla tiltakozott a Műszerüzem fejlesztése ellen, ming Steinherr Simon a községi üzemek fenntartása mellett foglalt állást, mert azok árszabályozó hatással vannak a piacra. A választáson Az elnök ezután kihirdette a közgyűlés elején elrendelt választások eredményét. A sza A főváros Közgyűlése ma választotta meg az új főjegyzőket. Szlovák dr., a polgármesteri hivatal vezetője főjegyző, Günther dr., a főpolgármester titkára tanácsjegyző lett Az új Rókusra vonatkozó előterjesztést egyelőre levették a napirendről (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A főváros törvényhatósági bizottsága ma délután Ripka Ferenc dr. főpolgármester elnöklésével közgyűlést tartott. Ugron Gábor napirend előtti felszólalásában az iSAIE-tagdíjak ügyével kapcsolatban reflektált a szociáldemokratáknak arra a támadására, amelyben a legutóbbi közgyűlésen részesítették. A szociáldemokraták ugyanis újból szót emeltek az ellen, hogy a Beszkárt-nál az ÉME tagdíjakat levonják és azt állították, hogy ebben a kérdésben ő, — tudniillik Ugrón — megállapodást létesített a Keresztény Községi Párt és a szociáldemokraták között és azzal garantálta a megállapodás betartását, hogy amennyiben a megállapodást a kereszténypárt megszegi, ő ennek levonja a konzekvenciáit és lemond bizottsági tagságáról. A szociáldemokraták támadására az a válasza, hogy ő tényleg tárgyalt a pártokkal az EME tagdíjak ügyében, megállapodást is létesített, de Peyer Károly, a szociáldemokrata frakció vezetője kijelentette, hogy pártja a megállapodást nem ratifikálja. Ezzel az ő obligója megszűnt.. Buehler József személyes kérdésben válaszolt Ugron Gábornak és kijelentette, hogy a szociáldemokraták az EME tagdíjak ügyét mindaddig a közgyűlés elé fogják hozni, amíg a kérdés olyan értelemben megoldást nem nyer, ahogy azt ők kívánják. Ugron Gábor erre újból felszólalt és személyes kérdésben válaszolva Bücklernek, hangsúlyozta, hogy Wolff Károly annak idején erősen hangsúlyozta, hogy az EME tagdíjak ügyében semmiféle irányban kötelezettséget nem vállal, mert nem ismeri pártjának felfogását ebben a kérdésben. A Magyar Könyvhét Ezután a közgyűlés áttért a napirendre. Biró Dezső a tárgyalás során azt kívánta, hogy a tanács vonja vissza, a műegyetemi A praktikushőlgy pro gramm ja: Női ruha és felöltő Gerő Mártontól Király utca 22. Selyemharisnya Kovács Victortól Király-utca 10. Női kalap Friedmanntól Király-utca 8. vazatszedő bizottság jelentése szerint leadtak a szavazásnál 276 szavazatot. A három tanácsi főjegyzői állásra legtöbb szavazatot kapták: Szlovák Pál dr. 136, Hiller Ernő dr. 126. és Keresztes Miklós dr. 125 szavazatot. Ezek tehát a megválasztott főjegyzők: Benedek Szabolcs 118, Földváry Imre 110, Gallner Ferenc dr. 98 szavazatot kapott, a többi szavazat szétforgácsolódott. A két tanácsjegyzői állásra megválasztották Zober Miklós dr.-t 173 szavazattal és Günther Tivadar dr.-t 119 szavazattal. Beke Hugó 130 szavazatot kapott. Tiszti ügyész lett Szekter József dr. 141 szavazattal, Hermann Sándor dr. 121 szavazatot kapott. Tiszti alügyész lett Pákay László dr. 273 szavazattal. A megválasztottakat nyomban meghívták a közgyűlésre, ahol letették a hivatali esküt. A közgyűlés ezután áttért az interpellációkra, majd a napirend hátramaradó pontjait tárgyalta le az új Rókus-kórház építésére vonatkozó tanácsi javaslat kivételével. Ezt a tárgyat ugyanis a tanács a pártok kérelmére újból előkészíti és május közepén terjeszti újból a közgyűlés elé. Mivel számos interpellációt ma nem tudtak előterjeszteni, a közgyűlést a jövő héten, szerdán folytatják. vipmtpi------------------------------------—■— Walter-Veér Imrét öt évi fegyházbüntetésre ítélte a törvényszék —— A köztársasági agitátor egész párisi, bécsi és szlovenszkói szereplését feltárta az ügyész — Az elnök megleckéztette a vádlottat, mert nemzeti nagyjainkkal példálózott (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A királyi törvényszék 1923-ban a királyság intézménye ellen elkövetett vétség miatt másfélévi államfogházra ítélte Veér- Walter Imre dr.-t, a köztársasági párt elnökét. Walter 1924 januárjában a szekszárdi fogházban kezdte meg büntetését, ahonnan néhány hónap múlva a szegedi Csillag-börtönbe szállították. Rabságában súlyos szembaja támadt s gyógykezelés végett büntetését félbeszakították. Röviddel szabadlábra helyezése után repülőgépen külföldre szökött s Bécsben, majd Paksban köztársasági propagandát fejtett ki. A budapesti királyi vgrvészség Veér- Walter Imre ellen a királyság intézménye ellen elkövetett bűntett, az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett és kormányzósértés vétsége címén vádat emelt a külföldön elkövetett agitatórikus működése miatt. A vád szerint Veér Imre dr. szökése után Bécsben Szende Pállal és Kunfi Zsigmonddal tárgyalt, majd Parisba ment s ott Károlyi Mihály gróffal, Diener-Dénes Józseffel és másokkal lépett összeköttetésbe. „Köztársaság“ címen kipót alapították s a lap irányítását Veér Imre vállalta el.Megalakították az emberi jogokat védő magyar ligát, amelynek célja a magyar társadalom megdöntése , a magyar népköztársaság megteremtése volt. A köztársasági című lapban Veér Imre olyan cikkeket tett közzé, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák. A lap május 1-én megjelent számában megjelent egyik cikk a magyar földet a magyar terror börtönének mondja. Magyarország ma egy óriási börtön — írja a cikk —, ahonnan a sajtószabadság száműzve van. A május 16-án megjelent cikk Bethlen István miniszterelnököt Somogyi és Bacsó meggyilkolásában való bűnrészességgel vádolja. A május 31-iki cikk felszólítja az emberi jogok nemzetközi ligáját, hogy lépjen fel a magyar kormány ellen, amely a feledés fátyolét iparkodik borítani rettenetes gonosztettek fölé. A május 16-iki egyik közlemény Horthy Miklós kormányzót durva sértésekkel illeti. Végül azzal vádolja a királyi ügyészség Veér Imrét, hogy Szentesen 1923-ban mint köztársasági párti képviselőjelölt a köztársasági államforma megvalósítása érdekében fejtett ki működést s a királyság intézménye ellen intézett támadást. Walter és Veér Walter-Veér Imrét szerdán vonta felelősségre a büntetőtörvényszék Törekytanácsa. Szuronyos fogházőr állította elő a nagy fekete pápaszemet viselő Veér Imrét a bírói emelvény elé. — Mi az ön neve tulajdonképpen? — hangzott az elnök első kérdése. — Veér-Walter Imre. A,Veér név 1918 óta az ujágirói nevem. — Verseket irhat akármilyen név alatt, de a polgári életben a Veér név nem illeti iina. Ön a polgári életben joanavleteket is Veér név alatt szokott kötni? — Kérem■ ez nzansz. — Ilyen tizansz nincs. Önnek ez az eljárása jogtalan. És ha már használja ezt az álnevet, miért írja Veér neki Ez egy régi nemesi család neve. Úgy gondolja, hogy ennek a nemesi névnek a használata is jogos! — Mellőzési kérelem érkezett a főtárgyalási elnök személye ellen — enunciálta ezután Töreky elnök. A törvényszék úgy határozott, hogy a kérvényt a királyi Ítélőtáblához felterjeszti, a főtárgyalást pedig megtartja. Ezután Töreky elnök sorra vette az egyes vádpontokat és Walter-Veér Imre minden bűncselekményben tagadta bűnösségét. Avédik Félix bíró ezután felolvasta Veér-Walter korábbi vallomását, amelyet még a rendőrségen tett és az iratok ismertetése után Töreky elnök megkezdte a tanúkihallgatásokat. Huniczinger Károly főpincér, az első tanú, az októberi ,,emlékvacsora“ idején a Royal szállóban állott alkalmazásban. Emlékszik arra, Kossuth és Petőfi Milyen névre váltott eröki útlevelet? — kérdezte Töreky elnök. — Walter Imre névre. — Persze, itt Walter néven váltja ki az útlevelét, de amikor visszajön, akkor Veér néven, ön így akarta a megszállott területek lakosságát megtéveszteni! A Veér névvel azt akarta feltüntetni, hogy tősgyökeres magyar ember . . . — Petőfi Sándor is Petrovics volt ■— vetette közbe Veér Imre. Töreky elnök erélyesen az asztalra csapott. , — Ne hasonlítsa magát se Petőfihez, se Kossuthhoz! — mondotta az elnök,emelt hangon. Ez már nagyzási hóbort! — Nekem törvényadta jogom a védekezés— válaszolta Veér Tipre. . . — A védekezés igen, de ilyen ízléstelen dolgokat ne mondjon. Az ön igénytelen személyét ne állítsa Petőfi és Kossuth mellé. . — Kérem, engem Veér néven ismernek . .. — Az egész világon! — szólt közbe mosolyogva az elnök. — Mit csinált ön Szlovenszkóban! — A szlovenszkói minisztérium engedélye alapján irodalmi felolvasásokat tartottam, hogy a létfentartásomhoz szükséges pénzt megkeressem. — Magyarországról mit beszélt ott kint? Valószínűleg ugyanolyan hangon, mint ahogyan Parisban is ,irt. — Igen — válaszolta a vádlott. Elmondja ezután, hogy Bécsbe akartak visszamenni, de nem kapott útlevelet és m ekkor Jászi és Kunfi jártak közben, s véégül is a bécsi cseh követ támogatásával az útlevelet megkaphatta. Az elnök ezután arra vonatkozóan tett fel kérdést Veér Imréhez, hogy a párt azonosította-e magát Juszt Ivánnak azzal a merényletével, amelyet Genfben Bethlen miniszterelnök ellen elkövetett. — Ez Juszt Ivánnak egyéni akciója volt — válaszolta Veér Imre — és mi magunk közt helytelenítettük, azonban lapunkban mégis kénytelenek voltunk magunkat azonosítani vele, mert ezzel a köztársasági agitációnak véltünk szolgálatot tenni. Juszt Ivánt egyéni akciója miatt Algírba száműztük s most ott egy kis bankban teljesít szolgálatot. Délután háromnegyed 3 órakor Töreky elnök a tárgyalást félbeszakította és délután 5 órakor nyitotta meg újból a főtárgyalást. 5 hogy a vacsorán nagyon sokan vettek részt, sok beszéd is elhangzott, ezeknek a tartalmára azonban már nem emlékszik, néhány hónappal a vacsora után kihallgatták a rendőrségen, amit akkor vallott, azt most ő is fenntartja. Sándor Fülöp részvénytársasági igazgató a következő tanú, hasonló értelemben tett vallomást. Kobek Kornél magántisztviselő is így vallott. A Vér Imrék nem Brutusok, hanem Ephiaitesek — mondotta Lindmayer ügyész A délutáni tárgyaláson még néhány iratot ismertettek, azután Lindmayer Béla dr. kir. ügyész tartotta meg vádbeszédét. Ha halálos beteg fekszik az ágyon, mindenkinek az a legelemibb kötelessége, hogy lábujjhegyen járjon, hogy zajjal se zavarja a beteg nyugalmát — kezdte az ügyész. ----- A mi hazánk még mindig nagybeteg, számtalan reszkető kar hajlik fölé, hogy segítsen rajta és amikor minden megmaradt erejét megfeszíti, hogy az édesanyát talpraállítsa, váratlanul előjönnek a sötétségből a magyar közélet sötét lovagjai, hogy a rend helyett káoszt teremtsenek, hogy a harmónia helyett diszharmóniát szüljenek. S amikor felelősségre vonják őket, cinikusan azt hangoztatják, hogy nem az anyát, az édes hazát akarták bántani, hanem azokat, akik azt bántják. A királyi ügyész vádbeszéde további során részletesen foglalkozott a budapesti köztársasági párt megalakulásának történetével. Vér Imre 1920 októbere után másfélévi államfogházat kapott, majd kiszabadult és Paksba szökött. Egy futár utján Károlyi gróftól is kapott pénzt, hogy Juszt Ivánnal együtt megalakíthassák a párisi szervet. Vérnek a Rákócziútán magániskolája volt, egyik tanítványának irataival juttatta ki Jusztot Páriába, ahol azután a párisi emigránsokkal felvette, az összeköttetést. Vér a kommunistáktól sem tartotta magát távol. Az Emberi Jogok Ligája 1898-ban alakult a Dreifusz-per kapcsán. A feladata kettős volt, belső és külső. A belső: megvédeni az emberi és polgári jogokat, a külső: megvédelmezni a népek jogait. Sajnos, a szép program ellenére Magyarország semmi jót nem tapasztalt szomorú sorsában a liga részéről. A liga állandó összeköttetésben áll az ellenünk áskálódó nemzetekkel és oldala mellett áll az a frakció, amelyet Vér Imre alakított. A liga 1925 január 13-án gyűlést tartott, amelyen tiltakozott a magyar fehérterror ellen és a demokrácia ellen. A gyűlésen ezren vettek részt és úgyszólván egyhangúan fogadták el az ellenünk szóló határozati javaslatot. Lindmayer Béla dr. királyi ügyész azzal fejezte be vádbeszédét, hogy az a nemzet, amely a tételes törvények alapján áll és önérzetet mutat, nem veszti el a külföld szimpátiáját. Vér Imre és társai nem hazafiak, nem Brutusok, hanem Ephialthesek, akik álarc alatt járnak. Olyan ítéletet kért a kir. büntetőtörvényszéktől, amely bölcs, szigorú és megfelel a magyar igazságnak. A vádbeszéd elhangzása után Zimmermann Géza dr. tartotta meg védőbeszédét, szerinte Vér Imre önzetlen ember, aki meggyőződésesen harcolt eszméi érdekében. A védő a továbbiak során pontról-pontra igyekezett megcáfolni a Vér Lmre ellen felhozott vádakat és felmentő ítéletet kért. Az utolsó szó jogán Vér Imre is felszólalt és izgalomtól remegő hangon tiltakozott az ellen, hogy őt sikkasztott pénzen élősködő, önző érdekeket hajszoló embernek állítsa be a vád. Hosszú fejtegetés- BUTOS-HITEL készpénzárban. Évtizedek óta közismert butorhitelosztályunkban hálószobák, ebédlők, uriszobák les kedvezőbb fizetési feleill*4 tételek mellett kaphatók .«$ü 1 ILI Kereskedelmi Rt., ezelőtt Balázs és Társa bútoráruháza. VI., Vilmos császár ut 43. Ticxtviselőknek leadop TriSsy ?