Nemzeti Ujság, 1929. július (11. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-11 / 154. szám

Csütörtök, 1929 július 11. NEMZETI ÚJSÁG x Maria-Zell. Hotel Lang. (Goldene Kreuz.) Elsőrangú polgári szálloda. 90 szoba. Komfort. Folyó víz. Kitűnő konyha. A szobákból gyö­nyörű kilátás a hegyekre. Magyarul beszél­nek. Garage. Egyesületi és társadalmi hírek A Katolikus Tisztviselőnők Budapesti Egye­­sülete (Kossuth Lajos­ utca 1., I. lépcső III. em. 1.) által fenttatott nyaralótelepeken: Ba­­latonlelle, Lillafüred, Hévizf­ürdő és Mátrano­­vák olcsó áron Ízletes házikoszt, kényelmes lakás és kiszolgálás. Lellén 5.50—7-ig, Lilla­füreden és Hévizen 7.—, Mátranovákon 4 pengő napi ellátás mellett. Balatonlellén és Mátra­novákon gyermeknyaraltatás is van tanítónői felügyelet mellett. Mindenféle közelebbi fel­világosítással szívesen szolgál az elnökség. Telefon: 853—36. A zilahi volt tanítóképző diákszövetsége Ba­latonalmádin tartotta meg baráti összejöve­telét, amelyen harmincöten jelentek meg, köztük Bányay László nyug. műv.-főellenőr, Benkő András kir. tanfelügyelő, Borbély Sán­dor siketnémaintézeti igazgató, Dancsházy Gusztáv kereskedelmi iskolai királyi főigaz­gató, Dobó Sándor, az Országos Református Tanító Egyesület elnöke, Feltóthy László polgári, iskolai felügyelő-igazgató, Végh Mihály szé­kesfővárosi polgári iskolai főigazgató. Az ér­tekezlet vezetésére Dobó Sándort választották meg, aki megnyitóbeszédében visszapillantást vetett Zilahon eltöltött éveikre. Az értekez­let tárgysorozatának elintézése után a meg­jelentek megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobrát, vala­mint az irredenta-emléket. Élelmiszerpiac A vásárcsarnokok és nyílt piacok főbb élelmiszeráré­nak hivatalos jegyzéke. Kiskereskedelmi árak: Marha­húsok: rostélyos, felsál 220—340, leveshús (tarja, fartő, szegye) 160—320, borjúcomb 360- 520, borjúvesés 280— 360, juhhús hátulja 180—280, eleje 140—220, sertéskaraj 340—440, tarja, comb, lapocka 280—320, oldalas 220—280, szalonna zsirnakvaló 228—240, háj 260—280, zsir 230—260, élő csirke sü­tnivaló 300—400, lúd és ruca 350—1000, tisztított baromfi nagyban: tyúk 260—300, csirke 200—450, pulyka —lúd és ruca 250— 300, tisztított baromfi kicsinyben: csirke­­300—560, lúd és ruca 260—360, teatojás 13—14, főzőtojás és apró 11—12, élőponty nagyság sze­rint 260—400, nem élő nagyság szerint 160—320, teljes tej 36—40, tejfel 160—220, teavaj (tömb) 620—660, tehéntúró 80—120, kenyér fehér 46—56, félbarna 40—44, barna 30— 40, szárazbab 80—140, borsó 80—150, lencse 80—180, vöröshagyma egypt. 30—36, fejeskáposzta 25—30, kel­káposzta 20 -30, karfiol 50—100, rózsaburgonya tij 18—26, fűzőtök 5—10, uborka 6—20, tisztított paraj 40—50, sav. káposzta 60—70, alma 25—80, körte 40—80, meggy 40—140, málna 160—200, cseresznye 50—160, saláta 2—6, karalábé 1—4, pöszméte 80—120, ribszke 80— 120, sárga­barack 80—160, sárgadinnye 350—560, zöldborsó 20—45, vajbab 20—26, zöldtengeri 16--20 fillér. A forgalom a pia­cokon és a vásárcsarnokokban élénk. Tisztított csirkés alma, körte és barack ára csökkent. fenyi. Tfp®* EGYHÁZI ÉLET A pápai nuncius Veni Sancte-ja vezette be a Szivhét tanácskozásait A Jézus Szive Gárdák kedden kezdték m­eg kilencedik országos kongresszusukat a Kongregációs Otthon dísztermében. Reggel 8 órakor Orsenigo Cesare c. ér­sek, pápai nuncius végezte a Veni Sanc­­te-t, amely után déli 1 óráig zártkörű gyűlések voltak. Ugyanilyen gyűléseket tartottak szerdán és tartanak csütörtökön is, amelyek tárgysorozatán pasztorációs és pedagógiai előadások szerepelnek. Csütörtökön délután fél 6 órakor vallá­sos ünnepség lesz a magyar­­szentek tisz­teletére, melynek végeztével este 8 óra­kor gyertyás körmenetben vonulnak a kongresszus résztvevői a gellérthegyi sziklakápolnához. Pénteken délután fél 5 órakor a Katolikus Kör fehértermében a pápai nuncius elnökletével tartandó dísz­­gyűlés zárja be a kongresszus tanácsko­zásait Rómából jelenti a Nemzeti Újság tudó­sítója. Mint a Giornale d Italia jelenti, a velencei kúria befejezte X. Pius pápa boldoggáavatása dolgában az előzetes véleményezési munkálatokat és iromá­nyait a rítusok kongregációja elé terjesz­tette, amely a boldoggáavatás kérdésével tovább fog foglalkozni. Lourdesból jelenti a Nemzeti Újság tudósí­tója: Gerlier püspök Lourdesba érkezett, ahol hívei nagy lelkesedéssel fogadták. Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás a főegyházmegyei középiskolai hittanári vizs­gáló­bizottság elnökévé Fehér Gyula dr. pre­­látus-kanonokot, a főegyházmegyei papi nyug­díjintézet igazgató-választmányának elnökévé pedig Császárszky István dr. prelátus-kanono­­kot nevezte ki. Vasárnap mutatta be első szentmiseáldoza­­tát a kiskundorozsmai templomban Szabó Já­nos, csonka Nagyvárad egyházmegyéhez tar­tozó áldozópap, aki a teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneumban végezte. Az újmisés ünnepi szónoka és manuduktora Sztrika Kál­mán esperes-plébános volt. A Szűz Máriáról nevezett ferencesek rend­­tartománya július 9-ik és 10-ik napjain tar­totta meg évi szokásos kiskáptalanjait Ennek folyományaképpen P. Vinkovich Viktor tarto­­mányfőnök az 1929. és 1930. esztendőre az alábbi személy változásokat eszközölte: P. Apáthy Oszkárt Pápára hitszónoknak, P. Rónai Györgyöt Szombathelyre teológiai ta­nárnak, P. Ury Károlyt Németujvárra segéd­lelkésznek, J. Jung Szaniszlót Boldogasszonyba h. házfőnöknek és segédlelkésznek, P. Tóth Móricot Veszprémbe hitszónoknak, P. Deák Szulpidot Nagykanizsára házfőnöknek és plé­bánosnak, P. Csontos Kázmért hitszónoknak, P. Vados Pált segédlelkésznek és P. Farkas Ivánt hitoktatónak, Nagykanizsára, P. Máthés Hilárt Nagy­kanizsáról Zalaegerszegre ház­főnöknek, P. Schmidt Félixet Zalaegerszegre h. házfőnöknek és P. Kocsis Ödönt Zalaegrszegre hitszónok­nak. színház, művészet Egyetlen komoly ajánlat sem s­zert eddig a Magyar és a Belvárosi Színház bérletére Csak a régi adósságok átvállalásával lehet átvenni a színházat (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Mi­­kép köztudomású, a Magyar és a Bel­városi Színházak eddigi bérlői nem tet­tek eleget fizetési kötelezettségeiknek s igy mindkét színház ebben a pillanatban gazdátlan. Miután sem a Belvárosi Színház Bérlő R.-T., sem pedig a Szín­­házbérlő R.-T., amely a Magyar Színhá­zat bérelte, üzemét nem tudja folytatni, a helyzet az, hogy a színházak tulajdo­nosai mindkét színház számára bérlőt keresnek, ugyanekkor mindkét színház társulata és személyzete a jövő szezonra néz­ve bizonytalanságban maradt. A két színház sorsával kapcsolatosan hetek óta különböző kombinációk me­rültek fel. Nevek röpködnek a levegőben, mint igazgató-jelöltek nevei. Hogy a helyzetet megvilágítsuk, megállapítjuk mindkét színház ügyét illetőleg a hiteles tényállást. A Belvárosi Színház tudvalevőleg Ma­gyar Bertalan Petőfi Sándor­ utcai há­zában van, a Magyar Színház épülete pedig az Unió R.-T.-é, amely ugyancsak csődben van és amelynek tömeggond­­noka Molnár Dezső dr., a Színészszövet­­ség elnöke. Egyik színházra sincs sem­miféle pályázat, mindkét színház bérbe­adó, még­pedig mindkét színház a hoz­závaló felszereléssel együtt, mert a Ma­gyar Színháznál a felszerelés mindig az Unióé volt, a Belvárosi felszerelését pe­dig a háztulajdonos házbérhátralék cí­mén visszatartotta. A színházak egyikére sem érkezett be eddig olyan ajánlat, amelyet a háztu­lajdonosok elfogadhattak volna. Mind­két színháznál házadó terheli a kiadott helyiséget. Ha tehát a bérlő nem nyújt biztosítékot a házbérre, akkor a háztu­lajdonost egész esztendőre terheli az igen magas házadó, holott ő nem kap biztosítékot arra, hogy a házbért egyál­talán meg fogja-e kapni. Miután erre már precedens van, ennélfogva kényte­lenek ragaszkodni ahhoz, hogy a szín­ház bérletét csak olyanoknak adják ki, akik a bérösszeget meg tudják fizetni. Mindkét színház esetében nincs olyan feltétel, hogy a háztulajdonos kikötné, hogy az új bérlő tartozik a régi adós­ságokat átvenni. Ez a feltétel ugyanis teljesen felesleges, mert erről a háztu­lajdonos le sem mondhat, miután semmi köze sincs hozzá. Az üzletá­truházásról szóló törvény ugyanis világosan meg­mondja, hogy valamely üzem új bér­lője felelős a régi bérlő adósságaiért és miután mindkét esetben nyilvánvaló üzletátruházásról van szó, tehát a régi adósságok a jövendő bérlőt is terhelni fogják. Ezek az anyagi feltételei a két szín­ház bérletének. Kétségtelen, hogy mind­két színház sorsa iránt már sokan ér­deklődtek, ami természetes is, mert a színházigazgatás sokak ambíciója, vi­szont olyan komoly tőkés eddig egyet­len színházról sem tárgyalt olyan for­mában, hogy akár a háztulajdonosnak, akár a hitelezőiknek megfelelő garanciát adott volna. Sajnos, ilyenformán a két színház sorsa eddig bizonytalan, viszont az is kétségtelen, hogy bármely színhá­zat bármely pillanatban mindenki átve­heti,­ akinek megfelelő anyagi eszközei vannak. Ezek nélkül mindkét színház sorsa új igazgatóval is éppen olyan bi­zonytalan lenne, mint amilyen volt ed­dig, ezesen 33 színművész és színművésznő nyújtotta b© kérvényét a jutalomdíj elnyerése iránt, akik közül kettő kivételével valamennyi buda­pesti, ezek névsora a következő: Abonyi Géza (Nemzeti Színház), Balassa János (Magyar Színház), Baló Elemér (Új Színház), Barsy Ödön (Nemzeti Színház), Báthy Anna (Városi Színház), Csóka Béla (Városi Szín­ház), Dávid Mihály (Magyar Színház), Dénes György (Magyar Színház), Forgács Antal dr. (Nemzeti Szinház), Gerő Erzsi (Új Szinház), Hajmássy Miklós (Vigszinház), Hosszú Zol­tán dr. (Nemzeti Szinház), vitéz Jakaby Rezső (Újpest—Kispesti színház)), Jászó Béla (Vá­rosi Szinház), Kelety László (Új Szinház), Kőszegi Teréz (Városi Szinház), László Mik­lós (Vigszinház), Laurisin Lajos (Operaház), Lehotay Árpád (Nemzeti Színház), Lengyel Vilmos (Új Színház), Makláry Zoltán (Víg­színház), Onody Ákos (Nemzeti Színház), Peti Sándor (Andrássy-úti színház), Rákosi Pál (Belvárosi Színház), Rubinyi Tibor (Fő­városi Operettszínház), Somló István (Víg­színház), Svéd Sándor (Operaház), Szabó Mar­git (Nemzeti Színház), Tapolczay Gyula (Nem­zeti Színház), Vaszary Piri (Nemzeti Színház), Vágó Erzsébet (Nemzeti Színház), Vértes La­­jos (Pécsi Nemzeti Színház). A pályázatokat az ügyosztály feldolgozta és a színügyi bizott­ság idekészített zsűrije pénteken délelőtt 11 órakor ül össze, amikor a két jutalomdíj oda­ítélésében dönteni fog. — Elhunyt lengyel festőművész. A Bielsk környékén levő Bysztrában szerdán elhunyt Falat Julián ismert lengyel akvarellfestő. Falat, aki 1853-ban született, a Polonia Resti­­tuta-rend lovagja és több külföldi kitüntetés tulajdonosa volt. Falat azelőtt a krakkói szép­művészeti akadémiát igazgatta. A Budapesten legutóbb bemutatott lengyel reprezentatív ki­állításon Falat képei is szerepeltek és amint az akkor megjelent kritikákból megállapít­ható volt, osztatlan sikert arattak.­­ Vaszy Viktor nyerte meg ismét a Ferenc József zenei­ díjat. A főváros képzőművészeti bizottsága szerdán délelőtt Liber Endre ta­nácsnok elnöklete alatt tartott ülésén a Ferenc József koronázási jubileumdíj alapítvány 1929. évi zenei díját Vaszy Viktornak ítélte oda, aki ezen díjat a múlt évben is megnyerte. — A debreceni dalosverseny epilógusa. Deb­recenből jelentik, hogy az ottani dalosverse­­nyen résztvett dalárdák nagy részével súlyos méltánytalanság történt a díjkiosztás alkal­mával. Különösen súlyos sérelem érte az Erkel Ferenc Dalkört, amelynek kiváló hang­anyaga és művészi előadása a bírálóbizottság tagjainak körében is meglepetést keltett. Ennek ellenére a daloskör csupán a II­I. díjat kapta és a kör tagjai ennek folytán mlgy­­a­­tároztak, hogy a díjat nem veszik át. Az Erkel Ferenc Daloskar legutóbbi választmányi ülé­sén most egyhangúan úgy határozott, hogy a dalosversenyen megítélt díjat nem fogadja el és hogy az Országos Dalosszövetség tagjainak sorából kilép. —­ Magyar színésznő francia filmszerepben. Horváth Éva — Hegedűs Tibornak, a Vígszín­ház főrendezőjének a felesége — Párisban le­szerződött Abel Gance filmrendező vállalatá­hoz. A magyar művésznő Gancenak „Világ vége" című filmjében kapott szerepet. — Művészi menyasszonyi felvételek Rozgo­­nyinál jutányosan készülnek. — Megalakult a Táncművészeti Aka­démia. A magyar tánc történetében je­lentős állomás a Táncművészeti Akadé­mia létrejötte. Régóta szükségét érezték a magyar tánc hivatott képviselői, hogy egy olyan intézmény létesüljön, amely­nek célja a tánc magas kultúrájának ter­jesztése és egyúttal a táncmesteri kar nívójának emelése. Ez a kettős cél lebe­­gett bizonyára az alapítók előtt, amikor nemrégiben talán száz magyar táncmes­ter összejött, hogy kimondja a Tánc­művészeti Akadémia megszervezését je­lentő határozatot. Az alakuló­ közgyűlés úgyszólván minden vita nélkül zajlott le. A résztvevők egyhangúlag, elfogadták a tőhémesterképző-tanfolyam igazgatójá­nak, Róka Gyulának előterjesztett javas­latát és az általa nagy gonddal készített és összeállított alapszabály tervezetet jó­váhagyás végett el is küldték már az illetékes fórumokhoz. A közgyűlés ez­után megválasztotta az ideiglenes vezető­séget, s így vezető­ elnök lett Mészáros Jenő. Az elnökségben még helyet foglal­nak nem kisebb nagyságai a magyar táncnak, mint Pallay Anna, Brada Ede, Podmaniczky Edit bárónő, Saphir Imre, Zebisch Ottó, Vogl Imre. Az igazgató­­tánc és elnöke Róka Gyula, tagjai között pedig ott látjuk Barlós Bertalant, a leg­­öregebb magyar táncmestert. Az elnöki állást nem töltötték be, valószínűleg egyik általánosan ismert magasrangú funkcionáriust fognak felkérni erre, aki­nek nagy érdemei vannak a magyar tánc terén. A Táncművészeti Akadémia meg­alakulásának a hírét nagy érdeklődéssel fogadták mindenütt, mert ebben az in­tézményben látják a tánc magasabb kul­tuszának a fejlesztését és főkép a ma­gyar nemzeti táncoknak a fokozottabb mértékben való propagálását. Az akadé­­mia megalakulása körül nagy érdemei vannak Róka Gyulának, aki fáradhatat­lan agilitással dolgozott az ügy érde­kében. — Luxus-e a magyar művészet? A Szi­­nyei Társaság legutóbbi ülésén szóba ke­rült annak a gazdag mágnásnak be­széde, ki a felsőházban megtámadta a kultuszminisztert, mert állami építkezé­­sek kapcsán munkát juttatott magyar építőművészeknek, festőknek, szobrászok­nak és iparművészeknek. A társaság megállapította, hogy a kultuszminiszter ezzel kötelességét teljesítette és éppen akkor lenne támadható, ha ezt neon tette volna. Ezért a miniszterre nézve ez a támadás teljesen, súlytalan, azonban a tarsaság véleménye szerint annál aggasz­tóbb az, hogy a felsőházban éppen a leg­nagyobb vagyonú arisztokrácia részéről immár ismételten a magyar művészetet luxusnak minősítik, melynek pártolása tékozlás lenne a mai takarékosságot parancsoló időkben. Ezzel szemben a Szinyei Társaság tiltakozik az ellen, hogy a magyar művészeket, a magyar szellemi élet elitjét és munkájukat így állítsák be az ország színe előtt. A magyar művészek épp olyan jogú állampolgárai Magyaror­szágnak, mint a földművesek, iparosok, kereskedők, vagy nagybirtokosok és ép­pen úgy jogot formálnak az állam támo­gatására és munkájuk megbecsülésére, mint a többiek; sőt amikor a művészet támogatására hivatott nagyvagyoni osz­tályok mindjobban visszavonulnak a mű­­pártolástól, az államnak fokozott mér­tékben kötelessége minden alkalmat meg­­ragadni, mellyel munkát adhat művé­szeinknek. Egyébként a magyar művé­szet fenntartására és fejlesztésére soha nem volt a nemzetnek olyan szüksége, mint most, mikor annak nemzetközi si­kerei komoly érvekként hatnak a világ közvéleménye előtt és sok szimpátia­t, és kapcso­l­atot szereznek.­­ A francia akadémia kitüntette egy ma­gyar írónő könyvét. Magyar szempontból jelentős irodalmi sikert aratott a francia könyvpiacon egy tehetséges fiatal magyar író­nő, Oláh Viola, aki előzőleg a Sorbonneon már doktori gradust is nyert. Könyve Madame de Montesson irodalmi munkásságával foglalko­zik s komoly tudományos elmélyüléssel elemzi a XVIII. századbeli francia irodalom e fő­rangú alakjának színműveit. Különösen érde­kes könyvének az a része, amely Madame de Montesson-nak, Lajos Fülöp orleansi herceg bizalmasának „Marianne“ című drámájával és kisebb tragédiáival foglalkozik. Ismerteti az alapos­ képzettségű szerző Madame de Montes­son kortársai­na­k kritikáit is s ügyesen fog­lalja össze a könyv konklúziójaként Napóleon császár kortársának szinmátrói jelentőségét. A könyvet a V Institut de France legutóbb di­csérő elismeréssel tüntette ki. Oláh Viola dr. öt évet töltött Párisban, ahol a román-magyar vegyes döntőbíróságnál dolgozott. A bíróság fel­oszlása után hazatért Magyarországba. A könyv a francia-magyar kulturális viszonylat kimélyítéséhez és ápolásához főként az akadé­mia koszorúja után bizonyára jelentékenyen járul hozzá, éppen azért úgy francia, mint ma­gyar tudományos részről élénk érdeklődésre tarthat számot. A könyvet az ismert Librairie Ancienne Honoré Champion párisi cég adta ki. — D'Annunzio állapota javult. Gardone rivierai jelentés szerint Gabriele d'Annunzio egészségi állapotában a javulás tovább tart. A költő két órát ágyon kívül töltött már. — Szerdán ítélik oda a főváros színész­­juta­lom-díjait. A főváros, mint ismeretes, két, egyenként 2000 pengős színészeti jutalomdíjat létesített, olyan tehetséges magyar színészek jutalmazására, akiknél ezen jutalomdíj to­vábbi fejlődés és tanulás­ elősegítésére szol­gál. A pályázat eredmény© az lett, hogy ös­­ 11 A színházak heti műsora BUDAI SZÍNKÖR. Egész héten minden este: Szökik az asszony. (Dél 8). BUDAPESTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Nem tudok én zsidó nélkül élni. (Délután 4 ■— este 8). NYÁRI OPERETTSZÍNHÁZ. Szombattól minden este fél 9 órakor és vasárnap délután fél 5 órakor: Strand­szerelem. Mozgófényképszínházak műsora BELVÁROSI MOZGÓ. (IV., Irányi utca 21. Telefon: Aut. 833—29.) Szerelem a hó alatt. Vígjáték 10 felvonás­ban. Főszereplő: Harry Liedtke. — Zigano, az álarcos lovag. Kalandortörténet 10 felvonásban. Főszereplő: Harry Piel. — Csókok iskolája. Bohózat 7 felvonásban. Fesz.: Carmen Boni. — Előadások folytatólagosak, kezdete hét­köznapokon 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. Vasárnap 4, 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. FÉSZEK MOZGÓ. (Józsefkörút 70. Telefon: 460 -40.) Asszony és a kártya. Egy márki kalandja 8 felvonásban. Főszereplő: Adalph­e Menjou. — A színésznő szerelmei. Dráma 9 felvonásban. Főszereplő: Pola Negri. — A bal­kezes ezermester. Vígjáték 8 felvonásban. — Előadások kezdete fél 5, 7 és fél 10 órakor. KERT MOZGÓ. (Vilma királyné- és Aréna-út sarok. Telefon: Aut. 130—17.) Királyi nász. Főszereplők: Dolo­res Costello és Conrad Nagel. — Az ausztráliai Öcskös. Főszereplők: Rod la Roque és Jetta Coudal. — UFA’ és Angol Híradók. — Katonazene hangverseny. — Folytató­lagos előadások kezdete 8 és 10 órakor. MŰJÉG MOZI. (A városligeti tavon. Telefon: 919—23.) 1. Aki megátkozta a pénzt. Amerik­ai regény a pénzről, 7 felvonásban. Főszereplők: Elen Percy és Kennet Har­lan. — 2. Szárazföldi Robinson. Vígjáték 8 felvonásban. Főszereplők: Nikolai Kolin, Agnes Petersen, Gustav Fröhlich. — Folytatólagos előadások 8 és 10 órakor. — Részben fedett helyiség. . .. NYUGAT MOZGÓ. (Teréz-körút Telefon, T 91-62.) Rabszolgavásár. Dráma. Főszereplők: Billie Dowe, Gil­bert Rolland és Noah­ Berry. — A magas iskola. Dráma. Főszereplők: Lois Lilson és Clive Brock. — Mary a Riviérán. Vígjáték. Főszereplők: Mary Prevost és Harrison Ford. — Előadások kezdete hétközna­pokon fél 4. fél 6. háromnegyed 8 és háromnegyed 10 óra­kor. Vasár- és ünnepnapokon 3. háromnegyed 5. fél 7, egynegyed 0 és 10 órakor. TAMARA PARKMOZGÓ. (Márkus Emilia Parkban, Vill., Muze­um-körut 2. szám­. Telefon: József 374—90.) Rod la Roque és Jetta Gouidal főszereplésével: A Bume­ráng. (Az „Ausztráliai öcskös“ európai kalandjai.) 8 fel­vonásban — Rik megátkozta a pénzt. Társadalmi dráma 7 felvonásban. Főszereplők: Eileen Percy és Kenneth Harlan. — Ferkó, a h­adidíva. Amerikai burleszk 2 fel­vonásban. — Magyar Híradó. — Pátria Világ híradó. — Folytatólagos előadások kezdete 8 és 10 órakor. TURAN MOZGO (Nagymező utca és Mozsár-utca sarok. Telefon: 264—20.) A szaadai légió. Dráma 9 fel­vonásban. Főszereplő: Lilian Hall Davis. — Az első csók. Szinmű 9 felvonásban. Főszereplő: Anri Ondra. — A kisértetek vonata. Különös történet 10 felvonásban. Fő­szereplő: Verebes Ernő. — Előadások kezdete 5. fél 8 és háromnegyed 10 órakor.

Next