Nemzeti Ujság, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
2 Ez a gyűlölködő cseh szellem mérgezte meg az osztrák népnek eredetileg jószívű, barátságos, kedélyes lelkületét és tette, úgyszólván, elviselhetetlenné reánk nézve a helyzetet. Ez a cseh szellem él ma Prágában és irányítja egyoldalúan gyűlölködő munkáját úgy Genfben, mint a világsajtóban ellenünk. Ez a cseh szellem dolgozik ma is Bécsben, felhasználva az austro-marxizmus politikai céljait és bénítva az osztrák nemzet öntudatos magatartását. Az osztrák és magyar monarchia gazdasági adottságában biztosítéka volt Közép-Európa gazdasági rendjének. A versaillesi szellem gyűlölködő vámrendszerrel folytatja háborúját. Farizeus elgondolása lenyeste rólunk az ipari önállóság eshetőségeit nyersanyagkészleteink tekintetében és nem akarja biztosítani az életet, amikor agrártermékeink kivitelét ellenséges vámpolitikájával egyenesen lehetetlenné teszi A magyar külpolitikának vitán felül való érdeme, ha áttöri ezt a sáncot és életet, levegőt biztosít a gazdasági megélhetés kérdésében. Magyarország gazdasági terményeinek Ausztria volt századokon keresztül a kiviteli piaca. És Ausztria ipari termékei itt találtak nálunk századokon keresztül apáról fiúra szálló meggyőződéses vevőket. Ez a százados történelmi folyamat lehet egyedül az az új állomás, amely a jövőben is betöltheti a maga történelmi hivatását. Az új vámpolitikai rendszer a bevált tapasztalatok mesgyéjén szolgálhatja csak egyedül nemzetünk érdekét. A francia külpolitikának, ha nem akarja mindenáron elősegíteni az osztrákok csatlakozását Németországhoz és ezzel növelni vélt ellenfelének erejét, a kisantant államait fel kell világosítania, hogy az osztrák-magyar gazdasági közeledés az ő politikája szempontjából is parancsoló szükségesség, mert egyedüli útja Európa gazdasági rendjének. A cseh vámpolitika nem állhat útjában ennek a százados folyamatnak. És ezért érezte úgy az osztrák, mint a magyar nép a bécsi találkozás súlyát és jelentőségét. Agrártermékeink útja a Balkánon keresztül és a Balkánra nem dgwr-briteertftster A délkeleti agrárállamok érthető féltékenységgel állnak ennek útjában saját érdekeik szolgálatában. Az ipari államokban is súlyos nehézségeket jelent a mutatkozó agrárőrület. Az a tétel, hogy mindenki kivitelét akarja biztosítani és behozatalát korlátozni, a maga szélsőségében fenn nem tartható. Az ipari államok agrárőrülete akadály ipari termékeiknek kivitele kérdésében. Mert csak nem tételezhető fel, hogy akár Ausztriának, akár Németországnak ipari termékeit tárt karokkal fogadja az az agrárállam, amelynek agrárterményeit az ipari államok a határon bosszantóan kicsinyes, de érdemében mindig csak gátló rendelkezésekkel feltartóztatják. Amint az ipari államokban a mindenáron való agrár önellátás tétele csak bajokat jelent, éppen úgy állítom, hogy a szükségszerűen agrárállam mesterséges iparfejlesztése sokkal több bajt csinálhat, mint intenzíven fejlesztett mezőgazdaság eleve biztosított kivitellel. Nekünk elsősorban a mezőgazdasági iparra kellene a súlyt fektetnünk és munkaalkalmak teremtésére ennek keretében. Az egészségesen fejlődő mezőgazdaság fejlesztett mezőgazdasági iparával el fogja tudni helyezni kenyérkereső tömegeinket, amely szerepel a mesterségesen fejlesztett, állandóan tengődő, nem versenyképes ipar magában véve teljesíteni képtelen. Szerintem ez az egészséges fejlődés útja. Az empirikus tapasztalatokat nem igen pótolhatja semmiféle új elmélet. Mert az élet leszűrődött igazságai sok emberi könny, munka és tragédia szülöttei. A viszonyok változhatnak, a civilizáció haladhat, de ugyanaz az ember vívja a ma harcát, mint vívta a múlt _ - J _ f «A - in mmX Milla fa r/ «ei Egyenruhán, polgári öltönyön és báli díszruhák M Klímán Hl., Kossuth Lajos-u. 6 Nagy választék angol szövetekben NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 19. februári megvannak a maga empirikus igazságai, amelyeket sem Genf, sem Hága nem tud pótolni. Az osztrák-magyar monarchiát romba dönthették, de Ausztriának, Magyarországnak gazdasági egymásrautaltsága a romokból is igazságként kel fel és vezeti újból az illetékeseket százados — új állomás felé. Kiújult a nemzetiségi küzdelem Belgiumban Az elnyomott flamand többséget mint nemzeti kisebbséget kezelik . Németbarátok-e a flamandok? Brüsszel, január 10. (A Nemzeti Újság levelezőjétől.) A sürgönyök már beszámoltak arról, hogy Adolph Max képviselő meginterjúvolta a kormányt a múltkoriban, a peni egyetemen előfordult incidensekkel kapcsolatban. Aki távolról kíséri és figyelemmel az eseményeket, könnyen gondolhatja, hogy jelen esetben mindössze a nyelvi kérdésnek és ellentétnek egyik jelensége merült föl. Pedig ezek az újabb események is — mint annyi hasonló az utóbbi időben — sokkal mélyebb problémából erednek. Ami most Belgiumban forr és készülődik, az jóval több, mint nyelvészet, az már politika, nemcsak az ország belpolitikájának legsarkalatosabb és leglényegesebb pontja, de egyben az északeurópai politikának is egyik legkényesebb jelensége. Belgium kisebbségi kérdése, mondhatná az ember, de itt azonnal föl kell említenünk, hogy Belgiumban nincs kisebbségi kérdés. A százéves belga állam megalakulásának pillanatától kezdve olyan területeket foglal össze, melyek közt nemcsak hogy hiányzik a közös történelmi múlt és hagyomány, de melyek lélekben, szellemben, karakterben és mindenek előtt nyelvben is lényegsen különböznek egymástól. Ez a két terület Flandria és Vullonia. Az előbbi sok századra visszamenő, önálló történelmével, irodalmával, művészetével, saját nyelvével, amely ugyan sokban egyezik a hollanddal, de mégis, mint külön idióma tekintendő. Ezzel szemben pedig ott áll Vallonia francia kultúrájával, francia temperamentumával és — amennyiben itt hagyományokról lehet beszélni — úgy inkább francia történelmével. A szó szoros értelmében egyik sem kisebbség a kettő, közül, a flatmandok újabban ugyan rendkívüli módon szaporodnak, Vallóméban pedig Szinte napról-napra csökken a születések száma, de ezt az eltolódást kiegyenlíti a francia nyelv térhódítása, mely a flamandok közül is sokat eltávolít tulajdon faji szellemétől. Nincs belga nép Nem szükséges most az okokat kifejtenünk és megmagyaráznunk, hogy miért, de meg kell állapítanunk, hogy e két nép, mely a belga nemzetet alkotja, nagyon távol áll egymástól, vérmérsékletben is, kultúrában is, törekvésekben is, úgy hogy a nyugodt és békés együttműködés lehetősége szinte kizártnak látszik. Legalább is újabban mindinkább erősödik az ellentét közöttük és gyakran szinte veszedelmes kirobbanásokban mutatkozik a belga államegység hiánya . Ne tévesszük szem elől, amit az imént mondottunk: belga nép nincs. Van belga nemzet, mely a flamand és a vallon népeiknek összetevődése. Reménykednek ugyan a politikusok, hogy idővel sikerült fog létrehozni azt a belga nemzetet is, melynek kialakulásához az eddig eltelt mindössze száz esztendő — hisz csak enynyire tekint vissza a belga királyság — természetszerűleg nem lehetett elegendő. Ha azonban figyelemmel kísérjük a fejlődés mai menetét, egybeolvadás helyett inkább szélsőséges elkülönülést észlelhetünk. Nap-nap után olyan események zajlanak le, melyek kevés reményt nyújtanak a belga nemzet kifejlődésére. Hogy megértsük a nyelvészeti problémát, egészen röviden vissza kell pillantanunk az ország megalakulására. A mai Belgiumra, mint államra, elsősorban és mindenekfelett Angliának volt szüksége a végből, hogy egyensúlyozza a kontinensen afrancia hegemóniát. Kiviláglott ennek a területnek fontossága Napóleon alatt, akinek bukásáig, 1814-ig Franciaországhoz tartozott a mai belga állam jó része és ez a tény katasztrofális nehézségeket okozott az angol politikának Ezért is egyezett bele olyan sietve, hogy Napóleon bukása után Hollandia kebelezze be az országot. A holland-belga együttélés már természeténél fogva sem lehetett hosszú életű. A katolikus flamand lakosság nem tűrhette sokáig a protestáns uralmat, de még magának Hollandiának is több baja, mint előnye származott az újonnan megszerzett területből. Franciaországhoz való visszacsatolását Anglia semmiesetre sem engedhette meg, így jött azután létre a mai belga királyság az 1838-ik esztendőben. Ha a mostani flamand panaszokat hallgatjuk, úgy mindenekelőtt azon csodálkozunk, amikor francia hegemóniát és zsarnoki elnyomatást hangoztatnak, noha, mint mondottuk, éppen a francia politika ellensúlyozására igyekezett Anglia az új királyságot létrehozni. Ez a tünet viszont onnan magyarázható, hogy a huszonhat évig tartó (1814—1830) holland uralom oly gyűlöletessé tette a germán szellemet a nép előtt, hogy valósággal megváltás gyanánt üdvözölték Franciaországot és miután a flamand nép nyelvben is az eddigi elnyomókhoz állott közel, az uralom és hatalom az új királyságban a vallóniai franciák kezébe jutott, akik siettek kisemmizni a flamand népréteget és Franciaország felé mind szorosabb kapcsolatot kiépíteni. És itt térünk át a mai állapotokra. A flamandok németbarátsága A világháború alatt a flamandok szemben a vallon népességgel, határozott állást foglaltak a megszálló németek mellett, mert így, ezek utján remélték önállóságuk megszerzését. A vesztes háború után az egész németbarát, úgynevezett aktivista mozgalmat hazaárulásnak minősítették és többeket a főbb vezetők közül in contumaciam halálra is ítéltek a belga hatóságok. Magától érthetődőleg ennek a kornak is megvolt az ellenhatása, mely jórészt napjainkig is érezhető. A mai flamand parlamenti párt, az úgynevezett frontisták, ugyancsak szélsőséges álláspontot foglaltak el Eupén és Malmedi ügyében. Ezeket a területeket a békeszerződések elszakították Németországtól és Belgiumnak utalták oda. A revízió-kérdésben a frontisták azt az elvet hangoztatják, hogy Eugen-Maimedit vissza kellene adni a régi anyaországnak és természetes, hogy ez a nagyon népszerűtlen vélemény még gyűlöltebbé teszi a pártot i®, de ártalok a flamandokat is, jóllehet, ezeknek csak kisebb része túlzóan németbarátt A mai flamand nyugtalankodások és mozgolódások oka azonban legelsősorban a belga állam fönnállásának első pár évtizedében keresendő. Akkor, noha a flamand nem volt kisebbség az országban, államnyelv mégis csak egyedül a francia lett, a törvénykezés, hadsereg nyelve francia, a hivatalos tárgyalások franciák; a paraszt flamandnak, ha katonasághoz került, francia nyelvű tiszt, altiszt parancsolt olyan nyelven, amit meg sem értett; a bírósági tárgyalásokon fölolvasták a vádlott előtt az ítéletet néha anélkül, hogy az egy szót is értett volna belőle. Sőt gyűlölet és megvetés nyilvánult meg minden iránt, ami csak flamand volt, ilyenekkel gyakran szóba sem állottak; az állami tisztviselők Flandria szívében, ahol tehát egyetlen francia sem élt, csupán a francia nyelvet használták és a csak flamand nyelven beszélő népet szóra sem méltatták. Sokáig uralkodott ez a rendszer; a flamand nép lassú mozgású és nehézkes, vezetői is hiányoztak. De alapos is ez a flamand és amikor ráeszmélt a nap-nap után vérigsértő inzultusokra, hallatlan szívóssággal és kitartással fogott hozzá, hogy elsikkadt jogait visszaszerezze. Flamand iskolákat, flamand hadsereget, flamand hivatalt akartak, ezt kívánták első lépés gyanánt a nemzeti függetlenség felé. Azóta a legtöbbet már el is érték. Tavaly nyáron zajlott le annak a flamand közbakának pere, aki megtagadta az engedelmességet és nem hallgatott tisztjére, mikor az franciául parancsolt reá. A szenzációs per a vádlott felmentésével végződött, a bíróság kimondotta, hogy flamandok csak flamand parancsszót kötelesek elfogadni. A kétnyelvű Belgium A másik fontos kérdés volt a flamandnyelvű főiskola Ilyen még mindig nem állott fenn az országban. Hosszas harcok után nemrégiben sikerült kivívni, hogy megkapták a genti egyetemet, hol most csupa flamant tanár tart flamand nyelven előadást. A lényeges pontok tehát megvalósultak a flamand kisebbség, illetőleg az elnyomott flamand többség érdekében. Mert ők többen vannak, mint a vallonok. Az ilyen csatározások azonban túlságba mennek. A fölébredt nemzeti öntudat most kezd megmámorosodni az elért eredmények láttán és gyakorta, mintegy provokálólag újabbnál újabb követelésekkel áll elő, ami az idegenek előtt sokszor Ingyen megküldjük Önnek hogy kipróbálhassa a világhírű dr. Morisson borotvapengét, ha címét velünk közli és portóra 20 fillér bélyeget beküld. Kozmodémia ILT, VII. Herminaut ,6/b. 15 napos szenzációs olcsó Itbu ralis!! Duplahurkos padlószönyeg_____r 25~ CSry»B»» S00 * *00 P 38.— 850 * 8S0 f 60.— Valóm la Boutleszőnyeg , 4»,800**00 P Cteyanaz 550x250 P 75.— Marnaszőr gyapjú la Bouele m.— 800**00 P w«l Dtryanu 850 * *50 P OS.. 4001 800 P 180.— Süppedő la Velourszönyeg 55,*70 * 180 P ** ** Ugyanaz 290 r190 P 66—. 840 * *40 P 105.— Gyapjú flxminster szőnyeg 40,140 x 200 ... P Ugyana* 300 x 200 P 95 — 340 x 240 P 145.— Süppedő la velour ügyelő . 5,rojtos, gyönyörű perzsamintikban ... _ — P w Ugyanaz esezekötőben P 11.50 Duplahurkos in ügyelő szőnyeg p 4 53 Omlatturkos la futószőnyeg *» e 3-M Ugyanaz 90 cm szélességben P 6. Erős spárga In strapa fut(U«»_p 110 Ugyanaz »0 cm P 8.— Cinaminie pamlagátvető, rojtosz.pl 4* Gyapu la carocal átvető 49.— Szövetgarnitum, 2 ágy, 1 asztalterítő 22~ la Gobelin P 82— la Säten P 86-Perisaszőnyeg lmnbicio megtévesztően Hasonlít a valódi perzséhol 9 5 x 185 P 19.— 90 * 165 P 80.— 90 * *85 P 42— 90 X *75 P 66.— 90*850 P 68.— 180 x 300 P 121— 160 * 300 P ItHl— *00 X 300 P 120.— 840 * 340 Pl 70.— Továbbá az Összes raktáron lévő cikkek a leltári kiárusítás tartama alatt soha nem létezett olcsó árak mellett kerülnek eladásra Grünfeld Testvérek szőnyegvagy kereskedők Budapest, V., Bálvány utca 4. Eladás kicsinyben !! ! Hétfőn, folyó hó 2-án az üzlet egész nap n Sival szinte kicsinyes és nevetséges színben tűnhetik fel. Nem elég az, hogy minden városban két nyelven írják ki az utcák nevét, flamand vidékeken fölül flamandul, alatta franciául, vallon vidékeken fordítva; hogy minden hivatalos írás, plakát hasonlóan kétnyelvű; hogy ha néhol francia írás jelenik meg fordítás nélkül, akkor provokációt emlegetnek. A genti egyetem egyik tanára másik, francia nyelvű főiskolán is előadott, ugyancsak Gentben. Ez a professzor, Bulin de Loo ezáltal máris megsértette a túlzott flamand öntudatot, a diákság professzorai túlnyomó részének támogatásával — kierőszakolta a kultuszminisztertől a rendeletét, hogy genti egyetemi tanár francia főiskolán nem taníthat. Midon de Loo ennek ellenére is folytatta előadásait, a felbőszült diákság tanárját egyenesen kidobta az egyetemről. Most folynak az interpellációk. Mindenki csak helyeselheti, ha egy nép öntudattal száll sikra jogai érdekében, de törekvéseinek nem szolgálhat előnyére. V) *1 ' I - f" 1 -7«^ rléseiket és erőltetett módon akadékoskodnak a kormányfiak és a fiuu.s^k^. . ak. r. s. Budapest, január 31. A váci képviselőválasztás biztosa, Csonka Antal most hirdette ki döntését az ajánlások felett. Kornh Gyula államtitkárnak 4758 aláírását, Szente Józsefnek 589 aláírását fogadta el, úgy hogy az utóbbinak 411 aláírást még pótolnia kell, Báthory József dr.-nak 572 aláírását fogadta el, pótolnia kell 428-at. Ezt a pótlást a két utóbbinak hétfőn, február 2-án reggel 8 óráig kell beadnia. A népjóléti minisztérium rokkantellátási főosztálya, továbbá a tisztviselők betegellátási alapjának a vezetésében változás állott be, amennyiben Ernszt Sándor miniszter Angyal Kálmán miniszteri tanácsost e két osztály vezetése alól felmentette. A rokkantelátási osztály vezetését lovag Ahsbahs Sándor miniszteri osztálytanácsos, a betegellátási alap vezetését pedig Herczeg Jenő osztálytanácsos vette át. A Frontharcosok Egyesült Nemzeti Pártja, mely a fővárosi választásokon először bontotta ki a frontharcosok politikai zászlóját, teljes erővel készülődik az országos zászlóbontásra. Programjuk a frontharcos célokon kívül felöleli a nemzet egyetemes érdekeit. A félreértések elkerülése végett közli a Frontharcosok Egyesült Nemzeti Pártja, hogy vitéz Perley Tamás vezetése alatt álló Országos Független Frontharcos Párttal semmiféle kapcsolatban nincs.