Nemzeti Ujság, 1931. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1931-04-02 / 75. szám

Csütörtök, 1931 április , NEMZETI UJSÁG A CSEHEK ALATTOMOS POLITIKÁT FOLYTATNAK A LENGYELEKKEL SZEMBEN Egy érdekes, politikai hátterű pert tárgyaltati Varsóban Varsó, március 30. (A Nemzeti Újság levelezőjétől.) Most dőlt el a per, amelyet az itteni bíróság előtt indított Dombrowski Mariann képviselői, mint az ilustrowany Kuryer Codzienny főszerkesztője, becsületsértés s rágalmazás címén bizonyos Myslakowski tanár ellen, aki a csec­ofil Glos Národy hasábjain támadást intézett az idézett lap ellen, hogy „alantas okokból eredő indo­kok folytán támadja a cseheket s még Masaryk elnök személyét sem kíméli, akiről durva mó­don emlékezett meg“. A per kimenetele iránt óriási volt az érdek­lődés, olyannyira, hogy a hallgatóság sorai között nemcsak az itteni, de külföldi lapok tudósítói is tekintélyes számban jelentek meg, továbbá a politikával foglalkozó intelligens elem is, ami miatt a tárgyalást a speciálisan erre a célra kijelölt tágas teremben kellett, megtartani. Érthető ez az érdeklődés annyival is inkább, mivel tudvalevő dolog, hogy az „Shistrowany Kuryer Codzienny“ hónapok óta leleplező cikkeket közöl a cseh-ukrán barát­­kozásról, továbbá arról, hogy a csehek — amíg Lengyelországban szláv „testvérként* szeretnek szerepelni, — saját területükön kíméletlenül el­nyomják a sziléziai lengyel lakosságot. Egyszóval nagy érdeklődésre tarthatott szá­mot a per miatt is, hogy itt tulajdonképp két, a cseh­ofil s a csehellenes irányok összetűzésé­ről volt szó. A vádlottak padjára Myslakowski tanár mellé került T­archalowski szerkesztő is, aki a Dom­­browskit, illetve az „Ilustrowany buryer Codzienny“-t támadó cikket leközölte. A tárgyalást vezető tanács elnökének békél­tető eljárása nem vezetett eredményre, mivel a vádlottak „bizonyítani“ akarták téves állítá­­sukat. A bizonyítás­­során az említett Mysla­kowski nemcsak a „Kuryer“ egy csomó cik­két olvasta fel, de egy levelet is a varsói cseh követtől, ami már magában véve furcsa szín­ben tüntette fel a Móricz Zsigmond-féle cseh­­barát Myslakowskit. Azonfelül a legnagyobb­­argumentuma­ az volt, hogy az „llustrowany buryer Codzienny“ csak amiatt támadja állan­dóan „alantas okokból eredő indokok folytán“ a cseheket, mivel a prágai kormány elvette a laptól a postai szállítás jogát s így tetemes anyagi kára van ebből folyólag, ami miatt ki akarja önteni bosszúját a cseh köztársasággal szemben. Dombrowski képviselő magas színvonalú be­szédben bebizonyította, hogy lapját a csehek elleni támadásban nem vezették s nem vezetik semmiféle alantas okok. Szerinte a csehek alattomos s kétszínű politikát folytattak min­dig a lengyelekkel szemben s viselkedésük Lengyelországgal szemben ma is alattomos, minduntalan csak az van eszükben, mikép árt­hatnának a független lengyel államnak. Erre több példát hozott fel. Nevezetesen hivatkozott arra, hogy 1919-ben, amikor a lengyelek el voltak foglalva Lemberg alatt az ukrán fel­kelő csapatokkal, a csehek Sziléziában — habár békeszünet volt a két szláv nép között — alattomos módon megtámadták a csekély számú lengyel csapatok­at. 1920-ban pedig, ami­kor a bolsevikiek Varsó falai alatt állottak és Lengyelország függetlensége ismét egy haj­szálon függött, az álnok cseh „testvér“ nem engedte át az uralma alatt tartott területen a lengyel hadsereg számára küldött hadianya­got. Egész a mai napig, szóval egész tizenkét esztendő alatt a csehek egyebet se tettek, mint akadályokat gördítettek Lengyelország útjába. Lapja nem érdekhajhászásból támadja a len­gyeleket, ellenkezőleg, ha csak ezt tartaná szem el ott, akkor tompítaná hangját, hogy a cseh kormány újból szabad utat engedjen neki a cseh köztársaság területére. Inkább anyagi veszteségnek tette ki lapját, semhogy meggyő­ződéséből engedjen akárcsak egy jottát is. Dombrowski ezután a krakkói cseh konzulá­tust aposztrofálta, mint „kémfészket“, mely­ben keresni kell a „megbotránkozott“ vádlot­tak fellépésének titkos rugóit. A tárgyalás eredménye az lett, hogy a bíró­ság mind a két vádlottat 7­7 napi elzárásra el­ítélte, továbbá az összes perköltségek vise­lésére. A per kimenetele elé nagy érdeklődéssel néz­tek maguk a hivatalos cseh körök is. A cseh sajtó napokkal a tárgyalás megtartása előtt foglalkozott az üggyel, holott sokkal fontosabb politikai dolgokról egyszerűen nem szeret venni tudomást. így jellemző a cseh „demo­kráciára“, hogy — amint azt korábban már je­leztük — Lengyelország prágai követe útján tiltakozott a cseh kormánynál a cseh sajtó ki­rohanásai ellen, ha lengyel dolgokat tárgyal. Erről azonban a cseh „demokratikus“ sajtó a mai napig sem emlékezett meg. Egyszerűen nem vett tudomást róla, nehogy a cseh közön­ség megtudja, hogy az olasz s a magyar tilta­kozás után most már a lengyel kormány is kénytelen tiltakozni a cseh handabandázás ellen. Ferenczy P. A német—osztrák vámuniót Amerikában helyeslik Curtius külügyminiszter beszéde jó benyomást keltett Londonban — 71 francia sajtó egy része szintén meg van elégedve vele Washington, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A szenátus külügyi bizottságának elnöke, Borah szenátor a német-osztrák vám­­egyezmény mellett foglalt állást és kije­lentette, hogy Franciaország kifogásai az egyezmény ellen erőszakoltak. A vámunió hozzájárul Európa gazdasági viszonyai­nak megszilárdításához, ami Amerikának is csak hasznára lesz. Franciaország til­takozása annál érthetetlenebb, minthogy ez a nemzet kilenc más állammal katonai jellegű szerződéseket kötött. London, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Cur­­tius német külügyminiszternek a vám­unióról mondott beszédét a sajtó és a köz­vélemény rendkívül kedvezően fogadta. A Daily Telegraph szerint Curtius való­sággal versenyezni igyekszik Hender­­sonnal tapintatosság és óvatosság dolgá­ban. Németország megmarad ugyan jogi álláspontj mellett, de nem ellenzi a genfi vitát. Hendersontól is távol állt az, hogy a népszövetségi paktum 11-ik §-át előrán­­cigálja és a béke veszélyeztetését álla­pítsa meg. Briano sajtój­a tovább uszít Páris, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Azok a lapok, amelyek a német kormány első válaszát tévesen értelmezték és azt hit­ték, hogy Berlin elutasítja az angol köz­vetítő javaslatot, ma megelégedéssel álla­pítják meg, hogy a német kormány nem állja útját annak, hogy a vámszövetség kérdése a Népszövetség elé kerüljön. A Briandhoz közel álló lapok azonban to­vábbra is elutasítják a vámunió tervét, az Écho de Paris pedig még élesebb for­mában fejezi ki elégedetlenségét Hender­son magatartása miatt és kijelenti, hogy Curtius beszéde alapján meg lehet álla­pítani, hogy a németek és az osztrákok folytatni akarják­ tárgyalásaikat s a vámszövetség két-három hónap múlva készen lesz, viszont a Népszövetség ta­nácskozásai legalább hat hónapot vesz­nek igénybe. Az egyetlen helyes megol­dás szerinte Bécs és Beidin tárgyalásai­nak azonnali megszakítása volna. Eckhardt Tibor előadása a német - osztrák vám­unióról A Nemzetpolitikai Társaság szerdai vitaestjén Eckhardt Tibor tartott igen érdekes és átfogó előadást a német-osz­trák vámszerződés kérdéséről. Előadásá­ban a jelenlegi világpolitikai helyzet megvilágítása után rámutatott azokra a gazdaságpolitikai okokra, amelyek sze­rinte szükségessé teszik, hogy Magyaror­szág csatlakozzék a vámunióhoz. Ez nem csupán mezőgazdaságunknak válnék előnyére, amely hetvenmilliós fogyasztó­­piacot találna, hanem gyáriparunknak is, amely korszerűen szervezkedhetne meg. De Magyarországnak azért is csat­lakoznia kell a vám­unióhoz, mert ezáltal erősíti azt a frontot, amely szakít a telje­sítési politikával és ezzel a békeszerződé­sek jelenleg fennálló rendje ellen fordul. A tapssal fogadott előadást vita követte, amelyben többek között Bajcsy-Zsilinszky Endre szólalt fel, aki azt fejtegette, hogy a vámunióhoz való csatlakozással szem­ben sokkal megfelelőbb volna, ha francia támogatással egy dunai alakulatot le­hetne létrehozni, amelynek magja Ma­gyarország volna- A magyarság nem­­ mondhat le a nemzeti aspirációiról és a r­ámunióhoz csak végső esetben szabadna­­ csatlakoznia. 2500 halottja van eddig a nicaraguai földrengésnek Egész Managua ég — 40 millió dollár az anyagi kár — Meg­kezdődött a mentés Szemtanúk a borzalmas katasztrófáról London, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nicara­guai földrengés borzalmas méretei most kez­denek kibontakozni A földrengés szinte fel­becsülhetetlen károkat okozott, kegyetlen pusz­títást vitt véghez és az eddigi jelentések sze­rint közel 3000 emberáldozatot követelt (T.) 2500 halott Newyork, április . (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Managuából jelentik, hogy a halottak számát 2500-ra becsülik. A mentőkülönít­­mények hiábavaló küzdelmet folytatnak a hatalmas tűzvész ellen, amely számos súlyos sebesültnek lehetetlenné teszi a menekülést. Managua lángokban áll Newyork, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Nicaragua fővárosa, Managua, még mindig lángokban áll. A mentőosztagok nem tudják megközelíteni az égő várost s attól kell tartani hogy a romok közt vergődő sebesülteket már nem lehet meg­menteni és hogy valamennyien ott pusz­tulnak el a lángtengerben. Az új nicara­guai tengercsatorna eddig kiásott med­rét is betemette a földrengés. A csatorna megépítésének tervét valószínűleg fel fogják adni. Újabb földrengés Newyork, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Managuából jelentik, hogy a késő éjsza­kai órákban a várost újabb földrengés rázkódtatta meg. A város most már csak égő rommező képét mutatja. Az összes épü­letek rombadőltek. A fogházban a be­ömlő falak agyonsújtották majdnem az összes fegyenceket. Az anyagi kár 1,5 mil­lió dollára rúg. A földrengés folytán úgy az angol, mint az amerikai követség megsemmisült és romokban hever, a vá­ros valamennyi középülete. Egyetlen kórház maradt csak épen, ahol a sebesül­teket ideiglenes kötésekkel látják el. A repülők, hozzák a kikötőkből a gyógysze­reket és kötszereket, amelyekben még mindig igen nagy a hiány. Managua romokban hever • London, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A földrengés következtében Managuában elpusztultak az angol és amerikai követ­ségek épületei is. Míg az új székesegyház acélszerkezete ellenállt a földrengésnek, a többi templom, ahová a lakosság mene­kült, kártyavárakként omlottak össze. A tűzvészt legnagyobb erőfeszítés árán sem sikerült eloltani, mert a vízvezeték fő­csövei megrepedeztek. A tűzvész legalább ugyanannyi anyagi kárt okozott, mint a földrengés 2000 amerikai tengerész, akik a városon kívül táboroztak, még az éj­szaka folyamán megkezdték a mentési és takarítási munkálatokat. A város egész éjszaka teljes sötétségben volt, mert a villamos vezetékek is tönkrementek. A vasúti összeköttetés Managuával teljesen megszakadt, úgy hogy a repülőgépek se­gítségével lehet fenntartani az összeköt­tetést az elpusztult várossal. POMPÁSAN HABZIK, REMEK ILLATÚ AZ wwwwHWMtwiiHHMiiummmiwooHH Szemtanúk a rettenetes katasztrófáról Newyork, április . (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A reggeli lapok közlik a managuai föld­rengés menekültjeinek, köztük egy Co­­rintoba érkezett amerikai tengerészrepü­lőinek elbeszéléseit a borzalmas jelenetek, a pusztulás és a félig eltemetettek meg­mentésére irányuló kísérletek rettentő részleteiről. Eszerint a város központjá­nak hatalmas épületei szenvedték meg legjobban a földrengést. Magában a telje­sen elpusztult börtönben 150 ember , ve­szett oda. A legnagyobb szállodából mind­össze egyetlen fal maradt meg. A rom­halmazok között mindenütt halottak és sebesültek hevernek. A kárt mintegy 40 millió dollárra becsülték. A vasútvonalak tíz mértföld­nyi körzetben elpusztultak, ami nagyon megnehezíti azt, hogy Corin­­toból kórházvonatokat küldjenek segítsé­gül. Az áldozatok száma valószínűleg még nagyobb lett volna, de a lakosság­nak mintegy 40 százaléka elhagyta a vá­rost, hogy a húsvéti ünnepeket a tenger­parton töltse. Az első földlökés reggel 9 óra tájban következett be s reggel féltízkor már az egész főváros romokban hevert. A legna­gyobb pusztítást a földrengés a belváros üzleti palotáiban végezte. A vasútvona­lak az egész környéken elpusztultak s az ország többi városából útnak indított kórházvonatok 20 kilométerrel Managua előtt megakadtak és nem tudnak tovább jutni, mert a sínek megrepedtek és a töl­tések beomlottak. A nicaraguai kormány kiáltványt tett közzé, amelyben bejelenti, hogy a katasztrófa sújtotta lakosságot további intézkedésig államköltségen élel­mezi. . Földrengés Trierben Trier, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Reggel 8 óra 45 perckor itt és a környéken gyenge földmozgást észleltek. A lökés mintegy három másodpercig tartott. Több oldalról jelentették, hogy a házak megremegtek és a falakon függő tárgyak inogni kezdtek. Károkról eddig nem érkezett jelentés. Ezek a megfigyelések megegyeznek a Taunus-obszervatórium föld­rengésjelző állomásának közeli földrengésről szóló jelentésével. 3 Újabb földlökések Délszerbiában Belgrád, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A délszer­­biai földrengéses területen több napi szünete­lés után az elmúlt éjszaka ismét három erő­sebb és három gyengébb földlökést éreztek. A lakosság helyzetét igen súlyossá teszi a tar­tós nagy hideg, amilyenre az évnek ebben az időszakában emberemlékezet óta nem volt példa. A szokatlanul hideg időjárás egyébként az ország többi részében is nagyon hátráltatja a növényzet fejlődését. A BÚZAFOGYASZTÁS FOKOZÁSÁNAK LEHETŐ­SÉGÉT TÁRGYALTA A RÓMAI GABONAKONFERENCIA Róma, április 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A gabonakonferencián résztvevő delegátu­sok tiszteletére Acerbo földmi­velésügyi miniszter kedden este fogadóestélyt ren­dezett. Az estélyen az értekezlet három­száz képviselőjén kívül jelen voltak az értekezleten képviselt államok gyirináli követségének vezetői. Olasz részről részt­vettek a fogadtatáson a szenátus elnöke, több miniszter és államtitkár, az Olasz Bank kormányzója és sok szenátor és képviselő. Szerdán a gabonakonferencia Poncel elnöklése alatt működő első bizottsága folytatta a fogyasztás kifejlesztésének tanulmányozását. E kérdéssel kapcsola­tosa­n főként arról volt szó, hogyan lehet bevezetni a búza- és a kenyérfogyasztást bizonyos keleti államokba, amelyek ez idő szerint egyáltalán nem fogyasztanak búzát. Foglalkoztak továbbá a termelés szabályozásával. A kidolgozás alatt levő zárójelentést döntés céljából a plénum elé ter­je­sztik. A Stucky elnöklése alatt álló bizottság szintén tanácskozott, még­pedig a preferenciális elbánás rendszeré­ről. A bizottságban Sliddel kanadai és Lindsay brit indiai delegátus szólalt fel. A mezőgazdasági hitel kérdéséről tár­gyaló bizottság ma veszi vizsgálat alá kiküldött albizottságának jelentését.

Next