Nemzeti Ujság, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
______ a másik kezéből a kultúra eszközeit és a kenyeret! Vájjon nem kell-e éppen e napokban alázatos lélekkel, fordulni azok felé, akik meghaltak, hogy mi élhessünk s véren és szenvedéseken át kivezethessük békével, amíg lehet, de karddal is ha kell, a nemzetet! Vájjon nem kell-e a békés küzdelemhez, a nemzetek kenyérharcához is, hősi halottaink példájából meríteni az erkölcsi erőt, akik tudtak vállat vállhoz vetve együtt haladni, tudtak parancsszóra engedelmeskedni, tudtak felelősséget viselni és tudtak áldozatot hozni! Ne gondolja senki, hogy május másodika csak egyszerű hangulati kérdés, hogy csak a kegyelet többé-kevésbbé átérzett és megértett alkalmi ünnepe. Május másodikén az élő nemzetnek kell felfigyelnie önmaga belső értékeire és életképességére, amikor megszólal a roveretói harang a magyar hősi halottakért. Nagy és szép ünnep, nagy és lélekemelő alkalom ez, mert a hősi halottak ilyen dicső serege csak egy életképes és erkölcsi erőkben nagy nemzetnek lehet. Május 2-ika legyen a hétköznapi életben is átélt ünnepe a magyarnak. A roveretói harangszóra dobbanjanak meg a szivek s az életre és a jövendőre való felkészülés érzületével gondoljunk a hősi halottakra. A hősi halott közkatonákra, akik mindent áldoztak hazáért és királyért, a hazára, amely elvesztette népeinek millióit és martír királyát és a királyra, aki száműzetésének mártiriumában népeinek megváltására ajánlotta fel szenvedéseit és életét. Magyarországon gondoljanak az élők a nemzet, a történelem hősi halottaira. TÖBB MINT 1200 KIÁLLÍTÓ VESZ RÉSZT A NEMZETKÖZI VÁSÁRON Akció indult még a vásár területének további bővítése érdekében (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Tegnap fejeződött be a Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói helyeinek kiosztása, amellyel a Budapesti Nemzetközi Vásár kamarai tagokból, a kereskedelmi minisztérium és a székesfőváros kiküldötteiből álló kilön bizottsága foglalkozott. Ezzel kapcsolatban került nyilvánosságra a Budapesti Nemzetközi vásár kiállítóinak és területének mérlege. Megállapították, hogy az idei Budapesti Nemzetközi Vásár körülkerített bruttó területe a múlt évi 75.000 négyzetméterrel szemben 90.000 négyzetméterre növekedett, amelyen belül a múlt évi jubiláris vásár nagyszabású kereteinek megfelelő férőhely állott készen ebben az évben is a vásár kiállítóinak elhelyezésére. A jelenlegi gazdasági viszonyok mellett általános volt a nézet, hogy a vásár az idén még a múlt évi kereteket sem fogja tudni betölteni, holott a tényleges helyzet épp az ellenkezőjét bizonyítja. A vásárra eddig felvételre került több, mint 1200 kiállító, vagyis a vásár kiállítóinak létszáma és az általuk lejegyzett területek mivel sem maradnak a jubiláris vásár eddigi rekorderedményei mögött, sőt azt több vonatkozásban meg is haladják. A Budapesti Nemzetközi Vásár gazdasági szükségességét és életképességét bizonyítják ezek a tények, valamint az, hogy a vásárra ebben az évben oly nagy számban jelentkeztek a kiállítók, hogy a később jelentkezettek egy részének a vásár vezetősége már helyet biztosítani nem tudott. Erre való tekintettel — mint értesülünk — a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kebelben vetődött fel az a gondolat, hogy a vásár kereteinek oly mértékben való bővítésére, hogy az összes jelentkezőket a jövőben be tudja fogadni, a Budapesti Nemzetközi Vásár vezetőségével karöltve akciót indítanak az illetékes hatóságoknál. Remélhető, hogy Nymádon a vásár jelenlegi, minden oldalról körülzárt területének a jövőben oly fejleszthető részei is lesznek, amelyekben a később jelentkező cégek is még megfelelő helyhez fognak jutni és ily módon megszűnnek majd azok az észrevételek, amelyeket most, a késői jelent NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1931 mSini 1 kezés folytán, a vásárról kiszorult kiállítók részéről esetleg felmerülhetnek. A Budapesti Nemzetközi Vásár különben, amely szombathoz egy hétre nyílik meg, minden eddigi vásárnál szebbnek, erőteljesebbnek és bizalomkeltőbbnek ígérkezik. A vásár épületei, a kiállítók standjai a magyar gazdasági élet nagyszabású erőfeszítéséről fognak tanúságot tenni, amelynek kollektív megjelenése a magyar nemzet gazdasági erőkifejtésének egyik egységes és impozáns megjelenítése lesz. Megérkezett a vásárra kiküldött török bizottság Ismeretes, hogy Törökország ebben az évben először vesz részt hivatalosan a május 9-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron. A török kiállítás ügyeit a budapesti török követség ellenőrzése mellett egy Törökországból kiküldött bizottság intézi, melynek tagjai tegnap délután érkeztek meg a konstantinápolyi expresszvonattal Budapestre. A török bizottság Vedat Nedim bey, a török takarékossági bizottság igazgatójából és Daniche bey kormánybiztosból áll, akiknek kíséretében érkezett meg a török pavilion tervező művésze, Ismail Hakki bey, valamint az ankarai m. kir. követség dragománja, Hulussi bey. A török vendégeket a pályaudvaron bizottság fogadta, amelyben a török követség részéről Dzsevad Ozmán bey, a követség titkára és Mehmed Nadzsi bey h. attasé, a konstantinápolyi „Cumhuriyet“ részéről Haim Viktor szerkesztő, valamint a vásár vezetőségének és a Magyar Külkereskedelmi Intézetnek megbízottjai vettek részt. Daniche bey, aki családjával érkezett Budapestre, a török gazdasági minisztérium iparfelügyelője, azzal a megbízatással jött Magyarországra, hogy a kiállítást felülvizsgálja. — Magyarország és Törökország között — mondotta nyilatkozatában — ma is élénk a külkereskedelmi forgalom, mi azonban ezt még fokozni akarjuk, mert még nagy a szükségletünk mezőgazdasági gépekben, építési anyagokban, vasszerkezetekben és villamossági eszközökben. Ezeket egyre inkább Magyarországról szerezzük be, viszont mi is piacot szeretnénk teremteni néhány speciális terményünknek, amelyet a Nemzetközi Vásáron be is mutatunk. Kongresszusok és szakénehezletek a vásár tartama alatt A Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar idegenforgalmi statisztika tanúsága szerint egyike a legnagyobb fontosságú magyar idegenforgalmi eseményeknek. Természetes, hogy ennek folytán nemcsak a magyar gazdasági élet és a különböző ipari szakmák vezetői néznek nagy várakozással a vásár eredményei elé, hanem az összes idegenforgalmi iparok is. Az eddigi jelekből ítélve, minden remény megvan arra, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatottsága, idegenforgalmi szempontokból is, meg fog felelni minden várakozásnak. A vásárra számos hivatalos delegáció, társaság érkezik azokon az egyéni csoportokon kívül, amelyek már a múlt évben is közel 60.000 fővel emelték a főváros idegenforgal-l mát. De számos kongresszust is rendeznekkülönböző gazdasági érdekképviseletek a Vásár tartama alatt. Kiemeljük ezek közül a május 8-án megnyíló magyar-osztrák idegenforgalmi kongresszust, ammelyre nemcsak az osztrák kereskedelmi miniszter jelentette be érkezését, hanem Ausztria összes fontos idegenforgalmi szerveinek elnöksége is. A vásár első vasárnapjára különösen sok szakmai értekezlet esik. Ekkor lesz az OMKB közgyűlése, az Országos Szabóipari Kongresszus, a Kalaposok Országos Kongresszusa, a Cipőkereskedők Kongresszus, a Vármegyei Tisztviselők Országos Közgyűlése, továbbá az Országos Molnárgyűlés. Május 14-én kezdődik az Országos Nőiruha-verseny és akkor lesz a Vásári Kereskedők Országos Nagygyűlése is. Május 15-én tartják meg kongresszusaikat a vidéki magyar városok és a Városi Mérnökök Országos Kongresszusa is ekkor lesz. Az Esperanto Egyesület nemzetközi nagyértekezlete, a Kereskedelmi Csarnok serlegavató nagygyűlése, a Jugoszláv-Magyar Kamara díszülése mind a vásár tartamára esnek. Erre az időre esik a nemzetközi cukrász-kongresszus, az Országos Asztalos-Kongresszus és tehetségverseny az OKISz rendezésében, a magyar húszévesek számára. De — mint értesülünk — a vásár tartama alatt akarják megrendezni az első magyar weekend-nagygyűlést is és erre az időpontra hívták a fővárosba a magyar élelmiszer exportőrök a külföldi bevásárlók zömét, hogy tekintsék meg nemcsak a vásárt, hanem a híres magyar élelmiszer-telepeket is. Különösen nagy jelentőségűnek ígérkezik az Országos Magyar Orvos Kongresszus, melyet május 14-én Csilléry András dr. elnöklete alatt fognak megtartani és amelyre máris több mint ezer orvos jelentkezett. A vasutasok egyik kívánsága megvalósult Július elsejétől egyforma lesz a fizetés az egyes fizetési osztályokban — Még két fő sérelem vár orvoslásra — A Mavosz nagyválasztmányi ülése (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Magyar Vasutasok Országos Szövetsége népes országos nagyválasztmányi ülést tartott, amelyen a vidéki vasutasok is nagy számmal vettek részt. Az ülést Puskás Tivadar ny. főfelügyelő, ügyvezető elnök vezette s elnöki megnyitójában bejelentette, hogy a vasutasok három előtérben levő kívánsága közül egy megvalósul, nevezetesen a B. csoportot július elsejétől kezdve megszüntetik, amely intézkedés hatszáz vasutas régi sérelmének megszüntetését jelenti. Ez a siker a Mavosz nevéhez fűződik s a Mavosz kezdeményezése és tevékenysége sokat használt a többi tisztviselői kategóriának is, amelyeknél szintén eltörlik a B. csoportot. Kijelentette még az elnök, hogy a másik két előtérben levő kívánság, nevezetesen: a segédtisztek és altisztek fizetésátértékelési sérelmének megszüntetése és az automatikus előléptetés helyreállítása érdekében is újból megteszik a kellő lépéseket. Most készül a Szövetség vezetősége éppen emiatt a pénzügyminiszterhez. A sérelmek feltárása Az elnöki bejelentéshez elsőnek Viola Armin (Szolnok) szólt hozzá s a szolnoki B. listás nyugdíjasok sérelmeit fejtegette. Kívánta, hogy a Szövetség hivatalos lapjában, a Szárnyas Kerékben is tegyék közzé a B. listások reaktiválására vonatkozó pályázatokat, mert a nyugdíjasoknak nincs módjukban olvasni a Budapesti Közlönyt. Az elnök megígérte, hogy a lehetőség szerint megoldják ezt a kérdést. Wolf István főfelügyelő a szaktisztviselők nevében köszönetet mondott a Mavosz vezetőségének az elért sikerért, majd kijelentette, hogy a másik két sérelem megszüntetése érdekében az összes szakcsoportok támogatni fogják a közvetlenül érdekelteket, mert csak így lehet eredményt elérni és nem nyugszanak addig, míg az összes sérelmek orvosolva nem lesznek. Schwerbauer Lajos (Miskolc) a B. csoportból nyugdíjba vonultak ügyére hívta fel a figyelmet, akiknek a B. csoport megszüntetésével kapcsolatban szintén meg kell adni az A. csoportbeli fizetésnek megfelelő nyugdíjat. Az elnök kijelentette, hogy ebben az ügyben, amely az összes tisztviselőket érdekli, már felterjesztést tettek. Dominák Károly a mozdonyvezetők érdekében szólalt fel s azon aggodalmának adott kifejezést, hogy a normálstátus újabb sérelmet jelent s az előléptetést, ami a mozdonyvezetőknél most is teljesen stagnál, még jobban megnehezíti Lázár János a fűtők sérelmeit tette szóvá s az átértékelési sérelem orvoslását sürgette. Jacina János ugyancsak az átértékelés kérdésével foglalkozott. Szilágyi Mihály azt fejtegette, hogy külön kell választani a törzsnyugdíjasokat s csak azok illetménye terhelje a MÁV-ot, míg a többiek illetményéről külön történjék gondoskodás. Majd a régi nyugdíjasok sérelmeinek megszüntetését sürgette. Az elnök kijelentette, hogy a nyugdíjasok ügyét állandóan napirenden tartják , minden alkalommal megemlékeznek erről, ha az illetékes tényezőkkel a helyzetjavításról tárgyalnak. Budapesti Nemzetközi Vásár MájUS 9—18 Nagyarányú utazási kedvezmények Ásványvíz árusításával foglalkozó cégek szíves tudomására hozzuk, hogy szükségletüket Salvatorvizben és egyéb gyógyvizekben ezentúl V., Zoltán Utca 8. szám alatt létesített lerakatunknál közvetlenül is beszerezhetik. Irodánkat szintén fenti címre helyeztük át. Salvatorforrás üzletvezetősége Budapest, V., Zoltán utca 8. Telefon: Aut. 262-67. A főtitkári jelentés Ezután Wittenberger István főtitkár terjesztette elő nagy tetszéssel fogadott jelentését. Mindenekelőtt az új állami költségvetés adataival foglalkozott. Az A. és B. csoport közötti fizetéskülönbözetnek július 1-étől nyugdíjba beszámítható személyi pótlékként történt előirányzására 193.000 pengő állíttatott be a Máv költségvetésébe. Ezzel ez a sérelem egyszer s mindenkorra lekerült a napirendről. A Szövetségnek az az óhajtása, mely a vasútüzlet mérlegének technikai összetételére vonatkozott, bizonyos mértékben szintén teljesedésbe ment, mert az államvasút mérlegében a nyugellátások külön vannak feltüntetve, miáltal 66 millió pengőt meghaladó felesleget mutat a mérleg, amiből 63 millió a nyugellátások fedezésére szolgál. Ezek a nyugellátási terhek túlhaladják azt a keretet, amelyet a vasút az üzemi kiadások terhére vállalni képes. Békében a Máv nyugdíj terhe 13 millió aranykorona volt, ami az összes személyi járandóságok 10 százalékának felelt meg, most pedig a nyugdíjteher a személyi járandóságoknak 74 százalékát teszi ki. A békebeli 10 százalékos kulcs alkalmazása mellett legfeljebb 8 és fél millió nyugdíjteher terhelhetné a Mávot s a fenmaradó 54 és fél milliót, mint trianoni háborús terhet máshol kellene elszámolni. De nemcsak a trianoni nyugdíjak emésztik fel a Máv üzleti feleslegét, hanem az ország közgazdaságának juttatott szállítási kedvezmények is, amelyet 49 milliót tesznek ki, míg békében csak circa 19 millióra rúgott ez az összeg, összesen tehát 84 és fél milliót keres a mai vasútüzlet az üzemi kiadásain felül, amivel az ország pénzügyi terheihez hozzájárul. Majd a tarifákkal foglalkozott a főtitkára kimutatta azt is, hogy az államvasutak személyzeti létszáma a vonalhosszhoz viszonyítva máris kisebb, mint békében volt és ha még további redukció végrehajtására törekszenek, a meglevő személyzet munkakedvének a fenntartásáról egy pillanatra sem szabad megfeledkezni. A pragmatika elvonása a szerzett jogok elvételét jelenti akkor, amikor más kategóriáknak hasonló jogokat biztosítottak. Az előhaladási nehézséget fokozza az is, hogy jelenleg 215 nyugdíjazásra érett tisztviselő leköti még azokat a helyeket is, amelyek betölthetők lennének. Az előlépések stagnálása okozta elkedvetlenedéshez járul még a segédtisztek és altisztek fizetésátértékelési sérelme, amelynek orvoslása elől mindeddig elzárkóztak. Ezeknek a kategóriáknak vesztesége fizetésük 7,9 százalékára rúg, azonkívül az automatikus előhaladást tőlük is elvették. E sérelmek megszüntetésére, illetve kívánságok teljesítésére éppúgy meg kell találni a fedezetet, mint ahogy megtalálták akkor, amikor a karhatalmi alakulatok, a tanárok és tanítók, továbbá a bírák hasonló kívánságait a közelmúltban teljesítették. Amikor az államvasutaktól a közgazdaság jogosan várja, hogy terheket viseljen és ezek a terhek az államvasut budgetjének csaknem egyharmadát teszik ki, akkor gondoskodni kell arról is, hogy az ezen összegeket előteremtő személyzet munkakedve és munkabírása fentartassék. Huzamosabb időre a mai állapot mellett fizikailag sem várható, hogy a személyzet azokat az erőfeszítéseket véghez tudja vinni, amelyek a háború kitörése óta a vallatra nehezednek. A jutalék elosztásának kérdése A főtitkári jelentéssel kapcsolatban Györke János a segédtisztek és altisztek sérelmeivel foglalkozott részletesebben, Gremsperger Dezső a nyugdíjasok érdekében szólalt fel, Bartalos János a podgyászhordárok érdekeinek megvédését kérte, Nagy Domonkos a vasúti munkásság kívánságait terjesztette elő és a nyugbérek rendezését sürgette, Schwerbauer Lajos a készülő tisztviselőtörvényekre hívta fel a figyelmet, Ivankovics József pedig a szövetség munkájáról beszélt, amely jó úton halad. Ezután a főtitkári jelentést tudomásul vette a gyűlés. Most áttértek az üzemi jutalék elosztása kérdésének tárgyalására. Az e tárgyban készített javaslatot Györke János ismertette. Majd hosszabb vita indult meg, amelynek a végén az elnök javaslatára úgy döntött a választmány, hogy a javaslatot megküldik az összes szakcsoportoknak és vidéki szerveknek hozzászólás végett s csak a hozzászólások beérkezte után döntenek felette véglegesen. Mozsonyi Viktor terjesztette még elő a vasutas sportklub örvendetes működéséről szóló jelentését, amit a gyűlés tudomásul vett. Végül bejelentette az elnök, hogy a megüresedett számvizsgáló bizottsági tagságra Szántai Gyula a jelölt, akit a választmány meg is választott egyhangúlag. Ezután az elnök az ülést bezárta.