Nemzeti Ujság, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

______ a másik kezéből a kultúra eszközeit és a kenyeret! Vájjon nem kell-e éppen e na­pokban alázatos lélekkel, fordulni azok felé, akik meghaltak, hogy mi élhessünk s véren és szenvedéseken át kivezethes­sük békével, amíg lehet, de karddal is ha kell, a nemzetet! Vájjon nem kell-e a békés küzdelemhez, a nemzetek kenyér­harcához is, hősi halottaink példájából meríteni az erkölcsi erőt, akik tudtak vállat vállhoz vetve együtt haladni, tud­tak parancsszóra engedelmeskedni, tud­tak felelősséget viselni és tudtak áldoza­tot hozni! Ne gondolja senki, hogy május máso­­dika csak egyszerű hangulati kérdés, hogy csak a kegyelet többé-kevésbbé át­­érzett és megértett alkalmi ünnepe. Má­jus másodikén az élő nemzetnek kell felfigyelnie önmaga belső értékeire és életképességére, amikor megszólal a ro­­veretói harang a magyar hősi halotta­kért. Nagy és szép ünnep, nagy és lélek­emelő alkalom ez, mert a hősi halottak ilyen dicső serege csak egy életképes és erkölcsi erőkben nagy nemzetnek lehet. Május 2-ika legyen a hétköznapi élet­ben is átélt ünnepe a magyarnak. A ro­­veretói harangszóra dobbanjanak meg a szivek s az életre és a jövendőre való felkészülés érzületével gondoljunk a hősi halottakra. A hősi halott közkato­nákra, akik mindent áldoztak hazáért és királyért, a hazára, amely elvesztette né­peinek millióit és martír királyát és a királyra, aki száműzetésének mártiriu­­mában népeinek megváltására ajánlotta fel szenvedéseit és életét. Magyarorszá­gon gondoljanak az élők a nemzet, a tör­ténelem hősi halottaira. TÖBB MINT 1200 KIÁLLÍTÓ VESZ RÉSZT A NEMZET­KÖZI VÁSÁRON Akció indult még a vásár terüle­­tének további bővítése érdekében (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Tegnap fejeződött be a Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói helyeinek kiosztása, amellyel a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár kamarai tagokból, a kereskedelmi minisztérium és a székesfővá­ros kiküldötteiből álló kilön bizottsága fog­lalkozott. Ezzel kapcsolatban került nyilvá­nosságra a Budapesti Nemzetközi vásár kiállí­tóinak és területének mérlege. Megállapítot­ták, hogy az idei Budapesti Nemzetközi Vásár körülkerített bruttó területe a múlt évi 75.000 négyzetméterrel szemben 90.000 négyzetméterre növekedett, amelyen belül a múlt évi jubiláris vásár nagyszabású kereteinek megfelelő férő­hely állott készen ebben az évben is a vásár kiállítóinak elhelyezésére. A jelenlegi gazda­sági viszonyok mellett általános volt a nézet, hogy a vásár az idén még a múlt évi kerete­ket sem fogja tudni betölteni, holott a tényle­ges helyzet épp az ellenkezőjét bizonyítja. A vásárra eddig felvételre került több, mint 1200 kiállító, vagyis a vásár kiállítóinak lét­száma és az általuk lejegyzett területek mivel sem­ maradnak a jubiláris vásár eddigi rekord­­eredményei mögött, sőt azt több vonatkozásban meg is haladják. A Budapesti Nemzetközi Vá­sár gazdasági szükségességét és életképességét bizonyítják ezek a tények, valamint az, hogy a vásárra ebben az évben oly nagy számban jelentkeztek a kiállítók, hogy a később jelent­kezettek egy részének a vásár vezetősége már helyet biztosítani nem tudott. Erre való tekintettel — mint értesülünk — a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségé­nek kebelben vetődött fel az a gondolat, hogy a vásár kereteinek oly mértékben való bővíté­sére, hogy az összes jelentkezőket a jövőben be tudja fogadni, a Budapesti Nemzetközi Vá­sár vezetőségével karöltve akciót indítanak az illetékes hatóságoknál. Remélhető, hogy Ny­mádon a vásár jelenlegi, minden oldalról kö­rülzárt területének a jövőben oly fejleszthető részei is lesznek, amelyekben a később jelent­kező cégek is még megfelelő helyhez fognak jutni és ily módon megszűnnek majd azok az észrevételek, amelyeket most, a késői jelent­ NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1931 mSini 1 kezés folytán, a vásárról kiszorult kiállítók részéről esetleg felmerülhetnek. A Budapesti Nemzetközi Vásár különben, amely szombathoz egy hétre nyílik meg, min­den eddigi vásárnál szebbnek, erőteljesebbnek és bizalomkeltőbbnek ígérkezik. A vásár épü­letei, a kiállítók standjai a magyar gazdasági élet nagyszabású erőfeszítéséről fognak tanú­ságot tenni, amelynek kollektív megjelenése a magyar nemzet gazdasági erőkifejtésének egyik egységes és impozáns megjelenítése lesz. Megérkezett a vásárra kiküldött török­ bizottság Ismeretes, hogy Törökország ebben az évben először vesz részt hivatalosan a május 9-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron. A török kiállítás ügyeit a budapesti török kö­vetség ellenőrzése mellett egy Törökországból kiküldött bizottság intézi, melynek tagjai tegnap délután érkeztek meg a konstanti­nápolyi expresszvonattal Budapestre. A török bizottság Vedat Nedim bey, a török takarékos­­sági bizottság igazgatójából és Daniche bey kormánybiztosból áll, akiknek kíséretében ér­kezett meg a török pavilion tervező művésze, Ismail Hakki bey, valamint az ankarai m. kir. követség dragománja, Hulussi bey. A török vendégeket a pályaudvaron bizottság fogadta, amelyben a török követség részéről Dzsevad Ozmán bey, a követség titkára és Mehmed Nadzsi bey h. attasé, a konstantinápolyi „Cumhuriyet“ részéről Haim Viktor szerkesztő, valamint a vásár vezetőségének és a Magyar Külkereskedelmi Intézetnek megbízottjai vet­tek részt. Daniche bey, aki családjával érkezett Buda­pestre, a török gazdasági minisztérium ipar­felügyelője, azzal a megbízatással jött Ma­gyarországra, hogy a kiállítást felülvizs­gálja. — Magyarország és Törökország között — mondotta nyilatkozatában — ma is élénk a külkereskedelmi forgalom, mi azonban ezt még fokozni akarjuk, mert még nagy a szük­ségletünk mezőgazdasági gépekben, építési anyagokban, vasszerk­ezetekben és villamos­­sági eszközökben. Ezeket egyre inkább Ma­gyarországról szerezzük be, viszont mi is piacot szeretnénk teremteni néhány speciális terményünknek, amelyet a Nemzetközi Vásá­ron be is mutatunk. Kongresszusok és szakénehez­­letek a vásár tartama alatt A Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar idegenforgalmi statisztika tanúsága szerint egyike a legnagyobb fontosságú magyar ide­genforgalmi eseményeknek. Természetes, hogy ennek folytán nemcsak a magyar gazdasági élet és a különböző ipari szakmák vezetői néznek nagy várakozással a vásár eredményei elé, hanem az összes idegenforgalmi iparok is. Az eddigi jelekből ítélve, minden remény megvan arra, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatottsága, idegenforgalmi szem­pontokból is, meg fog felelni minden várako­zásnak. A vásárra számos hivatalos delegáció, tár­saság érkezik azokon az egyéni csoportokon kívül, amely­ek már a múlt évben is közel 60.000 fővel emelték a főváros idegenforgal-­l mát. De számos kongresszust is rendeznek­­különböző gazdasági érdekképviseletek a Vá­sár tartama alatt. Kiemeljük ezek közül a május 8-án megnyíló magyar-osztrák idegen­­forgalmi kongresszust, ammelyre nemcsak az osztrák kereskedelmi miniszter jelentette be érkezését, hanem Ausztria összes fontos ide­genforgalmi szerveinek elnöksége is. A vásár első vasárnapjára különösen sok szakmai ér­tekezlet esik. Ekkor lesz az OMKB közgyű­lése, az Országos Szabóipari Kongresszus, a Kalaposok Országos Kongresszusa, a Cipő­kereskedők Kongresszus, a Vármegyei Tiszt­viselők Országos Közgyűlése, továbbá az Or­szágos Molnárgyűlés. Május 14-én kezdődik az Országos Nőiruha-verseny és akkor lesz a Vásári Kereskedők Országos Nagygyűlése is. Május 15-én tartják meg kongresszusaikat a vidéki magyar városok és a Városi Mérnökök Országos Kongresszusa is ekkor lesz. Az Es­peranto Egyesület nemzetközi nagyértekez­­lete, a Kereskedelmi Csarnok serlegavató nagygyűlése, a Jugoszláv-Magyar Kamara díszülése mind a vásár tartamára esnek. Erre az időre esik a nemzetközi cukrász-kon­gresszus, az Országos Asztalos-Kongresszus és tehetségverseny az OKISz rendezésében, a magyar húszévesek számára. De — mint érte­sülünk — a vásár tartama alatt akarják megrendezni az első magyar weekend-nagy­­gyűlést is és erre az időpontra hívták a fő­városba a magyar élelmiszer exportőrök a külföldi bevásárlók zömét, hogy tekintsék meg nemcsak a vásárt, hanem a h­íres magyar élel­miszer-telepeket is. Különös­en nagy jelentő­ségűnek ígérkezik az Országos Magyar Orvos­ Kongresszus, melyet május 14-én Csilléry András dr. elnöklete alatt fognak megtartani és amelyre máris több mint ezer orvos je­lentkezett. A vasutasok egyik kívánsága megvalósult Július elsejétől egyforma lesz a fizetés az egyes fizetési osztályokban — Még két fő sérelem vár orvoslásra — A Mavosz nagyválasztmányi ülése (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Magyar Vasutasok Országos Szövetsége népes országos nagyválasztmányi ülést tartott, amelyen a vidéki vasutasok is nagy számmal vettek részt. Az ülést Puskás Tivadar ny. főfel­ügyelő, ügyvezető elnök vezette s elnöki meg­nyitójában bejelentette, hogy a vasutasok há­rom előtérben levő kívánsága közül egy meg­valósul, nevezetesen a B. csoportot július el­sejétől kezdve megszüntetik, amely intézkedés hatszáz vasutas régi sérelmének megszünteté­sét jelenti. Ez a siker a Mavosz nevéhez fűző­dik s a Mavosz kezdeményezése és tevékeny­sége sokat használt a többi tisztviselői kate­góriának is, amelyeknél szintén eltörlik a B. csoportot. Kijelentette még az elnök, hogy a másik két előtérben levő kívánság, nevezete­sen: a segédtisztek és altisztek fizetésátérté­­kelési sérelmének megszüntetése és az auto­matikus előléptetés helyreállítása érdekében is újból megteszik a kellő lépéseke­t. Most ké­szül a Szövetség vezetősége éppen emiatt a pénzügyminiszterhez. A sérelmek feltárása Az elnöki bejelentéshez elsőnek Viola Ar­min (Szolnok) szólt hozzá s a szolnoki B. lis­tás nyugdíjasok sérelmeit fejtegette. Kívánta, hogy a Szövetség hivatalos lapjában, a Szár­nyas Kerékben is tegyék közzé a B. listások reaktiválására vonatkozó pályázatokat, mert a nyugdíjasoknak nincs módjukban olvasni a Budapesti Közlönyt. Az elnök megígérte, hogy a lehetőség szerint megoldják ezt a kér­dést. Wolf István főfelügyelő a szaktisztviselők nevében köszönetet mondott a Mavosz vezető­ségének az elért sikerért, majd kijelentette, hogy a másik két sérelem megszüntetése érde­kében az összes szakcsoportok támogatni fog­ják a közvetlenül érdekelteket, mert csak így lehet eredményt elérni és nem nyugszanak addig, míg az összes sérelmek orvosolva nem­ lesznek. Schwerbauer Lajos (Miskolc) a B. csoport­ból nyugdíjba vonultak ügyére hívta fel a figyelmet, akiknek a B. csoport megszünteté­sével kapcsolatban szintén meg kell adni az A. csoportbeli fizetésnek megfelelő nyugdíjat. Az elnök kijelentette, hogy ebben az ügyben, amely az összes tisztviselőket érdekli, már felterjesztést tettek. Dominák Károly a moz­donyvezetők érdekében szólalt fel s azon ag­godalmának adott kifejezést, hogy a normál­státus újabb sérelmet jelent s az előléptetést, ami a mozdonyvezetőknél most is teljesen stagnál, még jobban megnehezíti Lázár Já­nos a fűtők sérelmeit tette szóvá s az átérté­kelési sérelem orvoslását sürgette. Jacina Já­nos ugyancsak az átértékelés kérdésével fog­lalkozott. Szilágyi Mihály azt fejtegette, hogy külön kell választani a törzsnyugdíjasokat s csak azok illetménye terhelje a MÁV-ot, míg a többiek illetményéről külön történjék gon­doskodás. Majd a régi nyugdíjasok sérelmei­nek megszüntetését sürgette. Az elnök kije­lentette, hogy a nyugdíjasok ügyét állandóan napirenden tartják , minden alkalommal megemlékeznek erről, ha az illetékes ténye­zőkkel a helyzetjavításról tárgyalnak. Budapesti Nemzetközi Vásár MájUS 9—18 Nagyarányú utazási kedvezmények Ásványvíz árusításával foglal­kozó cégek szíves tudomására hozzuk, hogy szükségletüket Salvatorvizben és egyéb gyógyvizekben ezentúl V., Zoltán­ Utca 8. szám alatt léte­sített lerakatunknál közvetlenül is beszerezhetik. Irodánkat szintén fenti címre helyeztük át. Salvatorforrás ü­zletvezetősége Budapest, V., Zoltán­ utca 8. Telefon: Aut. 262-67. A főtitkári jelentés Ezután Wittenberger István főtitkár terjesz­tette elő nagy tetszéssel fogadott jelentését. Mindenekelőtt az új állami költségvetés ada­taival foglalkozott. Az A. és B. csoport kö­zötti fizetéskülönbözetnek július 1-étől nyug­díjba beszámítható személyi pótlékként történt előirányzására 193.000 pengő állíttatott be a Máv­ költségvetésébe. Ezzel ez a sérelem egy­­szer s mindenkorra lekerült a napirendről. A Szövetségnek az az óhajtása, mely a vasút­­ü­zlet mérlegének technikai összetételére vo­natkozott, bizonyos mértékben szintén telje­sedésbe ment, mert az államvasút mérlegé­ben a nyugellátások külön vannak feltün­­­tetve, miáltal 66 millió pengőt meghaladó fe­lesleget mutat a mérleg, amiből 63 millió a nyugellátások fedezésére szolgál. Ezek a nyugellátási terhek túlhaladják azt a keretet, amelyet a vasút az üzemi kiadások terhére vállalni képes. Békében a Máv­ nyug­díj terhe 13 millió aranykorona volt, ami az összes személyi járandóságok 10 százalékának felelt meg, most pedig a nyugdíj­teher a sze­mélyi járandóságoknak 74 százalékát teszi ki. A békebeli 10 százalékos kulcs alkalmazása mellett legfeljebb 8 és fél millió nyugdíjte­­her terhelhetné a Mávot s a fenmaradó 54 és fél milliót, mint trianoni háborús terhet máshol kellene elszámolni. De nemcsak a tria­noni nyugdíjak emésztik fel a Máv­ üzleti feleslegét, hanem az ország közgazdaságának juttatott szállítási kedvezmények is, amelyet 49 milliót tesznek ki, míg békében csak circa 19 millióra rúgott ez az összeg, összesen te­hát 84 és fél milliót keres a mai vasútüzlet az üzemi kiadásain felül, amivel az ország pénzügyi terheihez hozzájárul. Majd a tarifákkal foglalkozott a főtitkár­a kimutatta azt is, hogy az államvasutak sze­mélyzeti létszáma a vonalhosszhoz viszonyítva máris kisebb, mint békében volt és ha még további redukció végrehajtására törekszenek, a meglevő személyzet munkakedvének a fenn­­tartásáról egy pillanatra sem szabad megfe­ledkezni. A pragmatika elvonása a szerzett jogok elvételét jelenti akkor, amikor más kategóriáknak hasonló jogokat biztosítottak. Az előhaladási nehézséget fokozza az is, hogy jelenleg 215 nyugdíjazásra érett tisztviselő leköti még azokat a helyeket­ is, amelyek be­töl­thetők lennének. Az előlépések stagnálása okozta elkedvetlenedéshez járul még a se­gédtisztek és altisztek fizetésátértékelési sé­relme, amelynek orvoslása elől mindeddig elzárkóztak. Ezeknek a kategóriáknak vesz­tesége fizetésük 7,9 százalékára rúg, azonkí­vül az automatikus előhaladást tőlük is el­vették. E sérelmek megszüntetésére, illetve kívánságok teljesítésére éppúgy meg kell ta­lálni a fedezetet, mint ahogy megtalálták akkor, amikor a karhatalmi alakulatok, a ta­nárok és tanítók, továbbá a bírák hasonló kívánságait a közelmúltban teljesítették. Ami­kor az államvasutaktól a közgazdaság jogosan várja, hogy terheket viseljen és ezek a ter­hek az államvasut budgetjének csaknem­ egyharmadát teszik ki, akkor gondoskodni kell arról is, hogy az ezen összegeket előteremtő személyzet munkakedve és munkabírása fen­­tartassék. Huzamosabb időre a mai állapot mellett fizikailag sem várható, hogy a sze­mélyzet azokat az erőfeszítéseket véghez tudja vinni, amelyek a háború kitörése óta a val­latra nehezednek. A jutalék elosztásának kérdése A főtitkári jelentéssel kapcsolatban Györke János a segédtisztek és altisztek sérelmeivel foglalkozott részletesebben, Gremsperger Dezső a nyugdíjasok érdekében szólalt fel, Bartalos János a podgyászhordárok érdekei­nek megvédését kérte, Nagy Domonkos a vas­úti munkásság kívánságait terjesztette elő és a nyugbérek rendezését sürgette, Schwerbauer Lajos a készülő tisztviselőtörvényekre hívta fel a figyelmet, Ivankovics József pedig a szövetség munkájáról beszélt, amely jó úton halad. Ezután a főtitkári jelentést tudomásul vette a gyűlés. Most áttértek az üzemi jutalék elosztása kérdésének tárgyalására. Az e tárgyban ké­szített javaslatot Györke János ismertette. Majd hosszabb vita indult meg, amelynek a végén az elnök javaslatára úgy döntött a vá­lasztmány, hogy a javaslatot megküldik az összes szakcsoportoknak és vidéki szerveknek hozzászólás végett s csak a hozzászólások be­érkezte után döntenek felette véglegesen. Mozsonyi Viktor terjesztette még elő a vas­utas sportklub örvendetes működéséről szóló jelentését, amit a gyűlés tudomásul vett. Végül bejelentette az elnök, hogy a megüre­sedett számvizsgáló bizottsági tagságra Szán­tai Gyula a jelölt, akit a választmány meg is választott egyhangúlag. Ezután az elnök az­­ ülést bezárta.

Next