Nemzeti Ujság, 1931. október (13. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

2 tost, mert ezek a fillérek vagy a megél­hetés szükségességét jelentik, vagy pedig azt a kevés pénzt, ami még a legtöbb családban némi kis örömre, kultúrára, nevelésre, tanulásra, a polgári jólét végső szükségességeire kell. De különösen fon­tos az áremelkedés elfojtása azoknak a tömegeknek szempontjából, amelyek ma igazán csak a létminimum alacsony ha­tárán élnek és amelyeknek minden szá­mítását felboríthatja az az átkos hará­­csolási vágy, amely gonoszul tör az em­­b­erek­re. Azt akarjuk, hogy a kormány erővel és határozottsággal védelmezze meg att is a nagy nemzeti és szociális érdekeket. Reméljük, hogy ezt a kötelességet telje­síteni is fogja. Október elsején, amikor minden háznál számolnak mindazzal, ami áldozatot tel­jesíteni kellett, azt a megnyugvást kell kapnia mindenkinek, hogy most már nem kell számolnia semmiféle új meg­terheléssel, vagy friss gonddal. A számadás eredménye csak ez lehet: az országnak mindent, ami kötelesség, az árdrágítónak a börtönt A NÉPSZÖVETSÉG TANÁCSA IS MEGTARTOTTA ZÁRÓ­ÜLÉSÉT Genf, szeptember 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Népszövetség Tanácsa 65-i­k ülésszakának szerdai záróü­lésén elfogadta a népszö­vetségi közgyűlésnek a leszerelés kérdé­sében hozott határozatait. A háborút meg­­akadályozó eszközök­ megerősítéséről szóló egyezményt a tervezett­­ technikai kidol­gozással együtt átutalták a Népszövet­ség állandó lefegyverzési tanácsadó­ bi­zottságához. Ezzel kimerült a mostani ülésszak tárgysorozata egyetlen pont a kínai—japán konfliktus kivételével Erre nézve az elnök határozati javaslatot ter­jesztett elő a japán—kínai konfliktusról, amelyben a két kormányt, tekintettel a tanács előtt tett ígéreteikre, felszántják, hogy rövidesen állítsák helyre a normá­lis állapotot. Javasolta továbbá, hogy a Népszövetség Tanácsa legközelebb októ­ber 14-én tartson ülést. BURESCH TAKARÉKOSSÁGI * JAVASLATÁNAK CSEKÉLY TÖBBSÉGE LESZ Államtitk­árságokat akarnat, a szociáldemokratáit Bécs, szeptember 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Szer­dán délután 3 órakor összegyűlt a nem­zetgyűlés, hogy tárgyalja a Buresch­­kormány által beterj­esztott takarékos­­sági javaslatot. A kormány többsége valószínűleg biztosítva van akként, hogy a javaslatot megszavazzák a keresztény­szocialisták és az agrárszövetség, így a javaslat mellett 86 látszik biztosítottnak, szemben 77 szavazattal, amely a nagyné­metek javaslata mellett foglal állást. Másként áll a helyzet a takarékossági javaslat egyik része tekintetében. Ez a rész arra vonatkozik,­­ hogy a szövetségi (állami), tartományi és községi tisztvi­selők fizetését egységesíteni kell. Elvhez — mivel alaptörvényt érint —, az alkot­mány szerint, kétharmad többség kell. Itt a szociáldemokraták kínálják fel ma­gukat Bureschnek s a politikai zsarolás művészei azzal is megelégednének, ha legalább néhány államtitkárságot kap­nának, azon a címen, hogy ellenőrzik a takarékossági intézkedések végrehajtá­sát.. Egyelőre még nincs döntés ebben a kéresben." . A szanálási javaslat benyújtásakor­­Buresch szövetségi kancellár hosszú ex­pozéban ismertette a kormány álláspont­ját és kérte a javaslat­ elfogadását. _ A kancellár beszéde után élénk vita fejlő­dött ki a különböző pártok képviselői kö­zött és több módosító indítványt terjesz­tettek elő. A javaslatot ezután a pénzügyi bizottság elé utalták, amely albizottságot alakított a módosító indítványok megvi­tatására. A pénzügyi bizottság csütörtö­kön terjeszti be jelentését a nemzeti ta­nácsnak, amely pén­teken végez a szaná­lási javaslat második és harmadik olva­sásával. Rost van Tongelon lesz Ausztria pénzügyi ellenőre Bécs, szeptember 30. A Reichspost értesülése szerint a Nép­szövetség Ausztria pénzügyi tanácsadó­jává Rost van Tongelont nevezi ki, aki­nek segítségére lesz Avenol főtitkár. Avenol azonban Budapesten fog tartóz­kodni és csak néhány napra utazik majd m­in­dig Bécsbe. NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1931 október 1 A közbiztonságot mindenesetre fenn­tartja a kormány Károlyi Gyula gróf részletes tájékoztatót adott a kereszténypártban — Pontos gaz­dasági programot ma nem lehet adni — Milyen javaslatok kerülnek elsősorban a Ház elé? (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a legaktuálisabb gazdasági problémákat tárgyalta szerdai értekezletén, amelyen a teljes számban megjelent párttagokon kívü­l ott volt Károlyi Gyula gróf mi­niszterelnök és Ernszt Sándor miniszter is. A miniszterelnököt a párt tagjai rend­kívüli melegen fogadták, Zichy János gróf elnök pedig közvetlen szavakban biztosította Károlyi grófot a párt feltét­len bizalmáról és támogatásáról. Túri Béla ismertette a 33-as bizottság időközben végzett munkáját, vázolta azt a programot, amelyet Ivády Béla föld­­mivelésügyi miniszter adott a bizottság­ban az exportról és a mezőgazdaság fon­tosabb termelési ágairól. A szénkérdés­­rő­l is tájékoztatta a pártot és bejelen­tette, hogy a 33-as bizottság csütörtökön a földmivelésügyi miniszter exportter­veit és mezőgazdasági programját tár­gyalja. Buday Dezső feleletet kért a kormány­tól a zsír árának emelkedésére és meg­­említe­tte, hogy ugyanakkor felére csök­kent ausztriai sertéskivitelünk. A 720.000 vagon hazai széntermelés mellett kikü­szöbölhetnénk a 80.000 vagon behozatalt. Felháborító, hogy bevalottan 4—500 ezer pengő évi jövedelemmel rendelkező urak 4­ 500 pengővel járulnak hozzá az orszá­gos jótékonysági akcióhoz. A baloldali izgatás taktikájára jellemző, hogy ma már verekedésre került sor a főváros közgyűlésén és a baloldal állandóan Ká­rolyi Imre könyvére hivatkozott. A gyű­­­téstilalom folytán a kereszténypárti kép­viselők aligha láthatják el felvilágosító és tájékoztató munkáikat. Ernszt Sándor szólott a pénzügyi hely­zetről. A helyzet súlyosságának tudatá­ban vagyok — mondotta —, a kormány­nak feltétlen kötelessége minden gazda­sági és pénzügyi bajjal szemben a biz­tonság feltétlen fenntartása és minden tényezővel szemben. A szénbányák tu­lajdonosai a múlt évben a termelés csök­kenése miatt panaszkodtak, most pedig azt állítják, hogy a termelés fokozása nekik nem hoz semmit, mert nagyon sok a porszéntermelés. A külföldi betétek hazakényszerítéséről és a gabonaexport kilátásairól tájékoztatta a miniszter a pártot. Hunyady Ferenc gróf indítványai Hunyady Ferenc gróf két javaslatot terjeszt a párt elé. Az első arra irányul, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál megállapítsák az ügyveze­tésben felelőséggel résztvevő igazgatók­nak és az abban részt nem vevő igazga­tóknak a jövedelmét. Az adatok alapján meg kell határozni, hogy ezek a társa­ságok és igazgatósági tant­emek hány­­szorosával, vagy hányad részével kötele­sek egyszeri külön megterhelésként a közterhekben résztvenni. Erre felállí­tandó szerv ellenőrzi a közérdek szem­pontjából a kereskedelmi társaságok te­vékenységét. Másik javaslata arra irá­nyul, hogy a társaságok felbonthassák a konjunkturális időkben kötött, életfogy­­tiglanra szóló főtisztviselői szerződése­ket, mert ezek veszélyeztetik a vállala­tok fennállását. Javasolja, hogy a cseh kereskedelmi tárgyalás során a beho­zandó fa ellenértékeképpen ne csak ser­tést, hanem bort és mustot is ajánljon fel a kormány. A párt Hunyady Ferenc gróf indítvá­nyának megvizsgálására Czettler Jenő elnöklésével bizottságot küldött ki, amely­ben Hunyady Ferenc gróf, Somssich An­tal gróf, Buday Dezső és Petrovácz Gyula vesz részt. Vargha Gábor a határ­szélen uralkodó nyomorról és az újabban megindult cu­korcsempészésről szólott. Ausztriában 1.04 schilling, nálunk 1,40 pengő a cukor ára. Vámörlő malmaink a határszélen tönkre mennek. Kray István báró a közpénzekből élve­zett nagy jövedelmek megszüntetése és az agglegényadó bevezetése mellett szó­lalt fel. Németországban ez az adó 50 mil­lió márkát jövedelmezett. Gyömörey Sándor az adóbehajtás ügyét tette szóvá. A rendkívül magas adókamat megváltoztatását, az árverések felfüg­gesztését, a húsz holdon felüli gazdáknak a vetőmagakcióban való bevonását kérte. Turchányi Egon terjesztette be ezután javaslatát a földtehermentesítő akció hiányának pótlására. Ez az akció 600.000 hold földet és 100.000 embert érint. Indít­ványozta, hogy ne csak az árverés, ha­nem a végrehajtás alól is mentesüljenek a földek. Újabb három hónapos kiméleti időt kért A védelmet ne csak az adósokra, hanem az adósok kezeseire is terjesszék ki. A gazdák további három évig mente­süljenek a törlesztés alól és csak a kama­tot űzessék, amely ne legyen több, mint a bankráta plusz 2 százalék­. Petró Kálmán és Ötvös Lajos felszóla­lása után Rakovszky Tibor terjesztette be a következő határozati javaslatot: Uta­sítsa a pá­rt a 33-as bizottságba delegált tagjait, hogy követeljen a kormánytól­­olyan sürgős intézkedést, amely a­­ va­­gyonváltsági és megváltott földek kiosz­tása során földhözjuttatottak részéről évente fizetendő válts­ágárat a mai búza­árnak megfelelően állapítja meg. Az így megállapítandó váltságát, figyelemmel a hátralékokra, a múlt évre visszamenően vétessék figyelembe. A vagyonváltsági földekhez juttatottak közül a vitézségi ér­mesek, hadirokkantak, özvegyek és árvák a megváltási árból 25 százalékos kedvez­ményben részesüljenek. Ebben a kedvez­ményben részesítsék az ú. n. megváltott földekhez juttatottakat is. Végül java­solta a párt mezőgazdasági bizottságá­nak sürgős összehívását, hogy az agrár­kérdéseket és követeléseket megvitassák. M miniszterein® fi beszéde Ezután Károlyi Gyula gróf miniszter­­elnök kezdett beszélni. Kijelentette, hogy a közbiztonság fentartása a kormánynak elsőrendű kötelessége. Minden kétségen felül áll, hogy ezt fenn is tudja tartani, aggodalomra tehát semmi­­ ok nincsen. Szigorú preventív intézkedéseket tett a kormány, mint például a statárium, amely nemcsak a közönség megnyug­ta­­tására szolgál, hanem figyelmeztetés azok felé is, akik a rendet meg akarják za­varni, hogy ily kísérleteket ne tegyenek. A közbiztonság fentartása azonban nem­csak karhatalommal történik, hanem mindent elkövet a kormány abban az irányban is, hogy az ínséget és az ezzel járó elégedetlenséget a legmesszebbmenő módon levezesse. A kormány eddigi­ in­tézkedéseiről a párt tagjai informálva vannak. Tudja, hogy ezek az intézkedések nagy terheket rónak az ország lakossá­gára, de a kormány kényszerhelyzetben volt. Az államháztartás rendbehozatala imperatív módon tette szükségessé, hogy az ország minden rétege áldozatokat, hoz­zon. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása annyira imperatív szük­ség, hogy a cél érdekében minden áldoza­tot meg kellett és meg kell hozni. M „nagy átfogó gazdasági program** — Ismételten hallottam és a sajtóban is olvastam — mondotta a továbbiakban a miniszterelnök — mintha várnának és szinte követelnének a kormánytól egy nagy átfogó­ gazdasági programot. Ez a mai körülmények között szinte úgy hang­zik, mintha valamiféle kávéházi kon­ár­­dok akarnának világcsatákat megnyerni. Az államkincstár mai helyzetében, ahol semmi fedezet nincsen nagyobb dolgok keresztülvitelére, ilyen program kidolgo­zása teljesen teoretikus maradna, mert az keresztülvihető nem volna. A mai viszo­nyok között mást nem tehet a kormány gazdasági téren, mint igyekszik az ex­portot előmozdítani, az importot csök­kenteni, mert a legnagyobb és legvesze­delmesebb dolog a mai helyzetben a devi­zák hiánya. Az export­fejlesztést máskép nem lehet momentán megvalósítani, mint a megfelelő kereskedelmi szerződéseknek részben megkötésével, részben a már megkötött szerződéseknek kihasználásá­val, mert a termelés fokozása, vagy átirá­­nyítása már nem a mának szól, hanem a jövőnek. Nekünk pedig elsősorban a mát kell megmenteni. — Hallottam az aggodalmat, hogy a 6 millió métermázsa búza csakugyan ex­portálható lesz-e. Megnyugtathatom a pártot, ez inkább alacsonyan van szá­mítva. Ebből már 1,4 millió métermázsa kiment. Természetesen a mai árakat te­kintetbe véve, ez a 6 milliós exportbúza nem jelenti azt, mint amennyit a jobb időkben jelentett volna. Emiatt azonban a kormánynak nem lehet szemrehányást tenni. E téren orvoslást várni a kormány­tól naivitás volna. A világpiaci árak tő­lünk teljesen független faktorok által befolyásoltatnak. A kormány egyébb esz­közökön kívül csak a balettával tud se­gíteni a gazdákon. Az 5—6 pengős világ­­paritási ár helyett így vidéki és távol­ság szerint 11—14 pengőt kapnak a gaz­dák. Az adó nemfizetés — szó esett ismételten — folytatta ál­talános figyelem közepette a miniszter­­elnök— az u. n. valutasiberekről. Bár­milyen intézkedéseket tesz a kormány, bármilyen szigorúakat, bármilyen nagy KAitPimBrack szalongarniturák­­ dús választékban, legelő­­klubgarniturák nyesebben ebédlőszékek [■ gl tfH %. tfTi g 1 MBS if sk I nii0viiZ­.il ________________Wili., figglelehi­u. 10 áldozatokat kíván papiroson, rendeletileg az ország lakosságától, annak eredménye csak úgy lesz, ha az ország lakossága szintén tudatára ébred saját jól felfogott érdekében annak, hogy minden egyes embernek teljesítenie kell kötelességét. Három momentumra akarok rámutatni, mint ahogl az állampolgári kötelesség tel­jesítésének kijátszása mutatkozhatik. Az egyik a tőkevagyonnak az országból való kimenekülése. Még nem tudhatja senki, mi lesz a foganatja az erre vonatkozó rendeletnek. Igen nagy pénzügyi ered­ményt attól bajosan várhatunk. A másik pont a jövedelmi adóalap részbeni eltut­­rcolása. A harmadik kategória, amely a legnagyobb, az adó nemfizetés. Itt súlyos mulasztás terheli az ország lakosságának egy jó részét és mulasztás terheli a ré­gebbi kormányokat is, amelyek túlságo­san enyhe kezeléssel módot nyújtottak arra, hogy ezek az adóhátralékok ennyire felgyűljenek és mentői jobban összegyűl­nek, annál kevésbbé lehet fizikailag kilá­tás azoknak behajtására. 150 millió körül­ van az államháztartás deficitje. Ennek az eltüntetésére voltunk kénytelenek hozni ezeket a valóban drákói szigorú rendeleteket és adófelemeléseket. Ezzel szemben 223 millió pengő adóhátralék van, vagyis hogy ha az adók normálisan folytak volna be, legalább is deficit nem lenne. Kétségtelenül voltak, akik nem voltak képesek megfizetni az adót. A kormány ma is azon az állásponton van, hogy akik képtelenek megfizetni az adót bármilyen oknál fogva, ott elsősorban halasztást, végső esetben még adóelenge­dést is lehet alkalmazni. De hogy ha nem a képesség, hanem a fizetési készség hiányzik, mint ahogy, sajnos, a legtöbb esetben így van, ott kénytelen a kormány az adómorál érvényesítése végett szigo­rúbban eljárni épen a többi tisztessége­sen, becsületesen fizető adózó miatt. Ha az adó nem fizetésnek ez az abúzusa to­vább fokozódnék, megáldana az ország gépezete.­­ A tisztviselői kar, amelyet szerintem sokszor igazán méltatlanul érnek szidal­mak, száz­­ százalékig kénytelen meg­fizetni adóját, vagyis a rája rótt terhet tökéletesen viseli, mert a tisztviselők nem vonhatják ki magukat alóla. A miniszterelnök felhívta a párt figyelmét arra, hogy a vidéken minde­nütt mutassanak rá a képviselők, meny­nyire kötelessége mindenkinek az állam­mal, önmagával szemben is viselni és teljesíteni azt a közterhet, amelyet rá róttak. — A kormány — mondotta — mindent elkövet, hogy a mai viszonyok között drágulás ne történjék. A 33-as bizottság­ban letárgyalt azen rendeletben elég intéz­kedés van arra, hogy ezt a rendeletet a hazai szénbányák, még ha arra hajlandó­ságuk volna is, drágításra fel ne hasz­nálhassák. Új javaslatok — Néhány törvényjavaslattervezetet hal­lottam itt — folytatta a miniszterelnök. — Jelenthetem, hogy a nagy fizetésekre vonatkozóan, az összeférhetetlenségre vo­natkozóan, az uzsora-bankkamatokra vo­natkozóan a törvényjavaslatok munká­ban vannak­. Ezek azonban nem a 33-as bizottság elé tartoznak, hanem törvény­hozási intézkedést igényelnek. Ezek lesz­nek az első javaslatok, amelyekkel a kormány a törvényhozást foglalkoztatni fogja. A vetőmagakció kiterjesztését is kérték. Tudom, hogy a húsz hold alacso­nyan megszabott értékhatár, de számolni kell azzal is, hogy a rendelkezésre álló összegnek is igen alacsonyan megszabott határai vannak. Ausztriával megállapod­tunk, az olaszokkal is klíring-szisztémá­­ban fogunk megállapodni. Csehszlovákiá­ról addig nem szólhatok, míg a végleges szerződést meg nem kötöttük. A provizó­rium alatt mi voltunk valamennyire aktívok. Az olasz szerződés adatai mu­tatják, hogy mi lényegesen aktívabbak voltunk Olaszországgal szemben. Ott te a klíring-rendszer rendezése következté­ben nem fogjuk érezni a devizahiányt. — Kérlek mindnyájatokat — fordult a miniszterelnök a párt tagjaihoz —, Bu­dapesten is, vidéken is minden rémhír­­terjesztő ellen a legerősebb és a legmeg­győzőbb propagandával, lépjetek fel, mert a mai hisztérikus hangulatban mentől fantasztikusabban buta egy hít, annál szívesebben terjesztik. A közhangulatot is­ figyelembe kell venni — mondotta végezetül —, de nem olyan értelemben, hogy a közhangulat vezesse a kormányt, mert ez végzetes csapongásokhoz vinne. Kívánatos, hogy­­ olyan intézkedéseket tudjunk tenni saját meggyőződésünkből, amelyek a közhangulatnak megfelelnek. Remélem, hogy ezek a törvényjavaslatok ilyenek lesznek. (Taps és éljenzés.) Zichy János gróf megköszönte a párt nevében a miniszterelnök beszédét. Arra kérünk, Kegyelmes Uram — mondotta —, hogy légy­ igazságos mindenkivel szem­ben és erélyes. A 9 óra után befejezett pártértekezle­tet vacsora követte a Spolarich-féle bel­városi étteremben. A vacsorán Károlyi Gyula gróf miniszterelnök is részt vett.

Next