Nemzeti Ujság, 1931. október (13. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
2 tost, mert ezek a fillérek vagy a megélhetés szükségességét jelentik, vagy pedig azt a kevés pénzt, ami még a legtöbb családban némi kis örömre, kultúrára, nevelésre, tanulásra, a polgári jólét végső szükségességeire kell. De különösen fontos az áremelkedés elfojtása azoknak a tömegeknek szempontjából, amelyek ma igazán csak a létminimum alacsony határán élnek és amelyeknek minden számítását felboríthatja az az átkos harácsolási vágy, amely gonoszul tör az emberekre. Azt akarjuk, hogy a kormány erővel és határozottsággal védelmezze meg att is a nagy nemzeti és szociális érdekeket. Reméljük, hogy ezt a kötelességet teljesíteni is fogja. Október elsején, amikor minden háznál számolnak mindazzal, ami áldozatot teljesíteni kellett, azt a megnyugvást kell kapnia mindenkinek, hogy most már nem kell számolnia semmiféle új megterheléssel, vagy friss gonddal. A számadás eredménye csak ez lehet: az országnak mindent, ami kötelesség, az árdrágítónak a börtönt A NÉPSZÖVETSÉG TANÁCSA IS MEGTARTOTTA ZÁRÓÜLÉSÉT Genf, szeptember 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Népszövetség Tanácsa 65-ik ülésszakának szerdai záróülésén elfogadta a népszövetségi közgyűlésnek a leszerelés kérdésében hozott határozatait. A háborút megakadályozó eszközök megerősítéséről szóló egyezményt a tervezett technikai kidolgozással együtt átutalták a Népszövetség állandó lefegyverzési tanácsadó bizottságához. Ezzel kimerült a mostani ülésszak tárgysorozata egyetlen pont a kínai—japán konfliktus kivételével Erre nézve az elnök határozati javaslatot terjesztett elő a japán—kínai konfliktusról, amelyben a két kormányt, tekintettel a tanács előtt tett ígéreteikre, felszántják, hogy rövidesen állítsák helyre a normális állapotot. Javasolta továbbá, hogy a Népszövetség Tanácsa legközelebb október 14-én tartson ülést. BURESCH TAKARÉKOSSÁGI * JAVASLATÁNAK CSEKÉLY TÖBBSÉGE LESZ Államtitkárságokat akarnat, a szociáldemokratáit Bécs, szeptember 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Szerdán délután 3 órakor összegyűlt a nemzetgyűlés, hogy tárgyalja a Bureschkormány által beterjesztott takarékossági javaslatot. A kormány többsége valószínűleg biztosítva van akként, hogy a javaslatot megszavazzák a keresztényszocialisták és az agrárszövetség, így a javaslat mellett 86 látszik biztosítottnak, szemben 77 szavazattal, amely a nagynémetek javaslata mellett foglal állást. Másként áll a helyzet a takarékossági javaslat egyik része tekintetében. Ez a rész arra vonatkozik, hogy a szövetségi (állami), tartományi és községi tisztviselők fizetését egységesíteni kell. Elvhez — mivel alaptörvényt érint —, az alkotmány szerint, kétharmad többség kell. Itt a szociáldemokraták kínálják fel magukat Bureschnek s a politikai zsarolás művészei azzal is megelégednének, ha legalább néhány államtitkárságot kapnának, azon a címen, hogy ellenőrzik a takarékossági intézkedések végrehajtását.. Egyelőre még nincs döntés ebben a kéresben." . A szanálási javaslat benyújtásakorBuresch szövetségi kancellár hosszú expozéban ismertette a kormány álláspontját és kérte a javaslat elfogadását. _ A kancellár beszéde után élénk vita fejlődött ki a különböző pártok képviselői között és több módosító indítványt terjesztettek elő. A javaslatot ezután a pénzügyi bizottság elé utalták, amely albizottságot alakított a módosító indítványok megvitatására. A pénzügyi bizottság csütörtökön terjeszti be jelentését a nemzeti tanácsnak, amely pénteken végez a szanálási javaslat második és harmadik olvasásával. Rost van Tongelon lesz Ausztria pénzügyi ellenőre Bécs, szeptember 30. A Reichspost értesülése szerint a Népszövetség Ausztria pénzügyi tanácsadójává Rost van Tongelont nevezi ki, akinek segítségére lesz Avenol főtitkár. Avenol azonban Budapesten fog tartózkodni és csak néhány napra utazik majd mindig Bécsbe. NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1931 október 1 A közbiztonságot mindenesetre fenntartja a kormány Károlyi Gyula gróf részletes tájékoztatót adott a kereszténypártban — Pontos gazdasági programot ma nem lehet adni — Milyen javaslatok kerülnek elsősorban a Ház elé? (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a legaktuálisabb gazdasági problémákat tárgyalta szerdai értekezletén, amelyen a teljes számban megjelent párttagokon kívül ott volt Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Ernszt Sándor miniszter is. A miniszterelnököt a párt tagjai rendkívüli melegen fogadták, Zichy János gróf elnök pedig közvetlen szavakban biztosította Károlyi grófot a párt feltétlen bizalmáról és támogatásáról. Túri Béla ismertette a 33-as bizottság időközben végzett munkáját, vázolta azt a programot, amelyet Ivády Béla földmivelésügyi miniszter adott a bizottságban az exportról és a mezőgazdaság fontosabb termelési ágairól. A szénkérdésről is tájékoztatta a pártot és bejelentette, hogy a 33-as bizottság csütörtökön a földmivelésügyi miniszter exportterveit és mezőgazdasági programját tárgyalja. Buday Dezső feleletet kért a kormánytól a zsír árának emelkedésére és megemlítette, hogy ugyanakkor felére csökkent ausztriai sertéskivitelünk. A 720.000 vagon hazai széntermelés mellett kiküszöbölhetnénk a 80.000 vagon behozatalt. Felháborító, hogy bevalottan 4—500 ezer pengő évi jövedelemmel rendelkező urak 4 500 pengővel járulnak hozzá az országos jótékonysági akcióhoz. A baloldali izgatás taktikájára jellemző, hogy ma már verekedésre került sor a főváros közgyűlésén és a baloldal állandóan Károlyi Imre könyvére hivatkozott. A gyűtéstilalom folytán a kereszténypárti képviselők aligha láthatják el felvilágosító és tájékoztató munkáikat. Ernszt Sándor szólott a pénzügyi helyzetről. A helyzet súlyosságának tudatában vagyok — mondotta —, a kormánynak feltétlen kötelessége minden gazdasági és pénzügyi bajjal szemben a biztonság feltétlen fenntartása és minden tényezővel szemben. A szénbányák tulajdonosai a múlt évben a termelés csökkenése miatt panaszkodtak, most pedig azt állítják, hogy a termelés fokozása nekik nem hoz semmit, mert nagyon sok a porszéntermelés. A külföldi betétek hazakényszerítéséről és a gabonaexport kilátásairól tájékoztatta a miniszter a pártot. Hunyady Ferenc gróf indítványai Hunyady Ferenc gróf két javaslatot terjeszt a párt elé. Az első arra irányul, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál megállapítsák az ügyvezetésben felelőséggel résztvevő igazgatóknak és az abban részt nem vevő igazgatóknak a jövedelmét. Az adatok alapján meg kell határozni, hogy ezek a társaságok és igazgatósági tantemek hányszorosával, vagy hányad részével kötelesek egyszeri külön megterhelésként a közterhekben résztvenni. Erre felállítandó szerv ellenőrzi a közérdek szempontjából a kereskedelmi társaságok tevékenységét. Másik javaslata arra irányul, hogy a társaságok felbonthassák a konjunkturális időkben kötött, életfogytiglanra szóló főtisztviselői szerződéseket, mert ezek veszélyeztetik a vállalatok fennállását. Javasolja, hogy a cseh kereskedelmi tárgyalás során a behozandó fa ellenértékeképpen ne csak sertést, hanem bort és mustot is ajánljon fel a kormány. A párt Hunyady Ferenc gróf indítványának megvizsgálására Czettler Jenő elnöklésével bizottságot küldött ki, amelyben Hunyady Ferenc gróf, Somssich Antal gróf, Buday Dezső és Petrovácz Gyula vesz részt. Vargha Gábor a határszélen uralkodó nyomorról és az újabban megindult cukorcsempészésről szólott. Ausztriában 1.04 schilling, nálunk 1,40 pengő a cukor ára. Vámörlő malmaink a határszélen tönkre mennek. Kray István báró a közpénzekből élvezett nagy jövedelmek megszüntetése és az agglegényadó bevezetése mellett szólalt fel. Németországban ez az adó 50 millió márkát jövedelmezett. Gyömörey Sándor az adóbehajtás ügyét tette szóvá. A rendkívül magas adókamat megváltoztatását, az árverések felfüggesztését, a húsz holdon felüli gazdáknak a vetőmagakcióban való bevonását kérte. Turchányi Egon terjesztette be ezután javaslatát a földtehermentesítő akció hiányának pótlására. Ez az akció 600.000 hold földet és 100.000 embert érint. Indítványozta, hogy ne csak az árverés, hanem a végrehajtás alól is mentesüljenek a földek. Újabb három hónapos kiméleti időt kért A védelmet ne csak az adósokra, hanem az adósok kezeseire is terjesszék ki. A gazdák további három évig mentesüljenek a törlesztés alól és csak a kamatot űzessék, amely ne legyen több, mint a bankráta plusz 2 százalék. Petró Kálmán és Ötvös Lajos felszólalása után Rakovszky Tibor terjesztette be a következő határozati javaslatot: Utasítsa a párt a 33-as bizottságba delegált tagjait, hogy követeljen a kormánytólolyan sürgős intézkedést, amely a vagyonváltsági és megváltott földek kiosztása során földhözjuttatottak részéről évente fizetendő váltságárat a mai búzaárnak megfelelően állapítja meg. Az így megállapítandó váltságát, figyelemmel a hátralékokra, a múlt évre visszamenően vétessék figyelembe. A vagyonváltsági földekhez juttatottak közül a vitézségi érmesek, hadirokkantak, özvegyek és árvák a megváltási árból 25 százalékos kedvezményben részesüljenek. Ebben a kedvezményben részesítsék az ú. n. megváltott földekhez juttatottakat is. Végül javasolta a párt mezőgazdasági bizottságának sürgős összehívását, hogy az agrárkérdéseket és követeléseket megvitassák. M miniszterein® fi beszéde Ezután Károlyi Gyula gróf miniszterelnök kezdett beszélni. Kijelentette, hogy a közbiztonság fentartása a kormánynak elsőrendű kötelessége. Minden kétségen felül áll, hogy ezt fenn is tudja tartani, aggodalomra tehát semmi ok nincsen. Szigorú preventív intézkedéseket tett a kormány, mint például a statárium, amely nemcsak a közönség megnyugtatására szolgál, hanem figyelmeztetés azok felé is, akik a rendet meg akarják zavarni, hogy ily kísérleteket ne tegyenek. A közbiztonság fentartása azonban nemcsak karhatalommal történik, hanem mindent elkövet a kormány abban az irányban is, hogy az ínséget és az ezzel járó elégedetlenséget a legmesszebbmenő módon levezesse. A kormány eddigi intézkedéseiről a párt tagjai informálva vannak. Tudja, hogy ezek az intézkedések nagy terheket rónak az ország lakosságára, de a kormány kényszerhelyzetben volt. Az államháztartás rendbehozatala imperatív módon tette szükségessé, hogy az ország minden rétege áldozatokat, hozzon. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása annyira imperatív szükség, hogy a cél érdekében minden áldozatot meg kellett és meg kell hozni. M „nagy átfogó gazdasági program** — Ismételten hallottam és a sajtóban is olvastam — mondotta a továbbiakban a miniszterelnök — mintha várnának és szinte követelnének a kormánytól egy nagy átfogó gazdasági programot. Ez a mai körülmények között szinte úgy hangzik, mintha valamiféle kávéházi konárdok akarnának világcsatákat megnyerni. Az államkincstár mai helyzetében, ahol semmi fedezet nincsen nagyobb dolgok keresztülvitelére, ilyen program kidolgozása teljesen teoretikus maradna, mert az keresztülvihető nem volna. A mai viszonyok között mást nem tehet a kormány gazdasági téren, mint igyekszik az exportot előmozdítani, az importot csökkenteni, mert a legnagyobb és legveszedelmesebb dolog a mai helyzetben a devizák hiánya. Az exportfejlesztést máskép nem lehet momentán megvalósítani, mint a megfelelő kereskedelmi szerződéseknek részben megkötésével, részben a már megkötött szerződéseknek kihasználásával, mert a termelés fokozása, vagy átirányítása már nem a mának szól, hanem a jövőnek. Nekünk pedig elsősorban a mát kell megmenteni. — Hallottam az aggodalmat, hogy a 6 millió métermázsa búza csakugyan exportálható lesz-e. Megnyugtathatom a pártot, ez inkább alacsonyan van számítva. Ebből már 1,4 millió métermázsa kiment. Természetesen a mai árakat tekintetbe véve, ez a 6 milliós exportbúza nem jelenti azt, mint amennyit a jobb időkben jelentett volna. Emiatt azonban a kormánynak nem lehet szemrehányást tenni. E téren orvoslást várni a kormánytól naivitás volna. A világpiaci árak tőlünk teljesen független faktorok által befolyásoltatnak. A kormány egyébb eszközökön kívül csak a balettával tud segíteni a gazdákon. Az 5—6 pengős világparitási ár helyett így vidéki és távolság szerint 11—14 pengőt kapnak a gazdák. Az adó nemfizetés — szó esett ismételten — folytatta általános figyelem közepette a miniszterelnök— az u. n. valutasiberekről. Bármilyen intézkedéseket tesz a kormány, bármilyen szigorúakat, bármilyen nagy KAitPimBrack szalongarniturák dús választékban, legelőklubgarniturák nyesebben ebédlőszékek [■ gl tfH %. tfTi g 1 MBS if sk I nii0viiZ.il ________________Wili., figglelehiu. 10 áldozatokat kíván papiroson, rendeletileg az ország lakosságától, annak eredménye csak úgy lesz, ha az ország lakossága szintén tudatára ébred saját jól felfogott érdekében annak, hogy minden egyes embernek teljesítenie kell kötelességét. Három momentumra akarok rámutatni, mint ahogl az állampolgári kötelesség teljesítésének kijátszása mutatkozhatik. Az egyik a tőkevagyonnak az országból való kimenekülése. Még nem tudhatja senki, mi lesz a foganatja az erre vonatkozó rendeletnek. Igen nagy pénzügyi eredményt attól bajosan várhatunk. A másik pont a jövedelmi adóalap részbeni eltutrcolása. A harmadik kategória, amely a legnagyobb, az adó nemfizetés. Itt súlyos mulasztás terheli az ország lakosságának egy jó részét és mulasztás terheli a régebbi kormányokat is, amelyek túlságosan enyhe kezeléssel módot nyújtottak arra, hogy ezek az adóhátralékok ennyire felgyűljenek és mentői jobban összegyűlnek, annál kevésbbé lehet fizikailag kilátás azoknak behajtására. 150 millió körül van az államháztartás deficitje. Ennek az eltüntetésére voltunk kénytelenek hozni ezeket a valóban drákói szigorú rendeleteket és adófelemeléseket. Ezzel szemben 223 millió pengő adóhátralék van, vagyis hogy ha az adók normálisan folytak volna be, legalább is deficit nem lenne. Kétségtelenül voltak, akik nem voltak képesek megfizetni az adót. A kormány ma is azon az állásponton van, hogy akik képtelenek megfizetni az adót bármilyen oknál fogva, ott elsősorban halasztást, végső esetben még adóelengedést is lehet alkalmazni. De hogy ha nem a képesség, hanem a fizetési készség hiányzik, mint ahogy, sajnos, a legtöbb esetben így van, ott kénytelen a kormány az adómorál érvényesítése végett szigorúbban eljárni épen a többi tisztességesen, becsületesen fizető adózó miatt. Ha az adó nem fizetésnek ez az abúzusa tovább fokozódnék, megáldana az ország gépezete. A tisztviselői kar, amelyet szerintem sokszor igazán méltatlanul érnek szidalmak, száz százalékig kénytelen megfizetni adóját, vagyis a rája rótt terhet tökéletesen viseli, mert a tisztviselők nem vonhatják ki magukat alóla. A miniszterelnök felhívta a párt figyelmét arra, hogy a vidéken mindenütt mutassanak rá a képviselők, menynyire kötelessége mindenkinek az állammal, önmagával szemben is viselni és teljesíteni azt a közterhet, amelyet rá róttak. — A kormány — mondotta — mindent elkövet, hogy a mai viszonyok között drágulás ne történjék. A 33-as bizottságban letárgyalt azen rendeletben elég intézkedés van arra, hogy ezt a rendeletet a hazai szénbányák, még ha arra hajlandóságuk volna is, drágításra fel ne használhassák. Új javaslatok — Néhány törvényjavaslattervezetet hallottam itt — folytatta a miniszterelnök. — Jelenthetem, hogy a nagy fizetésekre vonatkozóan, az összeférhetetlenségre vonatkozóan, az uzsora-bankkamatokra vonatkozóan a törvényjavaslatok munkában vannak. Ezek azonban nem a 33-as bizottság elé tartoznak, hanem törvényhozási intézkedést igényelnek. Ezek lesznek az első javaslatok, amelyekkel a kormány a törvényhozást foglalkoztatni fogja. A vetőmagakció kiterjesztését is kérték. Tudom, hogy a húsz hold alacsonyan megszabott értékhatár, de számolni kell azzal is, hogy a rendelkezésre álló összegnek is igen alacsonyan megszabott határai vannak. Ausztriával megállapodtunk, az olaszokkal is klíring-szisztémában fogunk megállapodni. Csehszlovákiáról addig nem szólhatok, míg a végleges szerződést meg nem kötöttük. A provizórium alatt mi voltunk valamennyire aktívok. Az olasz szerződés adatai mutatják, hogy mi lényegesen aktívabbak voltunk Olaszországgal szemben. Ott te a klíring-rendszer rendezése következtében nem fogjuk érezni a devizahiányt. — Kérlek mindnyájatokat — fordult a miniszterelnök a párt tagjaihoz —, Budapesten is, vidéken is minden rémhírterjesztő ellen a legerősebb és a legmeggyőzőbb propagandával, lépjetek fel, mert a mai hisztérikus hangulatban mentől fantasztikusabban buta egy hít, annál szívesebben terjesztik. A közhangulatot is figyelembe kell venni — mondotta végezetül —, de nem olyan értelemben, hogy a közhangulat vezesse a kormányt, mert ez végzetes csapongásokhoz vinne. Kívánatos, hogy olyan intézkedéseket tudjunk tenni saját meggyőződésünkből, amelyek a közhangulatnak megfelelnek. Remélem, hogy ezek a törvényjavaslatok ilyenek lesznek. (Taps és éljenzés.) Zichy János gróf megköszönte a párt nevében a miniszterelnök beszédét. Arra kérünk, Kegyelmes Uram — mondotta —, hogy légy igazságos mindenkivel szemben és erélyes. A 9 óra után befejezett pártértekezletet vacsora követte a Spolarich-féle belvárosi étteremben. A vacsorán Károlyi Gyula gróf miniszterelnök is részt vett.