Nemzeti Ujság, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 246. szám (249. szám)

2 gyeknek teljes értékben való beváltása törvényhozásilag garantálandó. Az államkincstár kamatokban évenként tekintélyes összeget kapna új jövedel­műl, amely a kellő takarékosság szi­gorú keresztülvitel© esetén részben az adók leszállítására, részben a ha­dik­ör­ésünk­ötvények és egyéb háború előtti ál­­lamp­apírok megfelelő valorizálására használható fel Ez a terv azonban nemcsak a mezőgaz­daságot és ezzel az államháztartást ál­lítja talpra, de feltétlenül elősegíti az ipar és kereskedelem rendbehozását is. Ugyanis a pénzintézetek a hozzájuk visz­­szafizetett kölcsönöket egyrészben a kül­földről felvett magánkölcsönök zálogle­veleinek a visszavásárlására kötelesek és fogják fordítani, amelynek módozatait a helyszűke miatt itt részletesen nem közlöm, de amint egy felszólalásomban előadtam, az deviza nélkül is a külföldre kivitt tőkék felhasználásával keresztül vihető; másrészben azonban a pénz a pénzintézetekben felhasználatlanul marad és kik a betéti kamat egyidejű leszállí­tásával megfelelő mérsékelt kamat mel­lett fogják azt szintén kellő fedezet mel­lett az ipar és kereskedelem rendelkezé­sére bocsátani. Természetesen a Nemzeti Bank kamatlába is leszállítandó és az uzsora értékhatára szintén a békebeli ní­vóra csökkentendő. Látom előre, hogy átmenetileg a zálog­levél-üzlet csökkenni fog és az a házakra, valamint az ipari vállalatokra fog korlá­tozhatni; látom, hogy a nagybankok jöve­delme átmenetileg szintén csökken, azon­ban csökken a kiadásuk és a kockázatuk is, de azt is látom, hogy ennek a tervnek a keresztülvitelével a pénzügyi válság belsőleg rendezhető része közmegelége­désre megoldható. Ez a terv nem ellen­kezik 6©m a szanálási törvénnyel, sem a Nemzeti Bank alapszabályaival, amely a bankjegy kibocsátására tovább is fenn­tartandó, sem a nemzetközi pénzügyi bi­zottság kíván­almaival, nemcsak elkerüli, de megakadályozza az inflációk mozgásba hozza a gazdasági életet és ezzel módot ad, minden külföldi bekerítési kísérlet dacára — arra a termelő munkára, amely nem adósságot adósságra halmoz, amíg végül a tőke is elveszett, hanem­­új érté­keket állít elő, amelyek a kötelezettség teljesítése mellett a nemzeti vagyont is gyarapítani fogják. hit, a bizalom megingott t­ogoda-e, ha az auri Gacia fames lett az uralkodó pla­néta! csoda-e, hogy az emberiség prole­­tarizálódik, a munkanélküliség soha nem álmodott arányokat ölt! Ebben a nagy gazdasági, erkölcsi vál­ságban ki a bűnös! A világgazdaság egyensúlyát a lelkek erkölcsi egyensúlya állíthatja csupán vissza. De nem a ka­pitalizmus ethosa, de a krisztusi erkölcs. Ott kell kezdeni a baj orvoslását, ahol a betegség kezdődött Az egyházi vagyont illetőleg Károlyi gróf vastag tévedésben van. Az egyházi vagyon van legalább annyira szent, mint a gróf in tantiem­je. Az egyházi vagyon eredete királya­ink és magánosok dona­­tiója. Az egyház javai egyházi, hazafias, kulturális, karitatív, művészeti célokat szolgálnak. A holt kéz tehát — áldott kéz. Ha tényleg „holttá“ tenni valaki, el­sorvadna sok intézmény. — Különben mit eredményez nálunk a földreform pénz, gazdasági tudás nélkül — ma már köz­hely. A sárga füzet szerzője az egyházi bir­tokokért 2 százalékot jövedelmező kötvé­nyekkel akarja kártalanítani a katolikus egyházat, mert csak 2 százalékot jövedel­mez a nagybirtok. A hadikötvények sor­saira, mai értékére való hivatkozás el­dönti a kérdés gazdasági részét. Egyéb­ként feltűnő, a katolikus egyházvagyon szúr szemet itt, meg más berkekben. Az a vagyon, amelyet áldozataival az egy­ház már többször megvásárolt, azon egy­ház, amelynek idebent ezeréves múltja, tradíciója van, amely hű volt a hazához jó és balsorsban egyaránt. Egyházunk sorsát már 1500 évvel előbb megjelölte Szent Ágoston: „Inter mundanas per­ seoiones progreditur Ecclesia Dei.“ Tudja meg Károlyi Imre gróf, sárga füzete a jó körökben megütközést vál­tott ki, ennek a megütközésnek mi is tolm­ácsol­ói vagyunk azzal, aki világítani akar, annak lámpása ne legyen füstös. A tá­takozást az értekezlet megbízásából Csepela Lajos dr., mezőkövesdi apátplébános, egyházi elnök és vitéz Oláh Gyula egerfarmosi földbirtokos, világi elnök írták alá. A BORSODI KATOLIKUS AKCIÓ KÁROLYI IMRE GRÓF KÖNYVE ELLEN „Akit világítani akar, annál! lámpája ne legyen füstös" A borsodmegyei katolikus akció Miskolcon október 29-én tartott értekezlete többek kö­zött a következő határozatot hozta Károlyi Imre grófnak „A kapitalista világrend vad­sága“ c. cikke tárgyában. A borsodi megyei katolikus akció meg­döbbenve állapította meg, hogy a szerző a szocializmusban, a szovjet gazdasági berendezkedésében, mint felsőbb gazdasági rend­ben és az egyházi javak szekularizá­ciójában, elkótyavetélésében látja a vál­­ságbeli kibontakozás útját, jóllehet, a szocializmus boldogítónak hitt gazdasági rendszere már levitézlett, szocialista tó­nussal sehol sem orvosolhatták a világ­válság problémáit, mert a marxizmusban­­ konstrukció, alkotó erő nincs. Mennyire való ez, bizonyság a szocialista kormá­nyok által igazgatott államok mostoha sorsa, bizonyság az angol szocializmust megsemmisítő képviselőválasztás. Egyéb­ként nekünk, magyaroknak nem kell kül­földi példákra hivatkoznunk. A mi cson­­ka országunk, katasztrófánk a magyaror­szági szocializmussal szervesen össze­függ. Bajaink okozóját újból nyakunkra hozni — józanul magyar ember nem kí­vánhatja. A szovjet gazdálkodási rendszerére való kacs­in­­ga­tás a platonikus szocia­lista szerelemből ered. Igaz, a szovjet a legmodernebb technikát viszi bele gaz­dálkodásába, de a termelésért feláldozza az embert, gépemberré alacsonyítja le az emberi méltóságot, a termelt javakkal odahaza vasoráskodik, a külföldön dum­­pingol, hogy megdöntse a kapitalista ter­melési rendszert, amelytől vásárol amely­nek fülig adósa. Szakértők állítják hogy az öt évi program sohasem valósulhat meg — a szovjet csőd előtt áll —, bár Oroszország aranyban, anyagban, vérrel, börtönökkel, könnyekkel mérhetetlen nagy árat fizetett. Nem vagyunk a kapitalizmus védői. Mi az embert védjük.Ma a kapitalista világ­rendben az ember, az emberi munkaerő a legolcsóbb árucikk. A kapitalizmus ter­vében az etika, a lélek, a szellem annyi­ban érték, amennyiben hasznothajtó. Cooda-e, ha ebben az önző expansióban ? NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1331 november 3. Andrássy Gyula gróf halála előtt megjósolta a most bekövetkezett eseményeket Csefronics Iván gróf beszéde a polgáréti sírnál (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hét­főn, Halottak napján az Andrásssy Gyula gróf Emlékbizottság és a Nemzeti össze­tartás Társaskörének tagjai közül töb­ben Polgáréiba mentek, hogy megkoszo­rúzzák Andrássy Gyula grófnak a pol­gáréi Batth­yány-kastély parkjában lévő sírját. A vendégek előbb csendes misén vettek részt, majd a sírhoz vonultak, ahol az emlékbizottság és a Nemzeti összetartás Társasköre nevében Csekonics Iván gróf országgyűlési képviselő mon­dott beszédet. — A nagy közéleti férfiak tragikumá­hoz tartozik — mondotta —, hogy mikor elérkezik az az idő, amikor képességeik szerint a legtöbbet tehetnének, akkor vagy az események természetfölötti di­menziói szárnyalják túl képességeiket, vagy pedig az összezsugorodott viszon­yok között apró próbálkozásokban morzsoló­dik szét alkotó tehetségük. Andrássy Gyula gróf életének utolsó évtizedében ez második eset érvényesült. Nagy te­hetsége a szűkre szabott magyar viszo­nyok között apró belpolitikai küzdelmek­ben ,volt kénytelen elfecsérelődni, harco­kat vívott olyan politikai tényezőkkel, amelyeknek értéke messze elmaradt az ő képességei mögött. Politikai rátermettsé­gét és tehetségét mi sem bizonyítja job­ban, mint az,­­hogy röviddel halála előtt a legkisebb részleteiig megjósolta a most bekövetkezett eseményeket egy velem folytatott beszélgetése során. Tragikum volt abban, hogy mennyire aggódott és szenvedett a hazáját fenyegető veszede­lem miatt és annak elhárítására nem te­hetett semmit. A nemzet iránt érzett sze­retet volt egyéniségének egyik legszebb és legjellemzőbb vonása. Érdemeit, azok előtt, akik ismerték, felsorolnom feles­leges, dicsérnem pedig nem szabad, mert úgy érzem, megbántanám a síron túl is szerénységét, amely jellemének másik fő alapvonása volt. — Politikusok az emlékezés napján el­zarándokolnak a vezérek és a fegyver­­társak sírjához, hogy kifejezést adjanak a tiszteletnek és a kegyeletnek, de ezekbe az­ érzésekbe néha belevegyül a múlt har­cainak szenvedélye és emléke és sokszor megütik a gyűlölködés, bosszú állás hang­ját. Andrássy Gyula gróftól a bosszú és a gyűlölködés olyan messze állott, hogy ez a kegk­elet, amely minket most ideho­zott, csak a legtisztább lehet és ezzel a nemes, tiszta érzéssel teszem le a sírra az Emlékbizottság és a N­emzeti össze­tartás Társaskörének koszorúját. Csekonics Iván gróf beszédét megha­­tottan hallgatta végig a közönség, amely­nek soraiban ott volt özv. Andrássy Gyuláné grófné, herceg Odesealchlné Andrássy Klára grófnő, Czirákn József­né grófné, Batthyány Lajos gróf, Batthyány Gyula gróf, Dessewffy Aurélné grófné, Aitay József, Pethő Sándor, Kányi Hugó, Marenzi Ferenc Károly őrgróf és fele­sége, Reiner János, Reiner Irma, Szent­ker­eszt­hy Pál­né báróné, Kun Elemérné és Thetwrewk-Pallaghy Attila. A küldöttségek a kegyeletes ünnepség után a déli órákban visszatértek Buda­pestre. Az angol választás végleges eredménye: 554 kormánypárti, 11 ellenzéki SkóciaE magányéban készíti el tractionard a miniszteri listát London, november 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egyetemi kerületekben két újabb válasz­tási eredmény vált ismeretessé, s ezzel el­dőlt mind a 615 parlamenti mandátum sorsa. Az utoljára megválasztott két kép­viselő a konzervatív Craddock, akit 1226 és a pártonkívüli­­ Rathbone kisasszony, akit 1464 főnyi szótöbbséggel választottak meg.­ A parlamenti mandátumok megosz­lása most már véglegesen a következő: A nemzeti kormányt támogatja 554 kép­viselő, ellenzéki 50 képviselő, 11 részint független liberális, részint pártonkívüli. A kommunisták vagy az „új párt“ egyik jelöltjét sem választották képviselővé. A szavazatok a következőképen oszla­nak meg: konzervatívok 11879.088, nem­zeti munkáspárt 342,149, liberálisok (mind­két frakció) 1973.980, nemzeti pártonkivü­­liek 98 833, munkáspárt (ellenzéki) 6,617.103, liberális ellenzék 348,330, kommunisták 70,844, új párt 36,077, egyéb pártonkivü­­liek 261 944. Az ellenzékre összesen 7,332.403 választó adta le szavazatát. Mandátumok szerint a választások végeredménye a következő: Konzervatív 473, nemzeti szocialista 13, liberális (Simon) 35, liberális (Samuell) 33, liberális (Lloyd George) 4, ellenzéki munkáspárt 50, pártonkívüliek 7. Ebből kormánytámogató 554, kormány­­ellenes az ellenzéki pártonkívüliekkel együtt 61. A konzervatív párt, tu­scanyának megfelel© szerep­hez jut London, november 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Mac­Donald miniszterelnök kedden este Los­­siemouthba utazik, ahol vasárnapig ma­rad, mert orvosaik tanácsára hosszabb pihenőre van szüksége. Valószínűleg skó­ciai magányában végzi az utolsó simí­tásokat a kormány rekonstrukciós ter­vein, amelyeknek részleteit azonban tit­kolják. Politikai körökben csak azt lehet hallani, hogy meglepetés várható a pénz­ügyi tárca körül, amelyet Baldwin aligha vállal el. Valószínű azonban, hogy Bald­win Downing Street 11. alatt, a kincs­tári kancellár rezidenciájában fog lakni, hogy állandóan MacDonald közelében le­gyen. A konzervatív párt túlsúlyának meg­felelő szerephez jut a kabinetben. A trón­­beszéd vitája folyamán a konzervatív párt a válaszfelirathoz indítványt nyújt be, amelyben a védvám sürgős megvaló­sítását kívánja. Lloyd George abból az inferioris hely­zetből, amelybe pártjának alig néhány tagra való csökkenése miatt került úgy akar menekülni, hogy együttműködést keres az ugyancsak vereséget szenvedett­ munkáspárttal. Érdekes, hogy az új angol alsóházban a haderő szokatlanul magas arányban van képviselve: 4 dandártábornok, egy vezér­­őrnagy, 14 ezredes, 19 alezredes, 33 őr­­nagy, 7 kapitány, 2 ellentengernagy, 1 al­tengernagy, 3 kovettkapitány, 3 sorhajó­­hadnagy és a légi haderő egy rajparancs­noka, azaz összesen 88 katonai képviselő van. Egyébként a parlamenti választások után Angliában kedden és szerdán tart­ják meg a községi választásokat. A múlt­­heti választási eredmények után most feszült érdeklődés előzi meg a községi választásokat is. A KORMÁNYZÓ LEMONDOTT TISZTELETDÍJA TIZENÖT SZÁZALÉKÁRÓL A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről arról értesül, hogy vitéz nagybár amni Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója, tiszteletdíjának 15 százaléká­ról — ami évenként 18 000 pengőnek felel meg — lemondott, ezzel is tanújelét kí­vánván adni annak, hogy mennyire együtt érez a nemzettel és mennyire osz­tozni akar minden alkalommal annak vi­szontagságaiban. Információnkhoz hozzáfűzik, hogy a kormányzó a múlt é­v­ben rendelkezési alapjából 10.000 pengőről mondott le, ez évben pedig a közelmúltban 1000 pengő­vel járult hozzá feleségének, Horthy Miklósnénak insegakciójához. E magas elhatározások annál is in­kább figyelemreméltók, mert az összes államfők között a magyar államfő vér­szesül a legkisebb tiszteletdíjban. • A kormányzó nemes elhatározását tisztelettel és megnyugvással fogadja az egész magyar közvélemény, amely újra meggyőződött arról, hogy kormányzója osztozik sorsában és együtt érez a nemzettel a legsúlyosabb megpróbálta­tások napjaiban. A kormányzó önkéntes le­mondása tiszteletdíjána­k tizenöt százalékáról olyan példaadás, amely valóban nevel és irányt mutat arra, hogyan alkalmazkodjék a nemzet a megváltozott viszonyokhoz. A reánk szakadt tengercsapás között öröm nekünk az a­ tudat, hogy az államfői méltóságot olyan férfiú tölti be, aki nemcsak méltóságban első, hanem a most legszükségesebb erényben, az áldozat­­készségben is. Budapest, november 2. A Magyar Külügyi Társaság novem­ber havi előadássorozatai Edmondo •­­Ros­­soni olasz királyi államminiszter, a fascist­a nagytanács tagjának „Idee Ita­lia ne vei nostro secolo“ Századunk( oolasz eszméi) című olasz nyelvű előadásával kezdődnek november hó 3-án, kedden este 6 órakor az Országháza delegációs ter­mében tartott rendkívüli ülésen. Az il­lusztris előadó francia nyelven­­ rövid összefoglalást is ad az előadásáról. A Magyar Külügyi Társaság és a Magyar­ Béke Egyesület együttes ülésén , novem­ber 5-én, csütörtökön este fél 7 órakor a Társaság tanácstermében Quiddo, tanár, a nagynevű német szociálpolitikus, a Nobel-díj nyertese tart német nyelvű elő­adást a leszerelés kérdéséről. Mindkét nagyjelentőségű előadás iránt általános érdeklődés nyilvánul meg a fővárosi tár­sadalomban. A Magyar Férfiak Szent Korona Szö­vetsége nagykanizsai szervezetének el­nöksége Przibislavsky Ferenc ezredes el­nök aláírásával Csekonics Iván gróf or­szággyűlési képviselőhöz a következő le­velet intézte: — Nagyméltóságodnak múlt hó 27-én a Nemzeti Újságban „Fölösleges aggodal­mak“ címen — He­rczeg Ferencnek — ve­zércikkben adott válasza olyan mély megnyugvást és megelégedést váltott ki Nagykanizsa és vidéki legitimistái kö­zött, hogy a Magyar Férfiak Szent Ko­rona Szövetségének nagykanizsai főcso­portja ez érzelmektől indíttatva nem mu­laszthatja el, hogy Nagyméltóságodat, mint a Szent Eszmének egyik legkivá­lóbb vezérét, ez alkalomból is rendkívüli nagyrabecsüléséről és ragaszkodásáról ezúton biztosí­tan. A főcsoport egyben kéri Nagymélt­óságodat és Nagyméltósá­­godon keresztül az összes vezéreinket, minden módot és eszközt igénybe venni s a legenergik­usabb serdülttel a legrövi­debb időn belül a legitimista eszmét dia­dalra vinni. A hangulat a lelkekben soha nem volt olyan kedvező és megértő, mint most és ezt elmulasztani a legnagyobb bűn lenne. Őfelsége a király hazatérésé­ben bizakodnak a csüggedő lelkek, tőle várják az ország feltámadását és tőle várják az exisztenciális helyzet jobbr­a­­fordulását.

Next