Nemzeti Ujság, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 246. szám (249. szám)

2 gyeknek teljes értékben való beváltása törvényhozásilag garantálandó. Az államkincstár kamatokban évenként tekintélyes összeget kapna új jövedelműl, amely a kellő takarékosság szigorú keresztülvitel© esetén részben az adók leszállítására, részben a hadikörésünkötvények és egyéb háború előtti állampapírok megfelelő valorizálására használható fel Ez a terv azonban nemcsak a mezőgazdaságot és ezzel az államháztartást állítja talpra, de feltétlenül elősegíti az ipar és kereskedelem rendbehozását is. Ugyanis a pénzintézetek a hozzájuk viszszafizetett kölcsönöket egyrészben a külföldről felvett magánkölcsönök zálogleveleinek a visszavásárlására kötelesek és fogják fordítani, amelynek módozatait a helyszűke miatt itt részletesen nem közlöm, de amint egy felszólalásomban előadtam, az deviza nélkül is a külföldre kivitt tőkék felhasználásával keresztül vihető; másrészben azonban a pénz a pénzintézetekben felhasználatlanul marad és kik a betéti kamat egyidejű leszállításával megfelelő mérsékelt kamat mellett fogják azt szintén kellő fedezet mellett az ipar és kereskedelem rendelkezésére bocsátani. Természetesen a Nemzeti Bank kamatlába is leszállítandó és az uzsora értékhatára szintén a békebeli nívóra csökkentendő. Látom előre, hogy átmenetileg a záloglevél-üzlet csökkenni fog és az a házakra, valamint az ipari vállalatokra fog korlátozhatni; látom, hogy a nagybankok jövedelme átmenetileg szintén csökken, azonban csökken a kiadásuk és a kockázatuk is, de azt is látom, hogy ennek a tervnek a keresztülvitelével a pénzügyi válság belsőleg rendezhető része közmegelégedésre megoldható. Ez a terv nem ellenkezik 6©m a szanálási törvénnyel, sem a Nemzeti Bank alapszabályaival, amely a bankjegy kibocsátására tovább is fenntartandó, sem a nemzetközi pénzügyi bizottság kívánalmaival, nemcsak elkerüli, de megakadályozza az inflációk mozgásba hozza a gazdasági életet és ezzel módot ad, minden külföldi bekerítési kísérlet dacára — arra a termelő munkára, amely nem adósságot adósságra halmoz, amíg végül a tőke is elveszett, hanemúj értékeket állít elő, amelyek a kötelezettség teljesítése mellett a nemzeti vagyont is gyarapítani fogják. hit, a bizalom megingott togoda-e, ha az auri Gacia fames lett az uralkodó planéta! csoda-e, hogy az emberiség proletarizálódik, a munkanélküliség soha nem álmodott arányokat ölt! Ebben a nagy gazdasági, erkölcsi válságban ki a bűnös! A világgazdaság egyensúlyát a lelkek erkölcsi egyensúlya állíthatja csupán vissza. De nem a kapitalizmus ethosa, de a krisztusi erkölcs. Ott kell kezdeni a baj orvoslását, ahol a betegség kezdődött Az egyházi vagyont illetőleg Károlyi gróf vastag tévedésben van. Az egyházi vagyon van legalább annyira szent, mint a gróf in tantiemje. Az egyházi vagyon eredete királyaink és magánosok donatiója. Az egyház javai egyházi, hazafias, kulturális, karitatív, művészeti célokat szolgálnak. A holt kéz tehát — áldott kéz. Ha tényleg „holttá“ tenni valaki, elsorvadna sok intézmény. — Különben mit eredményez nálunk a földreform pénz, gazdasági tudás nélkül — ma már közhely. A sárga füzet szerzője az egyházi birtokokért 2 százalékot jövedelmező kötvényekkel akarja kártalanítani a katolikus egyházat, mert csak 2 százalékot jövedelmez a nagybirtok. A hadikötvények sorsaira, mai értékére való hivatkozás eldönti a kérdés gazdasági részét. Egyébként feltűnő, a katolikus egyházvagyon szúr szemet itt, meg más berkekben. Az a vagyon, amelyet áldozataival az egyház már többször megvásárolt, azon egyház, amelynek idebent ezeréves múltja, tradíciója van, amely hű volt a hazához jó és balsorsban egyaránt. Egyházunk sorsát már 1500 évvel előbb megjelölte Szent Ágoston: „Inter mundanas per seoiones progreditur Ecclesia Dei.“ Tudja meg Károlyi Imre gróf, sárga füzete a jó körökben megütközést váltott ki, ennek a megütközésnek mi is tolmácsolói vagyunk azzal, aki világítani akar, annak lámpása ne legyen füstös. A tátakozást az értekezlet megbízásából Csepela Lajos dr., mezőkövesdi apátplébános, egyházi elnök és vitéz Oláh Gyula egerfarmosi földbirtokos, világi elnök írták alá. A BORSODI KATOLIKUS AKCIÓ KÁROLYI IMRE GRÓF KÖNYVE ELLEN „Akit világítani akar, annál! lámpája ne legyen füstös" A borsodmegyei katolikus akció Miskolcon október 29-én tartott értekezlete többek között a következő határozatot hozta Károlyi Imre grófnak „A kapitalista világrend vadsága“ c. cikke tárgyában. A borsodi megyei katolikus akció megdöbbenve állapította meg, hogy a szerző a szocializmusban, a szovjet gazdasági berendezkedésében, mint felsőbb gazdasági rendben és az egyházi javak szekularizációjában, elkótyavetélésében látja a válságbeli kibontakozás útját, jóllehet, a szocializmus boldogítónak hitt gazdasági rendszere már levitézlett, szocialista tónussal sehol sem orvosolhatták a világválság problémáit, mert a marxizmusban konstrukció, alkotó erő nincs. Mennyire való ez, bizonyság a szocialista kormányok által igazgatott államok mostoha sorsa, bizonyság az angol szocializmust megsemmisítő képviselőválasztás. Egyébként nekünk, magyaroknak nem kell külföldi példákra hivatkoznunk. A mi csonka országunk, katasztrófánk a magyarországi szocializmussal szervesen összefügg. Bajaink okozóját újból nyakunkra hozni — józanul magyar ember nem kívánhatja. A szovjet gazdálkodási rendszerére való kacsingatás a platonikus szocialista szerelemből ered. Igaz, a szovjet a legmodernebb technikát viszi bele gazdálkodásába, de a termelésért feláldozza az embert, gépemberré alacsonyítja le az emberi méltóságot, a termelt javakkal odahaza vasoráskodik, a külföldön dumpingol, hogy megdöntse a kapitalista termelési rendszert, amelytől vásárol amelynek fülig adósa. Szakértők állítják hogy az öt évi program sohasem valósulhat meg — a szovjet csőd előtt áll —, bár Oroszország aranyban, anyagban, vérrel, börtönökkel, könnyekkel mérhetetlen nagy árat fizetett. Nem vagyunk a kapitalizmus védői. Mi az embert védjük.Ma a kapitalista világrendben az ember, az emberi munkaerő a legolcsóbb árucikk. A kapitalizmus tervében az etika, a lélek, a szellem annyiban érték, amennyiben hasznothajtó. Cooda-e, ha ebben az önző expansióban ? NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1331 november 3. Andrássy Gyula gróf halála előtt megjósolta a most bekövetkezett eseményeket Csefronics Iván gróf beszéde a polgáréti sírnál (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hétfőn, Halottak napján az Andrásssy Gyula gróf Emlékbizottság és a Nemzeti összetartás Társaskörének tagjai közül többen Polgáréiba mentek, hogy megkoszorúzzák Andrássy Gyula grófnak a polgáréi Batthyány-kastély parkjában lévő sírját. A vendégek előbb csendes misén vettek részt, majd a sírhoz vonultak, ahol az emlékbizottság és a Nemzeti összetartás Társasköre nevében Csekonics Iván gróf országgyűlési képviselő mondott beszédet. — A nagy közéleti férfiak tragikumához tartozik — mondotta —, hogy mikor elérkezik az az idő, amikor képességeik szerint a legtöbbet tehetnének, akkor vagy az események természetfölötti dimenziói szárnyalják túl képességeiket, vagy pedig az összezsugorodott viszonyok között apró próbálkozásokban morzsolódik szét alkotó tehetségük. Andrássy Gyula gróf életének utolsó évtizedében ez második eset érvényesült. Nagy tehetsége a szűkre szabott magyar viszonyok között apró belpolitikai küzdelmekben ,volt kénytelen elfecsérelődni, harcokat vívott olyan politikai tényezőkkel, amelyeknek értéke messze elmaradt az ő képességei mögött. Politikai rátermettségét és tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint az,hogy röviddel halála előtt a legkisebb részleteiig megjósolta a most bekövetkezett eseményeket egy velem folytatott beszélgetése során. Tragikum volt abban, hogy mennyire aggódott és szenvedett a hazáját fenyegető veszedelem miatt és annak elhárítására nem tehetett semmit. A nemzet iránt érzett szeretet volt egyéniségének egyik legszebb és legjellemzőbb vonása. Érdemeit, azok előtt, akik ismerték, felsorolnom felesleges, dicsérnem pedig nem szabad, mert úgy érzem, megbántanám a síron túl is szerénységét, amely jellemének másik fő alapvonása volt. — Politikusok az emlékezés napján elzarándokolnak a vezérek és a fegyvertársak sírjához, hogy kifejezést adjanak a tiszteletnek és a kegyeletnek, de ezekbe az érzésekbe néha belevegyül a múlt harcainak szenvedélye és emléke és sokszor megütik a gyűlölködés, bosszú állás hangját. Andrássy Gyula gróftól a bosszú és a gyűlölködés olyan messze állott, hogy ez a kegkelet, amely minket most idehozott, csak a legtisztább lehet és ezzel a nemes, tiszta érzéssel teszem le a sírra az Emlékbizottság és a Nemzeti összetartás Társaskörének koszorúját. Csekonics Iván gróf beszédét meghatottan hallgatta végig a közönség, amelynek soraiban ott volt özv. Andrássy Gyuláné grófné, herceg Odesealchlné Andrássy Klára grófnő, Czirákn Józsefné grófné, Batthyány Lajos gróf, Batthyány Gyula gróf, Dessewffy Aurélné grófné, Aitay József, Pethő Sándor, Kányi Hugó, Marenzi Ferenc Károly őrgróf és felesége, Reiner János, Reiner Irma, Szentkereszthy Pálné báróné, Kun Elemérné és Thetwrewk-Pallaghy Attila. A küldöttségek a kegyeletes ünnepség után a déli órákban visszatértek Budapestre. Az angol választás végleges eredménye: 554 kormánypárti, 11 ellenzéki SkóciaE magányéban készíti el tractionard a miniszteri listát London, november 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egyetemi kerületekben két újabb választási eredmény vált ismeretessé, s ezzel eldőlt mind a 615 parlamenti mandátum sorsa. Az utoljára megválasztott két képviselő a konzervatív Craddock, akit 1226 és a pártonkívüli Rathbone kisasszony, akit 1464 főnyi szótöbbséggel választottak meg. A parlamenti mandátumok megoszlása most már véglegesen a következő: A nemzeti kormányt támogatja 554 képviselő, ellenzéki 50 képviselő, 11 részint független liberális, részint pártonkívüli. A kommunisták vagy az „új párt“ egyik jelöltjét sem választották képviselővé. A szavazatok a következőképen oszlanak meg: konzervatívok 11879.088, nemzeti munkáspárt 342,149, liberálisok (mindkét frakció) 1973.980, nemzeti pártonkivüliek 98 833, munkáspárt (ellenzéki) 6,617.103, liberális ellenzék 348,330, kommunisták 70,844, új párt 36,077, egyéb pártonkivüliek 261 944. Az ellenzékre összesen 7,332.403 választó adta le szavazatát. Mandátumok szerint a választások végeredménye a következő: Konzervatív 473, nemzeti szocialista 13, liberális (Simon) 35, liberális (Samuell) 33, liberális (Lloyd George) 4, ellenzéki munkáspárt 50, pártonkívüliek 7. Ebből kormánytámogató 554, kormányellenes az ellenzéki pártonkívüliekkel együtt 61. A konzervatív párt, tuscanyának megfelel© szerephez jut London, november 2. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) MacDonald miniszterelnök kedden este Lossiemouthba utazik, ahol vasárnapig marad, mert orvosaik tanácsára hosszabb pihenőre van szüksége. Valószínűleg skóciai magányában végzi az utolsó simításokat a kormány rekonstrukciós tervein, amelyeknek részleteit azonban titkolják. Politikai körökben csak azt lehet hallani, hogy meglepetés várható a pénzügyi tárca körül, amelyet Baldwin aligha vállal el. Valószínű azonban, hogy Baldwin Downing Street 11. alatt, a kincstári kancellár rezidenciájában fog lakni, hogy állandóan MacDonald közelében legyen. A konzervatív párt túlsúlyának megfelelő szerephez jut a kabinetben. A trónbeszéd vitája folyamán a konzervatív párt a válaszfelirathoz indítványt nyújt be, amelyben a védvám sürgős megvalósítását kívánja. Lloyd George abból az inferioris helyzetből, amelybe pártjának alig néhány tagra való csökkenése miatt került úgy akar menekülni, hogy együttműködést keres az ugyancsak vereséget szenvedett munkáspárttal. Érdekes, hogy az új angol alsóházban a haderő szokatlanul magas arányban van képviselve: 4 dandártábornok, egy vezérőrnagy, 14 ezredes, 19 alezredes, 33 őrnagy, 7 kapitány, 2 ellentengernagy, 1 altengernagy, 3 kovettkapitány, 3 sorhajóhadnagy és a légi haderő egy rajparancsnoka, azaz összesen 88 katonai képviselő van. Egyébként a parlamenti választások után Angliában kedden és szerdán tartják meg a községi választásokat. A múltheti választási eredmények után most feszült érdeklődés előzi meg a községi választásokat is. A KORMÁNYZÓ LEMONDOTT TISZTELETDÍJA TIZENÖT SZÁZALÉKÁRÓL A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről arról értesül, hogy vitéz nagybár amni Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, tiszteletdíjának 15 százalékáról — ami évenként 18 000 pengőnek felel meg — lemondott, ezzel is tanújelét kívánván adni annak, hogy mennyire együtt érez a nemzettel és mennyire osztozni akar minden alkalommal annak viszontagságaiban. Információnkhoz hozzáfűzik, hogy a kormányzó a múlt évben rendelkezési alapjából 10.000 pengőről mondott le, ez évben pedig a közelmúltban 1000 pengővel járult hozzá feleségének, Horthy Miklósnénak insegakciójához. E magas elhatározások annál is inkább figyelemreméltók, mert az összes államfők között a magyar államfő vérszesül a legkisebb tiszteletdíjban. • A kormányzó nemes elhatározását tisztelettel és megnyugvással fogadja az egész magyar közvélemény, amely újra meggyőződött arról, hogy kormányzója osztozik sorsában és együtt érez a nemzettel a legsúlyosabb megpróbáltatások napjaiban. A kormányzó önkéntes lemondása tiszteletdíjának tizenöt százalékáról olyan példaadás, amely valóban nevel és irányt mutat arra, hogyan alkalmazkodjék a nemzet a megváltozott viszonyokhoz. A reánk szakadt tengercsapás között öröm nekünk az a tudat, hogy az államfői méltóságot olyan férfiú tölti be, aki nemcsak méltóságban első, hanem a most legszükségesebb erényben, az áldozatkészségben is. Budapest, november 2. A Magyar Külügyi Társaság november havi előadássorozatai Edmondo •Rossoni olasz királyi államminiszter, a fascista nagytanács tagjának „Idee Italia ne vei nostro secolo“ Századunk( oolasz eszméi) című olasz nyelvű előadásával kezdődnek november hó 3-án, kedden este 6 órakor az Országháza delegációs termében tartott rendkívüli ülésen. Az illusztris előadó francia nyelven rövid összefoglalást is ad az előadásáról. A Magyar Külügyi Társaság és a Magyar Béke Egyesület együttes ülésén , november 5-én, csütörtökön este fél 7 órakor a Társaság tanácstermében Quiddo, tanár, a nagynevű német szociálpolitikus, a Nobel-díj nyertese tart német nyelvű előadást a leszerelés kérdéséről. Mindkét nagyjelentőségű előadás iránt általános érdeklődés nyilvánul meg a fővárosi társadalomban. A Magyar Férfiak Szent Korona Szövetsége nagykanizsai szervezetének elnöksége Przibislavsky Ferenc ezredes elnök aláírásával Csekonics Iván gróf országgyűlési képviselőhöz a következő levelet intézte: — Nagyméltóságodnak múlt hó 27-én a Nemzeti Újságban „Fölösleges aggodalmak“ címen — Herczeg Ferencnek — vezércikkben adott válasza olyan mély megnyugvást és megelégedést váltott ki Nagykanizsa és vidéki legitimistái között, hogy a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének nagykanizsai főcsoportja ez érzelmektől indíttatva nem mulaszthatja el, hogy Nagyméltóságodat, mint a Szent Eszmének egyik legkiválóbb vezérét, ez alkalomból is rendkívüli nagyrabecsüléséről és ragaszkodásáról ezúton biztosítan. A főcsoport egyben kéri Nagyméltóságodat és Nagyméltóságodon keresztül az összes vezéreinket, minden módot és eszközt igénybe venni s a legenergikusabb serdülttel a legrövidebb időn belül a legitimista eszmét diadalra vinni. A hangulat a lelkekben soha nem volt olyan kedvező és megértő, mint most és ezt elmulasztani a legnagyobb bűn lenne. Őfelsége a király hazatérésében bizakodnak a csüggedő lelkek, tőle várják az ország feltámadását és tőle várják az exisztenciális helyzet jobbrafordulását.