Nemzeti Ujság, 1931. december (13. évfolyam, 274-296. szám)

1931-12-02 / 274. szám

# megoldihallása is ebből fakad. Az utolsó évtizedben — ezt illetékesek elismerik — a középiskolai hitoktatás, helyesebben a valláserkölcsi nevelés jelentős haladást mutalt. És mégis, hogy maradjon meg a tiszta erkölcs alapján az életbe kikerült ifjú, amikor a közéletben a panamák tobzódását látja. Az utolsó évtizedet keresztény kurzus uralmának nevezték el Meg kell végre mondanunk, hogy munkásságuk, felfogásuk és erkölcseik távol állanak a krisztusi világnézettől. Ma is igaz Pázmány Péternek szava, hogy „a kis topók nyalkába kötelez, a nagyoknak pedig aranyláncot adnak“. Erkölcstelenség nemcsak a hatodik és kilencedik parancs megszegése, hanem a hetediké és a nyolcadaiké is! Tóth Tihamér megírta a „Tiszta férfiúság“ könyvét Mikor jön el a magyar Sonnenschein, aho a „Tiszta kéz“ apotheozisát adja a közéletbe készülő ifjabb generáció kezébe! Ezt az ifjúságot munkára, szorgos kötelességteljesítésre tanítottuk és most íme, munkátlanul kénytelen ténferegni életének legfogékonyabb éveiben. Azt látja, hogy protekcióval — esetleg kellő képzettség nélkül is — minden lehetséges, anélkül semmi. Keresem az okát, miért nincs aránylagos katolikus intelligenciánk? Ennek okát főként kettőben látom. 1. Az egyetemi ifjúsági pásztoraidénak megoldatlanságában. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a budapesti kb. 6000 katolikus egyetemi- és főiskolai hallgatónak mindössze egy hivatalos lelkipásztora van. Míg 200—250 középiskolai tanulónak jut külön lelkipásztor — és szükséges is, hogy jusson — addig erre nincs ember és nincs pénz! Hát mire van akkor? A miifjúságunk nagy része az Alexander Bernát, Pauer Imre filozófiáján, Ballagi történelemszemléletén, Beöthy Zsolt protestáns szellemű irodalomtörténeti értékelésén nevelődött szellemből tanul ma a középiskolákban. Csoda-e, ha a heti 2 óra hittan és diákpasztoráció sok tekintetben meddő marad ilyen ellenhatás mellett. Miért nem tudjuk mi a főiskolai ifjúság valláserkölcsi, továbbképzését intézményesen biztosítani! Az egyetemi ifjúság pásztorádiójának hiányán az egyetemi ifjúsági körök igyekeznek segíteni, azonban ezek a megoldások nem kielégítők. Meg kell állapítanunk, hogy ma bizony sok egyetemi egyesület pang, egységbe összefogó szerve, közös célkitűzése nincsen. A sok egyesületesdi ellenére szervezetlenek vagyunk. Le kell ereszkednünk a nép széles rétegeihez. Van-e elég szociális érzék? Van-e katolikus szellemű politikai iskolázódás? Itt van pL a ELI. O. E„ amely a tanoncifjúságot igyekezik a keresztény világnézet alapján megszervezni és mindez elakad azon a nemtörődömségen, amellyel az idősebb, vezetésre hivatott osztály ezzel a kérdéssel szemben viselkedik. Szép és feltétlenül szükséges is mindenkor a keresztény karitász, de erre berendezkedni nem lehet. Keresztény szellemű szociális megoldás felé kell törekedni. íme, szembenéztünk a három problémával. Van-e megoldás? Igen, egyedül az örökérvényű katolicizmusban. Mit tegyünk? Ülhetett kézzel, a hagyományos magyar csodavárással sopánkodjunk, mondjuk-e „ha én diktátor volnék, majd tudnám, mit kellene tenni!“, „mikor jön már el „Deus et maphimia“-ként egy magyar Mussolini“? Hinyjük, hogy a katolicsem útban van erő, mely századok kataklizmáiból is győztesen került ki! És éppen ezért éljük a katolicizmust praktikusan, művelje az egyetemi ifjúság és az akadémikus műveltségű Intellaktuel a komoly és alapos katolikus szellemű tudományosságot és vegye ki részét aktive az intézményesen szervezett katolikus akcióból. Mindenkinek a maga helyén, a maga hatókörében kell megtennie kötelességét. Minél katolikusabbak leszünk és minél többen leszünk ilyenek, minél inkább változik át a magyar társadalom Krisztus világnézetének hordozójává, annál közelebb érkezünk a tragikus bizonytalanságból kivezető megoldás felé. A Szent Erzeélisz-J ubillam hangulatában Prolnszka Ottokár szenterzsébeti gondolatát fűzöm tovább. Szent Erzsébet ereklyéiből mindössze egy korhadt, bölcsőrészecske, egy élettelen fadarab maradt meg Magyarországon. Adja a jóságos Isten és a Magyarok Nagyasszonya, hogy ebből a kis száraz bölcsőfából, a Szent Erzsébet újraelevenedő kultuszából nőjjön ki újra Nagy-Magyarország szeretetet árasztó, boldogságot illatozó ró■agiájaj NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1981 december 1 -------- A képviselőház ülése --- —BWW A társulati adó emelésével kell a föld terhein segíteni ——— Tabódy Tibor tiltakozik a hadirokkantast, hadiárvák és a nyugsdijasok idvadermének csökkentése ellen A belüügyminiszter nyilatkozik a puccsisták szervezkedéséről A képviselőház keddi ülését délelőtt tíz órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Napirend előtt Dinnyés Lajos a pusztavacsi Kóburg-uradalom tisztviselő- és munkáselbocsájtásának ügyét tette szóvá Ivády Béla földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a kérdésben őt egyelőre az érdekli, történtek-e olyan intézkedések, amelyek nem fedik a fennálló jogszabályokat. Egyelőre annyiról kapott értesítést, hogy a cselédek és tisztviselők legnagyobb részét visszatartották. Pakots József a puccskísérlet ügyében szólalt fel. Szerinte azok a hivatalos tények, amelyek a puccs körül nyilvánosságra kerültek, alkalmasak nyugtalanság keltésére. Az a mód, ahogy az ügy nyilvánosságra került, joggal kelt rossz megítélést belföldön és külföldön egyaránt. Voltak, akik ijedtükbenvették a betéteiket a pénzintézeteikből. Kérte a kormányt, nyugtassa meg a közvéleményt, hogy lesz ereje a földalatti erőket visszaszorítani. Az egész szövetkezés jelentéktelen — mondja a belügyminiszter Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter azonnal válaszolt Minden politikától tartózkodva akar nyilatkozni, hogy végre vége legyen a nyugtalanságnak. Arról van szó, hogy egy pár kalandor, néhány desperado . . . Szeder Ferenc: Amnesztiás desperádók! Erdélyi Aladár (a szocialisták felé): Az amnesztiások ott ülnek. (Fokozódó nagy zaj.) Az elnök hosszasan rázza a csengőt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Minden országban, minden társadalomban vannak ilyen kalandorok, akik összeállnak, hogy zavaros politikai célok érdekében merényletet kövessenek el az államhatalom ellen. Az egész szövetkezés jelentéktelen. Neon tudott volna forradalmat provokálni, de azért kellett a körmükre ütni, mert a kormány a mai nehéz gazdasági helyzetben a legcsekélyebb kísérletet sem engedi meg a rend felborítsákra. Esztergályos János: Most majd gyermekbíróság elé utalják őket! Keresztes-Fischer Ferenc: A magyar államhatalom elég erős ahhoz, hogy hasonló kísérleteket megakadályozzon és az államrendet biztosítsa. Arra kérem a közvéleményt — fejezte be beszédét a belügyminiszter —, ne tulajdonítson az esetnek nagyobb jelentőséget, őrizze meg a nyugalmát és a higgadtságát. Györki Imre: A belügyminiszter maga is tagja titkos társaságoknak, tehát nem lehet neki hinni ebben a kérdésben. (Zaj.) Az elnök rendreutasította Györkit. Propper Sándor: Az a baj, hogy nem tudnak rendet teremteni a haverok között. Györki Imre: A belügyminiszter egy titkos társaságban bejelentette, hogy februárra Németországban Hitlerék kerülnek uralomra, Ausztriában Starhembergék. Ezt követi nálunk Gömbös Gyula kormánya. A titkostársasági ülésen azt is bejelentette a belügyminiszter, hogy a zsidó nagytőkét majd tönkreteszik és csak azok maradhatnak itt, akik hajlandók fajvédő célokra adni vagyonuk nagy részét. Egy hang a jobboldalon: Hogy lehet ilyen vicceket elhinni! (Derültség.) Györki Imre tovább folytatta beszédét és minthogy nem tért a jelentés tárgyára, az egységes párt nem adta meg a beszéd meghoszszabbítására az engedélyt. Tabódy Tibor a kibontakozás útjáról Tabódy Tibor: Az oszág mai súlyás helyzetében fokozottabb komolysággal és tárgyilagossággal kellene foglalkozni a kérdésekkel, mint azt. Györki tette, (úgy vall. Úgy valli — a jobboldalon és középen.) A parlament méltóságához nem egészen ülő az, hogy valaki olyan kérdéseket feszeget, artolyok alkalmasak arra, hogy ki felé jogtalanul izgatólag hassanak. A szociális problémákkal , a gazdasági kérdésekkel egyaránt objektíve kell foglalkozni, ha a parlament komolyságát és tekintélyét meg akarjuk őrizni. Kritizálni végtelenül könnyű, de a kritikában megtalálni a tárgyilagosságot, ahhoz objektivitásra, emelkedettségre és fegyelemre van szükség. Senki sora vitathatja el a Bethlen-kormánynak azt az érdemét, hogy a káoszból, a ködös atmoszférából tiszta helyzetet csinált. Helyreállította a jogrendet. — A világ gazdasági válságának közepette — folytatta Tabódy Tibor —, ez a fokozottabb depresszió és a nagy nehézségek kétségtelenül a devizakorlátozásokra és ezekből fakadó kül- és belkereskedelmi nehézségekre vezethetők vissza. Szilágyi Lajos: Huszonhat országban van devizakorlátozás. Tabódy Tibor: A békekötés után a kifosztott, megcsonkított, forgó tőke nélküli ország az élet csaknem minden feltételétől meg volt fosztva. Mikor nagy nehézségek után a vagyonbiztonság és az életbiztonság helyreállott, a tőke nélküli iparba és mezőgazdaságba a külföldi kölcsönök mindenféle típusa megindult. Akkoriban még senki sem gondolt arra, hogy jóformán minden államijan be kell vezetni a devizakorlátozásokat a valuta megvédése érdekében. A múltban szinte csodálatos módon aktív külkereskedelmi mérleget tudtunk produkálni. Az, hogy most a mérleg passzív, annak oka tíz agrártermékek alacsony árában keresendő. Természetes, hogy a múltban bizonyos hibák is történtek. Nem helyeztek kellő súlyt a magángazdaságra. Ha a sok külföldi kölcsönt a mezőgazdaság megszervezésére a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordították volna, akkor a nehézségeket ma talán könnyebben tudnánk elviselni. Az osztalék és a bankigazgatói fizetések — A bankok, a részvénytársaságok és a takarékpénztárak ellenőrzése igen csekély volt. Már az 1329. évi költségvetési vitában megmondtam, hogy beteg állapot az, ami a részvénytársaságok és a bankok között van. Az az óriási luxus, melyben egyes banvezérigazgató és részvénytársasági igazgatók élnek, méltán gondolkozóba kell, hogy ejtse a részvényest, akinek osztalékképpen fügét mutatnál*, (úgy van! ügy van! — a jobboldala».) Magyarország kormányzójának tiszteletdíja sokkal kevesebb, mint ilyen részvénytársasági vezérigazgató jövedelme. Ezeknek a megroncs szabályozása el nem kerülhető. A részvénytársaság vagyonát végre mégis csak a részvényesek adták össze, lehetetlen, hogy ebből a pénzből nagy jövedelmeket élveznek egyesek. Az ilyen bankvezéreket tartom a kormány és a nemzet legnagyobb ellenségeinek. (Úgy van! Úgy van! — ball alól.) Örömmel értesülök arról, hogy a kormány már elkészítette az új részvényjogi reformot. Gáspárdy Elemér: Már készen is van, de el akarják gáncsolni. ,. A . A föld terhe Tabódy Tibor: Annak idején, amikor alkalom volt a külföldi kölcsönök fölvételére, a bankok kapacitálták a gazdákat arra, hogy kölcsönt vegyenek fel. A szükségest összegnek azonban csak egy részét kapta meg a gazda hosszúlejáratú hitel alakjában, a többit rövidlejáratú hitel formájában 14—16 százalékos kamat mellett adták. Lehet-e csodálkozni, ha ilyen kamatok mellett a mai árviszonyok idején dobra kerül a földbirtok. A magyar föld két és félmilliárddal, sőt még többel is meg van terhelve. A hatos bizottság működését nem mindenben helyeslem. Nem tudom helyeselni azt, hogy a jövedelmi adót száz százalékkal emelték. Semmi se helyes, ami nem logikus. Márpedig a jövedelme inkább csökkent mindenkinek, nemhogy emelkedett volna. Más formákat kellene keresni, mert a föld nem jövedelmez, nem is fizethet semmiféle jövedelmi adót, hát még a száz százalékosan felemelt jövedelmi adó. A föld és a ház átlagban 25, sőt 30 százalékkal van megterhelve. Ezzel szemben a társulati adó ma is 0,6 százalék. Én azt hiszem, hogy a társulati adó felemelésével nagyon sok tekintetben lehetne a földet a tehertől mentesíteni, vagyis a föld adóját csökkenteni. Kray István báró: Nem lehet megcsinálni. A rokkantak és az árvák védelme Tabódy Tibor: Mindent meg lehet csinálni, ha a nemzet érdeke így kívánja. Aggodalommal látom a hatos bizottságnak a rokkantkérdésben elfoglalt álláspontját. A háborúban elesettek árváinak tartásdíjából 210.000 pengőt akarnak megtakarítani, az árvák ösztöndíjából pedig 10.000 pengőt. A hátramaradottak ellátási díjából és a hadirokkantak ellátási díjából pedig 342.000 pengőt. Ezeken a léteteken nem szabad takarékoskodni. Többször és több izben szólaltam már fel a rokkantak érdekében s most újból hangsúlyoznom kell, hogy azokat, akik a háborúban testük épségét áldozták a nemzetért, nem szabad hálátlanul kezelnünk. A hadirokkantkérdést elsőrendű nemzeti kérdésnek kell tekintenünk. Nemcsak nemzetnevelési szempontból, nemcsak a kötelesség és hála szempontjából, de emberi szempontból is lehetetlennek tartom a takarékoskodást a rokkantak és az elesettek hátramaradottjainak terhére. Nevelési szempontból helytelenítem, hogy a cserkészek segélyezésére szánt 10.000 pengőt törölték. Az ilyen csökkentéseket nagyon károsnak tartom. — Ugyancsak nagyon károsnak és veszedelmesnek tartom a nyugdíjak csökkentését. A nyugdíjasok illetményeiből elvenni nem lehet, mert nem szolgálja a nemzet érdekét. (Taps a jobboldalon.) A tisztviselői kar az állami élet pillére. A közéleti tisztaság egyedüli záloga a jól fizetett bírói és tisztviselői kar. Ezen a téren nem szabad takarékoskodni. (Éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözölték.) Múzsa István: Reményt kell nyújtani a kibontakozásra, mert néhány hónap múlva nagy Iordan a RSsflóbara I m. Mr. ©ver La mosoly országa“! | előadása. | lülmúlhatatlan. Vá- Supertárban kaphatók. VE . bajok lesznek. Általános titkos választójoggal kell helyreállítani a nép bizalmát. Klein Antal, a következő felszólaló, a borfogyasztási adó eltörlését követelte. Támadta a szeszkartelt. A legutóbbi tejrendeletnek ismét a gazdák isszák meg a tevét. A pénzügyminiszter le akarja szállítani a dohánybeváltás árát, de a cigaretta árát nem akarja. Helyesli a gazdamoratóriumot. Hegymegi Kiss Pál: Az egységes párt görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz. Nem akarja vállalni a felelősséget. Nem lát a Károlyikormányban elszántságot azokkal a bűnökkel szemben, amelyeket tíz év alatt a közélet nadályai elkövettek. A Toleszky-féle pénzügyi politikát helytelennek tartja. ZsilinszkyEndre termelési szövetkezetek megszervezését sürgette Ernyey István a statáriumrendelet szükségességét indokolta. Intézkedéseket kért a munkás- és tisztviselői bocsájtások ellen. Foglalkozott az orvosválasztás és az OTI kérdésével. Vitéz Bajcsi Zsilinszky Endre: „Az országra valósággal lidércnyomásként nehezedik a légüres térben mozgó politizálás. Amit a Károlyi-kormány csinál, az valósággal karrikatúrája a konzervatív politikának. Az országon ma már csak gyökeres és forradalmi mélységű átalakulás segíthet. A magyar paraszt IV. Béla király óta egyforma sanyarú sorsban élt átfogó birtokreformra, a latifundiumok rendszerének megszüntetésére van szükség. A magyar földből három millió holdat kell a kisemberek kezére juttatni. Termelési szövetkezetet és könnyű takarékpénztári hálózatot sürget. Új külpolitikára is szükség van. Az a német birodalom, amely tíz éven keresztül egyetlen barátságos gesztust sem mutatott Magyarország felé, finanszírozza Bleyer Jakab kormánypárti képviselő mesterkélt nemzetiségi szervezkedését és ez a szervezkedés a sajtóiban Ofen-Festnek titulálja Budapestet. Czettler Jenő elnök többször figyelmeztette Zsilinszkyt, hogy teszédét fejezze be. Az elnök ezután javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartsa, amelynek napirendjén a miniszterelnök jelentését tárgyalja-A napirendhez elsőnek Vázsonyi János kért szót és a kisegzisztenciák támogatását kérte. Létay Ernő azt hangoztatta, hogy a kormány minden intézkedése a kisemberek, a gyöngék érdekében történik. Peyer Károly azt hangoztatta, hogy a zárszámadási jelentés szerint 78 millió pengő hiteltúllépésről van ismét szó. Ebben nagyösszegű fedezetnélküli kiadás van. Javaslatot, fog tenni parlamenti vizsgálóbizottság kiküldésére. Ezután a puccs részletei iránt érdeklődött. Czettler Jenő elnök kijelentette ezután, hogy Györki beszéde alatt házszabályszerűen járt és Fericzy Ignác az elnök napirendi javaslatát fogadta el. Az elnök ezután háromnegyedháromkor berekesztette az ülést. Budapest, december 1. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt december 2-án, szerdán este 6 órakor Veres Pálné utcai klubhelyiségében értekezletet tart, amelyre a párt képviselőtagjai, kívüül a főispánok is hivatalosak. Az értekezlet után pártvacsora lesz, amelyen a párttagok is megjelennek. A Magyar Küilflgyi Társaság a következő héten három felolvasó-ülést tart: az első december 3-án, csütörtökön délután 6 órakor lesz, amikor Techert Gyula dr. okleveles közgazda, a Társaság volt titkára, a közgazdasági szakosztályon olvas fel a következő címmel: ,Anglia gazdasági válsága“. A második felolvasás december 4-én, pénteken délután 6 órakor lesz. Tárgya Fiedler Sándor báró dr.nak, a Társaság volt tikárának, a népszövetségi szakosztályban tartandó előadása: ,Az A berit-szigetek kérdése a Nemzetek Szövetségének Tanácsa előtt“ elmen. A harmadik felolvasás pedig december 7-én, hétfőn délután 6 órakor lesz. Előadója Kayser Béla dr. szegszárdi Királyi Ügyész, a Társaság vendége, aki a külpolitikai szakosztályon ad elő a következő címmel: „A fasizmus politikai elmélete“. Mindhárom előadást a Társaság tanácstermében (V., Országháza, XI., kapu, magasröldsziint) tartják. A korlátolt, felelősségű társaságról és a csöndes társaságról szóló 1930. V. tc. végrehajtásáról a Budapesti Közlönyben december 2-án megjelenő igazságügy, miniszteri 45.000/1931. I.M- számú rendelet szerint az említett törvény 1931 december 5-én lép életbe. A rendelet szabályozza a hites könyvvizsgálókra vonatkozó szabályokat, a képesítő vizsga előfeltételeit, a vizsgálóbizottság szervezetét és eljárását, a hites könyvvizsgáló cím használatát, a hites könyvvizsgáló működését, díjait, fegyelmi felelősségét és egyúttal megállapítja, hogy átmenetileg kik és milyen feltételek mellett lehetnek hites könyvvizsgálók. Szabályozza továbbá a rendelet az 1030.V. törvénycikkben említett bírósági szakértőkre és munkadíjakra vonatkozó jogviszonyukat, valamint a részvénytársaságnak korlátolt felelősségű társasággá átalakulását.