Nemzeti Ujság, 1931. december (13. évfolyam, 274-296. szám)

1931-12-02 / 274. szám

# megoldihallása is eb­ből fakad. Az utolsó évtized­ben — ezt illetékesek elismerik — a közép­iskol­ai hitoktatás, helyesebben a valláserkölcsi nevelés jelen­tős hal­ad­ást mut­alt. És mégis, hogy maradjon meg a tiszta erkölcs alapján az életbe kikerült ifjú, amikor a közéletben a panamák tob­zódását látja. Az utolsó évtizedet keresz­tény kurzus uralmának nevezték el Meg kell végre mondanunk, hogy munkássá­guk, felfogásuk és erkölcseik távol álla­nak a krisztusi vil­ágnézettől. Ma is igaz Pázmány Péternek szava, hogy „a kis topók nyalkába kötelez, a nagyoknak pe­dig aranyláncot adnak“. Erkölcstelenség nemcsak a hatodik és kilencedik parancs megszegése, hanem a hetediké és a nyol­cadaiké is! Tóth Tihamér megírta a „Tiszta férfiúság“ könyvét Mi­kor jön el a magyar Sonnenschein, aho a „Tiszta kéz“ apotheozisát adja a közéletbe ké­szülő ifjabb generáció kezébe! Ezt az ifjúságot munkára, szorgos kötelességtel­­jesítésre tanítottuk és most íme, mun­kát­­lanul kénytelen ténferegni életének leg­fogékonyabb éveiben. Azt látja, hogy protekcióval — esetleg kellő képzettség nélkül is — minden lehetséges, anélkül semmi. Keresem az okát, miért nincs arányla­­gos katolikus intelligenciánk? Ennek okát főként kettőben látom. 1. Az egye­temi ifjúsági pásztoraidénak megoldat­lanságában. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a budapesti kb. 6000 katolikus egye­temi- és főiskolai hallgatónak mind­össze egy hivatalos lelkipásztora van. Míg 200—250 középiskolai tanulónak jut külön lelkipásztor — és szükséges is, hogy jusson — addig erre nincs ember és nincs pénz! Hát mire van akkor? A mi­­ifjúságunk nagy része az Alexander Bernát, Pauer Imre filozófiáján, Ballagi történelemszemléletén, Beöthy Zsolt pro­­testáns szellemű irodalomtörténeti érté­­­kelésén nevelődött szellemből tanul ma a középiskolákban. Csoda-e, ha a heti 2 óra hittan és diákpasztoráció sok tekin­tetben meddő marad ilyen ellenhatás mellett. Miért nem tudjuk mi a főiskolai ifjúság valláserkölcsi, továbbképzését in­tézményesen biztosítani! Az egyetemi ifjúság pászto­rádiójának hiányán az egyetemi ifjúsági körök igye­keznek segíteni, azonban ezek a megoldá­­sok nem kielégítők. Meg kell állapíta­nunk, hogy ma bizony sok egyetemi egyesület pang, egységbe összefogó szerve, közös célkitűzése nincsen. A sok egyesületesdi ellenére szervezetlenek va­gyunk. Le kell ereszkednünk a nép szé­les rétegeihez. Van-e elég szociális ér­zék? Van-e katolikus szellemű politikai iskolázódás? Itt van pL a ELI. O. E„ amely a tanoncifjúságot igyekezik a ke­resztény világnézet alapján megszer­vezni és mindez elakad azon a nemtörő­dömségen, amellyel az idősebb, vezetésre hivatott osztály ezzel a kérdéssel szem­ben viselkedik. Szép és feltétlenül szük­séges is mindenkor a keresztény kari­­tász, de erre berendezkedni nem lehet. Keresztény szellemű szociális megoldás felé kell törekedni. íme, szembenéz­tünk a három problé­mával. Van-e megoldás? Igen, egyedül az örökérvényű kato­lic­izmusban. Mit te­gyünk? Ülhetett kézzel, a hagyományos magyar csodavárással sopánkodjunk, mondjuk-e „ha én diktátor volnék, majd tudnám, mit kellene tenni!“, „mikor jön már el „Deus et m­aphim­ia“-ként egy ma­gyar Mussolini“? Hinyjük, hogy a katolicsem útban van erő, mely századok kataklizmáiból is győztesen került ki! És éppen ezért éljü­­k a katolicizmust praktikusan, művelje az egyetemi ifjúság és az akadémikus mű­veltségű Intellaktuel a komoly és alapos katolikus szellemű tudományosságot és vegye ki részét aktive az intézményesen szervezett­ katolikus ak­cióból. Mindenki­nek a maga helyén, a maga hatókörében kell megtennie kötelességét. Minél kato­­likusabbak leszünk és minél többen le­szünk ilyenek, minél inkább változik át a magyar társadalom Krisztus világnéze­tének hordozójává, annál közelebb érke­zünk a tragikus bizonytalanságból kive­zető megoldás felé. A Szent Erzeélisz-J ub­illam hangulatá­ban Prol­­nszka Ottokár szenterzsébeti gondolatát fűzöm tovább. Szent Erzsébet ereklyéiből mind­össze egy korhadt, böl­­csőrészecske, egy élettelen fadarab ma­radt meg Magyarországon. Adja a jósá­gos Isten és a Magyarok Nagyasszonya, hogy ebből a kis száraz bölcsőfából, a Szent Erzsébet újraelevenedő kultuszából nőjjön ki újra Nagy-Magyarország sze­­retetet árasztó, boldogságot illatozó ró­­■agiájaj NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1981 december 1 -------- A képviselőház ülése --- —BWW A társulati adó emelésével kell a föld terhein segíteni ——— Tabódy Tibor tiltakozik a hadirokkantast, hadiárvák és a nyugsdijasok idvadermének csökkentése ellen A belüügym­iniszter nyilatkozik a puccsisták szervez­kedéséről A képviselőház keddi ülését délelőtt tíz órakor nyitotta meg Al­másy László elnök. Napirend előtt Dinnyés Lajos a pusztavacsi Kóburg-urad­alom tisztviselő- és munkáselbo­­csájtásának ügyét tette szóvá Ivády Béla földmivelésügyi miniszter kije­lentette, hogy a kérdésben őt egyelőre az ér­dekli, történtek-e olyan intézkedések, amelyek nem fedik a fennálló jogszabályokat. Egyelőre annyiról kapott értesítést, hogy a cselédek és tisztviselők legnagyobb részét visszatartották. Pakots József a puccskísérlet ügyében szó­lalt fel. Szerinte azok a hivatalos tények, ame­lyek a puccs körül nyilvánosságra kerültek, alkalmasak nyugtalanság keltésére. Az a mód, ahogy az ügy nyilvánosságra került, joggal kelt rossz megítélést belföldön és külföldön egyaránt. Voltak, akik ijedtükben­­vették a betéteiket a pénzintézeteikből. Kérte a kor­mányt, nyugtassa meg a közvéleményt, hogy lesz ereje a földalatti erőket visszaszorítani. Az egész szövetkezés jelentéktelen — mondja a belügyminiszter Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter azonnal válaszolt Minden politikától tartóz­kodva akar nyilatkozni, hogy végre vége le­gyen a nyugtalanságnak. Arról van szó, hogy egy pár kalandor, néhány desperado . . . Szeder Ferenc: Amnesztiás desperádók! Erdélyi Aladár (a szocialisták felé): Az am­­nesztiások ott ülnek. (Fokozódó nagy zaj.) Az elnök hosszasan rázza a csengőt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Minden országban, minden társadalomban van­nak ilyen kalandorok, akik összeállnak, hogy zavaros politikai célok érdekében merényletet kövessenek el az államhatalom ellen. Az egész szövetkezés jelentéktelen. Neon tudott volna forradalmat provokálni, de azért kellett a körmükre ütni, mert a kormány a mai nehéz gazdasági helyzetben a legcsekélyebb kísérle­tet sem engedi meg a rend felborít­sák­ra. Esztergályos János: Most majd gyermek­­bíróság elé utalják őket! Keresztes-Fischer Ferenc: A magyar állam­hatalom elég erős ahhoz, hogy hasonló kísér­leteket megakadályozzon és az államrendet biztosítsa. Arra kérem a közvéleményt — fe­jezte be beszédét a belügyminiszter —, ne tulajdonítson az esetnek nagyobb jelentőséget, őrizze meg a nyugalmát és a higgadtságát. Györki Imre: A belügyminiszter maga is tagja titkos társaságoknak, tehát nem lehet neki hinni ebben a kérdésben. (Zaj.) Az elnök rend­reu­tasította Györkit. Propper Sándor: Az a baj, hogy nem tud­nak rendet teremteni a haverok között. Györki Imre: A belügyminiszter egy titkos társaságban bejelentette, hogy februárra Né­metországban Hitlerék kerülnek uralomra, Ausztriában Starhembergék. Ezt követi nálunk Gömbös Gyula kormánya. A titkos­­társasági ülésen azt is bejelentette a belügyminiszter, hogy a zsidó nagytőkét majd tönkreteszik és csak azok maradhatnak itt, akik hajlandók faj­védő célokra adni vagyonuk nagy részét. Egy hang a jobboldalon: Hogy lehet ilyen vicceket elhinni! (Derültség.) Györki Imre tovább folytatta beszédét és minthogy nem tért a jelentés tárgyára, az egységes párt nem adta meg a beszéd meghosz­­szabbítására az engedélyt. Tabódy Tibor a kibontakozás útjáról Tabódy Tibor: Az o­szág mai súlyás helyze­tében fokozottabb komolysággal és tárgyi­lagossággal kellene foglalkozni a kérdések­kel, mint azt. Györki tette, (úgy vall. Úgy valli — a jobboldalon és középen.) A parla­ment méltóságához nem egészen ülő az, hogy valaki olyan kérdéseket feszeget, art­­oly­ok al­kalmasak arra, hogy ki felé jogtalanul izgató­­lag hassanak. A szociális problémákkal , a gazdasági kérdésekkel egyaránt objektíve kell foglalkozni, ha a parlament komolyságát és tekintélyét meg akarjuk őrizni. Kritizálni végtelenül könnyű, de a kritikában megtalálni a tárgyilagosságot, ahhoz objektivitásra, emelkedettségre és fegyelemre van szükség. Sen­ki sora vitathatja el a Bethlen-kormánynak azt az érdemét, hogy a káoszból, a ködös at­moszférából tiszta helyzetet csinált. Helyreál­lította a jogrendet. — A világ gazdasági válságának közepette — folytatta Tabódy Tibor —, ez a fokozottabb depresszió és a nagy nehézségek kétségtele­nül a devizakorlátozásokra és ezekből fakadó kül- és belkereskedelmi nehézségekre vezet­hetők vissza. Szilágyi Lajos: Huszonhat országban van devizakorlátozás. Tabódy Tibor: A békekötés ut­án a kifosztott, megcsonkított, forgó tőke nélküli ország az élet csaknem minden feltételétől meg volt fosztva. Mikor nagy nehézségek után a va­gyonbiztonság és az életbiztonság helyreállott, a tőke nélküli iparba és mezőgazdaságba a külföldi kölcsönök mindenféle típusa megin­dult. Akkoriban még senki sem gondolt arra, hogy jóformán minden államijan be kell ve­zetni a devizakorlátozásokat a valuta megvé­dése érdekében. A múltban szinte csodálatos módon aktív külkereskedelmi mérleget tud­tunk produkálni. Az, hogy most a mérleg passzív, annak oka tíz agrártermékek alacsony árában keresendő. Természetes, hogy a múlt­ban bizonyos hibák is történtek. Nem helyez­tek kellő súlyt a magángazdaságra. Ha a sok külföldi kölcsönt a mezőgazdaság megszerve­zésére a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordították volna, akkor a nehézségeket ma talán könnyebben tudnánk elviselni. Az osztalék és a bankigazgatói fizetések —­ A bankok, a részvénytársaságok és a takarékpénztárak ellenőrzése igen csekély volt. Már az 1329. évi költségvetési vitában megmondtam, hogy beteg állapot az, ami a részvénytársaságok és a bankok között van. Az az óriási luxus, melyben egyes banvezér­­igazgató és részvénytársasá­gi igazgatók él­nek, méltán gondolkozóba kell, hogy ejtse a részvényest, akinek osztalékképpen fügét mutatnál*, (úgy van! ügy van! — a jobbol­dala».) Magyarország kormányzójának tisz­teletdíja sokkal kevesebb, mint ilyen rész­vénytársasági vezérigazgató jövedelme. Ezek­nek a megroncs szabályozása el nem kerülhető. A részvénytársaság vagyonát végre mégis csak a részvényesek adták össze, lehetetlen, hogy ebből a pénzből nagy jövedelmeket élvez­nek egyesek. Az ilyen bankvezéreket tartom a kormány és a nemzet legnagyobb ellensé­geinek. (Úgy van! Úgy van! — ball alól.) Örömmel értesülök arról, hogy a kormány már elkészítette az új részvényjogi reformot. Gáspárdy Elemér: Már készen is van, de el akarják gáncsolni. ,­­. A .­­ A föld terhe Tabódy Tibor: Annak idején, amikor alkalom volt a külföldi kölcsönök fölvételére, a ban­kok kapacitál­ták a gazdákat arra, hogy köl­csönt vegye­nek fel. A szükségest összegnek azonban csak egy részét kapta meg a gazda hosszúlejáratú hitel alakjában, a többit rövid­­lejáratú hitel formájában 14—16 százalékos kamat mellett adták. Lehet-e csodálkozni, ha ilyen kamatok mellett a mai árviszonyok ide­jén dobra kerül a földbirtok. A magyar föld két és félmilliárddal, sőt még többel is meg van terhelve. A hatos bizottság működését nem mindenben helyeslem. Nem tudom helye­selni azt, hogy a jövedelmi adót száz száza­lékkal emelték. Semmi se helyes, ami nem lo­gikus. Már­pedig a jövedelme inkább csökkent mindenkinek, nemhogy emelkedett volna. Más formákat kellene keresni, mert a föld nem jövedelmez, nem is fizethet semmiféle jöve­delmi adót, hát még a száz százalékosan fel­emelt jövedelmi adó. A föld és a ház átlag­ban 25, sőt 30 százalékkal van megterhelve. Ezzel szemben a társulati­ adó ma is 0,6 szá­zalék. Én azt hiszem, hogy a társulati adó felemelésével nagyon sok tekintetben lehetne a földet a tehertől mentesíteni, vagyis a föld adóját csökkenteni. Kray István báró: Nem lehet megcsinálni. A rokkantak és az árvák védelme Tabódy Tibor: Mindent meg lehet csinálni, ha a nemzet érdeke így kívánja. Aggodalom­mal látom a hatos bizottságnak a rokkant­­kérdésben elfoglalt álláspontját. A háborúban elesettek árváinak tartásdíjából 210.000 pengőt akarnak megtakarítani, az árvák ösztöndíjá­ból pedig 10.000 pengőt. A hátramaradottak ellátási díjából és a hadirokkantak ellátási díjából pedig 342.000 pengőt. Ezeken a létete­ken nem szabad takarékoskodni. Többször és több izben szólaltam már fel a rokkantak ér­dekében s most újból hangsúlyoznom kell, hogy azokat, akik a háborúban testük épségét áldozták a nemzetért, nem szabad hálátlanul kezelnünk. A hadirokkantkérdést elsőrendű nemzeti kérdésnek kell tekintenünk. Nemcsak nemzetnevelési szempontból, nemcsak a köte­lesség és hála szempontjából, de emberi szem­pontból is lehetetlennek tartom a takarékos­kodást a rokkantak és az elesettek hátra­maradottjainak terhére. Nevelési szempontból helytelenítem, hogy a cserkészek segélyezésére szánt 10.000 pengőt törölték. Az ilyen csök­kentéseket nagyon károsnak tartom. — Ugyancsak nagyon károsnak és veszedel­mesnek tartom a nyugdíjak csökkentését. A nyugdíjasok illetményeiből elvenni nem lehet, mert nem szolgálja a nemzet érdekét. (Taps a jobboldalon.) A tisztviselői kar az állami élet pillére. A közéleti tisztaság egyedüli záloga a jól fizetett bírói és tisztviselői kar. Ezen a téren nem szabad takarékoskodni. (Éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvö­zölték.) Múzsa István: Reményt kell nyújtani a ki­bontakozásra, mert néhány hónap múlva nagy I­­­ordan a RSsflóbara I­­ m. Mr. ©ver La mosoly országa“! | előadása. | lülmúlhatatlan. Vá- S­up­ertárban kaphatók. V­E . bajok lesznek. Általános titkos választójoggal kell helyreállítani a nép bizalmát. Klein Antal, a következő felszólaló, a bor­­fogyasztási adó eltörlését­ követelte. Támadta a szeszkartelt. A legutóbbi tejrendeletnek is­mét a gazdák isszák meg a tevét. A pénzügy­miniszter le akarja szállítani a dohánybevál­tás árát, de a cigaretta árát nem akarja. He­lyesli a gazdamoratóriumot. Hegymegi Kiss Pál: Az egységes párt gör­csösen ragaszkodik a hatalomhoz. Nem akarja vállalni a felelősséget. Nem lát a Károlyi­­kormányban elszántságot azokkal a bűnökkel szemben, amelyeket tíz év alatt a közélet na­­dályai elkövettek. A Toleszky-féle pénzügyi politikát helytelennek tartja. Zsilinszky­­Endre termelési szö­vetkezetek me­g­szervezését sürgette Ernyey István a statáriumrendelet szüksé­gességét­ indokolta. Intézkedéseket kért a mun­kás- és tisztviselő­i bocsájtások ellen. Foglal­kozott az orvosválasztás és az OTI kérdé­sével. Vitéz Bajcsi Zsilinszky Endre: „Az országra valósággal lidércnyomásként nehezedik a lég­üres térben mozgó politizálás. Amit a Káro­lyi-kormány csinál, az valósággal karrikatú­­rája a konzervatív politikának. Az országon ma már csak gyökeres és forradalmi mélységű átalakulás segíthet. A magyar paraszt IV. Béla király óta egyforma sanyarú sorsban élt átfogó birtokreformra, a latifundiumok rend­szerének megszüntetésére van szükség. A ma­gyar földből három millió holdat kell a kis­emberek kezére juttatni. Termelési szövetke­zetet és könnyű takarékpénztári hálózatot sür­get. Új külpolitikára is szükség van. Az a né­met birodalom, amely tíz éven keresztül egyet­len barátságos gesztust sem mutatott Magyar­­ország felé, finanszírozza Bleyer Jakab kor­mánypárti képviselő mesterkélt nemzetiségi szervezkedését és ez a szervezkedés a sajtói­ban Ofen-Festnek titulálja Budapestet. Czettler Jenő elnök többször figyelmeztette Zsilinszkyt, hogy­­ teszédét fejezze be. Az elnök ezután javasolta, hogy a Ház leg­közelebbi ülését szerdán délelőtt tartsa, amely­nek napirendjén a miniszterelnök jelentését tárgyalja-A napirendhez elsőnek Vázsonyi János kért szót és a kisegzisztenciák támogatását kérte. Létay Ernő azt hangoztatta, hogy a kormány minden intézkedése a kisemberek, a gyöngék érdekében történik. Peyer Károly azt hangoztatta, hogy a zár­számadási jelentés szerint 78 millió pengő hi­­teltúllépésről van ismét szó. Ebben nagyös­­szegű fedezetnélküli kiadás van. Javaslatot, fog tenni parlamen­ti vizsgálóbizottság kikül­désére. Ezután a puccs részletei iránt érdek­lődött. Czettler Jenő elnök kijelentette ezután, hogy Györki beszéde alatt házszabályszerűen járt és Fericzy Ignác az elnök napirendi javaslatát fogadta el. Az elnök ezután háromnegyedháromkor be­rek­esztette az ülést. Budapest, december 1. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt december 2-án, szerdán este 6 óra­kor Veres Pá­lné­ utcai klubhelyiségében értekezletet tart, amelyre a párt képvi­­selőtagjai, kívüü­l a főispánok is hivata­losak. Az értekezlet után pártvacsora lesz, amelyen a párttagok is megjelen­nek. A Magyar Küilflgyi Társaság a következő hé­ten három felolvasó-ülést tart: az első decem­ber 3-án, csütörtökön délután 6 órakor lesz, amikor Techert Gyula dr. okleveles közgazda, a Társaság volt titkára, a közgazdasági szak­osztályon olvas fel a következő címmel: ,Anglia gazdasági válsága“. A második fel­olvasás december 4-én, pénteken délután 6 órakor lesz. Tárgya Fiedler Sándor báró dr.­­nak, a Társaság volt tikárának, a népszövet­ségi szakosztályban tartandó előadása: ,Az A berit-szigetek kérdése a Nemzetek Szövetsé­gének Tanácsa előtt“ elmen. A harmadik fel­olvasás pedig december 7-én, hétfőn délután 6 órakor lesz. Előadója Kayser Béla dr. szeg­­szárdi Királyi Ügyész, a Társaság vendége, aki a külpolitikai szakosztályon ad elő a követ­kező címmel: „A fasizmus politikai elmélete“. Mindhárom előadást a Társaság tanácstermé­ben (V., Országháza, XI., kapu, magasröld­­sziint) tartják. A korlátolt, felelősségű társaságról és a csöndes társaságról szóló 1930. V. tc. végrehajtásáról a Budapesti Közlöny­ben december 2-án megjelenő igazságügy, miniszteri 45.000/1931. I.­M- számú rende­let szerint az említett törvény 1931 december 5-én lép életbe. A rendelet szabályozza a hites könyvvizsgálókra vonatkozó szabályokat, a képesítő vizsga előfeltételeit, a vizsgálóbizottság szerve­zetét és eljárását, a hites könyvvizsgáló cím használatát, a hites könyvvizsgáló működését, díjait, fegyelmi felelősségét és egyúttal megállapítja, hogy átmeneti­leg kik és milyen feltételek mellett lehet­nek hites könyvvizsgálók. Szabályozza továbbá a rendelet az 1030.V. törvény­cikkben említett bírósági szakértőkre és munkadíjakra vonatkozó jogviszonyukat, valamint a részvénytársaságnak korlá­tolt felelősségű társasággá átalakulását.

Next