Nemzeti Ujság, 1932. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

4 Kegyes pártfogóinak és vevőinek letögi újévet híven JlJflBlAufRUTODA Ant. templomberendeitt vállalata sss. 44. Budapest, Váci utca 41. rfiiiit a trianoni Magyarországé, holott azok mögött egy világegyensulyi gombot lát egyoldalúsága és pénznyomtatékia áll, amely is érdeke, hogy az új államok hatalmi csoportosulásai megmaradjanak. E támogató érdek ellenére sokkal jobban megrendültek, minnt a trianoni csapással sújtott és állandóan ellenséges támadások fojtogatásában vergődő szegény Magyarország. A mi ezeresztendős izomzatunk rugalmasabb és erőteljesebb, mint a tíz esztendős trianoni békeművek csontszerkezete. Az uj esztendő újabb bizonyítékát hozza ennek s amikor remélünk és várunk, nem hisszük, hogy alaptalan legyen reménységünk, nem hisszük, hogy meddő legyen bizódalmunk. Az uj esztendő ezer ígéretével, hitével és reménységével köszöntjük olvasóinkat, akilket betűink köszöntsenek elsőnek a keresz- tény gondolat erejével és igéjével. WflHIMHP—|—1WIWP wwywwte — AZ ÜGYVÉD CSAK MÁSODSORBAN felelős a törvénykezési ILLETÉK LEROVÁSÁÉRT A Magyar Távirati Iroda jelenti. A hivatalos lap legközelebbi száma közli az 1914:XLHT. t.l. 54. §. (1) bekezdése alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó 5.800—1031. M. E. ez. kormányrendelet hatályának újabb meghoszszabbításáról kiadott rendeletet, amelyhez a következő hivatalos magyarázatot fűzték: Az idézett kormányrendelet az ügyvédeknek a törvénykezési illetéknek lerovásáért elsősorban való felelősségét megállapító szabályok alkalmazásai abban a feltevésben, hogy a tca-r ■'íjkoajtó-a.'íS’l'-t az biztsaitása érdekében rövidesen módosítani fogja, az 1931. évi november végéiig felfüggesztette és meghatározta azokat a szabályokat, amelyek a felfüggesztett szabályok helyett a felfüggesztés idejére irányadók. Az idézett kormányrendelet egyúttal felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a november végéig terjedő felfüggesztési határidőt két ízben legfeljebb egy-egy hónappal meghosszabbíthassa. A felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter egyhónapi meghosszabbítást egy ízben már elrendelt, a most kiadott rendelettel pedig az ügyvédeknek a törvénykezési illetékekért elsősorban való felelősségét megállapító szabályok felfüggesztésének idejét másodízbena további egy hónappal, vagyis 1932 január végéig meghosszabbította. Ezzel kapcsolatban az ügyvédi kar részéről ismételten hangsúlyozott kívánságnak megfelelően utasította a pénzügyminiszter a pénzügyi hatóságokat, hogy az esetben, ha a bélyeggel le nem rótt törvénykezési illetéket az ügyfélen behajtani nem lehet, úgy hogy az ügyvéd másodsorban való felelősségének érvényesítéséire kerül a sor, amennyiben az ügyvéd az egyszeres illetéket a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt befizeti, akikor a felemelt illeték teljes összegét hivataltól töröljék s felemelt illetéket tehát az ügyvédtől csak akkor követeljenek, ha az egyszeres illetéket 15 nap alatt be nem fizette volna. MI A CÉLJA A MEG NEM TÁMADÁSI SZERZŐDÉSEKNEK? Angol magyarázat a francia-lengyel - román - szovjet tárgyaláshoz (A Nemzeti Ujság tudósítójától.) A Daily Herald ce in a lapok foglalkoznak azzal a meg nem támadási szerződéssel, amely,--t, Franciaország, Lengyelország és Bontania szándékozik kötni az orosz szovjettel. A lapok véleménye szerint a szerződés célja az, hogy Oroszországot elszakítsa Németországtól s a német nemzet szocialisták esetleges kormányrak -visével beálló helyzetben mentesítse Birjat a német—szovjet együttműködés lehercészétől. A további cél az, hogy Franciaország a német Hitleristák fenyegetésénék hatása alatt mentesíteni akarja Ms szövetségeseinek, keleti határait a baj eget orosz veszedelemtől. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1932 január . A cseh gyarmatgondolat és a magyarság írta: Kádár Lehel Az ötvenhárom milliós monarchia méretei, belső szerkezete, felvevőképessége steremtette meg a cseh ipar koncentrációját. Az önálló Csehország azonban egyszerre autarchiákkal találta magát szemben s ez autarchiákkal természet- Eze-űen kifejlődött a gyarmatosító gondolat, amelyet az európai francia hegeómónia vonalán, politikai és hatalmi eszközökkel próbálkozott reáerőltetni a Duna völgyére. A gyarmatosító gondolat hajtotta Csehország politikájának motorjait s ez a gondolat formálta át belső életét, állami és társadalmi berendezését. A gyarmatosító gondolat véndpolitikai formákat öltve, megsemmisítette az elszakított magyar Felvidék iparit, hogy a szudétai ipar egyeduralmi helyzetbe kerülve, a gazdasági túlsúly odaállandósuljon a régi cseh tartományokra. Saját államisága keretén belül durva következetességgel megvalósulhatott a gyarmatmódszer, de az ipari méretekhez túlszűlt cseh Imperium határain túlra nem lehetett áterőltetni, mert az utódállamok autarchiái szembe állottak vele. Csehország külpolitikai erőfeszítései a gyarmatgondolat felé mozdították az új állam irányát, de a Dunavölgy új elrendezése a régi összefüggések ellenállásának ellensúlya, Bécs és Budapest vonzóereje, a földrajzi elrendezettség, az érzelmi és politikai elemeknek szakadatlan áramlata egyrészt nem engedték túlsúlyba kerülni a cseh imperializmust, másrészt pedig gátat emeltek a gyarmatosító kísérletek elé. A kisantant politikai célkitűzéseinek Magyarország elleni egysége ellenére sem tudott kifejlődni a cseh érdekformákra szabott gazdaságpolitikai egység s a kisantant államok felé tóduló cseh gyarmatpolitikai törekvések elé az ellenállásnak és olyan gátjai meredtek Rolingrus» és Jugoszlávia részéről, mint amilyet ««gyáréiig emelt ellenü». A kisantant másik tényezői saját futarohiáló ecényei mögé bújtak állam gazdaságok védelmében s a cseh offenzíva, amelybe nem lehetett feléjük politikai éleket köszörülni, mint ellenünk, megtört ellenállásaikon. Csehország legnagyobb piaca mégis Magyarország volt, a nagy monarchia gazdaságpolitikai fejlődésének egyoldalúságából. A magyar piac nem tudta elkerülni a cseh termelést, behozatali mérlegünk Csehország felé a legpasszívabb. De ezt a viszonyt szervesebbé és állandóbbá tenni semmiféle cseh erőlködés nem tudta, a gyarmatpolitikai gondolat érvényesülése és biztonsága csak bizonyos politikai kapcsolatok létesítésével volna teljes. Ezek a motívumok érsződtek ki a benesi politika tíz éves erőfeszítésein. A magyar rendszerváltozás állandó kísérleteinek támogatása, a francia túlsúlynak ellenünk való érvényesítése, az állandó készenlét és Magyarország nemzetközi elszigetelésének permanens erőfeszítései a cseh gyarmatpolitika biztosításának törekvéseiből eredtek. A túlsúly érzetéből keletkező fölénytől a vámháború rohamáig minden lépés ebből az eredőből indult felénk. A túlsúly érzete a francia hegemónia fedezete ellenére is meggyöngült s a Duna völgyének államai az „éhhalál versenyének“ állapotában talán még nagyobb ellenállást fejtenek ki a cseh gyarmatgontolat ellenében, mint akkor, amikor a gazdasági konjunktúra piacképesebb Csehországgal kerített© szembe őket. A világgazdasági rengés megrázta a cseh termelést, elveszítette az angol piacot, ahová kétmilliárd értékű gyártmányt tudott kivinni. Anglia védővámos politikája súlyos csapást mért a cseh ipari termelésre, s most, amikor legnagyobb fölvevőjével, Magyarországgal, vámháború állapotában van, kezdenek jelentkezni a gyarmatpolitikai kísérletek enyhébb formái, felütötték fejüket a gazdasági kapcsolatok és egységesítésnek tervei a cseh részről. Az imperializmus akcentusához szokott cseh politikának hangváltozása mögött a cseh állam válságának burkolt aggodalma cseng. A magyar közvélemény .eljes tájékozottsággal szemléli az „éhhalál versenyét“, amelyben minden hátrányunk minden gazdasági omlottságunk ellenén biztosabbnak érezzük magunkat, mint legnagyobb ellenségünk, aki most egy dunavölgyi gazdasági egység elméletével akar gyarmatpolitikájának láncára fűzni, akkor, amikor hatalmi túlsúlya, annak eszközei nem tudtak legörnyeszteni. Az új elmélet, amelynek célja a magyar közgondolkozást átformálni és áthangolni a cseh-magyar gazdasági kapcsolatok felé, tagadhatatlan lélektani érzékkel szivárog át a cseh kigondolószervek tájékáról. A gazdasági viszonyok borzalmai minden lehetőség felé fogékonnyá teszik a közvéleményt. Arra számítanak, hogy megismétlődhetik az 1918-as állapot, amikor az elvérzett és kifáradt magyarság ellenállás nélkül, kritikátlanul vetette magát a wilsoni tizennégy pont kábulatába. A cseh kártya azonban nem az egyetlen és nem is biztosíték. Amikor az Ausztriával való együttélés és régi közösségek kiszáradt medreibe kezd visszatérni az élet keringése, amikor az egymásrautaltság erői mind közelebb sodorják a régi monarchia két vezető népét megcsonkítottságukban, s amikor a két állam között a közeledésnek lelki föltételei zavartalanul bontakoznak, a magyar közvélemény nem hajlandó odavetni magát a cseh gyarmatpolitika karjaiba. A magyar-cseh gazdasági közösség nem tisztán gazdaságpolitikai kérdés, melyet kettős könyvviteli logikával és módszerekkel el lehetne intézni. Magyarország nem adhatja oda gazdasági eredét egy roskadozó és túlméretezett ellenséges beidegzettségű utódállam megmentésére. A cseh imperializmus durva önzése, kisebbségi módszereinek brutalitása, nemzetközi politikájának a magyar létérdekkel szemben való beállítottsága mint megannyi érv e tervek és e közösség ellen. A cseh államgazdaság vályogba jutott, s e válságot természet szerint követnie kell a politikai válságnak, amelynek el kell söpörnie azt a gondolkozást, amely a magyarság céljaival, létével és irányával annyira ellenséges, hogy a cseh közfelfogás jellegzetes színfoltjává állandósult. A cseh politikának le kell szállania magas lováról, amelyet a trianoni békeszerződés vásárján kapott ingyen, meg kell változnia az ottani közszellemnek, hangnak, módszernek, hogy egy közeledést komolyan vegyünk, shogy mint egyenlő rangú felek tárgyalhassunk. Csehországnak szakítania kell az áldemokráciával, kisebbségi módszereinek alkalmazásával, mert lelki feltételek nélkül, a lélek légnyomási viszonyainak változása nélkül nincs közeledés. Magyarország nem mondhat 1© politikájának alapelveiről és nem hajlandó magát gyarmatul venni a cseh imperia- sizmusnak és a cseh ipari termelésnek. Nem mondhat le a revízió gondolatáról, sem pedig a restaurációiról. E két alapvető pontban a legmerevebben Csehország állott szemben mindenkor a magyar törekvéseikkel, feledve a régi történelmi közösség emlékeit, amikor a magyar rendek ezolidiaritásiban állottak a fenyegetett cseh államiság védelmére. A cseh nép a hosszú szimbiózis idején elveszítette érzékét más népek igényeivel és céljaival szemben. Függetlenség hijján nem fejlődhetett ki benne az öncélú életet élő népeek tulajdonságai. E számlára kell írnunk a belátásnak és az egyensúlyi érzéknek hiányát, amely a saját érdekviszonylatainak horizontján túli nem látja a tényeket. Erre magyarázható az a naivság, amellyel el akarják hitetni, hogy a velük való közösség az utolsó kártya. Teszik ezt amkor, amikor kétségbeejtő helyzetben vannak, s a magyar politika nyílt terepen közeledik a természetes vonzás törvényeinél fogva —Ausztriához. Ahhoz az Ausztriához, amely a magyar kiviteli fölösleg legnagyobb részének ad piacot, s e piacot ki is tudja szélesíteni. A Csehországgal való közösség nem jelentené a magyar mezőgazda-Budapest, IV. Egyetem-térsági fölösleg elhelyezését, de jelentené a gyarmati függés és kiszolgáltatottság teljességét — ellenánték nélkül. Magyarország vissza akarja szerezni fajtestvéreit, ő nem mondhat le történelmi igénylőiről és jogairól. Nem áldozhatja föl magát könnyelműen középeurópai álegyensúly kedvéért. Az új szerződések hatalmi erőszakon nyugvó tények, a magyar igények néprajzi és történelmi jogok letörhetetlen erejéből szívják táplálékukat. A reálpolitiai tényezők ere- ** jét nem tagadja senki, de nem tudja le- a* tagadni — legföljebb lebrutalizálni ma és lelki tényezők hatóerejét és állandó áramadásának szakadatlan hullámzását. Matői ugyanország nem mond le arról a jogáról, hogy királyát trónra ültesse és a fajtestvéi, véreivel való közösség politikáját folytassa. Csehország létének és gazdasági túlsúlyának biztosításáért nem áldozzuk lólél szövetségesünket, akinek annyi háld-itával tartozunk s csak gazdasági közösség az föladását jelentené az olasz irányvonalasodlünk, s ezzel elveszítenénk egy nagy ellen- matha sulyi tényezőt a körülhurkolás politikája a munellen. Ennyit nem ér meg Csehor szántásához közeledése. Nem áldozzuk föl e kapcsaiért a tatot annak az államiságnak, amely az őriz végreálló élethez való szoka Hanságt is relmetez, rendlenségéből „ egy vámháboru harcvonatos. Nem. mögül kinálja magát gyarmati ezervezihalyt na nekelyt nem De nem utasítjuk el a közeledést. Cse ország szomszédsága tény, amelyet túl gyakorlatásul kell venni: az egymásramatáetin modern vényei köteleznek. Csehország baráti jobban a táját el kell fogadni, ha a békekötés nyobb foka politikai, lelki és gazdasági feltételei ne-őzödve a egy gyarmatbiztositás igényét álcáma névencsupán. Csaik egyenlő rangú felek kötés, vizsgát lehet erős. Csehország túlsúly követelé-ott ipasével közeledik. Ha más formában, más-út néuton jön, más célokkal, nem lesz senki, gondol aki elhárító mozdulattal jöjjön, így azon0ban a lelki és politikai, hatalmi és gaz- raszdasági érvek tiltakozó szava mond lánynemet, bárhogy szóljon is a hamelni pat-ubeti kányfogó sípja ott tulnam a határokon ’foka és idebenn annak a sajtónak szerkezetén, taamelyik sajtó nagyon fogékony volt —pon Wilconék felé át. A főtisztelendő papságnak és igen tisztelt vevőinekBoldog djevet hidak Csuha és Politkovics Vitó polgári szabó cég Kegyes pártfogóinak és vevőinek HUH NÉHT Iliiig Bittner Lajos arany koszorús egyházi iniltityus mester MINDENÜTT ELLENÁLLÁS NÉLKÜL NYOMULNAK ELŐRE A JAPÁNOK Mandzsúria független állam, japán protektorátus alatt Tokió, december 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A japán hadügyminisztérium közli, hogy a japán csapatok január 1-én vonulnak be Kincsauba. Az előőrsök Tamon tábornok parancsnoksága alatt megszállották Kupangfut. Kupangfu igen fontos vasúti csomópont, amelyet a japánok ellenállás nélkül foglaltak el, mert a kínaiak Csincsau irányában vonultak vissza. Hir szerint ismét megszállották Nucsvang városát is a japánok, akik harminc mértföldnyire megközelítették Csingceaut. Egy másik japán dandár ugyanazon időben Takushan városát szállotta meg. Mandzsúria a japánok kezében van. 1 -8 Mandzsúriának már önálló zászlaja van London, december 31. (A Nemzeti Tjság tudósítójától.) Sanghaji jelentések szerint a japán megszálló csapatok főparancsnoksága megtiltotta kínai zászlók használatát Mandzsúriában. Új mandzsu lobogót állítottak össze és Mandzsúriában ezentúl csak az új mandzsu nemzeti színeket szabad használni. A japánok intézkedése arra mutat, hogy a japán kormány mindenképen ki akarja domborítani, hogy Mandzsúria független állam, természetesen japán protektorátus alatt.