Nemzeti Ujság, 1932. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-19 / 14. szám
trianoni diktátumokat. Míg az 1919 június 28-án Versaillesban létrejött békekötés feltételeit inkább az etnológiai szempontok figyelembevételének elve irányította, — hasonlóan megállapított határvonalak mellett legkevesebb hárommillió magyarral több maradt volna az anyaországban — addig a trianoni „béke“, hacsak a „droit du plus fort“ elvének féktelen tobzódását nem nevezzük annak, minden komoly elvi szempont nélkül jött létre. De a nagyhatalmak talán egyszer majd mégis átérzik, hogy a revízió szó ebben az esetben az igazságot jelenti. Márpedig, amint a háború előtti helyzet mélységesen igazságtalan volt Lengyelországra, épp olyan tarthatatlanul igazságtalan a mi helyzetünk Trianon óta. Közös határaink elvesztése miatt megszűnt számos olyan gazdasági lehetőség, mely egyhamar fel sem becsülhető közgazdasági értéket jelentene. A mai helyzet mellett is vannak még lehetőségek és ezeket nemcsak érdemes, de káztatos is volna kihasználni, előre is megvönnyítve azt a helyzetet, mely elé kerülünk majd, ha országaink határai is smét érintkeznek. Ami pedig a hagyományos lengyel—magyar barátságot illeti, ennek fenntartása és kultiválása, nézetem szerint, igen fontos. Éppen manapság, amikor az egész világ politikáját rövidlátás, haszonlesés s túlzott önzés jellemzi, nem szabad ilyen érzést elveszni hagyni. Ez sem a magyar, sem a lengyel nemzet érdekeire nem közömbös. Nem közös barátaink azok, akik ezt gyöngíteni, vagy épenséggel aláásni igyekeznek. Semmi sem nyomatékosabb bizonyíték erre, mint az, hogy a csehek évek óta időt, pénzt és fáradtságot nem kímélve, nagyfontosságú propagandát fejtenek ki egész Lengyelországban, főként kulturális alapon, színlelt katolicizmussal, nagy súlyt fektetve a sajtó együttműködésére, de mindig magyarellenes tendenciával. Adja Isten, hogy az 1932-es évben egy lépéssel közelebb jussunk a közös határvonal gondolatámól valóra válásához! L : Budapest, január 18- 2 A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt január 20-án, szerdán este 6 órakor értekezletet tart klubhelyiségében, házra, hanem olyan szaporán lépegetett elfele, mintha a pokol kapujából menekülne. Tehát mégis csak igaz volt az álom! Egy idegen gyerek is van a családban. A gazdáról meg nem lehetett megtudni semmit. Hát persze, csak úgy bagóhiten élnek, oszt azt sem mondják el. Lackó András még a tobolszi bányakórházban átvette jó komájának, Kecskés Tóni levelét, egy néhány emléket is hoztt tőle, mert a koma már az utolját járta Megbeszélték, hogyha hazaér Hajduékre, helyesebben a tanyákra, elviszi a famíliának a küldeményt, meg a hosszú levelet. Elindult a szomszédos Balázs puszta felé, hogy felkeresse a Kecskés családot. A keresztútnál vastag keresztgerendán Jézus pléh teste függött itt, nagy alázatosan. Rozsdamarta festék alatt is az engesztelő, az irgalmas, az önfeláldozó Megváltó volt, Lackó András odarogyott az imakőre és émigyen imádkozott: — Jézus Krisztusom! Te tudod legjobban a világ sorát, mert hiszen Te intézed. Akkor tudod azt is, hogy az én Julisom nem hibás ebbe a dologba, hanem az én sorsom, aki nem engedte, hogy iít hosszú esztendő óta ide érjek. Fogadd hát üket a te isteni szeretetedbe és adj nekik igaz boldogulást, engem pedig álgy meg az utamon, mert és kitérek belőlük, ámen. Ott térdelt még Lackó András egy darabig, már csak gondolkozott inkább. Közben nagyokat nyelt, mert igen rejtette volna önmaga előtt, ha meglett férfi létére kiszégyenkezett volna az arcára az a vaskos könnycsepp, ami már ott ült a szeme sarkában. Lackó András mereven nézte azt a három kis préhangyalt, ami a kereszt tövében volt elhelyezve. Mereven nézte egy darabig, majd figyelmes lett, sőt fel is kelt az imakőről, mert azt vette észre, hogy az angyalkák nevetnek, sőt egyenesen ránevetnek. Még pár lépést hátrált, meg előrejött, az angyalok még mindig huncutul nevettek. Legalább is Lackó András mindjobban így látta. Persze a további utón is. Gondolkodott a történtekm. Ethatár Bécs, január 18. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ismeretes az az incidens, amelynek híre legutóbb különösen a bécsi vörös lapokban tobzódott és arról szólt, hogy egy Heimwehr-tag merényletet akart elkövetni Winkler belügyminiszter ellen. Ennek az állítólagos merénylettervnek igen felozta újfent, hogy nem csinál semmi keveredést a dologból, nincs annak már úgy se semmi értelme, legyen boldog Julis azzal, akit szeret. Nem tolakszik közéjük. Elintézi adolgát Kecskéseknél, aztán világgá megy. Jó délre ért a Balázs-tanyára. Már keresnie kellett Kecskések házát, mert elfeledte a járást. Az öreg Kecskés bácsi — volt vagy nyolcvan esztendős — a kapu előtt üldögélt, mikor elébeállt. — Aggy Isten, öregapám! — szólt csendes megadással Lackó András. Az öreg Kecskés persze hogy nem ismerte meg a szakállas, megöregedett jó szomszédot. Csak hosszas magyarázgatás és a régi emlékek felidézése után fogadta, el. Betessékelte a házba. Már a fiatal Kecskésnének nem volt ilyen rossz az emlékezése. Alig szólt Lackó András egy párat, rögtön ráismert. Megindult a végeszakadatlan mesélés. Ott tartották Lackó komét ebédre is. Mikor már kisírták magukat, sor került a hazai dolgokra. Az öreg bácsi elmesélte, hogy a Balázs tekintetes úr rég megházasodott. Az öreg Fehér tekintetes úr pedig még a háború elején meghalt. Épen úgy meghalt a Julis — már mint Lackó feleségének — érzee ángyikája is. Az ura ugyan visszajött a háborúból, sőt család is lett, de két éve vonattolatás közben szerencsétlenül járt és utána ment az asszonynak. A kis árvát Julis vette magához. Lackó Andrást egy rettentő ütés érte a szive táján. Verejték ült ki ismét a homlokára, szenvedett. Zavarosan kérdezte: — Az a csöpp gyerek, aki a háznál van, az örzse gyereke? — A‘ hát! Az a pösze! —mondták neki egyszerre. Lackó András nem tudott tovább maradni Kecskéseknél. Sietve elbúcsúzott , amennyire fáradt lábai engedték, rohant vissza, haza, Juliéhoz, a feleségéhez. Lelkében nagy megkönnyebbüléssel és egy fris szégyenkezéssel, hogy kérdezetlenül megvádolta őt. Még az úton elhatározta Lackó András, hogy nem hisz az álomlátásoknak soha többé! Most már azt is tudta, miért nevettek a kis angyalok.lemző következményei vannak. Kiderült, hogy az egész merényletterv csak ürügy arra, hogy a szociáldemokrata párt, amelynek bécsi fegyverraktárát a múlt napokban leplezték le, támadást intézhessen a Heimwehr ellen, abból a célból, hogy ezzel az ellentámadással elterelje magáról a figyelmet. Igen komoly okok vannak annak megállapítására, hogy a Winkler belügyminiszter ellen intézett állítólagos merényletterv csak felfújt história. Ennek a dolognak a hátterében bizonyos politikai motívumok húzódnak meg. A szociáldemokraták azt remélték, hogy éppen ez az incidens robbanthatja ki azt a gyűlöletet és rágalomhadjáratot, amelyet ez a párt és ennek sajtója folytat rendszeresen a Heimwehr ellen, mégpedig a kormánytámogató nagynémetek és a Landbund segítségével. Winkler belügyminiszter a Landbund tagja és a Heimwehrrel folytatott személyes harca ismeretes dolog. Köztudomású azonban az is, hogy sem a Landbund, sem a nagynémetek nem valami megbízhatóan támogatják a kereszténypártot a kormányzás nehéz munkájában, hanem titokban igen szívesen paktálnak a vörösökkel. Ezeknek a paktálásoknak rendesen valami zsarolási manőver a célja. Most is megvárták, amíg a kormány feje, Buresch elutazik Genfbe és máris kezdenek mozgolódni. A Landbund terve a következő volt: a belügyminiszter elrendeli a szocialista fegyverek lefoglalását, de nem azzal a célzattal, hogy az országot megszabadítsa a vörös terrortól, hanem azért, hogy alibije legyen, ha a jobboldal felé ugyanolyan erélyt fog mutatni. A nagynémeteknek, illetőleg a nemzeti szocialistáknak, akik Urlep ellen megtették a feljelentést, a következő szerep jutott ebben a nem éppen tiszta ügyben. A nagynémetek és a Landbund a parlamentben Schober vezetése alatt nemzeti gazdasági blokk néven egyesült. Mielőtt Buresch kancellár elutazott Svájcba, elhatározták, hogy forradalmi veszély esetén Schober kancellár diktátori jogkörrel átveszi a katonaság, csendőrség és rendőrség parancsnokságát. Nos, ilyen „forradalmi veszély“ látszatának felidézése volt a cél. A terv nem sikerült. Pedig igen szépen kiszámították, hogy a Heimwehrt lefegyverzik, mert azt mindenki tudja, hogy hol van a Heimwehrnek néhány fegyvere, viszont egyedül felfegyverzett alakulat marad a szociáldemokrata „védőrség" amelynek tömérdek fegyverraktárát nem ismeri senki sem. Arra azonban jó volt az eset, hogy rávilágítson a szociát demo 111' BII8WWIBIW9——— Mi van a Winkler-merénylet hátterében? A Heimwehr könyörtelen harcot kezd a vörös köztársasági védőszövetség ellen — Starhemberg: „Ha Bell, jöjjön a forradalom" NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1932 Január . J /cmonta O fürLért könnyen adhat ki mindenki, aki súlyt helyez I mai tine, amely erősíti a gyengét, talpraállítja egészségének megóvására. Csupán ennyibe la beteget, fokozza az ellentárlóképességet. kerül a reggeli, vagy azeonnatejhen az Ovo- t Napközben Ovomaltine dragée! Román affér egy svéd és egy görög hajóval Az Erlan és Filomela futárszolgálata, pénzcsempészése, fegyverszállítása . A Konstancai kikötőben elkobozták az Erlan rakományát és letartóztattál a Filomela embereit Bnkarest, január 18. (A Nemzeti Jfjság tudósítójától.) A konstanzai kikötőbe vasárnap befutott egy Erlan nevű svéd hajó, melynek parancsnoka a kikötő parancsnokságával azt közölte, hogy kisebb mennyiségű árut hajóz ki Romániába, majd útját Stambulba folytatja. A hajó eltávozása előtt jelentés érkezett a kikötő parancsnokságához, hogy a hajó nagymennyiségű lőszert és fegyvert szállít a szovjetnek. Két román cirkáló a közben kifutott hajó után indult és azt mielőtt a szabad vizeket elérte volna, megállásra kényszeritette. Nagymennyiségű lőszert találtak a svéd kereskedelmi gőzösön, mely tényleg Odessza felé vett irányt. A hajó parancsnoka tiltakozott a megállítás ellen. A román hadihajók elkobozták az Erlan rakományát, majd útjára engedték a hajót. Mint értesülünk, az ügyet valószínűleg diplomáciai útra terelik. A „Filomela" 5 millió dollárja és gyanús utasai (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A napról-napra növekedő kommunista mozgalom fő fészke Bukovina és Gárdiai határmenti városai, ahol a hatóságoknak mintegy nyolcvan vezető egyént sikerült ártalmatlanná tenni. Mint a letartóztatottak vallomásaiból kiderül, az újabb kommunista mozgolódást egységes szerv irányította. Constanzában letartóztatták a Filomela nevű görög hajó parancsnokát, Catapodis Miridant, aki futárszolgálatot végzett a szovjet propaganda szervezet és a romániai kommunista sejtek között. A már hetek óta Konstancában horgonyzó hajónak a parancsnokát egyik szállodában le is tartóztatták barátnőjével együtt, aki egyes lapok állítása szerint orosz, mások szerint német származású. Állítólag ez a nő volt a vezetője az egész titkos kémszervezetnek. A rendőrség összesen 16 embert tartóztatott le, akiket Bukarestbe szállítottak. A letartóztatottak valamennyien az odesszai kikötőben szálltak hajóra hamis igazoló okmányokkal, amelyekkel azt igazolták, hogy nem Odesszában szálltak hajóra és így nyugodtan jártak-keltek Romániában. A letartóztatottaknál nagyarányú titkos levelezést, ötmillió dollár készpénzt és nagymennyiségű robbanóanyagot találtak. krata szándékokra és a Landbund tascikájára, amikor nem átallott ez a „polggári“ párt szövetkezni a keresztényszocialista kormánypárt megbuktatására a kereszténység legnagyobb ellenségeivel. Most aztán utólag, a baloldali sajtó nagy propagandát csinál egy lefegyverzési törvény érdekében. Lefegyverezni a Heimwehrt, ez a cél. A vörösöket azon-ban nem. Egyébként kiderült, hogy a szociál demokrata fegyverelkobzás alkalmával nemcsak nagymennyiségű fegyvert és lőszert foglaltak le, hanem találtak egy acélkazettát is, amely részletes utasításokat tartalmazott arra az esetre, ha Ausztriában polgárháború törne ki. Az utasításokban pontos rendelkezések voltak arra, hol gyülekezzék a köztársasági védőőrség, melyik csapat hol vonuljon fel, milyen útvonalon nyomuljon előre. Ezeknek a szociáldemokrata terrorcsapatoknak feladatai közé tartozik a politikai ellenfelek ártalmatlanná tétele, a gyülekezések szétugrasztása, a hadsereg, rendőrség szétszórása, a politikai ellenfelek házának, továbbá bizonyos középületeknek felrobbantása, letartóztatott és börtönbe zárt elvtársak kiszabadítása. A terrocsapatoknak kötelessége a legnagyobb kíméletlenséggel eljárni, a forradalom kitörésekor a villamosvilágítást az egész városban kiá kell kapcsolni és a sötétségben rakétákkal és fényszórókkal kell operálni. Ellenoffenzíva esetén barrikádokat kell emelni és az utolsó leheletig védekezni. Minden csapat vezetőinek kötelességük katonai- és rendőregyenruhákat csináltatni, hogy szükség esetén a csapatok tagjai ilyen ruhába öltözködhessenek. Starhemberg herceg új felvonulást hirdet Bécs, január 18. Nagy feltűnést keltő kijelentéseket tett az osztrák Heimwehr országos vezére, Starhenberg herceg a felsőausztriai Heimwehr-vezérek vasárnapi welsi értekezletén. Starhemberg herceg mindenekelőtt a nemzeti szocialistákat támadta, akiknek — mint mondotta — fogalmuk sincs az osztrák viszonyokról. Ezután arról beszélt, hogy a Heimwehr a legközelebbi jövőben fel fogja kényszeríteni gazdagsági követelései teljesítését. Ha másként nem megy, a Heimwehr országos felvonulást rendez és nem lesz tekintettel arra sem, engedélyezik-e a hatóságok a felvonulást, vagy sem. Ha a kormány akadékoskodna, akkor jöjjön a forradalom. A Heimwehr azonban minden körülmények között olyan utakon halad tovább, amelyeken nem kell szükségszerűen összeütközésbe jutnia az államhatalom végrehajtó szervével. Akciója nem az államhatalom ellen irányul, hanem csak a köztársasági védőszövetséggel szemben fog könyörtelen eréllyel eljárni. VILÁGPOLITIKAI HÍREK Trockij száműzetését meghosszabbították. Egy moszkvai jelentés szerint két évvel meghosszabbították Trockj hazatérésének tilalmát. Ezt az eljárást azzal indokolják, hogy Trockij összeköttetést tartott fenn a szociáldemokrata pártokkal és ezzel megkárosította a világforradalom ügyét. Amikor a „Tigris“ verekedni akart, Londonból jelentik: H. G. Greenwall, a Daily Express levezője emlékirataiban előadja, hogy a béketárgyalások folyamán Clemenceau és Lloyd George majdnem összeverekedtek. Maga Clemenceau mesélte el Greenwallnak, hogy egy alkalommal annyira összeveszett Lloyd George-ssal, hogy mint verekedő felek álltak már egymással szemben . Lloyd George támadásra készen tartotta ökleit a „Tigris“ arca előtt. Közvetlenül az összecsapás előtt Wilson elnök ugrott az ellenfelek közé és csitító szavakkal elválasztotta őket egymástól. Miklós román herceg Parisban. Mint Parisból jelentik Miklós román herceg feleségének — Saveanu asszonynak társaságában — szigorú inkognitóbain Párisba érkezett. Az új Paraguay elnök. Assumcionból jelentik: Paraguay köztársaság elnökévé Eusebo Ayala-t, alelnökévé pedig Casal Ribeirót választották meg. Lloyd George új pártot alakít? Londoni jelentés szerint Lloyd George hatvankilencedik születésnapját vidéki kastélyában teljes csendben, családi körben ülte meg. A liberális vezér megszemlélte a számára Londonban bérelt nagyszerű párthelyiséget, azután Walesbe utazik. Lloyd George egy liberális radikális csoport megszervezésén fáradozik, amely a liberális pártból és a munkáspárt egy töredékéből alakulna. A walesi herceg beszédet mond, Londonból jelentik. A walesi herceg január 27-én beszédet tart a londoni Albert Hall-ban a hazafias kötelességekről s az állampolgári áldozatkészségről. Elsősorban az ifjabb nemzedéknek ad tanácsokat, hogy miként teljesítheti a nemzet iránti kötelességét a mai nehéz viszonyok között. A beszédet egész Angliában rádión közvetítik s ötven vidéki városban, egyidejűleg rendezett nagygyűléseken hangszórókkal adják le.