Nemzeti Ujság, 1932. május (14. évfolyam, 96-118. szám)
1932-05-22 / 112. szám
A csíki székelyek panaszát ÚJRA ELODÁZTA A NÉPSZÖVETSÉG Vizsgáló bizottságot küldenek ki a lengyelországi németek panasza ügyében Genf, május 21. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A népszövetségi tanács szombaton foglalt állást a lengyelországi német kisebbségek által 1923. óta többizben benyújtott agrárpetíciók ügyében. A népszövetségi tanács az előadó javaslatára elhatározta, hogy a kérdés megvizsgálására bizottságot küld ki, amely a tanács legközelebbi, szeptemberi ülésszakán terjeszti elő jelentését. Az előadói jelentés szerint a kisajátítás példátlan arányban a németek kárára történt. A különbségre a jelentés szerint a lengyel kormány nem tudott kellő indokokat felhozni. A tárgyaláson éles vita volt a lengyel és a német delegátusok között. Azután foglalkozott a tanács a japán tanácstag előadásában a csíki székely határőrezred magánjavainak ügyében bér adott petícióval. Javasolta, hogy az előadó és a román kormány kezdjenek tárgyalást és a szeptemberi ülésszakon tegyenek jelentést a tárgyalás eredményéről. 2 den pompás fogadtatásnál, ünneplésnél jobban, harsányabban, kitörölhetetlenül hirdeti a magyar óceánrepülés dicsőségét, a magyar nemzet nagy igazságát az a fényes lávigoszilop, amely magasan csapott föl az égő gépből s az a vér, amely a célba vezérelt magyarigazság diadaláért Róma földjére hul .. . Budapest, május 21. Weiss Fülöp kitüntetése. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Weiss Fülöp felsőházi tagnak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének közgazdasági és pénzügyi téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkeresetet adományozta. Weiss Fülöp nemrégiben érte el közgazdasági működésének ötvenedik évfordulóját s igy ez a kitüntetés — amellyel tudvalévően a nagyméltóságu cím jár — félszázados közéleti tevékenységet jutalmazza. A Kereskedelmi Bank elnöke tisztes és kiváló polgári munkával intézetének az országban osztatlan bizalmat, a külföldön pedig európai hírnevet szerzett, amire éppen nekünk kell rámutatnunk, akik a közgazdaság felelős vezetőinek munkáját a köz érdekében mindenkor pártatlan kritikával szokták kísérni. Weiss Fülöp a magyar gazdasági élet irányítói közt a mostani válságos időkben is a pénzintézetek működésének magasabb szempontjait hangoztatja s a magas kitüntetés, amelyet a Budapesti Közlöny vasárnapi száma tesz közzé, elsősorban ennek a nemzeti célokkal szemben felelősséget ismerő felfogásnak hivatalos elismerése. P-ért 6 I fl Q 0, 127—47, I mi fonalnál gyönyörű nyaralótelepen, 1000 öles, 8—14 éves termő gyümölcsös, háromszobás, adómentes villával, berendezéssel 10.000 h|.||m Telefon : NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1932 május 22. Az Alföld problémái írta: Széchenyi Károly gróf AzOrszágos Alföldi Bizottság ez év február 5-én megtartott alakuló ülésén a bizottság vezérszónoka azt mondta, hogy időszerűnek látja a tennivalók megbeszélését és hogy szervezet jöjjön létre az Alföld problémái rendszeres megoldásának előmozdítására! A szónok nagyszámú és értékes közönség előtt tette ezt a kijelentést és a jelen voltak kivétel nélkül őszinte helyesléssel csatlakoztak felfogásához. Meggyőződésem azonban, hogy a nagyközönség túlnyomó része is megnyugvással tekint egy mozgalomra, melynek célja a mai megváltozott viszonyok mellett is az Alföld életképességének fokozása. Az Alföldet és problémáit már a háború előtt is fontosnak tartották, de sokszorosan fokozódott jelentősége a háború után, mikor az Alföld a trianoni Magyarország kétharmada. Mindent el kell követni, hogy helyzetünkön saját erőnkből javítsunk és éppen az Alföld országunk az a része, ahol közgazdasági szempontból még sok tennivaló akad és ha problémái jó megoldást nyernek, úgy nemcsak az Alföldnek és népességének, de az egész nemzetnek teszünk vele értékes szolgálatot. Érthető az a felfogás, hogy az általános helyzet javulásának a „győztes nagyhatalmaktól“ kell kiindulnia, melyek annak idején az ellenérveket megvetve, évezredes történelmi egységeket egy tollvonással szétromboltak. Nehezen megy át azonban a köztudatba, hogy csakis önzetlen, komoly szándékkal lehet Európa sorsán javítani. Legalább is a gazdasági háború, melyet kontinensünk országai belátás nélkül, egymás ellen folytatnak, erre enged következtetni. Kétségtelen, hogy a megértés nélkül való és gyűlölködő hangulat, mely egyes országok között még fennáll, a mentési munkát pszichológikus szempontból is hátráltatja. A gazdasági összetartás gondolatát még többnyire háttérbe szorítják politikai kérdések és ilyen atmoszférában súlyos feladat talpra állítani azt, amit a világkrízis lerontott. Annak idején a monarchia és a szomszédos államokkal való barátságos viszonya olyan középeurópai gazdasági egységet alkotott, melyet nehéz lesz részekre bontva, különböző politikai érdekű országoknak gazdasági tömörülésével pótolni. A háború előtti idők államalakulatai nem máról holnapra fejlődtek ki,s azokat nem csupán győztes táborok és ügyes diplomáciai ténykedések hozták létre. Történelmi évszázadok minden viszontagsága közben lassan érlelődött meg az az egységesen irányított terület és népkomplexum, mely önmagát közgazdaságilag legelőnyösebben kiegészítette. Ennek a hiánya fokozódó mértékben érezteti káros hatását és a dunai államoknak a nyugati országoknál súlyosabb gazdasági helyzete legnagyobbrészt a háború utáni erőszakolt földrajzi helyzetben leli magyarázatát. Ha tehát számíthatunk is bizonyos fokig külföldi támogatásra, mégis hiba lenne csak ebben bízni és éppen ezért fokozott energiával kell mindent elkövetnünk, itt a belföldön, ami országunk gazdasági helyzetén segíthet. Az Alföld problémáit két nagy csoportra oszthatjuk: gazdaságiakra és szociálisakra. A kettő egymással szoros kapcsolatban áll. Az első csoportnak megoldása és szakszerű kivitele maga után vonja a másodikszámú kérdéskomplexumban rejlő nehézségek enyhülését. Mai napság a nagyközönségnek alapérdeklődése gazdasági természetű kérdések felé irányul. A létért folyó küzdelem minden más iránti érdeklődést messze háttérbe szorított, mert mindenki ösztönösen érzi, hogy a helyzet kulcsa gazdasági kérdésekben rejlik. Ha kissé szemügyre vesszük az Alföld gazdasági problémáit, úgy elsősorban szembe ötlik a temérdek kihasználatlan, szikes terület, mikor pedig a tudomány ezek termőfölddé alakításának módját már régen megállapította. Nem is beszélve a Hortobágyról, mely bár szép jellegzetessége országunknak és pár napra kedvelt tartózkodási helye némely regényes természetű külföldi barátunknak, mégis kívánatosabb volna, ha ugyanott termőföldek lennének, vagy megfelelő rétgazdálkodás mellett nagyszabású állattenyésztés virágoznék. Továbbá hiányzik a víziutak kellő kihasználása. Búzánknak és egyéb terményeinknek meg kell könnyíteni a nagy piacok megközelítését és a szállítást olcsóbbá kell tenni. Ennek a feladatnak részletkérdései a tárházak, folyami rakodók, bizonyos szakaszokon még műutak további kiépítése, stb. A termelés átformálásának gondolatában nagyjelentőségű az egyetemes fásítási terv, melynek fontos ágazata a gyümölcstermesztés fokozása. Ezeken kívül persze még sokat lehetne felsorolni, de ha csak ezt a hármat vesszük, akkoris a komoly, alkotó munkának mérhetetlenül tág tere nyílik. Az előbb felsorolt kérdések megoldása azonnal könnyítene a szociális jellegű bajokon. Ha az Alföld öntözhetővé tételének terve csak részben valósulna meg, nagyrészben megoldást nyerne a kubikos kérdés, melyre, nézetem szerint, különös gondot kellene fordítani. Ami pedig a fásítást vagy éppen a gyümölcstelepítés és ennek szociális jelentőségét illeti, nem kívánok mást megjegyezni, minthogy gyümölccsel betelepített területnél legalább ötször annyi munkásra van szükség, mint ugyanannak a területnek egyszerű mezőgazdasági megmunkálása esetén. A statisztikai adatok meg azt bizonyítják, hogy a termelés egy olyan ágazatáról van itt szó, melynek az exportlehetőségei még távolról sincsenek kimerítve. Meg vagyok győződve, hogy ha megfelelő anyagot termesztünk, úgy közönségünkben lesz annyi hazafias érzés, hogy a külföldi gyümölccsel szemben, amelyben ma még nagy a behozatal, a magyar árut fogja előuyrson részesíteni. Kétségtelen, hogy minden terv kivitele beruházási költségeket jelent. Ennek folytán a mai helyzethez mérten az Alföld problémái közt vannak olyanok, melyeik méreteiknél fogva ma nem időszerűek, viszont más kérdések aktuálisak. Mindazonáltal az előbbiekre is kívánatos lenne jó előre alapos tervet kidolgozni, mert elvégre a jövőbe látni nem lehet és könynyten bekövetkezhetik olyan pénzügyi helyzet, pl. az internationális tőke elhelyezkedési folyamata, mely ezen tervnek kivitelét lehetővé teszi. A ma is aktuális kérdéseken kívül a nagy átfogó terveknek is vannak olyan kicsinyített részleges megoldásai, melyekkel, meggyőződésem szerint, még a jelen pénzügyi helyzet mellett is akadatot foglalkozni. Mai napság úgy az államnak, mint a magánosoknak nehéz olyan befektetést eszközölni, amelyről előre teljes bizonyossággal mondhatja, hogy produktív is lesz. Minden esetre lényeges különbséget kell azonban tenni a konstruktív beruházás, mely sok embernek ad munkát és keresetet és az olyan között, mely sok pénzt visz el és kevés, vagy egyáltalában semmi munkaalkalmat nem, nyújt. Az, Alföld problémái kivétel nélkül a konstruktív fajtához tartoznak és amellett bizonyossággal mondható, hogy a megoldásukba fektetett tőke, előbb, vagy utóbb meg fogja hozni kamatait. Országos és nemzeti érdek, hogy legyen oly szervezet, mely komolyan foglalkozik az alföldi eszmékkel és ezáltal a hivatalos tényezőknek is megkönnyíti munkáját. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a gazdák széthúzás nélkül összetartsanak, mert csak ez ad igazi erőt terveiknek. A nagy vidéki városokban külön bizottságokat kellene létesíteni, hogy az egész szervezet együttműködése biztosítva legyen. Bizalommal nézhetünk az Országos Alföldi Bizottság jövőbeli ténykedésére, mert a Ház törvényhozói pártkülönbség nélkülmáris csatlakoztak e mozgalomhoz s a bizottság — élén az egyhangúlag megválasztott elnökkel, Klebelsberg Kunó gróffal —, összeállításánál fogva is a legteljesebb mértöidben biztosítja az alkotó munka sikerét. A francia kabinetalakításten Herriot mellett előtérben áll: Sarraut is Herriot esetleg feülügminiszter lesz a Sarraut-kabinetben Paris, május 21. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A francia kormány megalakítása még teljesen a találgatások terén mozog. Már nem egészen bizonyos, hogy Herriot lesz a miniszterelnök. A radikális párt vezére ugyanis nehezen talál olyan csoportosulást a pártok és frakciók tömkelegében, amely többségét biztosítaná. Ha megegyezésre jutna Blummal, illetve a szocialista baloldallal, kész volna a többség, ámde ezt a kormányt a szenátus azonnal leszavarná, magának Herriotnak pedig keserves tapasztalatai vannak a szocialistákkal való együttműködésről. De súlyos elvi ellentétek is vannak. A radikális párt vezetősége nem helyesli a fegyverkezési költségek túlságosam, messzemenő csökkentését, amelyet a szocialisták kívánnak. Nem találják elfogadhatónak azt a szocialista javaslatot sem, hogy vegyék állami kezelésbe a biztosító intézeteket, vasutakat és hány álcát. Azt hiszik, hogy Herriot a tárcák legnagyobb részét saját párthíveivel tölti be és a fennmaradó tárcákat azoknak a mérsékelt pártoknak juttatja, amelyek közel állanak a radikális párthoz. Az új kormány tehát hasonlítana összetételeiben a Steeg-kormányhoz. PAPP FERENC JUHSAKERT lüssu Visegrád, Dunasor 10. szám. Közvetlenül a hajóállomásnál,első- úsr rangú konyha, kitűnő kiszolgálás. Egy ilyen kombináció szerint valószínűinek látszik, hogy Herriot, mint jövendő miniszterelnök, munkatársaiul Chautempsot, Daladiert, Germaint, Martint, Abelt, Gardeyt és Marchandeaut veszi maga mellé. Igen komoly hírek szerint azonban a megoldás úgy is lehetséges, hogy a kabinetet nem Herriot alakítja meg, hanem Sarraut, aki egyben belügyminiszter is lenne s az ő kabinetjében foglalná el a külügyi tárcát Herriot. A többi tárca igy osztanék meg: igazságügyminiszter Chautemps, hadügyminiszter Painlevé, tengerészeti miniszter Leygues, közoktatásügyi miniszter Marraud, pénzügyminiszter Germain Martin, költségvetésügyi miniszter Lamoureux, közmunkaügyi miniszter Dalmade, földmivelésügyi miniszter Gueuille, kereskedelmi miniszter Georges Bonnet, munkaügyi miniszter Appell, gyarmatügyi miniszter Daladier, légügyi miniszter Laurent Eynac. Vasárnap a „A magyar kabaré őskorától a mai kabaréig.“ Rendező : Bánóczy Dezső dr. VILÁGPOLITIKAI HÍREK Bombaraktár Madridban. Mint egy madridi távirat jelenti, a rendőrség a külvárosban titkos bombaraktárt fedezett fel. Több embert letartóztattak. A belügyminiszter kijelentette, hogy a Madridban leleplezett titkos robbantószerraktárban 105 csomag dinamitot találtak, amelyek mindegyike két kg súlyú. A rendőrség úgy véli, hogy a madridi robbanószerraktár szoros összefüggésben áll a katalán és andalúziai forradalmi mozgalommal. Egységes forradalmi tényről van szó, amelynek végrehajtását e hó 15-én kezdték volna meg, a rendőrség azonban meghiúsította a terv kivitelét. Munkanélküliek véres harca Thüringiában, Weimarból jelentik: Waltershansen thürin giai városkában, Gotha közelében, a szombatra virradó éjszaka véres utcai harcok voltak tüntető munkanélküliek és rendőrök között. A sorozatos összeütközéseknek eddig két halottjuk és közel húsz súlyos sebesültjük van. Kődobálás a berlini japán nagykövetség ablakaira. Berlinből jelentik: Szombaton délben a japán nagykövetség épületének két nagy ablakát papírba becsomagolt kövekkel bezúzták. A papiros üres volt. Sebesülés nem történt. A rendőrség a tettesek egyikét sem tudta kikutatni. Lemondott a porosz kormány. Braun porosz miniszterelnök levelet intézett a porosz tartománygyűlés elnökéhez, amelyben közli vele, hogy a porosz miniszterek állásaikat rendelkezésre bocsátják, miután a régi tartományi gyűlés időszaka május 20-án lejárt. A levél, amely május 19-iki dátummal van ellátva, sem indokolást nem tartalmaz, sem arról nem tesz közlést, hogy a Braun-kormány egyelőre tovább vezeti az ügyeket. Tény, hogy az utóbbi nyilatkozat fölösleges, mert a kormány köteles az új miniszterelnök kinevezéséig tovább vezetni a tartomány ügyeit. Ezzel a Bran-kormány lemondott. A miniszterelnök levelét a tartományi gyűlés első ülésén a korelnök fel fogja olvasni. Bombayban még tart a harc. Londonból jelentik. A bombayi zavargások újabb hivatalos veszteséglajstroma 153 halottról és 1700 sebesültről számol be. Lebrun beköltözött az Elysée-be. Párisból jelentik: Lebrun köztársasági elnök ma délután feleségével beköltözött az Elysée-palotába. Meghívó. A szombathelyi premontrei Diák" Szövetség 1931—32. évi rendes közfylését a szombathelyi Szent Norbert gimnázium dísztermében tartja 1932 június 5-én délelőtt 10 órakor. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. — Főtitkári jelentés. — Pénztári számvizsgálóbizottsági jelentések. — Felmentvények megadása. — Tisztikar megújítása és uj tagok beválasztása.