Nemzeti Ujság, 1932. június (14. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-07 / 124. szám
m Kedd, 1912 június 7. ini UHUI Iliim TTn—IWÍi—IT~[1 - Tili " l Ilin------in IIUHII ■iwiim»mh mii NEMZETI ÚJSÁG A képviselőhöz ülése A kereskedelmi miniszter szenzációs nyilatkozatban leplezte le a csehek huzavonáidnak igazi okait A magyar—cseh szerződés halogatásának igazi okai Csehországban szrenopolisztikus szindikátusoknak akarják adni a mezőgazdasági termékeket . A káreltörvény végrehajtására a kormánynak van ereje! Nem szüntetik meg a filléres gyorsokat K. "■ a Nnyérti képvis ■ a kisemberek bajairól (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A képviselőház hétfői ülésén folytatták a kereskedelemügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Pintér László (egy s. p.) az első felszólaló, szóvátette a MÁV elnökének azt a nyilatkozatát, hogy a filléres gyorsvonatokat a nyáron megszünteti. Ez a nyilatkozat nagy konsternációt keltett. Nemcsak filléres gyorsvonatokra, hanem filléres tehervonatokra is szükség volna. A MÁV tarifapolitikáját általánosságban a filléres gyorshoz kellene alkalmazni. Mindjárt megnövekednék a forgalom. Olcsóbbodásra van szükség. Reméli, hogy a kereskedelmi miniszter mindent elkövet a filléres gyors fennmaradása érdekében. A miniszter elismeréssel szólott a kisiparról. Meg kell könnyíteni a kisipari hitel nyújtását. A címet elfogadta. ■ Propper Sándor (szoc. dem.) a vasúti munkásság szervezkedési szabadságát sürgette. Kocsán Károly a munkásságért Kóczán Károly (ker. gazd.) rámutatott az iparcikkek és a mezőgazdasági cikkek között fennálló nagy árkülönbségre. Ezt a különbséget minden eszközzel meg kell szüntetni. Megdöbbenéssel látta, hogy a Ganz-gyár 450 tisztviselőt elbocsátott. Ez is bizonyítja, menynyire szükség van a magántisztviselők jogviszonyait szabályozó új törvényre. Kérte a minisztert, hogy a munkásügyeket, a munkásság egészségügyét, különösen most a népjóléti minisztérium megszüntetése után különös szeretettel karolja fel. Vázsonyi János (dem.) a kereskedelem támogatását kérte. Usetti Béla (egy s. p.) arról szólott, hogy a kormány, ha burkoltan is, moratóriumot adott a mezőgazdaságnak. Felmerül a kérdés, nem lehetne-e a kereskedelmet is ugyanebben az előnyben részesíteni? Kényszerítse a kormány a tőkét arra, hogy álljon a termelés rendelkezésére. Malasics Géza (szoc. dem.) fokozottabb munkásvédelmet kért és rámutatott arra, hogy miközben a termelés emelkedett, a munkások bérnívója csökkent. Tobler János a MFTR szanálásáról beszél, amit helyesnek tart. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell vizsgálni, hogy van-e garancia a vezetőségben? Kifogásolja a sok nagyfizetésű állást a MFTR-nél. Abban a reményben, hogy a szanálásban a kisfizetésű emberek is részesülni fognak, a címet elfogadja. Pakots József (Rassay p.) aggodalommal látja a MÁV deficitjét, amely az egész állami életre nyomasztó hatással van. Egyöntetű közlekedési politikát sürget, amelybe a hajózást, a légiforgalmat és az autófuvarozást is be kell kapcsolni. Az Arkanizsán letartóztatott hajjósfőkapitány Kóródi Katona János (egy s. p.) egy konkrét eset kapcsán a jugoszláv hatóságok túlkapásait tette szóvá. Az történt, hogy egy szegedi hajós főkapitányt, egy állítólag tett nyilatkozata miatt Újkanizsán letartóztatták és hoszszú ideig fogva tartottak. Később megállapították, hogy azon időben, amikor a főkapitány a neki imputált kijelentést tette, hajója nem is volt után, hanem javítóműhelyben állt. Februárban felmentették, ennek dacára azonban a másodfokú felmentő ítéletig fogva tartották. Kérte a minisztert, hogy a külügyminisztérium útján az esetet a legerélyesebben vizsgálja ki. A tárcához szólva ezután felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a ma is érvényben levő házaló kereskedelmet szabályozó rendelet nem más, mint egy császári pátens . . . Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: Régen elavult! Kóródi Katona János:... amelyet 1852-ben adtak ki. örömmel veszem tudomásul, hogy a miniszter a házalási rendtartás törvényét elkészítette és rövidesen a Ház elé hozza. Ezután a jugoszláviai optált vasutasok ügyével foglalkozott részletesen. Lehetetlen, hogy hatvan 5—6 gyermekes család évekig itt álljon kenyér nélkül. Kérte még a kéményseprések ügyének rendezését is, amelyet országosan, törvényesen kell rendezni, hogy megszűnjenek az anomáliák. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: Én Budapesten megszüntettem, három hónap alatt húsz új kerületet csináltam. Kóródi Katona János végül kérte a minisztert, hogy redukálja a feltűnően nagy jövedelmeket és méltányosan rendezze ezt a kérdést. A címet elfogadta. Fábián Béla (dem.) a belső fogyasztás katasztrófáiig csökkenléséről szólott, majd sürgette, hogy az olasz szerződést hozzák nyilvánosságra. Tájékoztatást kért a kormánytól a cseh kereskedelmi szerződésre vonatkozóan is. Vay Miklós báró (egy sp.) kérte a minisztert, hogy a budapesti hidak építését halaszszák el addig, amíg a minisztérium más fontosabb feladatait elvégezhetik. Előbbrevaló a vidéki utak építése és karbantartása. Indítványozta, hogy a detektoros rádiókészülékek tulajdonosai kisebb előfizetési dijat fizessenek. Kabók Lajos (szoc .dem.) munkaalkalmakat kért s kifogásolta, hogy az állami vasgyárakban állandóan szabadságolják vagy elküldik a munkásokat. A kereszténypárt harcolt először a mamutfizetések ellen Petrovácz Gyula (ker. gazd.) a fővárosi üzemekről szólott és Gáspárdy Elemérrel polemizált. Hangoztatta, hogy Gáspárdy Elemér úgy járt, mint Chanteeler kakasa, amely észrevette, hogy a nap mindig akkor kelt fel, amikor kukorékol s egy szép napon abba a tévedésbe esett, hogy az ő kukorékolására kel fel a nap. Gáspárdy Elemér sürgette a fővárosi üzemek megvizsgálását, amely véletlenül éppen akkor történt meg, mert az új fővárosi törvény éppen akkor adott erre lehetőséget. A mammutfizetések tekintetében Gáspárdy Elemér Rip van Winkle sorsára jutott. A mammutfizetés szót először Wolff Károly mondta ki és ő harcolt régen az úgynevezett mammutfizetések ellen s ez a harc már eredményre is vezetett. Ugyancsak eredményesen harcolt a kereszténypárt az álláshalmozások ellen. Gáspárdy Elemérnek az az indítványa, hogy a vízüzemet és a fürdőüzemet együttesen kezeljék, harangöntőhöz méltó hozzáértésre vall. Dinnyés Lajos (függ. kisp.) filléres tehervonatokat kért. Védelmet a lakbéruzsora ellen Müller Antal (ker. gazd.) az exportintézet munkásságáról szólott és kérte, hogy annak a keretében fokozottabb mértékben támogassák a kisipari exportot. Helyesli, hogy a miniszter nem járult hozzá az autótaxi viteldíjának drágításához. Szükség van azonban arra, hogy a mozalka viteldíjának részesedését mérlegeljék. Szólott ezután a lakbérekről és az üzletbérekről. Ismertette ezután,, mennyi üres lakás és kiadó üzlet van Budapesten s hangoztatta, hogy a háztulajdonosoknak is érdekük volna az üzletbérek és a lakbérek leszállítása. Védelmet kért a minisztertől az ellen a lakbéruzsora ellen, amely különösen a külső városrészekben a szegénysorén lakosság rovására jelentkezik. Lázár Miklós (párt. kiv.) hangoztatta, menynyire fontos az idegenforgalom helyes irányítása. Régen luxus idegenforgalmat csináltunk. Ennek most befellegzett. Az idegenforgalom tömegcikk lett, amelyet Magyarország kitűnően kihasználhatna. Az egész világon bizonytalan a helyzet, Magyarországon rend van, természeti szépségei, főidői, forrásai kiválóan alkalmassá teszik arra, hogy az idegenek tömegesen keressék fel. Az idegenforgalmat azonban nem hivatalnokokkal kell adminisztrálni, hanem rátermett, lelkes emberekkkel. Kifogásolta, hogy nem építettek rheuma-szállót, amely bőven kifizette volna magát és messze földről vonzotta volna ide az idegeneket. Három óra után nyitotta meg ismét az ülést Czettler Jenő alelnök. Hotter László (egy sp.) a közüzemekről beszélt. A pestmegyei kőbánya fentartását szükségesnek tartja. Peyer Károly (szoc. dem.) a kartelek megrendszabályozását, a közüzemek kérdésének tisztázását és a közmunkák megindítását követelte. Kifogásolta a MFTR túl nagy szubvencióját. Téglássy Béla (egy sp.) elismeréssel szólt a kereskedelmi miniszter expozéjáról, majd a kisiparosság bajairól, a kontárkérdésről és a nyomasztó nagyipari válságról beszélt. Sürgette a kisipari hitelkérdés megoldását. 1000 mérnök — minden kereset nélkül Inkey Pál báró (párt. kiv.) faipari kérdésekről szólt és szóvá tett egy súlyos vasúti szállítási sérelmet. A költségvetést nem fogadta el. Kossalka János (ker. gazd.) rámutatott arra, hogy a racionalizálás az iparfejlesztést szolgálja s a szabványosítás menetét pénzügyileg is alátámasztva biztosítani kell. A mérnöki munkanélküliségről szólva hangsúlyozta, hogy Kenéz miniszter mindig a legnagyobb szeretettel kezelte ezt az ügyet. Statisztikát mutatott be, amely szerint a 2000-et meghaladja azok száma, akiknek nincs megfelelő keresetük és több mint 1000 azok száma, akiknek egyáltalán nincs semmiféle keresetük. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi tárca keretében kínálkoznék sok munkaalkalom, ahol a munka nélkül ténfergő, kiválóan képzett mérnököket alkalmazni lehetne. A jövőben elkészítendő műépítmények műszaki terveit már most elő kell készíteni, mert a kellő előkészítés nélkül megindított és gyors tempóban végrehajtott munkáknál igen gyakran jelentkezik hiteltúllépés és visszaélés. A mérnöki társadalom valósággal felkínálkozott arra, hogy éhbérért is dolgozzék, csakhogy kenyere legyen. Az ifjú mérnökgeneráció nemcsak hogy keresni nem tud, de szakmájában még gyakorlatra sem tehet szert. Kérte a minisztert, hogy a költségvetésből szakítson ki egy bizonyos összeget mérnöki szükségmunkára , hogy munkával mentsük meg őket a kétségbeeséstől. A költségvetést elfogadta. Dinich Ödön (függ. kisg.) a hídvámok fenntartását és a HÉV drága tarifáját kifogásolta. Ne legyen a helyiérdekű vasutaknak drágább tarifája, mint a MÁV-nak. Meskó Zoltán (párt. kiv.) állott ezután szólásra. Kun Béla: Mi lesz a hitlerizmussal a kereskedelmi tárcánál? Meskó Zoltán: Majd meglátják az urak itt is, no meg a kerületekben is! Ezután gyakori közbeszólásoktól kísérve olvasta fel egy régi és megszűnt újságban tett nyilatkozatát. A múlt miatt elhatározta, hogy nem szavazza meg a költségvetést, deKenéz Bélára mutatáskor jött a miniszter úr. Dinich Ödön: Ezt aztán már nem szabad visszaszívni! Meskó Zoltán: Valakit fel kell ruházni hatalommal, aki le fogja törni a tűrhetetlen áruzsorát. Mivel úgy látja, hogy a miniszter le tudja törni a karteleket, azért a költségvetést elfogadja. Mihályffy Vilmos (egy sp.) jobb vidéki autóbuszközlekedést és a pécs—baja—szabadkai vasút kiépítését kívánta. Szóvátette a mohácsi viziközlekedés mizériáit. Kérte, hogy a mohácsi szigetre építsenek egy hidat. A kereskedelmi miniszter újabb ötnegyedórás beszéde Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter áll ezután szólásra, hogy most már másodszor reflektáljon az elhangzott felszólalásokra. A közüzemi kőbányák, amennyiben nem államiak, nem tartoznak az ő hatáskörébe. Az egri államépítészeti hivatal vezetője az alispán felkérésére vállalta az apci kőbánya igazgatói tisztségét. Ezt a látszólagos inkompatibilitást megszüntette. Az állami kőbányáknak árszabályozó hatásuk van. A hidrámok valóban anakronizmusok. Ha azonban a hidrámot megszüntetik, akkor a községek pótadóját kell felemelni. A legelső lehetséges alkalommal meg fogja szüntetni a hídvámokat. A helyiérdekű vasutak tarifamérséklése miatt már több tárgyalást folytatott a HÉV vezetőségével. A szabadjegyek tekintetében ez a helyzet: az opertőrjegyeket beszüntette, az éves szabadjegyek számát redukálta. Kétezer szabadjegy esett el a helyiérdekű vasutak megváltásával is. Elismerés az Ibusznak Kenéz Béla: Egy képviselő úr filléres marhavonatokat követel. Dinich Ödön: Az utazás önkéntes jelentkezés alapján történjék! Kenéz Béla kereskedelmi miniszter. A fulerés marhavonatokat nem lehet megvalósítani. — A Mávnál sem az igazgatóság tagjai, sem a főtisztviselők nem kaptak karácsonyi segélyt Az idegenforgalom elsőrendű fontossága, nemcsak gazdasági, de politikai kérdés is nálunk. 1914-ben 32.000, 1931-ben 52.000 idegen fordult meg Magyarországon, tehát ebből is látszik, hogy idegenforgalmi szervünk, az IBUSz jól működik. A részvényjog reformja A részvényjogi reformra a kisrészvényesek miatt feltétlenül szükség van. Reméli, hogy már ősszel a Ház elé terjeszthet ilyen irányú javaslatot. Homonnay szóvátette a vasutasok kérdését. Amint alkalom lesz, az automatikus előléptetést visszaállítja különösen a külszolgálatot teljesítő vasutasoknál. A nyugdíjtörvény megalkotásánál a vasutasokra különös figyelemmel lesz. A Duna-Száva-Adria vasúttársaság tisztviselőinek helyzetét nemzetközi egyezmény és törvény állapítja meg. Homonnay az elbocsájtott munkások helyzetét is szóvátette. Az az elve, hogy minél kevesebb munkást bocsássanak el, inkább a munkát osszák el több munkás között. 4 millió értékű megrendelés A beruházásokat csökkenteni kellett, mégis a múlt héten rendelt négymillió pengő érték A magyar közönség ez évben csak Abbáziát keresi fel. MUCI mm BELIEK Elsőrangú konyha, kivételen olcsó árak. Júniusban egész július közepéig teljes penzió 12 P-től vagy 40 lírától. Felvilágosítással valuta és utazási kedvezmények ügyében készséggel szolgál Láng igazgató, Budapest Royal-szálló vagy Palace-hotel igazgatósága Abbáda 5 Cipót is én adok legolcsóbban! Kovánovits !V.| Petőfi Sándor utca 3. szám, az udvarban, földszinten és emeleten fekete és barna, kisiparos kézimunkája P' 15 „lOPlfB különleges Él ÍÉÍPÉ on barna, szellős és kényelmes, erős, varrott talppal .....................................................P ili léi illiop dpi ,, 1450 lil flivaMÉn P Síi üSEiiltipi, ilioL, eb ben motor, motorpótló, gyümölcs és hűtőkocsikat. A munkabérek méltányos megállapítására utasított egy bizottságot. Turchányi a karteleket tette szóvá. A karteltörvényt ,a legnagyobb szigorral fogja végrehajtani. A kormánynak van akarata és ereje, hogy ezt megtegye. Kócsán Károly kérte, hogy az iparfelügyelőségeket szaporítani kell. Sajnos, most ezt nem teheti az államháztartás szomorú helyzete miatt, de az iparfelügyelőket, addig is, míg számukat szaporítani lehet, mentesíteni fogja a bürokratikus teendők alól. A vasárnapi munkaszünet a munkásság számára rendkívül fontos. Itt két érdek ütközik:’ a munkásság és a közönség érdeke. Újabb törvényes szabályozásra ebben a tekintetben’ nincs szükség. A pécs—baja—szabadkai közvetlen vasúti összeköttetés terve a jugoszlávok miatt hiússult meg már többizben. Újra felveszi a társgyalások fonalát a jugoszláv kormánnyal. Az optáns vasutasok ügyének rendezése folyamatban van. Kossalka a racionalizálásról beszélt. Már utasítást adott a racionalizálási bizottságnak, milyen elvek alapján végezze munkáját. A „kitenyésztett“ iparokról — A film, traktor, rádiógyártás nem kitenyésztett ipar. Svájc csokoládéipara mindenütt híres, pedig sem kakaót, sem cukornádat nem termel. A filmipar valutát hoz be, sok embernek ad kenyeret, foglalkoztatja kitűnő színészeinket és külföldre viszi a magyar szót. 1928-ban húszmillió pengő értékű traktort vitszünk ki, a rádiógyártásban Magyarország úttörő. A személyautógyártás valóban ma kifiizető nálunk, de teherautóra szükség van. — Az árelemző bizottság szépen működik. Dinnyés Lajos: Üres padsoroknak beszél a miniszter úr. A teremben valóban alig ül húsz-harminc képviselő. Kenéz Béla: Én nem a képviselőknek, én az országnak beszélek! Akkor is elmondanám beszédemet, ha egy képviselő sem ülne itt. Ezután Müller Antal felszólalásával foglalkozik, aki a rokkantaknak vasúti szabadjegyet kért. A rokkantak 50—60%-os kedvezményt kapnak és elvileg tovább nem mehet, de ha egy rokkant tőle szabadjegyet kér és ő úgy látja, hogy valóban rászorul, ad neki. Az autó és vonat versenye Pallavicini György őrgrófnak ezt válaszolja: helyiérdekű vasutak ma már nincsenek és egy összefüggő vasúti hálózat egyes szakaszairól nem lehet megállapítani, mennyire jövedelmezőek. Pallavicini autóközlekedést kér a kisforgalmú helyekre. Erre alkalmasabb a motorkocsi, amelyből most is nagyobb rendelést tett. Nem szabad, hogy az autó és vonat ellenségesen álljon egymással szemben. A Mavart igazgatói költsége 69%, pedig az ilyen vállalatoknál 10% is szokott lenni. Az egész adminisztráció három szobában van. Fillér állami támogatást sem kap. Az utóbbi két évben veszteséggel zárult az üzlet éve, de azt megelőzően nagyobb tartalékokat tett félre. A nyugdíjtörvény a három vasutaskategória közti különbségeket megszüntette. A MÁK tantémjel A széntermelés nálunk drágább, mint a külföldön. A magyar szén kalóriája kisebb, mint a külföldié, azonkívül poros is. Ez a termelési költséget növeli. A termőhelyek vékonyak, változtatni kell a bányászási helyet. Majdnem minden bánya vizes, nagy összegeket kell víztelenítésre fordítani. A külföldi szénnek csak a dömpingára olcsó. A cseh szén, mely itt 80 csehkorona, Csehországban 150 csehkorona. A MÁV legutóbbi szénszerződése jó, de ő jövőre még nagyobb engedményt fog követelni a szénbányáktól. Az államvasutak „tonnagőz“-ára a legolcsóbb Európában. A kőszénbányákkal fug,salfcozik ezután. A’