Nemzeti Ujság, 1932. június (14. évfolyam, 119-143. szám)

1932-06-07 / 124. szám

m Kedd, 1912 június 7. ini UHUI Iliim TTn—IWÍi—IT~[1 - Tili " l Ilin------in IIUHII ■iwiim»mh mii NEMZETI ÚJSÁG A képviselőhöz ülése A kereskedelmi miniszter szenzációs nyilatkozatban leplezte le a csehek huza­vonáidnak igazi okait A magyar—cseh szerződés halogatásának igazi okai Csehországban szrenopolisztiku­s szindikátusoknak akarják adni a mezőgazdasági termékeket . A kár­­­eltörvény végrehajtására a kormánynak van ereje! Nem szüntetik meg a filléres gyorsokat K. "■ a N­­ny­­érti képvis­­ ■­­ a kisemberek bajairól (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A képvi­selőház hétfői ülésén folytatták a kereskede­lemügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Pintér László (egy s. p.) az első felszólaló, szóvátette a MÁV elnökének azt a nyilatkoza­tát, hogy a filléres gyorsvonatokat a nyáron megszünteti. Ez a nyilatkozat nagy konster­­nációt keltett. Nemcsak filléres gyorsvona­tokra, hanem filléres tehervonatokra is szük­ség volna. A MÁV­ tarifapolitikáját általá­nosságban a filléres gyorshoz kellene alkal­mazni. Mindjárt megnövekednék a forgalom. Olcsóbbodásra van szükség. Reméli, hogy a kereskedelmi miniszter mindent elkövet a fil­léres gyors fennmaradása érdekében. A mi­niszter elismeréssel szólott a kisiparról. Meg kell könnyíteni a kisipari hitel nyújtását. A címet elfogadta. ■ Propper Sándor (szoc. dem.) a vasúti mun­kásság szervezkedési szabadságát sürgette. Kocsán Károly a munkásságért Kóczán Károly (ker. gazd.) rámutatott az iparcikkek és a mezőgazdasági cikkek között fennálló nagy árkülönbségre. Ezt a különb­séget minden eszközzel meg kell szüntetni. Megdöbbenéssel látta, hogy a Ganz-gyár 450 tisztviselőt elbocsátott. Ez is bizonyítja, meny­nyire szükség van a magántisztviselők jog­viszonyait szabályozó új törvényre. Kérte a minisztert, hogy a munkásügyeket, a munkás­ság egészségügyét, különösen most a népjóléti minisztérium megszüntetése után különös sze­retettel karolja fel. Vázsonyi János (dem.) a kereskedelem tá­mogatását kérte. Usetti Béla (egy s. p.) arról szólott, hogy a kormány, ha burkoltan is, moratóriumot adott a mezőgazdaságnak. Felmerül a kérdés, nem lehetne-e a kereskedelmet is ugyanebben az előnyben részesíteni? Kényszerítse a kor­mány a tőkét arra, hogy álljon a termelés ren­delkezésére. Malasics Géza (szoc. dem.) fokozottabb mun­kásvédelmet kért és rámutatott arra, hogy miközben a termelés emelkedett, a munkások bérnívója csökkent. Tobler János a MFTR szanálásáról beszél, amit helyesnek tart. Ezzel kapcsolatban azon­ban meg kell vizsgálni, hogy van-e garancia a vezetőségben? Kifogásolja a sok nagyfize­­tésű állást a MFTR-nél. Abban a reményben, hogy a szanálásban a kisfizetésű emberek is részesülni fognak, a címet elfogadja. Pakots József (Rassay p.) aggodalommal látja a MÁV deficitjét, amely az egész állami életre nyomasztó hatással van. Egyöntetű közlekedési politikát sürget, amelybe a ha­józást, a légiforgalmat és az autófuvarozást is be kell kapcsolni. Az Arkanizsán letartóztatott hajjósfőkapitány Kóródi Katona János (egy s. p.) egy konkrét eset kapcsán a jugoszláv hatóságok túlkapá­sait tette szóvá. Az történt, hogy egy szegedi hajós főkapitányt, egy állítólag tett nyilatko­zata miatt Újkanizsán letartóztatták és hosz­­szú ideig fogva tartottak. Később megállapí­tották, hogy azon időben, amikor a főkapi­tány a neki imputált kijelentést tette, hajója nem is volt után, hanem javítóműhelyben állt. Februárban felmentették, ennek dacára azonban a másodfokú felmentő ítéletig fogva tartották. Kérte a minisztert, hogy a külügy­minisztérium útján az esetet a legerélyeseb­­ben vizsgálja ki. A tárcához szólva ezután fel­hívta a miniszter figyelmét arra, hogy a ma is érvényben levő házaló kereskedelmet sza­bályozó rendelet nem más, mint egy császári pátens . . . Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: Régen elavult! Kóródi Katona János:... amelyet 1852-ben adtak ki. örömmel veszem tudomásul, hogy a miniszter a házalási rendtartás törvényét el­készítette és rövidesen a Ház elé hozza. Ez­után a jugoszláviai optált vasutasok ügyével foglalkozott részletesen. Lehetetlen, hogy hat­van 5—6 gyermekes család évekig itt álljon kenyér nélkül. Kérte még a kéményseprések ügyének rendezését is, amelyet országosan, törvényesen kell rendezni, hogy megszűnje­nek az anomáliák. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: Én Budapesten megszüntettem, három hónap alatt húsz új kerületet csináltam. Kóródi Katona János végül kérte a minisz­tert, hogy redukálja a feltűnően nagy jöve­delmeket és méltányosan rendezze ezt a kér­dést. A címet elfogadta. Fábián Béla (dem.) a belső fogyasztás ka­tasztrófáiig csökken­léséről szólott, majd sür­gette, hogy az olasz szerződést hozzák nyilvá­nosságra. Tájékoztatást kért a kormánytól a cseh kereskedelmi szerződésre vonatkozóan is. Vay Miklós báró (egy sp.) kérte a minisz­tert, hogy a budapesti hidak építését halasz­­szák el addig, amíg a minisztérium más fon­tosabb feladatait elvégezhetik. Előbbrevaló a vidéki utak építése és karbantartása. Indítvá­nyozta, hogy a detektoros rádiókészülékek tu­lajdonosai kisebb előfizetési dijat fizessenek. Kabók Lajos (szoc .dem.) munkaalkalmakat kért s kifogásolta, hogy az állami vasgyárak­ban állandóan szabadságolják vagy elküldik a munkásokat. A kereszténypárt harcolt először a mamut­­fizetések ellen Petrovácz Gyula (ker. gazd.) a fővárosi üzemekről szólott és Gáspárdy Elemérrel po­lemizált. Hangoztatta, hogy Gáspárdy Elemér úgy járt, mint Chanteeler kakasa, amely észrevette, hogy a nap mindig akkor kelt fel, amikor kukorékol s egy szép napon abba a tévedésbe esett, hogy az ő kukorékolására kel fel a nap. Gáspárdy Elemér sürgette a fővá­rosi üzemek megvizsgálását, amely véletlenül éppen akkor történt meg, mert az új fővá­rosi törvény éppen akkor adott erre lehetősé­get. A mammutfizetések tekintetében Gás­párdy Elemér Rip van Winkle sorsára jutott. A mammutfiz­e­tés szót először Wolff Károly mondta ki és ő harcolt régen az úgynevezett mammutfizetések ellen s ez a harc már ered­ményre is vezetett. Ugyancsak eredményesen harcolt a kereszténypárt az álláshalmozások ellen. Gáspárdy Elemérnek az az indítványa, hogy a vízüzemet és a fürdőüzemet együtte­sen kezeljék, harangöntőhöz méltó hozzáér­tésre vall. Dinnyés Lajos (függ. kisp.) filléres tehervo­­natokat kért. Védelmet a lakbéruzsora ellen Müller Antal (ker. gazd.) az exportintézet munkásságáról szólott és kérte, hogy annak a keretében fokozottabb mértékben támogassák a kisipari exportot. Helyesli, hogy a miniszter nem járult hozzá az autótaxi viteldíjának drágításához. Szükség van azonban arra, hogy a mozalka viteldíjának részesedését mérlegel­jék. Szólott ezután a lakbérekről és az üzlet­bérekről. Ismertette ezután,, mennyi üres la­kás és kiadó üzlet van Budapesten s hangoz­tatta, hogy a háztulajdonosoknak is érdekük volna az üzletbérek és a lakbérek leszállítása. Védelmet kért a minisztertől az ellen a lak­béruzsora ellen, amely különösen a külső vá­rosrészekben a szegénysorén lakosság rovására jelentkezik. Lázár Miklós (párt. kiv.) hangoztatta, meny­nyire fontos az idegenforgalom helyes irányí­tása. Régen luxus idegenforgalmat csináltunk. Ennek most befellegzett. Az idegenforgalom tömegcikk lett, amelyet Magyarország kitű­nően kihasználhatna. Az egész világon bizony­talan a helyzet, Magyarországon rend van, természeti szépségei, főidői, forrásai kiválóan alkalmassá teszik arra, hogy az idegenek tö­megesen keressék fel. Az idegenforgalmat azonban nem hivatalnokokkal kell adminisz­trálni, hanem rátermett, lelkes emberekkkel. Kifogásolta, hogy nem építettek rheuma­-szál­­lót, amely bőven kifizette volna magát és messze földről vonzotta volna ide az idege­neket. Három óra után nyitotta meg ismét az ülést Czettler Jenő alelnök. Hotter László (egy sp.) a közüzemekről be­szélt. A pestmegyei kőbánya fentartását szük­ségesnek tartja. Peyer Károly (szoc. dem.) a kartelek meg­­rendszabályozását, a közüzemek kérdésének tisztázását és a közmunkák megindítását kö­vetelte. Kifogásolta a MFTR túl nagy szubven­cióját. Téglássy Béla (egy sp.) elismeréssel szólt a kereskedelmi miniszter expozéjáról, majd a kisiparosság bajairól, a kontárkérdésről és a nyomasztó nagyipari válságról beszélt. Sür­gette a kisipari hitelkérdés megoldását. 1000 mérnök — minden kereset nélkül Inkey Pál báró (párt. kiv.) faipari kérdések­ről szólt és szóvá tett egy súlyos vasúti szál­lítási sérelmet. A költségvetést nem fogadta el. Kossalka János (ker. gazd.) rámutatott arra, hogy a racionalizálás az iparfejlesztést szol­gálja s a szabványosítás menetét pénzügyileg is alátámasztva biztosítani kell. A mérnöki munkanélküliségről szólva hangsúlyozta, hogy Kenéz miniszter mindig a legnagyobb szeretet­tel kezelte ezt az ügyet. Statisztikát mutatott be, amely szerint a 2000-et meghaladja azok száma, akiknek nincs megfelelő keresetük és több mint 1000 azok száma, akiknek egyál­talán nincs semmiféle keresetük. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi tárca keretében kí­nálkoznék sok munkaalkalom, ahol a munka nélkül ténfergő, kiválóan képzett mérnököket alkalmazni lehetne. A jövőben elkészítendő műépítmények műszaki terveit már most elő kell készíteni, mert a kellő előkészítés nélkül megindított és gyors tempóban végrehajtott munkáknál igen gyakran jelentkezik hiteltúllé­­pés és visszaélés. A mérnöki társadalom való­sággal felkínálkozott arra, hogy éhbérért is dolgozzék, csakhogy kenyere legyen. Az ifjú mérnökgeneráció nemcsak hogy keresni nem tud, de szakmájában még gyakorlatra sem te­het szert. Kérte a minisztert, hogy a költség­­vetésből szakítson ki egy bizonyos összeget mérnöki szükségmunkára , hogy munkával mentsük meg őket a kétségbeeséstől. A költ­ségvetést elfogadta. Dinich Ödön (függ. kisg.) a hídvámok fenn­tartását és a HÉV drága tarifáját kifogásolta. Ne legyen a helyiérdekű vasutaknak drágább tarifája, mint a MÁV-nak. Meskó Zoltán (párt. kiv.) állott ezután szó­lásra. Kun Béla: Mi lesz a hitlerizmussal a keres­kedelmi tárcánál? Meskó Zoltán: Majd meglátják az urak itt is, no meg a kerületekben is! Ezután gyakori közbeszólásoktól kísérve olvasta fel egy régi és megszűnt újságban tett nyilatkozatát. A múlt miatt elhatározta, hogy nem szavazza meg a költségvetést, de­­Kenéz Bélára mutat­­áskor jött a miniszter úr. Dinich Ödön: Ezt aztán már nem szabad vissz­aszívni! Meskó Zoltán: Valakit fel kell ruházni hata­lommal, aki le fogja törni a tűrhetetlen ár­uzsorát. Mivel úgy látja, hogy a miniszter le tudja törni a karteleket, azért a költségvetést elfogadja. Mihályffy Vilmos (egy sp.) jobb vidéki autó­buszközlekedést és a pécs—baja—szabadkai vasút kiépítését kívánta. Szóvátette a mohá­csi viziközlekedés mizériáit. Kérte, hogy a mohácsi szigetre építsenek egy hidat. A kereskedelmi miniszter újabb ötnegyedórás beszéde Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter áll ezután szólásra, hogy most már másodszor reflektáljon az elhangzott felszólalásokra. A közüzemi kőbányák, amennyiben nem ál­lamiak, nem tartoznak az ő hatáskörébe. Az egri államépítészeti hivatal vezetője az alis­pán felkérésére vállalta az apci kőbánya igazgatói tisztségét. Ezt a látszólagos inkom­patibilitást megszüntette. Az állami kőbá­nyáknak árszabályozó hatásuk van. A hidrám­ok valóban anakronizmusok. Ha azonban a hidrámot megszüntetik, akkor a községek pótadóját kell felemelni. A legelső lehetséges alkalommal meg fogja szüntetni a hídvámokat. A helyiérdekű vasutak tarifamérséklése miatt már több tárgyalást folytatott a HÉV vezetőségével. A szabadjegyek tekintetében ez a helyzet: az opertőrjegyeket beszüntette, az éves sza­badjegyek számát redukálta. Kétezer szabad­jegy esett el a helyiérdekű vasutak megvál­tásával is. Elismerés az Ibusznak Kenéz Béla: Egy képviselő úr filléres marha­vonatokat követel. Dinich Ödön: Az utazás önkéntes jelentke­zés alapján történjék! Kenéz Béla kereskedelmi miniszter. A fu­le­rés marhavonatokat nem lehet megvalósítani. — A Mávnál sem az igazgatóság tagjai, sem a főtisztviselők nem kaptak karácsonyi segélyt Az idegenforgalom elsőrendű fontossága, nemcsak gazdasági, de politikai kérdés is ná­lunk. 1914-ben 32.000, 1931-ben 52.000 idegen fordult meg Magyarországon, tehát ebből is látszik, hogy idegenforgalmi szervünk, az IBUSz jól működik. A részvényjog reformja A részvényjogi reformra a kisrészvényesek miatt feltétlenül szükség van. Reméli, hogy már ősszel a Ház elé terjeszthet ilyen irányú javaslatot. Homonnay szóvátette a vasutasok kérdését. Amint alkalom lesz, az automatikus előlépte­tést visszaállítja különösen a külszolgálatot teljesítő vasutasoknál. A nyugdíjtörvény meg­alkotásánál a vasutasokra különös figyelem­mel lesz. A Duna-Száva-Adria vasúttársaság tisztvi­selőinek helyzetét nemzetközi egyezmény és törvény állapítja meg. Homonnay az elbocsájtott munkások hely­zetét is szóvátette. Az az elve, hogy minél kevesebb munkást bocsássanak el, inkább a munkát osszák el több munkás között. 4 millió értékű megrendelés A beruházásokat csökkenteni kellett, mégis a múlt héten rendelt négymillió pengő érték­ A magyar közönség ez évben csak Abbáziát keresi fel. MUCI mm BELIEK Elsőrangú konyha, kivétele­­n olcsó árak. Júniusban egész július közepéig teljes penzió 12 P-től vagy 40 lírától. Felvilágosítással valuta és utazási k­edvezmények ügyében készséggel szolgál Láng igazgató, Budapest Royal-szálló vagy Palace-hotel igazgatósága Abbáda 5 Cipót is én adok legolcsóbban! Kovánovits !V.| Petőfi Sándor­ utca 3. szám, az udvarban, földszinten és emeleten fekete és barna, kisiparos kézimunkája P' 1­5 „lOPlfB különleges Él ÍÉÍPÉ on barna, szellős és kényelmes, erős, varrott­­ talppal .....................................................P il­i léi illiop dpi ,, 1450 lil flivaMÉn­ P Síi üSEiiltipi, ilioL, e­b­ ben motor, motorpótló, gyümölcs és hűtőko­­csikat. A munkabérek méltányos megállapítására utasított egy bizottságot. Turchányi a karteleket tette szóvá. A kar­­teltörvényt ,a legnagyobb szigorral fogja vég­­rehajtani. A kormánynak van akarata és ereje, hogy ezt megtegye. Kócsán Károly kérte, hogy az iparfelügye­lőségeket szaporítani kell. Sajnos, most ezt nem teheti az államháztartás szomorú hely­­zete miatt, de az iparfelügyelőket, addig is, míg számukat szaporítani lehet, mentesíteni fogja a bürokratikus teendők alól. A vasárnapi munkaszünet a munkásság szá­mára rendkívül fontos. Itt két érdek ütközik:’ a munkásság és a közönség érdeke. Újabb tör­vényes szabályozásra ebben a tekintetben’ nincs szükség. A pécs—baja—szabadkai közvetlen vasúti összeköttetés terve a jugoszlávok miatt hiús­sult meg már többizben. Újra felveszi a társ­gyalások fonalát a jugoszláv kormánnyal. Az optáns vasutasok ügyének rendezése fo­­lyamatban van. Kossalka a racionalizálásról beszélt. Már utasítást adott a racionalizálási bizottságnak, milyen elvek alapján végezze munkáját. A „kitenyésztett“ iparokról — A film, traktor, rádiógyártás nem kite­nyésztett ipar. Svájc csokoládéipara mindenütt híres, pedig sem kakaót, sem cukornádat nem termel. A filmipar valutát hoz be, sok ember­­nek ad kenyeret, foglalkoztatja kitűnő színés­­zeinket és külföldre viszi a magyar szót. 1928-ban húszmillió pengő értékű traktort vits­zünk ki, a rádiógyártásban Magyarország út­törő. A személyautógyártás valóban ma kifii­zető nálunk, de teherautóra szükség van. — Az árelemző bizottság szépen működik. Dinnyés Lajos: Üres padsoroknak beszél a­ miniszter úr. A teremben valóban alig ül húsz-harminc képviselő. Kenéz Béla: Én nem a képviselőknek, én az országnak beszélek! Akkor is elmondanám beszédemet, ha egy képviselő sem ülne itt. Ezután Müller Antal felszólalásával foglal­­kozik, aki a rokkantaknak vasúti szabadjegyet kért. A rokkantak 50—60%-os kedvezményt kapnak és elvileg tovább nem mehet, de ha egy rokkant tőle szabadjegyet kér és ő úgy látja, hogy valóban rászorul, ad neki. Az autó és vonat versenye Pallavicini György őrgrófnak ezt válaszolja: helyiérdekű vasutak ma már nincsenek és egy összefüggő vasúti hálózat egyes szaka­szairól nem lehet megállapítani, mennyire jövedelmezőek. Pallavicini autóközlekedést kér a kisforgalmú helyekre. Erre alkalmasabb a motorkocsi, amelyből most is nagyobb rende­lést tett. Nem szabad, hogy az autó és vonat ellenségesen álljon egymással szemben. A­ Mavart igazgatói költsége 6­9%, pedig az ilyen vállalatoknál 10% is szokott lenni. Az egész adminisztráció három szobában van. Fillér állami támogatást sem kap. Az utóbbi két évben veszteséggel zárult az üzlet éve, de azt megelőzően nagyobb tartalékokat tett félre. A nyugdíjtörvény a három vasutaskate­gória közti különbségeket megszüntette. A MÁK tant­émjel A széntermelés nálunk drágább, mint a kül­földön. A magyar szén kalóriája kisebb, mint a külföldié, azonkívül poros is. Ez a termel­­ési költséget növeli. A termőhelyek vékonyak, változtatni kell a bányászási helyet. Majdnem minden bánya vizes, nagy összegeket kell víztelenítésre fordítani. A külföldi szénnek csak a dömpingára olcsó. A cseh szén, mely itt 80 csehkorona, Csehországban 150 csehko­­rona. A MÁV legutóbbi szénszerződése jó, de ő jövőre még nagyobb engedményt fog köve­telni a szénbányáktól. Az államvasutak „tonnagőz“-ára a legolcsóbb Európában. A kőszénbányákkal fug,salfcozik ezután. A’

Next