Nemzeti Ujság, 1932. október (14. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-01 / 220. szám

Szombat, 1932 október 1. NEMZETI ÚJSÁG M­egalakult a Gömbös-kormány Vasárnap kinevezés, hétfőn eskütétel­t Bessenyei­ Zénó tesz a Ház új alelnöke, Kelemen Kornél az egységes párt új ügyvezető alelnöke (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Moz­galmas élet volt pénteken délelőtt az Úri­ utcában. Itt lakik a negyvennyolcas szám alatt Gömbös Gyula deszignált mi­niszterelnök. Egymásután jöttek ide az autók és hozták a gratulánsokat. Gömbös már reggel nyolc órakor át­sietett a miniszterelnökségre, ahol először Darányi Kálmánnal, majd Károlyi Gyula gróffal tanácskozott. Károlyi Gyulát ké­sőbb még Pesthy Pál, Ripka Ferenc, majd Bethlen István gróf látogatta meg. Időközben Gömbös visszatért lakására, ahol megjelent Marschall Ferenc. Mar­schall távozásakor a következőket jelen­tette ki: — Kizárólag gazdasági kérdésekről tár­gyaltunk, politikai kérdések nem kerül­tek szóba. Marschal távozása után a TESz. kül­döttsége jelent meg Gömbösnél Szörtsey József vezetésével. Ezután Wünschen Fri­gyest, a Magyar Távirati Iroda ügyve­zető igazgatóját, majd Pesthy Pált és Mayer Jánost fogadta Gömbös. Időköz­ben érkezett Bethlen István gróf, majd Darányi Kálmán és fél kettő után autó­taxin Fabinyi Tihamér. Fabinyi után Puky Endre érkezett Gömböshöz, majd Demény tábornok jött át a honvédelmi minisztériumból. Fél három után távozott Mayer János, Pesthy Pál, Darányi Kál­mán és Demény Géza tábornok. A ta­nácskozásról Pesthy Pál a következőket mondotta: Változások. • • — A kabinet listájának összeállításáról folytak megbeszélések. Az eddigi listák­kal szemben vannak változások. Ezekről természetesen egyelőre nem nyilatkozha­­tom. Azt hiszem, még ma jelentést tesz a deszignált miniszterelnök az államfőnek arról, hogy kabinetlistáját összeállította és valószínűleg holnap már megtörténik az új kormány kinevezése. Megvitattuk az új kormány programját is. Háromnegyed háromkor jött le Gömbös­től Puky Endre. Puky elzárkózott min­den nyilatkozattétel elől és nem nyilatko­zott arra a kérdésre sem, hogy valóban felajánlotta-e neki a deszignált minisz­terelnök a külügyi tárcát. Utolsónak Marton Béla országgyűlési képviselő jelent meg Gömbös Gyulánál. Marton három óra után távozott. Gömbös látogatása Wolff­nál és Ernsztnél Gömbös Gyula ebéd után meglátogatta Wolff Károlyt, azután pedig Ernszt Sán­dort. Erről a látogatásról Wolff Károly a következőket mondotta a Nemzeti Újság munkatársának: __— Barátságos beszélgetésem volt Göm­bös Gyulával és ennek során a kormány­nak a kereszténypárttal való viszonya is szóba került. A kereszténypárt természe­tesen programja szerint szabja meg a további magatartását és teljes független­séget, szabadkezet biztosít magának. Addig, amíg az új kormány programját nem ismerjük, a tárgyi alapon való együttműködés lehetőségéről nem beszél­hetek. A kereszténypárt személy szerint semmiesetre sem vesz részt a kormány­ban. Wolff Károlynak ez a nyilatkozata pon­tosan visszatükrözi a kereszténypárt állásfoglalását, amely kezdettől fogva következetes volt és leghatározottabban Túri Béla cikkeiben és nyilatkozataiban jutott kifejezésre. A párt legálisan nem avatkozott bele a személyi kérdések el­intézésébe és tekintettel volt arra, hogy az egységes párt maga akarja megoldani a válságot. A kereszténypárt függetlensé­gének fenntartásával nem gördített aka­dályt a válság lebonyolítása elé, nyugod­tan várja a fejleményeket és további magatartását ahhoz a programhoz szabja, amelyet az új kormány ad. Az utolsó simítások Gömbös Gyula az egységes párt vezető­ségével folytatott megbeszélés során ho­norálta a párt kívánságait és délután már olyan kormánylistája volt, amely már valóra váltott egy-két — egységespárti szójárás szerint — „kiforrott miniszteri ambíciót“. A listán történt változtatások­nak természetesen még a délutáni órák­ban hire terjedt. Beszéltek arról, hogy Tomcsányi Vilmos külügyminisztersége meghiúsult és helyette Puky Endre lesz a külügyminiszter, akit az egységes párt sokkal szívesebben látott a miniszteri székben. Egy jól informált képviselőtől megkérdeztük, mi van Tomcsányi kül­ügyminiszterségével. — Pukyk — hangzott a diplomatikus és szellemes válasz. Változás történt a délelőtti tárgyalás során a kereskedelemügyi miniszteri tár­cánál is, amelyre, mint jelentettük, Kozma Miklós volt Gömbös Gyula jelöltje. Fabi­nyi Tihamérnak Gömbösnél történt dél­előtti látogatása után már befejezett tény­nek mondották, hogy Fabinyi lesz a ke­reskedelemügyi miniszter. Kállay Miklós földművelésügyi minisztersége és Komán Bálint kultuszminisztersége fölött dél­után még megoszlottak a vélemények, mert erre a két tárcára annyi jelölt volt és olyan erős vágyakozások szálltak a miniszteri székek felé, hogy az egységes­­párti önjelöltek tömege az utolsó pillana­tig bizakodott, hátha mégis csőrig tü£té­­nik és őket nevezik ki. A finis, az utolsó harc a tárcákért izgalmas volt, de gyorsan elmúlt. A tüle­­kedők látták, hogy a kormány összeállí­tásánál nagyobb változás nem történhe­tik és meglepetésekre már nem számíthat­nak. Gömbös Gyula délután öt órakor ment ki Gödöllőre a kormányzóhoz a kész kabinetlistával. Az egységes pártban este hét óra felé kezdtek gyülekezni a kép­viselők meglehetős gyér számban. A kor­mány összetételét jóformán mindenki ismerte már és a kíváncsiság meglehető­sen ellankadt. Inkább azok voltak ott a pártban, akik eleve bizalmatlanok és elé­gedetlenek a kormány összeállításával szemben. Az utolsó napokban megszokott kép: a sarkokban félrevonuló békétlenek, a kilépésről tárgyaló harcias elemek és a csípős megjegyzéseket halkan elejtő ellen­­zékieskedők képe új színfolttal gazdago­dott: a kiábrándult miniszter­jelöltek csoportjával, akik az elmúlt napokban még nagy hangon hirdették kívánságai­kat és bizakodó szemmel néztek a jövőbe, ma pedig fanyar mosollyal jártak cso­portról csoportra, vagy egyedül elvonul­tak újságokba temetkeztek. Gömbös közti az elfogadott listát Lassan múlott az idő. Gömbös Gyula megérkezését negyedkilencre várták, de háromnegyed is volt, amikor Gömbös az utolsó napokban állandóan viselt zsaket­­jében megjelent a pártban. Halk éljenzés fogadta. Gömbös jókedvű volt, de fáradt­ság látszott rajta. Néhány percre vissza­vonult Bethlen Istvánnal, Pesthy Pállal és Mayer Jánossal az elnöki szobába, az­után kijött a képviselők közé és a követ­kező nyilatkozatot tette: — Elhoztam a kész kormánylistát. A miniszterelnök: Gömbös Gyula. (Nagy éljenzés.). A honvédelmi miniszteri tárcát meg­tartom, ennek oka az, hogy van ott még elintézni való dolgom. Külügyminiszter: Puky Endre, a kép­­viselőház alelnöke. Pénzügyminiszter: Imrédy Béla. Igazságügyminiszter: Lázár Andor. Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Hóman Bálint. Belügyminiszter: Keresztes - Fischer Ferenc. Földmivelésügyi miniszter: Kállay Miklós. Kereskedelemügyi miniszter: Fabinyi Tihamér. A neveket éljenzés kisérte. Legrango­sabb volt az éljenzés Keresztes­-Fischer Ferenc és Fabinyi Tihamér nevének a hallatára. — A kinevezésekről szóló kormányzói kéziratok — folytatta Gömbös Gyula — a hivatalos lap vasárnapi számában je­lennek meg. Az eskütétel kedden lesz. Egy halk hang hallatszott, Létay Ernő hangja: — És mi lesz velünk, a többiekkel? Kozma Miklós betegsége miatt nem vállalt táncot Gömbös Gyula nevetve válaszolt: — Nincs száznegyvenöt tárca. — Ezzel a listával — fordult ezután Gömbös az újságírókhoz — az összes úgy­nevezett kombinációk megdőlnek. A ne­vek, amelyek forgalomban voltak, termé­szetesen kitalálások voltak Kozma Miklós nevének a kivételével, aki nem tudja vál­lalni a kereskedelemügyi tárcát, mert be­tegen fekszik Zürichben. Értesülésünk szerint Kozma Miklósnak ekcémája van és felgyógyulása legalább hat hetet vesz még igénybe. Kozma Mik­lós miniszterjelöléséről különben a Ma­gyar Távirati Iroda a következő nyilat­kozatot adta ki: Kozma Miklós a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatója, akinek nevét a la­pok mint a kereskedelmi tárca jelöltjét emlegették. Szeptember 18-a óta, tehát olyan időpont óta, amikor még egyálta­lán nem volt kormányválság, Svájcban tartózkodik. A Magyar Távirati Iroda szerkesztője módját ejtette, hogy Kozma Miklóssal érintkezésbe lépjen s tőle azt a felvilágosítást kapta, hogy a lapokból értesült arról, hogy a kereskedelmi tár­cára kombinációba vették. A maga ré­széről meg akarja állapítani, hogy ebbe a kérdésbe közvetlenül befolyni nem is volt módja és alkalma­s csak október kö­zepe táján szándékozik hazatérni. Gömbös Gyulának az egységes pártban elhangzott nyilatkozata után megköny­­nyebbülés látszott a párton. A tíz napos válság erősen megviselte az idegeket és örültek, hogy már vége van. Az új mi­niszterek boldogan fogadták a gratulá­ciókat. Mayer János elsőnek gratulált Fabinyi Tihamérnak: — Tudom, — válaszolta Fabinyi Tiha­mér —, hogy kinevezésemet a pártnak kö­szönhetem, remélem, hogy ezután is meg­értjük egymást és zavartalan lesz köztünk a harmónia. Jövő hét elejére összehívják a Házat Gömbös Gyula, Bethlen István gróf, Mayer János, Kozma Jenő, Fabinyi Ti­hamér és Kállay Miklós társaságában még hosszabban elbeszélgetett. Megkér­deztük ezután, hogy a Ház összehívása iránt történt-e intézkedés. — Még nem volt alkalmam a Ház el­nökségével ebben az irányban érintkezni — mondotta Gömbös —, de előreláthatóan rövidesen megtörténik a Ház összehívása. Putnoky Móric, a képviselőház házna­gya úgy informált bennünket, hogy a Ház előreláthatóan a jövő hét hétfőjén, vagy keddjén ül össze. Átszervezik az egységes pártot A kormányválság elintézésével nem in­téződött el az egységes párt válsága, amely az elmúlt napokban is erősen érez­tette hatását a kormány megalakításáról folytatott tárgyalásoknál. Értesülésünk szerint Gömbös Gyula elhatározta, hogy az egységes pártot megreformálja és az eddigi bajoknak igyekszik véget vetni. Erre vall már kormánya összeállítása is, amelyben az egységes párt régi tagjai alig jutottak szerephez, ellenben annál jobban érvényesültek a fiatalok, akiknek Gömbös Gyula a pártéletben is nagyobb szerepet akar biztosítani. Erős kifogások vannak a pártban a vezetőség ellen, amely a válság idején ugyan élénk tervé­kenységet fejtett ki, de a párt tagjainak nagy része továbbra is igen elégedetlen a vezetőséggel és követeli, hogy új vezető­ség vegye kezébe az irányítást. Jól infor­mált helyről arról értesülünk, hogy ez rövidesen megtörténik. Az egységes párt új ügyvezető alelnököt kap, akinek na­gyobb hatásköre és feladata lesz, mint az eddigi vezetőségnek volt. Az új ügy­­vezető­ alelnök irányítja majd az egysé­ges párt vidéki propagandáját, amelyet nyomban meg akarnak indítani, mihelyt a kormány programja nyilvánosságra jut és a legsürgősebb intézkedések megtör­ténnek. Az új alelnök, akinek személye is programot jelent, Kelemen Kornél, aki 3 különösen a párt fiatalabb részében igen népszerű s akit nagyon agilis, tehetséges szervező erőnek tartanak. Tit­ul Holzalelnök és OTT elnök Kelemen Kornélt emlegették Lázár Andor utódjául az Országos Testnevelési Tanács élén, de úgy tudjuk, hogy Kelemen ezt a megbízást nem vállalta. Az Országos Testnevelési Tanács elnöki tisztsége, amely nem politikai megbízatás, hír szerint Homonnay Tivadarral ke­rülne betöltésre, de van olyan hír is, hogy Karafiáth Jenő vállalná újra ezt az állást, amelyet hosszú időn keresztül betöltött. Puky Endre külügyminiszterségével megüresedik a képviselőház egyik alel­nöki tisztsége. Erre, mint beavatott hely­ről értesülünk, Bessenyey Zénó az egysé­ges párt jelöltje. Bessenyey Zénó jelöltsé­gét a párt minden tagja szívesen látja s megválasztása előreláthatóan már a legközelebbi ülésen megtörténik. ZSz uj miniszt Az alábbiakban ismertetjük rövid életrajzát a kormány olyan tagjainak, akik uj emberek a miniszteri székben: Puky Endre dr. külügyminiszter A Gömbös-kormány új külügyminisztere, Puky Endre dr. 1871 február 20-án született Kassán. A középiskola elvégzése után Buda­pesten, Bécsben és Debrecenben folytatta egye­temi tanulmányait és a kolozsvári egyetemen szerzett doktorátust. Eleinte Bécsben teljesí­tett szolgálatot a közös pénzügyminisztérium­nak Bosznia és Hercegovina közigazgatásával megbízott osztályában. Hazatérve a várme­gyei közigazgatást szolgálta, majd 1896-ban Hieronymi Károly, a Magyar Agrár- és Jára­dékbank elnöke titkárként vette maga mellé. Nemsokára vezértitkár lett, majd visszatért ismét a közigazgatás szolgálatába. 1902-ben Abauj vármegye főjegyzőjévé választották meg. A darabont kormány idején vármegyéjé­ben a nemzeti ellenállás élén áll. 1906-ban ud­vari tanácsos lett, majd Abaúj-Torna vármegye alispánja. A világháború alatt megyéjében megszervezte a Vöröskereszt Egyesületet s ezért a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét kapta. Kassa megszállása után átjött Csonka­­magyarország területére. 1920-ban Borsod és Gömör vármegyék kormánybiztos főispánja lett. 1924-ben került időközi választáson­­be a parlamentbe, mint a tornai kerület képviselője A Ház 1926-ban egyik alelnökévé választotta s azóta is betölti ezt a tisztséget. 1931 júliusá­ban a kormányzó az 1. osztályú magyar ér­­demkereszttel tüntette ki. Többször volt mi­­niszterjelölt. Most Gömbös Gyula a külügy­minisztérium vezetésére kérte fel. Ómoravicai Imrédy Béla dr. pénzügyminiszter Az új pénzügyminiszter 1881-ben született Budapesten. Középiskoláit a piarista gimná­ziumban végezte s jogtudományt a Pázmány Péter-tudományegyetemen hallgatott s dokto­rátusát is ott szerezte meg. Hosszabb külföldi tanulmányai után a pénzügyminisztériumban kezdte meg pályafutását. A világháború kitö­résétől 1918-ig az 5-ös cs. és kir. huszárezred­nél szolgált és számos katonai kitüntetést szerzett. A pénzügyminisztériumban 1920-ban pénzügyi titkári címet és jelleget kapott, majd rövidesen valóságos pénzügyi titkárrá nevezték ki. A pénzügyminisztériumban együtt teljesített szolgálatot Schober Bélával, a Nemzeti Bank mai vezérigazgatójával. 1922-ben megvált a pénzügyminisztériumtól és 1925-ig a Takarékpénztárak és Bankok Egye­sületének titkára, majd főtitkára lett. 1926-ban meghívták a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint igazgatóhelyettest. 1927-ben már a közgazda­­sági statisztikai és tudományi osztály vezetője lett. A Nemzeti Bank főtanácsa 1928-ban igaz­gatósági és üzemvezetői tagjává nevezte ki. Ez alatt az idő alatt úgy a magyar kormányt, mint a Magyar Nemzeti Bankot számos kül­földi konferencián képviselte, 1930-ban, mint a magyar delegáció szakértője vett részt a trianoni szerződésekből folyó kötelezettségekre vonatkozó hágai és párisi értekezleteken. Ki­váló érdemei elismeréséül 1930-ban a kor­mányzó a II. osztályú magyar érdemkereszt­tel tüntette ki. Hóman Bálint dr. kultuszminiszter Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1885-ben született. Már az egyete­men feltűnt a történelemtudomány iránti nagy fogékonyságával s mint fiatal tudós ahhoz az irányzathoz csatlakozott, amely mint az úgy­nevezett új szellemtörténeti törekvéseik zászló­­hordozója a magyar történtallást új alapokra kívánta fektetni. Főleg az Árpádok korával és a későbbi középkorral foglalkozott. Főműve: A magyar pénztörténet, de foglalkozott a magyar őstörténet és a hun-mondák bonyodalmas pro­blémáival is, nagy elmeéllel, tudással és sok invencióval. Szép és gyors pályát futott be. Eleinte az Egyetemi Könyvtárban tisztviselős­­ködött, 1915-ben magántanár a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1921-ben a Szé­­chenyi-könyvtár igazgatója, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar tört­ne­­lem nyilvános rendes tanára. 1923-ban a Nem­zeti Múzeum főigazgatója. 1925-ben a Gyűjte­ménye­gy­etem ügyvezető alelnöke. A Klebels­­berg-féle muzeumpolitika programjának kiépí­tésében ő tett a legtöbbet s igy többek között új épületbe juttatta a Néprajzi múzeumot is. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának.

Next