Nemzeti Ujság, 1932. december (14. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-01 / 270. szám

2 többé. Jelentkezik minden pontján az életnek, a lehetetlen határokon keresztül betör a telkekbe s nem lehet megakadályozni, hogy árrá ne legyen a mesterséges valóságokon. A revízió ellen küzdenek a román politika öreg és kivénhedt matadorai, akik mögött nemcsak izzó nacionalizmus, hanem tőkeérdekeltségek lappanganak. A revízió természetes erejével szemben a román sovinizmus mesterséges gátját akarják ők kiépíteni. De várjon egy tüntető tömeg hangorkánjával és kőzáporával el lehet-e intézni nagy történelmi vitákat és kérdéseket? Ezt legfeljebb csak Bukarestben hiszik és csak azokban a kis politikai fészkekben, ahol nem tudnak számítani, ahol az álmokat összecsereberélik a tényekkel. Semmi közünk ahhoz, hogy mit álmodnak és mit hisznek, mert a történelem úgy is elsepri útjából az álmokat. A magyar igazság és a magyar igények úgyis érvényesülnek, az igazság feszítőereje nagyobb minden békeszerződésnél és minden mondvacsinált határoknál. A mi óránk közeleg s az ő napjuk hanyatlik. Ezt a párhuzamot nem lehet megállítani brutalitással, tüntetéssel s a román lobogónak egy darab Magyarországra való felerőltetésével. A magyar nemzet, hangsúlyozzuk, minden megpróbáltatásán keresztül megtartotta önérzetét s e nemzeti önérzet nevében követeljük az elégtételt. Mi sem vagyunk másod-, vagy harmadrendű állam, vagyunk akkora tényezők, mint azok, akik összeroppantásunkra törnek. A nemzetek egyenjogúságának és a nemzetek egymás közt való viszonyának nevében követeljük ezt az elégtételt. Kormányzatunk már megtette a szükséges lépéseket s meg vagyunk győződve, hogy addig nem nyugszik, amíg nekünk, megcsúfolt magyaroknak, a magyar államnak teljes elégtételt nem szerez. NEMZETI ÚJSÁG Csüütörtök, 1932 december 1 •X. ,,, Hasznos tudni, ^111 hogy a derűs hangulat,a 10 sözérzés mindig a Nffl® gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Szorulásban szenvedőknél, ^ emésztési hiányoknál pedig Schmmthaer ♦ természetes IJkJJUJ^LLjlLUs keserítvize válat be legjobban. Hazahozzák Bécsből s magyar történelmi emlékek és muzeális kincsek egy részét Anonymus krónikáját, a híres Bontani kódexet, 18. Lajos páncélját, Mátyás és Beatrix arcképét s az értékes ereklyék egész sorát kapjuk vissza Hóman kultuszminiszter ismertette a velencei megállapodást (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az az egyezmény, amelyet Magyarország és Ausztria november 27-én kötöttek a bécsi volt udvari és hitbizományi közgyűjteményekben őrzött magyar vonatkozású muzeális és könyvtári tárgyakból való részesedés tekintetében, ma nyilvánosságra került. Román Bálint dr. kultuszminiszter ismertette az egyezményt és annak részleteit a sajtó előtt, azzal az avatottsággal és tudással, amely a kitűnő történetíróé. Csoportosította a velencei egyezmény folytán hazakerülő kultúrkincsek anyagát, ismertette az egyes kéziratok és történeti emlékek jelentőségét és a magyar közvélemény kétségtelenül örömmel fogadja a hítét, hogy múltunk emlékeivel gazdagodnak nemzeti gyűjteményeink. Valóban, nagy értékek és komoly tudományos kincsek kerülnek vissza, mint mindenekfölött Anonimus Gesta Hungarorum-ra, amelyről éppen a legutóbbi időben állapították meg, hogy szerzője 11. Béla király korában élt és amelynek történelmi hitelessége és értéke így különösen kiemelkedik. Más kéziratok, valamint a Corvinák, a bécsi fegyvergyűjtemény magyar vonatkozású darabjai, Mátyás és Beatrix domborművű képmásai ugyancsak drága kincsei lesznek a Nemzeti Múzeumnak. De meg kell állapítanunk, hogy alapjában véve a magyar tudományt, de egyúttal a nagy magyar nyilvánosságot is jogos csalódás érte ezzel az egyezménnyel. Mert a megállapodásnak az a szelleme, amely a Bécsben őrzött kincsek közül mindazokat nem juttatta vissza, amelyek nem Csonkamagyarország területéhez fűződnek, hanem a történelmi Magyarországéhoz, sohasem fog visszhangot találni a magyar lélekben. A magyar múlt kincseihez, örök emlékeihez mindenkor ragaszkodni fog a nemzet. Jól tudjuk, hogy ezért az egyezményért nem a kultuszminiszter felelős, aki csak a legutóbbi időben vette át hivatalát. Jól tudjuk, hogy a nemzetközi döntőbíróságot a békeszerződés béklyójába szorította egy lehetetlen elv, de az a meggyőződésünk, hogy az a megértő szellem, amely Ausztria részéről a legutóbbi kereskedelmi tárgyalásokon már megnyilvánult, ebben a reánk nézve fontos nemzeti kulturális kérdésben nem talál gyökeret. Sajnáljuk ezt. Amint örömmel várjuk haza kincseinket, amint örülünk annak, hogy a magyar kutatási szabadságot Bécsben továbbra is biztosítják, úgy reméljük, hogy a nemzet elmúlhatatlan joga emlékeihez adandó alkalommal még teljes mértékben érvényesülni fog. A kultuszminiszter tájékoztatója Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán délben a sajtó képviselői előtt a következőkben ismertette az egyezmény jelentőségét. " Az egyezmény régóta húzódó ügyet juttat döntésre, amelynek elintézése a Magyarország és Ausztria közötti barátságos viszony szempontjából is nagyon kívánatos volt. A magyar tulajdonba kerülő tárgyak nem jelentik a Bécsben levő teljes magyar vonatkozású anyag átvételét, minthogy azonban e sorozatban mégis bennfoglaltatnak a magyar történelem és művelődés szempontjából legnevezetesebb és legismertebb magyar emlékek, meg lehetünk elégedve. A magyar szakértők, köztük magam is, mint a Nemzeti Múzeum főigazgatója, kezdetben nagyobb kívánalmakkal fordultunk az osztrákokhoz, azonban a békeszerződésben említett „szellemi tulajdon“ fogalmának homályossága miatt összes igényeinket megvédeni nem tudtuk. — Lényegbe vágó eltérés volt a magyar és osztrák felfogás között atekintetben, hogy mi a történeti Magyarország, ők pedig a mai Csonka-Magyarország határai szerint definiálták a „szellemi tulajdont“. Ebből az álláspontunkból a tényleges helyzetre való tekintettel, sajnos, még az előzetes tárgyalások során engednünk kellett és így estek ki a vitatható tárgyak köréből a mai államhatárokon kívül eső területen talált és a honfoglalás előtti időből származó összes leletek, köztük a magyar közvélemény által a mienknek tudott nagyszentmiklósi hunbolgár lelet és a verespataki római viasztáblák. Álláspontunk teljes érvényesítésének másik akadálya az a körülmény volt, hogy a nemzetközi tudományos közvéle M€@zlaisl$ Kézzel báni!* fp pénzével, ha kesztyűit LUKÁCS cégnél vásárolja. Olvassa el Hirdetésemet ! illlllllllllll ménynek megfelelően magunk is kénytelenek voltunk elismerni azt az osztrák elvet, hogy — egyébként méltányos kívánságainkhoz való merev ragaszkodással — a világhírű bécsi gyűjtemények egységének teljes megbontását nem kívánhatjuk. Ez egyébként magyar nemzeti szempontból is kívánatos volt, mert a mi szempontunkból sem lehet közömbös, hogy az európai közgyűjtemények legjelesebbjeiben a magyar nemzeti művelődés emlékei milyen hangsúllyal vannak képviselve. Ezért elégedtünk meg a legfontosabb emlékeket mégis nekünk juttató kisebb eredménnyel, s a kevésbé jelentős tárgyak átadásának forszírozása helyett inkább a Bécsben maradó magyar vonatkozású műtárgyak közös jellegének biztosítására és a magyar kutatók kutatási szabadságának biztosítására helyeztünk súlyt. E tekintetben az egyezmény kétségtelenül jó eredményt hozott. Kiállítás készül a hazakerülő anyagból . Az egyezménnyel, illetőleg a két kormány részéről remélhetőleg rövid időn belül foganatosítandó ratifikálással a Magyarország tulajdonába jutó tárgyakból és az 1926. évi levéltári egyezség alapján már korábban átvett levéltári anyagból a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében külön kiállítást kívánok rendeztetni, mielőtt az anyagot az illetékes nemzeti közgyűjteményekben véglegesen elhelyezném. E kiállítás rendezésére természetszerűen azok a szakférfiak hivatottak, akiknek az egyezség előkészíttében és a tárgyalásokban is döntő szavuk volt. A rendező bizottság elnökéül e megfontolás alapján Petrovics Eleket kértem fel, tagjaiul pedig Varjú Elemér és Jakubovits Emil nemzeti múzeumi, Dőry Ferenc országos levéltári igazgatókat, továbbá Hoffmann Edit és Tóth Zoltán múzeumi igazgató-őröket küldöm ki. — Különös elismeréssel és köszönettel kell megemlékeznem Szterényi József bárónak a kulturális érdekek iránt igen nagy szeretetről tanúskodó munkásságáról és a kultuszminisztérium képviseletében eljáró Petrovics Elek fáradhatatlan buzgalmáról és odaadó ügyszeretetéről. Ki jut vissza Magyarország tulajdonába . Az egyezmény értelmében Magyarországnak véglegesen kiszolgáltatandó tárgyak első csoportjába 36 kézirat tartozik. Köztük magyar szempontból legjelentősebb a bécsi udvari könyvtárban őrzött magyar történeti és jogtörténeti források sorozata, köztük II. Béla király Névtelen Jegyzőjének Gesta Hungarorum-ja, a Nagy Lajos király könyvtára számára készült és díszes miniatűrökkel ékesített Képes Krónika, Kézai Simon mester krónikájának legrégibb kézirata, Szerémy György XVI. századi krónikája, a forrás-kritikai szempontból nagy fontossággal bíró úgynevezett Acephalus- krónika, II. Ulászló számadáskönyve, a Magyar Törvénytár két legrégibb kézirata, a Turóczi Kódex és az Ilosvay- kódex, a Verbőczi Tripartitumát kiegészítő és átdolgozó Quadripartitum XVI. századi kézirata, egy-egy évkönyvi bejegyzéseket tartalmazó esztergomi Breviárium és Kalendárium, Szamosközy János történeti művének kézirata és Kovachick Márton György két kézirata. A nyelvemlékek közül hazakerülnek a legrégibb magyar szerzetesi szabályzatot tartalmazó Birk Kódex és a XV. századból származó legrégibb magyar bibliafordítás, végül a magyar glosszákat tartalmazó Sermones de tempore. Téteit hat kötet a Corvina-könyvtárból . Hazakerül Mátyás király könyvtárának, a Corvinának Bécsben őrzött darabjai közül 16, köztük a Mátyás arcképével díszített híres Philostratus- kodex, az Agathias-Kodex, Bonfini kézirata és egy díszesebb Antiphonale és velük együtt Vitéz János könyvtárának Tribrachus-Kodexe és Zsámboki János Horatius és Pulgentius kéziratai. A Corvina-sorozattal a Magyarországon őrzött Corvinák száma végre meg fogja haladni a többi külföldi országokban őrzött Corvina-sorozatok mindegyikének számát. A múzeumi tárgyak A múzeumi tárgyak csoportjából nemzeti szempontból legfontosabbak Mátyás és Beatrix közismert egykorú domborművű képmásai, amelyek minden valószínűség szerint Budán készültek, Nagy Lajos ereklyetartó keresztje, Mária királyné halotti koronája és országalmája, II. Lajos gyermekkori páncélja, Mátyás király kardja, a magyar királyi udvarnak ajándékozott XVI. századi díszes pápai kard, Tury György kardja, Kállay Ferenc tőre, II. Rákóczi Ferenc zászlója, Verhagen nagy Szent István-képe, Mária királyné arcképe, Coxie Mihály németalföldi festőtől I. József fülespohara, három Szentpétery-féle ezüst dombormű, Batthyány prímás által Mária Teréziának ajándékozott díszes aranyszekrénybe, egy arany szőlőszemmel. E csoportban több oly tárgy szerepel, amelyeknek nincs magyar vonatkozása, amelyeket mintegy kárpótlásul kaptunk a Bécsben maradt magyar vonatkozású tárgyakért. Ezek közül legkiválóbb Tintoretto Herkules-kompozíciója, Carrenonak egy — korábban Velasqueznek tulajdonított képe — a Szépművészeti Múzeum Memling-oltárának eddig hiányzott két szárnya, Alt Rudolf és Jakab’, Peltenhofen, Ender és mások képei. Az átengedett fegyvergyűjtemény 99 darabja lényegesen gyarapítja a Nemzeti Múzeumnak védőfegyverekben eddig felette szegény fegyversorozatait és általuk hadtörténeti gyűjteményünk az előkelő európai fegyvergyűjtemények színvonalára emelkedik. E tárgyak között kardok, páncélok, nyergek, pajzsok, sisakok, buzogányok, puskák és alabárdok szerepelnek. Ausztria köteles egy teljes gótikus páncélt kiszolgáltatására is. A románok követelik Bocskay István koronáját . Bocskay István koronáját az osztrák kormány a románok erre nézve bejelentett, de kétségtelenül minden jogalapot nélkülöző igénye miatt nem szolgáltatta ki. Erre nézve azonban fenntartással éltünk, s határozatba ment, hogy a jelenlegi helyzet ideiglenes fenntartásával a kérdést a két kormány közös egyetértéssel igyekszik megoldani. A békeszerződésnek a kölcsönösségről szóló passzusa ugyan semmiképpen sem vonatkoztatható a mi nemzeti gyűjteményeinkre, a békés megegyezés érdekében a nem magyar vonatkozású tárgyak átengedésének figyelembevételével mégis átadjuk mintegy ellenszolgáltatásként Ausztriának a Szépművészeti Múzeum két régi osztrák képét, Laudon tábornagy két pisztolyát, egy Miksa főherceg képével díszített tiroli oltárszárnyat s a Nemzeti Múzeum néhány kora középkori fegyver másodpéldányát. A Bécsben maradó magyar szellemi tulajdon jogállása — Az egyesség részletesen szabályozza a Bécsben maradó magyar szellemi tulajdonhoz való jogunkat és az egykori udvari gyűjtemények egyéb anyagához való viszonyunkat. A magyar szellemi tulajdonhoz tartozó tárgyakat az egyesség a két állam közös kultúrjavainak deklarálja és kimondja az elidegenítési tilalmat. Ha a két állam között vita támadna valamely tárgy magyar vonatkozása felől, e vitában nemzetközi tudományos fórum fog dönteni. A publikáció jogát illetőleg a magyar állampolgároknak különös könnyítések biztosíttatnak s az osztrák kormány kötelezettséget vállal, hogy a magyar közgyűjtemények által rendezendő időszaki kiállításokra a Bécsben őrzött magyar szellemi tulajdonhoz tartozó tárgyak átengedését előzékenyen kezeli. ^— Az egyezmény a két állam ratifikálásával válik joghatályossá s a ratifikálástól számított három hónapon belül a tárgyak Magyarországnak kiszolgáltatandók. » ®» 4» 4» 1» 9» ♦» ■»» »» ®» 9» 9» 4» 4» «» 4 Budapest, november 30 A budahegyvidéki kereszténypárt előadássorozatában december 1-én, csütörtökön est® fél 7-kor Toperczer Ákosné, a törv. kat. bizottság örökös tagja tart előadást „A női lellek és a politika“ címen. Az előadáson, amelyet a Budai Polgári Kaszinó Krisztina-tér 1. alatti szuterén nagytermében tartanak, érdeklődőket szívesen látnak.