Nemzeti Ujság, 1933. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

i­d. K­A ' Vv 1 /y U/XY\AJ i ' N­ . •*' 0 ' j ffk ^ W* :­­ i^lOTfllfTP'TI TTfCjto “ NrJll#XLI I IJJonSlXJP&s ■IkMa-At 15. ntms. VS d^stabis saerint« Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP + Főmunkatáró: TUHA BÉLA __________________________________________________________________________________________________xI­ _ XV. évfolyam 26. szám # SzCFily # Budapest, 1933 fecAl ápk. "~i"~ 'TiÍÍ7ÍÍTm“iT*i' MiTiliiíiliií mn'ii i'i i r',*T~íi"T~M’T~öii~iÍMi ilii i hm ibiiiii i mii un in inni ni"' mi i i iiniii ■iihwiiii ii i iuhihiii mii i i ÜT u~J*XJJ~7ir ' n 'i mii mii mi írni hí i i iiiii mhhimi n . -rf " r A kormány a 33-as bizottság utján­­ é­letbeléptette szanálási tervét Az év végéig meghosszabbították a transzfermoratóriumot és aranyfizetési moratóriumot — Erősen emelik a kamatilletékeket és az egyenes adókat — A gazdák egy és félszázalékos kamatfizetési hozzájárulást kaphatnak — 5—7 százalékkal szállítják le a köztisztviselők törzs­fizetését, de csak március hó elsejétől kezdve . A nyugdíjakat csak két százalékkal csökkentik . A 150 milliós deficit eltüntetésére 50 millió a transzferalapból nyer fedezetet, a kiadásokat 30 millióval csökkentik, a bevételeket 25 millióval emelik és 45 milliós belső kölcsönt vesznek fel . A kormány nevében kedden terjesztette Imrédy Béla pénzügyminiszter a Ház elé szanálási tervezetét. 150 millió pengős deficit eltüntetéséről kellett a kormány­­­nak gondoskodnia. Ez a 150 milliós hiány nagy vonásokban a következőképpen tű­nik el a magyar állam költségvetéséből: a) A kormány kölcsön formájában fölhasznál a transzferalapból a külföldi hitelezők beleegyezésével 30 millió pengőt. b) 15 millió pengőt belföldi kölcsön útján teremtenek elő, (ebből 25 millió pengőt az ipar, 20 millió pengőt a me­zőgazdaság vállal magára.) c) 30 millió pengővel csökkentik az állam kiadásait. Ebből 18 millió pengő esik dologi megtakarításokra, 12 millió pengő személyi csökkentésekre. A sze­mélyi megtakarítások 12 milliójában szerepel az az 5 millió pengő is, amelyet a kormány azáltal nyer, hogy havonta fizeti a tisztviselőknek a lakbérét és így a júliusi lakpénzt át tudja tolni a következő év költségvetésének terhére. d) 25 millió pengőt az adók újabb pót­lékolásából és különféle új adónemek útján teremt elő a kormány. Egyébként azok a rendeletek, amelyek formájában ezt a szanálási tervet a kor­mány végrehajtja és amelyeket a 33-as bizottság kedden a késő hajnalba nyúló tanácskozásán letárgyalt, a következők: A tíz rendelet A Magyar Távirati Iroda jelenti. A Budapesti Közlöny február 1-i száma közli azokat a rendeleteket, amelyeket a kormány egyrészt a transzfermorató­rium meghoszabbításával kapcsolatban, másrészt az államháztartás biztosításá­nak céljából adott ki. Ezek a rendeletek a következők: " A külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befize­téséről szóló miniszteri rendelet módosí­tása, kiegészítése és hatályának újabb meghosszabbítása tárgyában kiadott 1238/1933. számú M. E. rendelet (transz­fermoratórium rendelet). 2. Az arányban teljesítendő fizetésekről szóló rendelet kiegészítése, módosítása és hatályának újabb meghosszabbítása tár­gyában kiadott 1210/1933. számú M. E. rendelet. 3. A kamatilleték felemeléséről és az osztalék­illeték rendkívüli pótlékának emeléséről szóló 1360/1933. számú M. E. rendelet. 4. A villamosáram felhasználásával fényforrásul szolgáló berendezések és eszközök, továbbá az elektroncsövek meg­adóztatása tárgyában kiadott 1370/1933. M. E. rendelet. 5. A pénzügyi vámok alá eső egyes áru­cikkek vámjának emelése tárgyában ki­adott 1380/1930. számú M. E. rendelet. 6. Az egyenes adók után fizetendő rend­kívüli pótlékok és egyes adótételek fel­emelése tárgyában kiadott 1390/1933. szá­mú M. E. rendelet. 7. Az állam és az önkormányzat szemé­lyi kiadásainak további csökkentése tár­gyában kiadott 1400/1933. számú M. E. rendelet. Ezeken a k­ormányrendeleteken felül a Budapesti Közlöny a pénzügyminisz­ter következő rendeleteit közli: 8. A szivarkahüvely és szivarkapapír által fizetendő kincstári részesedés újabb szabályozása tárgyában kiadott 4600/1953. számú rendeletet; 9. A villamosáram felhasználásával fényforrásul szolgáló berendezések és eszközök, továbbá az elektroncsövek meg­adóztatása tárgyában kiadott 1379/1933. számú M. E. rendelet végrehajtására vo­natkozó 16.400/1933. számú rendeletét. 10. A szeszadó és a kincstári szeszel­adási részesedés újabb szabályozása tár­gyában kiadott 16453/1933. számú rende­letet. Meghosszabbították 1933 de­cember 22-ig a transzfermora­tóriumot Az első rendelet a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőér­tékben való befizetéséről szóló 6900—1931. M. E. számú rendelet módosítása, kiegé­szítése és hatályának újabb meghosszab­bítása tárgyában kiadott 1290—1933. M. E. számú rendelet a transzfermoratórium hatályát 1933 december 22. napjáig meg­hosszabbítja és felhatalmazza a pénzügy­­minisztert arra, hogy az alaprendeletben megállapított pengőletétbehelyezési köte­lesség mérvét és módját erre az átmeneti időre rendelettel szabályozhassa. Ki­mondja továbbá a rendelet, hogy ha az adós a pengőletétbehelyezési kötelességé­nek a letét idején fennálló szabályoknak megfelelően eleget tesz, az alaprendelet­ben meghatározott külföldi tartozások tekintetében a törlesztőtervben vagy egyébként megállapított kötelezettségek a moratórium tartama alatt nem járnak le. A rendeletben ezenkívül még technikai rendelkezések jutnak kifejezésre, amelyek az alaprendelet szerkezetéből és lényegé­ből folynak, azonban újításokat egyéb­ként nem tartalmaznak. Az arányban teljesítendő fizetések A második rendelet az arányban tel­jesítendő fizetésekről szóló 410/1932. M. E. számú rendelet kiegészítése, módosí­tása és hatályának újabb meghosszabbí­tása tárgyában kiadott 1210/1933. M. E. számú rendelettel a kormány a 410/1932. M. E. számú rendelet hatályát a trans­­ferrendelet meghosszabbításával kapcso­latban 1933. december 23-áig meghosszab­bította. A meghosszabbítással egyidejű­leg oly értelemben történt rendelkezés, hogy a hitelező újból nyilatkozhat arra­­nézve, váljon elfogadja-e adósától a fize­tést pengőben, avagy a tartozás kiegyen­lítésének elhalasztását választja a rende­let tartamának idejére. Az új rendelet­ben ki van mondva az is, hogy a 410/1932. M. E. számú rendeletre megállapított át­számítási kulcs alkalmazandó azokra a transferrendelet hatálya alá eső tartozá­sokra is, amelyek valóságos arányban vagy aranyérmekben vannak kik­ötve. Felemeli át a kamatilletéket A harmadik rendelet a kamatilleték felemeléséről és az osztalék­leták rend­kívüli pótlékának emeléséről szóló 1360— 1933. M. E. számú rendelet a betéti ka­matilletéknek az 1926. évben 10 százalék­ban megállapított, de kevéssel utóbb át­menetileg 5 százalékra leszállított mér­vét most ismét az eredeti 10 százalékra állítja vissza. Felemeli továbbá a rendelet a magán­kölcsönök k­amataira a múlt évben beho­zott 10 százalékos illeték­­­ulcsát is, még­pedig 15 százalékra. Kimondja egyben a rendelet, hogy az osztalékilleték eddigi 20 százalékos rend­kívüli pótléka helyett 100 százalék rend­kívüli illetékpótlékot kell fizetni, vagyis az osztalék után fizetendő illeték kulcsa ezentúl 1 százalék, illetőleg a kedvezmé­nyezett szövetkezeteknél 0,5 százalék lesz. A rendelet szerint a kamatilleték után rendkívüli illetékpótlékot nem kell fizetni. Adó az izzólámpákra és a rádiócsövekre A negyedik rendelet a villamosáraim felhasználásával fényforrásul szolgáló berendezések és eszközök, továbbá az elektroncsövek megadóztatása tárgyában­ kiadott 1370/1933. M. E. számú rendelet felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a villamosáram felhasználásával fény-­ forrásul szolgáló berendezések, eszközök, így például az izzólámpák, ívlámpák, világítócsövek, továbbá a rádiócsövek után fr­gyesirtási adót szedhessen. Az adó­­tetsléést a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A kormányrendelet megállapítja az izzólámpák és rádiócsövek után a pénz­ügyminiszter által szedhető adó leg­magasabb mérvét, így például a 15 wattos izzólámpa adótételét dara­bonként 35 fillérben, a 25 wattosét 38 fillérben, a 40 wattosét pedig legfeljebb 49 fillérben állapítja meg. Az átlago­san használatos rádiócsövek adótétele darabonként 1,50 pengő. A rendelet egyben megállapítja az adó kijátszásával járó pénzbüntetéseket. A gyarmatáruk vámját is emelik Az ötödik rendelet a pénzügyi vámok alá eső egyes árucikkek vámjának eme­lése tárgyában kiadott 1380/1933. M. E. számú rendelet szerint a kávé, tea és fa­héj vámja 50 százalékkal, az egyéb fű­szeráruk és déligyümölcsök vámja pedig általában 100 százalékkal emeltetett fel. Mennyivel emelik az adókat? A hatodik rendelet szerint az egyenes­adók után fizetendő rendkívüli pótlékok és egyes adótételek felemelése tárgyában kiadott 1390/1932. M. E. számú rendelet szerint a házadó alap 5%-ának megfelelő rendkívüli pótlékon felül a házadó 20 száalékának megfelelő rendkívüli pótlé­kot is kell fizetni. E rendkívüli pótlékok alól az ideiglenes adómentes épületek, valamint a tulajdonos által lakott leg­feljebb kétszobás épületek mentesek. A házadó 20%-ának megfelelő rendkívüli pótlék alól ezenfelül mentesek még a kis- és nagyközségekben, vagyis a falvakban — tekintet nélkül a szobák számára — a tula­jdonos által lakott épületek. A társulati adónál a 25*/%-os rendkívüli pótléknak a kulcsa 40%-ra, a jövedelem­adónál a 30%-os rendkívüli pótlék kulcsa 60% -ra emeltetett fel, míg a vagyonadó után szedett 100%-os rendkívüli pótlék fenntartatik. Az 1933. év első felére a jövedelemadó után járó felemelt pótlékot csak azok az adózók tartoznak fizetni, akiknek 1932. évi jövedelemadója több mint 16® pengő.­­A rokkantellátási adó 100%-kal, a ma­gánalkalmazottak különadója 25%-kal, végül a tehergépkocsikat terhelő közúti adó 100%-kal emeltetett fel. A rendelet végül kimondja, hogy a ház-­­ tulajdonosok a terhükre az 1933. év első felére kivetett adókat február havától­­­­ kezdve öt egyenlő havi részletben kamat­mentesen fizethetik. A fizetés és nyugdíj csökkentése­­ A hetedik rendelet az állami és kor­mányzati személyi kiadásainak további csökkentése ügyében kiadott rendelet. Eszerint az 1933. évi március 1-től kezdve I—IV. fizetési osztályokba tartozó tisztviselők további 7 százalék­­a V—VII. fizetési osztályokba tar­tozó tisztviselői fizetések további 6 szá­zalék,­a VIII—IX. fizetési osztályokba tar­tozó tisztviselőknek, továbbá az egyéb alkalmazottaknak fizetése, amennyiben az utóbbiaknál az ez idő szerint élvezett fizetések havi összege a havi 108 pen­gőt meghaladja, további 5 százalékkal, illetőleg az alkalmazottak egyes cso­portjainál három százalékkal csök­kennek. ■ —­­A rendelet* szerint: A fokozatos előlépte­tések szüneteltetéséről szóló, az 1932—33. Lapunk mai száma 16 fillér Y"

Next