Nemzeti Ujság, 1933. július (15. évfolyam, 146-171. szám)
1933-07-01 / 146. szám
. kvalifikáció lett lassanként: a Centrumhoz tartozni — és íme, itt van a Centrum nagysága és tragédiája. • Igen, ez látszólag paradoxon, de így van... A Centrum sorsában az a tragikus, hogy míg a roppant célok felemésztették a maga nemes és finom vezérkarának minden erejét, azalatt észrevétlenül kisiklott tevékenységi köréből szervezeteinek frissentartása. A párt prelátusai és finom professzorai lassanként elveszítették kapcsolataikat a felnövő új generációval, elmulasztották új és friss energiáikat belekapcsolni a Centrum szervezeti és parlamenti motorjaiba, így történhetett meg, hogy nemcsak a német kispolgári tömegeket, hanem a német ifjúságot is maga alá hengerelte a horogkeresztes mozgalom, amely hat éven át semmi mással nem törődött, mint magával a pártszervezéssel, amelyet az agitáció és tömegszervezés legmodernebb, legraffináltabb módszereivel hajtott végre. Ha egy új Windhorstja lett volna a pártnak, aki maga is a szervezés és agitáció nagymestere volt, akkor... ...akkor azon a napon, amikor Hitler beszéde harsogott a hangszórókon a Kroll-opera páholyai és üléssorai felett, akkor nem kellett volna olyan reménytelenül álldogálni Windhorst árnyékának Papen lelkiismerete és a párt aggodalomtól gyötört tagjai felett. Akkor az, aki felállott volna a párt nevében, hogy elmondja beszédét Hitler mennydörgésére, mint Windhorst valamikor Bismarckéra, az aktivitásnak és erőnek egészen más akusztikájába mondta volna el a Centrum deklarációját így azonban elernyedt szervezetek állottak a Centrum mögött, néhány súlyosan elhibázott taktikai lépés, a helyzetnek annak idején való súlyosan fel nem ismerése, túlságosan későn való szakítás azzal a marxista szövetséggel, amelynek belső tartalma oly kevéssé fért meg a Centrum világnézeti tartalmával. Valóban nem volt más tennivaló, mint hogy Haas felolvassa a Centrum deklarációját, amely lojálisan utat engedett a hitlerizmusnak. Utat engedett a hitlerizmusnak és saját végzetének. Ha éppen abból, hogy a hitlerizmus alig várta, hogy a Centrummal végezhessen, éppen abból következik, hogy a Centrum milyen fontos tényező: a hitlerizmus nem meri megengedni, hogy az a párt, amely ilyen pontosan kidolgozott világnézeti és politikai dogmatikával rendelkezik, továbbra is fennálljon. És jellemző a pártnak és vezéreinek roppant tekintélyére, hogy a vele való leszámolás távolról sem olyan brutális formák közt történik, mint akár a szociáldemokraták letiprása vagy Hugenberg egyszerű félreállítása. Tárgyalnak magával a Centrummal és tárgyalnak Rómával s a tárgyalások valószínüleg meg fogják óvni a német katolikusok érdekeit — ugyanakkor, amikor Hitler helytartói még dogmatikai területen is „átszervezik" a német luteránus Egyházat! A német katolicizmus kulturális, szociális és karitatív szervezetei még épek és ép, változásnélküli még egész gondolatrendszere is. Ebben a gondolatrendszerben pedig olyan örök nemzeti értékek és érdekek vannak, amelyek mindig élni fognak a német nép millióiban és amelyeknek mellőzése csak katasztrófa felé sodorhatja Németországot. ...Papén pedig ott tárgyal Rómában. Várjon tudta-e ő, a titokzatos és haliga, tag, hogy a Centrumot valami brutális és erőszakos megsemmisüléstől menti meg látszólagos „árulásával"! Ki tudja! Talán Windhorst árnyéka van vele itt, az államtitkári tárgyalótermekben, amelyeknek ablakain túl hallgatag, fekete árnyékokként állanak a vatikáni kertek pinái az olasz nyár égő, olvadt aranyában. Rajtuk túl Róma s egy kicsit az örökkévalóság is. És ennek nyugalma az óriási vatikáni termek hűvösségében s a pápai diplomaták mosolyában; abban a fölényben, amely megszokta, hogy évszázadokon át ható erőkkel számoljon, amikor tárgyal és szerződéseket köt. Megszokta, hogy semmiféle párt nem azonos az Egyházzal. Megszokta, hogy minden , erő megsemmisült, amely ellene támadt. De Papén mellett ott áll a néma árnyék. A hitlerizmus üstököse pedig ellensúly nélkül, egyedül belső erőitől irányítva rohan tovább, magával vonszolva Germánia sorsát és egyedül saját maga lesz felelős az útért, amelynek semmiféle számítás sem tudta előre kimérni zegzugait (s -1.) rajta. Rá van vésve fekete betűkkel: „Magyarország". Sokáig elnézem a követ a töltésről. A cigány türelemmel vár. Úgy látszik, hozzá van szokva az eltűnődő emberekhez. Ő is nézi a követ, pedig mindig látja. De azért nézi, mert azt gondolja az egyszerű eszével, hogy ezt a követ mindig nézni kell. Nem is gondolja talán, hanem csak érzi. A magyar levegővel besodrott tisztességével érzi. Lassan megmozdul a jobblábam, azután a bal. Elindulok a kő felé. Lassan. Csak úgy bizonytalanul. De azért odaérek hozzá. Körüljárom, megtapogatom. Hideg, érdes. Olyan, mint a többi kő. A cigány ez alatt széthúzza a közeli bokrokat és botjával keletre mutogat. Egy dobásnyira ott van a cseh határkő, a másik oldalon meg az oláh határkő. Olyanok, mint a magyar kő. Azokra is fekete betűket véstek. Azon gondolkodom, hogy miért nem véstek azokra arany betűket. Érdekes három kő ez. Állnak ott némán, rendületlenül. Kettő vig, egy meg szomorú. Visszafelé már nemigen érezem a zökkenőket. Megszokja az ember. Időnként vissza-visszanézek a magyar kőre, meg a bozótra. A cigány hosszan néz a szekerünk után. a görnyedt alakja botára támaszkodik. Olyan, mint egy szomorú kérdőjel. Hűvös van, majdnem fázom. Nyugat felől gyenge szél kerekedik és borzolgatja a bokrokat. Az igazság szele ... NEMZETI UJSÁG Szombat, 1933 július 1. Soroksári milimárik szétrombolták az új tejszövetkezetet A tüntető tömeg megtámadta a csendőröket is Soroksáron pértteken délután 4 órakor mintegy háromszáz főnyi tömeg verődött össze, amely hangos szóval tüntetni kezdett a tejrendelet ellen. A tüntetésben gazdák és millmorik vettek részt. Félóraig bengolás és hangos kiáltozás után a tömeg a faluban a tejrendelet következtében újonnan felúlított szövetkezeti tejgyűjtő állomás elé vonult. Behatoltak a helyiségekbe, a berendezést összezúzták, majd tüntető menetben vonultak végig a falun. A helyi csendőrörs szétosztásra szólította fel a tüntető tömeget, amely azonban nekitámadt a csendőröknek. A csendőrörrs szorongatott helyzetében sem akart fegyvert használni, hanem Dunaharasztitól gyors segítséget kért. Hamarosan több csendőr érkezett Soroksárra, akik azután feloszlatták a tüntető tömeget. Több gazda és miamák ellen eljárás indul meg. A szociáldemokrata szakszervezet két óráig fogva tartott 800 sütőmunkást és munkabérfelemelést kérd nyilatkozatot Íratott alá vetik A munkásokat a rendőrség szabadította ki a fogságból A sütőipari munkások szociáldemokrata szakszervezete Peterdy-utcest' 6.11. szám alatti 'székházába' műhelyért fekess illetre hívta össze a fővárosi £40, sütőipari üzem munkásait. A értekezleten is mintegy 800 főnyi munkástömeg vett részt. A szakszervezet vezetősége az egybegyűlt munkások elé egy nyomtatott nyilatkozatot tett le, amelyben a munkásoknak arra kellett kötelezniük magukat, hogy a küszöbön álló kenyérár leszállításával kapcsolatosan százszázalékos munkabéremelést követelnek. Az értekezlet helyiségének ajtajait, lezárták s felszólították a munkásokat, hogy amíg a nyilatkozatokat alá nem írják, nem távozhatnak el a helyiségből. A péksegédek a kényszerhelyzet folytán valamennyien aláírták a nyilatkozatot, amelyeket a szakszervezet azonnal elvitetett a sütőipartestületbe. Az ipartestületben nagy megdöbbenéssel fogadták a sütőipari munkások váratlan és méltánytalan követelését.. Az ipartestületben tartózkodó munkaadók kereken visszautasították a segédek követelését és többen széttépték a szakszervezet nyilatkozatát. Közben a Peterdy utcai szakszervezet nagytermében fogva tartott 800 sütőipari munkás közel két, óra hosszat várakozott arra, hogy az ipartestület határozatai után végre elhagyhassa a helyiséget. Nyolc óra körül a munkások még mindig bezárva várakoztak. A szakszervezeti megbízottak valamennyi péküzemben eredmény nélküljártak el, mert a munkaadók kereken visszautasították a munkabér emelésére irányuló követelésüket. Fél 9 óra körül a munkások valahogy értesítették a főkapitányságot, hogy a szakszervezet fogva tartja őket és nyilatkozatot kényszerítettek velük aláíratni. A főkapitányságról két riadó autón hatvan gumibotos rendőr sietett ki a Peterdy utcai szakszervezeti székházba. A rendőrök betörték a nagy tanácsterem ajtaját és kiszabadították a zárva tartott sütőipari munkásokat. A budapesti sütők ipartestületének vezetősége este 10 órakor értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy sürgős kormányintézkedést kérnek, hogy a jövőben ilyen puccsszerű szervezkedés elő ne forduljon. A sütőipari munkások este 10 órakor már mindannyian elfoglalták munkahelyüket s igy szombaton semmi fennakadás nem lesz a főváros kenyérellátásában. A Nemzeti Újság munkatársa beszélt Georgevics dr.-ral, az ipartestület főtitkárával, aki a szociáldemokrata szakszervezet példátlan eljárásáról a következőket mondotta: — Nagy megütközéssel értesültünk a sütőipari munkások szociáldemokrata szakszervezetének példátlan eljárásáról. Valószínűnek tartjuk, hogy a sütőipari munkásokat uszítók gyűjtötték egybe műhelyértekezletre, amelyen azután le a Nemzeti Újság nagy szentföldi társasutazása a Megváltó kereszthalálának 1900 éves jubileuma alkalmából 1933 július hó 26-tól augusztus 10-ig „AUGUSTUS“ 36.000 tonnás luxus óceánjárón ATHÉN, RHODOS BEYROUTH, KRÉTA. PALERMO NÁPOLY megtekintésével Budapesttől Budapestig 555. pengő a teljes útiköltség, amelyben vasút- és hajójegyek, teljes ellátás, a szentföldi autótúrák, valamint a vallásos és turisztikai vezetés is bennfoglaltatik. Részletes prospektust készségesen küldenek a JM2CT (IHM ITALIA-COSUUCH Utazási Irodája Tengerhajózási Társaság Budapest, Honvéd utca 10 Budapest, Tszököls utc. lés kapható nagyon olcsón, 3—4 évi kamatmentes részletre, 5 négyzetméter Balatonpart használattal és fürdőjoggal. Bélatelepen, a Balaton legszebb helyén egy 400 öles telek ölenként 2.— P 65 fillér. Egy 200 öles ölenként 3.— P 20 fillér. Egy 160 öles ölenként 6.90 fillér. Egy 200 öles állomástól 100, Balatontól 200 lépésre, erdős rész, ölenként 7.— P. Egy 200 öles kitűnő helyen ölenként 6 pengő. Részletes felvilágosítás: Ingatlan Közvetítő Irodában, V. Honvéd u. 10., 9—2-ig. Telefon: 127—47. zárt ajtók mögött munkabéremelést követelő nyilatkozat aláírására kényszerítették őket. Az ipartestület éppen szombaton hajtja végre ármérséklő rendelkezését s a kenyérárakat 1 fillérrel csökkentettük. Lehet, hogy a sütőipari munkások a kenyér árának mérséklésével azt gondolták, hogy az ő bérüket a munkaadók most leszállítják. Erről szó sem volt s már napokkal ezelőtt megnyugtattuk a munkásokat, hogy az olcsóbb kenyér nem fogja érinteni és megcsorbítani az ő munkabérüket. A Nemzeti Újság munkatársa beszélt a sütőipari munkások szociáldemokrata szakszervezetének titkárával is, aki a puccsszerű szervezkedést merész kitalálásnak mondotta. Annyi történt csak, hogy a sütőipari munkások értekezletre gyűltek össze estefelé és közel félórai tanácskozás után valamennyien eltávoztak az épületből. A székház előtt mintegy 30—40 munkás még együtt maradt, amikor rendőri riadó autó érkezett a ház elé és ezeket a csendben viselkedő munkásokat szétosztásra szólította fel. A tömeg azonnal el is távozott az épület elől. A szakszervezetnek ezt a cáfoló nyilatkozatát megdönti a rendőrség jelentése, amely arról számol be, hogy valóban a rendőröknek kellett kiszabadítani a 800 fogva tartott sütőipari munkást, akikkel a szakszervezet a nyilatkozatokat aláíratta. A KERESZTÉNYPÁRT GYŰLÉSE NAGYKÁTÁN Nagykáta, június 30. Nagyszabású gyűlést tartott csütörtökön délután a nagykátai kulturházban a keresztény gazdasági és szociális párt. A szakadó eső ellenére zsúfolásig megtöltötte Nagykátának és környékének lakossága a kulturházat- Paxy Kornél bevezető szavai után Jankovich Bésán Endre gróf, országgyűlési képviselő mondta el, hogy miért hagyott fel a kereszténypárt a kormány támogatásával. A párt különösen gazdasági kérdésekben nem lát garanciát a kormány működésében. Zichy- Czikán Móric báró az Ausztriával való gazdasági kapcsolatok kimélyítését sürgette. Minden 95-ös programnál többet ér az Evangelium programja. Pulmann Károly dr. a gazdaadósságok kérdésével, Pilis Károly képviselő különféle munkásproblémákkal, Fitz Artur pedig népnevelésügyi kérdésekkel foglalkozott. A gyűlést Medgyessy Gyula plébános imája zárta be. A közönség mindvégig lelkes hangulatban tüntetett a szónokok mellett és a párt mellett. VITAEST PARISBAN TRIANON REVÍZIÓJÁRÓL Parisból jelentik: A Forum nevű egyesület, melynek díszelnöke Lyantey marsall, Georges Desbonsnak, „Magyarország a trianoni béke után“ című mű szerzőjének elnöklete alatt vitaestet tartott a magyar-francia kapcsolatokról és a trianoni békéről. Az előadást maga G. Desbons vezette be, nagyhatású beszédben tiltakozva a béke ellen, mely új Elszász-Lotharingiákat teremtett a Duna völgyében. A vita során Bernardini francia publicista figyelmeztette a kisantantot, hogy a francia nép nem hajlandó az ő imperializmusuk miatt egy új háborúba keveredni. Georges Roux a dunai államok együttműködése mellett szállott síkra, de hangsúlyozta, hogy ennek előfeltétele Magyarország határainak méltányos revíziója. Chérardamne kisantant-barát francia újságírónak Konti Ferenc, a Magyar Revíziós Liga párisi megbízottja válaszolt, ismertetve a magyarság revíziós programját.