Nemzeti Ujság, 1933. július (15. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-16 / 159. szám

Vasárnap, 1933 Július 16. NEMZETI ÚJSÁG Emlékezés egy nagy pécsi püspökre öt év múlva száz esztendeje lesz annak, hogy 1838 július 16-án Pécsett elhunyt az ősi egyházmegye egyik legnagyobb püspöke, Szepesy Ignác báró. Nagy em­ber és nagy püspök volt. Ezt semmi sem bizonyítja jobban, hogy emlékét a ma­gyar törvénytár is megőrizte, mert az 1836. évi XXIV. törvénycikkben „Né­­gyesy báró Szepesy Ignác pécsi püspök által alapított Academiáról“ cím alatt a következő, országos törvénybe iktatott szavakat olvashatjuk: „Hálaérzé­sed fogadják az Ország Rended Négye®! Báró Szepesy Ignác, Pécsi Püspöknek, a közjó előmozdításában bizonyított munkás buzgóságát, mellynél fogva Pécs várossában tulajdon költségein bölcselkedést­ és törvényt­­tanító Intézetet állított fel; mely jeles köve­tésre méltó alapítványt „ Felsége kegyelmes megegyezésével, örök emlékül Törvénybe ik­­tatják“. Bizonyára megérdemli Pécs nagy püspöke, hogy a kilencvenöt éves évfor­­dulón is megemlékezzünk életéről Eger­ben született 1780 augusztus 13-án. Ott végezte elemi- és középiskolai tanulmá­nyait, majd a teológiát is. Pesten a böl­csészet, Bécsben pedig a hittudomány tudorává avatták és 1803-ban szentel­t.Mint" tanulmányi felügyelő kezdte el papi pályáját. A magyar nyelvet­ taní­totta a szemináriumban, majd érseki szertartó, később titkár és utóbb egri plébános lett. Három és fél év után, 1808-ban — 28 éves korában — egri kano­nokká, 1819-ben pedig erdélyi Pu®P°kk­* nevezi ki I. Ferenc királynak. 1828-ban pedig a pécsi püspöki székbe kerül. Eddigi élete is duzzad az erellyel és kitartással véghezvitt nemes tettektől,­­ miknek köszönheti gyors emelkedését­­, de a pécsi püspöksége alatti munkál­kodása emberfeletti. Tiz év alatt (1828 1838) alkotásának sokaságával és nagy­ságával feledhetetlenné tette nevét és személyét nemcsak a pécsi­ egyházme­gyében, hanem az egész országban is. Három évig betöltetlen volt a pécsi püspöki szék ógyallai Király Józef püspök (1807-1825.) halála után. Az 1828- ban kinevezett négyesi Szepesi­ Ignác báró 1828. február 24-én váratlanul fog­lalja el a püspöki palotát. Mellőzte a hi­vatalos fogadtatást. 1828 március 13. és 14. tartja a beiktatást. Pécsett első tette, hogy a Lyceumot, vagy mint a törvény mondja, az Acade­­miát megalapítja. Megépíti a Szenesy-utca 3. sz. alatt álló hatalmas épületet. És mert ezt később kicsinek tartotta, megveszi e célra Baranya vár­megyétől harmincezer pengőf­ormiont Fő-, most Király-utcában levő, a Pálos rendtől elkobzott zárdaépületet a templom­mal és azt 100.000 pengőforinttal renovál­tatja. Kettőszáznegyvenezerkétszázötven pengőforinttal alapítványt tesz az akadé­mia céljaira. Szándéka volt e célra meg­venni a Pálosok volt magocsi (Bárány­a­­vármegye) uradalmát is, de ezen nemes tettét korai halála megakadályozta. Ez húzta keresztül egy másik szándékát is: össze akarta kötni a Drávát a Dunával Pécs alatt egy hajózható csatornával. Milyen más lenne Pécs élete, ha e kiváló tervét a nagy püspök valóra válthatta A kéttornyú templomot nagy pénzáldo­zattal visszaadja rendeltetésének, Isten­­házának, mert előbb raktár volt, sőt szín­­házul is óhajtották használni, de ez a terv meghiúsult. Könyvnyomdát létesít, 50.000 váltófo­­rinton, mely „Lyceum könyvnyomda cím alatt szerepel évtizedeken át. r­etű­­öntődét is óhajt beszerezni. Megveszi e célra a szomszéd házat. A korai kegyet­­len halál e tervet is megsemmisítette. Megalapítja a püspöki könyvtárt Sze­­pesy­ utca 3. sz. alatt, a Klimó György püspök (1731-1777.) által 1774-ben a püs­pöki palotában létesített nyilvános könyvtárnak a pusztulástól megmentett könyvek fölhasználásával. És azt négy­ezer kötettel gyarapítja abban az épület­ben, melyet az Akadémia céljaira 1830- ban emeltet. Olvasótermet rendeztet be. Ásvány- és pénz­gyűjteményt is csatol a könyvtárhoz. ( „­­ A pécsi városháza és a Sétatér is áldo­zatkészségének sokat köszönhet. A Lyceum-templomot orgonával látja el, négy harangot öntet, melyek nehéz­sége a készítési évnek — 1832 — felel meg fontban. Nyolc boltot nyittat az épület­ben, mely előtt járdát csináltat. Papjainak, különösen a káplánok és a tanítók anyagi emelése egyik főgondját képezi. Segédkezik a „Szentirás“ fordításánál és kiadásához 30.000 váltóforinttal járul. Katekizmust szerkeszt, azt többezer pél­dányban kinyomatja és ingyen küldeti szét az iskoláknak és a szegényebb ta­nulók részére. „Könyörgések és énekek“ című művét magyar, német és horvát nyelven jelenteti meg és ingyen jut hozzá mindenki. Az A szent imádó ke­ laasowwsseoweseaeaeeeoftwoTOOf»—sc« resztény is az ő munkásságát és áldozat­­készségét dicséri. A Tudományos Gyűjte­ményben több dolgozata jelent meg. Pett­ier Antal, volt titkára, a későbbi váci püspök, négy kötetben adja ki 1839-ben Szepesy Egyházi beszédeit. Évenkint hatszáz pengőforinttal járul a Magyar Nyelv Szótára kiadásához, mely művet a Tudományos Akadémia adja ki Pesten. Munkálataiban is tevé­keny részt vesz. Amilyen váratlanul jött Szepesy báró Pécsre, époly váratlanul történt halála. 1838 július 16-án, este kilenc órakor, vér­­hányási roham lepte meg és ez rövid idő alatt kioltotta nemes életét. Csak 58 éves volt. Július 19-én temették el leírhatat­lan részvét mellett a püspöki sírboltban. 1893 november 5-én — negyven év előtt — leleplezték azon szobrot a pécsi séta­téren, mely a szászvári születésű Kiss György szobrászművész pazar szép alko­tása. Pécs városa és a pécsi egyházmegye kegyelete emeltette azt felejthetetlen nagy püspöke, Szepesy Ignác báró soha el nem múló emlékének! Halálának kilencvenötödik évfordulója alkalmából hajtsuk meg lélekben hódola­tunk zászlaját a tettekben gazdag, a ne­mes életű, a fennkölt gondolkozásu püs­pök: Szepesy Ignác báró emléke, sírja és szobra előtt! Neve, szelleme örökké éljen köztünk! Rónaky Kálmán úr. 3 Q Jixtidikus+Sl. Az Oxford-mozgalom centenáriuma Száz esztendeje annak, hogy az anglikán államegyház keretében olyan mozgalom in­dult meg, mely hatásait még ma is érezteti. Ez az Oxford-mozgalom, vagy más néven, az akkor kiadott értekezésekről (tracts) elne­vezve, traktarianizmus, amely a szellemi élet sok területére vetítette ki hatásait, bár gyö­kerében tisztára vallásos volt és főágazatában ma is az. Ebből indultak ki az angliai keresz­­tény-szocialista irányzatok, ebből fakadt sok irodalmi termék, innen vet­t ihletet a „Ve­lence kövei“ nagy szerzője művészi elgondolá­saiban, de legfőképen innen ágazódott ki az anglikán államegyházból Rómához való visszatérések és a Rómához legalább is külső­ségekben való közeledés azóta soha meg nem szűnő folyamata és magában az anglikaniz­musban az a ritualista irányzat, mely egyre merevebben áll szembe a rideg protestáns felfogással. Ilyen szellemi mozgalomnak bajos születés­­napi dátumot adni. De talán elfogadhatjuk, amint a közfelfogás is igy tesz és amint azt a mozgalom egyik legnagyobb reprezentálja Nervman, a későbbi bibornok hangoztatta, hogy az Oxford-mozgalom lényegében akkor lépett a nyilvánosság elé, mikor 1833 júl. 14-én Keble, az oxfordi egyetemi templom szó­székéről híres beszédét elmondotta. Mik voltak ennek a szellemi áramlatnak történelmi gyökereit Joseph Peters legutóbb találóan mutatott reá arra, hogy a vallásos szubjektivizmus és liberalizmus által lelkileg megszaggatott időben nagy áttörés volt a múlt konzervatív életértékeihez, a vallási ren­díthetetlen tekintélyhez. Mert a Vill­ Henrik által sokizmába kergetett angol államegyház nem tudott gátat vetni a protestáns gondol­kodás beözönlésének, hiába próbált legalább a formákban a régi szellemhez ragaszkodni és tartotta fenn a régi hierarchikus beosztást. A protestantizmus és különösen annak metho­­dista formája nyíltan is széttörte az anglikán egyház püspöki kereteit és hatalmas, szabad egyházakat alakított, de magában az anglika­nizmusban is erősbödött — nagyrészben poli­tikai befolyások alatt — a protestantizáló irányzat, melyet nagyban elősegített a szinte hivatalnokká vált anglikán papság elfásult­­sága és közönye, mellyel nem igen tudott megbirkózni az új liberális modernizáló szel­lem sem, mely a francia forradalom időszaká­ban támadt fel az anglikanizmus álkonzerva­tivizmusával szemben. Oxford volt akkor a világ egyik legelső egyeteme és természetszerűleg az új szellemi áramlatok itt csaptak legélesebben össze. Az egyházias szellemet alapjában veszélyeztető liberalizmussal szemben vezető teológusok és tudósok állottak fel, mint John Keble, Richard Froude, Robert Wilberforce és a harci áram­latok közepette még igen ingadozva áll egy igen tehetséges fiatal teológus, John Henry Newman. Az újabb szellemtudományi történe­­lemmagyarázat új világításban mutatja be, hogyan szakadt el Newman lassan a teológiai liberalizmustól és hogyan fejlődött szükség­szerűen útja a katolicizmushoz. Nem hiába mondotta a későbbi aposztata White, akivel Nervman együtt szokott zenélni, barátja egyik kijelentésére: „Ez téged a katolikus tévedéshez fog vinni!“ Igen. Newman egyre jobban köze­ledett a katolikus „tévedéshez“ és az Oxford­­mozgalom keretében megjelent 1833 szeptember 9-én első röpirata, amely már majdnem tisz­tán katolikus szellemben íródott. Ezeket több követte, amelyekben barátjával, Puscyvel együtt az egyházatyákra tért vissza és ezek­nek tanulmányozásánál egyre jobban belátta, hogy csak az eleven egyházi tanítóhivatal nyújtott szilárd irányítást az ősegyházban a keresztényeknek. Már pedig az anglikán egy­házban éppen ez a tanítóhivatal hiányzott és ezt találta meg Newman a római egyházban. Sok ingadozás után 1841-ben tért vissza az Egyház kebelébe, amelynek kardinálisa gya­nánt halt meg 1890-ben. Példáját ezren és ezren követték nemcsak egyénileg, hanem cso­portokban is és közvetlen a háború előtt tör­tént, hogy két anglikán bencés szerzetes csa­lád együttesen tért vissza a katolicizmushoz. Newman-vak és társainak nem sikerült az egész angol katolikus mozgalmat visszavezetni Rómához. Maga Keble és Pusey is bent marad­tak az anglikanizmusban és megteremtették annak ritualisztikus szárnyát, amely a kom­promisszumok jegyében épült fel. Maga az angol államegyház különben éppen csakhogy tizenöt százaléka ma az egész angol lakosságnak és kebelén belül is három irány­zat küzd, a ritualisztikus angol katolicizmus, az ortodox anglikanizmus és a liberális irány­zat. A kompromisszumtörekvések nem jártak sikerrel és megtörtek elsősorban Rómán, amely nem ismer kompromisszumokat. Ebben az ér­telemben az Oxford-mozgalomnak ma is csak az a jelentősége, hogy egyéneket vezet vissza Rómához és csodálatos módon igen sok angli­kán lelkészt, mint nemrégiben az irodalmilag is igen kiváló Vernon Johnson-t. A mostani centenáris ünnepségek alkalmából is az angli­kán lelkészeknek mintegy százfőnyi csoportja jelentette ki, hogy az Oxford-mozgalom célja Róma. Ez a cél azonban megegyezések útján nem érhető el, csak annak a jelszónak őszinte megvallásával, amit annak idején Pusey han­goztatott: „Antiquam exquirite matrem — menjetek vissza a régi anyához!“ A pápa a spanyol egyházüldözésekről. A spanyol katolikusok szentévi monstre­­zarándoklatát nemrégiben fogadta XI. Pius pápa. A zarándoklatban 3000 spa­nyol hívő vett részt, akikhez apostoli szó­zatot intézett a pápa, amelyben fájdalom­mal emlékezett meg a spanyol egyház­üldözésekről és az egyházüldözés során átélt szenvedésekről. Köszönetét fejezte ki a spanyol klérusnak, valamint a hívők­nek áldozatkészségükért és az egyházhoz való törhetetlen ragaszkodásukért és hangsúlyozta a zarándokok előtt, hogy még akkor is éljen szívükben a remény, amikor már azt hiszik, hogy az elveszett A spanyol katolikusoknak nemcsak re­mélni, hanem meggyőződéssel hinniük is kell azt, hogy abban a harcban, amelyet a spanyol köztársaság az Isten ellen folytat, nem az Isten lesz legyőzött, ha­nem a győző, ámde nem a bosszú, hanem a megértés és könyörület győztese. Imád­kozzatok és virrasszatok! — E szavakkal bocsátotta el a pápa a spanyol zarándo­kokat. Országos skapuláré-ünnepség a Karmelita Atyák templomában. Július 16-án, vasárnap, Karmelhegyi Boldogasszony ünnepén, a tem­­plombucsú napján az ünnepi sorrend a követ­kező: Reggel 6 órakor szentséges nagymise, 10 órakor főpapi misét pontifikál Breyer Ist­ván dr. esztergomi segédpüspök, a szentmisét megelőzően prédikáció lesz. Csendes szent­misék reggel fél 6, 7, 8, 9, 11 órakor. Délután 4 órakor szentségkitétel és papi zsolozsma. 5 órakor szentbeszéd a templomban és a tem­plom előtti téren, pápai áldás, amelyet a templomon kívül állók is elnyerhetnek. Ezután megindul az országos skapuláré körmenet a szokott rendben, majd Te Deum és szentségi áldás fejezi be Kármelhegyi Boldogasszony búcsúját. Mindazok, akik a skapulárét fel­venni akarják, jelentkezhetnek a sekrestyében egész napon át. Az ünnep nyolcada alatt dél­után 5 órakor szentségimádás és ünnepi papi zsolozsma. A hercegprímás Bécsben papokat szentel. Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás szombaton Bécsbe utazott, hogy ott vasárnap áldozópapokká szentelje a Pázmáneum magyar papnevelőintézet idén végzett növendékeit. KaLaZANTINUSOK Izbégi (Szent Endre mellett) nyaraltatás 2-ik turnusára korlátolt számban 8—14 éves fiuk még előjegyezhetők. Ötszöri étkezéssel napi 1.50 P. — Bővebbet a Kalazantinusok Szent József tanoncinternátusa, Budapest, II., Toldy Ferenc­ u. 30., Aut. 564—14. ad. 25 Zarándokvonat Keszthelyre. Lisieuxi Szent Terézke keszthelyi kegytemplomá­ban július 30-án, vasárnap szentelik fel az új Mária-oltárt, amely alkalommal a MÁV igazgatósága előzékenységéből ked­vezményes külön zarándokvonatot indít az ünnepségen résztvenni szándékozók részére. Indulás július 29-én, szombat este 11 óra 40 perckor a Déli pályaudvar­ról. Keszthelyre érkezés vasárnap reggel fél 5 órakor. Visszautazás Keszthelyről vasárnap délután, a litánia után, megér­kezés este a Déli pályaudvarra. Jelent­kezni lehet július 26-ig a Karmelita rend­házban, Budapest, VI., Huba­ utca 12., a jegy (5.90 P) árának előzetes beküldé­sével. A vasárnap egyházi zenéje. Július 16-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor a budavári koronázós templom ének- és zenekara Sugár Viktor kar­nagy, kormány főtanácra, vezényletével és Sárkány Sándor orgona-kíséretével Clement Károly: Nagy­­miséjét adja elő, amelyet Kondela Géza dr. szent­­beszédével együtt a rádió is továbbít. — A T­u - U i ■ utcai plébániatemplomban az Árpádházi Boldog Margit ■ Vegyeskar délelőtt 10 órakor Schweitzer C-dúr miséjét adja elő grego­rián változó miserészekkel és Palestrina: Rex vir­­tutis kezdetű motettájával. Országos szentévi zarándoklat Máriazellbe. A Hercegprímás Ur őeminenciája 1698—933. sz. engedélyével. Indulás augusztus 10-én, vissza­érkezés 18-án. Útirány: Budapest—Komárom— Győr—Hegyeshalom. Lelkivezető Gampel Béla majsajakabszállási lelkész. Visszajövet egy­napi tartózkodás Bécsben. Részvételi dij II. osztályon 52 pengő, III. osztályon 36 pengő. Szabadjegyek érvényesek. Érdeklődni lehet a zarándoklat központi irodájában: IX., Üllői­­út 115. sz. Borsy István technikai vezetőnél (Telefon 39—9—31), aki válaszbélyeg beküldése ellenében részletes programot küld. —V« wwMmwMHimiieaiimmum« 36 FILLÉRES IMAKÖNYV Sik—Harmat: „SZENT VAGY UR­AM“ (II. kiadás) 153 énekkel, M imarésszel. 10 példány után 2 ajándékpéldány I Magyar Kórus, Budapest, I., Fery Oszkár­ utca 55. szám. Püspökkari határozat a beiratási díjakról A magyar püspöki kar idei tavaszi konferen­ciáján úgy rendelkezett, hogy a jövőben a be­folyó beiratási díjaknak a katolikus interná­­tusok céljára fordítandó felerésze az egyház­­megyei hatóságokhoz küldessék be, annak megjelölésével, hogy a küldött pénz beiratási díj. A beküldésnek a beiratást, illetve pótbe­­iratást követő 8 nap alatt, tehát legkésőbb szeptember 10-ig kell megtörténnie, mert ennek elmulasztása esetén az egyházmegyei katolikus tanítók gyermekei elesnének a segélyezéstől. A beiratási díjak másik felerészéből kölcsön tankönyvtár létesítendő, amelyből a szegény gyermekek használatra tankönyveket kapnak kölcsön. E könyvek bekötéséről a lelkészkedő papságnak kell gondoskodnia. A budapesti egyházközségek utazása Esz­tergomba. A budapesti római katolikus egy­házközségek közül többen elhatározták, hogy július hó folyamán Esztergomba utaznak és ott felkeresik az ősi székesegyházat és megte­kintik a kincstárt, valamint a város nevezetes­ségeit. Ezért július 23-án reggel 7 óra 23 perc­kor Budapest—Nyugati pályaudvarról kultúr­­vonat indul Esztergomba, ahonnan ez a vonat még aznap este 20 óra 15 perckor indul vissza Budapestre. A kedvezményes menetjegy ára oda-vissza a III. osztályon 2 pengő 02 fillér. A Szent István Bazilika plébániai háziőrsze­mek hétfőn, e hó 17-én este 7 órai kezdettel tartják e havi összejövetelüket a Bazilika Kul­túrotthon dísztermében (V., Vilmos császár­ út 18.). Az összejövetelt Ortvay Rezső apátplébá­­nos vezeti. Személyi hírek: Kővágószőllős plébániájának hívei meleg szeretettel ünnepelték Csáky Benjá­min plébánost ezüstmiséje alkalmából. A Görgős mezei munka ellenére is igen sokan jelentek meg a templomban. A Mise után az iskolásgyermekek, majd Kesztyűs Adára a kővágószőllősi és eser­­kuti, Kohner István a kővágótöttyösi egyház­­község nevében üdvözölte a plébánost és Mar­ton Zoltán levente ifjú alkalmi költeményt adott elő. — Ambrus Jenő plébános most mon­dotta ezüstmiséjét Alsózsiden. Szónoka Huszár Mihály sárvári apátplébános, országgyűlési kép­viselő volt. Az ezüstmisés plébánost hívei meleg szeretettel ünnepelték. MEGJELENT ■wrrnniüSaiETWiw. Egy francia plébános története Hogyan élt az arsi plébános? Megrendelhető: Kapisztrán nyomda Vác és minden jobb könyvkereskedésben A 450 oldalas könyv ára 1 5 pesige

Next