Nemzeti Ujság, 1933. október (15. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

2 Hasznos tudni hogy SCHHIDTHAUEft természetes \r^ tL*I \ k, keserűvize, az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt rendbe hozza. nem jelenti azt, hogy akárki lehetőséget kapjon a fennállórend megbontására és hátbtz támadja ait a rendszert, amely jó" kisneműéti és lovagiatatlan egyenlőségét mindenki számáról biztonítja. Más országokban igen kiírtan bánnak el az ilyen kísérletezőkkel. Nem akarjuk, eskünkben sincs, hogy ezet az elbánást nálunk is bevehessék, de meg kel látni, hogy vannak eszközök, amelyekkel a nemzeti élet folytonosságát biztosítani lehet , ezek az eszközök használatban vannak ott, ahol azokra szükség volt és alkalmazásuk elkerülhetetlennek látszott. Ne éljenek tehát vissza a nemzet türelmével azok, akik fennen hirdetik a békét, rendet, jogegyenlőséget és jogbiztonságot, de végeredményben mindezt csak eszköznek használják fel arra, hogy a maguk hatalomra jutásának az útját egyengessék. Könnyen elröppen a Szó és szabadon terjed a betű, a bankettasztaloknál nem nehéz típusot aratni és a szépen hangzó frázisoknak mindig lesz hálás közönsége. A gyújtogató munkája összehasonlítatlanul fonyabb, mint az építőmesteré, de aki azóval és betűvel a keresztény magyarság épületének a felgyújtásán fáradozik, az ne csodálkozzék azon, ha az építkezők, akik vérüket adták ennek a megépítéséhez és megszilárdításához, elbánnak a politikájukkal. Nézzenek körül a nagyvilágban: nincsen itt az ideje annak, hogy előhozakodjanak a régi liberális világ feltámasztásával. Izmos és erős nemzeti élet sár- AiMyut 18, Üzletház elején illádé vagy Hosszaim időre bérbeálló Lakóháznak is át lahat alakítani. KöZvetitőfélst csszk elítétett megállapodás eletén dijálnunk. lásának s amikor szóba kerültek a dolgok, meg is kérdezték, miként pihent Zsuzsi néni. A Laci gyerek terjesztette elő ezt a kérdést, Zsuzsi néni névadója s titkárja. Mert a Laci gyerek, mint kis gimnazista, de már elemista korában is bonyolította le mindenkor Zsuzsi néni kiterjedt levelezését, amely húsvétra, pünkösdre, karácsonyra és névnapra szóló jókívánságokban merült ki. Laci „urfi“ tehát megkérdezte Zsuzsi nénit, kipihente-e magát jól. Zsuzsi néni széles örömmel válaszolt: — Bizonly, Lacika islár, úgy pihentem, annyit pihentem, hogy ilyen jól már régen éreztem magamat, mint most. Mert tetszik tudni, a sógorasszonyom mindjárt be is költözött a házba, dehát én nem nézhettem, hogy úgy maradjon a házam, ahogy volt, rendbe akartam hozni, hát kimeszeltem kívülről-belülről. Aztán van egy kis kertje annak a háznak, hát azt felástam, meg is kapáltam. Mire a sógorasszonyom felkelt, mgért ő csak félnégyre szökött felkelni, én már akkor rendbehoztam a tehénkéjüket, megetettem a disznót, felsöpörtem az udvart, meg a kemencét is kitapasztottam, míg otthon voltam, iát a sógorasszönynak van egy kis földje, mert a ház nem rá maradt. Csak a kis föld, lucernás, azt is lekaszáltam, aztán felhordtan a padlásra. Hej de jó volt Vizet mérni A kutból! Meg télire fát is vettünk, aztán azt felvágtuk s mind felraktuk a Színben. Nagyon jól kipihentem magamat, ifjut, — mondotta Zsuzsi néni s elővette az öngyújtót, felcsavarta a gáztűzhelylángját, majd levette a polcról a villamos kávéfőzőt, forró vizet engedett belé a vízvezetékből és nagyot sóhajtott. — Mert tessék elhinni, fiatal úr, ha az ember esztendőkön át annyit dolgozik, mint én, akkor tudja csak, milyen jól esik egy kis pihenés. NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1933 október 1 radt mindenütt és a keresztény erkölcsre soha nagyobb szükség nem volt az állatfók életében, mint most. Mérsékeljék tehát részkereső szorgalmukat és ne iparkodjanak olyan feltűnő buzgalommal előbújni a mtlt ködéből. Csak azért, mert nálunk a keresztény magyarság egysége és ereje megőrizte az állampolgár egyenjogúságát. Ha valaki fejjel rohan a fáinak, nem a fal bánja. Ha még mindig akadnak vállalkozók, akik azt hiszik, hogy a vélt réseken keresztül meg lehet dönteni a keresztény magyarság ezeréves, szilárd bástyáját, ha akadnak orvosok, akik az apróbb sebeket úgy akarják gyógykezelni, hogy a sebeken keresztül be- Fatüzelés terén vezet át közkedvelt „ZEPHIR“ folytonégő kályha 4A kg tóval fűt egy A4 órán IV normál szobát ds*V át Ara 70.- P-toi'' Tekintse meg mintaraktárunkat Hazai szenekre legideálisabb a 2 aknás „BtEKOitD“ folytonélő kályha. Ara 60.— P-től leszállítva, felszerelve Arjegyzéket Ingyen küldő HÉBERJ VILMOS CSASZAR-lT m Q (Hajós-utcasarok) líöl csöpögtetett méreggel megölik az egész organizmust, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a hosszúra nyúlt türelemnek is egyszer vége szakad és a kártevőkkel szemben a megérdemelt kemény elbánás elve érvényesül. 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» ♦» 4»4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4*4» 4» A frontharcosok szerepe a társadalomban A napisajtóban mind gyakrabban találkozunk a „Frontharcosz* névvel. Olvasunk főcsoportok megalakulásáról, zászló* Szentelésekről, látunk formaruhában fél* Vonuló csapatokat, de tulajdonképen nagyon kevesen tudják, hogy mi az „Országos Frontharcos Szövetség“? A nagyközönség egy része valami háborús pártszervezkedést lát a mozgalomban, a másik része valami vacsorázgató kaszinóegyesületet sejt a cím mögött., Most, hogy a belvárosi főcsoport közgyűlésén Budapest székesfőváros főpolgármestere öltötte magára a frontharcos formatubát, október 1-én, a frontharcos napon pedig Gömbös Gyula miniszterelnök tűzi fel a frontharcos jelvényt, időszerű, hogy megvilágítsuk, mi is a mozgalom célja. Van-e létjogosultsága a frontharcosok szervezkedésének. Az elmúlt tizenöt esztendő alatt gomba triódra alakultak politikai pártok. A társadalom, amely eleinte örömmel és bizakodással fogadta egy-egy alakulás hírét, lassanként elfásult, mert csak jelszavakat hallott. Megtükdösödött minden Szervezkedéstől, • mert • azt ’ kellett látnia, hogy egyéni törtetésekben ésszemélyi harcokban sikkadnak el a legszebb, célok. Ma kiábrándultak mindebből, elfásultak minden iránt. A magyar társadalom eleve feladott minden védekezést. Mindenre csak egy- a, mottó: (,Nincs megáll»«,, itt pusztulni kell Ez a világháború következménye!“ Soha nagyobb hazugságot nem dobtak bele a köztudatba... A világháború maga is csak következmény volt. Következménye azoknak az okoknak, amelyeket ép azok idéztek elő, akik felelősségük elhárítására ezt a mottót a köztudatba dobták. A pusztulás nem a világháborúval kezdődött. Ott kezdődött, amikor a XX. Század modern embere megfeledkezett nemcsak önmagáról, de kötelességeiről is. A huszadik század „felvilágosult“ embere elvetett magától mindent, ami azelőtt szinte mindennapi lelki tornája volt. Nemzetközinek vallotta magát. Anyától, családtól elszakadt, nem érzett összetartozást nemzetével. Egyéni érdekhajhászásában a közösségért küzdeni nem tudott, a békés munka helyett a márólhölnapon való meggazdagodás volt a célja. Királyának önmagát tette meg, nem ismert más hatalmat, más tekintélyt. Modernségének mentalitását megtalálhatjuk minden megnyilvánulásában: politikában, közéletben, ipar és kereskedelemben, irodalomban és művészetekben, családi életben és nevelésben. De a világháborúban megtörtént a Csodál Azok, akik ott küzdöttek a frontokon, megtanulták, hogy mi az Isten. Akik látták Erdély felgyújtott falvait, hallották a magyar anyák és csecsemők Zokogását, megtudták, mi a haza. Akik összefogtak és kivívták, hogy az őrjöngő küzdelem negyedik esztendejében Magyarország egy talpalatnyi földjén sem állott ellenség, azok tudták, mi az engedelmeskedni tudás, mi a király. És kik, akiknek diadalmenetben kelllett volna bevonulniaik, lehajtott fejjel, csendben keresték meg otthonukat, amikor mögöttük felfordult, mert felfordították az országot . ÉS ülitek némán, panaszszó nélküli De amikor látták, hogyan veszti el lába alól a biztos alapot a társadalom minden rétege, zászlót bontottak újra, új zászló alá hívták a régi bajtársakat, a Munka zászlaja alá. A frontharcosok voltak ezek a zászlóbontók. Fáradhatatlan akarattal gyűjtötték táborukba a volt bajtársakat. A régi bajtársak jöttek a zászló alá. Mindegyikük lelkében Visszhangra talált a hivó szó. A bajtársiak könnyes szemmel tettek fogadalmat az uj zászlónak és hitet a régi jelszóra: „Isten, haza, király“. Azóta ott diszlik már a frontharcos jelvény a társadalom minden rétegéből való emberek mellén. A frontharcosokat nem a tagsági igazolvány, nem a tisztségi pozíciókra törő egyéni érdekek, hanem a hősi halott bajtársaknak az emléke kovácsolta össze, eltober 11-én, ha majd Végeláthatatlan Sorokban felvonulnak a Hősök Köve elé, ha majd apáikat és nagyapákat, látnaik menetelni fegyelmezetten, zárt sorokban, ébredjen fel a főváros társadalma, lássa meg, hogy van még összetartás, van még hatalmas tábora a magyar férfiaknak, akik hiszni tudnak egy szebb jövőben és dolgozni akarnak a Nemzet talpraállításán. Az Isten, haza, király iránti tiszteletet akarják belevinni a frontharcosok a társadalomba. Ez az az egyedüli plattform, amelyen találkozhatnak és találkozniok kell a pártoknak, társadalmi rétegeknek, munkásoknak és munkaadóknak, meglett férfiaknak és az ifjúságnak. A nemzet megmentése nem lehet privilegizált joga semmiféle pártnak. A talpraállítás munkájából ki kell vennie részét mindenkinek. De az irányításra, a példaadásra a frontharcosok hivatottak, akik már egyszer megmutatták, hogy mi a köteles-ségtudás. Nem kormányozni akarnak, de példát mutatni. Mindenki a maga helyén Ez a hivatásuk a frontharcosoknak. Ezt a hivatást adják tovább majd a cserkészekből és leventeifjúságból felserdülő „Újfront“ gárdának. És amikor Magyarország miniszterelnöke és a főváros főpolgármestere felfűzik a frontharcos jelvényt, lendüljenek tisztelgésre A jobbok, nézzenek fel a csillogó Szemek a felhőkön keresztülhatoló napsugárra s a jobb magyar jövőre, Mayer József Miklós. . -1??“ i „ oc^. ...... -..,^■,„1 W.WM I *P*ST Legolcsóbb és legszebb ajándék a jó könyv! "W® Rendelje meg a NEMZETI UJSÁG Aranykönyvtárának köteteit Ara díszes m m RA Pest*! számlázná vászonkötésben “ Ildii 30 fillér portó. mEgrendelőtégr. A NEMZETI ÚJSÁG kiadóhivatalának Budapest, V.. fiönvéd-n. 10. Ezennel megrendelem az alább megjelölt könyveket. Az Összeget postautalványoni küldöm. fir. JÓSIKA MIKLÓSI VAS CEREBEN : Két királynő , Pörös atyafiak Két barát . Egy alispán Könnyelműek - Szegedi M . boszorkányok WILHAMSOH C« H« -VArt leány várat nyer Az arany csönd * mo»*oha HENRY BORDEAUX: Fehí' ks",s Az utolsó Báthory P. LUIS COLOMA : "Sziklarózsa Boy 20—35 FILLÉRREL CSÖKKENTETTÉK A BRIKETT, SZÉN ÉS A KOKSZ IRÁNYÁRÁT A Nemzeti Újság szombati számában jelentette, hogy Fabinyi Tihamér dr., az Árelemző Bizottság jelentése alapján a brikett és a szén irányárát leszállította. Az érkezéslit kerül a kereskedelmi miniszter szombaton a következő nyilatkozatot tettem . A múlt évben sikerült a megelőző évi 0,74 pengősárról 6,95-re leszorítani a brikett maximális irányárát. Most pedig a tatai és dorogi brikett irányárát október elsejétől kezdődőleg további 35 fillérrel csökkentettem, úgy hogy e brikettek ára semmiesetre sem lehet több 500 pengőnél, ami a két év előtti állapottal szemben tell pengő árcsökkenést jelent annak ellenére, hogy a bányák ezidén már a múlt tapasztalatait felhasználva, az eddiginél sokkal jobb minőségű brikettet gyártanak. Ez az év a kiskereskedő eladási ára, amelyben a házhoz szállítás és az emeletre való felhordás is bennefoglaltatik. Aki nyílt fuvarban húsz mázsánál nagyobb tételben vásárolja meg a brikettet, 4.05 pengőért kapja, 20 mázsánál kisebb nyílt fuvartételben is legfeljebb 4.70 pengőért. Ami a fővárosi szénárakat illeti, a dorogi darabos szén kiskereskedői maxi-* mális ára a múlt évben 5,06 pengő volt, a tatai darabos széné 5,67 pengő. Ezeknek árát egyformán 5,30 pengőre szállítottam le, azaz 13, illetve 21 filléres árcsökkentést vittem keresetül, sőt a fogyasztó az említett nagyobb tételek vásárlásánál nyílt fuvarban 4.44 pengő, illetőleg 4.48 pengőért vásárolhatja meg ezeket a szeneket, ki . A baglyaealjai darabos szén irányára a tavalyi 6.60 pengő és a tavalyelőtti 0.50 pengő helyett ezidén 50 pengő lesz. Nyílt fuvarban 4.70, illetve 4.75 pengő lesz. A pálfalvai szén kiskereskedelmi irányára tavaly 5.25 pengő volt, az idén 4.88 pengő lesz. A mizserfai széné 5.05 pengő helyett 4.52 pengő. A kisterenyei széné 4.70 pengő helyett 4.20 pengő. A közönségnek az a része, amely nyílt fuvartételekben vásárol, természetesen még jóval olcsóbban juthat ezekhez a szenekhez. A pálfalvai szenet 3,90 pengőért, a mizserinit 3,89 pengőért, a kisterenyeit 3,28 pengőért szerezhetik be nagyobb tételekben, s 20 mázsánál kisebb nyílt fuvarban is csak 4 fillérrel drágábban. Az idén az Arelemző Bizottság közreműködésével megkaptuk a budapesti piacon számbajöhető többi szénfajták irányárát is. A brennbergi szén irányára 5.70 pengő, a pilisvörösvári széné 4.58 pengő, a királdi darabosszénért 4.56 pengő, a berentei széné 4.14 pengő, a kisgyőrűi szénért 4.06 pengő a kiskereskedelmi forgalomban, míg a nyílt fuvarárak ezeknél a szénfajtáknál is 92, illetőleg 88 fillérrel olcsóbbak. Kiterjed az ármegállapítás a hazai és alföldi eredetű koksz árára is. A hazai zsákolt diókokszok a fogyasztó a nagy- és középkereskedőknél a tavalyi 8,40 pengővel szemben ezidén maximálisan 7.90 pengőért, a gázgyártól pedig 7.75 pengő helyett 7.55 pengőért szerezheti be. A Csepelen tároló külföldi eredetű koksz ára pedig olyan módon csökken, hogy a darabos koksz ára a tavalyi 8.65 pengővel szemben ezidén 6.75 pengő, a zsákolt külföldikoksz ára-a nagykereskedőnél 7.75 pengő lesz a tavalyi, 7.90 pengővel szemben, míg a diókoksz ára mindkét viszonylatban 20 fillérrel magasabb. »+»«»4».»»,«» 4» 4» 4» «» «»4»4»4»4»4 Budapest, szeptember 30 Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságának szombati közgyűlésén napirend előtt felszólalt vitéz Baskay Gyula törvényhatósági bizottsági tag és a Népszavának a vármegye főispánja, Farkas Béla dr. ellen intézett támadását tette szóvá. Vitéz Baskay Gyula éles szavakkal utasította vissza a Népszava támadását. A törvényhatósági bizottság nagy lelkesedéssel biztosította a főispánt a vármegye népének törhetetlen szeretetéről és bizalmáról. Győr Szabad királyi város törvényhatósági bizottságának közgyűlése Komárom és Esztergom vármegyék közönségének átiratára kimondotta, hogy feliratban kéri a kormánytól Apponyi Albert gróf érdemeinek Törvénybeiktatását.