Nemzeti Ujság, 1933. december (15. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
Péntek, 1933 december 1. NEMZETI ÚJSÁG BETHLEN őszintén, nyilten beszél Londonban MASARYK diplomatikusan ravaszkodik a limesben A REVÍZIÓRÓL Ixmdon, november 30. Gróf Bethlen István csütörtök este az angol parlament Balkán-bizottságának központi székházában nagyszabású előadást tartott. Kiindulva a világháborút követő politikai uralmi viszonyokból, gróf Bethlen István megállapította, hogy Európának az a területe, ahol a békeszerződések mélyreható változásokat idéztek elő, röviden a kontinens politikai földrengésterületének nevezhető. Ez a széles sáv a Finn-öböltől le, a Száva—Duna-vonalig terül el, a germán és orosz nép lakta területek között, — déli irányban szélesedve. A világégést megelőzően ennek a területnek birtokosa három nagyhatalom volt, ma azonban kilenc ország osztozik felette, amelyekben azonban nem kilenc, hanem tizenhárom nemzeti öntudatra ébredt nemzet lakik. Trianonban azzal kezdték a munkát, hogy minden tekintet nélkül a történelmi fejlődésre, háromféle rangba és előkelősogi fokba sorozták a volt Monarchia területén lakó népeket. Egyik részüket elismerték szövetségesnek, ezeknek mindent megadtak, amit kértek, sőt még azt is, amire különösebben nem is vágytak Ebbe a csoportba kerültek a csehek a szerbek és a románok A második sorba jutottak azok a kis népek, amelyek a békeszerzők szemében nem voltak ugyan főbűnösök, mint a magyarok és a német-osztrákok, de a háború végéig kitartottak a főbűnösök oldalán. Ezeket minden megkérdezés nélkül egyszerűen vagy a csehekhez csatolták, mint az északi szlávokat, úgy a szerbekhez, mint délszlávokat. így jártak a tótok és rutének északon, a szlovének, horvátok és vendek délen. Végre a harmadik kategóriába sorozták a „legyőzött“ magyarokat és német-osztrákoikat, akikkel szemben az eljárás vezérelve az volt, hogy tőlük minden területet el kell venni, ha azon bármilyen parányi kisebbség él. Tüntetni akarnak Pozsonyban Bethlen előadásai miatt Prága, november 30. Gróf Bethlen, István angliai előadásai és azoknak sikere kínosan érinti a cseh közvéleményt. Bethlen előadásaival a Cseh Nemzeti Tanács külön foglalkozott. Ebben Szlávik volt belügyminiszter polemizált Bethlen állításaival, fejtegetve, hogy a tótok önként csatlakoztak Csehországhoz. A Nemzeti Tanács elhatározta, hogy ennek demonstrálására 1934 február 4-én Pozsonyban nagy ünnepet rendez, annak tizenötéves évfordulója alkalmából, hogy a cseh hatóságok Pozsonyban befészkelték magukat. A Cseh Nemzeti Tanács, mint ismeretes, a cseh többségi pártoknak a pártok fölött álló szerve. Ebből a tanácsból Hlinka és a vezetése alatt álló tót néppárt legutóbb kilépett, mint ahogy kilépett az egyéb nagy cseh jellegű szervezetekből, főleg a szokolszervezetből is. Ugyancsak nem tagja a tanácsnak az „Őrei“ szervezet. Egyébként a cseh diákság is magyarellenes akciókra készül. A prágai joghallgatók egyesülete kimondotta, hogy magyarokat nem vesz fel többé tagjai közé. Pozsonyban letartóztattak egy bécsi születésű, Schöbel Henrik nevű fiatalembert azzal az indokolással, hogy a Csonka és életképpen országok Ennek az elbánásnak lett következménye azután a magyar nyelvterület olyan megcsonkítása, hogy három és félmillió magyar, azaz a magyar népnek egyharmadrésze idegen fennhatóság alá került. Hogy ez az eljárás mire vezetett, azt ma az egész világ megrökönyödve látja. Teremtettek két csonka országot, amely el van vágva megélhetésének legelemibb feltételétől is, és teremtettek másik A három életképtelen országot, amelyeknek létét a belső nemzeti ellentétek és feszültségek minden pillanatban a kirobbanás veszélyével fenyegetik. Jugoszláviában a szerbek nyílt, Csehszlovákiában a csehek burkolt diktatúrát voltak kénytelenek életbe léptetni és erőszakkal gázolnak végig az uralmuk alá jutott önálló népek és a magyar, valamint németajkú kisebbségek jogain. Akik a békefeltételeket kieszelték, nem vették észre az osztrák-magyar monarchia küldetését a Dunamedencében és nem is hittek benne, de nem is találtak fel helyette valami mást, nem tettek helyébe egy más akaratot, amely mindent rendez, hanem azt hitték, hogy elég az utódokat világra hozni, a többi majd magától megy. A gyerekek azonban torzszülöttekként jöttek a világra és ma már világos, hogy egytől-egyig életképtelenek Magyarországon senki sem hiszi, hogy a békeszerződések kikerülhetetlen revíziója újabb háborús komplikációt okozna. Ellenkezőleg, mi úgy érezzük, hogy egy újabb háború a legnagyobb szerencsétlenség lenne, hiszen még az is veszélybe kerülhetne, ami megmaradt. A legnagyobb tisztelet mellett, amelyet a Népszövetség iránt érzünk, tisztában vagyunk azzal is, hogy a mai összetételével a revízió nagy problémájával megbirkózni alig volna képes. Még kevésbé lehet remélnünk, hogy a Duna-medence államainak egymás közötti közvetlen tárgyalása valamelyes megfogható eredménnyel járna. A beati possidentes, akik ezenfelül úgy diplomáciai, mint katonai téren minden hatalmi eszközzel rendelkeznek, hogy a háborús zsákmányt megvédjék, ma még igen távol állnak annak felismerésétől, hogy a győzelem pillanatában túlfeszítették a húrt Hamarább és korábban remélhető az elkövetett hibák felismerése a nem közvetlenül érdekelt feleknél, kik nem hasznot húzói az elkövetett igazságtalanságoknak, akiknek Európa békéje a fontos! Ezek pedig a nagyhatalmak. Európa öt nagyhatalma közül négynél alig kétséges többé a felismerés. De Franciaország sem vállalhatja egy részrehajló és igazságtalan jogállapot fenntartása érdekében örök időkre a zsandár szerepét a Dunamedencében. A föld hátán folt sohasem tartás Ha a kiengesztelődés egy igazságos új osztály útján lehetővé válik, a kívánt együttműködés önmagától fog megszületni. A Tardieu-terv, a dunai konföderációs terv és egész sora más hasonló variánsoknak, mind egy és ugyanazon betegségben szenvednek: gazdasági koncepciók amelyek azonban a gazdasági bajokat nem oldják meg, mert politikai hátsó gondolatokból születtek. Hovatovább világossá kell válnia hogy egész Európa centrális nagy problémáját, t. i. a békeszerződések revíziójának kérdését, sem félretenni, sem más után elkainálni, sem megkerülni nem lehet. Minden munka addig, amíg ennek megoldására Európa vezetői magukat rá nem szánják, csak foltozás lesz. Márpedig a folt a folton sohasem lehet tartós. Újabban megtévesztő jelszót indítottak útnak, amely szerint nem a határok revideálására, hanem azok eltüntetésére van szükség a kisebbségi jogok liberális kezelése és kiépítése révén. Azok hangoztatják ezt a jelszót, akiknek módjukban áll két hét alatt valóra is váltani és ezzel be is bizonyítani, hogy ez az eljárás a helyes. Miért nem fegyvereznek le tehát bennünket azzal, hogy ezt valóban keresztül is viszik? Hiszen minden szónál szebben beszél a tett. Ugyanakkor azonban, amikor ezt a szót szájukon kiejtik, népszámlálási trükkökkel elnémítják a magyar szót népes magyar városok lakosságának ajkán, betiltják egy tollvonásul kisebbségeik egész sajtóját, bebörtönzik vezetőiket, lezárják egyesületeiket és elkobozzák vagyonukat. Az ígéret blaszfémiává válik, amelynek merészsége előtt kivé dermedten áll meg az ámuló magyar közvélemény. Tizenöt év óta szomorú tapasztalata a magyar nemzetnek, hogy a magyar faj egyharmadrészét balkáni módszernek szolgáltatta ki a békeszerződés. Ez az állapot a magyar nemzet vérébe és húsába vág és a kérdés új rendezésénél garanciákra lesz szükség. A Balkán-népeknél azonban csak egy garancia komoly: szemet szemért, fogat fogért. Ennek a garanciának a gyakorlatba való átültetése azt jelentené, hogy a területek megosztása révén ugyanannyi román, cseh, vagy szerb kerüljön magyar fennhatóság alá, mint amennyi magyart, Románia, Csehország vagy Szerbia fennhatósága alatt meghagyni akarnak mert csak ez garantálná azt, hogy a magyar kisebbségekkel szemben a mostani balkáni bánásmód megszűnjék Az igazi garanciát csak a területi revízió adhatja meg. A nagyhatású előadással gróf Bethlen István befejezte sikerekben gazdag angliai előadássorozatát. Az előadást néhány kérdés követte. Először Ouldsworth képviselő kérdezte az előadót, nem volna-e lehetséges a végleges megoldásig legalább a gazdasági nehézségeket áthidalni. Gróf Bethlen István ezt felelte: Minden lehetőt elkövettünk, hogy helyreállítsuk az utódállamokkal a rendes gazdasági viszonyokat. Ezt sikerült is elérnünk Romániával és Jugoszláviával, amely Asszonyain! fgiszíven át nettó stoppol, ha pétiének ícek Uádz-hotistopált vesz,. Jxtdós - - olcsói to., Kadwnyi-uua 6. Titffdem! j4s mag. tett nogyiMitvo! országok ugyancsak földmivelő államok. Csehszlovákiával ellenben ismételten eredménytelen kereskedelmi tárgyalásokat folytattunk. H. W. Nevinson, Anglia egyik leghíresebb és legrégibb újságírója, a Balkánbizottság választmányi tagja kérdezte ezután röviden: Lehetségesnek tartja-e Bethlen a békeszerződés módosítását háború nélkül? Gróf Bethlen István szemüvegét levéve, meggyőző nyíltsággal és őszinteséggel függesztette tekintetét Nevinsonra és röviden ezt válaszolta: A békemódosítás kizárja a háborút! (Viharos, hosszantartó taps.) Ha háborút akarnánk, nem beszélnénk békemódosításról. Éppen azért emlegetjük a revíziót, mert békés utón kívánjuk a helyzetet megoldani. Bethlen minden egyes mondatát leírhatatlanul lelkes helyeslés követte. Stirling ezredes kérdezte ezután, hogy milyen területeket kíván vissza Magyarország számára. Bethlen utalt arra, hogy előző előadásaiban már kifejtette, hogy Magyarország nem kíván semmiféle idegen területet, csak azt követeli, hogy a hazájuktól elszakított magyarok visszatérhessenek az anyaországhoz, a tótok, rutének és egyéb nemzetiségek pedig teljes és korlátlan önkormányzatot kapjanak s autonómiák élvezetében önállóan dönthessenek állami hovatartozásuk felől. (Élénk helyeslés és taps.) Jelicska kérdése BeáMenhez a tót nyelvhasználatról Jedlicska Ferenc, a tót nemzeti tanács képviseletében emelt szót. A tótok ezer év óta élnek Magyarországon. Abban megegyeznek az összes vélemények, hogy ebből az évezredből legalább kilencszáz esztendőt zavartalan békés boldogságban, megelégedésben és egyetértésben töltöttek el. Felhők csak a francia forradalom után kezdtek feltűnni, amely először ébresztette fel Európában az erős nemzeti érzést. Magyarországon a tótságnak csak egyetlen problémája volt , amit Seaton Watson is elismert: a nyelvkérdés. De most Csehszlovákiában három sebből vérzik a tót nemzet: nyelvétől, kenyerétől és vallásától fosztják meg. Vissza akarunk térni magyar hazánkhoz — folytatta emelt hangon Jedlicska —, mert nem élhetünk meg Magyarország nélkül. Ezért most itt tisztázni kívánom, hogy várjon a magyar nemzet hajlandó-e biztosítékot nyújtani a tótoknak arra, hogy a régi nyelvi sérelem nem fogja újból élni. Gróf Bethlen István ezt válaszolta: Nem vagyok a kormány tagja és nem szólhatok a kormány nevében, azonban ismételten kijelentettem már, hogy ha a tótok vissza akarnak térni hazájukba, Magyarország tiszteletben fogja tartani a tótok nyelvét, nemzeti egyéniségét és nemzeti kultúráját. Magyarország kötelességének fogja tartani, hogy a tótoknak olyan mérvű önkormányzatot adjon, amely őket nemzeti szempontból teljes mértékben kielégítse. (Lelkes taps.) Végül Sir Edard Boyle elnök mondott meleg köszönetet az előadónak, kifejezve azt a reményét, hogy boldogabb időben fog újból találkozhatni gróf Bethlen Istvánnal. Ezzel véget ért az ülés, amelynek során egyetlen disszonáns hang, ellentmondás vagy bírálat sem hangzott el. Leirhatatlan lelkesedés követte a vitában Bethlen kijelentéseit Masaryk szerint az európai népek miatt karaték beszélhetnek a revízióról Prága, november 30. Masaryk elnök, aki elvben már többször elismerte a békerevízió szükségét, anélkül azonban, hogy hajlandó lett volna ezt az elvet a gyakorlatba is átültetni, újból nyilatkozott a revízió lehe tőségéről. A prágai lapok hosszú interjút közölnek, amelyet Masaryk elnök a Newyorki Times munkatársának adott és amelyben beismeri, hogy a páriskörnyéki békeszerződések ugyanúgy tökéletlenek, mint minden emberi mű. A revízió lehetőségét nem szabad kizárni — mondja az elnök —, „kardélen“ azonban nem lehet beszélni a revízióról. Az európai nemzeteknek szorosabbá kell tenniök a közös kapcsolatokat, meg kell tanulniok a kölcsönös bizalmat és akkor „mint barátok beszélhetünk a revízióról“. Ha jól és gyorsan akar borotválkozni, használjon IBBS habzó borotva krémet E borotváló krém zsíros, dús, puhító hatású habja rögtön feloldja a szakáll szőrszálait beburkoló zsíranyagokat, az úgynevezett sebumot és megszünteti a borotválkozás után gyakran fellépő, kellemetlen égető érzést, st hab kellő vízzel fokozható. E krém óriási előnye, hogy a szakállt gyorsan puhítja és a pengét nem tompítja. 1 óriás tubus 200 borotválkozáshoz . p 2.40 1 közép tubus ára.................................... P 1.20 ----------------SZELVÉNY___________ GIBBS-Depót, Budapest, Nádor.u. 30. JCÜldftrnck elmemre Irtson és bérmentve, / próbadoboz GIBBS borotvakrémet, 96 Allér bélyeget portóra mellékelek. Né v : ____________________________ Cim : _______________________________________________ Olvashatóan kitöltve, IS fillérrel beküldendő, soproni leventecsoport igazolványát találták nála. Próbálja ki szerencséjét! Vésvén M. Kir. Államsorsjegyet Csak egy húzás, december 20-én. Sorsjegy ára: Egész P 3.2. Fél P 1.SO. Főnyeremény: 40. pengő. Kapható: Magy Kir. Pénzügyiggazgatóság, Budapest, Szalay utca 10., továbbá az összeg dohánytőzsdékben, sorsjegyárusítóknál s bankokban. Siessen, még ma vásároljon