Nemzeti Ujság, 1934. január (16. évfolyam, 3-24. szám)
1934-01-25 / 19. szám
8 A hír maga olyan szép, mint egy tündérmese. Iskolás gyerekek épülésére olvasókönyvekbe kellene beilleszteni. Két délamerikai állam, Chile és Pemn sokévi háborúskodás után 1928-ban békét kötött. Elhatároztatott, hogy ez a béke minden időkre szól. S miként Észak-Amerikában az indiánok békekötéskor a határmesgyén elásták a tomahawkot, Chile és Peru urai is megállapodtak, hogy a két ország határán szimbolikusan is megörökítik az örök békét. Hatalmas szobrot fognak emelni és talapzatára rávésik: „Szeressétek egymást!“ Mindmáig, hét teljes esztendeig gondolkoztak, hogy milyen formába öntsék a szimbólumot. Ma végre megtalálták a béke egyetlen lehetséges szimbólumát: Krisztust. A Norro d‘ Arcia hegyen hatalmas gránit talapzaton bronzba öntik a Megváltó alakját. Az alapkőletétel a jövő héten lesz. A szobrot úgy helyezik el, hogy az óceán hajói mérföldnyi távolságból is meglássák. Szép gondolat, még szebb, hogy végre is hajtják. De vájjon hogyan fognak a chilei és a perui generálisok a szobor szemébe nézni, ha seregeik élén először lépik át újra a határt.! Időjárás, vízállás : A Meteorológiai Intézet jelenti szerda este 10 órakor. Franciaországban, Középés Kelet-Európában száraz és éjjel igen hideg idő uralkodik az itt elhelyezkedett hideg, nehéz légtömegek hatása alatt. Az Atlanti Óceán partjain élénk déli légáramlás mellett enyhébb az idő és esőzések is vannak. Hazánkban főleg az Alföldön volt ködös az idő és itt a hőmérséklet a déli órákban is két-három fokkal a fagypont alatt maradt. A Dunántúlon több volt a napsütés és a hőmérséklet egy-két fokkal a fagypont fölé is emelkedett. Csapadék nem volt sehol. Budapesten este 9 órakor a hőmérséklet mínusz 3 C. folk, a tengerszsintre átszámított légnyomás 782 milliméter, alig változik. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelei: A Duna Dunaremetéig apad, lejebb árad, Dunapentele— Mohács között közepes, máshol alacsony vizállású. Mai dunai vízállások: Passau 220, Struden 152, Stein mínusz 40, Bécs mínusz 60, Pozsony 100, Komárom 236, Budapest 171, Paks 282, Baja 276, Mohács 278. A Dráva Barcsnál mínusz 27. A magyar Duna Ercsiig jégmentes, Dunapent elé től lefelé a jég áll, 14—16 centiméter vastag. — A Tisza Vásárosnaményig és Tiszafürednél apad, máshol árad. Alacsony vízállású. Mai vízállások: Tiszabecs mínusz 31, Vásárosnamény mínusz 44, Tokaj 70, Tiszafüred 80, Szolnok 50, Csongrád 4, Szeged 50. A Szamos Csengérnél 26, a Körös Békésnél 184, Gyománál 170. A Tisza jege Vásárosnaménytól lefelé áll, 16—18 cm. vastag. Eljegyzés : Néhai dr. Nagy Árpád államtitkár és neje, néhai Czáró Fogarassy Marianne leányát, Verát, eljegyezte dr. Kopits Imre egyetemi tanársegéd, dr. KopitsTend egyetemi tanár és neje, néhai Müller Lujza fia. Vázmsáfl , Vitarius Angela és dr. Haidekker Bertalan január 27-én esti fél hét órakor tartják esküvőjüket a felsővizivárosi (Batthyány-téri) Szent Anna-plébániatemplomban. Halálozán Huszti Melegh László nyug. tb. főszolgabíró 58 éves korában meghalt. Temetése csütörtökön délután 3 órakor lesz Zalaszentgróton. Bohon Lajos nyug. vármegyei mértékhitelesítő életének 58., házasságának 28. évében január 22-én Esztergomban elhunyt. Temetése szerdán volt a szentgyörgymezői temetőben. Bánhegyesi Kulin Imre nyug. táblai tanácselnök felesége, szül. farkasfalvi Vikolinszky Rózsa életének 70., házasságának 50. évében kedden Debrecenben elhunyt. Temetése csütörtökön lesz délután 3 órakor a köztemető ravatalozójából. Feöldi Doby Antalné, szül. Mracsini Jako- Vovíts Anna, ny. áll. tanítónő, az újpesti Keresztény Női Tábor elnöknője január 22-én Újpesten meghalt. Csütörtökön délután 4 órakor temetik a farkasréti temető halottasházából. Az engesztelő szentmiseáldozatot január 31-én délelőtt 9 órakor mutatják be a krisztinavárosi plébániatemplomban. Dr. Schwartz Márk aranydiplomás orvos, MÁV orvosi tanácsadó 82 éves korában elhunyt. Temetése január 26-án délelőtt 11 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából. özv. királylehotai Lehoczky Dezsőné, szül. tiszafüredi Balaton Izabella hosszú és kínos szenvedés s a haldoklók szentségének ájtatos fölvétele után január 24-én délelőtt meghalt. Temetése 26-án, pénteken délután 4 órakor lesz a Kerepesi úti temető halottasházából a római katolikus egyház szertartása szerint. Az engesztelő szentmiseáldozatot 27-én, szombaton délelőtt 9 órakor mutatják be a Bakáts-téri plébániatemplomban. Az elhunytban Homonnay Tivadar országgyűlési kép-viselő anyósát gyászolja. 441j*ck/ NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 19. Január 25. ettet Udvai Zsatván célja: Havas januári világ a Bakonyban, — de milyen más, mint odafönn Budapesten! ahol idejével csak az utcák sötétszürke, poros aszfaltját látta az ember, és a lebontott Tabán ridegen, vaksin tátongó falai között egy-két piszkos boltját a nemrég volt hónak. Itt a hegyek és erdők téli világában csaknem két méter magasra tornyozottan szegélyezi a hó a hintót, amely hol feldobja, hol leejti a bundába temetkezett utast, a kékbekecses, báránybőrsapkás apátsági kocsis mögött. Amerre ellát az ember jobbra-balra, meg maga elé, hacsak éppen az út gödrébe nem jutott, ahonnan csak a sarkvidékiés hófalat látja jobbról is, balról is, előtte meg csak a kocsist és a bakot, mindenütt a hó fehérsége kisért feléje mezőkön éppúgy, mint a hegyek oldalain és a hallgató erdők behavazott fasürüje közül. Mindez az éles, hideg levegőn a búcsúzó napsütésben, majd később az alkony csodálatos fényében olyan színjáték, olyan látvány a festői és költői gyönyörűségek kedvelőjének, hogy nem győz elmerülni belé, közben csendes szánalommal gondolva a fővárosi robotom élet egyhangúságára, fakóságára, a természet nagy látványairól alig tudó ház rengetegére. Szép bizony mindaz, de meg is kell fizetni érte egy és más kellemetlenséggel, amint onnan Bakonynánáról, Borián Ebéd cisztercita plébános úr vendégszerető házától Dudaron, Esztergáron át az ősi apátság kettős tornya felé utazunk ebben a kisebbfajta Szibériában. Mert az ember akkorákat hintázik le-föl, hogy tengeri betegségtől kezd tartani és nem csoda, ha lírai vers helyett az a bökrim szalad ki belőle, hogy „Szép falu vagy, Dudar, de az utad cudar!“ Ahol meg jegesebb — inkább szánnak való — az út, ott négyszer-ötször ki van téve a felborulásnak. De mindenekfölött a szembejövő kocsik, szekerek miatt van oka aggódnia, ha időre kell például a vasútállomásra érkeznie. Mert utat csak lapátoltak a magas hóba elég széleset ahhoz, hogy egy kocsi elhaladhasson rajta, de kitérni a szembejövő elől csak a kitérőhelyeken lehet, amelyeket bizony elég csekély számban találtak ÚTIRAJZOCSKA megcsinálni. A költői sejtelmek nem is csalnak: előttünk már feltűnnek az apátság tornyai, belelátunk Zircbe, a vonatunk jó félóra múlva indul, de nekünk most itt kell rostokolnunk, mert előttünk is három kocsi, mögöttünk is kettő és kitérő nincs. Harsogó kiáltozás, hóropogós szaladgálás, néha bizony keményebb szó is, mert a kocsisok fázástól féltik a gőzölgő lovakat. — öt perc, tíz perc... ha ez így megy, ma este nem látjuk viszont Budapestet! Húsz percnyi kínos veszteglőé után megindulhatunk. Valaki az út mellől (várjon honnan gyanítja bennem az újságírót!) rámkiált: — Ezt tegyék az urak újságba, hogy ilyen világ van itt! De ha vége jó, minden jó: a vonat kegyes volt késni, akarva sem maradhatunk le, a bunda lekerül rólunk, indulunk a vasparipán. És hát most itt ez a pöttömnyi útirajzocska, azzal, hogy bajok ide, bajok oda, mégis szívesen kocsikáznék mindennap a havas Bakonyban déli napsütésben, vagy alkonyati fényben. özvegy Nemesszeghy Soós Rezsőné, szül. Kovács Emília 63 éves korában Pécsett meghalt. Az elhunyt úriasszonyt január 25-én, csütörtökön délután 4 órakor temetik a központi temető ravatalozó csarnokából. Lovag Ybl Lajos nyug. cs. és kir. várkapitány, okleveles építész szerdán éjjel három óraikor, hosszas betegség után 78 éves korában elhunyt. Ybl Lajossal a régi békeidők jellegzetes előkelő alakja szállt sírba. 1895- ben I. Ferenc József király budapesti és gödöllői várkapitánnyá nevezte ki. Az akkor nagyon jelentős és igazi udvari tapintatot kívánó állásban különösen Erzsébet királynő bizalmát érdemelte ki. A várépítési bizottságban az udvart képviselte és neki köszönhető, hogy elhárultak az akadályok a vár kiépítése elől. 1901-ben saját kérelmére nyugalomba vonult. Ettől az időponttól kezdve a háború kitöréséig építészi gyakorlatot folytatott. Még régebben az ő tervei szerint épült a hatalmas tornyú hódmezővásárhelyi városháza és a temesvári nagyszabású milleneumi templom. Fiatal korában lett a Vaskoronarend lovagja és a szuverén Máltai lovagrend I. osztályú keresztjének, valamint számos külföldi kitüntetés tulajdonosa. Halálát özvegye és egyetlen fia, lovag dr. Ybl Ervin kultuszminisztériumi osztálytanácsos, egyetemi magántanár gyászolja. Temetése pénteken délután fél 4 órakor lesz a Kereposi-úti temető halottasházából. Mihálovits Zoltán tábornok temetése szerdán délután fél 4 órakor folyt le a Kerepesiúti temetőben. A tábornok holttestének beszerelését Trász István tábori püspök végezte. A tábori püspök megható beszédben búcsúztatta a kiváló katonát és egyházának hűséges fiát. Utána dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő a Credo Egyesületek tábora nevében, Láskay István a lipótvárosi katolikusok nevében, végül P. Böh Kornél a Credo-vezetők nevében mondott búcsúztatót. Beszentelés után a holttestet Lajosmizsére szállították, ahol holnap az ottani templomból helyezik örök nyugalomra a tábornok földi maradványait. Loskay Gábor nyugalmazott altábornagy 81 éves korában szívbénulásban Sopronban elhunyt. Loskay Gábor Pápán született, ahol atyja az Esterházy-uradalom jószágigazgatója volt. A bécsi hadmérnöki akadémiát végezte el s rövid csapatszolgálat után a Ludovika Akadémián lett tanár, majd pedig a kőszegi honvédzászlóalj parancsnokává nevezték ki. 1898-tól 1901-ig a soproni 18-as honvéd gyalogezred parancsnoka volt ezredesi rangban, 1901-be® pedig Nyitrára került dandárparancsnoknak. 1905-ben mint tábornok a honvédelmi minisztériumban csoportfőnök lett. 1912-ben vonult nyugalomba. Azóta Sopronban lakott. Tulajdonosa volt a Lipót-rendnek, a III. oszt. vaskorona-rendnek és még sok egyéb kitüntetésnek. Sopronban élénk részt vett a közügyek intézésében. A városi törvényhatósági bizottságnak örökös tagja, a soproni nemzeti egység pártjának pedig díszesnöke volt. Temetése 26-án délután 3 órakor lesz. Halálát özvegyén kívül mostohafia, Pfeiffer Miklós kassai kanonok, Lázár Andor igazságügyminiszter családja és kiterjedt rokonság gyászolja. — (Antal István sajtófőnök osztrák kitüntetése.) Az osztrák köztársaság elnöke Antal István miniszteri tanácsosnak, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetőjének a nagy arany érdemkeresztet adományozta. — (Zagyvarékás uj díszpolgára.) Zagyvarékás község képviselőtestülete egyhangúlag és nagy lelkesedéssel a község díszpolgárává választotta dr. Brandt Viktort, a község főjegyzőjét. ( Hazaérkeztek a bécsi ünnepségekről a magyar miniszterek.) A magyar kormány tagjai és a közéleti előkelőségek, akik részt vettek Az ember tragédiájának bécsi bemutató előadásán, szerdán este 10 órakor visszaérkeztek Budapestre. A bécsi gyorsvonathoz csatolt bérelt I. osztályú Pullmann-kocsiban jöttek dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és felesége, Imrédy Béla pénzügyminiszter és felesége, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, özv. gróf Klebelsberg Kunóné, Herczeg Ferenc, Mengel Ferenc követségi tanácsos és mások. (Kitüntetett katonai attasé.) Szófiából jelentik: Boris bulgár király Álgya Zoltán őrnagyot, volt magyar katonai attasét, a bulgár katonai érdemrend parancsnoki keresztjével tüntette ki. (Megalakult a Magyar Belhajózási Egyesület.) Szerdán este tartotta meg alakuló közgyűlését a kereskedelemügyi minisztérium miniszteri tanácskozó termében a Magyar Belhajózási Egyesület. Az alakuló közgyűlést Borbély György főispán nyitotta meg, aki bevezető beszédében utalt arra, hogy a nagy magyar Alföld természeti és gazdasági kincseinek intenzívebb feltárása tulajdonképpen mintegy három évvel ezelőtt kezdődött meg, az azóta elhunyt gróf Klebelsberg Kunó értékes kezdeményezésére. A szerény kezdet azóta jelentőségében, hatásában kiterebélyesedett. Ezután Vargha Kálmán műszaki főtanácsos ismertette részletesen a Magyar Belhajózási Egyesület alapszabályainak tervezetét. Czauner István főmérnök indítványára ezt követően egyhangúlag megválasztották, az egyesület országos elnökévé a távollévő Bod Jánost, alelnökeivé, az elnöklő Borbély György főispánt, Domony Móricot, a Dunagőzhajózási Társaság elnökét és gróf Széchenyi Károlyt. Megválasztották ezenkívül az igazgatóság, a nagyválasztmány tagjait, valamint az ügyvezető főtitkár vezetése alatt álló tisztikart. Gróf Széchenyi Károly alelnök megköszönte alelnöktársai és általában a megválasztottak nevében az előlegezett bizalmat és ígérte, hogy a gyönyörű célt, amit az egyesület maga elé tűzött, valamennyien minden erejükkel szolgálni kívánják. Az alakuló közgyűlés Borbély György alelnök lelkesítő zárószavaival a késő esti órákban nyert befejezést. (Benes átutazott Budapesten.) Szerdám reggel negyedhét órakor a Nyugatipályaudvarra befutó belgrádi gyorssal Budapestre érkezett Benes csehszlovák külügyminiszter, aki a hajnali órákban ki sem szállt termiskocsijából, sőt az üdvözlésére megjelent Koler Milos budapesti cseh követet is ágyban fogadta. Egy órai itt tartózkodás után, a hét óra tizenöt perckor induló berlini gyorssal Benes továbbutazott Prágába. A cseh külügyminiszter átutazása alatt erős rendőri készültség szállott ki a Nyugatipályaudvarra. — (Nincs jobb házibarát) az „Igmándi“ víznél, azért legyen minden háztartásban kéznél. — (Kalocsa továbbra is város marad.) Kalocsáról jelentik: A város képviselőtestületében már hosszabb idő óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy Kalocsa továbbra is város maradjon-e vagy visszaalakuljon nagyközséggé? Ez a gondolat a polgármesteri állás megüresedésével vetődött fel. A képviselőtestület mai ülésén élénk vita után egyhangúlag elhatározták, hogy Kalocsa továbbra is város marad, de adminisztrációját a legegyszerűbbé alakítja át. (Sajtóvasárnap Vásárosnaményban.) A A katolikus sajtó propagálása és megismertetése érdekében széleskörű agitációba kezdett az Aetio Catholica csonkaberegi szervezete is, amelynek felhívására vasárnap, január 28-án, nagyszabású sajtónapot tartanak Vásárosnaményban. A beregi katolikusok megmozdulásán részt vesz az egész környék minden egyházközsége s a jelekből ítélve, hatalmas tömeg impozáns seregszemléje lesz a vasárnapi sajtógyűlés. Az előkészület munkájában, Melay Ferenc plébános és buzgó segítőtársai: dr. Lengyel Sándor orvos, Eötvös Sándor és Eötvös Tamás földbirtokosok fáradoznak, de kiveszi részét az agitációból az egyházközség minden tagja. A sajtógyűlés Melan Ferenc plébános megnyitó szavaival kezdődik, majd dr. Lengyel Sándor és báró Perényi Péter mondanak rövid beszédet. Az ólombetűk csatája c. sajtószíndarabot adják elő ezután lelkes műkedvelők, majd Kovács Sándor debreceni hittanár, a Katolikus Figyelő szerkesztője mond beszédet a sajtókérdésről. Lesz még ének-, zene- és szavalatszám s dr. Tihl Károly prépostplébános zárja be a gyűlést. A sajtónap gyűlését a vásárosnaményi mozi helyiségében tartják meg. Havi 50 fillért béreljen VOGEL-csillárt Telefons 30-1-23 i csehek Által üldözött TORMÁLLYIll ISTVÁN ÁTMENEKÜLT A MAGYAR KATAROK Pozsony, január 24. A felvidéki magyar intelligencia vezetői ellen indított irtóhadjárat ujóbbi kirívó esetet produkált. Kémkedés és hazaárulás címén letartóztatási parancsot adtak ki Gömör megye egyik legismertebb magyar nagybirtokosa, Tornallyai István ellen. Miután a cseh hatóságok semmiféle kompromittáló adatot nem tudtak szerezni a magyar nagybirtokos ellen, szeszcsempészéssel vádolták meg és ezen az alapon adtak ki ellene letartóztatási parancsot. A csendőrség házkutatást tartott a nagybirtokos tornaljai kastélyában, ekkor azonban májd nem szesz után kutatták, hanem lefoglalták a nagybirtokos egész levelezését, amelyből azután kisütötték, hogy Tornallyai István „kémkedéssel és hazaárulással foglalkozik“. A nagybirtokosnak az utolsó pillanatban sikerült megmenekülnie a letartóztatás elől s mig a csendőrök a kastély előtt várakoztak, Tornallyai István kiugrott az egyik ablakon keresztül az udvarra és az ott készen álló aulába vetette magát, amely teljes sebességgel tovaszapuldott vele a közeli magyar határ felé. Minthogy szabályos útlevéllel rendelkezett s a cseh határőrség még nem értesült az ellene kiadott letartóztatási parancsról, a nagybirtokosnak sikerült átjutnia Magyarországra. — Erős, vérbő, kövér emberek számára a természetes „Ferenc József“ keserűvíz naponként való ivása a legkisebb erőlködés nélkül könnyű és rendes bélműködést biztosít. — (AZ ÖREG CSELÉD.) Nem akarjuk az újabb háztartási alkalmazott nemzedéket szorgalmában és hűségében lekicsinyelni, amikor az öreg Tercsi néniről mesélünk el egy érdekes történetet. Egy hűséges előfizetőnk írta meg nekünk, példaként állítva a „pesti cselédek“ elé. Egy egyedülálló fővárosi tanítónő négy hónappal ezelőtt súlyos betegén a budakeszi szanatóriumba került. A tanítónő úgy intézkedett, hogy öreg cselédje, Tercsi néni minden hónapban száz pengőt kapott, amelyből a saját élelmezését és a fűtést, valamint a villany- és gázszámlát kellett fizetnie. Tercsi néninek ezenkívül az volt a kötelessége, hogy minden héten kétszer autóbuszon ki kellett mennie Budakeszire, úrnőjét meglátogatni, de minden alkalommal magával kellett vinni „Bobikát“, a tanítónő kedves kis kutyáját. Rendben teltek, múltak a hetek, a hónapok. Tercsi néni tisztán tartotta a lakást, gondosan őrködött a tanítónő javai fölött és a kis kutyát is minden héten kétszer kivitte a szanatóriumba „vizitbe“. A tanítónő négy hónap után visszaérkezett a szanatóriumból. Első szava az volt az öreg cselédlányhoz, hogy elegendő volt-e a havi 100 pengő, mert ha több kiadása volt, azt megtéríti neki. Tercsi néni a négy hónapra kiutalt 400 pengőből kereken 358 pengőt adott viszsza az asszonyának. A derék leány nem fűtött a lakásban, nem fogyasztotta el kedvenc kávéját, nem gyújtotta fel a villanyt, nem fogyasztott gázt, Bobikát a hóna alatt gyalog vitte ki minden alkalommal Budakeszire és rántottlevesen és kenyéren élt, míg úrnője a szanatóriumba® élet és halál között lebegett. — Ritka példa és irigylésre méltó és szinte elképzelhetetlen, hogy párja akadna a derék Tercsi néninek. — („A modern világítás technikája“) címen Pillitz Dezső, a Magyar Kémikusok Egyesületének főtitkára a Drogista Ifjak Kulturbizottsága által rendezett előadáson beszámolt arról, hogy mit kell tudnia a drogistának, ha üzlethelyiségét, kirakatát, cégtábláját, lakását stb. jól és gazdaságosan akarja világítani. A kibocsátott fény az izzólámpákon feltüntetett lumen-jelzéssel állapítható meg. A drogisták saját érdekükben jól teszik, ha izzólámpavásárlásaiknál a lumenbélyegzésre ügyelnek.