Nemzeti Ujság, 1934. március (16. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-23 / 66. szám

Water, 1934 március 23. NEMZETI ÚJSÁG B LENGYEL FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTER aki éjfélkor Budapestre érkezett, az agrárállamok együttműködé­sének szükségességét hangoz­tatta és az m­TDRKin ellen nyilatkozott ' 1Wakoniecznikow-Klukowski 'dr. Ez a név egy kedves, mosolygós, igazi joviális utat jelent, a lengyel föld­mivelésügyi min­isztert, aki most itt ül szemben velem, a varsó-budapesti gyore vonat egyik elsőosztályú tüskejében A vonat száguld az éjszakában a kiviag SAiSÄ •»«■« .»■« *££ mezőgazdasági kamarai elnök. A minisz­ter kissé fáradtan töröli homlokát. — Háromszor huszonnégy or­aj a mar szakadatlanul után vagyok. Higgye el, ez kissé megerőltető. De még így h viányoz az a tudat, hogy megláthatom, életemben először csodaszép fővárosukat, amelyről annyit hallottam beszélni. A közvetlen, szívélyes beszélgetés köz­ben ráterelem a szót pesti útjára. A miniszter élénken válaszol: _ Budapesti látogatásomnak közvet­len oka az a rendkívül szívélyes meg­­amelyet a magyar mezőgazda­­sági kiállítás elnöke hozzam valamint az a kívánság, hogy Jam Kátay földmivelésügyi miniszter úrnak tavalyi lengyelországi Udogola­­a legelső adandó alkalommal. Ezenkívül azonban természetesn arra­­ is törekszem, hogy utamnak praktikus 51 eredményei legyenek. . _ A gazdasági vtlagbázis, a­mely kü­lönösen súlyosan érinti az­­árorszá­­gokat, arra kényszerít bennünket logj­­ai utak keresésével igyekezzünk a mai­­ depresszióból kilábolni. Nem hiszem,­­ hogy az egyes álamok a maguk erején ‘­­ből rátaláljanak erre aJcmtTM'd ma ; autarchisztikus irányzat, tpldnt­j mindenütt uralkodik, sehol sem '■ hető végérvényes meffoldasnafc, igen csak következménye a L '­dasági együttműködés­­ jól átgondolt uj irányzatokkal UH* « mai világot megsegítem és ebben a ' munkában szép feladat vár ° * \ államokra. Egyrészt mini ^ ' igen fontos közgazdasági tényezői, ősz­i A mm**.' ‘­Sí; jussanak, másrészt figyelmek mi arra,­­ hogy a többi államok ^ vezetek ne ártsanak az o saját érdekeik ^ Közép- és Kelet-Európa érdekei­nek Végül pedig mindent el kell követ­niük hogy egymás között kiküszöbö­je­­nek­­ minden felesleges konkurrenciát. Ez a célja az úgynevezett keleteuropai hon Magyarország és Lengyelország mi­óta aktive együtt dolgoznak. Ez­t az irányt kell ezután is országainknak 77*'Ezekben az általánosságokban mozgó célokon kívül itt vaknak meg a lengyel-magyar kereskedelmi kapc­s­tok amelyeket ápolnunk és fejleszte­­­nünk kell Sajnos, túlságosan nagy le-­Zdegek itt*­ azért nincsenek, mert od a két állam körülbelül ugyanazon M­iékeketexpot meg lehet tenni, meg kell tenn. z°m abban, hogy mostani utam ebben az irányban is hasznos eredményekkel fog ■ járni Végtelenül örülök, hogy e fel­adattal kapcsolatban fükalmaméf°a felebbről megismerni magyarokat, akiket távolról már jól Megáll­ítom, hogy a Magyarországon elterjedt hírek szerint Lengyelország se szándékozik frissíteni állatállomanyát es nyobbaranyu bevásárlásokat eszközöl. A miniszter, aki az egesz "^­att­­al^ dó­an a kiállítás iránt érdeklődött es úgy látszik, főleg a loallomany iránt, meg ^^Kétségtelen, hogy ezzel a tervvel ko­molyan foglalkozunk. Mindössze egy ag­gályunk van, ugyanis nem tudjuk, vaj­­on az országaink közt fennálló klim­a­tikus eltérés nem fogja-e karosan lyásolni a magyar tenyészállatok áttele­pítését. Mindenesetre ezt a pontot tüzete­sen fogjuk megvizsgálni. A beszélgetés közben gyorsan múlik az idő. Már majdnem Budapesten vagyunk, amikor a miniszter átnyújt nekem egy fényképet, amelyre csak hosszas­ próba - fozás után sikerül a vonatrázás köze­pette nevét leírnia. A fényképen a legna­gyobb lengyel kitüntetés, a Virtuti Mili­­taris díszíti mellét. Erre a legbüszkébb minden lengyel. Ő is a világháború alatt szerezte. Amint nevetve jegyzi meg: — Ugyanis ne felejtse el, hogy én, a mi­niszter, civilben őrnagy vagyok. • Nakoniecznikow-Klukowski Broniszláv len­gyel földmivelésügyi miniszter togadására a pályaudvaron megjelent Kállay Miklós föld­mivelésügyi miniszter, Mayer Károly földmi­velésügyi minisztériumi államtitkár, gróf (N. M.) Jordnyok • Lakdiszek selyemernyök (Schäffer Béláné tekmekt ki ) M Nílus Szentföldön és az apostolok nyomdokain, B­M Jézus mennybemenetelének ünnepe az Om­lfok hegyérül Az Actio Catholica és a Szentföld magyarországi biztosi hivatala Hoyos Miksa, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke, gróf Somssich László, az OMGE elnöke, valamint a földmivelésügyi minisztérium több főtisztviselője. A lengyel követség részéről Lepkovszki Sztanislaw len­gyel követ, gróf Myczelski Kázmér követségi attasé és báró Karsak Raymond sajtóelőadó jelent meg a pályaudvaron. A vonatból leszálló lengyel minisztert Kál­lay Miklós néhány közvetlen szóval üdvözölte. A lengyel földmivelésügyi miniszter ezután Kállay miniszter társaságában a Duna-palo­tában lévő szállására hajtatott. 1934 május 1-től május 22-ig a Cosulich Line „Vulcania“ óriás óceánjáró hajóján . SZENTFÖLDI ZARÁNDOKLATOT RENDEZ, amely Nápoly-Palermo-Piraeus—Beiru , Haifa-Rhodos Patras­­ — Palermo Nápoly Budapest irányban halad és nyolc napot tölt ki Szentföldön, az áldozócsütörtököt az olajfák hegyén­­ tölti. • Egész költség Budapesttől Budapestig csak 030 sivilla'*’ | Érdeklődni lehet az­ Actio Catholica központjában Budapest, IV., Ferenciek­ tere I . o . 7. és a Szentföld magyarországi biztosi hivatalánál Bpets­t II., Margit-körút­­ kell néznünk, hogy azt, ami Magyaror­szág, Ausztria és Olaszország tárgyalá­sain Rómában történt, hogyan tudjuk a köztársaság érdekében felhasználni. Az a Magyarország, amely a római megálla­podásokat kötötte, egészen más, mint az a Magyarország, amelynek támogatója nem volt. Ha Csehszlovákia jó viszonyba akar jutni Magyarországgal és Ausztriá­val, akkor ne akarjon beavatkozni e két ország belpolitikájába. Ha Ausztria az Anschlusst akarná, vagy a Habsburg­­restaurációt, ez belügye, amibe bonyodal­mak nélkül Csehszlovákiának beavat­kozni nem lehet. És így van ez Magyar­­országgal szemben. Magyarország akár meg akarja változtatni, akár nem, mai politikáját, ezt tőle követelni Csehszlová­kiának nem szabad, mert akkor a meg­egyezés eleve ki van zárva. Szükséges­nek tartom újból megjegyezni, hogy nem ismerik a magyarokat, akik azt hiszik, hogy a magyarok lemondanak jogaikról és megszűnnek jogaikat keresni ott, ahol úgy érzik, hogy azokon sérelem esett. A magyarnak ezer éven keresztül az a nagy kvalitása megvolt, hogy tudott tűrni, szenvedni, de kitartott, mert tudta, hogy lelki sebei nem gyógyulnak be, csak ha az elszenvedett igazságtalansá­got jóváteszik. Ezért sem a fenyegetés, sem az anyagi érdekekkel való kecsegte­­tés sikerre nem vezet ott, ahol a meg­egyezésnek nincs más módja, mint leülni a tárgyalások asztalához. 23.000 ház hamvadt el egy japán városban 660 halott, 460 sebesült, 92.000 ezer hajléktalan London, március 22. Tokiói legújabb jelentés szerint a hako­­datei tűzkatasztrófa hivatalos veszteség­­lajstroma 660 halott, 460 sebesült, 92.000 hajléktalan, valamennyi középület és 23.000 magánépület elhamvadt. 23.000 ház égett le Tokió, március 22. Hakodate város négyötöd része, 23.000 ház teljesen elhamvadt a lángokban. Mintegy ezer ember lelte halálát, száz­ezer pedig hajléktalanná vált. A tüzet még mindig nem tudták megfékezni, mert erős szélvihar dühöng. Az üzleti és a szórakozónegyed csaknem teljesen elpusz­tult. A fogház tövig leégett. A foglyokat katonai osztagok vezették ki a városból. A segítőmunkálatokban nagymértékben vesz részt, a katonaság. Minthogy a csak­nem egésze­n porráégett várossal a tele­fon- és táviróösszeköttetés megszakadt, csak szórványosan érkeznek onnan hírek, amelyek még jobban túlozzák a rettentő tűzkatasztrófa adat­ait. A közzétett hiva­talos jelentéssel ellentétben attól tarta­nak, hogy a tűzvésznek többezer halálos áldozata van. Hakodate, a lakosság szá­mát tekintve, Japán tizedik városa és a Tokiótól északra fekvő országrészben a legnagyobb. A dühöngő tájfun akadályozza meg az oltást A legújabb táviratok szerint az égő Hakodate városban a heves orkán állan­dóan növeli a lángok erejét. Japán felett ugyanis borzasztó tájfun dühöng, amely­nek magában Tokióban és környékén nyolcvan ember esett áldozatul. A vihar okozta anyagi kár rendkívül nagy. Igen sok táviróvezeték elpusztult és több vas­úti vonalon megszakadt a forgalom. A tokiói rádióállomás közvetítése szünetel. A hakodatei tűzvész halálos áldozatai­nak száma újabb hivatalos becslés sze­rint csak ötszáz. Kevesebb, mint eleinte hitték. A tűz teljesen elhamvasztotta Hakodate kereskedelmi negyedét és az ál­lami börtönt. A börtönőrök kénytelenek volta­k a foglyokat szabadon bocsátani. A biztosítótársaságoknál eddig több mint ötvenmillió yen kárt jelentettek be. A borzalmas katasztrófa életbenmara­­dottai kimondhatatlan szenvedéseken mennek keresztül. Az orkán még mindig tart, a hőmérséklet a fagypont alatt van s a szerencsétlen emberek egy szál ingben dideregnek a jeges szélben. Ivóvizük sin­csen s az élelmiszerkészletek is odaégtek. Az északi kikötőkben már megraktak ugyan néhány hajót élelmiszerekkel és ruházati cikkekkel, a gőzösök azonban a nagy vihar miatt nem tudnak kifutni a kikötőkből s a kormány ezért most nehéz csatahajókat próbált kiküldeni az elpusz­tult város megközelítésére. A szárazföld felől is katonai csapatok indultak el Ha­kodate irányában, hogy megkezdjék az eltakarítási munkálatokat és biztosítsák a leégett városban a rendet és a nyugal­mat. Hakodatéval minden összeköttetés megszakadt s csak egy hajórádió révén tudnak érintkezni a várossal. A hakoda­tei kikötőben a tűzvész idején egy rádió­­állomással felszerelt hajó horgonyzott s ezen a rádióállomáson keresztül bonyolít­ják most le a hírszolgálatot Tokió és Ha­kodate között. Csütörtök délelőtt több ka­tonai repülőgép jelent meg a város fölött, leszállni azonban sehol sem tudott a nagy viharban s a pilóták így kénytele­nek voltak megelégedni azzal, hogy né­hány zsák gyógyszert és kötszert dobja­nak le a lakosságnak. A tűzvész tegnap este hat óra tájban tört ki és terjedését csak m­a reggel 7 óra tájban tudták meggátolni. Az oltási és mentési munkálatokat a hadsereg és a haditengerészet tagjai látják el. A Temps elégedetlen Benessel, mert nem tartja félelmetesnek az Anschlusst Páris, március 22. A párisi lapok egy része meg van elé­gedve Benes beszédével, de igen élénk elégedetlenség is mutatkozik a cseh kül­ügyi miniszterrel szemben. A francia külügyi minisztériumhoz közelálló Le Temps elégedetlenségének ad kifejezést az osztrák kérdésnek Benes által elkép­zelt megoldási módozata miatt. Meglepe­téssel állapítja meg, hogy Benes önma­gában véve nem tartja félelmetesnek az Anschluss megvalósulását, pedig az nemcsak Csehországra, de az egész kis­­antantra is a legnagyobb veszélyt jelen­tené. Csehszlovákia elmerülne a német tenger árjában, a Drang nach Osten pe­dig Közép- és Kelet-Európa valamennyi népének függetlenségét veszélybe so­dorná. A Notre Temps Renessel szemben védel­mébe veszi a dunai szövetség eszméjét és a következőket írja: Úgy látszik, hogy a csehek sem tudnak megszabadulni attól a szenvedélytől, amely a háború alatt arra késztette őket, hogy Ausztria-Ma­­gyarország feladarabolását követeljék. A bekövetkezett feladarabolás Európa gyá­szos elbalkánosodását és állandó közép­európai válságot idézett elő. A Dunaszö­­vetség éppen ezeket a bajokat volna hiva­tott orvosolni. Benes a dunai kérdés ren­dezése érdekében nem áll elő semmilyen komoly tervvel és attól tartunk, hogy csak a mostani zűrzavaros állapot elnyúj­­tását javasolja. Prága, március 22. A Benes külügyminiszter expozéjáról a külügyi bizottságban megtartott vita fo­lyamán felszólalt Szüllő Géza magyar keresztényszocialista képviselő is és a többi közt ezeket mondotta: — Nekünk a köztársaságban most azt n­­yai VENDÉGLÁTÓ HÁZIKÓT SZERVEZ a Vikend­ Egyesület, hogy a hül­löldre vándorló 40 millió pengő itthon maradjon Az Országos Magyar Vikend Egyesület most végzi egyelőre tíz vármegye megszerve­zését a hétvégi kirándulók számára. Az egye­sület, amely gróf Széchenyi Károly elnöklésé­vel másfél éve végez nagyjelentőségű úttörő munkát a belső vándorforgalom fejlesztése érdekében, érdekes újítással indította meg a magyar vidék beszervezését. Felkerestük az egyesület Hunyady János­ ut 1. szám alatti hivatalos helyiségét, ahol gróf Széchenyi az alábbiakban tájékoztatta a Nem­zeti Újság munkatársát. — Három alapelvel kezdtem a szervezést. Először: intézményesen megteremteni a ví­­kendszünetet mindenütt. Másodszor: kedvez­ményeket biztosítani tagjainknak. Harmad­szor: országosan megszervezni a hazai, bel­földi nyaralást. A tagoknak járó kedvezmé­nyek úgy a budapesti polgár, mint a vidéki ember vikendezését megkönnyítik, mert tag­jaink tagsági igazolvány alapján az Állam­vasutak vonalain megkapják az úgynevezett turista-kedvezményt, a MFTR és DDSG hajóin 50 százalékos kedvezményt kapnak, jelentős kedvezményeket ajánlott föl a Budapesti Szál­lodások Szövetsége is, vidéki szállodák egész sorával állapodtunk meg, de ezenfelül szá­mos egyéb kedvezményt biztosítunk tag­jainknak.­­ A hazai vikendezők tábora már olyan jelentősen megnövekedett, hogy szükséges volt a magyar vidéknek a vikendmozgalomba való bekapcsolása. A belügyi és kereskedelmi kormány már kezdetben nagy megértéssel tá­mogatta az egyesület célkitűzéseit s igy sike­rült elérnünk, hogy a vármegyék főispánjai olyan irányú megbízatást kaptak a kormány­tól, hogy helyi bizottságok megszervezésével álljanak rendelkezésére az egyesületnek, amely fő céljául tűzte ki, hogy az eddig kül­földre vándorolt 40 millió pengőt ezentúl ha­zai kiránduló- és üdülőhelyeken költsék el a pihenni és üdülni szándékozók ezrei.­­ A szervezés alatt álló tíz vármegyében: Pest-Pilis-Solt-Kiskun­, Borsod, Gömör, Kis­hont, Heves, Komárom, Esztergom, Nógrád, Hont, Zala, Somogy, Veszprém, Baranya és Fejérben az erre megbízott választmány ki­választja a nyaralásra és üdülésre alkalmas községeket és mindenütt a fizető-vendéglá­tást rendszeresíti.­­ A megszervezett vármegyék városaiban és községeiben a pályaudvarokon, illetve állomásokon táblát helyeztet el az egyesület. A táblán a fizető vendéglátó kastélyok, kúriák és házak címjegyzékét ,valamint a helység gyógyfürdőjét, sporttelepét és szórakozási le­hetőségeit felsoroló jegyzék áll. Azoknak a házaknak kapuin, ahol az egyesület szerződést köt a lakás bérlőjével, kisebb táblát helyeznek el a következő felírással: O M V E Fizető — Vendéglátó — Az említett vármegyék között az egyesü­let mintha vármegyévé szervezte Fejér megyét, ahol a vikendezőket gondosan megszervezett vendéglátó házak, üdülőhelyek várják. 7

Next