Nemzeti Ujság, 1934. március (16. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-23 / 66. szám

Péntek, 1934 március 23. NEMZETI ÚJSÁG Életfogytiglani járadékot és 20­00 pengőt ítélt meg az egri törvényszék Szikszay Lászlónak, az egri reáliskola növen­dékének Karsay Emil reáliskolai tanár és az államkincstár terhére. Az eset előzménye az, hogy a nyolcadikos Szikszay László az inté­zet laboratóriumában dolgozott, közben egy gondatlanul elhelyezett, hidrogénnel telített lombik felrobbant és a szerencsétlen fiú szemevilágát elvesztette. A Kúria kimondotta a tanár és a kincstár kártérítési kötelezett­ségét, amelynek összegszerűségét az egri tör­vényszék most úgy állapította meg, hogy 4500 pengő jár orvosi és kezeltetési költségek címén, 500 pengő ügyvédi költségre, azonfelül Szikszay Lászlónak 24 éves koráig havi 80 pengőt, 24-től 30 éves koráig havi 200 pengőt, 30-tól 40 éves koráig havi 300 és azontúl élet­fogytig havi 400 pengő járadék. Erkölcsi kár címén egyösszegben 20.000 pengőt tartozik a gondatlanságért felelős tanár és a kincstár Szikszay Lászlónak kifizetni. Házasságszédelgéssel vádolták Laszk Manónét. A törvényszék négyhónapi fogházra el is ítélte az asszonyt, mert bizonyítottnak vette, hogy Polgár Manó járásbírósági irodatisztet azzal az ígérettel, hogy feleségül megy hozzá, 5000 pengő ere­jéig „megvágta“, utóbb aztán hallani sem akart a házasságról. A kir. Ítélőtábla csütör­tökön tárgyalta a fellebbezéseket és Laszk Manóné büntetését 2 hónapi fogházra szállí­totta le. Az ítélet jogerős. A debreceni törvényszék hirdetett ítéletet dr. Grosz József és dr. Grosz Gyula hajdúszoboszlói ügyvédek bűnügyében, akiket huszrendbeli sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolt a debreceni ügyészség. A tör­vényszék Grosz Józsefet héthónapi börtönbün­tetésre ítélte, Grosz Gyulát felmentették. Az ítélet ellen az ügyész és a vádlottak felleb­beztek. Estélyi ruháért kártérítési pert indított dr. Erdélyi Miklós ügyvéd felesége Rozsnyai Sándor, az Arizona bár tulajdonosa ellen, akitől 110 pengőt köve­tel ruhájáért, amelyet egy, a bárban fellépő artista, aki szalmakalapokat dobált a közön­ség szórakoztatására, pezsgővel leöntötte ru­t­háját. Az érdekes kártérítési perben csütörtö­kön volt perfelvételi tárgyalás a járásbíró­ságon. Az „őskeresztény“ gyülekezet Bendegúz­ utcai házában lakott Zubor Géza asztalossegéd, aki a lakásnak egyik szobájában hívta össze betenkint a gyü­lekezet tagjait. A múlt év márciusában egy fiatalemberekből álló csoport berontott a gyü­lekezeti helyiségbe, ahol a szekta prédikátorát megverte és a gyülekezet néhány tagját is in­­zultálta, majd elmenőben kőzáporral ostromol­ták meg a házat. A büntetőtörvényszék Sc­adl­­tanác­sa magánlaksértés vétsége címén vont felelősségre csütörtökön 11 fiatalember és 1 női vádlottat, akik azonban valamennyien ta­gadták, hogy részt vettek volna az inzultáló csoportban. A törvényszék több tanú kihall­gatását rendelte el és ezért a tárgyalást el­napolta. --n-CDL^HRBBRaBIIIBIIIIBIIIIIBBaEr' USHER A Uaa kávé a t&QuUHtee&b, ko^cíu-iuuUuUeH fa&Uávé. KUtUn­ a szívet is az idegeket. — (A Józsefvárosi Keresztény Községi Párt) most tartotta szokásos heti értekezletét dr. Baján Ferenc elnökségével. Az ülésen báró Zichy-Czikán Béla tartott előadást, majd Ilovszky János fővárosi tanácstag a Baross Szövetség országos elnöke beszélt. Az ér­tekezleten meleg ünneplésben részesítették Ilovszkyt, abból az alkalomból, hogy a fő­város törvényhatósági bizottsága örökös tag­jává választotta.­­ (Felfüggesztették állásától Bolyok község főjegyzőjét.) Miskolcról jelentik: Bónis Aladár, Borsod vármegye al­ispánja, felfüggesztette állásától Müller Lászlót, Bolyok község főjegyzőjét. A jegyző szabálytalanságokat követett el. Az alispán a vármegyei vizsgálat iratait áttette a királyi ügyészséghez további eljárás céljából.­­ (A Magyar Hajózási Szövetség közgyű­lése.) Csütörtökön délután tartotta rendes közgyűlését a Magyar Hajózási Szövetség a TBSz dísztermében. A közgyűlésen megjelent Albrecht és József főherceg is és a közéletnek számos kiválósága. Wulff Olaf nyugalmazott vezérfőkapitány, országos elnök nyitotta meg a közgyűlést. Beszédében vázolta a hajózás javuló helyzetét és a jobb jövő kilátásait. Ez­után dr. vitéz Szabó Sándor főtitkár tartotta meg jelentését, majd a közgyűlés hódoló táv­iratban üdvözölte a kormányzót.­­ Ha elegánsan akar ruházkodni, keresse fel a „Divaturi szabóságot“, Erzsébet-körút 1. szám, I. emelet, ahol elegáns férfiöltönyöket, vagy felöltőket készít rendelésre mérték után, kétszeri próbával 40 és 50 pengőért a legdi­vatosabb szövetekből és szabással. Vidékre minták bérmentve. Garancia 40 év óta fenn­álló közismert és megbízható cég.­­ Akinek a gyomra fáj, bélműköddése meg­rekedt, mája megnagyobbodott, étvágya nin­csen, emésztése elgyengül, nyelve fehéres­sárga, annak naponta egy pohár természetes „Ferenc József“ keserű víz rendbehozza az emésztését és jó közérzetet teremt.­­ (Jótékony célra hagyta 300 ezer pen­gős vagyonát Fitoss volt nagykőrösi rendőrkapitány.) Csütörtökön bontották fel Fitoss Vilmos volt nagykőrösi rend­­őrfő­kapitányna­k a végrendeletét. 60.000 pengő értékű kúriáját, a városra hagyta Fitoss, a nagykőrösi református egyház­nak pedig közel negyedmillió pengő ér­tékű alapítványt hagyott. 230 hold jól felszerelt elsőrangú gazdaságának ha­szonélvezetét két testvérére hagyomá­nyozta azzal a kikötéssel, hogy haláluk után a vagyon alap legyen a szegény gyermekek felsegítésére. Minden lábnak megváltás a Jó és olcsó Dr. Scholl-féle lábsó­l HÍMZÉSSEL SZÓRAKOZNAK AZ AN­GOL TÁBORNOKOK.) Az angol előkelő társaságban a férfiak mind nagyobb szen­vedéllyel hódolnak a kézimunk­ázásnak. A királyi műpártoló társaság kézim­űuncaki­ál­lításán, amelyet a királyné is meglátogatott, különös feltűnést keltettek gróf Spencer, to­vábbá Sir William Lister, Fellows dandár­­tábornok, Davenport tábornok és Sir Frede­rick Cripps őrnagy szebbnél-szebb hímzé­sei, szőnyegei és egyéb kézimunkái. Kézi­munkázó zordán hadfiak, vitéz generálisok, akik a kard és a stratégia mellett az ap­rócska varrószerszámmal is hasonló ügyes­séggel bánnak . . . Furcsa világ. — (Anyagi gondjai miatt megmérgezte magát egy özvegyasszony.) A Népszín­­ház­ utca 19. számú házban lévő lakásán megmérgezte magát özv. Gräber Ernőné 50 éves magánzónő. Az életunt özvegy­­asszony férjét, aki néhány évvel ezelőtt halt meg, jól ismerték Budapesten. Grä­ber Ernő annak idején pártfogója volt a kezdő magyar aviatikának, saját repülő­gépe is volt, amellyel többféle kísérletet is végzett. Halála után a Gyár­ utcában lévő nagy autóüzletének ve®etését öz­vegye vette át, aki azonban a kinnlévő­­ségeket nem tudta behajtani. Gruber Ernőné néhány nappal ezelőtt panaszko­dott ismerőseinek, hogy súlyos anyagi gondokkal küsködik. Valószínű, hogy ezért is akart megválni az élettől. Gruber Ernőnét a Rókus-kórházban ápolják, az orvos­aik szerint megmenthető az életnek.­­ (Insull bankár felesége öngyilkosságot követett el.) Athénből jelentik: Insull bambár felesége, aki férje kiutasítása után továbbra is Athénben maradt, csütörtökön öngyilkossá­got követett el. Az öngyilkossági kísérlet sze­rencsére nem sikerült s az utolsó pillanatban megmentették az asszonyt az életnek. Hogy milyen módon kísérelte meg az öngyilkossá­got, arról semmiit sem lehetett megtudni. Tettét minden bizonnyal afölötti kétségbeesé­sében követte el, hogy sem Franciaországba, sem Angliába nem tudott beutazási engedélyt kapni. Magáról Insull bankárról nincsenek újabb hírek. Állítólag Perzsiába igyekszik és ott akar letelepedni.­­ (TRAGÉDIA AZ ŐRTORONY­BAN.) Egész Lettországot elárasztotta riasztó rémhíreivel a rigai öböl bejára­tánál lévő világítótorony, amely napok óta „ellenséges csatahajók jelenlétét“, meg „óriási madarak támadását“ je­­lentgeti. Riga békés rádiózó polgárai érthetetlenül állotta­k a furánál­ furább rémhírekkel szemben. A világítótorony őrével ugyanis napokon át nem lehetett érintkezésbe jutni, mert nagy vihar volt s az erős jégzajlás minden közele­dést lehetetlenné tett. Szerdán végre jelentkezett a világítótorony telefonál­lomásán a toronyban szolgálatot telje­sítő gépész, a­ki közölte, hogy a rádió­szolgálatot ellátó két tisztviselő meg­őrült. Bezárkóztak a rádiószobába és ők téviratozták szakadatlanul a rémhíre­ket. A gépészt is megtámadták a meg­­tébolyodott hivatalnokok. Meg is kötöz­ték s egy szobába csukták, ahonnan csak most tudott kiszabadulni. A rádió­toronyba azonban nem lehet bejutni, a megőrült postások eltorlaszolták ma­gukat. A lett kormány most kénytelen bevárni a jégzajlás múlását, hogy az­után expedíciót küldjön a világítóto­­ronyba, amely majd ártalmatlanná te­szi az őrülteket. Jégzajlás, szélvihar, egy világítótorony, ahonnan megtébo­lyult emberek vészjeleket adnak le: mintha napjaink szomorú jelképe lenne ez a messze északi tragédia.­­ (Elengedték a hitelezők a miskolci Bö­­czögő-szálló tulajdonosának 300 ezer pengős adósságát.) Böczögő József, a miskolci orszá­­gos­ hírű városi Korona-szálló bérlője nem­régiben fizetési nehézségekbe került. Hodobay Sándor miskolci polgármester csütörtökön dél­előtt értekezletre hívta össze a hitelezőket, hogy egyelemmel a múltban fennállott kap­csolatokra, valamint a jövőbeni összekötteté­­sek­re, mondjanak le összes követeléseikről. Az értekezleten a hitelezők körülbelül 300.000 pengő követelésüket száz százalékban elenged-­ ték. Néhány hitelezővel, akiknek követelése minimális és akik nem jelentek meg a mai értekezleten, megkezdték a tárgyalásokat. A hitelezők feltételül csak annyit kértek, hogy a város is írja le Böczögőnek a várossal szemben tíz éve fennálló 60.000 pengős tarto­zását. Hodobay polgármester ezt kilátásiba is helyezte. . . (Kmetyko Lajos ünneplése.) Kmetyko La­­jost, az ismert nevű testnevelési tanárt me­­leg ünneplésben részesítette a Budapesti (Bu­­dai) Tornaegylet tornai szakosztálya abból az alkalomból, hogy életének ötvenedik évébe lépett. Kmetyko Lajos évtizedek óta szol­­gálja önzetlen buzgalommal és kitartással a­ sportoktatás ügyét. BOLGÁR DOHÁNY ÚJBÓL MEGINDULT A VIL­LAMOSSÁGI ÜZLET. Az ipari forgalomnak s a vállal­kozási kedvnek egyik mérője az áramtermelés. A világ leg­nagyobb elektromossági válla­lata az International Telephone and Te­legraph Co. Ez a hatalmas tröszt, amely­nek az egész világon vannak érdekeltsé­gei, 1929-ben 17.7, 1930-ban 13.7, 1931-ben 7.7 millió dollárt keresett, 1932-ben vi­szont már 4 millió dollárt veszített. Most azután elkészült a mérleg 1933-ról, amely 700.000 dollár nyereséget mutat ki. A vállalat jelentése szerint a nyár óta ja­vult, meg a helyzet, még pedig nemcsak a® Egyesült Államokban, hanem világ­szerte is. BIZTOSÍTÁS ÉS KÖLCSÖN. Po­zsony város különös üzletet kö­tött. Három biztosítótársasággal megállapodott, hogy 20 évig ott köti a biztosításokat s a három biztosító ezért 9 millió cseh korona kölcsönt adott a városnak 5,5 százalék kamatozással. * DOHÁNY, FONAL, TEXTIL­­ÁRU. A bolgár kormány tud­valevőleg úgy határozott, hogy nemzetközi tárgyaláso­kat folyta­t, amelynek során a különböző államokkal meg­egyezik nagy kompenzációs csereüzle­tekre. Magyarországnak az a helyzete Bulgáriával, hogy Bulgária számlája né­mileg aktív velük szemben, s ezt mi ki akarjuk egyenlíteni. Magyarország részé­ről Battinger Sándor, a Dohány jövedék vezérigazgatója utazott Bulgáriába , ar­ról tárgyal, hogy Magyarország újból venne át bulgár dohányt és áruval fizetne. Érdekes, hogy a bulgárok nem azt akarják, hogy a régi számlát fizessük ki, hanem hogy minél többet vegyünk. Mi főleg textilárut és gépeket akarunk szállítani Bulgáriába, viszont a bulgárok kész textiláru helyett pamut­fonalat sze­retnének, amit ők maguk dolgoznának fel. Ekörül folynak a bulgár tárgyalá­sok, miként lehessen a kérdést mindkét ország előnyére megoldani. KIBÚJIK A SZÖG A ZSÁKBÓL. A római tárgyalások egyik ha­tása érezhető a zsákpiacon. A zsákkartel tudvalevőleg magas árakat diktál és ha nyáron si­került is a keereskedelmi miniszternek a Zsák­árakat 1.30 pengőre lecsökkenteni, a zsákosok télre ezt megint feltornázták 1.70-re. Az átvizsgáló bizottság is próbálkozott már a zsák ügyével, most azután maga a zsákkar­tel foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ol­csóbb lesz. Miért? Mert tudvalevőleg a zsák­piacon eddig erősen hiányzott* az olasz zsák, holott most annak behozatala könnyebb lesz. A zsákkartel nem tud majd drága zsákokat adni, mondjuk, az olasz burgonyakivitelhez, le kell menni az árakkal. * BAZALT, ANDASIT, TRA­­CHIT. Sok vita folyik arról, milyen kővel is kövezzenek Budapesten. A főváros mér­nökei érdekes kísérletet tettek. A Vilmos császár­ utat 21-féle különböző burkolattal látták el és meg­állapították, vajjon négy esztendő alatt milyen tartóképességük volt a kü­lö­nböző burkolatoknak. A legnagyobb harc az andasit körül folyt. A Vilmos császár­­úton a Szent István Bazilika északkeleti sarkától indul ki egy sáv, amelyet anda­­sittal köveztek. Mellette 30 esztendős ba­zaltkövezet van. Négy év alatt az andasit jobban tönkrement, mint a 30 éves ba­zalt. Ezt mondják a szakértők. Azt is ál­lítják, hogy aki nem hiszi, elmehet a Vilmos császár­ útra és szabad szemmel is megnézheti. • NÉMETORSZÁG ADÓSSÁGRÖG­­ZÍTÉSE. A német birodalom új megállapodást kötött hitelezői­vel. Eszerint 1935 március 31-ig megrögzítették a német adóssá­gokat, még­pedig 4,5 százalékos kamatozás mellett. Ez az új német hitelrögzítő egyez­mény már egyik bizonyítéka annak, hogy a nemzeti hiteléletben egyre inkább közeledni kell az olcsóbb kamattételek felé. A FRANCIÁK A FOGUK­HOZ VERIK A GARAST. A francia belpolitikai viszo­nyok nyughatatlansága erős nyomokat hagy az ország gazdasági életében. A francia kispolgár, aki mindig takarékos volt, most még jobban a fogához veri a centi­met. A Matin kimutatja, hogy a múlt év óta negyven százalékkal csökkent a belső fogyasztás. Ha ez a szám felületes is, kétségtelen, hogy a francia közönség egyre ke­vsebbé vásárol. Fél és vigyáz rá pénzére. Ez az oka annak, hogy a Dou­­mergue-kormány különös módszerrel igyekezik a közönség bizalmát helyre­hozni. A hollandiai Mendelssohn-bank­­ház­­utján száz millió holland forint köl­csönt vett fel egy esztendős lejárattal. A kormány ezzel azt akarja megmutatni, hogy a francia közvélemény idegessége megokolatlan, mert Franciaország a leg­nagyobb bizalmat élvezi. EL A SZAHARÁBA. Idegenfor­galmi érdek, hogy mi is bonyo­lítsunk le idegenforgalmat a kül­földre. Az is természetes, hogy elő kell mozdítani az utazást azokba az országokba, amelyekkel szellemi vagy gazdasági kapcsolataink vannak. De most már kezdenek túltengeni egyes utazta­tási törekvések, így például a French Line most utazást hirdet a Szaharába. Igazán nem tudjuk, milyen érdekek volnának azok, ame­lyek akár idegenforgalmi, akár gazdasági, akármilyen okokból szükségessé teszik, hogy az effajta utazásokat előmozdítsuk. Amikor fontos kérdés, hogy esetleg külföldi gyógyhe­lyekre miként utaljanak ki devizát az utasok­nak, akkor French Line szaharai utazási ak­cióját ebből a szempontból is figyelemmel kel­lene kísérni. MIVEL BOROTVÁLKOZ­ZUNK? Már­mint milyen szappannal? Természetesnek tartjuk, hogy a külföldi ver­­seny érvényesülhet még a borotválószappan területén is. Ellenben a magyar termelés érdeke az, hogy lehetőleg magyar szappant fo­gyasszunk és hogy a magyar gazdasági élet haszna legyen az is, ha rendesen bo­rotválkozunk. Ezért kérdés, váljon gaz­dasági okokból helyes-e, ha hangzatos nevű külföldi borotválószappangyárak, amelyek ezenfelül esetleg még egy külön arcápoló olajat is hoznak forgalomba, versenyeznek a kitűnő magyar gyártmá­nyokkal. Ez megint olyan kérdés, ame­lyet régentén ezzel a jelszóval fejeztek ki helyesen: hazafiság a nemzetiségnek. * ÚJ ARANYBÁNYA. Gyakran ... szoktak azzal érvelni, hogy a világ aranya fogy. Kimerülnek -e az aranybányák. Kalifornia után jöttek az alaszkai aranymezők, azután Délafrika ontotta aranyát. Most aztán megint új nagy aranylelő területet fedeztek fel. Transvalban találtak olyan aranyévben, gazdag vidéket, amelynek területe mintegy­ ötven négyzetkilométer. Az új aranyvidékre már meg is kapták a kutatási engedélyt. - HAGYASS SZAPPAN 9 Egy básmagyar Pozsonyban! — Benesék annyira csehesítenek, hogy ezentúl a tótágast is csehszlovákágasnak kell mondani?! . . . Egyesületi és társadalmi hírek . lé- la--,az Történelmi Társulat nagyszámú ér* neklődj jelenlétében, csütörtökön délután az Aba* deram kistermében dr. Dőry Ferenc, az Országos­­Levéltár igazgatójának elnökletével ülést tartott. Az utason dr. Pleddeli Ambrus a magyar városok eredetéről tartott rendkívül érdekes előadást, amelyben ismertette, hogy megfelelő részletanim- K­ál­a­­tok hiányában, nagyrészt azonban a német történetad­ás hatása alatt, általános volt az a néz­zet, hogy a magyar városokat németek alapítot­ták — s ezt újabban német tudományos részről is előszeretettel hangoztatják. Ezzel szemben kétség­telenül megállapítható — fejtegette az előadó —, hogy a magyar királyság első századaiban Ma­­gyarországba betelepített németek nem városi kul­túrájú emberek, hanem földművelők voltak n­kik a legrégibb magyar városokat, Esztergomot, Szé­kesfehérvárt, Pestet azért ne­m alapíthatták, mert bekö­ltözésük­kor ezek már régen fennállottak. A továbbiakban rámutatott az előadó ara, hogy a legelső magyar városok eredete éppen agy, maros a francia, vagy a német városoké, bebizonyítha­­tólag a római korba nyúlik vissza. Az érdekes előadást a megjelent nagyszámú és előkelő kö­zönség egy tett­zéssel fogadta. Az Ügyvédi Pártok Nemzeti Szövetségében föl­mörü­lt három nagy ügyvédi szervezet: a Keresz­tény Ügyvédek Nemzeti Csoportja, a Reformszö­­vetség és a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesü­lete, közös párthelyiségében megtartotta vezérlő bizottsági ülését. Megállapították, hogy a párt­szövetség megalakulásáról szóló első felhívás ha­tása alatt nagy tömegben jelentkeztek csatlako­zásra azok az ügyvédek is, akik eddig a szövet­kezett pártok keretein kívül állottak. Wenczell árpád, Varamnai István, Porubezsky György, Vályi Lajos, Bessenyey László, Glückstal Andor felszólalása után ennek megfelelően határoztak a szervezés irányelvei tekintetében és kiküldöttek egy állandó szervező bizottságot. A Szövetségben tömörült pártok kizárólag egyetemes érdekek m­egvalósítását tűzték ki célul.

Next