Nemzeti Ujság, 1934. november (16. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-23 / 264. szám
é ÖTVENEZER lEtISZZESEI* BIJI KOPOM GHIBU, a temesvári piarista telek átírásáért Emlékezetes, hogy a temesvári piaristák telkét, amelyen a modernül épített rendház, főgimnázium és templom is áll, Temesvár városára írták át. Ennek az ügynek a kiinduló pontja egy memorandum volt, amelyet a magyargyűlöletéről hirhedt Ghibu Onisifor kolozsvári egyetemi professzor terjesztett elő a városi időközi bizottságnak és abban átírásra biztatta a várost. A város Ghibu tanár beadványa után megtette a hivatalos lépéseket, amelynek eredményeképpen a magyar piaristák rendházát és gimnáziumát a városra írták. Ez az eljárás nyugateurópai fogalmak szerint szelid kifejezéssel is élve, erőszakos eltulajdonítás. A piaristák nem is nyugodtak ebbe bele és megfelebbezték a fanarióta csűréscsavarással tőlük elvett javaknak az ügyét. A piarista vagyon törvényes látszat mögé bujtatott eltulajdonításában Onisifor Ghibu professzoré Volt a főszerep, aki egy évtized óta gyűlölködő röpiratokban izgat az erdélyi magyar katolikus státus ellen és követeli a katolikus magyarság intézményeinek elrablását. Eddig csak azt hittük, hogy Onisifor Ghibu urat csupán a túlzásba vitt és kezdetleges sovinizmus és magyargyűlölet fűti, mint azonban az erdélyi újságok közleményeiből megtudjuk, ez a hazafias buzgóság nem is olyan önzetlen. Ghibu professzor ugyanis, bár a piarista vagyon ügye még döntés alatt van, 50.000 leit kapott Temesvár román tanácsától. Az erről szóló nyugtán Ghibu a ,"memorandumért járó tiszteletdij" címén ismeri el az 50.000 lei felvételét. Ez a tiszteletdíjjal felmért „hazafias túlbuzgóság“ mindenképpen jellemző Ghibu professzorra s mindazokra, akik hasonló „önzetlenséggel“ fáradoznak az erdélyi magyarság anyagi és szellemi tönkretételén. I MINISZTEREI KÜK ÉSBORBILYMICZNY főispén A MEZŐKÖVESDI MATYÓRÍRI Miskolc, november 22. Múlt szombati számában megírta a Nemzeti Újság, hogy a mezőkövesdi járásban 4000 matyó 813 földibe vájt barlangban, vagy odúszerű lakásban a legnagyobb nyomorban és betegségek között tengeti életét. A Nemzeti Újság cikke mély hatást váltott ki egész Borsod vármegyében és újabb intézkedésekre késztette vitéz Borbély-Macsky Emil főispánt, aki gyorsan napirendre tűzte a barlanglakások elpusztításának ügyét. A főispán értekezletre hívta meg dr. Spiry Andor vármegyei tisztifőorvost, továbbá a mezőkövesdi járás főszolgabíráját, Szentiványi Ferencet és a mezőkövesdi mintajárás orvosait. Az értekezlet célja az, hogy megbeszéljék a szerencsétlen embereknek egészséges körülmények közé való elhelyezését s az illetékes kormányzati tényezők előtt föltárják a barlanglakók helyzetét, hogy azon kormánytámogatással segítsenek. Alkalmunk volt vitéz Borbély-Maczky Emil főispánnal beszélni, aki az ügyre vonatkozóan a következőket mondotta munkatársunknak: — A mezőkövesdi járásban tartott panasznapok során alkalmam volt megismerni azt a megdöbbentő helyzetet, amelyben a járás tizenegy községének barlanglakói vannak .Az orvosi jelentésekből megállapítottam azt is, hogy a tuberkulótikus megbetegedések egyre, növekszenek. Ez a helyzet cselekvést kíván és ezért akarok állami segítséget kieszközölni ennek a vidéknek. — Gömbös Gyula miniszterelnök a minap hozzám intézett levelében kifejezésre juttatta, hogy az ármentesítéshez hasonló fontosságú és a lakosság széles rétegeit érintő közérdekű ügyben legmesszebbmenő támogatására mindenkor MEGHÍVÓ. . Az 1934. évi november hó21-én tartott rendes választmányi ülés határozata folytán a , Mária* Remete • Boldogasszony •Kápolna» Egylet“-nek 1934. évi december hó 9-én, határozatképtelenség esetén 1934. évi december hó 16-án, mindkét esetben délelőtt 11 órakor a »Budai Zeneakadémi « cirztemében (II ker., Kő-utna 30. sz. I. em) tartandó füvess harmadik rendes évi hözgyűlésére. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó és évi jeentés. — Zárószámadás és vagyonkimutatás az 1933. évről. A felügyelőbizottság jelentése — Költségelőirányzat az 1934 évre. — Betleges indítványok. Az egylet működésének megszüntetése és felszámolás. —Elnöki zárszó, str. elnökség. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1931 november 23. számíthat a vármegye lakossága. Ezért bízom abban, hogy a barlanglakók sorsának megváltoztatására irányuló munkálkodásom eredménnyel fog járni. December első napjaiban ankét lesz ebben az ügyben. Erre az ankétra a közegészségügyi és szociális kérdésekkel intenzíven foglalkozó bizottsági tagokat is meghívják. A főispán Gömbös Gyula miniszterelnöknek személyesen fog átnyújtani egy albumot, amely fényképekkel híven illusztrálja a barlanglakók embertelen helyzetét. a rendőrség Három betörés volt csütörtökre virradó éjszaka a fővárosban Az utóbbi időben a fővárosban nagyon megszaporodtak a falbontásos betörések és a kasszafútások. Szinte nem múlik el nap legalább egy betörés nélkül. A főkapitányság betörőket üldöző detektívszakcsoportjainak nagyon sok munkát adtak ezek az ismeretlen tettesek, míg most azután Fazekas Áron detektívfőfelügyelő és csoportjának tagjai fáradságos nyomozás után elfogták Budapest legveszedelmesebb kasszafúróit A szerencsésen dolgozó bandának Egri Kálmán 49 éves régi bűnöző volt a vezére. Egri huszonöt évet töltött az ország különféle fegyházaiban. Három hónappal ezelőtt szabadult ki a börtönből s nyomban fényes lakást rendezett be és betörő-bandát szervezett. A banda tagjai Károvics István cipészsegéd, Csorba Lajos asztalossegéd, Demény Gyula soffőr és Sajgó Jenő sznoksegéd, mind régi ismerősei a rendőrségnek. Ügyes nyomozás után egyenként leplezték le a hirhedt kasszafurókat , erős rendőri fedezet mellett szállították be őket a főkapitányságra, ahol dr. Barna Péter rendőrfőtanácsos előtt eddig itt kasszafúrást ismerték be. Ők jártak a Kardos és Klein-féle Üllőiúti borkereskedésben, a tilitz Adolfné-Uác Jászberényi-úti pálinkásüzletben, Strassmann Veszedelmes József papirkereskedésében, továbbá Kund Ágostonnak a Rózsák-terén lévő festéküzletében s a Nagymező-utca 3. szám alatti papírüzletben. Ezeken kívül nyolc betöréses falbontást ismertek be. Egri Kálmán a közeli napokban újabb két nagyszabású betörésre készült, erre azonban két osztrák kassza fúróval, Preklecs Sándor villanyszerelővel és Schönstein Lipóttal szövetkezett. A két osztrák kasszafuró régebben együtt raboskodott az egyik magyarországi fegyházban Egri Kálmánnal s tűz nappal ezelőtt szabadultak a steini fegyvázból. A két csztrák kasszafurót Egri lakásán találták meg a detektívek. A veszedelmes banda teljes bűnlistáját most állítja össze a rendőrség. Csütörtökre virradó éjszaka egyébként újabb három betörés történt. Eddig ismeretlen tettesek betörtek Heltig Mór Rákóczi út 26. szám alatti keztyűüzletébe és Farkas Gyula fűszernagykereskedő Wesselényi utca 32. szám alatti üzletébe. Mindkét helyről árut vittek el. Ugyancsak betörők jártak Lórencz József nyugalmazott százados Királyi Pál utca 10 szám alatt levő lakásában, ahonnan ruhaneműt és 2000 pengőt vittek el ♦»«» 9» ♦» «M» 4» 4»*» +»«»4» 6 «»♦» «»■«» 4» 4»4» 9» 9» 4» «»■+»■*» +» ♦»♦»+» 4» A magyar gyermekorvosok szerint merész és veszélyes általánosítás, Loubet tanár felfedezése a vörösboros gyermekgyógymódról Egymást érik a modern orvostudomány különböző felfedezései s közöttük akadnak olyanok is, amelyekben maguk az orvosok is sokáig tamáskodtak. Csak nemrégiben fedezték fel a C és a D vitamint, a rákos megbetegedések gyógymódját, ezek a felfedezések korszakalkotó jelentőségűek. Pierre Loubet, a toulousei egyetemi klinikák igazgató főorvosa most olyan felfedezéssel lepte meg a világot, amely egyenesen forradalmat jelent a gyermeknevelésben. Dr. Pierre Loubet egyetemi tanár, híres francia gyermekorvos, vagy ahogyan Toulouseban nevezik, „a csecsemők apja" hozszas kísérletezés után feltűnést keltő megállapításra jött rá. Loubet, akit méltán neveznek a csecsemők apjának, évente két-háromszáz gyermeket ment meg az ételnek. Toulouseban például annyian rajonganak érte, hogy hálából nagyon sok gyermek a Pierre bérmanevet veszi fel kigyógyulása emlékére. Loubet szerint a gyermekeknek már húsz hónapos koruk előtt vörös bort kell adni. A csecsemők testsúlyuk szerint minden kilóhoz öt gram bort kaphatnak, ami — Loubet tapasztalatai alapján — fokozza étvágyukat és megóvja őkét a gyermekbetegségektől, különösen a bélbajoktól. A professzor szerint megállapítható, hogy az „absztinens csecsemőknél" sokkal gyakoribb a bélhurut, mint a „borissza“ bébiknél. Ezzel szemben fennáll az a veszély — mondja — hogy az anyatej mellett vörös boron is nevelt kicsinyek felnőtt korukban nagyon fogják szeretni az alkoholt. Loubet professzor érdekes megállapításával egyidejűleg érkezik a hír, hogy Baján az ottani kórházban ráérgesés tünetei között meghalt egy Szabó Antal nevű ötéves kis gyermek. A boncolás után megállapították, hogy a gyermek alkoholmérgezés következtében beállott szívbénulásban halt meg. A nyomozás azt is megállapította, hogy két tompás nagyobbacska gyermek négy deci bort itatott meg a kis gyermekkel s ez okozta halálát. Loubet professzor felfedezésével kapcsolatban megkérdeztük egyik kiváló gyermekspecialista egyetemi tanárunkat, hogy mi a véleménye a francia professzor megállapitástától — Mindenesetre érdekesen hangzik így a dolog —■ mondotta a professzor —, de hogy van-e valami komoly alapja, azt így hallás után nem tudom megállapítani, mert mi még sohasem folytattunk kísérletet a vörös borral. Félig vagy egészen szláv községeinkben, ahol a szülők előszeretettel csitltgatják gyermekeiket pálinkával, számos példa mutatja, hogy az így nevelt nemzedék csenevész, elsatnyult és ellenálló képessége a minimálisra csökkent. Az bizonyos, hogy a bor foltozza a gyermekek étvágyát, de semmi esetre sem a savanyú, homoki vinkó, hanem az édes ásszú bor. Azt, azonban kizártnak tartom, hogy bármelyik orvos is a csecsemőnek húszhónapos, vagy még fiatalabb korában bort rendeljen, és, hogy a kisgyermekek részéről ez a borfogyasztás arányban álljon testsúlyukkal. Minden természet, így tehát a csecsemők természete is más és más. Egyik erősebb, másik gyengébb. Lehet, hogy Loubet professzornak egyik-másik csecsemőnél sikerült a vörösboradagolás, szerintem azonban ebből még általánosítani nem lehet. — Azt sem merném mondani, hogy a csecsemők testsúlyához képest kilónkint öt gramm bor még nem veszélyes, hiszen akkor nem lett, volna szabad meghalnia a bajai öt éves kisfiúnak sem. Loubet szerint a gyermekeknél a borfogyasztás megakadályozza a bélbajokat és gyógyítja a bélhumtot.. Egy esetben, vérhasnál én is szoktam rendelni csecsemőnek bort, de úgynevezett, gyógybort és azt is csak egy-két kávéskanállal, még nagyobbacska gyermekeknél sem többel. De azt sem állandóan, csak esetenként. Ami pedig az ellenálló képesség növelését illeti, arra csak azt tudom mondani: lehet, hogy Loubet professzornak sikerült, mi azonban, még nem próbáltuk meg. Mi egyenesen elítéljük és megtiltjuk gyermekeknél a szeszfogyasztást s az ellenálló képesség növelését a vitamin és más tápszerek fokozottabb adagolásával érjük el. A dohányzás is hizlal? A napokban kaptam egy levelet Amerikában élő barátomtól, aki a következő : a gyermekek alkoholfogyasztásával rokon esetről számol be . Egyik szomszédom három éves kisfia Charley Stiffler — apja adóhivatali tiszt — egy ízben nagyapjával játszadozott, aki tréfából a dédelgetett család kedvencének kezébe adta pipáját, amit a kisfiú a család legnagyobb megrökönyödésére szívni kezdett és azóta ,,szenvedélyes dohányos“ lett. A hároméves Charley — aki míg meg nem kóstolta a nikotin élvezését — vézna kisfiú volt, s azóta egyszerre megerősödött, meghízott. Ha a családban a ,,nagyok“ rágyújtanak éktelen ordításban tör ki s addig nem lehet lecsillapítani, mig nem dugnak a szájába egy füstölgő cigarettát. A levél szerint az amerikai orvosok tanácstalanul és értetlenül állanak a hároméves kisfiú „dohányos szenvedélyével“ szemben , ama sem tudnak választ adni, hogy a dohányzás — amely még a felnőttekre nézve is káros — s ha ugyanez okozhatta, miként hizlalta meg a kisgyermeket. Megkérdeztem erre vonatkozólag az egyik élettani magántanárunkat, mivel magyarázható ez a hihetetlen eset. A professzor a következőkkel magyarázta meg Charley szenvedélyét“. — A gyermekeknél úgy az alkohol, mint a nikotin élvezete nagy mértékben káros. Én azonban nem tartom valószínűtlennek Loubet professzor megállapításait, annál inkább, mert a vörösbor tannin tartalma valóban gyógyhatású a bél, különösen pedig a vérhasas megbetegedéseknél. Nem lehetetlen, hogy ő valami olyan anyagot talált a borban, ami a káros hatás helyett gyógyító hatást vált ki. Itt van például a csukamájolaj. Évtizedeken keresztül adták és rendelték gyermeknek és felnőttnek egyaránt, de hogy, miért, azt az orvosok maguk sem tudták. Csak annyit tudtak róla, hogy nagy a foszfortartalma s elősegíti ez csontképződést. Csak nemrégiben jötttek rá, hogy a csukamájolaj nagy mértékben tartalmaz D-vitamint s ez okozza a csontképződést, a gyenge szervezet megerősödését. Ami a másik esetet illeti, s ez már a nehezebben megmagyarázható „furcsaság“, egy véletlen a sok közül. Én minden esetre nem merném azt állítani hogy a gyermek a dohányzástól erősödött meg. Van egy unokahugom, aki egész mostanáig sovány, vézna, étvágytalan volt. Pár hétig esett keresztül az Influenzán s azóta fingomnak megjött az étvágya és csodálatosképpen meghízott. Nevetséges volna azt mondani hogy az influenza hizlalta meg. Gyakran fordul elő, hogy fiatal, fejlődésben lévő szervezetek váratlanul ellenkező tüneteit mutatják annak az állapotnak, amelyben korábban voltak, így hangzik a szakemberek véleménye. Meg vagyunk róla győződve, hogy a francia professzor érdekes megállapításai ellenére nem fogják a szülők borral „táplálni“ huszhónaposinál fiatalabb vagy alig idősebb csecsemőiket s a ma oly divatos baby-zsurokon nemigen fog elhangzani az udvariaskodó kinálgatás: „Tessék Boburst! Gyújtson rá egy szivarra!“ Koncz Károly KAPUPÉNZT munkások reggel 5 és 6 óra között nem fizetnek Néhány héttel ezelőtt az V. kerületi rendőrkapitányságon kihágási eljárás indult egy házmester ellen, mert reggel 5 és 6 óra között kapupénzt követelt a ház egyik munkába induló munkás lakójától. Az V. kerületi rendőri büntetőbíróság a házmestert felmentette azzal az indokkal, hogy október 1-től április 30-ig bezárólag este 10 órától reggel 6-ig kell a kapukat zárva tartani. Az érdekes elvi jelentőségű ügy most került dr. Ferenczy Tibor főkapitány elé, aki szociális indokolással megváltoztatta az ítéletet, a házmestert bűnösnek mondta ki, mert reggel 5 és 6 között kapupénzt szedett. A főkapitány ítélete tekintetbe veszi, hogy reggel 5 és 6 óra között a bérházakból eltávozó lakók nagy része egyszerűbb munkásember, akinek korán kell megjelennie munkahelyén és ezért kénytelen kapuzárási idő alatt eltávozni a házból. A főkapitányi rendelkezés következtében ezek szerint reggel 5 és 6 óra között a házmesterek nem szedhetnek a lakóktól kapupénzt. A főkapitány egyébként egy hasonló ügyben úgy ítélkezett, hogy azokban a házakban, ahol automatikus villanykapcsoló van, a házmesterem köteles az emeleteket kivilágítani. Állványok , Lakdíszek Selyemernyőke (Schäffer Béláné téremelete )