Nemzeti Ujság, 1934. november (16. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-23 / 264. szám

é ÖTVENEZER lEt­­ISZZESEI* BIJI KOPOM GHIBU, a temesvári piarista­ telek átírásáért Emlékezetes, hogy a temesvári­­ piaris­ták telkét, amelyen a modernül épített rendház, főgimnázium és templom is áll, Temesvár városára írták át. Ennek az ügynek a kiinduló pontja egy memoran­dum volt, amelyet a magyargyűlöletéről hirhedt Ghibu Onisifor kolozsvári egye­temi professzor terjesztett elő a városi időközi bizottságnak és abban átírásra biztatta a várost. A város Ghibu tanár beadványa után megtette a hivatalos lé­péseket, amelynek eredményeképpen a magyar piaristák rendházát és gimná­ziumát a városra írták. Ez az eljárás nyugateurópai fogalmak szerint szelid kifejezéssel is élve, erőszakos eltulajdoní­tás. A piaristák nem is nyugodtak ebbe­ bele és megfelebbezték a fanarióta csű­­réscsavarással tőlük elvett javaknak az ügyét. A piarista vagyon törvényes lát­szat mögé bujtatott eltulajdonításában Onisifor Ghibu professzoré Volt a fősze­rep, aki egy évtized óta gyűlölködő röp­­iratokban izgat az erdélyi magyar kato­likus státus ellen és­ követeli a katolikus magyarság intézményeinek elrablását. Eddig csak azt hittük­, hogy Onisifor Ghibu urat csupán a túlzásba vitt és kezdetleges sovinizmus és magyargyűlö­­let fűti, mint azonban az erdélyi újságok közleményeiből megtudjuk, ez a hazafias buzgóság nem is olyan önzetlen. Ghibu professzor ugyanis, bár a piarista va­gyon ügye még döntés alatt van, 50.000 leit kapott Temesvár román tanácsától. Az erről szóló nyugtán Ghibu a ,"memorandu­mért járó tiszteletdij" címén ismeri el az 50.000 lei felvételét. Ez a tiszteletdíjjal felmért „hazafias túlbuzgóság“ minden­képpen jellemző Ghibu professzorra s mindazokra, akik hasonló „önzetlenség­gel“ fáradoznak az erdélyi magyarság anyagi és szellemi tönkretételén. I MINISZTEREI KÜK ÉSBORBILYMICZNY főispén A MEZŐKÖVESDI MATYÓRÍRI Miskolc, november 22. Múlt szombati számában megírta a Nemzeti Újság, hogy a mezőkövesdi járásban 4000 matyó 813 földibe vájt barlangban, vagy odú­­szerű lakásban a legnagyobb nyomorban és betegségek között tengeti életét. A Nemzeti Újság cikke mély hatást váltott ki egész Borsod vármegyében és újabb intézkedésekre késztette vitéz Borbély-Macsky Emil főispánt, aki gyorsan napirendre tűzte a barlanglaká­sok elpusztít­ásának ügyét. A főispán értekezletre hívta meg dr. Spiry Andor vármegyei tisztifőorvost, továbbá a mezőkövesdi járás főszo­lgabíráját, Szent­iványi Ferencet és a mezőkövesdi mintajárás orvosait. Az értekezlet célja az, hogy­ meg­beszéljék a szerencsétlen emb­ereknek egész­séges körülmények közé való elhelyezését s az illetékes kormányzati tényezők előtt föl­tárják a barlang­lakók helyzetét, hogy azon kormánytámogatással segítsenek. Alkalmunk volt vitéz Borbély-Maczk­y Emil főispánnal beszélni, aki az ügyre vonatko­zóan a következőket mondotta munkatár­sunknak: — A mezőkövesdi járásban tartott pa­nasznapok során alkalmam volt meg­ismerni azt a megdöbbentő helyzetet, amelyben a járás tizenegy községének barlanglakói vannak .Az orvosi jelenté­sekből megállapítottam azt is, hogy a tuberkulótikus megbetegedések egyre, növekszenek. Ez a helyzet cselekvést kíván és ezért akarok állami segítséget kieszközölni ennek a vidéknek. — Gömbös Gyula miniszterelnök a mi­nap hozzám intézett levelében kifeje­zésre juttatta, hogy az ármentesítéshez hasonló fontosságú és a lakosság széles rétegeit érintő közérdekű ügyben leg­messzebbmenő támogatására mindenkor MEGHÍVÓ. . Az 1934. évi november hó­­21-én­ tartott rendes választmányi ülés határozata folytán a , Mária* Remete • Boldogasszony •Kápolna» Egy­let“-nek 1934. évi december hó 9-én, határozat­képtelenség esetén 1934. évi december hó 16-án, mindkét esetben délelőtt 11 órakor a »Budai­ Zene­­akadémi « cirztem­ében (II ker., Kő-utna 30. sz. I. em) tartandó fü­vess harmadik rendes évi höz­gyűlésére. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó és évi je­entés. — Zárószáma­dás és vagyonkimutatás az 1933. évről.­­ A fel­ügyel­őbizottság­ jelentése — Költ­ségelőirányzat az 1934 évre. — B­etleges indít­ványok.­­ Az egylet működésének megszün­tetése és felszámolás. —Elnöki zárszó, str. elnök­ség. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1931 november 23. számíthat a vármegye lakossága. Ezért bízom abban, hogy a barlanglakók sor­sának megváltoztatására irányuló mun­kálkodásom eredménnyel fog járni. December első napjaiban ankét lesz ebben az ügyben. Erre az ankétra a közegészség­ügyi és szociális kérdésekkel intenzíven fog­lalkozó bizottsági tagokat is meghívják. A főispán Gömbös Gyula miniszterelnöknek sze­mélyesen fog átnyújtani egy albumot, amely fényképekkel híven illusztrálja a barlang­lakók embertelen helyzetét. a rendőrség Három betörés volt csütörtökre virradó éjszaka a fővárosban Az utóbbi időben a fővárosban nagyon megszaporodtak a fal­bontásos betörések és a kasszafútások. Szinte nem múlik el nap leg­alább egy betörés nélkül. A főkapitányság betörőket üldöző detektívszakcsoportjainak na­gyon sok munkát adtak ezek az ismeretlen tettesek, míg most azután Fazekas Áron detekt­ívfőfelügyelő és csoportjának tagjai fáradságos nyomozás után elfogták Budapest legveszedelmesebb kassza­fúróit A szerencsésen dolgozó bandának Egri Kál­mán 49 éves régi bűnöző volt a vezére. Egri huszonöt évet töltött az ország különféle fegyházaiban. Három hónappal ezelőtt sza­badult ki a börtönből s nyomban fényes la­kást rendezett be és betörő-bandát szervezett. A banda tagjai Károvics István cipészsegéd, Csorba Lajos asztalossegéd, Demény Gyula soffőr és Sajgó Jenő szn­oksegéd, mind régi ismerősei a rendőrségnek. Ügyes nyomozás után egyenként leplezték le a hirhedt kasszafurókat , erős rendőri fe­dezet mellett szállították be őket a főkapi­tányságra, ahol dr. Barna Péter rendőrfő­­tanácsos előtt eddig itt k­asszafúrást ismerték be. Ők jártak a Kardos és Klein-féle Üllői­­úti borkereskedésbe­n, a ti­litz Adolf­né-Uác Jászberényi-úti pálinkásü­zletben, Strassmann Veszedelmes József papirkereskedésében, továbbá Kund Ágostonnak a Rózsák-terén lévő festéküzleté­ben s a Nagymező-utca 3. szám alatti papír­­üzletben. Ezeken kívül nyolc betöréses fal­bontást ismertek be. Egri Kálmán a közeli napokban újabb két nagyszabású betörésre készült, erre azonban két osztrák kassza fúróval, Preklecs Sándor villanyszerelővel és Schönstein Lipóttal szö­vetkezett. A két osztrák kasszafuró régebben együtt raboskodott az egyik magyarországi fegy­házban Egri Kálmánnal s tűz nappal ezelőtt szabadultak a steini fegy­vázból. A két csztrák kasszafurót Egri lakásán talál­ták meg a detektívek. A veszedelmes banda teljes bűnlistáját most állítja össze a rendőrség. Csütörtökre virradó éjszaka egyébként újabb három betörés történt. Eddig ismeretlen tette­sek betörtek Heltig Mór Rákóczi­ út 26. szám alatti ke­ztyűüzletébe és Farkas Gyula fűszer­­nagykereskedő Wesselényi­ utca 32. szám alatti üzletébe. Mindkét helyről árut vittek el. Ugyancsak betörők jártak Lórencz József nyugalmazott százados Királyi Pál­ utca 10 szám alatt levő lakásában, ahonnan ruhane­műt és 2000 pengőt vittek el ♦»«» 9» ♦» «M» 4» 4»*» +»«»4» 6 «»♦» «»■«» 4» 4»4» 9» 9» 4» «»■+»■*» +» ♦»♦»+» 4» A magyar gyermekorvosok szerint merész és veszélyes általánosítás, Loubet tanár felfedezése a vörösboros gyermek­gyógymódról Egymást érik a modern orvostudomány kü­lönböző felfedezései s közöttük akadnak olya­nok is, amelyekben maguk az orvosok is so­káig tamáskodtak. Csak nemrégiben fedezték fel a C és a D vitamint, a rákos megbetege­d­ések gyógymódját, ezek a felfedezések kor­szakalkotó jelentőségűek. Pierre Loubet, a toulousei egyetemi klinikák igazgató főor­vosa most olyan felfedezéssel lepte meg a világot, amely egyenesen forradalmat jelent a gyermeknevelésben. Dr. Pierre Loubet egyetemi tanár, híres francia gyermekorvos, vagy ahogyan Tou­louseban nevezik, „a csecsemők apja" ho­z­szas kísérletezés után feltűnést keltő megálla­pításra jött rá. Loubet, akit méltán neveznek a csecsemők apjának, évente két-háromszáz gyermeket ment meg az ételnek. Toulouseban például annyian rajonganak érte, hogy hálából na­gyon sok gyermek a Pierre bérmanevet veszi fel kigyógyulása emlékére. Loube­t szerint a gyermekeknek már húsz hónapos koruk előtt vörös bort kell adni. A csecsemők test­súlyuk szerint minden kilóhoz öt gram bort kaphatnak, ami — Loubet tapasztalatai alap­ján — fokozza étvágyukat és megóvja ők­ét a gyermekbetegségektől, különösen a bélbajok­tól. A professzor szerint megállapítható, hogy az „absztinens csecsemőknél" sokkal gyako­­ribb a bél­hurut, mint a „borissza“ bébiknél. Ezzel szemben fennáll az a veszély — mondja — hogy az anya­tej mellett vörös boron is ne­velt kicsinyek felnőtt korukban nagyon fog­ják szeretni az alkoholt. Loubet professzor érdekes megállapításával egyidejűleg érkezik a hír, hogy Baján az ottani kórházban ráérgesés tünetei között meghalt egy Szabó Antal nevű ötéves kis gyermek. A boncolás után megállapították, hogy a gyermek alkoholmérgezés következté­ben beállott szívbénulásban halt meg. A nyomozás azt is megállapította, hogy két tompás nagyobbacska gyermek négy deci bort itatott meg a kis gyermekkel s ez okozta halálát. Loubet professzor felfedezésével kapcsolat­ban megkérdeztük egyik kiváló gyermekspe­­cialista egyetemi tanárunkat, hogy mi a vé­leménye a francia professzor megállapitá­­stától­­ — Mindenesetre érdekesen hangzik így a dolog —■ mondotta a professzor —, de hogy van-e valami komoly alapja, azt így hallás után nem tudom megállapítani, mert mi még sohasem folytattunk kísérletet a vörös borral. Félig vagy egészen szláv községeink­ben, ahol a szülők előszeretettel csitlt­­gatják gyermekeiket pálinkával, szá­mos példa mutatja, hogy az így nevelt nemzedék csenevész, elsatnyult és el­lenálló képessége a minimálisra csök­kent. Az bizonyos, hogy a bor foltozza a gyermekek étvágyát, de semmi eset­re sem a savanyú, homoki vinkó, hanem az édes ásszú bor. Azt, azonban kizárt­nak tartom, hogy bármelyik orvos is a csecsemőnek húszhónapos, vagy még fiatalabb korában bort rendeljen, és, hogy a kisgyermekek részéről ez a borfogyasztás arányban álljon testsú­lyukkal. Minden természet, így tehát a csecsemők természete is más és más. Egyik erősebb, másik gyengébb. Lehet, hogy Loubet professzornak egyik-má­sik csecsemőnél sikerült a vörösbor­adagolás, szerintem azonban ebből még általánosítani nem lehet. — Azt sem merném mondani, hogy a csecsemők testsúlyához képest kilón­­kint öt gramm bor még nem veszélyes, hiszen akkor nem lett, volna szabad meghalnia a bajai öt éves kisfiúnak sem. Loubet szerint a gyermekeknél a borfogyasztás megakadályozza a bél­bajokat és gyógyítja a bélhumtot.. Egy esetben, vérhasnál én is szoktam ren­delni csecsemőnek bo­rt, de úgynevezett, gyógybort és azt is csak egy-két ká­véskanállal, még nagyobbacska gyer­mekeknél sem többel. De azt sem ál­landóan, csak esetenként. Ami pedig az ellenálló képesség­ növelését­ illeti, arra csak azt tudom mondani: lehet, hogy Loubet professzornak sikerült, mi azonban, még nem próbáltuk meg. Mi egyenesen elítéljük és megtiltjuk gyer­mekeknél a szeszfogyasztást s az ellen­álló képesség növelését a vitamin és más tápszerek fokozottabb adagolásá­val érjük el. A dohányzás is hizlal? A napokban kaptam egy levelet Ameriká­ban élő barátomtól, aki a következő : a gyer­mekek­­ alkoholfogyasztásával rokon esetről számol be . Egyik szomszédom három éves kisfia Charley Stiffler — apja adóhiva­tali tiszt — egy ízben nagyapjával ját­szadozott, aki tréfából a dédelgetett család kedvencének kezébe adta pipá­ját, amit a kisfiú a család legnagyobb megrökönyödésére szívni kezdett és azóta ,,szenvedélyes dohányos“ lett. A hároméves Charley — aki míg meg nem kóstolta a nikotin élvezését — vézna kisfiú volt, s azóta egyszerre megerősödött, meghízott. Ha a család­ban a ,,nagyok“ rágyújtanak éktelen ordításban tör ki s addig nem lehet le­csillapítani, mig nem dugnak a szá­jába egy füstölgő cigarettát. A levél szerint az amerikai orvosok tanács­talanul és értetlenül állanak a hároméves kisfiú „dohányos szenvedélyével“ szemben , ama sem tudnak választ adni, hogy a do­hányzás — amely még a felnőttekre nézve is káros — s ha ugyan­ez okozhatta, miként hizlalta meg a kis­gyermeket. Megkérdeztem erre vonatkozólag az egyik élettani magán­tanárunkat, mivel magyarázható ez a hihe­tetlen eset. A professzor a következőkkel magyarázta meg Charley szenvedélyét“. — A gyermekeknél úgy az alkohol, mint a nikotin élvezete nagy mérték­ben káros. Én azonban nem tartom valószínűtlennek Loubet professzor megállapításait, annál inkább, mert a vörösbor tannin tartalma valóban gyógyhatású a bél, különösen pedig a vérhasas megbetegedéseknél. Nem le­hetetlen, hogy ő valami olyan anyagot talált a borban, ami a káros hatás he­lyett gyógyító hatást vált ki. Itt van például a csukamájolaj. Évtizedeken keresztül adták és rendelték gyermek­nek és felnőttnek egyaránt, de hogy, miért, azt az orvosok maguk sem tud­ták. Csak annyit tudtak róla, hogy nagy a foszfortartalma s elősegíti ez csontképződést. Csak nemrégiben jött­­tek rá, hogy a csukamájolaj nagy mér­tékben tartalmaz D-vitamint s ez okozza a csont­képződést, a gyenge szer­­­vezet megerősödését. Ami a másik ese­tet illeti, s ez már a nehezebben meg­magyarázható „furcsaság“, egy vélet­­len a sok közül. Én minden esetre nem merném azt állítani hogy a gyermek a dohányzástól erősödött meg. Van egy unokahugom, aki egész mostanáig so­vány, vézna, étvágytalan volt. Pár hétig esett keresztül az Influenzán s azóta fingomnak megjött az étvágya és­ cso­dálatosképpen meghízott. Nevetséges volna azt mondani hogy az influenza hizlalta meg. Gyakran fordul elő, hogy fiatal, fejlődésben lévő szervezetek vá­ratlanul ellenkező tüneteit mutatják annak az állapotnak, amelyben koráb­ban voltak, így hangzik a szakemberek véleménye. Meg vagyunk róla győződve, hogy a francia pro­fesszor érdekes megállapításai ellenére nem fogják a szülők borral „táplálni“ huszhóna­­posinál fiatalabb vagy alig idősebb csecsemői­ket s a ma oly divatos baby-zsuroko­n nem­igen fog elhangzani az udvariaskodó kinál­­gatás: „Tessék Bob­urst! Gyújtson rá egy szivarra!“ Koncz Károly KAPUPÉNZT munkások reggel 5 és 6 óra között nem fizetnek Néhány héttel ezelőtt az V. kerületi rendőrkapitányságon kihágási eljárás indult egy házmester ellen, mert reggel 5 és 6 óra között kapupénzt követelt a h­áz egyik munkába induló munkás­ lakó­­jától. Az V. kerületi rendőri büntető­bíróság a házmestert felmentette azzal az indokkal, hogy október 1-től április 30-ig bezárólag este 10 órától reggel 6-ig kell a kapukat zárva tartani. Az érdekes elvi jelentőségű ügy most került dr. Ferenczy Tibor főkapitány elé, aki szociális indokolással megvál­toztatta az ítéletet, a házmestert bűnös­nek mondta ki, mert reggel 5 és 6 kö­zött kapupénzt szedett. A főkapitány ítélete tekintetbe veszi, hogy reggel 5 és 6 óra között a bérházakból eltávozó la­kók nagy része egyszerűbb munkás­­ember, akinek korán kell megjel­ennie munkahelyén és ezért kénytelen kapu­zárási idő alatt eltávozni a házból. A főkapitányi rendelkezés következté­ben ezek szerint reggel 5 és 6 óra között a házmesterek nem szedhetnek a lakóktól kapupénzt. A főkapitány egyébként egy hasonló ügyben úgy ítélkezett, hogy azokban a házakban, ahol automatikus villanykapcsoló van, a házmester­em köteles az emeleteket kivilágítani. Állványok , Lakdíszek Selyemernyők­e (Schäffer Béláné téremelet­e )

Next