Nemzeti Ujság, 1934. november (16. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-23 / 264. szám

ton. A képviselőház ülése Megélénkült az erdőtörvény vitája Feltűnést keltő kormánypárti felszólalás a javaslat ellen . A madarakról és a vadászokról való gondoskodást sürgették Alm­ásy László elnök délutn öt órakor nyi­totta meg a Ház csütörtöki ülését, amelyen folytatták az erdő- és természetvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Krúdy Ferenc kormánypárti képviselő volt az első szónok, aki statisztikai adatokkal bi­zonyította, hogy 1929 óta erősen csökkent a fabehozatal, amelynek nagy részét a bútor és az építőipar igényelte. A kormánynak úgy a fogyasztó, mint a termelő érdekeire való te­kintettel megfelelő árat kell biztosítani. Szük­ség van arra, hogy a termelőt bizonyos ár­­nivóval jutalmazzuk. A kormány legfőképpen úgy enyhíthet a mai súlyos gazdasági helyze­ten, ha nemcsak a fa kérdésében, hanem álta­lában közelebb hozza a termelői és fogyasztói árat és lemorzsolja a kettő közötti nagy kü­lönbséget. Mert lehetetlen, hogy a budapesti fogyasztási árból mindössze csak 10—15 száza­lék jusson az erdőgazdának Müller Antal: Í­gy van, mi ezt a különb­ségl­emorzsol­ást követeljük már évek óta. Krúdy Ferenc élesen támadta a székes­­fővárost a különböző vámok miatt. Elmon­dotta, hogy­ az erdőgazda a feladóállomáson 30 pengőt kap a fa vagonjáért, amiből 150 pengő költség és neki csak 30 pengő marad. Köszöni a kormánynak, hogy a törvényben a gazdák számára jelentékeny kedvezményeket és hozadékot biztosított. Tapasztalatából ál­lítja, hogy a közigazgatósági hatóságok gaz­dasági és közgazdasági szempontból sokszor naivul járnak el. A miniszter figyelmébe ajánlja az ország úrbéres gazdaközönségének kollektív legelőgazdálkodását, mert jórészben ettől függ a falu jóléte. A falusi faiskolákat eredményteleneknek és feleslegeseknek tartja. A javaslatot elfogadja. (A szónoknak számo­san gratulálnak. Kéthly Anna kifogásolta, hogy a dolgozó munkások számára megnehezítették a turis­­tálkodást. Támadta azokat a birtokosokat és bérlőket, akik nemcsak kitiltják, hanem ki is zavarják a turistákat az erdőből. Büchler József: Kállay Tamás miatt nem lehet felmenni a lillafüredi tetőre. Omassáról kell oda felmászni. ti. Kállay­ Miklós földmű­velésügyi miniszer: Mi az, kérem? Amióta én miniszter vagyok,­­ nem bérlője az erdőbirtoknak, azóta a lába­­mat­ sem tettem be oda Bü­chler József és Farkas István: Nem ön­ről van szó, a Tamásról. Kálla­i Miklós földmivelésügyi miniszter: No azért, ő különben már nem bérlő és nem is járt ott azóta Kéthly Anna kifogásolta, hogy a gallysze­dőkre az őrök mindjárt rálőnek s általában az erdőkben az utóbbi időben igen sok a halálos végű fegyverhasználat. A javaslatot nem he­lyesli és nem fogadja el. Védjék az erdő romantikáját Szalóki Navratil Dezső az állat- és termé­szetvédelem szemszögéből bírálja a javaslatot. Meg kell mentenünk — úgymond — ritka ál­lat-, különösen madárfajtáinkat, a nyestet, a kócsagot, a fekete harkályt. Ma az erdőket kadettiskolás rendszerrel úgy irtják, hogy semmi sem marad meg a helyén. Azt kéri, hogy az aljnövényzetet ne bántsák, hiszen ebben van a madarak fészke, az állatok búvóhelye, ez adja meg az erdőknek a romantikát. A tu­ristakérdést külön turistatörvényben kellene szabályozni. A természetet ő templomnak te­kinti, amelynek áhitatos csendjét nem szabad megzavarni a kirándulók hangos lármájával. Kéthly Anna: Puskával sem? Szalóki Navratil Dezső: A turistái közül nagyon sokan iszonyú lármával verik fel a természet csendjét... — Előfordul liven is! — kiáltják a szocialis­ták. — Ez a többség! — hangzik az egységes pár­Farkas István (szoc.): Nahát aztán leg­alább a tüdejüket kitisztítják. Szalóki Navratil Dezső: Széthányják a pa­pírokat, konzervdobozokat és nem egyszer tü­zet okoznak az erdőben. A régi temetőket is törvénnyel kellene védeni, mint Németország­ban. A legnagyobb megbotránkozással látta, hogy a Budakeszi-út és a Kútvölgyi-út között levő temetőt tizenkét méter széles új úttal vágták keresztül. Lecsapolták a múlt század végén a vadvizeket és azt látjuk, hogy ezek helyén most szik és aszály van. Hiába magya­ráznak neki a vízszopó mérnökök, neki ez a meggyőződése, hogy ezeken a vidékeken a vad­vizek lecsapoláia okozza az aszályt. Szirbéky Jenő: A csendes óceánon vannak szigetek, ahol hónapokon át nem esik, pedig körülveszi őket a tenger. Szalóki Navratil Dezső: Mi a kontinensen vagyunk. A Kis Balatont is lecsapolták és kaptunk egy használhatatlan, szikes területet. Bü rok rác 5 as za por! t <is Dinnyés Lajos szerint ennek a törvénynek a­ legfontosabb feladata volna, hogy az erdő­ket szaporítsa. Úgy látja, hogy erdőszaporí­­tás nem lesz, de lesz határtalan bürokrácia­­szaporítás. A javaslat minden második-har­madik sorában ott találjuk a kérvény és en­gedély szól. Erről eszébe jut Gaal Gaston híres mondása, hogy Magyarországon rövide­sen már a­ hitvesi­­csókhoz is engedély kell. Czeemetekerteket kellett volna létesíteni, hogy­­ kelljen írásos kérvényekkel instanciázni, ha valakinek csemetékre van szüksége. Ezt kellett volna, de ezt nem látja ebben a tör­vényben, amely talán vastagabb, mint Wer­­bőczy tripartituma. A földmivelésügyi mi­niszter beígérte a telepítést, de természetesen nem valósította meg. Ezt nem ígérte, tehát megcsinálta. A miniszterinek úgy látszik, szen­vedélye különböző tanácsokat és alapokat lé­tesíteni. Báró Biedermann Imre előadó: 1879 óta létezik ez az alap, amire a törvény hivat­kozik. Dinnyés Lajos: Benne van a törvényben, hogy ez létesíti. Báró Biedermann Imre: A miniszter még nem is volt, mikor ez az alap már létezett­ Fábián Béla: Hagyjuk ezt, hiszen minden­nek kell valami alapjának lenni. Gróf Keglevich Gyula a következő felszó­laló, aki sajnálja, hogy a miniszter nincs jelen a felszólalásánál. — Mi már megszoktuk! — kiáltják neki a szocialisták. — Helyette itt a titkára! — Azaz már megy is a miniszterért! — kiáltják rögtön utána, amikor látják, hogy a teremben tartózkodó földmivelésügyi mi­niszteri titkár valóban kisiet az ülésteremből. A szocialisták gúnyosan jegyzik meg: — A miniszter úr rögtön jönni fog az ön kedvéért! Jánossy Gábor: Jönni fog, mert jönni kell. 6 NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1931 november 16. Támadás a törvényjavaslat ellen­­ a kormánypártról Az ülésterem ajtajában ebben a pillanat­ban valóban feltűnik Kálosfy Miklós földmi­­velésügyi miniszter és mögötte nagy csoport egységespárti képviselő, hiszen gróf Kegle­­vich Gyula csak a legritkább esetben szokta hangját hallatni a képviselőházban, éppen ezért felszólalása jogos érdeklődést kelt. Az érdeklődés a beszéd közben még csak foko­zódik, mert a kormánypárti padokban helyet foglaló idős mágnás heves és fiatalos ellen­zéki kirohanást, intéz a törvény ellen. Gróf Keglevich Gyula azzal kezdi, hogy négyszemközt kérte a minisztert, ne forszí­rozza ezt a javaslatot, amely csaknem kilenc-­Ven százalékában a legszegényebb községeket, a legszegényebb lakosokat érinti. — Nagyon helyes! — Úgy van! — helyeselnek gróf Kegle­­vichnek a szocialisták. Gróf Keglevich Gyula: Ne vegye zokon a miniszter úr. Esztergályos János: Zokon fogja venni. Gróf Keglevich Gyula: A miniszter úr nem volt hajlandó halasztást adni. Azt mondta, három éve rágódtunk ezen a javaslaton, ő beterjeszti. Nem ez a javaslat volt, amiin há­rom éve rágódunk. Ez új javaslat. Három javaslat volt, ez pontosan a harmadik. Még három napja is módosítást kaptak hozzá, eb­ből látszik, mennyire hevenyészett az össze­állítása. Az erdészeti egyesületnek is súlyos kifogásai merültek fel ellene és a kamarák megkérdezése nélkül készült az el. Felolvassa a tiszáninneni kamara határozatát, amely a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy ez a törvényjavaslat az országgyűlés elé kerüljön. Esztergályos János: Nahát, miért kellett akkor ezt a javaslatot ide juttatni? Gróf Keglevich Gyula: A kifogásokra azt a választ kaptam: „Nincs igazad, mert ti csak fát akartok vágni." Hát ez nem áll. A mi sérelmünk nem a favágás, hanem a mellőzés. Egyik legfontosabb pontja a javaslatnak, amely a legeltetést tiltja el az erdőkben. Ez létkérdése éppen a kisembereknek. Hiszen maga a miniszter is nyilatkozott, hogy Gö­csejben az állattenyésztés a legfontosabb fog­lalkozási ág, mert a környék háromnegyed­­része erdőterület. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter rriasz köbeszól: — Sajtóhiba volt! Legelőt mondottam! Egyébként is érdekes megfigyelni azt a meglepődést, amit a beszéd a Ház minden ol­dalán kelt. Az ellenzék élénken helyesel a szónoknak. Az egységes párt látható figyelem­mel, meglepődéssel hallgatja a beszédet. A miniszter egyszer felkel a beszéd közben és a padsorok közti vékony folyosón kifut titkárá­hoz, annak valami utasítást ad, mire a titkár eltűnik az ülésteremből. Később az előadó­nak, báró Biedermann Imrének integet fel az előadói emelvényre, de az nem veszi észre, mire egyik háztisatviselőt küldi fel érte. Báró Biedermann Imre lesiet és suttogva tanács­kozik a miniszterrel. Gróf Keglevich Gyula közben tovább foly­tatja: — Igenis, lehet és kell legeltetni bizonyos erdőkben bizonyos időben. Ahol például dud­­vát kell kilegeltetni, csak az a fontos, hogy ez okszerűen történjék. A javaslat mindig csak azt mondja, erdő, erdő és nem katego­rizálja azt. Pedig vannak kisgazdaságok mel­lett kis erdők, ezekből nem lehet kiirtani a legeltetést, mert akkor a gazda tönkremegy bele. Azt is előírja a törvény, hogy 3000 hol­das erdőnél mérnököt kell alkalmazni. Van­nak homokos talajú, csenevész erdők, amelyek­nek fái 22 méterre se nőnek meg. Míg rendes erdőterületen 32—36 méteres fák nőnek. Ilyen szempontból is különbséget kellene tenni, hi­szen a rosszabb erdő 3000 holdja el sem bír egy mérnököt. A javaslatot ugyan elfogadja általánosságban, de csak abban a reményben, hogy módosításait, amelyeket be fog nyújtani, magáévá teszik. (Éljenzés a Ház minden ol­dalán.) Vázsonyi János a turista és idegenforgalmi érdekek mellőzése miatt nem fogadja el a javaslatot. Kéri a kormányt, hogy a turistá­kat legalább annyira védje és támogassa, mint a sitvasi vadászokat, mert amint látja, a vadászszempont dominál a javaslatban. Tisztázatlan kérdések Csikvándy Ernő meg van elégedve a javas­lattal, de néhány kérdés tisztázását kéri még a végrehajtási utasításban. A legelőin és a dunántúli homokos talajon nőtt akácerdő kö­rüli kérdéseket kellene főképpen tisztázni. A turisták hálásak lehetnek Zsitvay Tibornak, aki védte érdekeiket, de a vadászok a bizott­ságban nem találtak védelemre, pedig többen is vannak, ősfoglalkozás és már Ázsiából hoztuk magunkkal. (Csendes derültség.) Zsitvay Tibor: Százak és százezrek, ez a vadászok és turisták közötti arány. Csikvándy Ernő: A vadászat ma már nem­csak sport, hanem közgazdasági tényező is. Kéri hogy kísérletezzenek az akácerdők ki­­fáradt talajának műtrágyázás útján történő feljavításával és kitűnő külföldi akácfajták meghonosításával. Attól fél, hogy az üzem­­tervek nagy zaklatással járnak, pedig a fa­lunak már elege van a zaklatásból. A javas­latot elfogadja. Az elnöklő Bessenyey Zénó ezután napirendi előterjesztést tesz, hogy a Ház legközelebbi FILLÉRES HIRDETÉSEK Minden szó hétköznapokon 12 fillér. — Vasár­nap 16 fillér. Első és vastagabban szedett szavak duplán számítanak. Legkisebb hirdetés !• szó. — Állást keresők 50%-os engedményben részesülnek Keretes hirdetések mm. sora 25 f. Apróhirdetéseket­­elvesz s központi kiadóhivatalon kívül a KSV fiófakiadóhivatalai: Buda! fiókkiadó, hivatal:­­„ Horthy Miklósut 15.. Farkas Mária I.. Szent János-tér t.. VIII . Rákóczi-út t„ Dohány­­fizsde. Reisz Blanka. V.. Berlini-tér l. Bertha Ist­­ván szerv. Irodája VIII.. Szentkirályi-u. 11 Isz. A Belváros! Könyvszalon. IV. Veres Pim­é-utce 8 Szoba - ellátás Cabberendezés Vas- és nézbutor ÍZLÉSESEN bútorozott szoba BUTORÁRAINKAT leszállítottuk. GYERMEKKOCSIK evermek, azonnalra kiadó. Cím: VI., Szé- Kombinált berendezések, hálók. ....... . . ... ., , hely Bertalan-utca 4., 1., 8. ebédlők nagy választékban. Kiva­­gy legolcsobban Prohaszka HaBInaaBaaaaaaBaaaaiBB natra fizetési kedvezményt „BOG- gyárból, javítást, nikkelezést. les­z , , , MIL“ bútoráruház. Vilmos elü­­tést készítek. Gróf Zichy Jenő-Kubdzhodds sz_ár-ut 48. (Báthory-utcával szem- uton negyvenhét. VISELT ruhákat, zálogjegyeket _____________________________ veszek, Blumenfeld. Ritkk Szilárd idegHOSSZABB részletfizetésre. Könyvek utca 16. József 442-21. Hálószobák, ebédlők, kombinált bútorok. Recamiék, fotelok, sezlo- panaDa no­ikvairai áa ____la*.d­’­.be~tel___köz: sä Ä Ä Ä.5farSdÄ X: *”»“»' 5, iS&TA-jl. " kás bútor és teljes felszereléssel P——il—r tagja Legizgatóbb regényei egész bérbeadó azonnalra. dm a ki- ~ vászonba kötve dós aranyosással, adóban vw mm mm ^m «■ m mm eredet: remek illusztrációkkal, 4 • b M NI M 45 f K? I H vaskos kötet külön tokban 17 P Ka EU Is U Sfl Kn i Havi 8 pengős részletekre le­szál Kéaiséa - Szömrea M w " ** Ltja a ..Palladia' könyvosztálya, ~ ———MBaa»nai­uM Budapest. V„ Kossuth Lajos tér RÉSZLETFIZETÉSRE szőnyegek. GŐZ- és KÁDFÜRDŐ- 4 Mám-) __________ sezlontakarók, futók, függönyök, lerswdtr _______ Krausz szőnyegkereskedésnél, HStlThR CSALÁDI REGÉNYTÁR a mo-Bálvány-utca 15 . . . . . dern irodalom hat kiváló kötete. ---------- ker­vezmenyes arban Magánnyomozó Ernő könyvei, nemes veretű ro­mmmm mm­mmmm—mmmmm—mmmmmmmmmm,~mm mantika, érdekes és Irodalmi év­,... - _ t .. . . . .. kaphatók téka regények hat kötet, díszes detektiv- kötésben, külön tokban, ára 20 főfelügyelő, közismert sikereit a Kiadóhivatalunkban. Bpeet. pengő. Csekély havi három pen­yL'il­f S I­V . H­onvéd-utca 10. L em­. srős részletekre is szállítja a mere­sség eredményezi. Telefon:­­ , . ________________ ,,Palladia" Budapest, V., Kossuth 83—5—49, váci­ uton hatvanegy* Zmmmmmmmmmmemmmmmaomvna La­jos tér­t Ülését társa pénteken délután öt órakor s­osen folytassák az erdő- és természetvédelmi­­tör­vény általános vitáját. Az elnök indítványát hozzászólás nélkül elfogadták s ezzel az id­én kilenc óra előtt tíz perccel véget ért. FELOLVASTÁK a közgyűlésen a belügy­miniszter részvéttáviratát, amely Borvendég érde­­meit méltatja Szendy Károly alpolgármester el­nöklésével csütörtök délután öt órakor folytatta a tör­­vényhatósági bizottság a költségvetés általá­nos vitáját. Az ülés megnyitása után az el­nök felolvastatta vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter részvétiratát, amelyet a főpolgármester elhunyta alkalmából a fővá­ros közönségéhez intézett. A részvétirat szö­vege a következő: „Mély megilletődéssel vet­tem azt a szomorú hírt, hogy Borvendég Fe­renc, Budapest székesfőváros főpolgármestere elhunyt. Borvendég Ferenc a székesfőváros szolgálatában kezdte meg pályáját és az itt eltöltött hosszú közszolgálat alatt minden ere­­jével a székesfőváros érdekeit szolgálta. Több évtizedes pályáján kiváló szaktudásával, lan­kadatlan kitartással kifejtett munkásságával és puritán jellemével mindenki megbecsülését vívta ki. Kiváló tulajdonságait és tehetségét a székesfőváros közönsége is teljes mértékben értékelte,a midőn 1931-ben alpolgármesterré választotta. Ebben a díszes állásában érte őt az a kitüntetés, hogy a kormányzó úr őfőmél­­tósága a kormány előterjesztésére fontos fel­adatok megoldására főpolgármesterré kine­vezni méltóztatott. Sajnos, a reá, mint főpol­gármesterre háruló feladatokat egy­ életen át tartó lankadatlan munkától meggyötört szer­vezetével már nem volt ideje megoldani és a kérlelhetetlen halál elszólította körünkből. Borvendég Ferenc halálával a székesfőváros­i közönségét súlyos csapás érte. E mély gyász­ban mindenki osztozik és én is indíttatva ér­zem magam, hogy az elhunyt személye iránti kegyelettel legmélyebb részvétemet fejez­zem ki.“ A törvényhatósági bizottság tagjai állva hallgatták végig a leiratot. A meginduló vita során Berkes Jenő a kór­házi férőhelyek kicsi voltát tette szóvá. Miklós Ferenc a közkórházi alkalmazottak helyzetének javítása érdekében tett indít­ványt. Kívánta, hogy csak okleveles ápolónő­ket alkalmazzanak és szabályozzák az ápoló­személyzet munkaidejét. Gondoskodjanak vég­legesítéséről, szüntessék be a szeszélyes rend­­bírságolásokat és adjanak egészséges lakáso­kat. Ezután azt követelte, hogy egységes igaz­gatás alá helyezzék a köztemetőket és a teme­tői alkalmazottak érdekében azt a javaslatot nyújtotta be, hogy szabályozzák az ő munka­idejüket és adjanak nekik munkaruhát és gondoskodjanak jobban megélhetésükről. ■ Frank Kornél a rákos betegeknek kórház ággyal való ellátását szorgalmazta, árvátfalvi Nagy István pedig a hadirokkantak orvosi ke­zelésének megkönnyítésére tett indítványt. Kabakovics József élesen támadta a sírhe­lyek drágaságát és tiltakozott az ellen, hogy az exhumálások a jelenlegi érvényben lévő magas tarifák mellett történjenek. A főváros nem lehet ellensége a kegyeletnek. Mátyásfalvi Erich a venereás betegségek elleni küzdelem megindítását sürgette. Indít­ványozta, hogy a közgyűlés írjon fel a kor­mányhoz, terjesszen elő törvényjavaslatot a­ házasulandók kötelező orvosi vizsgálatáról, majd követelte a nemibeteg központ felállí­tását. Kaszás József a Margit-kórház kibővítését kérte. Takács István rámutatott arra, hogy Buda­pestnek fertőzött, kormozott levegője van, az utcákon ártalmas gázok fertőzik a levegőt és ez is oka annak a nagy tüdővészhalandóság­­nak, amelyre jellemző, hogy a háborút meg­előző tíz év alatt az ország területén egy milliónál több fiatal életet rabolt el. A pre­vencióra egészségügyi és nemzetgazdasági okokból a legnagyobb szükség van és a nyílt tbc-ben szenvedő betegeknek feltétlenül kór­házi elhelyezést kell biztosítani. Az iskola­orvosok véglegesítését követelte. Szabó József azt indítványozta, hogy a községi temetkezési intézet tisztviselőinek és altisztjeinek státusát alkossák meg. A teme­tői halottas­házaknál foglalkoztatottak ré­szére fürdő- és mosdóhelyet kell felállítani. Rendszeresítsék a fertőzési pótlékot azoknak a számára, akik megérdemlik. A közgyűlés ezután a városgazdasági feje­zet költségvetését tárgyalta. Nemes Nagy Mihály helyeselte azt az Ilovszky-tkio indítványt, hogy az idegenfor­galmi propaganda költségösszegét 200.000 pen­gővel emeljék fel, majd méltatta a főváros idegenforgalmi propagandáját. Javasolta, mondja ki a közgyűlés, hogy idegenforgalmi bizottságot küld ki és aki-­ az egyes szak­­ügyosztályok kiküldöttjei mellett vonják be a kereskedelem, az ipar és a művészet kép­viselőit is. Az állatkerti alkalmazottak hely­­z°tévék javítását kérte. Jakab János azt követelte, hogy a jövőben­ a cipőszállításoknál ne a nagy gyáripart, ha­nem a kisiparosokat részesítsék előny­ben, mert megérdemelnek minden támogatást. Szabó József azt javasolta, hogy Szent­ Ist­ván halálának évfordulóját már most kezd­jék el előkészíteni, hogy akkorra nagysza­bású idegenforgalmi ünnepségeket lehessen rendezni. Magyar Miklós a vízumdíjak eltörlését­ kí­vánta, majd olyan szervezet felállítására tett javaslatot, amely az idegenforgalmi propa­gandára készítene elő. Bresztovszky Ede a szemlőhegyi és ferenc­hegyi cseppkőbarlangok feltárását indítvá­nyozta és a Szent István Hét előkészítésére társadalmi bizottság kiküldésére tett javas­latot. A közgyűlés tizenegy óra után ért vént

Next