Nemzeti Ujság, 1934. november (16. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-23 / 264. szám
ton. A képviselőház ülése Megélénkült az erdőtörvény vitája Feltűnést keltő kormánypárti felszólalás a javaslat ellen . A madarakról és a vadászokról való gondoskodást sürgették Almásy László elnök délutn öt órakor nyitotta meg a Ház csütörtöki ülését, amelyen folytatták az erdő- és természetvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Krúdy Ferenc kormánypárti képviselő volt az első szónok, aki statisztikai adatokkal bizonyította, hogy 1929 óta erősen csökkent a fabehozatal, amelynek nagy részét a bútor és az építőipar igényelte. A kormánynak úgy a fogyasztó, mint a termelő érdekeire való tekintettel megfelelő árat kell biztosítani. Szükség van arra, hogy a termelőt bizonyos árnivóval jutalmazzuk. A kormány legfőképpen úgy enyhíthet a mai súlyos gazdasági helyzeten, ha nemcsak a fa kérdésében, hanem általában közelebb hozza a termelői és fogyasztói árat és lemorzsolja a kettő közötti nagy különbséget. Mert lehetetlen, hogy a budapesti fogyasztási árból mindössze csak 10—15 százalék jusson az erdőgazdának Müller Antal: Így van, mi ezt a különbséglemorzsolást követeljük már évek óta. Krúdy Ferenc élesen támadta a székesfővárost a különböző vámok miatt. Elmondotta, hogy az erdőgazda a feladóállomáson 30 pengőt kap a fa vagonjáért, amiből 150 pengő költség és neki csak 30 pengő marad. Köszöni a kormánynak, hogy a törvényben a gazdák számára jelentékeny kedvezményeket és hozadékot biztosított. Tapasztalatából állítja, hogy a közigazgatósági hatóságok gazdasági és közgazdasági szempontból sokszor naivul járnak el. A miniszter figyelmébe ajánlja az ország úrbéres gazdaközönségének kollektív legelőgazdálkodását, mert jórészben ettől függ a falu jóléte. A falusi faiskolákat eredményteleneknek és feleslegeseknek tartja. A javaslatot elfogadja. (A szónoknak számosan gratulálnak. Kéthly Anna kifogásolta, hogy a dolgozó munkások számára megnehezítették a turistálkodást. Támadta azokat a birtokosokat és bérlőket, akik nemcsak kitiltják, hanem ki is zavarják a turistákat az erdőből. Büchler József: Kállay Tamás miatt nem lehet felmenni a lillafüredi tetőre. Omassáról kell oda felmászni. ti. Kállay Miklós földművelésügyi miniszer: Mi az, kérem? Amióta én miniszter vagyok, nem bérlője az erdőbirtoknak, azóta a lábamat sem tettem be oda Büchler József és Farkas István: Nem önről van szó, a Tamásról. Kállai Miklós földmivelésügyi miniszter: No azért, ő különben már nem bérlő és nem is járt ott azóta Kéthly Anna kifogásolta, hogy a gallyszedőkre az őrök mindjárt rálőnek s általában az erdőkben az utóbbi időben igen sok a halálos végű fegyverhasználat. A javaslatot nem helyesli és nem fogadja el. Védjék az erdő romantikáját Szalóki Navratil Dezső az állat- és természetvédelem szemszögéből bírálja a javaslatot. Meg kell mentenünk — úgymond — ritka állat-, különösen madárfajtáinkat, a nyestet, a kócsagot, a fekete harkályt. Ma az erdőket kadettiskolás rendszerrel úgy irtják, hogy semmi sem marad meg a helyén. Azt kéri, hogy az aljnövényzetet ne bántsák, hiszen ebben van a madarak fészke, az állatok búvóhelye, ez adja meg az erdőknek a romantikát. A turistakérdést külön turistatörvényben kellene szabályozni. A természetet ő templomnak tekinti, amelynek áhitatos csendjét nem szabad megzavarni a kirándulók hangos lármájával. Kéthly Anna: Puskával sem? Szalóki Navratil Dezső: A turistái közül nagyon sokan iszonyú lármával verik fel a természet csendjét... — Előfordul liven is! — kiáltják a szocialisták. — Ez a többség! — hangzik az egységes párFarkas István (szoc.): Nahát aztán legalább a tüdejüket kitisztítják. Szalóki Navratil Dezső: Széthányják a papírokat, konzervdobozokat és nem egyszer tüzet okoznak az erdőben. A régi temetőket is törvénnyel kellene védeni, mint Németországban. A legnagyobb megbotránkozással látta, hogy a Budakeszi-út és a Kútvölgyi-út között levő temetőt tizenkét méter széles új úttal vágták keresztül. Lecsapolták a múlt század végén a vadvizeket és azt látjuk, hogy ezek helyén most szik és aszály van. Hiába magyaráznak neki a vízszopó mérnökök, neki ez a meggyőződése, hogy ezeken a vidékeken a vadvizek lecsapoláia okozza az aszályt. Szirbéky Jenő: A csendes óceánon vannak szigetek, ahol hónapokon át nem esik, pedig körülveszi őket a tenger. Szalóki Navratil Dezső: Mi a kontinensen vagyunk. A Kis Balatont is lecsapolták és kaptunk egy használhatatlan, szikes területet. Bü rok rác 5 as za por! t <is Dinnyés Lajos szerint ennek a törvénynek a legfontosabb feladata volna, hogy az erdőket szaporítsa. Úgy látja, hogy erdőszaporítás nem lesz, de lesz határtalan bürokráciaszaporítás. A javaslat minden második-harmadik sorában ott találjuk a kérvény és engedély szól. Erről eszébe jut Gaal Gaston híres mondása, hogy Magyarországon rövidesen már a hitvesicsókhoz is engedély kell. Czeemetekerteket kellett volna létesíteni, hogy kelljen írásos kérvényekkel instanciázni, ha valakinek csemetékre van szüksége. Ezt kellett volna, de ezt nem látja ebben a törvényben, amely talán vastagabb, mint Werbőczy tripartituma. A földmivelésügyi miniszter beígérte a telepítést, de természetesen nem valósította meg. Ezt nem ígérte, tehát megcsinálta. A miniszterinek úgy látszik, szenvedélye különböző tanácsokat és alapokat létesíteni. Báró Biedermann Imre előadó: 1879 óta létezik ez az alap, amire a törvény hivatkozik. Dinnyés Lajos: Benne van a törvényben, hogy ez létesíti. Báró Biedermann Imre: A miniszter még nem is volt, mikor ez az alap már létezett Fábián Béla: Hagyjuk ezt, hiszen mindennek kell valami alapjának lenni. Gróf Keglevich Gyula a következő felszólaló, aki sajnálja, hogy a miniszter nincs jelen a felszólalásánál. — Mi már megszoktuk! — kiáltják neki a szocialisták. — Helyette itt a titkára! — Azaz már megy is a miniszterért! — kiáltják rögtön utána, amikor látják, hogy a teremben tartózkodó földmivelésügyi miniszteri titkár valóban kisiet az ülésteremből. A szocialisták gúnyosan jegyzik meg: — A miniszter úr rögtön jönni fog az ön kedvéért! Jánossy Gábor: Jönni fog, mert jönni kell. 6 NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1931 november 16. Támadás a törvényjavaslat ellen a kormánypártról Az ülésterem ajtajában ebben a pillanatban valóban feltűnik Kálosfy Miklós földmivelésügyi miniszter és mögötte nagy csoport egységespárti képviselő, hiszen gróf Keglevich Gyula csak a legritkább esetben szokta hangját hallatni a képviselőházban, éppen ezért felszólalása jogos érdeklődést kelt. Az érdeklődés a beszéd közben még csak fokozódik, mert a kormánypárti padokban helyet foglaló idős mágnás heves és fiatalos ellenzéki kirohanást, intéz a törvény ellen. Gróf Keglevich Gyula azzal kezdi, hogy négyszemközt kérte a minisztert, ne forszírozza ezt a javaslatot, amely csaknem kilenc-Ven százalékában a legszegényebb községeket, a legszegényebb lakosokat érinti. — Nagyon helyes! — Úgy van! — helyeselnek gróf Keglevichnek a szocialisták. Gróf Keglevich Gyula: Ne vegye zokon a miniszter úr. Esztergályos János: Zokon fogja venni. Gróf Keglevich Gyula: A miniszter úr nem volt hajlandó halasztást adni. Azt mondta, három éve rágódtunk ezen a javaslaton, ő beterjeszti. Nem ez a javaslat volt, amiin három éve rágódunk. Ez új javaslat. Három javaslat volt, ez pontosan a harmadik. Még három napja is módosítást kaptak hozzá, ebből látszik, mennyire hevenyészett az összeállítása. Az erdészeti egyesületnek is súlyos kifogásai merültek fel ellene és a kamarák megkérdezése nélkül készült az el. Felolvassa a tiszáninneni kamara határozatát, amely a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy ez a törvényjavaslat az országgyűlés elé kerüljön. Esztergályos János: Nahát, miért kellett akkor ezt a javaslatot ide juttatni? Gróf Keglevich Gyula: A kifogásokra azt a választ kaptam: „Nincs igazad, mert ti csak fát akartok vágni." Hát ez nem áll. A mi sérelmünk nem a favágás, hanem a mellőzés. Egyik legfontosabb pontja a javaslatnak, amely a legeltetést tiltja el az erdőkben. Ez létkérdése éppen a kisembereknek. Hiszen maga a miniszter is nyilatkozott, hogy Göcsejben az állattenyésztés a legfontosabb foglalkozási ág, mert a környék háromnegyedrésze erdőterület. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter rriasz köbeszól: — Sajtóhiba volt! Legelőt mondottam! Egyébként is érdekes megfigyelni azt a meglepődést, amit a beszéd a Ház minden oldalán kelt. Az ellenzék élénken helyesel a szónoknak. Az egységes párt látható figyelemmel, meglepődéssel hallgatja a beszédet. A miniszter egyszer felkel a beszéd közben és a padsorok közti vékony folyosón kifut titkárához, annak valami utasítást ad, mire a titkár eltűnik az ülésteremből. Később az előadónak, báró Biedermann Imrének integet fel az előadói emelvényre, de az nem veszi észre, mire egyik háztisatviselőt küldi fel érte. Báró Biedermann Imre lesiet és suttogva tanácskozik a miniszterrel. Gróf Keglevich Gyula közben tovább folytatja: — Igenis, lehet és kell legeltetni bizonyos erdőkben bizonyos időben. Ahol például dudvát kell kilegeltetni, csak az a fontos, hogy ez okszerűen történjék. A javaslat mindig csak azt mondja, erdő, erdő és nem kategorizálja azt. Pedig vannak kisgazdaságok mellett kis erdők, ezekből nem lehet kiirtani a legeltetést, mert akkor a gazda tönkremegy bele. Azt is előírja a törvény, hogy 3000 holdas erdőnél mérnököt kell alkalmazni. Vannak homokos talajú, csenevész erdők, amelyeknek fái 22 méterre se nőnek meg. Míg rendes erdőterületen 32—36 méteres fák nőnek. Ilyen szempontból is különbséget kellene tenni, hiszen a rosszabb erdő 3000 holdja el sem bír egy mérnököt. A javaslatot ugyan elfogadja általánosságban, de csak abban a reményben, hogy módosításait, amelyeket be fog nyújtani, magáévá teszik. (Éljenzés a Ház minden oldalán.) Vázsonyi János a turista és idegenforgalmi érdekek mellőzése miatt nem fogadja el a javaslatot. Kéri a kormányt, hogy a turistákat legalább annyira védje és támogassa, mint a sitvasi vadászokat, mert amint látja, a vadászszempont dominál a javaslatban. Tisztázatlan kérdések Csikvándy Ernő meg van elégedve a javaslattal, de néhány kérdés tisztázását kéri még a végrehajtási utasításban. A legelőin és a dunántúli homokos talajon nőtt akácerdő körüli kérdéseket kellene főképpen tisztázni. A turisták hálásak lehetnek Zsitvay Tibornak, aki védte érdekeiket, de a vadászok a bizottságban nem találtak védelemre, pedig többen is vannak, ősfoglalkozás és már Ázsiából hoztuk magunkkal. (Csendes derültség.) Zsitvay Tibor: Százak és százezrek, ez a vadászok és turisták közötti arány. Csikvándy Ernő: A vadászat ma már nemcsak sport, hanem közgazdasági tényező is. Kéri hogy kísérletezzenek az akácerdők kifáradt talajának műtrágyázás útján történő feljavításával és kitűnő külföldi akácfajták meghonosításával. Attól fél, hogy az üzemtervek nagy zaklatással járnak, pedig a falunak már elege van a zaklatásból. A javaslatot elfogadja. Az elnöklő Bessenyey Zénó ezután napirendi előterjesztést tesz, hogy a Ház legközelebbi FILLÉRES HIRDETÉSEK Minden szó hétköznapokon 12 fillér. — Vasárnap 16 fillér. Első és vastagabban szedett szavak duplán számítanak. Legkisebb hirdetés !• szó. — Állást keresők 50%-os engedményben részesülnek Keretes hirdetések mm. sora 25 f. Apróhirdetéseketelvesz s központi kiadóhivatalon kívül a KSV fiófakiadóhivatalai: Buda! fiókkiadó, hivatal:„ Horthy Miklósut 15.. Farkas Mária I.. Szent János-tér t.. VIII . Rákóczi-út t„ Dohányfizsde. Reisz Blanka. V.. Berlini-tér l. Bertha István szerv. Irodája VIII.. Szentkirályi-u. 11 Isz. A Belváros! Könyvszalon. IV. Veres Pimé-utce 8 Szoba - ellátás Cabberendezés Vas- és nézbutor ÍZLÉSESEN bútorozott szoba BUTORÁRAINKAT leszállítottuk. GYERMEKKOCSIK evermek, azonnalra kiadó. Cím: VI., Szé- Kombinált berendezések, hálók. ....... . . ... ., , hely Bertalan-utca 4., 1., 8. ebédlők nagy választékban. Kivagy legolcsobban Prohaszka HaBInaaBaaaaaaBaaaaiBB natra fizetési kedvezményt „BOG- gyárból, javítást, nikkelezést. lesz , , , MIL“ bútoráruház. Vilmos elütést készítek. Gróf Zichy Jenő-Kubdzhodds sz_ár-ut 48. (Báthory-utcával szem- uton negyvenhét. VISELT ruhákat, zálogjegyeket _____________________________ veszek, Blumenfeld. Ritkk Szilárd idegHOSSZABB részletfizetésre. Könyvek utca 16. József 442-21. Hálószobák, ebédlők, kombinált bútorok. Recamiék, fotelok, sezlo- panaDa noikvairai áa ____la*.d’.be~tel___köz: sä Ä Ä Ä.5farSdÄ X: *”»“»' 5, iS&TA-jl. " kás bútor és teljes felszereléssel P——il—r tagja Legizgatóbb regényei egész bérbeadó azonnalra. dm a ki- ~ vászonba kötve dós aranyosással, adóban vw mm mm ^m «■ m mm eredet: remek illusztrációkkal, 4 • b M NI M 45 f K? I H vaskos kötet külön tokban 17 P Ka EU Is U Sfl Kn i Havi 8 pengős részletekre leszál Kéaiséa - Szömrea M w " ** Ltja a ..Palladia' könyvosztálya, ~ ———MBaa»naiuM Budapest. V„ Kossuth Lajos tér RÉSZLETFIZETÉSRE szőnyegek. GŐZ- és KÁDFÜRDŐ- 4 Mám-) __________ sezlontakarók, futók, függönyök, lerswdtr _______ Krausz szőnyegkereskedésnél, HStlThR CSALÁDI REGÉNYTÁR a mo-Bálvány-utca 15 . . . . . dern irodalom hat kiváló kötete. ---------- kervezmenyes arban Magánnyomozó Ernő könyvei, nemes veretű rommmm mmmmmm—mmmmm—mmmmmmmmmm,~mm mantika, érdekes és Irodalmi év,... - _ t .. . . . .. kaphatók téka regények hat kötet, díszes detektiv- kötésben, külön tokban, ára 20 főfelügyelő, közismert sikereit a Kiadóhivatalunkban. Bpeet. pengő. Csekély havi három penyL'ilf S IV . Honvéd-utca 10. L em. srős részletekre is szállítja a meresség eredményezi. Telefon: , . ________________ ,,Palladia" Budapest, V., Kossuth 83—5—49, váci uton hatvanegy* Zmmmmmmmmmmemmmmmaomvna Lajos tért Ülését társa pénteken délután öt órakor sosen folytassák az erdő- és természetvédelmitörvény általános vitáját. Az elnök indítványát hozzászólás nélkül elfogadták s ezzel az idén kilenc óra előtt tíz perccel véget ért. FELOLVASTÁK a közgyűlésen a belügyminiszter részvéttáviratát, amely Borvendég érdemeit méltatja Szendy Károly alpolgármester elnöklésével csütörtök délután öt órakor folytatta a törvényhatósági bizottság a költségvetés általános vitáját. Az ülés megnyitása után az elnök felolvastatta vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter részvétiratát, amelyet a főpolgármester elhunyta alkalmából a főváros közönségéhez intézett. A részvétirat szövege a következő: „Mély megilletődéssel vettem azt a szomorú hírt, hogy Borvendég Ferenc, Budapest székesfőváros főpolgármestere elhunyt. Borvendég Ferenc a székesfőváros szolgálatában kezdte meg pályáját és az itt eltöltött hosszú közszolgálat alatt minden erejével a székesfőváros érdekeit szolgálta. Több évtizedes pályáján kiváló szaktudásával, lankadatlan kitartással kifejtett munkásságával és puritán jellemével mindenki megbecsülését vívta ki. Kiváló tulajdonságait és tehetségét a székesfőváros közönsége is teljes mértékben értékelte,a midőn 1931-ben alpolgármesterré választotta. Ebben a díszes állásában érte őt az a kitüntetés, hogy a kormányzó úr őfőméltósága a kormány előterjesztésére fontos feladatok megoldására főpolgármesterré kinevezni méltóztatott. Sajnos, a reá, mint főpolgármesterre háruló feladatokat egy életen át tartó lankadatlan munkától meggyötört szervezetével már nem volt ideje megoldani és a kérlelhetetlen halál elszólította körünkből. Borvendég Ferenc halálával a székesfővárosi közönségét súlyos csapás érte. E mély gyászban mindenki osztozik és én is indíttatva érzem magam, hogy az elhunyt személye iránti kegyelettel legmélyebb részvétemet fejezzem ki.“ A törvényhatósági bizottság tagjai állva hallgatták végig a leiratot. A meginduló vita során Berkes Jenő a kórházi férőhelyek kicsi voltát tette szóvá. Miklós Ferenc a közkórházi alkalmazottak helyzetének javítása érdekében tett indítványt. Kívánta, hogy csak okleveles ápolónőket alkalmazzanak és szabályozzák az ápolószemélyzet munkaidejét. Gondoskodjanak véglegesítéséről, szüntessék be a szeszélyes rendbírságolásokat és adjanak egészséges lakásokat. Ezután azt követelte, hogy egységes igazgatás alá helyezzék a köztemetőket és a temetői alkalmazottak érdekében azt a javaslatot nyújtotta be, hogy szabályozzák az ő munkaidejüket és adjanak nekik munkaruhát és gondoskodjanak jobban megélhetésükről. ■ Frank Kornél a rákos betegeknek kórház ággyal való ellátását szorgalmazta, árvátfalvi Nagy István pedig a hadirokkantak orvosi kezelésének megkönnyítésére tett indítványt. Kabakovics József élesen támadta a sírhelyek drágaságát és tiltakozott az ellen, hogy az exhumálások a jelenlegi érvényben lévő magas tarifák mellett történjenek. A főváros nem lehet ellensége a kegyeletnek. Mátyásfalvi Erich a venereás betegségek elleni küzdelem megindítását sürgette. Indítványozta, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz, terjesszen elő törvényjavaslatot a házasulandók kötelező orvosi vizsgálatáról, majd követelte a nemibeteg központ felállítását. Kaszás József a Margit-kórház kibővítését kérte. Takács István rámutatott arra, hogy Budapestnek fertőzött, kormozott levegője van, az utcákon ártalmas gázok fertőzik a levegőt és ez is oka annak a nagy tüdővészhalandóságnak, amelyre jellemző, hogy a háborút megelőző tíz év alatt az ország területén egy milliónál több fiatal életet rabolt el. A prevencióra egészségügyi és nemzetgazdasági okokból a legnagyobb szükség van és a nyílt tbc-ben szenvedő betegeknek feltétlenül kórházi elhelyezést kell biztosítani. Az iskolaorvosok véglegesítését követelte. Szabó József azt indítványozta, hogy a községi temetkezési intézet tisztviselőinek és altisztjeinek státusát alkossák meg. A temetői halottasházaknál foglalkoztatottak részére fürdő- és mosdóhelyet kell felállítani. Rendszeresítsék a fertőzési pótlékot azoknak a számára, akik megérdemlik. A közgyűlés ezután a városgazdasági fejezet költségvetését tárgyalta. Nemes Nagy Mihály helyeselte azt az Ilovszky-tkio indítványt, hogy az idegenforgalmi propaganda költségösszegét 200.000 pengővel emeljék fel, majd méltatta a főváros idegenforgalmi propagandáját. Javasolta, mondja ki a közgyűlés, hogy idegenforgalmi bizottságot küld ki és aki- az egyes szakügyosztályok kiküldöttjei mellett vonják be a kereskedelem, az ipar és a művészet képviselőit is. Az állatkerti alkalmazottak helyz°tévék javítását kérte. Jakab János azt követelte, hogy a jövőben a cipőszállításoknál ne a nagy gyáripart, hanem a kisiparosokat részesítsék előnyben, mert megérdemelnek minden támogatást. Szabó József azt javasolta, hogy Szent István halálának évfordulóját már most kezdjék el előkészíteni, hogy akkorra nagyszabású idegenforgalmi ünnepségeket lehessen rendezni. Magyar Miklós a vízumdíjak eltörlését kívánta, majd olyan szervezet felállítására tett javaslatot, amely az idegenforgalmi propagandára készítene elő. Bresztovszky Ede a szemlőhegyi és ferenchegyi cseppkőbarlangok feltárását indítványozta és a Szent István Hét előkészítésére társadalmi bizottság kiküldésére tett javaslatot. A közgyűlés tizenegy óra után ért vént