Nemzeti Ujság, 1934. december (16. évfolyam, 271-293. szám)
1934-12-01 / 271. szám
Szombat, 1934 december , NEMZETI ÚJSÁG Ribbentrop Párisban előkészíti Hess tárgyalásait a német-francia közeledésről, amely egybevág Laval általános európai biztonságra irányuló tervével Páris, november 30. Ribbentrop, Hitler kancellár bizalmasa pénteken reggel Párisba érkezett rövid ideig tartó, magánjellegű látogatásra- Az egész francia sajtó annyira tájékozatlan volt Ribbentrop útjának idejéről, hogy csak az utolsó pillanatban tudták meg érkezését Egyes lapok szerint báró Ribbentrop előkészíti Hess Rudolf birodalmi miniszternek, a német nemzeti szocialista párt helyettes vezérének párisi látogatását, amely valószínűleg december 12-ike körül történik meg. Úgy látszik, hogy az utóbbi időben erősen mozgékonnyá vált német diplomácia meg akarja kezdeni az őt érdeklő problémák tisztázását A német akcióval egyidejűleg Laval nagy lendülettel készül általános európai biztonsági tervének előkészítésére A francia sajtó óriási érdeklődéssel várja Laval expozéját, a külügyi költségvetés tárgyalása alkalmából A német-francia közeledés és az európai együttműködés Páris, november 30. A német birodalmi kancellár párisi útját igen fontos diplomáciai akciók kiinduló pontjának tekintik Parisban. A német cél a német-francia megegyezés, abban a reményben, hogy a Hitler által többször felajánlott békejobbot most nem utasítják vissza és sikerül megegyezést találni. A német fegyverkezési egyenjogúság reális elismerésének kérdésében. 2. A Saar-kérdésben. 3. Németországnak a Népszövetségbe való visszatérése kérdésében. 4. A francia-orosz szövetség által megbolygatott keleteurópiai helyzet kérdésében. Ribbentrop útját rövidesen követi a német nemzeti szocialista párt helyettes vezére, Hess Rudolf is, akit december 12-ére várnak a francia fővárosba. A francia külügyminisztérium hivatalos lapja, a Temps ugyanekkor bejelenti, hogy a francia kormány új akciót kezd a nemzetközi együttműködés érdekében és valamennyi európai államot új biztonsági szerződésrendszerbe akarja bevonni. Laval külügyminiszter nagy külpolitikai beszédre készül, amelyben rendkívül fontos nyilatkozatot tesz úgy a német-francia közeledésről, mint az európai együttműködés irányelveiről. A francia sajtó ily körülmények között érthető izgalommal várja a kamara nagy külpolitikai vitáját, amely előreláthatóan már a szombatra virradó éjszaka megkezdődik, tekintettel arra, hogy a többi tárca költségvetésének letárgyalása után most már a külügyi tárcán van a sor. Laval külügyminiszter a külügyi vita folyamán mondja el beharangozott beszédét, amelyben részletesen ismerteti majd egész külpolitikai elgondolását és az általános európai biztonsági szerződés tervét. Az olasz-francia közeledés ügyét Jugoszlávia akadályozza A Laval-terv lényeges alkotóeleme az olasz-francia közeledés, amelyet Jugosszlávia ismeretes genfi fellépésével hátbatámadott. Párisban egyre világosabban kezdik látni, hogy a szerb fellépés a Magyarország ellen indított frontális támadás látszata mögött a francia külügyi politikát akarta kényszerhelyzet elé állítani. A cél az volt, hogy Franciaországot megakadályozza a Barthou-politikától való eltérésben s a kisantanttal való összhang jelszavával kösse össze a francia- olasz közeledés ügyét. A Manchester Guardian párisi levelezője szerint Oroszországot, Romániát, Csehországot és a jelenlegi állapot fenntartásához ragaszkodó többi országokat súlyosan aggasztja az a lehetőség, hogy Laval eltér Barthou biztonsági politikájától. Litvinov, Titulescu és Tevfik Rüzsdi még nemrég óvták Lávait ettől az irányváltozástól. Barthou politikai elgondolása a francia-orosz szövetségen alapul és öngyilkosságnak tekintett volna minden kísérletet, amelynek célja a Németországgal való megegyezés, mert attól tartott, hogy ez Németországnak idővel szabadkezet engedett volna keleten és Franciaország elvesztette volna öszszes keleteurópai szövetségeseit. Laval, úgy látszik, reméli, hogy Németországot be lehet kapcsolni az európai békerendszerbe. Azt hiszi, hogy megtalálja az arany középutat Barthou politikája és a Németországgal való szövetkezés között és azt hiszi, hogy nem lehet olyan szilárd békerendszert felépíteni, amelyből Németország ki lenne zárva, mert a teljesen elszigetelt Németország is állandó bajok kütforrása lehetne. Németországnak a Népszövetségbe való visszatérése nem lehet előzménye, hanem csak a következménye a közvetlen francia-német megbeszélésnek. Ami most már a német fegyverkezés kérdését illeti, a Morning Post diplomáciai tudósítója azt írja, hogy most már minden Hitler birodalmi kancellár magatartásától függ. Abban az esetben, ha Phips berlini angol nagykövet a birodalmi kormánytól határozott választ kap és ígéretet arra, hogy Németország viszszatér Genfbe, a fegyverkezési kérdés megvitatása sokkal reálisabb alapon indulhat meg, mint egy évvel ezelőtt. Az angol kormány felfogása szerint ebben az esetben a német fegyverkezéseket befejezett ténynek tekintenék és az angol kormány nem ragaszkodna ahhoz, hogy a vitába belevegyék azt a kérdést, váljon Németország betartotta-e szerződéses kötelezettségeit, vagy sem. Ribbentrop hallgat Pillanatnyilag a legnagyobb érdeklődés természetesen Hitler kancellár bizalmi emberére, báró Ribbentropra irányul s tőle várják a kezdeményező lépéseket a német—francia közeledés terén. Báró Ribbentrop feleségével együtt érkezett a francia fővárosba s egyelőre még egy lap sem tudott nyilatkozatot kapni tőle. A párisi pályaudvaron nem volt hivatalos fogadtatás, miután Ribbentrop útjának nincs hivatalos jellege s a pályaudvaron csak a német nagykövetség megbízottja, néhány személyes ismerős és rengeteg újságíró várta. Az újságírók hiába kérdezték tőle, hogy mi a célja párisi látogatásának, báró Ribbentrop kitért az ostrom elől és gyorsan kisietett a kapuhoz, autóra szállt és szállására hajtatott. Egy óra múlva ebédelni ment az egyik párisi étterembe s ekkor már vele volt Guy francia frontharcos képviselő is, akivel Ribbentrop Berlinben ismerkedett meg két héttel ezelőtt. Goy — mint emlékezetes — a francia frontharcos szövetség megbízásából járt a német fővárosban s ő kezdeményezte tulajdonképpen a németfrancia kiegyezés politikáját. Laval hűvösen fogadta a török ajánlkozást A török-francia szövetségi szerződés küszöbönálló megkötéséről elterjedt hírek koraiaknak bizonyultak. Tevfik Rüsdi bég török külügyminiszter ugyan kétségkívül azért jött Parisba, hogy a kisantanttal való szoros együttműködése betetőzéseként a kisantant és Franciaország között fennálló szerződés mintájára biztonsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kössön Franciaországgal, a párisi külügyminisztériumban azonban váratlanul hűvös fogadtatásra talált. Laval arra az álláspontra helyezkedett, hogy Franciaországnak ezidőszerint az olasz-francia kiegyezés a legfőbb érdeke, ezt a kiegyezést pedig feltétlenül megnehezítené, ha Franciaország és Törökország között most olyan szerződés jönne létre, amely Törökországot a kisantant mintájára egyoldalúan a francia szövetségbe vonná be. A külügyminiszterhez közelálló körökben rámutatnak arra, hogy Törökország és Olaszország között a viszony jelenleg nem mondható túlságosan szívélyesnek és hogy Olaszország kétségkívül kihívásnak tekintené a török-francia szövetségi szerződés megkötését. Franciaország, amely a Magyar- 63.M.Mlamjótél( Húzás már december 14 én. Főnyeremény 40.000 aranypengő 17000 Különböző nyeremény! Sorsjegy ára: Egész P 3. Fél P 1.50 Kapható minden bank, sorsjátéküzletben, főárusítónál, dohánytőzsdében és a Székesfővárosi m. kir. Pénzügyigazgatóságnál. Próbáljon szerencsét! Kis iskis, mint ország ellen irányuló jugoszláv offenzíva miatt amúgyis rendkívül kényes helyzetbe került Olaszországgal szemben, nem akarja még jobban elrontani a franciaolasz kiegyezés kilátásait. Száznegyvenezer pengős „diszkrét kiadást“ lepleztek le Debrecen város izgalmas közgyűlésén Debrecen, november 30. Debrecen város törvényhatósági bizottsága péntek délután báró Vay László főispán elnöklésével rendkívüli ülést tartott A közgyűlés a debreceni virilistaválasztás időpontját december 5-ben állapította meg, míg a választott bizottsági tagokat december 16-án fogják megválasztani. A közgyűlésen több interpelláció hangzott el. Mádéfalvi Zöld Aladár felszólalásával kapcsolatban heves jelenetekre került sor. Az ellenzéki bizottsági tag ugyanis azt kérdezte, igaz-e, hogy egyik debreceni építési vállalkozó könyvében a városi építkezésekkel kapcsolatban „diszkrét kiadások“ vannak bejegyezve és hogy bizonyos oldalról ebben az ügyben Vásáry István polgármestert gyanúsítják. Dr. Varga Elemér helyettes polgármester kijelentette, hogy a kérdésre a legközelebbi ülésen adja meg a választ. Dr. Vásáry István polgármester személyes megtámadtatás címén tiltakozott a vádak ellen. Elmondotta, hogy a város egyik bérházának építésével kapcsolatban Sebestyén Lajos építész könyveiben van bejegyezve az említett 140.000 pengős diszkrét kiadási tétel. A polgármester szavait az ellenzék tomboló zajjal kísérte. A polgármester felszólalása végén ■ összeférhetetlenségi bejelentést tett Sebestyén Lajos ellen. Sebestyén Lajosés 111 mondotta, hogy csupán adózási szempontból kifogásoltak könyveiben egyetlen tételt, ez az ügy felebbezés alatt áll. Tiltakozott az ellen, hogy vállalata bárkinek diszkrét összegeket juttatott. Az izgalmas jelenet után a közgyűlés véget ért. JUGOSZLÁV TERÜLETEN TÁMADT és még ma is fennáll az az összeesküvést amelynek eredménye volt a marsengei merénylet Berlin, november 30. A Berliner Tageblatt genfi levelezője beszélgetést folytatott Eckhardt Tibor magyar megbízottal. Eckhardt ezeket mondotta: Megállapították, hogy magyar földön semmiféle előkészület nem történt sem a merényletre, sem az összeesküvési ügyre. Az a három bűnrészes, aki egy ideig Magyarországon tartózkodott, nem Magyarországon lépett az öszszeesküvésbe, hanem külföldön és ott is készített elő mindent. Azzal a másik állítással szemben, hogy a bűntetteseknek magyar útlevelük volt és akadálytalanul utaztak el Magyarországról, Eckhardt határozottan kijelentette, hogy ezek az emberek bebizonyíthatólag sohasem kaptak útlevelet a magyar hatóságoktól. A jugoszláv emlékirat a merényletet olyan terrorakció eredményének mondja, amelyet éveken keresztül magyar területen tápláltak és támogattak. Ezzel szemben a magyar kiküldött kijelentette, hogy a merénylet olyan összeesküvés eredménye, amely jugoszláv területen támadt és ott ma is fennáll. A magyar megbízott ezután a horvát kérdésről szólott és ezeket mondotta: Nyolcszáz éven keresztül egy államban éltünk a horvátokkal és sohasem követtek el sem egyik, sem másik oldalon merényletet. Jugoszlávia 15 év óta él együtt a horvátokkal és a merényletek évről-évre szaporodnak. Horvátország európai műveltségű állam volt és sohasem alkalmazott balkáni módszereket. Egyébként nem szabad elfelejteni — mondotta Eckhardt —, hogy nemcsak olyan terrorizmus van, amelyet az állampolgárok gyakorolnak a hatóságokkal szemben, hanem egy sokkal veszélyesebb terrorizmus is, amelyet a hatóságok folytatnak az állampolgárok ellen. A magyar kiküldött emlékeztetett arra, hogy Radicsot a jugoszláv parlamentben agyonlőtték és ez a gyilkosság a horvát lakosságot nagymértékben felizgatta a mostani kormányrendszer ellen. Ezóta szóródtak szét az egész világon a horvát menekültek, amire még nem volt példa. Minden államnak, ahol horvát ■mene- 3