Nemzeti Ujság, 1935. február (17. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

2 telennek és eredménytelennek őrizni azo­kat a konzervatív tradíciókat, amelyek­ben ő maga is felnőtt. Szkepszissel nézi azokat a kötelékeket, amelyek őt kötöt­ték s ebben a légkörben természetes, hogy könnyen behódol a divatos és téves nevelési elveknek, amelyek az egyéniség zavartalan fejlődését prédikálják, mint minden baj ellen való remédiumot. Ezek a nevelési elvek minden fegyelmező ha­tást és kísérletet úgy tüntetnek fel, mint egy gyermeklélek gyógyíthatatlan meg­­­sebzését és fejlődésének kínos és kény­­szetirányba való terelését, így szabadul fel az atmoszféra nagyobb kilengések számára, sokszor olyan gyermekekből is, akiknél, amint ismételjük, a szülők egyé­nileg talán nem is felelősek, de gyerme­küket a többiek között, a többiektől érte el ez a fertőzét. Ha az iskolában volna a baj, azt még reformálni lehetne organi­zációs intézkedésekkel. De ki reformálja az otthonokat, azokat az otthonokat, amelyeknek levegőjéből ez az ernyedt légkör kiárad, belevegyül a társadalo­méba, közhangulatot kelt, befolyásol, mérgez! Ideje volna már egyszer komo­lyan venni a család és otthon lelkületé­nek válságát, a család fegyelmező erői­nek meglazulását és valljuk meg: a szü­lők jó átlagának azt a tanárellenes köz­hangulatát. Mert ezért a gyilkossági kí­sérletért minden szülő, aki csak egyetlen szót is mondott gyermeke előtt a tanár és iskola ellen, egyetemlegesen felelős! TERHELŐ VALLOMÁSOK a csökmői arzénes per csütörtöki tárgyalásán Debrecen, január 3. A csökmői arzénes gyilkosok perének tárgyalását csütörtökön délelőtt a tanú­kihallgatásokkal folytatták. A délutáni főtárgyaláson Molnár József csendőr­­tiszthelyettes előadta, hogy a vádlottak kivétel nélkül kényszer nélkül tették meg beismerő vallomásaikat, özv. Sz. Nagy Jánosné elvezette a csendőröket azokhoz a házakhoz, amelyeknek haj­dani lakóit exhumálni kellett. Márta Gábor törzsőrmester szintén terhelő vallomást tett. Rozsnay György csendőr­törzsőrmester vallomása szerint Oláh Lajos füzesgyarmati kuruzsló a kihall­gatáskor azt mondotta, hogy özv. Sz­mír Jánosnétól többen féltek ás később ilfj­t fia, Sz. Nagy János is panaszko­dott, hogy ha édesanyját meglátogatja és eszik az ő főztjéből, akkor gyomorfá­jásai vannak. Cr. Tóth Mihályné szin­tén hallotta, hogy Sz. Nagy Jánosné meg akarta mérgezni a fiát. A tanúkihallgatások befejezése után Orsós Ferenc professzor folytatta szak­­véleményének előadását. Meglepő, mondta a professzor, hogy 19 év után is ki lehetett mutatni a halarészeken a halálos arzénmennyiség felét. A boncolási jegyzőkönyvek ismerte­kogott egyet, majd kisvártatva így szólt: — Kint is hálhatnánk az éjjel, mit gondosz! — Hát azt úgyis... Kint is háltak. Éjféltájt volt, amikor az Imre fölne­szett. — Bűzlik már, édesapám! — No, akkor fogd csak a csöbröt gyor­san.Imre azonban, mint a nyúl, neki a ke­rítésnek, átveti magát, elkezd szima­tolni, de már akkor látja is, hol ugrik ki a láng a szomszéd asztagjából. — Ide, apám! — kiált­ja s visszaszalad a csöbörért s önti le a lángot. Öreg Suba meg egy nyomintással kitöri a kerítést, aztán vil­lával neki az asztagnak. Öt perc múlva nincs semmi baj. Fúj­nak egyet s egymásra néznek apa és fia. Aztán átmennek Fukar Kis István udva­rán. Csönd van, a kutya is odaszalad hozzájuk, meg se ugatja őket, úgy érnek a házhoz. A tornácon meg ott áll Fukar István, úgy eiterázik az izgalomtól, hogy a gatyaszára is táncol. Várja a fölcsapó lángokat, várja és egyszerre előtte te­rem a szomszéd a fiával. Majd sóbál­vánnyá válik és azt se tudja kinyögni, hogy: mák, öreg Suba szótlanul mel­léje lép és úgy vágja tarkón, hogy előre­­nyaklik, éppen az Imre ölelő karjába. Imre azonban nem ölel, hanem két olyan pofont mér le a szomszédnak, hogy visszanyeri elvesztett egyensúlyát. S az­zal­ a két ember szótlanul hazaballag. Fukar Kis István áll, csak áll, meg­­löttyedt agya csak nehezen billen helyre, akkor aztán két kezével az arcához kap, a hajába markol és fölordit: — A teremtésit, hát akkor miért köl­töttem annyit cigarettire! És dühében mind kiszórja a sajkizseb­­ben maradtakat és meztelen sarkával kegyetlenül széjjeltapossa őket. — Bitangok! — zihálja. — Bitangok... NEMZETI ÚJSÁG tése alatt érdekes adatok hangzottak el a csökmői lakosság babonás voltáról. Amikor ugyanis Nagy János első fele­ségének holttestét kihantolták, a kopor­sóban a holttest hasán egy nagy tűzhely­­karikát találtak. Erre a csökmői néphit szerint azért volt szükség, hogy a ha­lott vissza ne jöjjön. Nagy Bálint ko­porsójában pipakupakokat találtak. Je­­ney tanácselnök ezután félbeszakította a tárgyalást, amelynek folytatását pén­tek délelőtt 10 órára tűzte ki, amikor az iratokat ismertetik. Perbeszédekre hétfőn kerül sor. HÓMAN BÁLINT megkapta a Corvin-láncot A kormányzó Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek a magyar történettudomány művelése körül szer­zett kimagasló érdemei elismerésérül a magyar Corvin-láncot adományozta. Az erre vonatkozó legfelsőbb elha­tározás, illetőleg a Hóman Bálinthoz intézett leg­felsőbb kézirat szövege, amelyet a Buda­pesti Közlöny holnapi száma közöl, a kö­vetkező: A m. kir. miniszterelnök előterjeszté­sére dr. Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a magyar történettudomány művelése körül szer­zett kimagasló érdemei elismeréséül a magyar Corvin-láncot adományozom. A nevezetthez intézett kéziratomat idezá­­rom. Kelt Budapesten, 1935. évi jan. 30-án. Horthy, s k. vitéz Gömbös, s. k. Kedves dr. Hóman! A m. kir. miniszterelnök előterjeszté­sére önnek a magyar történettudomány művelése körül szerzett kimagasló érde­mei elismeréséül a magyar Corvin-lán­cot adományozom. Kelt Budapesten, 1935. évi jan. 30-án. Horthy, s. k. vitéz Gömbös Gyula, s. k. A Corvin-rendet gróf Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején ala­pították mint a legnagyobb irodalmi, tudományos és művészeti kitüntetést. A rendnek két fokozata van: a Corvin­­koszorú és a lánc. A láncot csak a leg­ritkább esetben adományozzák olyan hervadhatatlan érdemekért, amelyek nemzeti és egyetemes emberi szempont­ból is értéket jelentenek. A Corvin-lánc­­ból csak tizenkét darab van, de ezt a szá­mot sem szokták teljesen betölteni. Hó­man miniszter, aki eddig a Corvin-ko­­szorú tulajdonosa volt, most a Klebels­berg Kuno gróf halálával elárvult Cor­vin-láncot kapta meg. Hóman Bálint a magyar történelemtudománynak olyan kimagasló értéke és úttörője, történet­írásunkat olyan színvonalra emelte, olyan új szint és gazdagságot adott neki, hogy mostani magas kitüntetése csak külsőségben juttatja kifejezésre azt a kivételes pozíciót, melyet szellemi éle­tünkben már régen — miniszterségétől függetlenül — betölt Fejlődik a technika, szaporítják a szorgalmi órák számát a Műegyetemen A József Nádor Műegyetem azok közé a kultúrintézmények közé tartozik, ame­lyek a legjobban töltötték be hivatásu­kat. Európának kevés olyan technikai főiskolája van, mint a magyar Műegye­tem, az a diploma pedig, amelyet a hall­gatók ezen a főiskolán szereznek, bárhol a külföldön igen előnyös elhelyezkedési lehetőséget biztosít. A Műegyetem helyi­ségei, tanrendje mintaszerűek, ezen a magyar főiskolán tették először kötele­zővé a testnevelést és a Műegyetem újabban bevezetett általános és szakor­vosokkal rendelkező orvosi rendelője pá­ratlan a magyar főiskolákon. Az idők folyamán bekövetkezett új technikai eljárások, felfedezések, gyár­tási módszerek, mind nagyobb és na­gyobb tudást követelnek meg a Műegye­temről kikerülő mérnöki gárdától. Ezért a József Nádor Műegyetem tanácsa újabban azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a szorgalmi időt meghosszabbítsák, illetve az órák számát szaporítsák. Ezek­ről a megbeszélésekről kiszivárgott hí­rek szerint a szigorlati rendszer megvál­tozásában és a szorgalmi idő meghos­- szabbításában már körülbelül egységes véleményre jutottak a technikai főiskola tanárai, azonban még mindig viták foly­nak az irányban, hogy az elméleti vagy pedig a gyakorlati órák szaporítását je­lentse-e a szorgalmi idő meghosszabbí­tása. A megyetemi mérnöki diplomát szerzett mérnökök ugyanis a Mű­egyetemen kívülállók véleménye sze­rint elsőrangú elméleti tudással ke­rülnek az élet küzdőterére, gyakorlati képzettségük azonban némely tekintetben még mindig kívánni valót hagy hátra. A Nemzeti Újság munkatársa beszólt a magyar magánipar néhány kiváló kép­viselőjével, s azoktól azt a értesülést szerezte, hogy szívesen vennék, hogy ha a gyakorlati képzést fokoznák a Mű­egyetemen. A szigorló mérnökök és a Műegyetemet nemrégen végzett tech­nikusok közül többen olyan értelemben nyilatkoztak, hogy az életben igen nagy hiányt éreztek akkor, amikor gyakorlati megoldásokról volt szó. Az építész za­varban volt, mikor a ház építésének a kalkulációjáról volt szó, a gépészmérnök nem tudta az autó költségszámításait el­végezni. Nemcsak a gyakorlati pályákon mű­ködő technikus világ kívánsága, hanem az egész magyarság érdeke is az, hogy a műegyetemi ta­nterv tervezett reformjá­nál ezeket a szempontokat vegyék első­sorban figyelembe. A VILÁGPOLITIKA €S€M£NY£I mi­ni .......................................................... .......................................■■síim........... ................. i­mw Pilsudski kihallgatáson fogadta Göringet Varsó, január 31. Göring porosz miniszterelnök csü­törtökön délután két órakor érkezett vissza a bialowiezai vadászterületről Varsóba. Megérkezése után a német nagykövetség ebédjén vett részt. Az ebéden részt vett Kozlowski lengyel mi­niszterelnök, Beck lengyel külügyminisz­ter és Fabríci tábornok, a lengyel had­sereg főfelügyelője is. A délután folya­mán Pilsudski tábornagy fogadta Gö­ring miniszterelnököt, aki az est folya­mán visszautazott Berlinbe. Zlatev tábornok Bulgária és Jugoszlávia egyesítését akadályozta meg Szaloniki, január 31. Venizelosz volt görög miniszterelnök lapja, a Szalon­iki­ben megjelenő Elefthe­­ron Vima rendkívül érdekes részleteket közöl a legutóbbi bolgár kormányválság hátteréről. A lap szerint a kormányvál­ság mögül Velcsev és Zlatev táborno­kok egymással való vetélkedésének és harcának körvonalai tűnnek elő. Velcsev és a mögötte álló tiszti tábor le akarta dönteni a bulgár trónt, hogy annak rom­jain kikiáltsa a köztársaságot. A köztár­ Péntek, 1935 február 1. saság lett volna a híd Bulgária és Jugo­szlávia egyesüléséhez a balkáni pánszláv elgondolás értelmében. Zlatev tábornok és hívei minden ere­jükkel szembeszálltak ezekkel a kísérle­tekkel és tervekkel, mert éppen Borisz király személyében látják a legfőbb biz­tosítékot arra nézve, hogy Bulgária füg­getlensége garantálva legyen. Zlatev és a mögötte álló tisztikar nemcsak azért arattak győzelmet, mert a hatalom a ke­zükben volt, hanem főként és elsősorban azért, mert mellettük állott a bulgár füg­getlenségi közvélemény. Hogy a kor­­mányválság mögött Zlatev és Velcsev tábornokok harca áll, bizonyítja az is, hogy az új kormányból kizárták mind­azokat a minisztereket, akik az „egységes Jugoszlávia“ hívei voltak. SZENDY POLGÁRMESTER ÍGÉRETET TETT A RÓMAI­PARTI KÖZLEKEDÉS MEGOLDÁSÁRA Dr. Miklós Ferenc törvényhatósági bi­zottsági tag vezetésével csütörtökön dél­ben nagyobb küldöttség tisztelgett Szendy Károly polgármesternél és a római part, a Rómaifürdő-telep közleke­dési problémáinak rendezését kérte. Az ottani ingatlantulajdonosok, a sport- és egyéb érdekeltségek nevében a küldött­ség vezetője rámutatott arra, hogy a római part amerikai méretekben fejlő­dik és a nyári hónapok alatt százezrek keresik fel, mint a budapesti fürdőélet és vízisport középpontját. Ezért a helyi­érdekű vasút viteldíjának mérséklése és a közlekedés megoldása nemcsak az ot­tani állandó lakók, az ingatlantulajdo­nosok és érdekeltségek javára szolgál, hanem a fővárosi lakosság széles réte­geit érinti. Arra kérték a polgármes­tert, hogy a vitel­díj huszonnégy fillérre való leszállítása mellett sürgősen intéz­kedjék a Nánási-úton tervezett villamos­vonal kiépítése dolgában. Részletesen is­mertette az erre vonatkozó terveket, amelyek már a múlt esztendőben telje­sen elkészültek, de közben pénzügyi okokból megfeneklettek. Szendy Károly polgármester válaszá­ban kijelentette, hogy jól ismeri a római part problémáit. Ami a helyiér­dekű vasúti tarifát illeti, köztudomású az a törekvése, hogy minél hamarabb bevezessék az egységes tarifát. Ezzel kapcsolatban értekezlet volt, amelyen ő a 24 filléres tarifa mellett foglalt ál­lást, bár a szakemberek e tekintetben még nem nyilatkoztak véglegesen és aggodalmakat táplálnak, hogy az iyen mértékű vizel­díjcsökkentés igen nagy kieséseket eredményezne. A Nánásy-úti villamosvonal megépítésére a Beszkárt­­nak ez idő szerint nincs módja, de a közlekedés kérdését ettől függetlenül meg kell oldani. Legsürgősebb feladat­nak tartja a Nánásy-út kiépítését, hogy addig, amíg a villamosvonal megépül,­­ hét, rendszeres autóbuszközlekedéssel le­hessen a forgalmat kielégítő mértékben lebonyolítani. A Nánásy-út kiépítése ügyében Pest vármegye alispánjával kezdtek, tárgyalásokat, hogy a vármegye anyagi hozzájárulását tisztázzák. Kije­lentette a polgármester, hogy a villa­mosvasút tervét sem ejti el, csak türel­met kér a megvalósításhoz. A küldött­ség megnyugodva távozott a polgármes­tertől. MEGKÖTÖZTÉK és felgyújtották a lakását, hogy ne vallhasson Haupt­mann ellen Flemingtonból érkezett jelentések szerint a Hauptmann-per csütörtöki főtárgyalá­i nap­ján a vádlott alibijének igazolására tanú­vallomást tett egy Kiss Lajos nevű magyar selyemfestő is, aki előadta, hogy a gyermek­­rablás éjszakáján Hauptmannt egy bronxi póküzletben látta, ahol a felesége alkal­mazva volt és azzal németül beszélgetett. Egy svéd származású ács vallomásában szin­tén erről beszélt. A védő kijelentette, hogy annyi mentőtanút idéztetett meg, hogy a tömeges kihallgatás miatt a főtárgyalás Tehenc-tíz hétig is elhúzódhat még. Óriási izgalmat keltett Flemingtonban egy J­eanette­ Rif­kin nevű huszonhárom éves fod­rászüzlet tulajdonosnő feljelentése, amely­ben előadta, hogy Hauptmann ellen akart vallomást tenni. Csütörtökön reggel azonban lakásán megtámadták, gúzsba kötötték és a szobát felgyújtották. A szomszédok mentet­ték meg. Az amerikai újságok kiszámították, hogy a bűnper költségei a tárgyalás befeje­­zéséig elérik majd az egymillió dollárt.

Next