Nemzeti Ujság, 1935. március (17. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-08 / 56. szám
8 PÁLFFY MIKLÓS HERCEG HALÁLA "Általános részvétet "keltett Pálffy Miklós hercegnek március 6-án Pécsben bekövetkezett halála. Az elhunyt főúr holttestét szombaton délelőtt 11 órakor Bécsben fogják beszentelni, majd Marchegyben helyezik nyugalomra. Pálffy Miklós herceg 1861 november 11-én a pozsonymegyei Malackán született. Atyja Pál gróf volt. A hercegi címet nagyatyjának testvére, Antal herceg után 1879-ben örökölte. A 7-es huszárezrednél mint tényleges tiszt szolgált s a katonai szolgálattól századosi rangban vált meg. 1916-ban szolgálatonkívüli őrnaggyá léptették elő. Cs. és k. kamarás, 1900- ban megkapta az Aranygyapjas Rendet, 1902- ben pedig a belső titkos tanácsosi méltóságot. 1905-től kezdődőleg a „főmagassága" címet birtokolta, majd 1910-ben a király magyarországi főudvarnaggyá, 1916-ban pedig főlovászmesterré nevezte ki. Tagja volt a Főrendiháznak és igen jelentékeny szerepet vitt a főúri társadalmi életben. Mint nagy műbarát és mírpártoló volt ismert. Az utolsó években visszavonultan élt s halála hosszabb betegeskedés után következett be. FILMMIKET A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN Csütörtökön délután a belügyminisztériumban a magyar moziérdekeltségek bevonásával ankét volt, amelyen dr. Tomcsányi Kálmán miniszteri osztályfőnök elnökölt A gyűlésen megjelent a moziegyesület részéről Balogh Kálmán, Morvay Pál és Décsi Dezvald. Az elsőhetes bemutató színházakat Gerő István képviselte többedmagával, s jelen voltak még a kismozisok képviselői is. Az ankét előzménye, hogy a moziegyesület egy memorandummal fordult a belügyminiszterhez, amelyben aktuális kérelmeinek orvoslását kérte. Ezek között szerepelt a súlyos terhet jelentővigalmi adó, továbbá a gyártással kapcsolatos különböző problémák. Dr. Tomcsányi Kálmán miniszteri osztályfőnök a maga részéről kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a sziakma problémáit a pénzügyi kormányzattal egyetértésben, amennyire lehetséges, a megoldás felé viszi. Leszögezte azonban azt, hogy mindaddig ezeket a kérdéseket nem veheti a minisztérium tárgyalás alá, amíg úgy látja, hogy a szakma belső válsággal küzd, személyi és csoportérdekek ütköznek össze, éppen ezért felhívta az ankéton megjelent mozisokat, hogy próbálják megtalálni azt az utat és módot, amellyel helyreállíthatják a szakma harmonikus működését és az összhangba hozott érdekeket közös alapra hozzák. Ezután érdekes beszélgetés fejlődött ki, s több égető probléma került megvitatásra, különösen a mozisok egymás közötti megállapodása a helyárak és a játékrend tekintetében, amely miatt kitört a moziegyesület válsága. Szóba került az elsőhetes- és a kismozik éles ellentéte, több felszólaló pedig a magyar filmgyártással kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozott. A felszólalók azt kérték Tomcsányiosztályfőnöktől, hogy tegye lehetővé a filmesek és mozisok képviseletét a Filmipari Alap vezetőségében. Végül a trösztök kérdése is szóba került. Dr. Tomcsányi osztályfőnök reflektált a felszólalásokra éshangsúlyozta, hogy addig nem lehet a szakma helyzetén segíteni, amíg belső harcokkal gyengítik saját magukat a magyar mozisok. Felszólította a jelenlevőket, hogy teremtsék meg a békét, aztán ismét összejöhetnek. [A trösztkérdéssel kapcsolatban pedig kijelentette, hogy őt nem érdekli semmiféle tröszt, amíg annak működése közérdekbe nem ütközik. Ebben az esetben azonban természetesen mindent megtesz, hogy a trösztök esetleges káros működését megakadályozza. PALLAVICINI GYÖRGY ŐRGRÓF sajtóperében elrendelték a bizonyítást Szekszárdi, március 7. A budapesti királyi ügyészség eljárást indított őrgróf Pallavicini György ellen azokért a kijelentésekért, amelyeket a múlt évben a Vigadóban tartott legitimista vacsorán mondott el és amelyekkel megsértette a vezérkari tiszteket. Dr. Koralovszky Géz orvos, a „Dombóvár és vidéke“ című lap felelős szerkesztője, ezek miatt a kijelentések miatt sértő hangú cikket írt őrgróf Pallavicini, nd.4 Dombóvár NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1935 március 8. képviselője ellen. A cikk miatt őrgróf Pallavicini feljelentette Korálovszkyt s a szekszárdi törvényszék már tartott ebben az ügyben tárgyalást, de a budapesti eljárás befejeztéig az ügyet elhalasztották. Pallavicini nyilatkozata után ez az ügy Budapesten vádelejtéssel bevégződött. A szekszárdi törvényszék ma délelőttre tűzte ki ebben az ügyben a tágyalás folytatását. Sikertelen békéltetési kísérletek után vádlott a valódiság bizonyításának elrendelését kérte, mert bizonyítani kívánja, hogy az inkriminált és a honvédtisztikart sértő kijelentések a vacsorán valóban elhangzottak. Erre vonatkozóan a vádlott kérte Tors Tibor, Oláh János és Pethő Sándor kihallgatását, őrgróf Pallavicini viszont Griger Miklós, gróf Apponyi György és gróf Csáky Imre tanúkénti megidézését kérte. A bíróság elrendelte a bizonyítást. A FRANCIA RIVIÉRÁN KÉSZÍTETTEK ELő AIMI FORRADALMAT Beszélgetés Plasztirasszal, a volt görög diktátorral, aki Cannes-ból Görögországba indult, hogy átvehesse a hatalmat Cannes, március hó. Plasztirasz tábornok már két év óta él Cannesben. Több ízben volt alkalmam beszélgetni a volt görög diktátorral, talán nem lesz érdektelen, ha a beszélgetések ■alapján röviden múltját is ismertetem, miután ez egy kissé Görögország utolsó tíz esztendejének történelme is egyúttal. 1920-ban, tehát a világháború befejezésétől számított két év múlva Görögországban az elüldözött Konstantin királynak sikerült újra visszajutni a trónjára. Venizelosznak és híveinek menekülniük kellett Görögországból. Venizelosz maga Nizzába utazott és itt értesült arról, hogy otthonmaradt párthívei közül mintegy 1500 tisztet a forradalomban tanúsított magatartásuk miatt lefokoztak. Egy ezredesnek azonban, aki úgy a világháborúban, mint azt megelőzőleg Görögországnak balkáni szomszédaival folytatott harcaiban, az úgynevezett balkáni háborúkban — és azóta is — hazaszeretetének és vitézségének bámulatos példáit szolgáltatta, sikerült a lefokozást elkerülnie és ezredének, egy hegyiezrednek a parancsnoik jogát továbbra is megtartania. Konstantin király, amikor trónját újra elfoglalhatta, anélkül, hogy diplomáciailag megfelelően előkészített erős szövetségesekkel országának megfelelő fedezetet biztosított volna, háborús kalandba keveredett a törökkel. Az eredmény már előre sejthető volt. A hadsereg, megfosztva tisztjeinek legjobbjaitól, olyan vezetők alatt, akik inkább értettek az intrikáikhoz, mint a csapatok vezetéséhez, ilyen háború győzelemre nem vezethet 1922-ben azután be is következett a már előrelátható katasztrófa. Kemál basa az egész vonalon diadalmasan nyomult előre és már azzal fenyegetett, hogy egész Görögországot megszállja, amikor egy hegyszorosnál egyetlen ezrednek sikerült a törökök előnyomulását rövid időre feltartóztatni és ez a rövid idő elegendő volt arra, hogy az ezred bátor és határozott parancsnoka a parancsnokságot az egész hadsereg felett a kezébe vegye és országának területét a török csapatoktól megtisztítsa. Ez a bátor katona, Plasztirasz ezredes volt, a balkánháború, a világháború és a török háború után összeomlott. Az alkotmányos élet a zűrzavarban csődöt mondott. Az ilyen feje tetejére állított, felfordult világban néha akaratlanul is születik diktátor, mint ahogyan született is mindenütt, ahol a mienkhez hasonló állapotok keletkeztek. A különbség köztem és a többi között szerintem az, hogy én sohasem törekedtem hatalomra. Egy héttel azelőtt, hogy a hatalmat kézbevettem, még csak halvány sejtelmem sem volt arról, hogy egy hét múlva én leszek az ország teljhatalmú diktátora. Én egyszerű vidéki tiszt voltam, a minősítésem, szerint mintakatona, akinek csak egyetlen vágya volt, az, hogy ezrede valamennyi között a legkiválóbb legyen! Mint kötelességét mindenkor pontosan teljesítő tiszt akartam nyugdíjba menni... a sors azt.libán más életet írt elő az én részemre. Hogy mégis az lettem, ami lettem, azt a körülmények alakulásának köszönhetem .... — Kielégítőnek tartja, tábornok úr azokat az eredményeket, amelyeket mint diktátor, országának és népének érdekében elérhetett! — Tökéletesen! Ha valaha alkalma lesz az akkori görög lapokat utólag elolvasni, akkor meggyőződhetik, hogy az ország milyen örömmel fogadta azt a hírt, hogy akadt végre egy erőskezű férfi, aki rendet teremt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy abban az időben — sőt még ma is — a haza megmentőjének tekintettek. Az akkor uralmon lévő párt csak ráerőszakolta magát az országra, de nem szolgálta a nép érdekét. Én nem akartam a belém helyezett bizalommal visszaélni, az én diktatúrám nem hagyott maga után rossz emléket. Felkértem a Nizzában tartózkodó Venizeloszt, hogy térjen haza és legyen segítőtársam ebben a munkában. Venizelosz elfogadta a meghívást és, hogy tizenöt hónap után a rend annyira helyreállott, hogy az általános titkos szavazást el lehetett már rendelni, azt az ő tevékenységének lehet köszönni. Plasztirasz vállalta a király eltávolítását A hadsereg és a tengerészet élén kihajózott Pireusba és elfoglalta a hatalmat. A diktatúra első ténykedése volt a menekülő Konstantin helyébe György trónörököst királlyá kiáltani, majd pedig pár hónap múlva, miután az új király sem volt képes magát az udvari intrikák alól oly mérvben függetleníteni, amennyire ezt az ország és a nép érdeke — Plasztirasz legalább is így állítja ! — megkívánta volna, Konstantin után György királyt is elüldözték. Semmi okunk síncs arra, hogy a dinasztiát elkergető Plasztirasz tábornok iránt különösebb rokonszenvet érezzünk. Sem másfél éves diktatúrája, sem későbbi összeesküvései nem rokonszenvesek, ha mégis feléje fordul a figyelem, ennek oka az, hogy ő áll most is a görög forradalmi események mögött s franciaországi magatartása élénken megvilágítja azt a tényt, hogy — úgy mondjuk — valósággal rendőri támogatás mellett tudott forradalmat előkészíteni. — Én sohasem gondoltam arra ■— mondotta a volt diktátor, amint a cannesi Croisette sétány egyik padján üldögéltünk —, hogy görög Napóleon legyek és ezalatt a tizenöt hónap alatt, amiig a hatalom teljesen a kezemben volt, nem is tekintettem magamat többnek, mint az ország rendőrfőnökének, ön, mint magyar újságíró, bizonyára emlékezik még azokra az állapotokra, amelybe országuk a négyéves világháború végén került. Hát ez kérem semmi ahhoz képet, ahogyan a mi országunk Diktátor, akinek fogalma sincs politikai és gazdasági problémákról — Megenged egy kérdést, tábornok úr! — Foglalkozott ön politikával vagy gazdasági kérdésekkel, mielőtt diktátor lett! — Soha... én katona voltam. — Honnan szerezhette akkor a szükséges tapasztalatokat, amelyek feltétlenül nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy valaki egy ország sorsát intézhesse! — Volt ön katona!... — kérdezte most a tábornok. — Tényleges tiszt voltam az osztrákmagyar hadseregben... — Akkor bizonyára tudja azt is, hogyan kell egy századot fegyelmezni. Nos, ahogyan egy századot kell fegyelmezni, úgy kell fegyelmezni egy ezredet... és egy országot is, ahol a rend és a fegyelem széjjelzüllött. Egy országot azonban nem lehet laktanyának tekinteni — és ezt én tizenöt hónapon keresztül magam is állandóan hangoztattam —, amint az ország rendje és békéje helyreállott, általános titkos választás útján az alkotmányos életnek kell folytatódnia. Működésem helyességét igazolja — tekintett felém most kiegyenesedve Plasztirasz tábornok —, hogy a választás alapján összeülő képviselőház az én javaslatomra két leghűségesebb párthíveket: Candoriotisz admirálist a köztársaság elnökévé, Venizeloszt pedig miniszterelnökké választotta. tízesztendős magányából a politikai küzdelmek előterébe lép a görög Cincinnatus... Amiket most Plasztirasz itt elmondott azokat ama nevezetes országgyűlés igazolja. Időközben egy uj párt alakult és lépett mindjobban előtérbe, amely hevesen támadta Venizelosz politikáját. Az új néppárt mögött monarchism csoportok húzódtak meg, a párt azonban tiltakozott és, hogy ehhez megfelelő bizonyítékot szolgáltasson, a választások előtt hat hónappal kijelentette, hogy a köztársasági államforma alapján áll és ehhez a rendszerhez ragaszkodik. Ennek a kijelentésnek köszönhette a párt, hogy a nemsokára megejtett választáson kis többségre tehetett szert, amennyiben 130 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, míg Venizeloszék csak 120-at. Az új többséggel elégedetlen Plastiras tábornok előlépett tízéves magányából. Az első vonattal Athénbe érkezett, összehívta a tiszteket , és másodszor is kikiáltotta a diktatúrát. Ezúttal nem sokáig. Venizelosz óvatosságot ajánl, és Plasetiras megfogadta a tanácsot . . . tisztekből alakult semleges bizottságra ruházta át a hatalmát. Ezalatt megalakult az új kormány, Csaldaris vette kezébe a hatalmat és elrendelte Plastiras letartóztatását. Az új kormány még nem volt elég erős ahhoz, hogy Plastirast elfogassa ... de később még erős lehet. A volt diktátor tehát helyesnek találta, hogy az országból elutazzon. A helyőrség díszcsapatai élén vonul ki a kikötőbe — ez a diszkiséret egyúttal védelem is volt, esetleges rendőrségi beavatkozás ellen — Marseilleben partra szállt, egypár napig ott lakott, majd a cannesi Hotel l‘Azur Edén-be költözött át és múlt év október óta itt él néhány barátjával és a rendőrség tudtával és támogatásával fogadja forradalmi párthíveit. Mindenesetre nagyon érdekes itt Cannesben a tengerparti sétány egy padján egy olyan emberrel beszélgetni, aki esetleg még egyszer a görögök teljhatalmú vezére lesz. 1927-ben, amikor Brüsszelben Macia ezredessel, a katalán szabadságharcok vezérével beszélgettem, éreztem, hogy Maciénak jövője van, míg 1929-ben Parisban Primo de Elverával beszélgetve, világos volt előttem, hogy a volt spanyol diktátornak csak múltja van. Most azonban, amikor itt Plastiras tábornokkal napról napra együtt vagyok, egy olyan emberrel vagyok együtt, aki két ízben volt már diktátor és nem szükséges különösebb külpolitikai beavatottság annak megjövendöléséhez, hogy Plastias tábornok a közeljövőben — sajnos — harmadszor is lehet diktátor ... A hatalmas, atlétatermetű ember ökölbeszorított kezekkel sziszegi a fogai között: „És én mégis megyek . . . nem magamért, a többiekért!“ — teszi hozzá még utólag. Magyarország jóbarátunk, Plasztirasz tábornok rövid ideig tartó izgatottsága hamarosan lecsillapult és a betét halljában már kedélyesen beszélgettünk. Tulajdonképpen még meg sem kérdeztem tábornok urat, hogy ha a Venizelosz-párt a közeljövőben hatalomra kerül, milyen külpolitiai álláspontot foglalnak el Magyarországra vonatkozólag? — Magyarország — válaszolja gondolkodás nélkül — nekünk régi barátunk már. Az volt már régebben is, de amikor tavaly Venizelosz úrral Budapesten jártunk, ez a barátság kimondottan testvériessé változott. Mi a magyarokat testvéreinknek tekintjük ... — És a revízió! — A revízióra vonatkozólag csak azt mondhatom önnek, hogy aki egyszer Budapesten járt, annak nem kell sok magyarázat ahhoz a belátáshoz, hogy ez az igazságtalanság sokáig így nem maradhat. Amikor Venizelosz úr a görög parlamentben a Balkán-paktum ellen tiltakozott, részben talán azért is tette, mert annak szerinte csak egy célja van, hogy az Magyarország ellen irányuljon . BÚTORT mindent „BOfl-MIL'' leiitoráru ti Az hanásárol VI., Vilmos császár út 43. szám (Báthory utcával szemközt) KOMBINÁLT SZOBÁK, HÁLÓK, BBItOLOK dús választékban