Nemzeti Ujság, 1935. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

2 . Gyomor ront­ásnál—gyorssegély egy Hatás 2—3 pohár­­ra ^ 3 adagos kis üveg csak gerit nem akarjátok elveszteni; tanítók tágul­jon ki lelketek abban a tudatban, hogy Krisztus követségében jártok; kormány­férfiak és törvényhozók, ne higyjetek ha­mis jelszavaknak s ne hagyjátok a vallá­sos iskolát, mert különben a lélek drága kincseit szolgáltatjátok ki a kalandorok­nak, kik még mindenütt eljátszották né­pük fegyelmét és méltóságát, hanem rá­eszmélve, hogy Krisztus mindenütt ur és király, de elsősorban a gyermeklélekben, keljetek ennek védelmére s szépségét és ártatlanságát egy szerencsétlen kor pisz­kos hullámai közül az isteni kegyelem glóriájába emelve mentsétek meg a csa­ládi és nemzeti nagylét örök értékeit. Krisztus királyunk, nyúlj bele a ma­gyar nép szive húrjaiba, hogy visszhan­got adjon a Te hivó szavadra! Értesd meg az anyákkal, hogy boldog jövőt csak akkor ringatnak ölükön, ha sohasem fe­ledik, hogy nem a múló perc, hanem örökkévalóság letéteményesei. Világosítsd fel az apákat, hogy tekintélyük biztos alapja csak isteni küldetésük tudata, s nevüket nem vagyok, hanem fiaik lelki nagysága őrzi. Vezesd rá a magyar né­pet újból az ősi erény megbecsülésére, hogy fiai és leányai életéből és szokásai­ból eltávolítva minden idegen léhaságot, újból vérben és lélekben egészséges és erős nemzedék álljon minden bástyafo­kon, fölemelni azt a nemzetet, mely er­kölcsi önfeledtség szerencsétlen pillana­tában elbukott, de hinni és bízni tudott gyermektáborában és ifjúságában hor­dozza a feltámadás komoly ígéretét. Jézus, szentségi trónusod előtt tér­­denállva kiált hozzád a magyar nemzet sorsa jobbrafordulásáért. Ne vesd meg erdő szavunk s ha most gyermekajkak ezrei tesznek majd hitet melletted s fo­gadnak hűséget zászlódnak, kegyelmed mosolya legyen a válasz a nemzet világa ártatlan hódolatára s a remény záloga a Veled egybeforrt gyermeklélekben kibon­takozó szebb magyar jövőre. Amen. TÓTHFALUDY ALADÁR közjegyzőt hasbalőtte, majd magával végzett egy orvtámadó Székesfehérvár, szept. 30. Vitéz Tóthfaludy Aladár budapesti királyi közjegyzőre, amikor sárszentmi­­hályi birtokán Lovaglásból hazatért, hét­főn este egy elbocsátott gazdasági al­kalmazottja orvul rálőtt. A merényletet semmiféle szóváltás nem előzte meg. A közjegyzőt haslövéssel Budapestre vit­ték, Verebly tanár klinikájára. A me­rénylet után a gazdasági alkalmazott önmaga ellen fordította a fegyvert és agyonlőtte magát. Vitéz Tóthfaludy Aladár állapota súlyos. VÉGLEGES FÖLDTEHERREN­DEZÉST és titkos választójogot kö­vetelt Eckhardt Kunszent­­mártonban A Független Kisgazda Párt vasárnap Kunszentmártonban tartott gyűlést, amelynek keretében Eckhardt Tibor mondott beszédet és támadta a kormány politikáját.­­ Gömbös Gyulában az ország keser­vesen csalódott — mondotta Eckhardt —­, mert politikai működése nem állott más­ból, mint ígéretekből, amelyeket cseleke­detek nem követtek. Vagy ha követtek, bár ne követtek volna. A kormánypárti képviselők nagy része nem a nép hatal­mának köszönheti megválasztását, ha­nem a kormányhatalom jelölésének. Eckhardt Tibor ezután támadta a karte­leket, az indokolatlan vámvédelmet és ismételten síkraszállt a titkos választó­jog mielőbbi megvalósításáért. A föld­­teher rendezéssel kapcsolatban Eckhardt végleges rendezést követelt oly módon, hogy a gazdák terheit arányosítsák a gazdák teljesítő­képességével. Erre a NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1935 október 1 célra azonban ne közpénzeket használjon fel a kormány, hanem vegye igénybe a bankok nyereségeit. A bankok 260 millió értékű záloglevelet hoztak haza külföld­ről, amelyen több mint 150 milliót keres­tek. ősszel a parlamentben komoly és nagy harcok várhatók — hangsúlyozta Eckhardt Tibor —, olyannyira, hogy rövidesen eldől a kormányzat sorsa. Eckhardt Tibor beszédében kitért Göm­bös Gyula miniszterelnök berlini útjára is és a következőket mondotta: — Vadászhat a magyar miniszterelnök külföldön is, de nem felejtheti el, hogy minden lépéséhez komoly következteté­sek fűződnek, amelyeket más országok­ban ebből a lépésből levonnak. A minisz­terelnök tehát csak a legnagyobb felelős­ség és számadási kötelezettség mellett mehet külföldre. A kunszentmártoni gyűlésen beszédet mondott még báró Berg Miksa ország­gyűlési képviselő, Vásáry József felső­házi tag és Nagy Ferenc. Államérdek, hogy a katolikus gondolat erősödjék Politikai nyilatkozatok a ke­reszténypárt országos érte­kezletén és vacsoráján A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt hétfőn délután szervezői értekezle­tet tartott, amelyen nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki vezető párttagok is nagy számban vettek részt. Az értekez­leten Túri Béla országgyűlési képviselő elnökölt. Az elnöki megnyitó után Emsei Sándor körvonalazta a párt ál­láspontját és működésének jövő irány­elveit. Hangoztatta, hogy a Keresztény Párt önállóságára feltétlenül szükség van. A reformok gondolatát — amely­ről ma annyit beszélnek — elfogadja a párt, hiszen mindig javítani kell, mert enélkül elposhad a társadalom. A föld­reformot is szükségesnek tartja, de ezért áldozatot kell hozni. Áldozatot a föld­­tulajdonosnak, a földhözjuttatottnak és áldozatot az államinak. Csak így érhető el helyes megoldás ezen a téren. Foglalkozott Ernszt Sándor az alkot­mányjogi kérdésekkel is és kifejtette, hogy ezen a téren aggodalmaik vannak, vigyázni kell a jelszavakkal, mert ma sok a féligazság és a tévedés. A külpoli­tikában minél több barátot kell szerezni. Ernszt Sándor nagy tetszéssel foga­dott felszólalása után számosan foglal­koztak a párt aktuális problémáival. A pártvacsora A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt este országos pártvacsorát tartott, amelyen elsőnek gróf Zichy János párt­elnök szólalt fel. — A választások alatt gyakran hallot­tuk — úgymond —, hogy nincsen szük­ség keresztény pártra, mert minden, ami benne van a keresztény párt pro­gramjában, megtalálható a nemzeti egy­ség pártjának programjában is. Azt hiszem, mégis másképp áll a helyzet. Vannak súlyos okok, amelyek szüksé­gessé teszik, hogy pártunk fent marad­jon és virágozzék. A keresztény irány­zatban nem szabad elsikkadnia a kato­likus gondolatnak, amely a legnagyobb államfenntartó erő. Államérdek, az or­szág érdeke, hogy ez a gondolat erősöd­jék és minél hatalmasabb legyen. Szük­ségessé teszi pártunk fennmaradását az is, hogy látunk bizonyos törekvéseket az önkormányzati jogok rovására és a köz­ponti hatalom erejének a növelésére. A magyar ember inkarnációja az önkor­mányzat gondolatának s mindig ellen­sége volt úgy a központi kormányhata­lom, mint az uralkodói hatalom túlten­­gésének. Sohasem volt forradalmár és mindig elfogadta, ami jó, mindig tudta magát kormányozni. Aggodalommal nézi azonban azokat az idegenből impor­tált törekvéseket, amelyeknek célja a központi hatalom túlzása. Mi tehát, akik a közéletben a régi magyar erények fenntartói akarunk lenni.­­ Gondolja meg a kormány, mit csi­nál és mondjon le ezekről a törekvések­ről, mert amit tesz, az anakronisztikus kísérlet a saját hatalma növelésére és a nemzeti erők rovására. Legyen meggyő­ződve arról, hogy sohasem lesz addig igazi ereje, amíg nem foglalnak mellette állást azok a konzervatív erők, amelye­ket mi képviselünk. Mi újra megszervez­zük pártunkat. Ernszt Sándor volt a következő szó­nok. — Csak a fiatalság kérdésére kívánok rámutatni. Senki sem kívánja jobban, hogy teljesen és tökéletesen értsük meg egymást, mint mi. Csak azt a szempontot tartjuk szem előtt, hogy az a fiatalság, amely hozzánk közeledik, a nagy elvekre vonatkozóan ugyanúgy gondolkodjék, mint a párt. Lehet, hogy enélkül meg­­ifjodhatnék a párt, de az is valószínű, hogy már nem volna ugyanez a párt. Ha v­oltak fiatalemberek, akik nálunk voltak és elmentek, akkor ez nem azért történt, mert a mi elveinkben történt változás, hanem azért, mert azt gondolták, hogy talán másutt jobb lesz. A politikában al­­kalmazkodhatik az ember, de az alkal­mazkodásnak is vannak határai. — A súlypont ma mindenütt a külpoli­tikán van. Régen eltévesztettük a külpo­litikát, azért széthullott a monarchia. Ha még egyszer eltévesztjük és ha még egyszer térképváltozás történik, akkor jaj nekünk és végzetes következményei lesznek ennek a tévedésnek. A közéleti vezetőknek elsősorban ezzel kell törőd­­niök és fel kell világosí­taniok a nemze­tet. A nagy tapssal fogadott beszéd után Túri Béla állott szólásra. Üdvözölte a párt legújabb képviselőtagját, Reibel Mihály esperesplébánost, akinek a meg­választása bizonyítja, hogy a pártnak milyen erős talaja van a népben. — Úgy látom — folytatta —, hogy nagy szakadék támadt a társadalom és a politika között. Ebből azonban nem azt a következtetést vonom le, hogy a parlamentarizmus helyett másféle rend­szerrel kísérletezzünk, hanem azt, hogy engedjük érvényesülni a nemzet életében meglévő társadalmi erőket. Amíg ezek nem érvényesülnek, addig nekünk törté­nelmi hivatásunk van. Csodálatos, hogy ezt a pártot a kormányhatalom ellenségé­nek tekintheti. Ennek nem lehet más oka, mint az, hogy az eszmékben és tö­rekvésekben van köztünk különbség. Meg­nyugvással hallottuk Bornemisza ipar­ügyi miniszter úr beszédét a keresztény iparos kongresszuson, ahol a pápai en­­cikliikák szellemét hangoztatta. Ha azt látjuk, hogy ez a szellem a gyakorlat­ban is érvényesül, akkor természetesen segítjük és támogatjuk, de amíg ennek a hiányát érezzük, addig újabb okot lá­tunk abban, hogy fenmaradjunk és to­vább dolgozzunk. Látom a kiábrándulás jeleit a reformok jelszavával dolgozó politikából. A szükséges reformoknak mi soha sem voltunk ellenségei és várjuk azt a központi hatalmat, amely azokat meg is valósítj­a. Reibel Mihály megköszönte az üdvöz­lést s rámutatott arra, milyen szükséges a párt országos megszervezése. Ha szer­vezetlenek maradunk — úgymond —, nem rendelkezünk átütő erővel, pedig nagy tartalékaink varrnak, a nép átérzi, milyen óriási munkát végzett a párt szo­ciális és gazdasági téren.­­Kállay Tibor szólalt fel ezután s han­goztatta, hogy a katolikum szerves kiegé­szítő része a magyar állami és társa­­dalmi rendszernek. Nem lehet ettől el­ egy Mnapro CO filler Akinek gyakran fáj a gyomra, bélműködése renyhe, mája duzzadt, emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsappant, annak a természetes „Ferenc József“ keserű, víz csakhamar szabályozza a székletét, rendbe­ hozza az emésztését, élénkíti a vérkeringését és jó közérzetet teremt Kórházi bizonyítvá­­nyok tanúsítják, hogy a Ferenc József víz biztos és kellemes hatása következtében —a kiváltkép ülőfoglalko­zásnál — állandó hasz­­nálatra rendkívül alkalmas. választani anélkül, hogy az egész ossza ne dőljön. Két nagy feladatunkat, a gaz­dasági kérdések megoldását és a Duna­­völgye hatalmi viszonyainak rendezését csak a katolkum segítségével lehet meg­oldani. A vacsorán felszólalt még Huszár Ká­­roly és mások. OKTÓBER 5-ÉN ÉS 6-ÁN tartják a frontharcos­­találkozót Az idei országos frontharcos találkozó ok­tóber 5-én és 6-án lesz Budapesten. Október 5-én este fél kilenc órakor a Hősök Emlékköve előtt ünnepélyes takarodó lesz, az ünnepi beszédet gróf Takách-Tolvay Jólés országos elnök mondja. Másnap, október 6-án, vasár­nap reggel fél kilenc és féltíz óra között fűjt be a Millióni­umi emlékmű elé a Hősök csillag­­túrájának­ mintegy négy­száz főnyi autós és motoros résztvevője, akik leteszik a Hősök Emlékkövére az ország minden részéből ma­gukkal hozott kegyeleti virágokat. Az isme­­retlen katona sírjának megkoszorúzása után a Hősök Emlékköve előtt elvonulnak az ország összes főcsoportjainak frontharcos küldött­,­ségei, majd József főherceg, a frontharcosok díszein öté, utána pedig dr. Szendy Károly pol­­gármester beszélnek. Az összegyűlt fronthar­cos­ csapatok ezután a Hősök csillag­túrájá­nak résztvevőivel hódoló díszmen­etben felvo­nulnak a Várba, ahol tisztelegnek a kor­mányzó előtt, aki megszemléli a csapatokat. Az ünnepségeket bajtárai közebéd zárja be­­amelyet a Royal-szálló összes termeiben tar­tana­k déli 2 órakor. Budapest, szeptember 30. Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn tartotta meg rendes őszi közgyűlését. A közgyűlésen a beteg gróf Benyovszky Móric főispán helyett Fischer Béla alispán elnökölt. Az el­­nöklő alispán bemutatta a közgyűlésnek gróf Szapáry Lajos volt főispán most elkészült arcképét, míg gróf Szapáry ér­demeit Heckenberger Konrád méltatta. Mándy Samu a kormányzó pár bara­nyame­gyei látogatásának jelentőségét említette meg, majd kegyeletes szavak­kal emlékezett meg a nemrég elhunyt Igaz Béla nagyprépostról. A közgyűlés keretében betöltötték a megüresedett ál­lásokat. A központi járás főszolgabíró­jává vitéz Horváth Istvánt, mohácsi fő­bíróvá Horváth Miklóst, siklósi főbíróvá­ Keresztes-Fischer Miklóst, pécsváradi fő­bíróvá Bácsmegyei Jenőt, ugyanide szol­­gabíróvá Turbán Ferencet, mohácsi szol­­gabíróvá Dsida Sándort, a központi vár­megyei aljegyzői állásra pedig Keserű Jánost választották meg. Törs Tibor, a megy­aszói kerület országgyű­lési képviselője Tiszalucon képviselői beszá­molót tartott. Beszédében kijelentette Törs Tibor, hogy a kormánynak eltökélt szándéka a titkos választójog megvalósítása, ezt azon­ban meg kell előznie a gazdasági bajok or­voslásának. A Gömbös-kormány 220 millió pengővel lefaragta a költségvetést — mon­dotta Törs Tibor — és 180 millió pengőivel csökkentette a mezőgazdaság évi kamatter­heit.. Elsősorban a bankok kezében levő föl­deket kell igénybe venni a telepítésre és azokét a földbirtokosokét, akik a magyar föld termését és munkáját külföldi fürdőhelyeken és játékkaszinókban költik el. , Zemplén vármegye törvényhatósági bi­zottsága hétfőn délelőtt díszközgyűlés­­ keretében iktatta be Fáy István főispánt. A beiktató közgyűlésén a kormány részé­ről Lázár Andor igazságügyminiszter és Tomcsányi Kálmán belügyi államtitkár vett részt az ünnepségen. Békés vár­megyéből, Borsod- és Abaúj megyéből küldöttségek jelentek meg a beiktatáson. Fáy főispán székfoglaló beszédében ki­jelentette, hogy önmagával szemben fogja a legszigorúbb törvényeket felállítani a közéleti tisztaság tekintetében. A tiszt­viselőknél csak a rátermettség és a® al­kalmasság érvényesülhet, nem pedig a baráti és rokoni összeköttetések. Az új főispánt a törvényhatóság nevében gróf Mailáth József, a vármegyei tisztviselők­ nevében Misák József vármegyei fő­jegyző üdvözölte. "

Next