Nemzeti Ujság, 1935. november (17. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-03 / 250. szám

Vasárnap, 1935 november 3. NEMZETI ÚJSÁG BABONA hogy a külföldi áru jobb, mint a magyar. A JUSÍH. THIS'' Üli Írónők a legfinomabb grafitból gyártott magyar ceruzák. Ezt kérje mindenütt! Gyártja: SCHULER JÓZSEF R.-T. Pilsudski József marsall emlékdombja A lengyel nemzeti lelkűlet leghatalmasabb megnyilatkozása az emlékdomb építése. Lem­­bergben a lengyel és litván egyesülés, az úgy­nevezett lublini unió emlékére épült a Wysoki Zárnok (magas vár) csúcsán az első emlék­domb (kopiec), ahonnét gyönyörű kilátás nyí­lik a városra, az orosz síkságra és a kárpá­tokra. Krakóban (Krakow) száz év előtt emel­tek két kilométerre a várostól a nagy szabad­sághős, Koscinszkó Tádé tiszteletére egy 32 méter magas dombot. Sokan tévesen azt gon­dolják, hogy a dombtetőn ezután valami kő­emlékmű ékeskedik, pedig egyedül a domb maga az emlékmű. A gyepesített dombra szer­­pentinutak vezetnek fel, a platón pedig csak egy egyszerű kőlap zárja le az alkotást. Pil­sudski dombját egy szarkofág kőlap — rajta a nagy marsall nevével — fogja. Pilsudski ezivét a lengyel szent város, Wilno őrzi, testét a lengyel múlt és történelem városában, Kra­­kowban helyezték örök nyugodalomra. A ki­rályi váron — a Wawelen — épült ősrégi ka­­tedrális kriptájában pihennek a lengyel ki­­rályi és nemzeti nagyok. A magyar Báthory király, Hedvig és Zápolya Borbélya királynék is. Koscinszkó Tádé, valamint legnagyobb íróik, Miekiewicz és Slowacki mellé helyezték Pilsudskit, az új, feltámadt Lengyelország legnagyobb egyéniségét. De a hálás nemzeti lélek úgy érezte, hogy a marsall dombot is érdemel. Pilsudski a világháború vérzivatará­ban kizárólag hazája feltámadásáért harcolt. Gyűjtötte titokban és nyíltan a légiókat, amiért sokat ült börtönben. De ernyedetlenül készült a nagy napra, amikor hazája leráz­hatja a 150 éves rabság és szétdarabolás bi­lincseit. És mikor megtörtént a csoda és fel­támadt a régi hatalmas ország, megvívta a döntő csatát Varsónál a rátörő szovjettel, amivel lengyel meggyőződés szerint nemcsak Lengyelország új létét mentette meg, de az egész nyugat civilizációját a szovjet pokoltól. Csakhogy a lengyel a 150 éves börtönlevegő után nem tudott szabadságával élni. A három szeparált test (orosz német, osztrák) nem tu­dott összeilleszkedni. A lengyel individuális természet a szabadság mámorában szinte meg­számlálhatatlan pártok prédájává tette a po­litikai életet. Az országgyűlés munkaképtelen volt, az első elnököt rövidesen megölték, a másodikat pedig elűzték. Megint Pilsudski állt ki a gátra, szétverte a civakodó parlamentet és — mindvégig mint szerény hadügyminisz­ter — kezében tartotta a hatalmat. Újból megmentette hazáját. És nemzete teljes tuda­tában van annak, mi neki a marsall. Építi a 36 méter magasra tervezett dombját. Halála óta minden vasárnap tíz-tizenötezer ember, az egész országból zarándokol a dombra a maga földjével és utána a Wawella üveg­koporsóban látható teteme elé. A nemzeti lélek hatalmas nevelő iskolája ez a zarándoklat és a nemzeti egység igazi meg­teremtője. Pilsudski halála után is vezeti nemzetét. Érthető, hogy mérhetetlen lelkesedést jelent a lengyel szemekben, hogy a csonka magyar haza 23 vármegye földjét is elhozták az épülő emlékdombra. Minden megye külön zsákocs­kába zárta drága földjét — ékesítve a megye ősi címerével. Kézben tartva vittük fel a zsákocskákat és öntöttük rá a lengyel földre. A zsákocskák a Pisudsk­i-múzeumban nyernek elhelyezést; a magyar és lengyel föld kevere­dése — Pilsudski dombján — a lengyel állam képviselőjének szavai szerint — a lengyel­magyar testvériség és barátság szerződését jelenti. A lengyel-magyar barátság és érdek­­közösség szimbóluma marad — minden időre — a magyar megyék földje, vagy mint egy másik lengyel szónok mondotta, a lengyel­magyar közös határ záloga. Dr. Tiefenthaler József, ­ (A délfranciaországi magyarok II. S­ákóczi Ferenc­ emlékünnepe.) A dél­franciaországi magyarok Grenobleban vasárnap Rákóczi Ferenc emlékünnepet rendezték. Berneczey Szokolyi Alajos, a déi franciaországi katolikus misszió veze­tője, ünnep beszédében II. Rákóczi Fe­renc történelmi nagyságát méltatta és mélységes istenhitét, hazája iránti szere­­tetét követendő példaként állította a kül­földön élő magyarok elé. Dulánszky Ilona és Logolda Mária missziós hölgyeik A LOVAS irta: Harsányi Lajos Engem egy titkos hatalom Nagyvérű lóra ültetett. Szárnyas lovas, hires lovas Én mindig lovon ügetek. Nagy dómok elé rúgtatok, Hol érsekek miséznek És szétviszem malasztjait A tündöklő miséknek. Nagy városokban nyargalok. Ügetek kis falukban. Jó hirt adok le mindenütt. Ahol jaj és baj, ha van. Sokan kifutnak elibém. Kínálnak pénzt, virágot­­ hívnak magukhoz, ámde én Lovamról le nem szállok. Piroslanak a tavaszok. Vöröslenek az őszök. Hiába hívnak engem a Gyalogos ismerősök. Majd egyszer utolér az est. Egy trombita kiáltoz. Akkor én — elfáradt lovas — Lovamról szó nélkül leszállok . .. 1,elszi­te magáta L 1 csomag 20 fillér. (köhögés eb­en­i betanításában a gyermekek szavalatokat és magyar nótákat adtak elő. A megható ünnepségen a magyar kolónia teljes számban részt vett. Sajtóünnepség Hegyeshalmon. A trianoni határon, Hegyeshalmon, méreteiben és külső­ségében is impozáns sajtóünnepséget tartottak a napokban. Steurer József plébános, a község katolikusainak népszerű lelki vezére példa­­adóan nagy munkát végzett az ünnepség elő­készítésén. Zsúfolt teremben nyitotta meg Saly László kanonok a sajtóestet. Magasan szár­nyaló beszédében rámutatott arra, hogy mily döntőrejű pártolásban részesíti a megyés­püspök a katolikus sajtót, amely rohamcsapata annak, hogy itt Szent István szellemében újra együtt legyen a történelmi Magyarország. Ezt követően Miért kell nekünk a katolikus sajtót támogatni! címmel tartotta meg, gondolatok­ban gazdag, lelki és érzelmi megnyilatkozá­saiban fölemelő előadását a hallgatóság álta­lános tetszéstől kísérve. Pintér László kano­nok, országgyűlési képviselő a németajkúak számára tartott külön előadást a katolikus sajtó jelentőségéről. A népszerű képviselőt hatalmas ünneplésben részesítették a hegyes­­halmiak, mikor nyíltan hitvallást tett a kato­likus sajtó mellett. Petry Kató operaénekesnő Incze Aurél zongorakíséretével énekelt. Mű­vészi erőben gazdag előadása egyik fénypontja volt a programnak. Nagyon tetszett Tamássy Ella verse, valamint a sajtó-szavalókórus, amelyet Steurer József plébános vezényelt. A férfi dalárda Magyar Hiszekegye Varga János kántortanító vezetésével, messzire átzengett a dal szárnyán a trianoni határon. Az Ólom­betűk csatája című színdarabot ritkán látott sikerrel adták elő. Verseghy Károly törvény­­hatósági bizottsági tag nagy előadást tartott a keresztény sajtó jelentőségéről és a lapszer­vezés gyakorlati kérdéseiről. Unger Oszkár szakosztályi elnök nagyhatású záróbeszédével végződött a jól sikerült sajtóünnnepség. A győri egyházmegye Actio Catholica sajtószakosztálya eredményekben gazdag, fáradhatatlan munkás­ságának újabb bizonyítéka a hegyeshalmi sajtóest, amely méltán illeszkedik be azoknak a sajtóünnepségeknek a sorába, amelyeket a győri megyés főpásztor legfőbb szellemi irá­nyításával és támogatásával tartanak az egy­házmegye területén, negyedben. A megnyitó ünnepségen III. Viktor Em­ánuel olasz király és Musso­lini miniszterelnök mondottak érdekes beszédeket, amelyekben rámutattak Róma nagy hivatására a múltban és a jövőben is. Az egyetem Viktor Emánuel királyt a bölcsészettudomány díszdoktorává avatta. Az ünnepségeken a különböző egyetemek és tudományos intézetek kép­viselői között Magyarország kiküldöttei is részt vettek. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemet Gerevich Ti­bor és Zambra Alajos egyetemi tanárok, a pécsi Erzsébet-tudományegyetemet Princz Gyula rektor és Kastner Jenő egyetemi tanár képviselte. Ugyancsak Gerevich Tibor képviselte a szegedi egye­temet, a Magyar Tudományos Akadér­miát és a Nemzeti Múzeumot is. . . (Új kincstári főtanácsosok.) A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére Beck Ró­bertnak és dr. Perényi Istvánnak, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatóinak pénzügyi téren szerzett érdemeik elismeréséül a magyar királyi kincstári főtanácsosi címet adományozta. Igmándi 56 fillér . (Megnyitották a római egyetemi várost.) Rómából jelentik: Most nyitot­ták meg az új római egyetemi várost, amely a maga nemében a világ egyik legnagyszerűbb alkotása. Az egyetemi városnegyed 670.000 négyzetméter terüle­tet foglal el Róma egyik külvárosában s itt összpontosították az egyetem vala­mennyi karát, amelyek eddig a város kü­lönböző részein voltak elhelyezve. Az épít­és négy évig tartott, 90 millió, lírába került és 12.000 diák tanul az­­ egyetemi Béreljen VOGEL-csalárt! Vétel esetén a fizetett bérleti díjakat beszámítjuk! Részletre is ! * VIII., Mária Terézia­ tér 3. . (Hamisított érettségi bizonyítvánnyal szolgált a rákosligeti főjegyző.) Nagy feltű­nést keltett Erdélyi Lóránt, Pest vármegye al­ispánjának az a rendelete, amellyel elrendelte a fegyelmi eljárást, majd pedig felfüggesz­tette állásától Szávay István rákosligeti köz­ségi főjegyzőt. Az alispán rendeletét egy tájé­koztató vizsgálat előzte meg, amely arról szá­molt be, hogy a rákosligeti főjegyző a község­ben a vármegye vezetőségének akaratát pró­bálja meghiúsítani. Különböző agitációkat fej­tett ki annak érdekében, hogy a három Rákos­községet el ne csatolják a gödöllői járástól. Mialatt a tájékoztató vizsgálat folyt, a vár­­megyeházára névtelen levél érkezett, amely megdöbbentő vádat tartalmazott s azt állí­totta, hogy Szávay István rákosligeti főjegyző meghamisította nyolcadikos gimnáziumi bizo­nyítványát. Erdélyi alispán az ügy kivizsgá­lásával dr. Ferdinandy László tb. vármegyei főügyészt bízta meg, aki megállapította, hogy Szávay nyolcadikos gimnáziumi bizonyítványa valóban hamis. Kiderült, hogy Szávay mind­össze négy középiskolát végzett csak. Ezt kö­­vetőleg a főjegyző beismerte a tisztifőügyész előtt, hogy hamisította bizonyítványát. Meg­állapították, hogy az anyakönyvben Szávay néven szerepelt, azonban nevét félre írták és később belügyminiszteri engedéllyel az anya­könyvet kijavították. A beismerő vallomást a fegyelmi ügy adataival együtt most Erdélyi Lóránt alispán áttette a pestvidéki ügyészség­hez, ahol közokirathamisítás címén fog meg­indulni a bűnvádi eljárás a rákosligeti hami­sító főjegyző ellen. t? FENYVES NAFTÁR Az elegáns délutáni U ruháro, n? p­or. Crepe- SateD____________4L.7\J Divatos ruhakelmék mUrWt egyszínűé* 1 Qf\ felit. JlaM­eS hontazottak__I .f\J H Kötött női ruhák Lte,ue“____________9.80 S Teánykaruhák ~ jó meleg QaneUból.­­ 75 Női pulloverek Nl­i • wf s°k szinben . QQ i^éses kivitelben_____ • 7 \J 0 Férfiingek fehér és színes nappali O Q A ingek és frakkingek O.Viv/ Hz eladási idő korlátozása nélkül. — (XI. Pius pápa külön kihallgatáson fogadta Kastner Jenőt.) Rómából jelen­tik: XI. Pius pápa külön kihallgatáson fogadta Kastner Jenő pécsi egyetemi tanárt, aki ez alkalommal átnyújtotta a pápának a pécsi egyetem kiadásában megjelenő Pannónia folyóirat példá­nyait, amelyeknek tartalma különöskép­pen megnyerte a Szentatya tetszését. Hogy van? Köszönöm, kitűnően! Ha fáradt és kimerült vagyok, mindig KORONÁT veszek. Hatása meglepő! Gyógyszertárban kapható. Felavatták Fáy Szeréna síremlékét Csütörtökön délután áldották meg és avat­ták fel Fáy Szerénának, a Nemzeti Színház egykori nagy művésznőjének és örökös tagjá­nak síremlékét a Kerepesi­ úti temetőben. A kegyeletes ünnepségen rengetegen jelentek meg az elhunyt nagy színésznő pályatársai és tisztelői közül. Az ünnepélyes­­ aktus megható perceiben ismét felidéződött Fáy Szerénának mindenki­től tisztelt, körülrajongott alakja. Fáy Szeréna egyik legfényesebb neve a Nemzeti Színház történetének, amelynek legszebb lapjain sze­repelnek az ő nagy és megrázó hatású ala­kításai. Az igazi nagy színésznők közül való volt, vérbeli tragika. Drámai ereje és meg­döbbentő emberábrázoló képessége vitte min­dig feljebb és feljebb pályáján ezt a kivételes tehetségű színésznőt. Nevét külföldön is ismer­ték és tehetségét f elismerték, de izzó haza­fi­­sága, amelyet a proletárdiktatúra­ szörnyű vi­harában is hősiesen bizonyított be, nem en­gedte, hogy idegenben, ne hazája nyelvén, ját­szon. Inkább itthon maradt, pedig fényes szer­ződésekkel hívták külföldre. A régi Nemzeti Színház nagy gárdájának egyik büszkesége volt, akinek sikereit nemcsak a kritika ismerte el, hanem a publikum is méltányolta. De nemcsak mint színésznőt, hanem mint embert is szerették, nemesen érző lelke mindenfelé sugározta jóságát. És ez a nagy­szerű színésznő, akinek ajkát oly gyönyörűen hagyta el a magyar szó, magánéletében is sok­szor tett tanúságot igaz nemzeti érzéséről. Mint a Színművészeti Akadémia tanára, az új színészgeneráció felnevelésében vette ki részét, vitt jelentékeny szerepet és tanítványainak lel­kébe éppen a nemzeti érzést oltotta be leg­erősebben. Síremlékének leleplezésén ott voltak Gál Gyula vezetésével a Nemzeti Színház tagjai, továbbá Góth Sándor, Berki Lili. A színház nevében Németh Antal megbízásából­ Czakó Pál, a Színművészeti Akadémia nevében Nagy Adorján, az Országos Színészegyesület nevé­ben pedig Gréczy István emlékezett meg Fáy Szerénáról. A fehér márványból készült síremlékét az örmény katolikus egyház szertartásai szerint áldották meg. A­ szobrot Margó Ede szobrász­művész készítette, Madách Ember tragédiájá­nak londoni jelenetében ábrázolja Évát. A megható ünnepségen természetesen ott volt az elhunyt nagy színésznő családja is. GYEREKKOCSI 1ÍP­RI HAIDEKKER Márka-cikk, Ülői­ út 10/3

Next