Nemzeti Ujság, 1936. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-10 / 7. szám

Péntek, 1936 január 10. NEMZETI ÚJSÁG KARTÁK A PÁLYÁZATOT a Horthy Mikló budai elő­terének kiépítésére A Nemzeti Újság a múlt vasárnapi Számában beszámolt a Boráros-tér és a Horthy Miklós-híd pesti hídfőjének vég­leges rendezéséről. Mialatt a pesti meder­­ég parti pillért építették és elkészítették a pesti hídfő alapozási munkálatait, a budai oldalon sem­­szűnt meg a m­unka. Attól függetlenül, hogy elkészült a budai medernyílás vasszerkezetének szerelése, állandóan ötven-hetven munkás dolgo­zott a budai hídfőhöz vivő főútvonalon. A fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930 ok­tóber 9-én kezdte meg a lágymányosi tó feltöltését Duna-hordalékkal és azt 1932 augusztus 29-én fejezte be. A gödöllői vasúti kanyar átvágásából származó földdel töltötték 200 méter szé­lességű sávon a lágymányosi tavat , — mint ezt annak idején megírtuk — a híd tengelyének az irányában egészen a híd feljáróig. Csütörtökön este már annyira előrehaladt a munka, hogy a híd feljáró támfalát be is kötötték a töltésbe, mind­össze csak a vízvezetéknek, telefonkábelek vezetésére hagytak helyet. Mintegy 400 méter hosszúságban már látszik is az a 200 méter széles út, amely a Horthy Mik­­lós-hídtól indul ki s át fogja szelni Ke­lenföldet. Néhány napig tart már csak a munka a híd feljáró töltésénél, egyrészt azért, mert elfogyott a föld, másrészt pe­dig mert az időközben kiszélesített és fel­­töltött úttest vonalába mélyen beleestek a munkások részére felállított barakkok, amelyeket most le kell bontani s máshol kell felépíteni. A budai hídfeljáró földmunkálatainak befejezésével egyidőben csütörtökön hir­detett nyilvános tervpályázatot a fővá­rosi Közmunkák Tanácsa a Horthy Mik­­lós-híd budai hídfőjének rendezésére és beépítési módjának megoldására. A pá­lyázat lejáratának határideje március 31-ike. Értesülésünk szerint a beérkezett pályázatokat a terminus lejártával azonnal felbontják, megkezdik a beérke­zett pályaművek elbírálását s a döntést a legrövidebb időn belül kihirdetik. A hídfő t­örnyék rendezésének a tervek sze­­­int még ősszel, de legkésőbb tavasszal el kell készülnie, hogy lefektethessék az út­vonal hosszában a vízvezetéki csöveket, a kábeleket és megépíthessék a csatorna­hálózatot. zatnak, amely kimondja, hogy a javasolt épületmag­as­ságok tekintetében még az építésügyi szabályzat előírásai sem köte­lezők. Kimondja a pályázati hirdetmény azt is, hogy a Műegyetem terjeszkedé­sére fenntartott rész továbbra is a Mű­egyetem­ céljait szolgálja és ezen a terü­leten az épületek elosztása a tervezés tárgyát nem képezi. Ettől a területtől el­tekintve a pályázati hirdetményhez csa­tolt helyszínrajzon megjelö­t területet lakóépületek emelésére szánják. A kije­lölt területtől, vagyis a Bertalan­ és Sto­­czek utcák által határolt területtől délre fekvő rész rendeltetése még bizonytalan Zavaró források a holt Dunaágban Eredetileg az illetékeseknek az volt az elgondolása, hogy mindaddig, amíg a lágymányosi tavat teljesen fel nem töl­tik és meg nem épülhet teljes hosszá­ban az új, 200 méter széles lágymányosi út, a Horthy Miklós-híd budai hídfőjénél lévő húsz holdnyi szabadon lévő területet betagosítják. Valószínűleg a most ké­szülő tervek is figyelembe veszik ezt .­ megoldást, mert a nyilvános pályázat csupán arra a területre szorítkozik, ame­lyet a Duna, továbbá a Bertalan- és Stoczek-utca, valamint a holt Duna­­medence már feltöltött része szegélyez. A holt Duna-ágnak feltöltése nagyon nehezen halad előre, mert a Duna-ágban újabb és újabb forrás bukkan fel, meg­lazítja a már feltöltött rétegeket, való­sággal elnyeli. A Horthy Miklós-híd budai hídfőjének rendezésre pályázók a pályázatra vonat­kozó hirdetés, valamint a tervezési pro­gram és helyszínrajz átvételekor 10 pen­gőt tartoznak fizetni, ezt az összeget azon­ban visszakapják azok, akik pályatervet valóban be is nyújtanak. A pályaműve­ket egy bírálóbizottság vizsgálja felül, a­melynek elnöke a fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, tagjai: a Közmunkák Tanácsának részéről a tanács alelnöke, a mérnöki osztály főnöke, valamint a ta­nács mérnöki és szépészeti bizottságának két tagja. Továbbá a tanács által meg­hívott szakértő, a Magyar Mérnök és Építész­­Egylet egy kiküldöttje, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövet­sége egy kiküldöttje és végül az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács egy kikül­döttje. A Közmunkák Tanácsa a beérke­zendő pályaművekre­ a következő pálya­díjakat tűzte ki: Első díj 3000, második díj 2000, a harmadik díj pedig 1000 pengő. Ezenkívül — amennyiben a bírálóbizott­ság erre érdemes terveket hoz javaslatba — még két tervet megvásárolnak 500—500 pengőért. A tervpályázat célja az, hogy a Horthy Miklós-híd budai hídfője környékének szabályozására, beépítési módjának meg­állapítására, a forgalmi igények kielégí­tésére nézve célszerű és a meglévő terep­hez minél jobban­­ illeszkedő, művészi ha­tású megoldást érjen el Egy érdekes pontja van a tervpálya- Sárga veszedelem kettő is fenyegeti a fehér embert. Az egyik a sárga faj támadása távol kelet­­ről. A másik már közelebb fekvő baj, a sárgaság, mint betegség­ Ma azonban már az ellen is könnyen védekezhetünk, mert a glaubersóban rendkívül gazdag Mira gyógyvíz gyógyítja a sárgaságot, a gyomor- és epebajokat. Kérdezze meg orvosát! ezzel a területtel a pályázó szabadon rendelkezik. _ _ • Információink szerint a gödöllői mária­­besnyői vágás és a vaspálya útteste, amely átvágja a kanyart, már készen áll. Tavasszal megkezdik a vasúti sínek áthelyezését s amint felszabadul a jelen­legi pályatest, megkezdik annak a lebon­tását is. Az innen kitermelt földmennyi­séget ugyancsak a lágymányosi tó feltöl­tésére és a lágymányosi út további ki­építésére fogják felhasználni. Előrelátha­tólag a nyár derekán indul meg az újabb földszállítási munka, amennyiben az el­végzendő munka pénzügyi fedezete ren­delkezésre áll. Fogas kérdés a vezelőházak elhelyezése Az említett munkálatokon kívül még ebben az esztendőben sor kerül a pesti part­pillér és a középső medernyílás vas­szerkezetének szerelésére. A hídfőkhöz csatlakozó tömör feljárók közül a budai feljáró már készen van, a pesti oldalon pedig — mint már jelentettük —, a Borá­­ros­ tér végleges rendezésével kerül sor a feljáró elkészítésére. Mind a mai napig nem történt azonban döntés arra vonat­kozólag, hogy a hídkezelő házak épülete a híd szintje fölé emelkedjék-e vagy sem. Illetékes köröknek az az elgondolása hogy a kiemelkedő kezelőház megbontaná a híd stílusának egységét és szépségét , a kezelőházakat valószínűleg a­ parti pil­lérek, vagy a hídfők oldalába helyezik el. Egy másik eldöntendő kérdés, hogy a Horthy Miklós-hídon keresztülmenő villa­mosforgalmat mely útvonalon kössék be a Horthy Miklós Körtérre? A XI. kerület lakossága már régebben mozgalmat indí­tott meg az iránt, hogy a villamosvonalat a Verpeléti-uton keresztül — ahol az elöljáróság épülete is van — vezessék a Horthy Körtérre. A Budafoki-út mély fekvése és a Verepeléti-út meredekség, azonban úgy látszik megakadályozta ennek a tervnek a­ keresztülvitelét. A végleges terv szerint a villamos­síneket, a dohánygyár balsarka mellett fogják elvezetni a Fehérvári­ útra. A Fehérvári útról egy szárnyvonallal bekapcsol­ód­ik a Horthy körtérre, a főútvonal pedig a Lenke­ úton fog vezetni. A mélyen fekvő Budafoki-utat a keresztezésnél át fogják hidalni. (Kácz K.) A BlIKK-HEGYSÉGBEN BUJKÁL Záhony János újdiósgyőri bankigazgató Miskolc, január 9. Záhony János, az újdiósgyőri MOKTÁR- fiók igazgatójának titokzatos eltűnése egyre bonyolultabbá válik. Mint ismeretes, Záhony bankigazgató levelet intézett feleségéhez, amelyben megírta, hogy idegösszeroppanása miatt öngyilkosságot követ el és ezért Buda­pestre utazik. Kétségbeesett felesége a leve­let szerdán este kapta meg és azonnal Bu­dapestre utazott, ho­gy férjét megkeresse és ha lehetséges, a végzetes lépéstől vissza­tartsa. Ez a fáradozása Záhonynétnik nem járt sikerrel, nem tudta férjét a fővárosban megtalálni, ezért visszautazott Miskolcra. A bankigazgató tragédiája óriási megdöbbe­nést keltett az egész városban, főleg Záhony­nak művészi szereplései miatt, mert a bank­igazgató már egy évtized óta közismert és népszerű zeneszerző, minden kulturális és művészi eseményen szerepelt. Hivatalában semmiféle rendellenességet nem találtak, vi­szont úgy vélik, hogy mégis csak anyagi természetű ügyek sodorhatták a kétségbeesett lépésre és bizonyos magántermészetű anyagi terhei lehettek, amelyeknek elintézését nem tudta végrehajtani. Egyébként vannak olyan hírek is, hogy Záhony levele ellenére nem utazott el Budapestre, hanem a környéken tartózkodik. Valószínűen a Bükk-hegység erdőségeiben bujkál és ott szándékozd el­követni végzetes tettét. A kiterjedt nyomo­zásba most a rendőrség mellett a csendőr-­s­­ég is bekapcsolódott.­­ Grősz József a szombathelyi püspökség apostoli adminisztrátora Róma, január 9. (Magyar Távirati Iroda.) Az Osservatore Romano­ hivatalos eszében közli: A Szentatya Grősz Józsefet, a feniciai Or­­osia címzetes püspökét a gróf Elikes Jánosnak egészségi okok­ból történt lemondása következ­tében megüresedett szombat­­helyi püspökség apos­toli adminisztrátorává kinevezte. A szombathelyi egyházmegye apostoli adminisztrátora, Grősz József 1887 de­cember 9-én született a mosonmegyei Féltorony községben. A középiskola el­végzése után, mint a Pazmaneum növen­déke, Bécsbe került. Itt végezte el az egyetemen a teológiát- 1911-bem szentel­ték pappá. Papi pályáját, mint káplán Farádon kezdte meg, majd Oroszvárra került. 1913-ban Várady L. Árpád győri püspök berendelte a püspöki irodába, ahol a ranglétrán gyorsan emelkedett. Előbb levéltáros és jegyző volt, majd 1914-ben püspöki szertartó. 1921-ben Fetser Antal, Várady L. Árpádnak a győri püspökségben utódja titkárává nevezte ki. 1922-ben zsinatbiró lett, 1924- ben pedig igazgatója a püspöki irodá­nak.­ Akkoriban Fetser Antal betegsége már erősen elhatalmasodott, úgy hogy segédpüspökre volt szükség. XI. Fius pápa 1928 december 17-én tartott titkos konzisztóriumában Grősz Józsefet orto­­siai címzetes püspökké prekonizálta és egyben győri segédpüspökké nevezte ki. (Ortosia, mai nevén Ard-Arlusi Kis- Ázsiában van a tirusi metropolitátus te­rületén.) Az új segédpüspök felszente­lése nemsokára ezután megtörtént s a beteg Fetser Antal győri püspök jelen­létében a győri püspöki kápolnában Serédi Jusztinián bíboros-hercegprimás végezte a szertartást, Glattfelder Gyula Csanádi püspök és Hász István tábori püspök segédletével. A s­egédpüspökség mellett Grősz József továbbra is vezette a püspöki irodát és 1931-ben győri mes­terkanonokká is kineveztetett. Fetser Antal megyéspüspök halála után, mint a káptalan által megválasz­tott káptalani helynök, kormányozta a győri egyházmegyét egészen Breuer Ist­ván püspökké történt kinevezéséig. Most mint apostoli adminisztrátor veszi át a szombathelyi egyházmegye vezetését, amelynek területén gróf Mikes János betegsége idején már ki is szolgáltatta a bérmálás szentségét. Az apostoli admi­nisztrátori intézmény a magyar egyházi életben meglehetősen ritka jelenség, csu­pán csak az összeomlás, illetve a trianoni békeszerződés óta vezetődött be egyes 7 csonka-egyházmegyékben, így apostoli adminisztrátor Lindenberger János, a magyar területen maradt csonka-nagy­váradi egyházmegyében és Székely Gyula a csonka -szatmári egyházmegyé­ben. Most Grősz József a harmadik apostoli adminisztrátor. Az apostoli ad­minisztrátor végzi a püspöki teendőket, bizonyos megkötései vannak azonban anyagi téren. A püspöki javadalmat nem élvezheti és bármikor felmenthető. Az új szombathelyi apostoli adminisztrátor nem lesz tagja a szombathelyi egyház­megyének, hanem továbbra is a győri székeskáptalan tagja marad. SZEKSZÁRD VÁROS KÖZGYŰLÉSE visszautasította az alispáni határozatot Megírta a Nemzeti Újság, hogy dr. Perczel Béla, Tolna vármegye alispánja határozatot intézett Szekszárd város ta­nácsához, amelyben beszámol a város ügyvitelének felülvizsgálásáról és sú­lyos kifogásokat emel az ellen, hogy a polgármester az alispán megállapításai szerint minden második héten Buda­pestre utazott, holott igen sok ügyet tele­fonon vagy levél útján is elintézhetett volna. Szekszárd város közgyűlése most foglalkozott az alispáni határozattal és egyhangúlag kimondotta, hogy az alis­páni határozatot visszautasítja s egyben a belügyminiszterhez felebbez és tőle kéri a város ügyvitelének felülvizsgálá­sát. Az egész város közvéleményét élén­ken foglalkoztatja most az a kínos eset, amelyben a város polgármestere és a vármegye alispánja állanak szemben egymással. A BÉCSI DIPLOMATÁK tisztelgése Miklós­e­­rtó fin­ét Sibilla bíborosnak múlt év december 21-én nyújtották át a bibornoki biretumot és emiatt a külországok bécsi képviselői­nek karácsonyi szabadsága eltolódott. Ennek következménye volt, hogy a kül­országok képviselőinek újévi tisztelgése a szövetségi elnöknél szintén későbbre maradt. Miklas szövetségi elnök csütörtökön­ délben fogadta a külországok képviselőit, akik Sibilia bíboros, pápai pronuncius vezetésével teljes számban megjelentek előtte. A pro­nuncius többek között a kö­vetkezőket mondotta: — A testvériség igazi szellemének meg­nyilvánulása az — s ennek a szellemnek kell uralkodni az államok között — ha időnkint összejövünk, hogy tolmácsoljuk egymásnak az egyetértés és jóakarat ér­zelmeit, amelyek az érdekek minden elke­seredett küzdelme és a faji különbségek mellett is összefűzik a lelkeket. Ez a­ test­vériség minden kiapadhatatlan forrása marad a jólétnek, a rendnek, a nyuga­lomnak, valamint a különböző társadalmi osztályok kölcsönös baráti megértésének és együttműködésének s értékes és termé­keny alapja a népek közötti igazi béké­nek s a legmagasabb eszményeknek. Az isteni gondviselés, amely nélkül semmi sem fejlődhet, támogassa és segítse Nagyméltóságod és a szövetségi kor­mány ama nagyszabású tevékenységét, amellyel az Ausztriára háruló történelmi küldetés megvalósításán fáradoznak. Miklas szövetségi elnök többek között a következőket válaszolta: — Ma még ugyancsak borús a látha­tár. A föld­kerekség sok nemzetét a jö­vőért való aggodalom tölti el. Ámbár Ausztria, Európa szíve, amelyre a világ minden eseménye igen erős hatást gya­korol, nyomasztólag érzi ezt a világaggo­­dalmat, mégis állandi megszilárdulá­sunk sikeres haladása benső megelége­déssel tölt el minket osztrákokat és azt a nagy reménységet kel­ti bennünk, hogy a művelt emberiség jövőjéért való aggó­dás ez évben meg fog szűnni. A nemzet­közi helyzetben mi osztrákok egyelőre nem tehetünk mást, mint kérjük a Min­denhatót, hogy a hatalom birtokosainak az ő kegyes segedelmével sikerüljön bölcs belátással és mérséklettel a jelenlegi ve­szélyt elhárítani s megtartani, illetve megadni a világnak a forrón vágyott bé­két.

Next